Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-12 / 9. szám

10 rear nicy pi kMMm 1964. JANTTÄR 12, VASARNAP Megismétlődik-e a tavalyi nagy tél ? Az idei léinek kereken egy­hónapos előnye van ahhoz, hogy jobb legyen, mint a ta­valyi: november eleje helyett csak december elsején köszön­tött be. A Meteorológiai Inté­zet feljegyzései szerint az utóbbi 180 év alatt csak egy­ezer volt közvetlenül egymás után két nagy tél: az 1783-84- es és az 1784—85-ös. A tavalyi (1962—63) tél hi- tíegsúlypontja januárra esett. A leghidegebb napján (18-án) a középhőmérséklet mínusz 13,1 volt, ugyanannyi, mint az idén az eddigi tél leghidegebb napijáé, a december 18-é. Az utóbbi évszázadok három leg­hidegebb telét: az 1829—30- ast, az 1928—29-est és az 1939 —iO-est nem követték közvet­lenül hosszú és szigorú teleik, így — a statisztikai összeve­tés alapján — reményünk le­het arra is- az ugyan­csak „rangos” 1962—63-as nagy tél sem enged közeli ri­válist. Az állatidomítás titka Nyugalomba készül az ország egyetlen főidomárja Joe New field majomtulaj- donos, alti három majmával fellépett a Fővárosi Nagycir­kusz porondján is, saját be­vallása szerint már sokfelé, évek óta kereste Szegedi Gá­bor főidomárt, hogy megkér­je: oktassa a Jimmy, Eszter és Julika nevű csimpánzokat új produkcióra. Meg is tör­tént. A három majom megta­nulta Budapesten az autóve­zetést és vezetés közben még bámulatos tornászmuiatványokkal is szórakoztatják a közönsé­get. Frissen szerzett tudomá­nyukkal minden valószínűség szerint sok sikert aratnak. Szegedi Gábor idomári te­hetsége — mint ezt a példa is mutatja — elismert a cir- kuszvil ágban, „dolgozott” éle­te során sok vaddal, „tanított” oroszlánokat medvéket, kígyó­SZARKÖNYVEKÉRT - TOKAJI BOR Háromszáz éves az első magyar nyelvű kertészeti szakkönyv Háromszáz évvel ezelőtt, 1664-ben jelent meg a kerté­szeti szakirodalom első — és másfél évszázadon át egyet­len. — magyar nyelvű alkotá­sa: Láppal János „Posoni Kert”-je. A könyv címadója a pozsonyi érseki kert volt, a magyarországi reneszánsz kertépítés remeke, amelynek egyik nevezetessége, hogy ha­zánkban itt termesztettek elő­ször tulipánt Lippai műve az első kísérletet Jelentet­te Magyarországon a ker­tészet elméletének és gya­korlatának összeegyezte­tésére. 150 virágfajta, számos zöld­ség- és gyümölcsféle leírása, botanikai rendszerezése so- j rán sok, ma is hélyíaSő ' tu­dományos megállapítást tett. Gyakorlati jelentősége pedig még nagyobb volt: még a múlt század elején is a könyv ta­nácsai szerint rendezték a ma­gyar díszkerteket, gondozták a veteményeseket, nevelték a gyümölcsfákat. Az első magyar kertészeti szakkönyv három kötete mel­lett őrzik a Károlyi Mi­hály Országos Mezőgazdaság i Könyvtárban az első magyar nyelvű mezőgazdasági folyó­irat 13. számát is. Ez a folyóirat jóval fiatalabb, 1796-ban jelent meg Becsben, Magyar Újság címen, s a „mezei gazdaságot és szor­galmat osságot erányozzaf’. Szerkesztése, nyelvezete, s részben tartalma is igen­csak Tógáé®, elavult — a „szor- galmaitossóg” tárgyául szolgá­ló tennivalók nagy része ! azonban nva is változatlanul j időszerű. A lap hasznos tanácsokat közöl például a gyümölcs­fák kártevői elleni vé­delmére, a szervestrágya felhasználására és a par­lagföldek megművelésére. És már akkor is volt apró- hirdetés — bár a mostaniak­hoz képest kissé szokatlan tartalommal. A folyóirat második számában valaki me­zőgazdasági szakkönyveket ke­res — tokaji borért cserébe. Elkészült a legnagyobb magyar országcímer A Kőfaragó- és Épületsizob- rászipari Vállalat dolgozói el­készítették a budai várpalota új ékességét, a legnagyobb magyar országcímert A válla­lat 17 kőfaragójának csaknem négy hétig tartott a hatalmas kőalkotás megformázása. A nagy dombormű átmérője 2,5 méter, de a címer alapja — a jelvény szalagdísze miatt — már öt méter hosszú. Több mint tíz elemből rakják majd össze az új jelvényt, hiszen csaknem a lehetetlenséggel határos feladat a 262 mázsás kőalkotást egy darabban ki­tűzni. A budai vár dunai hom­lokzatát, a kupola alatti pa’o- tarészt ékesítik fel az új kő­címerrel, de a hidegek miatt a tavaszig várni kell a jelvény elhelyezésével. Az új címer méreteit és he­lyét modellkísérlet alapján választották ki a tervezők. A kőjelvény kifaragása előtt gipszből formázták meg a cí­mert, hogy megítélhessék: hol és hogyan helyezzék el a vég­leges alkotást. Rövidesen újabb ékességek modellkísérleteire is sor kerül. A várpalota építészeinek meg­bízására most tíz szobornak több mint három méter ma­gas gipszmintáit készítették el a vállalat dolgozói. A palota központi épületének tetején helyezik majd el a próbaszob- pekat, hogy a dunai homlok­zat felől ezek a díszek fogiák közre kétoldaliról az új kupo­lát. Az év elején vizsgáztat­ják a gipszmintákat és előre­láthatólag már a nyáron meg­kezdik a végleges szobrok ki- faratását is. kát, elefántokat, legszíveseb­ben pedig majmokat. Igaz, hogy erre a különös mes­terségre már születése „pre­desztinálta”. Édesapja Egyip­tomból került a Bamon Bar­ley Cirkusszal Európába mint teveidomár, édesanyja pedig műlovarnő volt. Gyermekko­rának idejét édesapjának ál­latsereglete körül töltötte. Hamarosan megtanulta a far­kasok idomítását, „barátsá­got” tartott fenn még a kro- kodilussal is. Tizenhárom éves korában már segédido­már az akkori Angol Park majomcirkuszában. Kalandos utak következnek, fellépés majmokkal, török, ciprusi bárokban, látványos bódék­ban. Aztán megállapodott: 1.936-ban az Állatkerthez ke­rült. Annyira megkedvelte a hét csimpánzt, hogy azokat idomította, mégpedig igen nagy sikerrel. A majmok a szabadban produkálták magu­kat az Allatkert nagyérdemű közönsége előtt. Élmény akad bőven Szegedi Gábor társ óljában. Az egyik nagy siker: bemutató kilenc oroszlánnal. Annyira jól neveltek voltak ezek az oroszlánok, hogy a főidomár — véleménye sze­rint — még egy zsebkendővel is fékentarthatta öltét. Persze akadt meglepetés is élete so­rán. Megfigyelte, hogy az egyik nőstény oroszlán zordul, ellenségesen tekinget rá. Ami­kor próba közben a Cézár ne­vű hímoroszlánnal birkózott, az ellenséges nőstény egy óvatlan pillanatban feléje ug­rott. Az ő figyelmét ez elkerül­te, nem úgy a Szulejka nevű oroszlánét, amely ugyancsak részt vett a produkcióban. A Szulejka ráugrott az ellensé­ges nőstényre és elhárította a veszedelmet. Van tehát az oroszlánokban is hála és hűség a gazdájukhoz. Egész csokorra való törté­netre emlékezik Szegedi Gá­bor, de beszél arról Is, mi az idomítás titka. Nem az erő­szak, nem a korbács, hanem az állatismeret. Ki kell ismerni a vadat és a legfontosabb: jutalmazni. Minden produkcióért cukrot a medvének, nyershúst az orosz­lánnak, s a jutalom reményé­ben azok még jobban végzik „feladatukat”. Mindig csak olyan produkcióra kell taní­tani, ami a természetüknek megfelel. Szegedi Gábor még egy — vegyes állatszámot —■ sze­retne bemutatni, de már nyu­galomba készül. Könyvet akar írni, amelyben bemutatja az idomári mesterség fortéljrait, amelyet mindenki kipróbálhat — saját felelősségére — s a biztonság kedvéért egy foxi kutyával. Illlllllllllllllililliliilllilíliiill S A RO K j MII 1ÁTMTUNK A BÉLYEGMÚZEUMOM? Félleslvérckel” kap a Jonatán alma ni Hosszú-hosszú évek óta nem volt a gyümölcsüzletekben, piacokon annyi és olyan szép, olcsó téli alma, mint most. Nagy többségük Jonatán, ami nemcsak itthon a legelterjed­tebb, legkiválóbb téli almafaj­ta, hanem a világpiacon is Jellegze­tes képviselője a magyar gyümölcstermelésnek, s különösen Nyugat-Európá- ban fontos exportcikkünk. Üzemi gyümölcsöseink alma- fa-állományánák 55 százalé­kát a Jonatán teszi ki, s ugyanilyen arányban szere­pel a következő évek telepí­tési tervében is. Mégis nyilvánvaló, hogy a Jonatán majdnem kizárólagos egyeduralma a téli piacon előbb-utóbb megtörik. Mert az embereknek nemcsak a holt tárgyakkal, hanem az „élő” gyümölccsel szemben is válto­zik az ízlésük, s bizonyos ér­telemben az alma is „divat­cikk”. Amerikában például, ahol a múlt században felfe­dezték, s azután sokáig óriási mennyiségben termelték a Jonatánt, az utóbbi években erősen visszaszorította az éde­sebb, puhább húsú Delicious. Ennek egyik változata, a Starking, nálunk is terjedőben van. A gyümölcsnemesítők vi­szont számítanak arra, hogy mind a hazai, mind a magyar almát ugyancsak nagy mennyiségben vásár­ló nyugat-európai fogyasz­tók egy kis idő múlva T- uhatják” a Jonatánt, vagy akár a Starkingot is. I S addigra készen kell len­niük az újabb fajtáknak. A Kertészeti Kutató Inté- : zetben ezért olyan téli alma­fajta sorozat előállításán dol­goznak, amely a Jonatánnal azonos értékű, de attól sok tu­lajdonságában eltér. Harminc­ezer keresztezéssel 8000 hibri­det állítottak elő. Az egyik szü­lője valamennyinek a Jona­tán, a mási/k szülő az intézet 560 almafajtát tartalmazó gyűjteményéből került ki. A Jopatán ,déltestvérei” külső­leg is igen változatosak, jó ré­szük nagyságban, formában is különböző, színskálájuk pedig : a halvány zöldessárgától a sö- i tétpirosig terjed. Izük, illatuk : szintén erősen eltér egymástól, i megtalálható közöttük a borízűtől a cukrosán éde­sig számos fokozat, : kielégíthetik majd a legkülön- i ! bözőibb ízlésű fogyasztók igé- : i nyét. : De erre azért még sokára i ; kerül sor — a Jonatánnak ; • egyelőre nincsen méltó ver- | ; senytársa. A nemesítő célja : ! ugyanis nemcsak a választék i növelése, hanem gazdaságilag értékesebb, fajták előállítása is. A betegségekkel szembeni rezisztencia, nagy termőképes- ség, jó szállíthatóság — ilyen és még sok más követelmény­nek kell az új téli almafaj­táknak megfelelniük. A Jona­tán .„féltestvérei” még csak most kezdik meg a vizsgát, s a nemesítők csak hosszú érek múlva tudják -majd eldönteni, melyek juthatnak közülük a fogyasztók asztalára. Budapest szívében. a leg­forgalmasabb útvonal közvet­len közelében, a Dob utca 75/81. szám alatt, a Közleke­dés- és Postaügyi Miniszté­rium épületének félemeletén dolgozik a Posta Bélyegmú­zeuma. A magyar posta 1874 óta (az Egyetemes Postaegyesület megalakulásától kezdve) gyűjti mind a magyar, mind a kül­földi bélyegeket. Ezek nagy száma, valamint a bélyeggyűj­tők egyre erőteljesebb kíván­sága már 1912-ben felvetet­te a bélyegmúzeum felállítá­sának szükségességét. Bár a követelmény korán jelentke­zett, a múzeum megvalósítá­sára — megfelelő helyiség hiányában — csak 1930-ban került sor. Amikor felépült a budai postapalota^ ott ta­lált helyeit a bélyegmúzeum is. Ez a helyiség azonban el­helyezése miaitt nem vonzott sok látogatót. A múzeumot ezért 1940-ben a budapesti postaigazgatóság új épületé­be, a részére külön megépí­tett helyiségekbe helyezték át. Itt — a jelenlegi Közle­kedés- és Postaügyi Minisz­térium épületében — mű­ködik ma is. A bélyegmúzeumban 130 000 darabot megközelítő, hatalmas bélyeg­anyag áll az érdeklődők ren­delkezésére tanulmányozás és szórakozás céljából. Mit láthatunk a bélyegmú­zeumiban ? Elsősorban a ma­gyar bélyegek teljesnek mond­ható gyűjteményét, különle­ges magyar bélyegeket (pél­dául az 1871. évi kőnyoma­tos bélyegeket), hibás nyomá­sú bélyegeket (például a for­dított középrészes Madonna­bélyeget, mindkét oldalán más-más bélyegképpel ellá­tott bélyeget stb.). A bel­földi bélyegekből különle­ges gyűjtemények is állanak a gyűjtők rendelkezésére, mint például a Popovdcs-féle, amely 1871-től 1906-ig kiadott sok bélyegérdekességet tartalmaz, a Visnya-féle ívszélgyűjte- mény, a Dessewffy-féle véset- javítás gyűjtemény, lebé­lyegzés gyűjtemények. A múzeum több híres külföldi bélyeggel is rendelkezik, így az 1851-es Merkur-fejes vörös 6 kraj- cáros újságbélyeggel, az 1860. évi kiadású toscamiai a 3 hí­rás postabélyeggei, az 1848/ 58. évi kiadású Mauritius í pennis és az 1859. évi 2 pen- nis bélyeggel, az 1858. évi ki­adású román, úgynevezett ökörfejes teljes sorozattal, az 1851/52. évi kiadású hawaii 5 és 13 centes bélyegekkel és még számos hasonló ritka­sággal. A látogatók megtekinthetik a bélyegek eredeti nyomóesz­közeit és egy-két vízjelnyo­mó hengert is. A különbö­ző vízjelek és vízjelállások 4 Stereoskop készülékben ta­nulmányozhatók. A bélyegek eredeti tervrajzai mint ké­pek is hatásosak és a bé­lyegtervezés fejlődésének ta­nulmányozására igen alkal­masak. Tudományos kuta­tásra a bélyegmúzeum 2000 darabot számláló szakkönyvtára nyújt lehetőséget. Ugyanilyen célra rendelkezésre állanak a bélyeggel foglalkozó folyó­iratok és katalógusok. A múzeum látogatási ide­je: szerdán 9—15.30-ig, szomba­ton 9—14.30-ig, vasárnap 9— 13-ig. Belépődíj nincs. Csopor­tos látogatás legfeljebb 20 főből álló csoport számára le­hetséges. Az erre irányuló ké­relmet legalább (három nap­pal korábban be kell jelenteni a múzeum vezetőségének. EGÉSZ ÉVBEN SZERELEM 2 3 ‘ m 5 6 iá 7 3 9 10 1 11 12 13 14 15 ie 17 f» 1 _ 18 m 19 21 22 ♦ Z5 24 25 26 tT 23 29 3D 31 32 33 34 35 36 37 * 3 _ f is 38 39 40 42 43 45 r 46 47 40 49 50 is 51 f 52 53 54 55 5C 57 58 59 l G0 ÍíkíJ 61 VI 63 &4­|K&5 f 66 67 68 I 69 70 1 í ü 72 m Februárban mutatja be Egész évben szerelem című műsorát a Magyar Jégrcvű. Képünkön: Részlet az műsorból (MTI Foto: Herczeg felv.) ples sonka. 73. Sötét, sarok a he­lyiségben. 74 Az orr németül, de magyar névelővel. Kétbetűs szavak: AM — UM — SM — TT. FÜGGŐLEGES: 1. Ausztria és Magyarország volt közös ur&Ikodócsaládja. 2. Vagyis. 3. Törlő gumi. 4. Hatalom francia szóval, magyarul: puvoár. 5. Es így tovább rövidebben. 6. Forró száraz szélvihar a Szaharában. 7. Népgazdasági ág — fordítva. 8. Növény: termése fűszer, ólain or­vosság. 9. A Schelde 214 km hosz- szú mellékfolyói a. 10. Lizácska. 12. Irodákban használatos kapocs. 13. Felfrissít. 14. Bizakodik. 16. Her­nyójának gubóiát a valódi selyem- gyártáshoz használják. 17. A vízsz. 54. sorban szereplő ital ebbe való. 23. Arab női név. 25. Borsod me­gyei község. 27. Folytonossági hiány. 30. Perzsa királvi cím. 32. Még inkább. 36. Rendre. 36. A vé­gén perel? 39. Vendéglátóipari in­tézmény — nem elsőosztályú. 41. Egykor magas kultúráiú indián nép Közép-Amerlkában. 43. A ten­ger angol neve. 44. A menü első fogása. 46. Kitrege. 47. Osaik — németül. 49. Tréfásan hazudik. 52. Fiúnév. vidékiesen. 55. A keleti népeknél az uralkodóház tagjai­nak megszólítása. 57. Irodalomtör­ténész (Antall. 59. Ilyen a hosz- szú állásban megromlott zsiradék. Gl. Szakáll 61. Ragadós talai. 62. Erdő — franciául. 64. Szerkezet. 66. Ürmérték volt. 68. Tápió menti község. Kétbetűs szavak? AD — OS — AN — ER — ÖR — TL —ZE — H> — ZU — AN. Megfejtésül beküldendő a rejt­vényben szereplő Hatvany-mon- dás megfejtése 1964. január 20-ig. A helves megfejtők között luta- lomkönyveket sorsolunk ki. Az újévi számunkban megjelent rejtvény helves megfejtése: ..Haj­rá fiúk! ez a pohár Az évért, mely kiszenvede. Emléke fönn lesz holnap Is. Egy kis mámor futó köde.»* Könyvet nyertek: Mezev Mária. Pécel. Adv E. u. 1. — Klemser Alaiosné. Nagykő­rös. Széchenyi tér 13. — Szni An- talné. Sződliget. Attila u. 43^. — Bodó Ilona. Cegléd. Rákóczi <5ű 16. — Ürge Agostonné. Budapest. Thökölv út 44. II. — Zöld András­ra é Dobogókő. B. M. iskola. — Kováts Ferencné. Dánszent.miklóe n. kült. 47. — Schubauer Fran­ciska. Viisegrád. Zách K!á’'a u. 25 — Kovács Istvánná. Vecsés. Mar­tinovics tér 8. — Marosvári Jó- zsofré Üllő. Vörösmarty ti. 9. A könyveket postán küldjük e!. ! VÍZSZINTES: ; 1. EMoezdi a lalatozást. S. Vész­; 1el a teaseren. U. Aki ebben le- ; bég! — az elszigetelődik az élet- ! tői. is. Beszéd — németül. 19. ; Bécsi fürdő. 20 U. E. B. a. Kis ; Árvád. 22. A hideg enéücüi köny- ; nyebben elviselhető, at. Színlel. 26. ! Gyümölcs. 29. Szovjet motor- ; kerékbármárka. 31. A harc görög I istene. 33. A színtiszta valóság. ; 34. Folyó spanyolul. 35. Hegyes ; szerszámmal bökdös. 37. A tátsa- ; dalom alia - átvitt érteleimben. ! 38. Személyes névmások. 49. I.. ! C. E. 42. Jótüőre kiválaszt. 45. Ka- ; nadai kikötőváros. 48. A szó véeé- ; hez lárul. SO. A személyemre. 51. J Váratlanul rajiakat». 53. Ázsiai or- ; száB. 51. Uzsonnattal ízesítő. 5«. ; Masszává alakít. 58. Spanyol had- I vezér, aki elnyomó lmtézikedésel- ;vej hozzájárult a németalföldi sza- IbadsáBharc kirobbanásához. 61. ; Francia vígjátiékírő fEufiéne. 1791— 11851.1. 63 Esv rossz tanácsadó. SS. i Bolgár Dénznem. 67. Zavarosan j oszt? S3. Fűtőmű növény. 69. Tán- ; cryt tüzesen iár. 79. Maga elé ren­del. 71. Cseh futónaaysáB. 72. Né­j; Három éve, 1961. január 12-én hunyt el Hatvány Lajos író. ^ kritikus és irodalomtörténész, aki az első világháború előtt és a két háború között nagy szolgalatokat tett a magyar iroda- j lomnak. Munkásságáért a felszabadulás után Kossuth-díjjal % tüntették ki. Hatvány Lajostól ered az a mondás, amely meg- ^ erősíti azt a közmondást, mely szerint: az ígéret szép szó. ha % megtartják úgy jó. A mondás a rejtvény vízsz. 16 és függ. 28 5; soraiban szerepel.

Next

/
Thumbnails
Contents