Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-10 / 7. szám

Fontos oktatásügyi dokumentumok tm JAmJÄR If, PfJTTBK r*** KKMtm Ne legyen ismeretlen! bizonygatni, hogy a szövetke­zeti családok helytállása, szor­galma milyen nagy erő, meny­nyire nélkülözhetetlen az álla­mi támogatás jó hasznosulásá­hoz is. Éppen elég ok van hát a<rra, hogy a 3004 6-os határozattal megfelelőképpen foglalkozza­nak a termelőszövetkezetek­ben. A mostani időszak bőven kínál erre lehetőségeket. Or­szágszerte tanfolyamokat, elő­adássorozatokat tartanak a fal­vakban, a tsz-ekben. Az isme­retterjesztés különféle formái­ba sikeresen be lehet iktatni olyan tájékoztatókat, beszélge­téseket. amelyek megismerte­tik a szövetkezeti tagokkal a 3004/6-os határozatot. Termé­szetesen az a helyes, ha nem elvontan, hanem a helyi adott­ságokkal, szükségletekkel ösz- szefüggésben vitatják meg a határozat egyes részeit intéz­kedéseit. Mindenütt elsősor­ban azokat, amelyek a helyi tsz szempontjából legfonto­sabbak. Most még van idő ar­ra, hogy ezt a munkát azokon a heiyeken is megszervezzék, elvégezzék, ahol eddig elha­nyagolták. A termelőszövetke­zeti vezetőség, a pártszervezet, a községi tanács, a népfront együttesen feltétlenül képes arra. hogy az állami támoga­tás rendszerét közismertté te­gye a községben. S ha a járási irányító szervek is kellőképpen törődnek ezzel a feladattal, ak­kor a 3004/6-os határozatban foglaltak megvalósítása még inkább közüggyé válik a ter­melőszövetkezetekben, mint eddig. Hat község jobb áruellátása érdekében egyesült a perbáli és a zsántbéki földművesszövetkezet A perbáli és a zsámbéki földművesszövetkezet egyesü­lésével hat község: Buáajeno, Perbál. Telki, Tinnye, Tök, Zsámbék lakosságának ellátá­sáról gondoskodik újév nap­jától a Zsámbék és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet. Az igazgatóságban valameny- nyi község földművesszövet­kezeti tagsága képviselteti magát és ez biztosíték arra, hogy aránytalanságok ne for­duljanak elő. Az egyesülés nö­veli á QazSasáaos működés ha­tásfokát. amelynek előnyeit a községek hamarosan érezhetik majd az ellátás további javu­lásában. Egyik ilyen biztató tény. mint arról Szabó Imre kereskedelmi osztályvezető tá­jékoztatta lapunkat: a cukrász termelőüzem korszerűsítése le­hetővé tette a volt perbáli körzet süteménnyel való rend­szeres ellátását is. Nemcsak a napi édessütemény-szükségle- tet elégíti ki az üzem. hanem a háziasszonyok rendeléseinek s eleget tvd tenni a legtávo­labbi községekben is. Másik eredményes intézke­dés: most első ízben folytat sikeres tárgyalást a földmű­vesszövetkezet a zsámbéki ter­melőszövetkezettel olyan szer­ződés megkötéséről, nmei v sze­rint a helyi lakosság ellátásá­ra a termelőszövetkezet bizto­sítja a szükséges zöldségfélé­ket. A körzet készruházati szak­üzletének árukészletéből a központtól távolabb eső fal­vakban időszakonként vásáro­kat rendez az év folyamán a földművesszövetkezet. vala­mint igyekszik érvényt szerez­ni a tagság régi kívánságai­nak: a TÜZÉP-telepen ne csak tüzelőt, hanem épületanyagot is árusíthassanak. A jelenlegi gyakorlat szerint ilyen áruból a körzet lakossága ellátatlan és ez megnehezíti a családok­ban tervezett házkörüli tata­rozásokat, javításokat. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa elnökségének ts a Központi Népi Ellenőrzési Bizottságnak együttes hatá­rozata érteimében o két in­tézmény 1964 első negyedé­ben megvizsgálja a termelé­si tanácskozások szervezését és lebonyolítását, illetve a Minisztertanács és a SZOT erre vonatkozó, 1961. évi határozatának végrehajtását. A két intézmény elnöksége között létrejött megegyezés alapján Budapesten és a tne- gyékbtm a népj ellenőrzési szervek az üzemi és az irá­nyitó gazdasági szerveknél, a szakszervezeti szervek pedig a szakszerv ezeti b izottságokná l vizsgálják meg. hogyan tesz­nek eleget a kormány- és SZOT-határozatból eredő fel­adataiknak és kötelezettsé­geiknek. Mikus-szobor Vácott Mikus Sándor Kossuth-díjas szobrászművész műtermében a Nő a korsóval című szobrot mintázza. A körülbelül két és fél méteres bronzszobrot Vácott állítják fel a Duna-parti sétányon (MTI Foto — Zimmer felv.) Győzelmi jelentés helyett ... Pedig úgy kezdődött, mint egy győzelmi jelen­tés: „Négymillió forint értéket termeltek terven felül a Szentendrei Kéziszerszám­gyár dolgozói. Miután 1963- as tervüket már október 15- re befejezték, az év végéig 35 százalékos túlteljesítést vállaltak. Ezen belül nagy mennyiségű gönibvasvágó ol­lót és harapófogót készítet­tek exportra, s több ezer darab kőműveskalapácsot a hazai építőiparnak .. •” Mondom. így kezdődött. Csak aztán sok minden ki­derült. Mindenekelőtt az, hogy ez a — többek között indiai és törökországi — exportra termelő vállalat évi ter­melési kapacitásának mind­össze 30—35 százalékát hasznosítja! Teljes kapaci­tással évente több mint 31 millió forint értéket ter­melhetne. ezzel szemben ta­valyi terve mindössze 12 milliót irányzott elő. Kiderült továbbá, hogy ennek oka a súlyos anyag­hiány, amivel évek óta küzd a kéziszerszám gyár. Múlt évi tervéből példán! csupán 8 milliós termelés­hez biztosított anyagot a fölöttis tanácsi szerv. A többit év közben maguk szerezték meg a vállalat vezetői a helyi kocsigyár­tól és a KGM-től. Idén 27 millió forintos megrendelésre számíthattak volna, a tervük azonban csak 17,7 milliót irányzott elő. Sajnos. jóváhagyott anyag-keretük még ezt sem fedezi. Az anyaghiányt és a kapa­citásgondokat egyéb prob­lémák is tetézik. Első he­lyen említhetjük az ivóvíz ügyét. A kéziszerszámgyár dolgozói évek óta olyan kútból oltják szórajukat, amelyet a környező hegyek­ből lefutó patak táplál colival fertőzött, egészség­re ártalmas vizével. A vál­lalatnak azt a kérését, hogy hosszabbítsák meg az üzem­től mintegy 800 méterre végződő izbégi vízvezeték- hálózatot, illetékes megyei szervek elutasították. Pedig az érdekelt izbégi lakosok, s a vállalati dolgozók szíve­sen vállalnának társadalmi munkát. Nem kisebb gondot okoz az öltözőhiány. Meglevő üze­mi öltözőjük 120 személyes, a dolgozók száma viszont ICO. Kényszermegoldásként szükségöltözőt rendeztek be az egyik épületben, har­minc-negyven méternyire a fürdőtől. Ez azzal jár, hogy negyven ember a fürdőből kijövet, vizesen megy át az udvaron! A szociális gondok meg­oldását a megye a Szentend­rei Városi Tanácstól vár­ja. Altól a tanácstól, amely­nek a kéziszerszámgyár mindössze 2000 forint köz­ségfejlesztési adót fizet évente. Pedig a megoldás — a megye feladata lenne. Már csak azért is, mert ide fo­lyik lie a vállalat csalóiéin másfélmillió forintos évi nyeresége. ny. é. Két hétig lopott, betört három szökevény lííitwK/urra is sikernit — Jó kis „balhék“ _ Ki a felelős? nyoz elő mezőgazdasági be­ruházásokra, Ez az összeg 2,8 milliárd forinttal több an­nál, amit ötéves tervünk er­re a célra szánt 1964-ben. S mint eddig, most is a ter­melőszövetkezetekben valósul meg a beruházások legna­gyobb része. így is van rend­jén, hiszen nem csupán a pa­rasztságnak. hanem az egész országnak elsőrendű érdeke, hogy sok árut olcsón ter­melő, korszerű szocialista nagyüzemekké váljanak a termelőszövetkezetek. Nélkü­lözhetetlen ez az életszínvo­nal további javulásához ugyanúgy, mint az ipar mező- gazdasági eredetű nyersanya­gokkal való jobb ellátásá­hoz és az exporttervek telje­sítéséhez. A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásának rendsze­rét 1958 óta a 30Q4~es szá­mú kormányhatározatok fog­lalják egységbe. Ezeknek a határozatoknak az alapel­vei évről évre változatla­nok. lényegük az, hogy a termelés és az árutermelés nö­velésére. az azt előmozdító be­ruházásokra, valamint a szö­vetkezeti vezetés megjavítá­sára adott kedvezményekkel segíti az állam a tsz-éket így járul hozzá a termelési szín­vonal emeléséhez, a közös va­gyon gyarapításához, a tagok jövedelmének fokozásához. Minden új 3004-es határozat­nak vannak azonban az előző évitől eltérő vonásai. Termé­szetes ez, hiszen egészem más a termelőszövetkezetek hely­zete ma, mint például 1958- ban volt. Sőt, a körülmé­nyek együk évről a másik- i ra is változnak, s mindig adódnak olyan tapasztalatok, amelyeket éppen a támogatás hatékonysága érdekében hasz­nosítani kell. Ezért jelenik meg minden esztendőben a tsz-ek állami támogatásának rendszerérői szóló kormány­határozat. A 300 l76.ro M tározat. amely erre az évre vo­natkozik, s január elsejével lépett életbe, már tavaly szep­temberben nyilvánosságra ke­rült. Azóta módjuk volt és van szövetkezeti vezetőknek arra. hogy a tagsággal együtt tanulmányozzák ezt a számuk­ra elsőrendűen fontos jog­szabályt. A tapasztalatok azonban arra figyelmeztetnek, hogy sok helyen még a szövet­kezeti vezetők sem olvasták el a 3004/6-ost. Ez pedig súlyos hiba, mert a határozatban foglalt intézkedések ismerete nélkül nem tudnak élni azok­kal a lehetőségekkel, amelye­ket sz állam nyújt a szövetke­zeteknek. s ha ezekkel nin­csenek tisztában, akkor az éves terv kidolgozásánál sem tudják figyelembe venni, hogy akár a termeléshez, akár a be­ruházásokhoz müven segítsé­get meríthetnek 1964-ben. De nemcsak erről van szó. A 3004'6-os határozat jelentő­sége sokkal nagyobb annál, ami a tervkészítésben betöl­tött szerepéből fakad. Na­gyobb. mert az egész szövet­kezeti gazdálkodás sarkalatos kérdéseivel foglalkozik. Már­pedig minden tsz alapszabá­lyában benne van. hogy a nagyüzemi társas gazdálko­dás valamennyi fontos prob­lémáját a tagsággal együtt kell megvitatni, éld' 'fenL Nem kizárólag a vezetők és a szakemberek joga. kötelessége tehát az sem, hogy e’határoz- zák. miképpen hasznosítják a tsz-ben a 3004'6-os határozat adta lehetőségeket. Az egész tagság ügye ez. mint ahogyan a termelőszövetkezet sem csu­pán a vezetőké, hanem a ben­ne tömörült embereké, csalá­doké. Nélkülük dönteni sem a hitelek felvételéről, sem a ta­lajjavításról vagv a szakmai irányítás javításáról, sem más lé"’’eges dologban nem szabad. De más 0i.a js vaT1 annak, hogy az állami támogatás rendszerét, mértékét, módoza­tait a tagoknak is ismemiök kell. Nevezetesen az. hogy a szövetkezeti tagok csak így láthatják világosan. milyen nagy gondot fordít az állam a nagyüzemi társas gazdaságok felvirágoztatására. S ha ezzel tisztában van a tagság, akkor még szívesebben, még lelkiis­meretesebben dolgozik. Azt pedig igazán felesleges volna ját, 600 forintjával és az ösz- szes igazolványaival. Hermá­don pedig a vasüzletnél meg­kezdik a betöréssorozatot, A | vasüzlet redőnye ellenáll, de I vigyanabban az épületben ap j italbolt és az élelmiszerüzlet j lakatjával már el tudnak bán. i ni. Itt 3200 forintot, enni-, I innivalót, rúzst, félezer borot­vapengét kölnit és tetemes mennyiségű tölténnyel egy vadászpuskát lopnak. A betörés színhelyén pedig —- a 16 éves D. János ötletére — otthagyják a vonaton a lopott személyi igazolványt, hogy hamis nyomon induljon el a rendőrségi nyomozás. A puskát nem sokkal később eldobják, a töltényeket elhajigálják, majd visszaérkezve Budapest­re, kimennek a Ecseri úti ócskapiacra, s tíz forint híján az utolsó vasig elköltik a lo­pott ezreseket. Felöltöznek elegánsan, ruhát, cipőt, mű­bőrkabátot vásárolnak ma­guknak. Azután megbeszélik, hogy másnap a kőbányai vasútállomáson találkoznak és újabb „bevetésre” indulnak. Erre azonban mór nem kerül sor. mert a rendőrség fülon- csípi őket,.. Jelenleg a megyei főkapi­tányság fogdájában ülnek. Mi pedig feltesszük a kérdést, hangosan, hogy meghallják mindazok, akik ebben az ügy­ben felelősséget viselnek: És most mi lesz? Mi lesz végre a nevelőintézeti fiatal­korú D. Jánosokkal. Á. Já­nosokkal. V. Dánielekkel? Félrerakva az álhumaniz­must. tesznek-e már végre va­lamit a közösség, a közbizton­ság. s — mindenekelőtt — maguknak a gyerekeknek az érdekében??? Firon András A PEST MEGYEI TANÁCS KÖZLÖNYE most megjelent számában 15 oldalon keresztül ismerteti a 35/1963. számú tanácshatáro­zatot. Pest megye tanácsának és szerveinek 1964. évi mun­katervéről. Balázsovics Gusz­táváé dr., személyzeti cso­portvezető beszámol a köz­ségi vb-vezetők 1963—66. évi szakmai továbbképzési ter­véről. Dr. Csedő Béla he­lyettes osztályvezető tájékoz­tatást ad a gépjárműadó be­fizetésének és nyilvántartásá­nak új rendszeréről. ] nem 27-én. (Egyébként régi jó I cimborák ők, hiszen együtt I voltak abban a 21 betörésben : is, együtt kerültek a nevelő­j. intézetbe.) i Életük újabb fejezetét Mo- j dóron kezdik ünég. Együtt íát- : nak hozzá, hogy víkendháza- j kát, pincéket, kunyhókat tör- I jenek fel. Nemcsak a zsák- | mény reményében, hanem azért is, mert a tél hideg, s mindennap keil aludniok vala­hol. így tengődnek napokig, egyre több betörést | követnek el, egyre nagyobb I kárt okoznak, míg végre eszükbe jut. hogy szökésben j van a harmadik cimbora, az j abonyi V. Dániel is. Nosza, | gyerünk — határozzák el — j menjünk el hozzá! V. Dániel már 17 éves és | büszke arra, hogy neki már ! „alvilági” rangja van. Például i a zsebében hordja a Pest me- I gyei Hírlapból kivágott kis I hírt, amely arról tudósit, hogy [ garázdaságért és három ke­rékpár ellopásáért lakat alá tették. Ö egyébként eddig ösz- szesen kilencszer (!) szökött meg az aszódi nevelőintézet­ből ... Találkoznak tellát Abony- ban, ahol V Dániel azonnal előterjeszti javaslatát: — Srá­cok. aludjatok itt, holnap majd megcsináljuk a bal­hét. A „balhé” — a gyengébbek kedvéért — vagány nyelven betörést jelent, amit másnap végre is hajtanak. Méghozzá figyelemre méltó szívóssággal. Másnap éjszaka, ott Abony- ban megpróbálnak két üzletbe betörni, de kudarc éri őket. mert az erős zárak ellenáll­nak. Hanem a sikertelenség nem szegi kedvüket. A har­madik üzletbe, január 4-én. már sikerül bejutniok. Zsák­mányolnak ott 1100 forintot, meg enni- és innivalót. Utá­na azonnal felutaznak Buda­pestre. ahol kocsmáról kocs­mára járva szórják a pénzt, amíg csak van nekik. Midőn már újra csak kraj­cárok cincognak zsebükben. V. Dániel újabb javaslattal áll elő: — Srácok — mondja — én ismerős vagyok Hernádon Ugorjunk le oda. lesz ott szaj- ré bőven ... A három gyerek feszítő- vasakkal felszerelve indul út­nak. Útközben a vonaton ki- foszMák alvó. idegen utitársu- kat. Zs István budapesti se-1 fórt. Elszedik tőle levéltárcá-1 Uisfehír; .A ren<!<>r«és rl- fogta a hétfő hajnali hernádi kettős betörés tetteseit: B. Já­nos J5 éves buiiaoesíi. A. Já­nos 1« érés roojiori e.s V. Dá­niel 17 éves -abonyi fiúkat. 7 : nőh Árin a n ,Í7 tórötli nevelő­intézetből szöktek met; . . .*• így szóit lapunk tegmapi Rendőrségi krónikájának egyik jelentése. Azt, ami mö­götte van, nem hagyhatjuk szó nélkül. Éppen a betörés­ben részt vevő fiatalkorú gye­rekek és az aszódi nevelőinté­zet többi fiatalkorújának ér­dekében. A hernádi betörés hátteré­nek kezdetét voltaképpen egy évvel ezelőtt kell keresnünk. Azon a napon, amikor a 16 éves D. János huszonegy rendbeli (!) kisebb-nagyobb betörésért a bíróság elé állt. A Budapesti Központi Kerü­leti Bíróságon a fiatalkorúak tanácsa bűncselekményeiért az aszódi nevelőintézetbe utalta be. A gyerek a nevelőintézetből 1963 tavasza óta hatszor (!) szökött meg. Közben Vácott italboltot, személyautót tört fel. Elfogták és ismét bíróság elé állították. Ezúttal a mi megyei bíróságunktól küldte új fent az aszódi intézetbe a fiatalkorúak tanácsa. D„ Já­nos ezek után pedig újra, ez­úttal már hetedszer is megszökött. December 22-én, ötnapos el­távozásra engedték haza, s őneki esze ágában sem volt az intézetbe visszatérni. Mit tehet az ilyen szöke­vény- gyerek? Otthon nem ma­radhat, mert az intézet, a rendőrség elsősorban otthon keresi. így hát nekiindul pénz nélkül, közelebbi cél nélkül tekeregni faluról falura, vá­rosról városra. Nem hisszük, hogy létezne olyan ember, aki annak az összes veszélyét, a veszélynek pokoli mélységét ne ismerné fel, amikor egy éretlen, s a bűnözésre egyéb­ként is hajlamos gyerek űzött vadként, a befogadás és a megpihenés reménye nélkül, kilátástalanul csavarog. D. János cselekedetei is egyértelmű vá'aszt adnak a kérdésre. Először, hogy pénz­hez jusson, a fővárosban te­jesüvegeket lopkod össze. Ezeket jó pénzért beváltják neki az első üzletben. A pén­zen leutazik Monorra, s ott ta­lálkozik Á. Jánossal, aki szin­tén 16 éves és szintén az aszó­di nevelőintézetből szökött, csak nem december 22-én, ha­Ihvalalos szerint [ [ a mezőgazdaság összterme-1 ; lésének értéke tavaly aia- ! j csonyabb lett ugyan a tér- 1 vezettnél, de 4—5 százalék- j j Icai így is meghaladta az i 1962. évi eredményt. A fel- : vásárlás összes mennyisége I nagyobb arányban növekedett,! mint a termelés, tehát nőtt a mezőgazdasági árutermelés aránya. Abban, hogy a köz­ismert nehézségek ellenére így alakult a helyzet, a szántó­területünk 80 százalékán gaz­dálkodó termelőszövetkezetek­nek van a legfontosabb sze- j repük, s elsősorban a nagy- i üzemi társas gazdaságokon | múlik az is, hogy az idén ; további 4—5 százalékloaí tér- | meljen többet a. mezőgazda­ság, s 7,4 százalékkal adjon j több árut. Köztudomású, hogy áiia- j műnk kezdettől fogva sok- j irányú és jelentős támogatás­ban részesíti a termelőszö­vetkezeteket. 1958-tól 1963 végéig több mint 30 milliárd forintot tett ki az az összeg, amelyet az állam a tsz-ek megerősödésének, fejlődésé­nek elősegítésére fordított. Idei népgazdasági tervünk 10,5 milliárd forintot irá­Tchb fontos oktatásügyi re-1 formdokumentumon dolgoz-! nak az Országos Pedagógiai '[ Intézetben. Az utolsó simitá- ; sokat végzik az új gimnáziu-j mi tanterven és a hozzá tartó- ! zó tantervi utasításokon. Ezek a dokumentumok tavasszal nyomdába kerülnek és a pe­dagógusok az 1964—65-ös is­kolaév elején kézhez kapják, s ennek segítségével felkészül­hetnek az 1965 őszén sorra ke­rülő bevezetésükre. A másik nagy feladata az intézetnek az általános iskolai reformtanlcönyvek második j csoportja kéziratainak vi.zsgá-: lata, egybevetése a tantervek- i íceí, a pedagógiai tervvel, hogy : megfelelnek-e minden tekintet­ben a reform támasztotta kö- [ vetelményeknek. A közelmúlt-: ban hagyták jóvá a IV.-es és a VI.-os magyar nyelvtan, az V. -es számtan és földrajz, a VI. -os fizika és a VII.-es kémia­könyvek kéziratát. Ezekben az j az újszerű, hogy vsak a leg- j szükségesebb és leghaszno- J sabb ismereteket tartalmaz- ’ zák. A könyvekben látható il­lusztrációk megkönnyítik az ismeretek elsajátítását. Az új; tankönyvek a régieknél na- j gvobb formátumúak, s több színnyomásúnk lesznek. (MTI) SZ0T-KNEB vizsgálat a termelési tanácskozásokra vonatkozó rendelkezések végrehajtásáról

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents