Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-11 / 8. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! Jégvágás a ráckevei Duna-ágban A Kiskunlaeházi Földművesszövetkezet dolgozói megkezd­et jégvágást a ráckevei Duna-ágban. Nagy mennyiségű je- biztosítanak az üzlethálózat nyári jégellátására. k iW^ Ü m r a K • ] M W m I I fl m AZ MSZMP PEST M E G Y E L B I Z OTTSÁG A É.S A MEGYEI TANÁCS LAPJA VIII. ÉVFOLYAM, 8. SZÁM AHA 50 FUJ.EH 1964. JANUÁR 11, SZOMBAT TÉLI TENNIVALÓK A városi ember nehezen tudja elképzelni, mát csinál­nak télen a falusi emberek. Hó lepi be a határt, istál­lókban pihennek az álla­tok, kifagyott a földből az eke, nincs sem vetés, sem aratás. Való igaz, hogy fa­lun most jóval kevesebb a munka, mint az év többi szakában, de akad azért jócskán tennivaló. A hótakaró vastagságától függően két fő feladat van most a mezőn. Ha a hóta­karó vastag és a teteje je­ges, félteni, óvni kell a ve­tést a befülledéstől. A jeges hó alatt kdpállik, ha so­káig nem kap friss levegőt. A termelőszövetkezetek ve­zetőinek és tagjainak ha­laszthatatlan feladata, hogy legalább hetenként, de in­kább gyakrabban megvizsgál­ják emiatt a hótaikarót. Régi tapasztalat figyel­meztet arra, hogy csalt a jól telelt vetéstől várhatunk megjelelő termést. Mivel most mindenütt megfelelő vastagságú a hótakaró, nem kell félni a vetések kifa­gyásától, annál inkább fe­nyeget azonban az imént említett veszély. A vetések befulladása ellen védekezni kell, mégpedig nem ké­sőn, hanem korán. Az eljegesedett hótakarót fel kell törni, hogy friss levegőhöz jusson a növényi élet a hó alatt. Régi bevált módszer erre az, hogy bir­kákkal, szarvasmarhákkal já­ratják végig a gabonatáblá­kat. Ha nem túlságosan vas­tag a jégtakaró, akkor át­töri azt. a sok birka Láb is, de van úgy, hogy csak a tehenek súlya alatt törik a jég. Ismeretes az is, hogy az ősszel kevés volt a szállító- eszköz, kellett a szántáshoz és a betakarításhoz a gép, meg a fogat. Emiatt a leg­több termelőszövetkezeiben elmaradt a trágyahordás, a növénytermesztés egyik alap­vető munkafolyamata. A me­zéi munkákban szűkölködő telet azzal is ki lehet hasz­nálni, hogy az összes istálló­trágyát kihordják a határba. Egyes tsz-ekben, falvakban nyomban a trágyázandó te­rületre hordják ki kupacok­ba az istállótrágyát, másutt pedig a földek szélére, szarvasokba, attól függően, hogy vékony, vagy vastag a hótakaró. Helytelen azonban a hótaka­róra bízni azt, hogy a trágya­kihordás módját meghatároz­za. Függetlenül attól, hogy vékony, vagy vastag a hótaka­ró, szarvasokba kell hordani a trágyát télen. Gondolni kell arra, hogy mire elolvad a hó, a kupacokba hordott trágya teljesen tönkremegy: elillan belőle az ammóniák és kilúgo­zódik az egyéb értékes növé­nyi tápanyag. így tehát nem munkát takarít meg a ter­melőszövetkezet, amely nyom­ban a táblára, kupacokba hordja az istállótrágyát, ha­nem trágyát pazarol és feles­leges munkát végez. Az állattenyésztésben csak­nem teljes az üzem télen is, de itt is akad különleges ten­nivaló. Az istállókat már ko­rábban téliesíteni kellett, most csak arról kell meggyőződni, hogy megfelelő-e ez a téliesí- tés? Meg kell vizsgálni azt, hogy elég magas és állandó-e a hőmérséklet az istállóikban, s kapnak-e elegendő napfényt, friss levegőt az állatok. Bár­milyen hibát tapasztalnak ilyenkor, azt azonnal ki kell javítani. Nem szabad megfe­ledkezni a tenyészállatok jár- tatásáról és a lehetőség sze­rinti legjobb takarmányozásá­ról sem. Mindezeken felül most van a zárszámadás ideje is falun, amikor végleges választ kap minden tsz-tag arra, hogy ta­valyi munkája után mennyi a jövedelem. A leltározások gyors és kifogástalan végre­hajtásának kellett ezt meg­előznie, hogy először is az vál­jon világossá: hogyan áll anyagilag a termelőszövetke­zet, mennyi a közös vagyon. Ahol még nem fejezték be ezt a munkát, minden erővel an­nak meggyorsítására kell tö rekednh A zárszámadási munka se­hol sem csupán a vezetőség feladata, s főként nem csak az elnök és a könyvelők felada­ta. A tagság legszélesebb nyil­vánosságának és közreműkö­désének kell kísérnie ezt a munkát. Csak akkor szolgál­hat hasznos tanulságul a zár­számadás, ha annak eredmé­nyeit az egész tagság megis­meri. Nem elég megállapítani azt, hogy summa-summárum: ennyi a munkaegységenkénti részesedés. Minden tagnak tudnia kell, hogy mit, milyen eredménnyel végzett a közös­ség együtt, s a saját termelési ágazata külön. Vannak, akik azt mondják, hogy a tsz-vezetőségnek több a munkája télen, mint nyá­ron. Ha az adminisztrációra gondolunk, akkor ez az állítás igaz. A jó vezető azonban egész évben a tudása legjavá­val fáradozik a közösség szol­gálatában, ezért ilyen értelem­ben az állítás nem teljesen igaz. Az azonban semmi eset­re sem engedhető meg, hogy az általános téli ellanyhulás bármilyen vezetőt is elragad­jon. Amellett, hogy valóban közüggyé, közfeladattá kell tenni a zárszámadást, elsősor­ban a vezetők kötelessége, fe­lelőssége az. Mint ahogyan legelsőnek az ő gondjuk a többi tennivaló. N. I. Nincs hóakadály az országutakon A KPM útügyi osztályának tájékoztatása szerint az or­szágutakon nincs hóakadály, viszont majdnem mindenütt, különösen pedig a Nyírség tér­ségében, a Bakony vidékén csúszósak az utak. Legrosszabb a helyzet Hódmezővásárhely környékén, ahol hatalmas jég­bordáit keletkeztek az ország­utakon. Kecskemét, Szeged, Hódmezővásárhely útjain a járművek — így a MÁVAUT- buszok is — mindössze 25 kilométeres sebességgel - ha­ladhatnak. A jégbordákat kézi erővel nem lehet fel­törni. A gépi feltörésre a KPM útügyi osztálya és a KPM autóközlekedési vezér- igazgatósága megtette a szük­séges intézkedéseket. Párizsi nagykövetünk átadta megbízólevelét Az Elnöki Tanács Vincze Jó­zsefet, hazánk párizsi köve­tét rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetté nevezte ki. Vincze József csütörtökön átadta nagyköveti megbízó- levelét Párizsban. Johnson a genfi leszerelési értekezletről Nem remél gyors és könnyű sikert a megbeszéléseken A washingtoni Fehér Ház pénteken nyilatkozatot adott ki és ebben Johnson elnök ki­fejti a küszöbön álló genfi le­szerelési értekezlettel kapcso­latos álláspontját. Az elnök hangsúlyozza, hogy az Egyesült Államok igen nagy jelentőséget fűz a január 21-én kezdődő 18-ha- talmi genfi leszerelési érte­kezlethez. A legutóbbi esemé­nyek — mondotta az elnök — azzal a reménnyel kecsegtet­nek, hogy siker koronázhatja a katonai kiadások korlátozá­sát, illetve csökkentését szol­gáló fáradozásokat. A magam részéről személyesen nagy ér. deklődéssel követem a genfi tanácskozások menetét. Johnson ugyanakkor szük­ségesnek tartotta, hogy hozzá­fűzze: nem táplál semmiféle illúziókat arról, hogy gyors és könnyű sikert lehetne elérni a genfi megbeszéléseken. A Fehér Ház közleménye végül hivatalosan bejelenti, hogy a genfi tanácskozásokon részt vevő amerikai küldött­séget M. William Foster, az. Egyesült Államok leszerelési és fegyverzetellenőrzési hiva­talának igazgatója vezeti. Tanácskozás Washingtonban a leszerelésről Az Egyesült Államok, Nagy- Britannia, Kanada és Olasz­ország képviselői a washing­toni külügyminisztérium épü­letében csütörtökön kétnapos tanácskozásra ültek össze. A megbeszéléseken a január 21" én kezdődő tizennyolchatalmi leszerelési értekezletről volt szó. Franciaország megfigyelő­ként vesz részt a tanácskozá­sokon. Washingtoni hivatalos körök bejelentették, hogy a szövet- ségesek képviselői egy javas- •; lat-tervezetet vitatnak meg, amelyet az Egyesült Államok £ terjeszt majd elő a genfi le- ^ szerelési értekezleten. Ez a javaslat még nem készült el j véglegesen és csak közvetle- nül a genfi tanácskozásoké megkezdése előtt ölt majd 1 végleges formát. í ? ■ aV\\\\\Vv\V\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ Szállításra készítik a jeget (MTI Foto — Fehérváry Ferenc felv.) Véres inridens a panamai csaíornaövezetlicn Panama agresszióval vádolja az Egyesült Áihm&kaf A kormány felfüggesztette a diplomáski kapcsolatot Washingtonnal - Statáriumot hirdettek oz amerikaiak Az amerikai megszállás alatt levő panamai csatomaövezet- ben véres tüntetések voltak a péntekre virradó éjjel, ame­lyekbe beavatkoztak az ame­rikai egységek. A panamai kormány felfüggesztette diplo­máciai kapcsolatát Washing­tonnal. A csatorna mentén fekvő amerikai zónában már kedd óta folytak a tünte­tések. Az amerikai kormány 1963 ja­nuárjában elvben elismerte Pa­nama felségjogait a csatorna- övezetben is, s ekkor elrendel­ték, hogy a középületekre az amerikai zászló mellett a panamai zászlót is fel kell vonni. A Panamában tanuló amerikai diákok kedden meg­akadályozták, hogy az övezet­ben levő iskolaépületekre ki­tűzzék a panamai zászlót is. Panamai diáktársaik ez ellen hevesen tiltakoztak. Csütörtök délután — magyar idő szerint éjféltájban — 2—300 panamai diák két nemzeti zászlóval a csatomaövezetbe vonult. Az amerikai diákok megtámadták őket és verekedés tört ki. Később jóval nagyobb — 2—3000-es — tömeg ha­tolt be a zónába, gépko­csikat gyújtottak fel és betörték néhány amerikai lakta ház ablakát. A tüntetőknek eredetileg az volt a szándéka, hogy érvé­nyesítsék az övezetben is a panamai jogokat. A tüntetés akkor fajult véres tragédiává, amikor a csatomaövezetben állomásozó amerikai katonai alakulatok — állítólag a pa­namai kormányzó kérésére — lőfegyverrel támadtak a tün­tetőkre. Később a panamai kormány cáfolta, hogy beavat­— Bocsánat az al­kalmatlankodásért. — kezdem, — a tsz- irodán azt mondták, az elnök elvtárs ha­zajött ebédelni... Rosszul mondták: az elnök nincs itt­hon. Csak a felesé­ge, meg a legkisebb gyerek. A diónyi fe­kete szemű, selymes­göndör hajú Zsuzsi­ka. Parányi fehér eipőcskében elémto- tyog, s tüzetesen szemügyre vesz. Szo­rongva várom a mustra eredményét, de úgy látszik, meg­feleltem: Zsuzsika a retikülöm után nyúl. Szó nélkül, csak a szeme mosolyog. Együttes erővel ki­nyitjuk a retikült, s megkezdődik a leltá­rozás, Igazolvány, körömolló,‘ golyóstoll, öngyújtó. egyszóval minden sorra kerül. Van idő. amíg az el- nökné megkeresi a férjét .. Rovancs után a kabátgombjaim kel­tik fel Zsuzsika fi­gyelmét. (Nem is cso­da: akkorák, mint egy-egy ötforintos!) Mire valamennyit gondosan megszámol­juk, már jóbarátok vágyunk. Zsuzsika az ölembe ül, s figyel­ZSUZSIKA MM ELADÓ! mesen lapozgatja jegyzetfüzetemet. A művészien kicifrá­zott illusztrációknál megáll a lapozásban, s rosszallóan rám­néz. Legszívesebben mentegetőznék, hogy tudod, Zsuzsika, unalmas volt az ér­tekezlet. de Zsuzsika másfél esztendős praxisában értekezlet úgy sem fordult elő. Körülbelül itt tar­tunk. amikor megza­varnak bennünket: megjött Jenci, a kö­zépső gyerek. Tíz­éves, szőke, kéksze­mű és roppant hatá­rozott. Köszön, s bi- zalmalanul figyeli kishúgával kialakult idill ünket. Bizal­matlansága — meg­gondolatlanul — el­lentámadásra inge­rel. — Jenci, — kez­dem behízelgően, — Anyuka azt mondta, ha te is beleegyezel, nekem adja ' Zsuzsi­kát. — Egy fenét! — hangzik a tömör vá­lasz. — De Jenci. gon­dold meg: adok érte szá2 forintot. Jenci a képembe nevet. — Kétszázat! — sietek licitálni. — Nincs magának annyi vagyona, amennyiért odaad­nám! — vágja el az alkut a gyerek. — Rosszul teszed. Meglásd, ha nagyobb lesz, mennyt fog té­ged bosszantani! Ki­rámolja a táskádat, összetépi a füzetei­det, kiborítja a tin ... — Nem hagyom ám előtte, oszt akkor nem bánti! Ez így nem megy. Mással kell próbál­koznom. — Aztán, nem is hasonlít hozzátok ez a kislány. Ti mind­annyian szőkék vagy­tok, kék szeműek. Zsuzsika meg feke­te szemű, mint én. — Nem is fekete, mert barna. — Az enyém is az. — Hű. de jól tud mis-másolni! Az elébb még fekete vót! Ezt megkaptam. — De én pont ilye.r kislányt szeretnék... — Akkor vegyék magának, a kórház­ban, egy pont ilyet! — jön a jó tanács. — A szomszédok is azt mondták, hogy te nem szereted Zsuzsikát, ütöd, ve­red. titokban bele­csípsz. — Hazudtak magá­nak, — néz rám Jen­ci szánakozva — ne higgye! Zsuzsika — mint­ha csak értené, mi forog kockán — le­mászik az ölemből, s bátyja térdei közé furakszik. Onnan néz vissza rám. figyel­mes tekintettel. A fiú elégedetten si­mogatja a csöppség selymes fürtjeit. s közben kajánul rám­nevet. — Látja-e, hogy hozzám húz?! Látni iátom, de azt is. hogy Zsuzsika a földről pálcát vesz fel, s püfölni kezdi édesbátyját. Jenci a buksi fejhez hajol, s valamit súg a pici­nek. Mikor látja, hogy ered ménvtélén. hangosabban megis­métli : — Nyughass te, még azt hiszi, hogy nem szeretsz' Máj’ ha elmén lnne*, akkor verekedj... ny. é. kozásra kérte volna fel And­rew O’Meara tábornokot, az amerikai hadsereg karibi fő- parancsnokát. Szemtanuk sze­rint az övezethatáron össze" vont gépesített katonai egysé­gek tüzet nyitottak a tömeg­re, s a brutális támadásnak állítólag hat halálos és körül­belül 40 sebesült áldozata volt. Az amerikai hatóságok rögtönítéiő bíráskodást vezettek be a csatornának ellenőrzésük alatt álló két oldalán. Az amerikai főparancsnok fel­szólította mindazokat, akik la­kóhelye az övezeten kívül van» hagyják el a zónát. A panamai kormány, amely évek óta időről időre felvetet­te az övezethez fűződő jogai­nak kérdését Washingtonnak, de amely az elutasító válasz­ba mindig könnyen belenyu­godott, most igen élesen rea­gált az eseményekre. Chiari köztársasági elnök hajnali rá­dióbeszédében bejelentette, hogy tanácskozásra visszaren­delte a washingtoni nagy­követet, s egyidejűleg fel­függesztette az ország dip­lomáciai kapcsolatát az Egyesült Államokkal. Közölte, hogy kormánya az Amerikai Államok Szervezeté-, ben az agresszió vádját eme­li a washingtoni kormány el­len, s hasonló panaszt nyújt be az ENSZ Biztonsági Ta­nácsában is. Az amerikai kül­ügyminisztérium a diplomáciai viszony felfüggesztéséről még nem kapott hivatalos értesí­tést. Tilhikozásck Panamában a vérengzés miatt Az NBC amerikai rádiótár- saság jelentése szerint heves Arr.erika-ellenes tüntetések robbantak ki Panama több városában. A felvonulók mindenütt az amerikai katonai egy­ségek brutális ferrorintéz- liedés i ellen tiltakoztak, amelyekkel szétverték a csa­tornán vezet ben lezajlott diák- tüntetést. A panamai rá­dió újabb jelentést adott ki a zavargások veszteséglistájá­ról, s eszerint hét panamai tüntető — egyikük sem volt idősebb húszévesnél — meg­halt, 190 pedig megsebesült. (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents