Pest Megyei Hirlap, 1964. február (8. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-12 / 35. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VIII. ÉVFOLYAM, 35. SZÁM AHA 50 FILI ER 1964. FEBRUAR 12, SZERDA Népgazdasági érdek a háztáji és a szórványgyümölcsösök védelme Növényvédelmi tanácskozás kilenc megye részvételével Kedden délelőtt tartották meg Bács, Ba­ranya, Csongrád, Heves, Pest, Szabolcs, Szol­nok, Veszprém, Zala megye növényvédelmi tanácskozását a Pest megyei Tanács székhá­zában. Az értekezleten megjelent Keserű Já­nos, a földművelésügyi miniszter helyettese, Bartolák Mihály, a SZÖVOSZ elnökhelyette­se, valamint a meghívott megyék tanácsi, földművesszövetkezeti és növényvédelmi szol­gálat vezetői. Dr. Dajka Balázsnak, a Pest megyei Tanács vb-elnökhelyettesének elnök­letével megtartott tanácskozáson Nagy Bálint, az FM Növényvédelmi Szolgálatának igazga­tója tartott előadást. Összeült a genfi tizennyoichatalmi értekezlet A genfi tizennyolchatalmi leszerelési értekezlet kedd délelőtt plenáris ülésre ült össze. Felszólalásra jelentke­zett az Egyesült Államok, Anglia, Csehszlovákia és Románia képviselője. Az évi feladatokról (A járási pártbizottságok mezőgazdasági osztály- vezetőinek tanácskozása) Százezer forintos kislány TAMBURÁS ZSÖRTÖLŐDIK (Kritikánk a Hattyúdalról Az olvasók fóruma Baleset vagy öngyilkosság? (Tudósításunk a szent mártonkát ai robbanásról a 3. oldalon) A MEGYEI BIRKÓZOBAJNOKSÁGRÚL Tatarozás miatt zárva (Labdarúgóházi jegyzetek) Hagy Bálint előadása Bevezetőül emlékeztetett az előadó a 35/1962. számú kö­zös FM—SZÖVOSZ utasí­tásra, amely szabályozza a háztáji és a szórvány gyümöl­csösök. növényvédelmét. A Központi Statisztikai Hiva­tal adlataira is hivatkozott, amelyek szerint az ország mintegy 95 millió gyümölcsfájából 78 millió a háztáji és a szór­ványgyümölcsösökben ta­lálható. Ez a szám önmagában is intő jel arra, hogy jelentős gon­dot kell fordítani a kisüzemi jellegű gyümölcsösök termő- erejének fenntartására, illet­ve fokozására. Mindezt az állandóan növeikvő hazai gyümölcsdgény és exportle­hetőség szemszögéből is nézni kell, s ez még inkább figyel­meztet bennünket az évti­zedes mulasztások pótlására. !— Ha figyelembe vesszük azt — mondotta —, milyen mértékű mennyiségi és mi­nőségi kiesés adódik orszá­gosan évente a háztáji és a szórványgyümölcsösök termé­séből a növényvédelem el­hanyagolása miaitt, akkor be kell látnunk: nemcsak nagy­arányú, hanem sürgős intéz­kedésre is szükség van e téren. Ha a korszerű nagy­üzemek termésátlagaival vet­jük egybe a szórványgyümöl­csösök átlagtermését, kide­rül, milyen mértékű a ter­méskiesés a növényvédelem elhanyagolása' miaitt. így pél­dául 1962-ben a nagyüzemi telepítésű és művelésű al­mások 73,7 kiló gyümölcsöt adtak termőfaegységenként, a szórvány- és háztáji gyümöl­csösök pedig 35,8 kilót. Cse­resznyéből 19,9:12,3, meggy­ből 16,6:7,4, szilvából 30:8,1, kajszibarackból 31,6:11,1, őszi­barackból pedig 36,4:4:4 volt az arány. — Hasonlóan .érzékeny vesz­teségeket tartunk nyilván mi- j nősőgi szempontból is. A i HUNGAROFRUCT adatai sze- | ránt a nagyüzemi gyümölcsö­sökből felvásárolt al­mának 69 százaléka-, a háztáji gazdaságokból fel- } vásárolt almának csak | 49 százaléka volt ex- ! portra alkalmas. A kajszibaracknál . 64:50,. a j meggynél 95:80, a szőlőnél j 60:50, a szilvánál pedig 52:9 volt ez az arány. Egyedül a | szamóca kivétel e szabály, j alól oly módon, hogy mind j a nagyüzemi, mind pedig a i'.iztaji szamócának mintegy 60 százaléka került export­ra. Itt azonban olyan kivé­tellel találkozunk, amely megerősíti az előző példá­kat. A szamóca ugyanis nem kíván, nagyarányú növényvé­delmet, tehát a példa is azt bizonyítja, hogy a háztáji gyü­mölcsösök értékesítési hátrá­nya a növényvédelmi munkák hiányából származik, — Már az eddigi adatok is meggyőzően figyelő.- ~.z' ci­nek arra, mennyire fontos a háztáji és a szórvány gyü­mölcsösök növényvédelme, de szólni kell azok jövőjéről is. Mindenek előtt kijelentjük, hogy o szocializmus építé­sével arányosan nem csök­ken, hanem növekszik a ház­táji területeken levő gyü­mölcsfák száma. Gondol­nunk kell arra, hogy a csa­ládi házak számának gyara­podásával a családi kertek száma is növekszik, s a kertekbe mind több gyü­mölcsfa kerül. A Központi Statisztikai Hivatal 1962-es adatai szerint például a háztáji gazdaságok­ban lévő 36 millió gyü­mölcsfa közül tízmillió új telepítésű volt. Elmondhatjuk tehát, hogy nemcsak a mulasztások meg­szüntetése, hanem a jövő követelményei is arra inte­nek bennünket, hogy fog­lalkozzunk a kisüzemi gyü­mölcsfavédelem problémájá­val. Az előadó ezután egyen­ként ismertette a különbö­ző megyék növényvédelmi helyzetét. Elmondotta, hogy legjobban Szabolcs és Bács megyében szervezték meg ezt a munkát, de Pest megye sem a legutolsók között van. Ennek ellenére sok a tenni­való, nemcsak országos szin­ten, hanem a községekben is. Szerinte a megyei növény- védelmi bizottságoknak kell összefogniuk, kezdeményez­niük a társadalmi mozgal­mat, amelynek feladata a növényvédelem népszerűsíté­se. Jelentős feladat hárul e téren a megyei növényvé­delmi szolgálatokra és a földművesszövetkezetekre, s nem utolsósorban a járási, községi tanácsokra. Nagy sze­repük van a növényvédelmi munka végrehajtásában az országszerte megalakult nö­vényvédelmi brigádoknak is, amelyek a földművesszövet­kezetek keretében működnek. bírálta az AGROTRÖSZT-öt, amely elsősorban szűkös vál­lalati érdekeit nézi, s ezért nem törődik a kisgépek és alkatrészek beszerzésével. — Ami házunk táján is van azonban seperni való — mon­dotta — és mi észre is vesz- szük ezt. Utasítjuk megyei MEK-kirendeltségeinket, hogy ne csak az áru értékesítésé­vel törődjenek, hanem tegyék szívügyükké a növényvédelem ügyét is. Foglalkozunk továb­bá a helyes árpolitika kialakí­tásával, hogy ezzel is a kor­szerű növényvédelemre ösztö­nözzünk. Ennek érdekében na­gyobb különbséget kívánunk tenni a kiváló minőségű és a rosszul kezelt gyümölcs ára között. Halász Jánosné, a Hazafias Népfront Pest megyei bizott­ságának munkatársa két érde­kes kérdést vetett fel hozzá­szólásában. Az első kérdés a falusi nőtanácsok bevonása a növényvédelmi propagandába és munkába, a másik pedig a növényvédelmi munkások fi­zetése. Ez utóbbival kapcso­latban kifogásolta, hogy mind­össze 40—50 forintot keres­nek a növényvédelmi dolgo­zók, holott napi tíz-tizenkét órát dolgoznák, mégpedig egészségre ártalmas, nagy (Folytatás a 2. oldalon) Tömegtüntetés és rendőrroham Feszült a helyzet Cipruson George Ball amerikai kül­ügyminiszter-helyettes hét­főn a késő éjszakai órákban fejezte be a görög fővárosban tárgyalásait. Az AP athéni tu­dósítója szerint a Ciprusra vonatkozó újabb angol—ame­rikai tervvel szemben a törö­kök még fenntartásokkal él­nek. A török kormány máris több változtatást javasolt a tervvel kapcsolatban. A török álláspont részletei még nem ismeretesek. A görög fővárosban hétfőn délután mintegy húszezer ember részvéte­lével tömeggyűlést tartot­tak, amelyen tiltakoztak a NATO tervezett ciprusi beavatkozása ellen. A gyűlés után több ezer főnyi tömeg az amerikai, an­gol és török nagykövetség elé akart vonulni, a megerősített rendőri osztagok azonban út­ját állták. A rendőrök gumibatokkal támadtak a tüntetőkre. Hivatalos jelentés szerint az összecsapások során tizenné­gyen sebesültek meg, az AP jelentése szerint a város sok kórházát keresték fel olyan személyek, akik súlyos fejsé­rüléseket szenvedtek. Cipruson tovább nő a fe­szültség. Menelaosz Panteli­desz altábornagy, a ciprusi görög hadsereg főparancsnoka kijelentette: az egész szigeten folynak a készülődések a török el- özönlés visszaverésére. Volt katonák képezik ki az újoncaikat. A nőknek megígér­ték, hogy a férfiak oldalán harcolhatnak. A ciprusi görög sajtó heve­sen támadja a nyugati szövet­ségeseket. A Kypros című he­tilap ezeket írja: „Nem azért keressük a Szovjetunió támogatását, hogy kommunizmust vezessünk be Cipruson, hanem azért, mert ez nélkülözhetetlen életben ■maradásunkhoz.” Az Alithea (Igazság) azzal vádolja Angliát és az Egyesült Államokat: támogatják azt a török követelést, hogy osszák fel a szigetet. Az összes ciprusi görög lap hangoztatja: Ciprus kormánya egészen bizonyosan vissza fogja utasítani a legújabb an­gol—amerikai csapatkül­dési javaslatot. Asziroglu, a török ENSZ- küldöttség vezetője a Bizton­sági Tanács elnökéhez inté­zett levelében azt állította, hogy a ciprusi tűzszüneti egyezmény ismételt megsérté­séért nem a ciprusi törökök, hanem a görögök a felelősek. A török levél válasz kíván lenni Rosszidesz ciprusi ENSZ-küldött február 3-i le­vélére, amelyben részletes adatokkal bizonyította a török fegyveresek felelősségét a ciprusi békebontásért. Hétfőn este repülőgépen New Yorkba érkezett a Cip­rusról kiürített amerikai ál­lampolgárok első csoportja, 150 személy. A következő na­pokban újabb csoportok érke­zését várják. Miért fagynak be a kutak Budakeszin? A főváros környékén levő községekben a pesti vízháló­zatba kapcsolt kutak szolgál­tatják a vizet. A zord tél ren­geteg bajt okozott, sok kút be­fagyott és az emberek bosz- szankodtak. — Törvényszerű ez? A budakeszi tanács vízügyi előadója. Novotny Lászlóné, a következőkben adja meg a választ: — Hatvanhét kutunk van. Ebből három most is befa­gyott. Az erős téli időszakban 15 volt használhatatlan, közü­lük jó néhány többször is. De ez nem törvényszerű! — Mégis, mi a jelenség oka? — A helytelen kezelés, sok­szor a felelőtlen rongálás. — Közelebbről? — A víz nagy nyomással jön fel. Mikor az elzáró kart leengedik, a víz súlyánál fog­va visszazuhan és a kút auto­matikusan víztelenítődik. Ha nem teljes nyomással húzzák a vizet, csak csurgatják, ke­vés víz marad a csőben, nincs súlya visszaesni. A többit el­képzelheti. Egy kis víz mindig visszamarad a kútban, s ez gyorsan megfagy, a rétegek gyűlnek, végül a kút használ­hatatlanná válik. — Mi a megoldás? — Biztosítani a víz vissza- zuhanását. Ha csak kis kan­nában. visz valaki, utána fel­tétlenül még legalább egy ve­dernyit engedjen ki teljes nyomással. (r. gy ) Megkezdték az oszibarackfa-metszést Törökbálinton A vita Az országos és helyi szem­pontból egyaránt fontos té­ma sok szakembert és me­gyei vezetőt késztetett hoz­zászólásra. Az első felszóla­lók közül Bartolák Mihály­nak, a SZÖVOSZ elnökhe­lyettesének szavai a legér­dekesebbek számunkra. Bar­tolák Mihály elmondotta, hogy az országnak mintegy 5—S milliárdos kára w származik évente a ház­táji és a szórványgyü­mölcsösök növényvédel­mének elhanyagolása miatt. A továbbiakban hangsúlyoz­ta, hogy egyes gyümölcsfa­jok, főként a cseresznye, meggy és egyéb munkaigé­nyes gyümölcsök termeszté­se elsősorban a háztáji gaz­daságokban kifizetődő. Ezért országosan intézkedni kell megfelelő mennyiségű és mi­nőségű kis teljesítményű nö­vényvédelmi gépek gyártá­sáról. Ezzel kapcsolatban — akárcsak az előadó — ő is Képünkön: a negyven tagú szakmunkás, brigád tagjai (MTI Foto — Bereth Ferenc feÍv.) «! A Kertészeti Kutató Intézet törökbálinti gazdaságának 264 hold termő és 751 hold fia- í (tál telepítésű őszibarackosában szakmunkás-bri gádokat mozgósítottak az őszibarackfa-metszés : £ gyors befejezésére. A fák a rendkívüli hideg időjárásban jól teleltek. A szakemberek számi- : ^ iása szérint a nagy kiterjedésű őszibarackosok ban március közepére befejezik a fák metszését. ;

Next

/
Thumbnails
Contents