Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-12 / 35. szám
TRAKTOROSOK LESZNEK A gépállomás kultúrtermében 40—50 főnyi ember ül as asztalok körül, s figyelmesen hallgatja az előadó magyarázatát. A traktorostanfolyam résztvevői között vagyunk. Idősek, fiatalok, akik traktorosok akarnak lenni. Kihasználják a telet a tanulásra, hogy amikor kitavaszodik gépekre ülhessenek. A tanfolyam Cretzer József főmérnök irányításával folyik. Az oktatók valamennyien szakemberek, mint például Kocsis Sándor körzeti szerelő és Csala Ferenc villanyszerelő. A tanfolyam résztvevői általában tsz-tagok, akik eddig a növénytermesztésben vagy egyéb munkakörben dolgoztak. Most a ceglédi Dózsa Népe Tsz két tagját mutatjuk be olvasóinknak. VUI. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM 1964. FEBRUÁR 1?, SZERDA A pártbizottság és a tanács együttes ülése Az MSZMP Ceglédi Járási Bizottsága cs a járási tanács pénteken délelőtt ezúttal közösen tartja ülését a városi tanács nagytermében. Erdélyi Gábor, a járási tanács vb- elnökhclyettese a járás kertészeti helyzetéről szóló jelentést terjeszti a tanácsülés elé. Sor kerül a járási állandó bizottságok 1963. IV. negyedévi versenyének kiértékelésére is. A CEGLÉDI TÁNCSICS TSZ HÍREI — A melegágyak előkészítése folyamatban van. A napokban .3000 ablak alá vetik el a paprikamagot, mert 100 ezer korai primőrpaprikát akarnák értékesíteni. Ezzel egy időben történik a korai káposzta magvetése is. — A tsz baromfikombinátjában naponta 2300—2500 darab tojást tojnak a tyúkok. — A tagok téli foglalkoztatása érdekében 20 ezer darab konzervgyári láda javítását vállalták el. — Megkezdődött a vetések fejtrágyázása és a cukorrépa alapműtrágyázása. Mérlegen a dánszeiitmiklósi Micsurin Termelőszövetkezet Járásunk területén megkezdődtek a zárszámadások. Vannak termelőszövetkezetek, alkik jó, vannak, akik gyengébb eredménnyel zárják az 1963-as évet. Amikor ezeket az adatokat olvassuk, akkor mindig visszagondolunk a dánszentrnáklósi Micsurin Termelőszövetkezet 1959-es évére, amikor a termelőszövetkezet 19,50 forintot fizetett és az egy főre eső átlagjövedelem 5260 forint volt. Hogyan is emelkedett fel a termelőszövetkezet erre a szintre, ahol jelenleg van? Először is azzal, hogy a tsz- tagság legnagyobb megelégedésére új elnököt választott Kelemen György személyében, aki a Dán&zent- miiklósi Állami Gazdaság igazgatója is. Ezzel a lépéssel megkezdődött a termelő- szövetkezet újjászervezése. Erősen támaszkodtunk a szakemberekre és nem sajnáltuk tőlük azokat az anyagi javakat, amiket juttattunk nekik. Mindez 1960. évben már éreztette hatását. A munkaegység értéke 25 forint, az egy főre eső átlagjövedelem 9375 forint, majd 1961. évben a munkaegység értéke 34 forint, az egy főre jutó jövedelem 14194 forint. 1962. évben a munkaegység értéke 34,50 forint, az egy főre jutó átlagjövedelem 15 695 forint volt. A 15 éves jubileumát a termelőszövetkezet azzal ünnepli munkálatoknál, az őszi betakarításnál az asszonyok és a KISZ-fiataloik minden erő- i vei részt vettek a munkában. ' A termelőszövetkezet veze- j tősége a terv teljesítése érdekében a terv évközi vizsgálataival mindent elköve-: tett annak érdekében, hogy: az évközi kieséseket pótolja. I Igyekeztünk saját gépparkunkat növelni, bogy a gépállomást minél kisebb mértékben kelljen igénybe venni. Míg 1962. évben 1 200 000 forintot fizettünk a gépállomásnak, addig az 1964. évre már csak 118 620 forin tot terveztünk be, ami csupán talaj forgatásra van tervezve. Termelőszövetkezetünkben egy szocialista brigád is dolgozik, amely a gyümölcstermelésben ért ei kiváló eredményt. Az 1963-as évben 130 vagon almát takarítottak be, amiből 108 vagon került expóidra, ez a brigád jó munkájának eredményét bizonyítja. Termelőszövetkezetünk alapító tagjaiból még sokan dolgoznak, de egy részük már sajnos nyugdíjban van. A vezetőség nem felejtkezik el róluk, törődik ügyes-bajos dolgaikkal, segíti őket. összehívja őket gyűlésekre, ahol a felvetett egyéni problémák megoldását is lehetővé teszi. Dicséret illeti nyugdíjas tagjainkat is, mert ha munkacsúcsok ide jén szükség van munkájukra, az első Ihívó szóra jelentkeznek. A termelőszövetkezet vezetősége megbecsüli a tagságot, de a tagság is éra, hogy bármilyen problémával fordul a vezetőséghez, ott minden esetben meghallgatásra és ügyeinek elintézésére módot, lehetőséget talál. A fejlődésiben nem akarunk megállni, hanem a tagság, a gazdaság vezetősége és a páirtvezetőség szoros ösz- szefogásával még további szép eredményeket szeretnénk elérni. Papp Andrásáé — A járás felvásárlási versenyének 1963. évi tervének teljesítésében a községek az alábbi helyezést érték el: 1. Kocsér, 2. Nyársapát, 3. Mikebuda, 4. Abony, 5. Törtei, 6. Jászkarajenő, 7. Kőröstetétlen, 8. Ceglédber- cel, 9. Csemo, 10., Albertirsa, 11. Dánszentmiklós. FIUK-LÁNYOK A BALBAN Abban a bálban ahol szombaton délután látogatást tettünk, nem voltak estélyi ruhás párok, nem is valami kiváló zenekar húzta a talpalávalét, a hangulat mégis nagyon jó volt. Nyolcadik osztályos tanulók ismerkedtek a bálozás, a tánc, a társaság örömeivel a Hámán Kató iskola politechnikai termében. A Mészáros Lőrinc iskola fiai rendezték a „házibulit” és ők vendégelték meg a lányokat az anyukák által készített finom süteményekkel. A bálozók, szülők és pedagógusok nagyon jól érezték magukat a hangulatos rendezvényen, ami délután öt órától nyolcig tartott. A fiúk vállalták felváltva a lemezjátszó kezelését. Ök már nemcsak a táncból vették ki a részüket, néha ittak is. A kiváló minőségű hűsítő italokból, a népszerű Bambiból jócskán fogyott Nyolcvanöt lakodalomban volt vőfély a legidősebb ceglédi rigmusköltő A táncolok forgataga. Voltak bizony „gyáva férfiak”, akik csak ácsorogtak a terem szélén, de a lányok nem zavartatták magukat, twisteltek ők egymással is (Foto, szöveg: Opauszky.) Sok érdekes emberrel találkoztam már Cegléden, de olyannal, aki gondolatait, történeteit versbeszedve, szinte órákon át- úgy tudna regélni, mint Zsemlye Pista bácsi, erre még nem volt alkalmam. A közelmúltban egy újvárosi disznótorba voltam hivatalos. Ott, a finom kolbász- és hurkaillattól fűszerezett kis konyhában ismerkedtem meg ezzel a mosolygós szemű, eleven tekintetű, idős emberrel. Ö is vendég volt,, hogy miután a szépen terített asztalhoz ültették, kilépjen előbbi szürke tisztéből és csöndre intve a ház népét, előadja Zöld Marci bakonyi betyár balladáját — nagy sikerrel, így esett, hogy akkor este Pista bácsi életében nem is először, egy egész kis társaságot szórakoztatott. Hiszen Az első tál étel lesz bagoly nyerítés, Utána jön majd a kemence nyögés, Csirke ordítás, meg borjú köhögés, Végre érkezik az üres kocsi zörgés. Egy vén sündisznó is lészen bepácolva, Egy beteges bolha lesz a nyársra húzva. Sült pecsenye helyett egy fejszer foka, Háromszáz esztendős kerekeknek agya. Káposztás hús lészen hasas szalonnával. Kifőtt pulykának combja rizskásával, Ez a magyaroknak pompás eledelük, Ha ide behozom jóízűen megesszük. Ahogy mondja, nagyon sze- embert. De meg azon túl nagy rette ezt a tisztet, mert hogy bolondja volt akkor is a táncebben „olyan tekintélyesnek r‘ak. a vidám szórakozásnak, nézték” a magafajta szegény * «— Zoltán — Fodor Józsi bácsi már 14 éve szövetkezeti tag. :— Hogyhogy ilyen későn szánta rá magát a tanulásra? — Eddig lehetőségem se nagyon volt, de most egyre jobban kell a traktoros. — Ezután csak traktoron akar dolgozni? — Szó sincs erről. Csak amikor szükség lesz ránt. Eddig fogatos voltam a tsz-ben. Ezután is szívesen fogom a gyeplő szárát. Fehér Sándor bácsinak —« aki szintén a Dózsa Népe Ts« tagja — már mások az elképzelései. — Én eddig a szőlészetben dolgoztam, de ha elvégzem a tanfolyamot csak traktoron akarok dolgozni, vagy valamilyen más gépen. Bőnácz Mária PORTRÉ varrono A Háziipari Szövetkezet kiváló dolgozóját, Nagy Kál- mánnét látogattuk meg. — Mióta foglalkozik varrással? . — 1930-ban mint tamonc szabadultam, két évig segéd voltam. Férj hezmen etetem után a háztartás, a gyermeknevelés és a kenyérgond más munkát is adott időnként, de az eredetit, a varrást szerettem mindig a legjobban. Öt éve dolgozom a Háziipamál, munkámat nagyon szeretem. Férjem rokkant. Hogy két fiunkat egyetemre járathatjuk, azt a varrógépnek köszönhetjük. — Naponta több órát elvesz a háztartás, szombat és vasárnap egész nap a takarítás, mosás, főzés és este egy kevés szórakozás, mozi vagy színház. Igaz, van rádiónk' és televíziónk, telefonunk, házunk, szép bútorunk, de még annyi mindent vettünk tervbe. Légióként két egyetemi hallgató fiúnk jövőjének megalapozása a fő célunk. Minden hét végén hazajönnek és együtt töltjük az időt. — Mennyi a havi keresete? — Heti öt nap alatt, átlag 8—10 órai munkával 1000 forint körüli a keresetem, az év végi haszonrészesedés általában 500—600 forint. Munkámat megbecsülik, jövedelmemmel elégedett vagyok, mert összehangolható vele a házi munka, ML A. — A Ceglédi Szeszipari Vállalat gyümölcspálinkaüzemében naponta 2—3 vagon almát és borseprőt dolgoznak fel. — A járás termelőszövetkezeteinek tervmegerősítését február 15-től március 3-ig tartják meg a járási tanács mezőgazdasági osztályán. — A ceglédi Kossuth Termelőszövetkezet,' szombaton, 15-én tartja zárszámadó közgyűlését a ceglédi Kossuth Művelődési Házban. — A Május 1 Ruhagyár dolgozói 16 lakásos társasház építésére kötöttek szerződést a kivitelező vállalattal. A lakás az Alkotmány és a Szív utca sarkán épül fel még ebben az évben. mint megtudtuk, életében 85 lakodalomban töltötte már be a vőfélyi tisztet —, mert ez régen nagy tisztség volt. S sikere hallatán versengtek érte. „A vőfélynek körbe kellett kapni az összes vendéget, mert különben az egyik erre, a másik arra ment’’ — mond- | ja. Tudományát sohasem ta- nuita könyvből. Míg ment a j kocsi a legény es háztól, ő ad" | dig dúdolgatott magában, míg a szótagokból mondatokat és ! ezekből verseket csinált. Így születtek azután a komoly, de gyakran tréfás rigmusok is. Ö indította el a násznépet és ő tessékelte később be a lagzira váró szülői házba. Amikor már egyben volt a vacsorázni vágyó vendégsereg, így incselkedett velük, a „menüt” felsorolva. KÖZÉRDEKŰ KÉRDÉS: Miért nincs bab? A magyarázat egyszerű: Mert nem termelnek közös gazdaságaink. A háztájiban termelt mennyiség elsősorban a házi szükségletet elégíti ki és nem jut belőle sok a piacra. Az elmúlt években számtalan felhívás jelent meg, amely arra serkentette volna közös gazdaságainkat, hogy termeljenek köztesen babot. Az eredmény? Az elmúlt évben fele területen termeltek babot, mint azelőtt. A fővetésű bab területe egészen jelentéktelen s nem biztosítja az ellátást. Jó lenne, ha az illetékesek ez évben már nagyobb gondot fordítanának erre a nem is jelentéktelen kérdésre. SPORT SÜLYEMELÉS Vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel került sor a Ceglédi Honvéd rendezésében a súlyemelő bajnokságra. A bajnoki címekért küzdő versenyzők között mint meghívott versenyzőket, a ceglédieket is dobogón láttuk. A ceglédi fiúk közül említésre méltó teljesítményt nyújtott Décsi és Révész. Mindkét versenyző összetettben 250 kg-ot teljesített, ami másodosztályú szintnek felel meg. Egyesületünk új színfoltja a súlyemelő szakosztály, ezúttal először képviseltette magát. Bár teljesítményük nem kimagasló, de szorgalmas edzésekkel, szakavatott edző és tervszerű edzésmód mellett reméljük még sokat hallunk Cegléd- város erős embereiről. BIRKÓZÁS Matura Mihály Cegléden Február 13-án, csütörtökön este 7 órai kezdettel a vasutasotthon székházában a Ceglédi Vasutas birkózó-szakosztálya értekezletet tart. A szakosztály-értekezleten megjelenik Matura Mihály, a magyar . birkózóválogatott edzője is. Értékeli a magyar birkózósport munkáját és eredményeit. A szakosztályértekezleten Reznák János válogatott nehézsúlyú versenyzőnk tart élménybeszámolót a toledói VB-röl. Minden birkózást kedvelőt szeretettel vár a szakosztály vezetősége. Zelenka István az 1963. évi zárszámadáson, hogy a munkaegység értéke 40 forint és az egy főre jutó átlagjövedelem 17 763 forint. Hogyan érte el a termelőszövetkezet ezeket az eredményeket? Először is azzal, hogy a tagság a termelő- szövetkezet vezetőségében megbízott és a munkából teljes lendülettel vette ki a részét. Minden termelőszövetkezeti tag magáénak érezte a termelőszövetkezetet és minden erővel azon volt, hogy a közös tulajdont megvédje. A termelőszövetkezet vezetősége pedig támaszkodott a pártvezetőségre és a problémákat vele közösen oldotta meg. A pártszervezet beszámoltatta a gazdasági vezetőket minden esetben a gazdaság aktuális problémáiról és a párttagjainkkal együtt igyekszünk ezeken segíteni. Érvényesült a tsz-demokrá- cia, mert elbeszélgetve a tagjainkkal, véleményüket, javaslataikat figyelembe vettük és ha helyes volt, megvalósítottuk. A közgyűléseken, küldöttgyűléseken és az igazgatósági üléseken elhangzott javaslatokkal ugyanezt tettük. A közös munkában való részvétel először nem volt zökkenőmentes. Éppen ezért közgyűlésünk határozatot hozott, hogy csak az a termelőszövetkezeti tag kapja meg a havonta rendszeresen fizetett 20 forintos munkaegység-előleget, aki férfi 23 napot, nő legalább 18 napot dolgozik mindén hónapban és igazolatlan hiányzása nincs. Mikor tagjaink látták, hogy a termelőszövetkezeti tagok jövedelme biztos megélhetést nyújt, már nem kellett szankciókhoz nyúlni, hanem még családtagjaikat is önként bevonták a közös munkába, A KISZ-szervezet és a nő- bizottság mozgósító ereje is érvényesült, mert a telepítési
