Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-12 / 9. szám
19&Í. JANUÁR 12, VASÁRNAP 3 i FÓTI ASSZONYOK IDŐS BRIGÁDJ Majd valamennyi fekete kendöt visel, a vállát, derekát Is fekete berlinerrel köti át, b passzol rájuk a tisztes fekete, koruk miatt, meg hogy némelyikük' már el is ökvegyült. A legfiatalabb 58 esztendős, de az utána következő már 65, a két legidősebb meg 72 éves, két Lidi néni, az idős asszonyok munkacsapatának két női matuzsáleme. Vagy húszán szoronganak a fóti Vörösmarty Tsz elnökhelyettese és egyben párttitkára, Farkas Sándor szobájában. Most beszélik meg, mennyi és mifajta munkát vállalnak a tél hátralevő részében. Hát januárban nem lesz munka, hideg van, csúszós az Utca is. De februárban hat napon át a vetőburgonyát válogatják, márciusban pedig tíz napot dolgoznak, elvetik az újkrumplit. Hogy az nehéz munka? Nem is tagadják, de majd meg is kapálják, meg aztán fél is szedik, hiszen tudnak még dolgozni — hangoztatják. És nem lehet mindig zsákot foltozni, annyi nem lyukad ki. Tegezik az elnökhelyettest, az meg. bár maga is ősz hajú, tisztelettel nénémezi őket, férjes asszony volt már mind. amikor Farkas Sándor még csak tipegett a fóti utcán. — Szeretnék dolgozni, de kell is nekik a kereset. Alá nem özvegy, annak beteg a férje — mondja róluk a párttitkár, s hozzáteszi: — Bár többet juttathatnának nekik, meg az idős féri iáinknak. Egész életükben dolgoztak és még most sem pihenhetnek igazán, de hát még nem jár nekik öregségi, fiatal tsz-ta- ßok. Bólogatnak az asszonyok, s merthogy a sajtó jelent meg közöttük, el is sorolják panaszaikat, meg bajaikat. De nem siránkozva, csak éppen- hogy elmondják. Többen a járadékot hiányolják bevitt földjük után. — Hahó! Ugye maga meg maga is megkapja, mert ötvenkilenc előtt lépett be és akkor befizetett a közös alapra. F -űi munkaértekezlet. Négyen közül az idős brigád asszonyai Családi művelésbe adják a közösen telepített új málnásokat a szobi járásban A járási pártbizottság és a tanács közös javaslata a részesművelésröl Hosszasan tanulmányozta a szobi járásban egy munkabizottság a termelőszövetkezetek munkadíjazási és jövedelemrészesedési módszereit, hogy a járási tsz-efc közgyűlése elé kerülő olyan javaslatot dolgozzon ki, amelyben fokozottan érvényesülnek az ösztönzés elvei. Ebben a bizottságban a járási pártbizottság és a járási tanács képviselőin kívül részt vettek a tsz- vezetők is. A bizottság a növénytermesztést illetően a megyei tanács által javasolt nádudvari módszer messzemenő figyelembe vételével készítette el javaslatát, amelyet a pártbizottság és a járási tanács azután megtárgyalt és elfogadott. A kukorica termelésénél például a művelésre vállalt terület termésének 20 százalékán felül k&taszt- rális holdanként 350 forint, vagy tizennégy munkaegység- illeti meg a vállaló tagot. Ott, ahol a tsz vegyszeres gyomirtást végez, vagy a szántáson és vetésen kívül egyes munkaműveleteket (kapálás. szárvágás) gép végzi el, a gépi megmunkálás költségeit a tag járandóságából le kefll vonni. Burgonyánál hasonló részesedést javasol a bizottság, azzal. hogy a növényvédelmi munkálatokat a termelőszövetkezetnek kell biztosítania. Cukorrépánál mázsánként 1.40 kiló cukor, vagy 14.84 forint jár a részes munkát vállaló tagnak, de előre történt megegyezés szerint, egy kiló cukor és holdanként 25 munkaegység kifizetésében is megállapodhatnak. A pillangós növények részesedésre történő kézi kaszálásánál a munkavállalónak kell elvégezni a- kazalozást is, a szükséges fogatot azonban a tsz rendelkezésre bocsátja; Ezért a munkáért a betakarított mennyiség 30 százaléka illeti meg a tagot. Pillangós növény részes munkáit elsősorban a tagok közül a legjobb munkaerők vállalhatják és mellőzni kell azokat, akik más munkában nem vesznek részt. A mák, napraforgó és kerti- vetemények művelésére is hasonló elvek alapján tartalmaz intézkedéseket a Javaslat. Kimondja azonban, hogy valamennyi növény termesztésénél a javadalmazásból le kell vonni a vállalt, de cl nem végzett kézi munkaműveletek értékét. Az állattenyésztésnél és hizlalásnál elszámolható munkaegységek tekintetében szintén az ösztönzés elvei érvényesülnek a javaslatiban. A növekedésnél, illetve hizlaAki később jött, mm fizetett. Most aztán évről évre ezt az adósságot törlesztik a földiára- • dékfkal — magyarázza a párt- ‘ titkár, ki tudja már hányad- | szór. ! — Tudjuk ezt Sándor — felel az egyik asszony, mosolyogva —, de elfogyunk mi, mielőtt azt a tartozást megfizethetnénk. így aztán mi jut nekünk majd abból a közös alapból? — Én meg ötvenkilenc előtt léptem be. még-em kaptam még egyszer sem járadékot — kacsint felém a másik panaszos. — De nem ám! — felel a párttitkár és nevet. — Egy hold földdel lépett be. az meg a háztájija. magának hoz hasznot és még a tsz is fizessen utána? Kacagnak és ha eddig csak derűs, most már vidám a hangulat. Azért a panaszokkal csak előállnak. Az egyik Lidi néni. Petrik Istvánná igaztalannak tartja, hogy havi 1—200 forintos keresetéből havi 37 forint 53 fillér SZTK-t kell fizetnie, holott neki a férje után úgyis jár a betegbiztosítás. Kapus volt a MÁV-nál, Rá kospalotán. meg a Nyugatin is az öreg Petrik. Hatszáz forint nyugdíjat kap. de hát ebből ketteeskén még a háztáji jövedelmével együtt is nehezen jönnek ki. Varga Jánosné üzemi munkás férje után kap 376 formt özvegyi nyugdíjat. Tavaly elhunyt férje lépett még be a tsz-be. — Nekem csak özvegyi öregségi járna, ha megérem, de azt sep kapern meg', merthogy nyugdíjam van már. Nem is tudom, miért dolgozom. — Hogy könnyebb legyen az é' eted — szólal meg egyik társa. — Hát az igaz, de még könnyebb lenne, ha gunkfajta öregeknek nem 37 forint 50 fillér SZTK-t kellene fizetni. ' Aki tsz-öreg*égit kap, csak 10 forint 50 fillért könyrismerlelós: Baromfitenyésztés a világgazdasághan Dr. Szlamenicky István! könyvének már a címe is fei- j kelti az agrárközgazdászok, ál- 1 laittenyésztési szakemberek és az állattenyészltés más irányító embereinek élénk érdeklődését. Sok-sok negativ tapasztalat figyelmeztet arra, hotgy a népgazdaság egyetlen termelő ágazatában, sem nélkülözhető a széles látókör, a világtenne lés és a világpiac ismerete. Világszerte nő az állati termékek, s különösen a baromfihús és a tojás fogyasztása. Az évi baromfihús-termelés például az utóbbi harminc évben 3,4 millió tonnáról 7,75 millió tonnára növekedett földünkön. Ez idő alatt a tojástermelés is csaknem hasonló arányban, azaz 143 milliárdról 240 mi ill árd- ra nőtt. Növekedett a baromfitermékek előállítása az elmúlt évtizedben. A könyv ezt a fejlődést ismerteti: megvilágítja a baromfitenyésztés jelenlegi világgazdasági, kiemelten külkereskedelmi jelentőségét, vázolja a fejlődés eddigi útját, s várható irányát. A szerző ismerteti a baromfiállomány összetételének változását, a tenyésztői munka, a takarmányozás, tartás tökéletesedését, a baromfitartás üzemi formáit, a termelési költségek és árak alakulását, a baromfitermékek világpiaci forgalmát és a fogyasztói igényeket. Hézagpótló szerepet tölt be a hazai szakirodalomban azzal, hogy ismerteti az egyes országok baromfitenyésztését, termelését, azok sajátos irányzatát, elemzi módszereiket, s rámutat a leszűrhető tanulsá- m-i- | gokra. Nagy érdeme ez a könyvnek, hiszen ma már elképzelhetetlen a gazdaságos baromfitenyésztés a modern világszemlélet nélkül Jóllehet a szerző rengeteg statisztikai és termelési adatot közöl, gördülékeny stílusa folytán a könyv mégis élvezetes, ugyanakkor rendkívül tanulságos és hasznos olvasmány. Csak helyeselhetjük a Mezőgazdasági Kiadónak azit a törekvését, hogy olcsón, mindössze 22 forintos áron teszi lehetővé sokak számára a hozzájutást <n 1.) lásnál a súlygyarapodás után ( kilogrammonként bizonyos pénzösszeg illeti meg a gon- j dozót. A vezetők premizálására nézve is tartalmaz pontokat a javaslat. A túlteljesítés százalékának arányában növekszik a prémium összege. Különösen jelentős a javaslatnak a szobi járásban annyira elterjedi málnára és eperre vonatkozó része. A málnára a legtöbb tsz-ben tavaly kialakult százalékos részesedés fenntartását javasolja a munkabizottság. Vagyis illesse meg a tagot az általa művelt málnaterület termésének 60—65 százaléka. Mellőzni kell azonban a tavaly célravezetőnek nem bizonyult négyszögölenkénti bérbeadást. A közösen telepített új málnások művelését, azok termő- reíordulásáig a tsz végezteti készpénzfizetés ellenében. A harmadik év, vagyis termésre fordulástól kezdve azonban családi művelésre kell kiadni 50—50 százalékos részesedési arányban, éspedig a hat-tíz évi időtartamra kötött szerződés alapján. A művelést, a szedést, a gyümölcs osztályozását, csomagolását teljes egészében a tag köteles elvégezni, a tsz csak a kötözőanyagról gondoskodik. Ezenfelül a málna élettartama alatt egy ízben a területre szállított istállótrá- gyét is bocsát a művelést végző tag rendelkezésére. Ugyancsak 50—50 százalékos részesedéssel családi művelésre kall kiadni az epret is. Ha akár a málnánál, akár az epernél ez a módszer nem válna be, a művelte lést munkaegységre kell elszámolni, míg a szedésnél málnánál 1,80-tól 2,40-ig, epeméi 1,20- tól 1,50 forintig kell kifizetni. A pártbizottság és a járási tanács végrehajtó bizottsága által jóváhagyott javaslatot most az egyes tsz-ek tanulmányozzák. Közgyűlésük dönt afelett, hogy a javasolt részes- művelési módszerek közül az egyes növények termelésénél melyiket alkalmazza. A Mezőgazdasági és Érdé-; szeti Dolgozók Szakszervezete csaknem ezer különböző mezőgazdasági üzem, vállalat és | intézmény dolgozóit fogja ősz- ! sze. A szakszervezeti bízott- j ságok a műszaki és a gazdasági vezetőkkel együttműködve ezekben a napokban készítik elő az év első nagy jelentőségű szervezeti eseményét, az 1964. évi terveket megvitató termelési tanácskozásokat. E tanácskozásokon, mint :a..MEDOSZ Jközgazdaságl osztályán közölték, részletesen megvitatják az e’őző évi tapasztalatokat, s az új év tennivalóit. Ez alkalommal hatá- ; rozzák meg azokat a verseny- i formákat, amelyek alkalmazá- i savai a dolgozók egyénileg, j illetve egy-egy egész brigád, ; üzemrész, vagy gazdaság dol- i gőzéi a legnagyobb mérték- j ben járulhatnak hozzá a terv- feladatok teljesítéséhez. A szocialista munkaverseny szervezésével kapcsolatban a szakszervezet vezetői hangsúlyozzák, helyes, ha a dolgozók a termelési tanácskozásokon részleteiben tisztázzák a vállalások anyagi és szervezeti feltételeit, tehát körültekintően rögzítik, hogy vállalásuk teljesítéséhez mit kell a gazdasági-műszaki vezetésnek biztosítania. Ugyanezeken a tanácskozásokon értékelik az adóit egység megelőző időszakra vonatkozó operatív tervének, valamint a dolgozók felajánlásainak teljesítését, a szocialista cím elnyeréséért versenyző brigádok munkáját, valamint a munka- és egészségvédelmi helyzetet is. Az egész kollektíva részvételével döntenek a kiváló eredményt elért dolgozók és brigádok kitüntetéséről és jutalmazásáról. A tanácskozások legfontosabb célja, hogy a dolgozók szeles tömegeit vonja be a vállalat, az üzem vezetésébe, a konkrét termelési és gazdasági feladatok megvalósítását szolgáló módszerek kialakításába, alkalmazásába, a feladatok végrehajtásának megszervezésébe, ellenőrzésébe és segítésébe. A termelési tanácskozásokon elhangzott javaslatokról a gazdasági vezetők két héten belül kötelesek dönteni, s a megtett intézkedésről a javaslattevőt tájékoztatni. Ezek a fontos, a mezőgazda- sági üzemek egész évi tevékenységét meghatározó tanácskozások még a munkára alkalmas idő beköszöntése előtt országszerte befejeződnek. (MTI) Készítsünk munkaerőmérleget A jelsn egi időszakban, amikor a termelőszövetkezetek termelési terveiket készítik, vagyis elhatározzák, hogy ez évben milyen növényeket termeljenek, az állattenyésztés melyik ágát fejlesszék t azokat milyen mennyiségben, illetve arányban, hogy a nép- gazdasági és termelőszövetkezeti célkitűzéseiknek is eleget tegyenek, többször elhangzik: lesz-e elég munkaerőnk a kitűzött feladathoz, tudjuk-e foglalkoztatni az év nagy részében lehetőleg egyenletesen a munkaerőt, melyik növényből tudunk év közben pénzt kapni, előleget miből biztosítunk stb. Ezekre a kérdésekre a tervezésben adott helyes vagy helytelen válasz egyben feleletet ad arra is. hogy a jövő évi zárszámadáskor megelégedett vagy elégedetlen tagsággal találja magát szemben a termelőszövetkezet vezetősége, mert a helyes, ésszerű munkaerőgazdálkodással is nagy hatással lehetnek a tagok jövedelmének kialakítására. A munkaerőmérleg pontos elkészítése igen fontos feladat. A munkaerőmérleg ad képet arról, hogy az elkövetkező gazdasági évben a termelendő növények, tenyésztendő állatok, segéd- és melléküzemágak aránya milyen nagy legyen. A tsz tehát csak olyan termelési szerkezetre vállalkozhat: amire a kézi, fogat- és gépi ereje a termelés egész időszakában rendelkezésére áll; másrészt, amellyel a munkaerővel kapcsolatos problémát megoldhatják. Ilyenek például a tagok egyenletes foglalkoztatása, a rendszeres előlegfizetés, a fiatal és id is korúak foglalkoztatása stb. A munkaerőmérleg készítése, illetve a tervezés időszakában célszerű a tsz tagjait külön-külön megkérdezni, hogy az elkövetkezendő gazdasági évben mennyi munkanapot dolgoznak a közös gazdaságban. Ez hasznos azért, mert egyrészt a beszélgetés végeredményeként megtudja a tsz vezetősége, hogy az illető tagra milyen mértékben számíthat a munkák végzésénél, másrészt közvetlen formában elmondhatja a tag a gazdálkodásra vonatkozó elképzelését, véleményét. Ezzel jobban érzi a tag is azt, hogv a közös gazdaságnak tényleges gazdája. A munkaerő felmérése után szembeállítjuk a 'mérleg két oldalát: az elvégzendő munkát és a rendelkezésre álló munkaerőt. A nuinkaerőmérieg készítésénél az állandó elfoglaltságot jelentő munkaigények kielégítése után a legnagyobb gondot a növénytermelés és a kertészet munkaigénye okozza, mert még jó termelési szerkezet esetében is az esetleges kedvezőtlen időjárás eltolódást. okozhat. Ismeretes ugyanis az, hogy a termelési ciklusban nagyon változó a növények különféle munkaerő igénye, ezért nem elég az, ha éves átlagban számítják ki a munkaerőszükségletet, mert ez az égyes időszakokban olyan munkacsúcsokhoz vezethet, amely nem teszi lehetővé, hogy a növényféleségek munkáit az optimális időben elvégezzék. Ez pedig termés- csökkenést okozhat. Célszerű az, ha a munkaerőmérleget még felbontják a tenyészidőszak különböző szakaszaira. és elkészítik az adott időszak úgynevezett kampánytervét 10 napos bontásban, mert csak ilyen részletességgel elkészített tervezéssel kaphatnak választ az egyes időszakok munkaerő igényére. Ha a kampánytervből úgy látják, hogy olyan nagyok a munkacsúcsok, hogy azokat a gépi munka fokozásával, a bevonható családtagok segítségével, vagy vegyszeres gyomirtással sem tudják leküzdeni^ akikor a termelés szerkezetét változtassák mindaddig, amíg a munka elvégzéséhez a rendelkezésre álló munkaerőmennyiség elegendő. Ellenkező esetben, ha munkaerő-felesleg mutatkozik, akikor a termelés szerkezetét úgy kell megváltoztatni. hogy a belterje- sebb. a több munkaerőt igénylő gazdaságos kultúrák területét növeljék. A munkaerőmérleg készítésénél célszerű arra törekedni* hogy elsősorban a saját kézi* fogat- és gépi erő kapacitást használják ki maximális mértékben és csak annak hiányában alkalmazzanak idegen erőforrást. A munkaerő célszerű felhasználása körültekintő szervező munkát igényel, mert főként ettől függ a tagok jövedelme is. Ezért a népgazdasággal szembeni kötelezettség teljesítése után a munkaerőt olyan termelési ágban használják fel. ahol az egy kézi, fogat- és gépi munkanap p lehető legnagyobb jövedelmet biztosítja. Kecskeméti Lajos NAPIREND: AZ ÉVI TERV Termelési tanácskozások a mezőgazdasági üzemekben (Foto: Gábor Viktor) neki, küldjön hozzá kötőféket is, ráakasztom a férjemre, hadd huzigálja a kocsit, mert már az én koromban ugyan ki nem tanulom a sofőrsége t. — Igazán jó gyerek a fia — véljük meghatottam. — No, ez sikerült! — kiált- I ja egy hang a kacagó asszony- | csapatból. — Nincs is gyereke! Moinámé sértődöttséget mímelve tekint szét — Éppenhogy Hollandiában lehetne! Tudniillik a férjem járt ott katonakorában! Elvonul az idős asszonyok brigádja. Trécselésük, nevet- géüásük még sokáig behallat- ! szik az udvarról. Síkos az út, I óvatosan haladnak. Van gondjuk, hogy szó se i róla, de k isebb-na gyobb kinek j nincsen? Nem sötéten látó, jajveszékelő öregek ezek a fóti j asszonyok, kétségbe sem es- j nek, hiszen bírják a munkát és ami öregnél-fia tálnál egyformán fontos, jó a kedélyük. I De azért amit el panaszoltak — ! mosolyogva és derűsen — azon el lehet gondolkodni. Sőt. talán méltányosan teljesíteni is lehetne valamiként a kívánságukat. Szakoly Endre fizet. Elég volna tőlünk is csak annyit levonni. Ezt a gondolatot mindnyájan helyeslik, aztán arról beszélnek, melyik munka fizet jól, melyik nem. — A paradicsomszedés, az volt a jó munka. Átlag húsz fillért kap tűnik egy kilóért — j mond ja Molnár Sándorné, de j hozzáfűzi: — Azért többet is I adhattak volna. Ezen is jót kacagnak. Hát | j még akkor, amikor azt mond- j • ja Moinámé, hogy o paradicsomkapálást még a szedésnél is jobbár, szerette, noha azzal keveseb-; bet lehetett keresni. — Talán éppen azért! — i csipkelődik vele pajzánul egy i ősz tincsű menyecske. — Hiszen én kapálok közte- j tek legjobban, mert ha én az erőmet összeszedem, nincs az a férfi, aki túl tesz rajtam. j — Könnyű néked, mi min-1 dent küld a fiad Hollandié-! ból. —• Küld, tóid havonta 260 forintot, az apjának, „öregsé-; ; gíbé”. Most meg autót akar ’ küldeni, én azonban megírtam
