Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-30 / 24. szám
Sesve* 19S4 JANUÁR 3®. ( CSÜTÖRTÖK 3 A munka — és am} érte jár Munkadíjazási formák a közös gazdaságokban 1 A zárszámadást és tervet' tárgyaló közgyűlések egyik fontos témája tsz-eink jelentős részében az idén is a m u n- kadíjazás fejlesztése. Különösen a gyengén gizdállcodo üzemeiknek kell foglalkozniuk ezzel. Ekeken a helyeken gyakran nem a termelés jobb megtervezése és megszervezése. vagyis a gazdálkodás megjavítása útján keresik a kiutat, hanem pusztán az elosztás egyik vagy másik formájától várnak gyökeres javulást. Még a jól gazdálkodó tsz-ektoen is előfordul, b OS/ nem számolnak saját körülményeikkel. és egyszerűen lemásolnak más feltételek kó- aött bevált „jó formákat'. Később aztan csodálkoznak, hogy náluk ez a módszer nem hozott semmit a konyhára. Előfordul, hogy' egyes járásokban „rendet teremteni” jelzővel csak bizonyos forma kát „engedélyeznek’“. Előfordul továbbá, hogy a nagy tarkaság megszüntetése ürügyén olyan formákat szorgalmaznak, amelyeknek az adott helyen nincs meg sem a gi'izda.- ságá, sem a személyi feltétele. Termelőszövetkezeteinkre jelenleg a murtJ-xidijaZás. rendkívül napú változatosa ága jellemző. Ez azonban nem véletlen, és nem politikai tó óo- Azzal függ össze, hogy a síó- petJcesetek között az alapvető gazdasági és személyi jel étetek. tekintetében is óriást eh térések vannak. Sok szövetke- zet még csíí'k a. nagyüz&mi gazdálkodás kialakulásán ak egészen kezdeti szakaszánál tart. Se elegendő gépe, nagyüzemi • felszerelése nincs, se szakembere, tagjaik nagy része esetleg még nem is érzi otthon magát a tsz-ben. Sok száz szövetkezetünk- pedig már jól felszerelt, korszerűen gazdálkodó nagyüzem, dó a vezetése, a tagok magukénak érzik a közöst stb. A gazdálkodás színvonalától függően az egyik -helyen "eüír- tudnak készpénzt osztani, a másik helyen csak pénzűéit annyit osztanak, mint amazokban összesen. Nyilvánvaló. hogy más-más mu nka - díjazási megoldások szükségesek a különféle helyeken. A sablonossá#, a türelmetlenség és a kapkodás ebben _ a vonatkozásban is' csak árthat. A gyakorlat bebizonyította, a tapasztalat igazolta, hogy a munkadíjaz isi mindig az adott viszonyokkal összhangban kell megválasztani, s a. körülmények változásával módosítani, A UpasilaSatolc alapján ma már biztosan megállapítható, hogy a tsz-ek erősödésével milyen munkadíjazási formák kerüljenek előtérbe. Ez azért fontos, mert abban a nagy változatosságban, ©mely szövetkezeteink munkadíjazására ma még jellemző, szükséges jól eligazodnunk. A fejlődés útja nem a túlzott természetbeni osztás, a különböző kez- öe.leges paraszti megoldások felé tart, hanem fordítva, a főleg természetbeniekben. történő osztástól, a része? műve' léstől, a bizonytalan értékű munkaegységtől a rendszeresen kifizetett, megha'ározott nagyságú pénzelőlegezés, majd pénzdíjazás felé. Ez a fejlődés útja. A hazai és nemzetközi tapasztalatok egyaránt ezt mutatják. Ezen az úton azonban csakis fokozatosan, nem parancsszóval, hanem a gazdasági és személyi fettételek meg erem- lésével lehet biztonságosan, Visszaesések nélkül előrejutni. A türelmetlenség nem vezet jóra. Tsz-eink jelentős részében, gazdálkodásuk számos fontos ágában még egyszerű kisüzemi eszközökkel és évszázados paraszti módszerekkel végzik a munkákat. Ilyen esetekben még a parasztgazdaságra jellemző egyszerű munkaszervezési és díjazási formákra is szükségünk van, különben kárba veszne a termés vagy annak egy része. Termelőszövetkezeteink többsége a munkaegységrendszert alkalmazza. De ezeknek az eddiginél többet kellene törődniük azzal, hogy mindenütt rendszeresen fizessenek pánzelőleget. Továb- jbá minél szé’esebb körben alkalmazzák a kombinált (mun- kaegység-f-prémium) munkadíjazási megoldásokat. A kombinált formák közül legjobban bevált — a munkaegység kiegészítéseként — az ossz- j termésből adott prémium. Ezt i a pénzdíj kiegészítéseként több pénzdíjas szövetkezet- ] ben alkalmazzák és főleg a kézimunkaigényes termények művelésében, a növénytermesztésben terjedt el. Érdé- | mes ezt elterjeszteni más ága- í zatokban, például az állatte- ; r.yésztésben is. MéZŐCjdzdásátJi politikánk kedvező feltételeket biztosít ahhoz, hogy a szövetkezetek rendszeres pánzelőleget osz- szanak. Éljenek ezzel a lehetőséggel valamennyi szövetkezetben. Bebizonyosodott:» a tagok munkakedvére az ösz- szes ösztönzők közül a rendszeres pénzelőleg hat légin- j kább. Ahol pedig annyira ala- ! csony a pénzrészesedés. hogy pánzelőleget nem, vagy csak kis összegben tudnak fizetni, az össztermésből nyújtott pré- í miummal igyekezzenek kedvező hatást elérni. A, zöldségtermesztésben a ; legtöbb helyen az értékesített mennyiség után írják jóvá a munkaegységet, illetve a kész- , pénzt. Valóban itt ez a meg- ! oldás vált be a legjobban. Növekszik azoknak a jól | gazdálkodó tsz-ek nek a száma is. amelyek a munkaegység- j rendszert közvetlen pénzdíja- j zással váltják fel. A pénzdíjazás bevezetése azonban csak Ott eredményes, ahol ennek a gazdasági és személyi feltételei már létrejöttek, vagy rö- ; vid idő alatt megteremthetők. ' A pénzdíjas szövetkezetekben | sem szabad megfeledkezni a j tagok természetbeni szükségleteinek kielégítéséről. A tsz munkadíjazásban az alapdíjazás legösztönzőbb változatainak helyes kiválasztásán és alkalmazásán túl különösen nagy szerepe van a kiegészítő díjazásnak, a premizálásnak. Az alap-, és kiegészítő díjazást gyakran összekeverik. Gyakori, hogy az anyagi ösztönzésen csak a premizálás egyik vagy másik formáját értik és nem törődnek az alapdíjazás fejlesztésével. Másutt viszont a premizálás létjogosultságát tagadják. Mindkét véglet helytelen. Az alapdíjazás fejlesztése is szükséges és a premizálást sem szabad elhanyagolni. Ott sem. ahol már pénzdíjazást alkalmaznak. A szövetkezeti munkadíjazás továbbfejlesztésének további fontos követelménye a kereseti arányok megalakulásának figyelemmel kisér'ése, a helyes arányok kialakítása és betartása. Ez annak a követelménynek betartását jelenfa, hogy az elérhető napi keresetek" között, továbbá a rendszeresen dolgozók évi kereseteiben túlzottan nagy eltérés ne legyen. Egyetlen tag se jusson mások rovásara, vagy munkateljesítményeivel arányban nem álló túlzottan nagy keresethez. A kereseti arányok, ha nein vigyázunk, a legfejlettebb díjazási formák mellett is felborulhatnak. Ezt azért szükséges szóvá tenni, mei t néhol hajlamosak arra, hogy ezt a problémát pusztán a részes ■ művelés számlájára írják. Persze, itt a leggyakoribb és itt tűnik leginkább szembe, de a munkaegység, sőt a pénzdíj alkalmazása esetén sem ritka. Mit tegyünk a helyes kereseti arányok kialakításáért es betartásáért? Legfontosabb, hogy törődjünk a teljesítménynormákkal. Ne tűrjük, hogy a laza normák révén egyesek aránytalanul nagyobb jövedelemhez jussanak. Továbbá, minden esetben végezzünk számításokat a prémium mértékének, valamint részes művelés esetén a rész arányának megállapítására is. A kereseti aránytalanságoknak ugyanis sok esetben itt keresendők a forrásai. Ahol elkerülhetetlen a részes művelés, ott minden esetben megvizsgálandó, hogy a rész nagysága arányban áll-e a kézimunka-befektetésekkel és a más területeken dolgozók részesedésével. Arányosabbá kell tenni a ter- mészefcbeniek elosztását is. A szövetkezet egész gazdálkodására rosszul hat vissza, akadályozza a közös fejlesztését, ha a részes művelésben részt vevők aránytalanul sok természetbenihez jutnak a közös és a többi tag rovására. Tavaly, sajnos, jó néhány tsz-ben elfeledkeztek erről, vagy a tagság nyomásának engedve, a jogosnál magasabb részesedési arányt állapi tot talc meg. Ennek a legtöbb helyen az lett a következménye, hogy nem maradt takarmány a közös állomány számára, és rosszabbul jártak azok a tagolt, akik a részesedésből kimaradtak. Egyetlen szövetkezetben se engedjük meg, hogy a tagság pillanatnyi egyéni érdekeit fölébe helyezze, előbbre vauinak tartsa jövőbeli, tartós érdekeinél, és azokat a kö-1 zös gazdaság rovására érvé- j nyesítse. » Tsz-eimk körülményeik mér- j legelése alapján maguk dön- j temek a legalkalmasabbnak | vélt munkadíjazási formák-! ról. Ez azonban nem zárja j ki, hogy helyes tanácsokkal j segítsük őket, A tanácsadás j során továbbra is két fon- j tos követelményt tartsunk; szem előtt. Egymásat, hogy! az anyagi érdekeltség fóko- • zásával szövetkezeteink egy- j re többet termeljenek. egyre j több árut áldjanak az or- i számiak: másrészt, hogy to-' rább erősödjenek gazdáiké- j dósuk szocialista és vagy- i üzemi vonásai. Cs. E. „Jó §elen téHf«€fí BBtéy nem lehet Miért indított vizsgálatot a százhalombattai beruházások pártbizottsága ? Új film készül A Hunnia Filmgyár műtermében forgatják Kállai István: Már nem olyan időket élűnk című filmjének jeleneteit. A film főszerepét Gábor Miklós és Váradi Hédi alakítják. Rendező: Marton Endre. "OpteraTör: Pászfor István. . Gábor Mikié« és Váradi Hédi a felvevőgép előtt (MTI Foto — Bojár Sándor i'elv.) A mélyépítő vállalat a mű- j szerészműhely és az öltöző i építésénél már nem készült j fel az előzőhöz hasonlóan a ! téli munkára. Csupán az épít- j kezes előrehaladtával egy idő- j ben gondoskodott az ajtók és í ablakok elzárásáról. Nádpad- ■ lót és műanyag fóliát hasz-1 náltak fel erre a célra, de csak december végére tették ) fűthetővé az épületeket. Az Ut-, Vasútépítő Vállalat a kőolajfinomító építkező- i sén csatornákat és ipari víz- ; vezetékeket készít. Igaz, hogy i viszonylag kevés költséggel j biztosították a'téli munkát, de : dicséret illeti őket. A nagy hideg ellenére mind mennyiségben mind minőségben megfelelően teljesítették a tervet, sőt többletmunkát is; vállaltak. A beruházó válla- ; lattól kétmillió forint értékű ! munka előrehozását kérték, | amit december 31-ig el is végeztek. A legtöbb bíráló észrevétel az ÉM. 26. sz. Építőipari j Vállalat , téli felkészülését ér- ; te. Amíg az olajfinomítónál I kielégítően biztosították a ; vízkivételi mű munkálatainak folytatását, az erőmű terüle- j tén a legutóbbi időkig csak | részeredményeket tudtak elérni. A vállalat volt főépítés- j vezetője, akit időközben levál- j tottak, még a- múlt év ! augusztus végén a műszaki 1 osztályon bejelentette a téliesítés anyagigényét. Az új fóépitésvezető december 11-én az előző anyagigény többszörösét jelentette be vállalaté- ! nál. Ugyanakkor a pártbizottságnak küldött jelentésben , azt közölték, hogy a téliesí- téshez szükséges anyag 80 százalékát a munkaterületen tárolják. Lehetséges, hogy úgy gondolták: a jó jelentés is megvéd a tél 'hidegétől, mindenesetre december 1-re nem tudták előkészíteni a téli műnkét .n —• *•■•*--- - *•**. • A vizsgálatot végző brigád jelentésében felhívja a pártvégrehajtóbizottság figyelmét Nyolc rövidfsímmel veszünk részt az oberhauseni nemzetközi fesztiválon Az NSZK-beli Oberhausen- ben évente megrendezik a nemzetközi rövidfilm-feszti- vált: A hagyományos versenyre az Idén február 3—8 között kerül sor. A nagyszabású találkozón nyolc kisfilmmel veszünk részt. Többek között bemutatják Szabó István rendező többszörösen díjnyertes Te című, ] nagy sikerű alkotását. A film ; a legutóbbi toursi nemzetközi ! fesztiválon első díjat nyert. Ezenkívül Nepp József rende- ] zö két rajzfilmjét és a Balázs j Béla stúdió fiatal tnűvégzei- • nek több munSkájpt is bemutatják. Részt ve-z a versenyben Gábor Pál rendező i Aranykor és Rózsa János ren- í dező Igaz-e című munkája is. Tanúkihallgatások a veisást bünper tegnapi tárgyalásán Tovább folytatódott tegnap a megyei bíróság előtt a ve- csési gyilkosság bűnpere. A teramben még több hallgató szorongott, mint tegnapelőtt. A tumultus már a tárgyalás zavartalanságát veszélyeztette. s ezért a bíró az első szünet után elrendelte a temem részbeni kiürítését. A per második napja a megölt Miskolczi János özvegyének kihallgatásával folytatódott. Az asszony elmondotta, hogy férje négy évvel (Tudósítónktól) Vác északi oldalán a Dunai Cement- és Mészmű lakótelepén és a közeli deákvári településen él a város lakosságának egyötöd része. A korszerű áruház, új iskola, fodrászkombinát és a vendéglátó üzemegységek után most újabb létesítménnyel bővült ez a városrész. Szerdán délelőtt adták át ünnepélyes keretek közöt a DCM lakótelepén az új gyógyszertárat. A nemrég befejezett épületszárnyat a megyei gyógyszei-tári központ 110 000 forintos költséggel alakította ki ezt az egészségügy^ létesítményt. A tetszetős és korszerű bútorzattal berendezett üzlethelyiséghez. raktár, laboratórium, ügyeleti szoba, mosdó és öltöző csatlakozik. Dr. Kádár Tibor megyei főgyógyszerész megnyitó beszédében elmondotta, hogy a közelmúltban felavatott Vác főtéri patika Pest megye legszebb városi gyógyszertára. Ezt követte a Mártírok útján egy nagyméretű átalakítás, majd a mai * avatóünnepség. Megyénkben a gyógyszerfor- ga'om 1938 ó'a megkétszereződött. Az egészségügyi hálózat állandó fejlesztése és bőNépdalesl-szervezési bemutató Ományi László, a tahi Vöröskő Étterem vezetőhelyettese beszél a vonal túlsó végén. — Január 31-én érdekes rendezvény szemtanúi lehetnek vendégeink. A MÉSZÖV és a VOSZK rendezésében vendéglői kultúr-, magyarnóta- és táncestsz'rvezIsi bemutatót tartunk. A megye földművésszövetkezeti vezetői és a nagyobb falusi vendéglátóipari egységek vezetői tapasztalhatják,; hogy milyen a mintaszerű vendéglői rendezvény. — Kik mutatják be tudásukat e téren? — Fiatal énekesek és énekesnők lépnek fel a minta- rendezvén vek keretében. Azt mutatják be. hogy' miképpen kell megszervezni a szocialista ízlésnek megfelelő, s élvezetes- szórakozást nyújtó vendéglői esteket. (n. U j ezelőtt el akar válni tőle, de j házasságukat a bíróság nem ! bontotta fel. Rossz házasélete i során többször kísérelt meg j öngyilkosságot is. Vallomásár ! ban egyébként mindvégig ki- ! tartott amellett, hogy ö nem kínált fel pénzt senkinek férje meggyilkolásáért. A férje meg- ! ölesével vádolt Szehyán János I tetszett neki, azért került ve- ] le viszonyba, s ő beszélte rá — állította M.ttkolcziné —. I hogy valljon aszerint, amit ő I állít. A három vádlott kihallgatásának befejezte után egymás után léptek a bíróság elé a tanúk. Először a megölt Miskolczi János nevelőapja, majd Szenyán munkatársai, továbbá húsz év körüli jóbarátai. a továbbiakban kihallgatták a perben szereplő biztosítási kötvényt aláírató ügynököt. maid az orvosszakértőket, és Szolnoki János másodrendű- vádlott baráti Körének topjait, végül pedis Miskolczi Jánosné legközelebbi esalád- tanjait. akik vaRom'5«* kívántak tenni. Szerván és Szolnoki fiatel barátai terhelő vallomást tettek. A fordulatokban bővelkedő •-b-evalfct a késő délutáni őrhon fé!h-e<;v- hftottfik. s a -erő hét eleién további tanú* kihallgatásokkal folytatják. arra is. hogy a vállalat a 11. és 15. számú épületeknél nem érte el a tervezett készültségi fokot. Ezt a két lakóépületet június 30-ig kellene készen átadni. A lemaradás azonban olyan nagy mértékű, hogy amikor az ipari létesítmények is maximális mun|<aerőellá- tottságot igényelnek, ide nem jut annyi ember, amennyi biztosítani tudná a tervezett átadási határidőt. Javasolják, hogy a vállalat vezetősége vizsgálja meg százhalombattai építésvezetőségnél az anyag- gazdálkodást, mert ahol a teljesítés anyagigénylésénél ilyen eltérések lehetségesek annak ellenére, hogy a program különösebben nem változott. ott ez a munka nem lehet a legszervezettebb. A jelentésben bírálják az egész téliesítési munkával kapcsolatos anyaggazdálkodást. A brigád tagjai a legnagyobb fokú szervezetlenséget tapasztalták. Megálla- p ották, hogy olyan helyeken zárták el az ajtókat és ablakokat nádpadlóval, illetve lábával, ahol egyáltalán nem. vagy csak igen vontatottan, kis létszámmal dolgoznak. Ha ugyanennyi anyagot egy, vagy két épülethez használták volna fel, s ezeket az előírásoknak megfelelően téliesitették volna. akkor kétműszakos munkával lényeges előrehaladást érhettek volna el az építkezésben. Lehel. hogy az ismertetett vizsgálat^ és az ennek nyomón született bírálat későinek tűnik. Mi örülnénk a legjobban, ha elkésnénk vele. Sajnos azonban a télnek még nincs vége. Az enyhe napokat újabb hideghullám követi. Éppen ezért Százhalombattán és másutt is még mindig javíthatnak a téliesítés hibáin, hiányosságain. Legalább a rendelkezésre álló anyagot használják fel úgy. hogy az emberek valóban komoly munkával tölthessék az időt az építkezéseken." r. i. Még a mull évben, december 11-én ülést tartott a százhalombattai beruházások j párt-végrehajtóbizottsága. A erőmű és az olajfinomító építkezésén dolgozó vállalatok jelentései alapján megtárgyalták a téliesítés helyzetét. A végrehajtó bizottság nem fogadta el az előterjesztett je- ; lejtéseket és öttagú brigádot küldött ki a téma körűitekül- j tő megvizsgálására. A brigád j a napokban befejezte munka- j ját és elkészítette jelentését. > ,.A brigád vizsgálatának összefoglalásaképp megállapítjuk, hogy a téliesítési tervek végreha jtása a DKV (kő- I olajfinomító) építkezéseinek \ területén eredményes volt, az \ erőmű építkezésein azonban \ nem.” Ezzel a mondattal fe- ■ jeződik be a brigád jelentése. J s előtte oldalakon keresztül a j megállapítások egész sora. I Valamennyivel nem tudunk foglalkozni, de úgy gondoljuk, néhányra érdemes kitérni. Elismeréssel emlékezik meg, a jelentés az 1. sz. Mélyépítő j Vállalat által végzett téliesí- l tésről. amelyet az elektromos j fogadóállomás építkezésén hajtottak végre. Az erre vo- j n atkozó terveket november 15-ig meg kellett volna kapniuk. de csak december elsején került erre sor. Nyomban j munkához láttak, s a pártbizottság brigádja úgy találta, v!«sonv]ag jól haladnak "és az objektum 1984. április 30-1, ■ átadási határideje biztosított- \ nak látszik. A KlSZ-bizottság j százezer téglát szerzett ehhez a fontos munkához. J Gyógyszertárat kapott a DOH lakótelepe vítése lehetővé tette a DCM lakótelepi gyógyszertár létrehozását is. Ezután Bakos István, a Pest megyei Gyógyszertári Központ igazgatója átadta az új létesítmény kulcsát Svirbély Géza gyógyszerésznek. Végül Tari Kálmán, a városi tanács vb-elnökhelyettese mondott köszönetét az építőknek, kivitelezőknek.
