Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

A PEST MEGYEI HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA VIII. ÉVFOLYAM, 3. SZÁM 1964. JANUÁR 5. VAS AKNAI* HÉTFŐN: NŐK AKADÉMIÁJA A városi nőtanács szervezé­sében működő nők akadémiájá­nak soron következő előadása hétfőn, január 6-án, délután 6 órai kezdettel a pártbizottság klubtermében kerül megtar­tásra. ,,A tuberkulózis és amit er­ről a betegségről tudni kell” címmel dr. Papp Gyula orvos tart előadást. Az előadást filmvetítés kö­veti. Az egészségügyi előadások­ra minden akadémiai tag. illet­ve érdeklődő figyelmét ez úton felhívja a nőtanács kul- 1 turális bizottsága. A városi TIT rmmkatervéböl Munkásakadémiák, mezőgazdasági szakelőadások szerepelnek a programban MIT LATUNK MA A MOZIBAN? A hosszűlávfutó magányos­sága. Angol film. Előadások kezdete 3, 5 és 7 órakor. Városunkban eredményesen működik a TIT a mezőgazda­ságban, az üzemekben és az oktatási intézményekben. A szervezet elnöksége elké­szítette az éves munkatervet. A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat az év külön­böző szakaiban klubrendezvé­nyeket rendez: a TIT-klub-, KlOSZ-klub-, asszonyklub- és ifjúsági klubéi kiadásokon jól felkészült előadók tartanak érdekes témákról beszámoló­kat. Munkás- és termelőszö­vetkezeti akadémiákat is tart a TIT. A munkásakadémiák előadás­tervében szerepel a személyi és üzemi higiénia a kon­zerviparban. Ezeket az előadá­sokat a legtöbbször filmvetí­téssel kapcsolják össze, hogy még érthetőbb szemléletesebb legyen. A termelőszövetkezeti aka­démiák körében főleg a korszerű növény- termesztéssel és állatte­nyésztéssel, a föld meg­művelésével foglalkoznak. A gépesítés fontosságát is napirendre tűzik, az előadás témája: a gépesítés lehetősé1 gei a zöldségesben. Dr. Bulányi Béla: A „három város44 barátsága, viszálykodása ELŐDEINK a veszekedés okát a Kecskeméten 1830-ban létesített református főiskolá­val hozták összefüggésbe, pe­dig ez csekély jelentőségű ese­mény volt. A főiskolai ügy abból állott, hogy a Duna melléki reformá­tus egyházkerületi gyűlés úgy határozott: főiskolát létesít Kecskeméten. Erre kormány­hatósági engedélyt kért és ka­pott is. A főiskolának bölcsé­szeti, teológiai és jogi kara volt. Nagykőrös is szerette volna a főiskolát, de nem kap­ta meg. Két református főis­kola egymástól 15 kilométer távolságra csak versengésre adott volna okot. A főiskolaüggyel kapcsolat­ban azt beszélik az öregek, hogy a kecskemétiek azért kapták meg a főiskolát, mert József nádorhoz két követsé­get menesztettek. Az egyik kö­vetség szépen kiöltözve jelent meg a nádor előtt, ékes latin beszéddel adta elő a kérést Kecskemét város nevében. A nádor meghallgatta őket es megígérte, hogy az iskola lé­tesítésére kieszközlik az enge­délyt a királynál. A másik kö­vetség nem megfelelő öltözet­ben állt a nádor elé. Rossz la- iinsággal beszélt és nagykőrö­si nek adta ki magát. A nádor végig sem hallgatta a beszé­det, elküldte őket. A nagykő- lösiek igazi követsége nem,, sokkal később érkezett a kecs-^ kemétiek távozása után. A ná-z dór már nem volt hajlandói fogadni őket. Az iskolaügy az£ elbeszélésben ránk maradt na - ^ gyomány szerint a ..kecskémé-£ tiek huncutságán” bukott el, a £ körösiek részére. A történész helyesen látta, ^ hogy a két város ellentéte £ nem csupán az iskolaügyből ^ származik, hanem a területért, ^ a nagyobb földért való harc£ okozta a haragot. A kellemet- £ len ízű lépések Nagykőrösről £ indultak ki. $ SZENTLÖRINC pusztának* (ma Nyárlőrinc) a nagykőrösi-* ek általi bérbevétele tekint-£ hető az első összecsapást ok-'/, nak. í Ezt a pusztát 1694-től Kecske-* mét bérelte. Szentlőrinc 1694-J ben szűnt meg, mint község. A^ török alóli felszabadító hábo-^ rú alatt a jövő-menő császá-^ ri katonaság és a szolnoki vár £ tisztjeinek zsarolása elől, ^ Kecskemétre menekült a köz-£ ség lakossága. A puszta föl-* desura — aki egyben Kecske- * mét földesura is volt —. Ko-| háry István, 1738-ban elhalt. í Utóda nem. ismerte a fennálló£ helyzetet, és a nagykőrösiek-^ nek bérbeadta Szcntlörincet. Aj körösieknek ez a lépése vérig-, sértette a kecskemétieket. ; A két város közötti haragot ; fokozta a Szentkirálypuszta í A CIFRAKERT TÉLÉN (Godány felv.) II. (ma Lászlólalva) Bódis részé­nek egyhetedét kitevő 470 hold megvétele. Bónis Menyhért ezt a részt a nagy kör ősieknek ad­ta el, pedig a kecskemétiek is alkudtak rá. Kecskemét Szentkirálypusztát — mely Szentlőrinccei egy időben vált lakatlanná — 1694-tól bérelte és jelentős részét már az 1800-as évek elején meg is vá­sárolta. Nagy méltatlankodást vál­tott ki, hogy a 470 holdat a körösiek „elkaparintották”. A LEGNAGYOBB ütést a kecskemétiek szívén az okozta, hogy a körösiek az Ágasegy­háza puszta felét megvették. A nagykőrösi közbirtokosság Pozsonyban Ordódy Sándor­tól 33 000 ezüst forintért meg­vásárolta a puszta nyugati fe­lét 1838-ban. Amikorra a kecs­kemétiek Pozsonyba értek, a körösiekkel az adás-vételt be­fejezettnek lehetett tekinteni. Az említett tények a két vá­ros népe iközötti jó viszonyt megrontották. A kecskemétiek részéről kezdeményezett csip­kelődések az első világhábo­rúig folytatódtak. Egész kö­tetet jelentetett meg Somogyi János kecskeméti újságíró ,,Káprázatok és porszemek” címmel, melyben nagyon sok Köröst csipkedő és gúnyoló tréfa látott napvilágot. A két város viszonyára vo­natkozó tréfákból érdemes egyet bemutatni. Nagykörös­nek egy országgyűlési képvi­selője volt, Kecskemétnek ket­tő. A kecsjkemétiek ezt is oda­mondogatták a körösieknek. A körösiek válaszoltak is rá. Azért kell Kőrösnek egy or­szággyűlési képviselő, mert az egyedül is okosabb, mint Kecskeméten a .kettő. A múlt, -század .második fe­lében Kecskemétre került Zombori Dániel nevű ügyvéd, aki Kecskeméten városi, fő­ügyészségig vitte. Arany Já­nosnak is tanítványa volt. Jó­hírű irodája szép jövedelmet i is biztosított neki. A kecske­méti törvényszék elnöke Gaál Ferenc nagykőrösi ember volt, de ugyancsak Nagykőrösről jött át ide Madarassy László ügyvéd is, aki később Kispest város megalapítója lett. A NAGYKÖRÖSIEK velük kapcsolatban, odamondogatták gyakran a kecskemétieknek, hogy csak három okos embe­rük van. Zombori Dániel, Gaál Ferenc és Madarassy László, ezek kőrösiek. Erre a kecske­métiek sem maradtak adósak a válasszal. Azt mondták, hogy azért nem maradt Körö­sön egy okos ember sem, mert három volt, az is Kecskemétre költözött. (Folytatjuk) Ezenkívül a hallgatóságnak bemutatják hazánk mezőgaz­dasági helyzetét, valamint a szocialista és a kapitalista mezőgazdaság különbségeit. A TIT a riunkásakadé- miákon kívül előadássoro­zatokat is rendez a váro­si szakmaközi bizottság közreműködésével. Ezeken az előadásokon a nj'ugdíjtörvényről, a nyugdí­jazással járó feladatokról, a balesetmentes közlekedésről lesz szó. Az ifjúsági akadémiák több területen működnek. Az Arany János gimnáziumban a matematikusoknak hat elő­adást tartanak. A munkásakadémiák közé tartozik a nők akadémiája és a nőtanács rendezvényei is. Ezeken az előadásokon, ren­dezvényeken irodalmi, zenei, egészségügyi és különböző művészeti problémákról, té- j Hangulatvilágítás fogadott mákról beszélgetnek az asz- J a leértékelt áruk boltjában, szonyok a képzett előadókkal. A neonfényt most éppen két A művelődési állandó bízol Iság programjából Az iskolák 1964. évi fel­újítási munkáiról tárgyal a művelődési állandó bizottság, február havi ülésén. Ezen az állandó bizottsági ülésen — a munkaterv alap­ján — a külterületi iskolák további körzetesítéséről ad tá­jékoztatót Kiss Lajos osztály- vezető A cifrakerti szabadtéri szín­pad nyári kihasználásának sokat vitatott tervét ismét na­pirendre tűzte az állandó bi­zottság. Az állandó bizottság elnöke tapasztalatcserére megy Gö­döllőre. ahol az ismeretter­jesztő munka irányításáról, ellenőrzéséről nyer tájékozta­tást. Erről az értekezletről hazatérve beszámol majd az állandó bizottságnak. Szó kerül az állandó bizott­ság ülésein a jövő évi műve­lődési objektumok felújítási terveiről is. A félév során a művelődési ház munkáját is megvitatják az áb tagjai. A napközi otthonok kihasz­nálásáról is az első félévben lesz szó. Látogatás a leértékelt áruk boltjában M e gátit am "a' Ceglédi út kanyarodásánál, hogy rá­gyújtsak egy „Fecskére”. A siető emberek között szemet szúrt nekem egy fiatal, csi­nos nő, aki egyik kezében egy hatalmas megtömött sporttáskát, másik kezében, illetve hóna alatt három se- lyempapírba csomagolt do­bozt cipelt. De ahogy körül­néztem láttam, hogy nem­csak nekem szúrt szemet ez a szép körösi lány, hanem egy tőlem négy-öt méterre álló fiatalembernek is. Kí­váncsi voltam a fejlemé­nyekre — Szervusz! — köszön rá hirtelen egy női kerékpáron tekerő kis kölyök az említett ifjú hölgyre. — Szervusz öcsikém! — szól oda kedvesen a lány. Aztán utána szól a kisfiú­nak: — Van otthon valaki? — THWeféf — liláit vissza d fiú. — Segítsd már hazavinni ezt a sok vacakot! — így a lány. Mint minden jó testvérre „jellemző”, a kisfiú termé­szetesen „nem ért rá segíte­ni”. Nem így a fent említett, tőlem négy-öt méterre álló, csupafül fiatalember. Udva­riasan odalépett a leányzó­hoz és felajánlotta szolgála­tait. Ajánlatát nem értettem tisztán, de gondolom, hogy a csomagokat akarta „csak" hazavinni. A lány mint aki átlátott a szitán, dühösen rászólt: — Inkább a cipőfűzőjét kösse meg, mert rálép és elesik! A fiú megszégyenültem el- somf ordáit. így legyen valaki udvarias a fiatal nőkkel... —barta— sárga fénnyel pislákoló gyertya „pótolta”. Az áram­zavar azonban nem gátolt bennünket a beszélgetésben a bolt eladónőjével, Kmetya Zsuzsannával. A karácsony előtti nagy vásárló kedv most sem csőik­ként: jöttek-mentek a vevők a boltban és vásároltak; ki kesztyűt, ki meleg hálóin­get, vagy éppen szövetet vá­lasztott. A múlt évben a negye­dik negyedév, sikeresen . zárult. 530 000 forint for-'-"3 Kaimat bonyolítottak le az aránylag kicsi bolt­ban. Az éves tervben némi lema­radás mutatkozik. Megszerették a vevők a Kossuth Lajos utcai leér­tékelt. áruk boltját, hiszen bő választék várja őket, az árak pedig jóval olcsóbbak, mint a többi boltban, szak­üzletben. Általában 20—30 száza­lékkal olcsóbbak az árak, ennek ellenére a hibák minimálisak. A rövidáruciikkektől kezd­ve a cipőkig, a méterárukig mindent megtalál itt a vá­sárló, a raktárkészlet bősé­ges. ki-ki ízlése szerint válo­gathat. Most éppen sok kötöttárut és tűsarkú cipőt kapott az üzlet. A téli szövetek mellé las­san a polcokra kerülnek a langyosabb időket hirdető kartonok, selymek is. A bolt­vezető jó előre gondosko­dik róluk. hogy a vevők idejében válogathassa nak. \ — végh — f ----------­l rgg-asfe / ; — 3 hold és 1385 négyszögöl ; területet a városi tanács vég- S rehajtó bizottsága a Nagyal- \ földi Kőolajtermelő Vállalat- ! nak használatra átadott. ! — Üj tánctanfolyam. Az ; Arany János művelődési ház ! január 15-én új tánctanfolya- ; mot indít kezdők és haladók ; részére. A tanfolyamra már j lehet jelentkezni a művelődé- ! si ház emeleti 38-as szobájá- I ban délelőtt 8—12 óráig és : délután 2—5 óráig. : — Megfőzték a szomszéd í pulykáját. Riegler László és ; Nagy Miklósné (Gógány dűlő • új ház) a szomszéd pulykáját ! megfogták és eltulajdonítot- I ták. A városi tanács szabály- j sértési hatósága 100—100 fo- i í'int bírságot rótt rájuk. ; — A Petőfi általános iskola ■ napközijében három tanuló- ; csoport működik, százhuszas ' létszámmal. kellett mondani a továbbiak megértéséhez, rtorsós Jóska, a közös gaz­L) daság fiatal agronómu- sa egész véletlenül Janka mellé került a vacsorán és bizony alig győzte az asszo­nyok készséges kínálását. Janka csak szerényen nézett maga elé a. tányérjára, de a kilenc asszony annál jobban kitett magáért. — Szedjen hát, Borsós elvtárs! — kiáltotta az asztal végéről Hajduné, a brigád- vezető. — Janka, neked meg legyen magadhoz való eszed! Kínáld a vendéget, mert éhen marad. A fiatal agronómus éppen öklömnyi falattal birkózott és csak a fejével integetett, hogy van őneki magához való esze. Veres Mari néni térült, fordult, de mindig odakanyarodott Janka mel­lé és fülébe seppegett: — Tölts már a pohárba, te mamlasz! Még majd eleped a szomjúságtól. Ügy, ahogy telt az idő, bá­torodtak a fiatalok. Az ag­ronómus már az első nótá­nál felkérte a lányt és való­ban nagyon szépen rakták. A többiek a fal mellé húzód­tak és a két fiatal egyszer­re csak azon kapta, magát, hogy a nagy teremben egye­dül táncolnak, a többiek pe­dig nagy gyönyörűséggel né­zegetik őket. A sétánál Janka illedel- zí mesen keringett Borsós Jóska karján s amikor úgy tíz óra felé a termelőszö­vetkezet híres, nevezetes ba­rackpálinkájával járta kör­be a kertészeti brigád két asszonya, Janka is pertut ivott az agronómussal és szemérmesen eltűrte, hogy a barátsáa kedvéért a jóképű legény arcon csókolja. Nem tudom, kinek volt az érdeme, hogy Janka egész éjszaka Jóska nyakán ve­szett. Senki el nem kérte a lányt mintha a világért sem akarták volna a fiatalok szórakozását megzavarni. Még az elnök is elengedte a megígért táncot, s közben huncutul összekacsintott a brigádvezetővel. Közeledett az éjfél. Egy­két perccel előbb felhangzot­tak a párttitkár köszöntő szarai, majd hirtelen valaki eloltotta a villanyt. A szin­17 gesz héten készült a ter­L melöszövetkezet nőbi­zottsága a szilveszteri haca- cáréra, Veres Mari néni há­romszor is megállította az elnököt a központ udvarán, Bogyósén nézett a szeme kö­zé: — Aztán, elnök elvtárs, remélem, az év utolsó éjsza­káján megsergeted a terme­lőszövetkezet asszonyait. Az elnök bólintott. Lehet, hogy éppen azon törte a fe­jét, hogy birkát vagy mala­cot vágjanak vacsorára és az egyszer vagy kétszer fej­tett borból gurítsanak egy hordóval a kultúrház öltöző­jébe. Az utolsó két napon aztán az asszonyoknak nem is volt egyéb gondjuk, mint az, hogy a mulatsáa minél job­ban sikerüljön. Haj, de na­gyon kitett magáért Hajdú Jánosné tíztagú brigádja. A derék asszonyok egész éven át szorgalmasan dolgoztak a kertészetben, hoau a vál­lalások becsületes teljesítésé­vel kiérdemeljék a szocialis­ta brigád címet. Tíz tagja volt a brigádnak. Kilencen asszonyok. Egyedül S-rcs Janka álmodozott ar­ról honv jó lenne már a kö­vetkező farsangon megtalál­ni az igazit. Ennyit még el pad irányából valami der- cés hang kelt szárnyra. — Szabad a csók! Hogy hányán fogadták meg ezt a hasznos tanácsot, azt nem tudom, de az bizo­nyos, hogy Borsós Jóska még akkor sem hagyta abba, amikor a villanylámpa fé­nye rájuk hunyorgatott. M icsoda véletlen, hogy a kertészeti brigád kilenc asszonya körülállta a fiata­lokat és tele torokkal, jó­szívvel boldog új esztendőt kívántak nekik Mondjam-e tovább, vagy maguk is sejtik, hogy az agronómus még azon az éj­szakán megkérte Seres Jan­ka kezét és Hajdú Jánosné reggel öt óra táján bejelen­tette. hogy a kertészeti bri­gád jogosan fogja megkapni a januári értékelés alapján a szocialista brigád címet. — Mindent teljesítettünk! — mondotta fennhangon a brigádvezető. — Volt egy feljánlásunk. amit nem mertünk írásban rögzíteni, A brigád asszonyai vállalták hogy az év végéig férjhez adják Seres Jaákát, Ezzel a vállalással majdne™ elkéstünk. De hát ez év utolsó éjszakáján ezt is si­keresen teljesítettük!! —Rossi— A brigád szilvesztere A póruljárt lovag

Next

/
Thumbnails
Contents