Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

CÉG L É D I J ÁR Á S

CÉGI É D VÁROS R ÉSZ É R E

VIII. ÉVFOLYAM, 23. SZÁM

1964. JANUÁR 29. SZERDA

1 MTA

\ ^le|iííé§ekkel tartson lépést a szakemberképzés

Hozzászólás Biró Zoltán cikkéhez

Bíró Zoltánnak a mezőgazdasági szakember kérdésről alkotott nézetei feltétlenül helyesek. Valóban vannak olyan közéje gazdaságok, amelyek gyorsabb ütemű fejlődését a szakemberhiány gátolja. Különösképpen hátrányosan hat az olyan termelőszövetkezetekben, ahol nagyarányú szőlő- és gvü mölcstel építéseket, illetve öntözhető kertészeteket létesítenek. Ezeket mind nagyüzemi módon, a korszerű gépek alkalmazásával kívánják művelni. Kialakítják a gazdaság fő üzemágát, specializálják a termelést.

Ezért szükséges, hogy a termel őszövetkezetek vezetői előreláthatóan, céltudatosan fejlesszék a szakembergárdát. Ehhez az ösztöndíjas felső- oktatásra küldéstől az egyéb utánpótlásig minden lehetőség

Válasz cikkünkre;

Jó kezekben van

a labdarúgó utánpótlás nevelése

Kedves Mészáros elvtárs! Örömmé! olvastam levelét a Ceglédi Hírlapban, mert bizonyságot tesz atiól, hogy városunk labdarúgósportjának lelkes híve és hozzánk hasonlóan az utánpótlás nevelésében látja a sportág fellendítésének feladatait.

Amikor leszögezem, hogy én is lelkes híve vagyok a labdarúgásnak, és aggódom városunk csapatainak jelenlegi helyzete miatt, kénytelen vagyok vitába szállni önnel a vezetők személyére vonatkozóan. Nem volt módom arra, hogy közelről figyeljem az említett két szakember munkáját és nem is feladatom annak bírálata. Nevelési eredményeik azon ban nem jogosítanak fel arra, hogy teljes nyugalommal bízzuk rájuk az utánpótlás nevelését. Ha az elmúlt néhány év eredményeit vizsgálja, ezen a téren nyilván igazat ad nékem.

Az én javaslatom inkább az, hogy a két neves szakember foglalkozzék a közvetlen utánpótlás nevelésével az egyesületeknél. Az egyesületek biztosan igényt tartanak munka iukra. csak a véletlennek tulajdonítható, hogy jelenleg szei-ződés nélkül vannak. A legjobb meggyőződésem szerint az általunk felkért edzők képesek annak a feladatnak az ellátására, amelyre felkértük őket és vállalták is szívesen. Erre garancia Veres László testnevelő tanári oklevele és Veréb József tanár több éves lelkes oktatói munkája. Mi is szeretnénk. ha az említetteknél nagyobb nevű emberek is foglalkoznának a 10—11 éves labda,rúgó-,.palántákkal”, de úgy látjuk hogy városunkban nem edzőfölöeleg, hanem inkább edzőhiány van és ész- szerűtlen is lenne a kévés szakembert elvonni attól a munkától, amelyre egyesületi keretben képesek.

Ha soraim nem nyugtatják meg teljes mértékben, • kérem, győződjélc meg személyesen arról, hogy jó Ízezekben van a majdani utánpótlás nevelése. Remélem, néhány év múlva ön is meggyőződhet az eredmények tükrében az elgondolás helyességéről és együtt örülhetünk városunk labdarúgósportja fellendülésének.

Öcsai István

városi úttörőtitkár

megvan. Ezzel azonban csak a vezetőgarnitúra alakul ki.

A munkásgarni túrát a

helyi szakmunkásképzéssel a fiataloknak az adott termelési ágnak megfelelő szakmunkássá képzésével lehet kialakítani.

Az a hélyés, ha ez a munka, ami a tudatformálás munkája és magával hozza a termelékenység emelését — együtthalad a termelőszövetkezetek általános fejlődésével. Az új szakemberek, akik ugyan lehetnek a termelőszövetkezetből valók, de képzettségüknél fbgva már nem a régiek, a munka új módon való megszervezésével; új technológiai eljárások bevezetésével, fejlett technikai felszerelések alkalmazásával növelik az adott terület termelési intenzitását. Ezzel viszont növekszik a termelés mennyisége, ami az életszínvonal növekedését is magával hozza.

Ezért

a telepítések, öntözőtelepek létesítésével együtt kell haladni a szakvezető- és szakmunkásgárda kiépítésének, kiképzésének,

Ezt minden termelőszövetkezetben meg lehet valósítani, mert a tagság egyetért a jobbal, a többel, akarja a fejlettebbet, könnyebben és jobban akar élni, csak erre az útra rá kell vezetni, segíteni, tanítani.

Ahol ezt teszik ott az eredmény sem maradhat el.

Radosza Miklós a ceglédi Dózsa Népe Tsz. einöke

Kövér volt a sonka

Ezzel igyekezett magyarázni N. I. Déllő utcai lakos az alsókon yháján bekövetkezett tűzesetet. Az állítás azonban csak igen kis mértékig fogadható el. Lehetséges ugyan, hogy hízócskájuk életében mindent elkövettek súlyban, zsírosságban való gyarapodása érdekében. Ami . földi maradványainak tartósítása körül történt, már nem vall megfelelő gondosságra.

A helyiségben hevenyészve felállított füstölőberendezés környezetében szalma és egyéb gyúlékony anyag volt. Nem volt ió a kéményhez való csatlakozás és a deszkámonv- nyezet is közel volt hozzá. Ehhez járul még az udvaron tartott takarmány és a szomszédos istálló tűzveszélye, ami a tűz terjedése esetén beláthatatlan következményekkel járhatott volna.

Okulásul most két meglehetősen összeégett sonka és kisebb épületkár szolgál. Remélhetőleg nem csupán részükre. de másoknak is.

Jó kenyérnek nem kell cégér

A szólás-mondás ezúttal igen bevált a Kossuth Ferenc utcai kenyérbolttal kapcsolatban. A vásárlók tömegét látva felmerül a kérdés: minek köszönhető a nagy forgalom?

— Igyekszünk a lehető legjobb árut adni vevőinknek. Talán a legnépszerűbb és „legvonzóbb” árunk a 4—5 kilós „családi” kenyér. Naponta 15 mázsa kenyeret és 700 süteményt adunk el. A friss árut a helyi sütéssel tudjuk biztosítani, amit két pékünk dolgoz fel. A helyiségből lassan bizony „kinövünk”, de itt a bővítésre nincs lehetőség. A tervek szerint új boltot kapunk majd — mondotta Bíró János, az üzlet vezetője.

Németh József vétő a napi adag bevetését végzi

Arckép

A KÉMÉNYSEPRŐ

A rendőrségen hallottuk...

;. . hogy Csizmadia Mihály

ceglédi lakos az egyik alkalommal meglátogatta unoka- testvérét, Ványi Lászlótnét. Amikor a lakásban rövid időre magára hagyták, a szobában levő szekrény fiókból egy nylon ruhát eltulajdonított 300 forint értékben. A lopott ho’mit ért ékesítette és a pénzt I italra költötte. Büntetőeljárás indult ellene;

... hogy Kereke* Miklós

ceglédi, lakos, a Cifra-kerti Állami Gazdaság dolgozója az állatállomány részére kiutalt kukoricát és kukoricadarát a vegyesdarával együtt folyamatosan dézsmálta. Az ügyészség vádat emelt ellene.

Nyári hőben, téli fagyban rója a falut. Ruhája mindig fekete. Kormos. Padlásra fel, padlásról le. Hány létrafokot lép egy nap, hány kémény füstös torkát tisztítja ki? Nem számolta még, csak azt tudja, hogy a norma havi két- czernyolcszáz kémény. S a tervteljesítésben nem marad el soha, eddig pedig a veszélyességi pótlékot sem tudta kiharcolni. A falusi kéményseprőnek nem jár . .,

Ma mát kihalóban van « szakma, vagy legalábbis nem népszerű. A fiatalokat a gépek vonzzák, nem a kormos kémény ásító torka. Ö sem érzett hivatást a pálya iránt, de lassan megszerette. Hét fiú, egy lány a családban — a húszas évek végén nem volt könnyű a kezükbe kenyeret adni. Az apa sorba vette fiait és Jánosnak jutott a kéményseprő nagybácsi. Nála inaskodott négy esztendeig.

S akiről most szó van, nem csupán a falu kéményseprője. Nagy János becsületes munkájával, társadalmi tevékenységével 1950 óta községi tanácstag. 1954 óta pedig a járási tanácsnál képviseli Ceg- lédbercel községet. Népszerű a községben, de mint kéményseprő, még nem akadt követőre. Pedig neki is van két fia, de egyik sem folytatja apja mesterségét. Ők az építőiparban nagyobb lehetőséget látnak, a-nagyobbik már technikus, a kisebb még tanulja. S a környéken sem akadt még seniki, aki arra kérte volna, tanítsa meg neki a szakma fogásait.

Hiába, ez a szakma nem népszerű már. Jó volna gépesíteni ...

Peresztegi Rózsa

Lesz-e kulii'irvaróíerem V

ISt’iisiiiaijitk a Téirivli HSBi-t

Járásunk területén egyik ieen rendezett kisközség Törtei. Jólesik végigmenni szép utcáin. A törteli fiatalok sportélete után érdeklődve a Törteli Községi Sport Kör labdarúgó szakosztályának intézőiével beszélgettünk. Fehér Ferenc a következő felvilágosítást adta:

— Jól ismerem a törteliek problémáit — mondta —, hisz itt lakom köztük. Itt nőttem fel. itt szerettem meg a sportot is. Jelenleg a labdarúgókkal vagyok, de ez nem zárja ki, .hogy a sportkör más problémáitól elzárkózzak. Minden megmozdulásból igyekszem kivenni részemet. Sportkörünk újjáalakult, mint KSK. Sajnos, a törteli Aranykalász Tsz és Rákóczi Tsz közösen nem vállalták. hogy mint tsz-sportkör működjünk. Bár anyagilag segítenek. ígv az Aranykalász Tsz 2000 forinttal és a Rákóczi Tsz 5000 forinttal segíti sportolóinkat A községi tanács úi kézilabdapályához adott területet, aminek nagyon örülünk, mert a pálya körül 8 villanyoszlop is lesz, úgv hogy esti mérkőzéseket is tudunk rendezni. A KIOSZ is nagv segítséget adott, mert helyiségükben folynak a téli edzések. Jelenleg a labdarúgóink 18 fővel járási színtér és a kézilabdázóink 12 férf: versenyzővel ugyancsak járás szinten fognak versenyezni Asztaliteniszezőink 10 és < sakkozóink 8 fővel a téli spar lakiadra készülnek. Szakosz tálvaink felszerelései többé

kevésbé kielégítőnek mondhatók, kivéve az asztaliteniszezőkét, de ha pénzt kapunk, akkor az ő igényüket is kielégítjük. Sajnálattal kell megemlítenem, hogy a ceglédi inarti tanuló -iskola mereven

elzárkózott, hogy 4 kézilabdázót leigazolhassunk. Űsv érzem, ők nélkülözni tudnák, nekünk pedig nagy szükségünk lenne rájuk.

A közelmúltban — bár még nem hivatalosan — arról értesültünk, hogy létszámcsökkentési okokból megszüntetik a MÁV-állomás kulíúrváró- termét.

Ezzel kapcsolatban megkerestük az állomásfönök- séget, ahol az állomásfőnök helyettese is alátámasztotta értesülésünk helyességét. Elmondotta, hogy a kultúrváró- terem helyén továbbra is olyan váróterem marad, amelyben tilos a dohányzás és az étkezés. Tehát a kulturált körülményeket továbbra is biztosítják, csupán a könyv- és folyóiratkölcsönzés marad el.

Az állomás főnöke a nagyközönség és a diákok igényére való tekintettel lépéseket tett főhatóságuknál a kuliúr- váróterem további fenntartása érdekében.

Reméljük, hogy fáradozása eredménnyel jár és a közönség hamarosan újból birtokba veheti a megszépült és régi formájában működő kul- túrvárótermet. Cegléden — amely vasúti gócpont és sok a bejáró diák — ez feltétlenül szükséges is.

— Z —

— Február 1-én este fél j nyolc órai kezdettel a szolnoki j Szigligeti Színház a Potyautas i című 3 felvonósos dzsessz- i operettet mutatja be a Kossuth ! Művelődési Házban. Jegyek a j művelődési ház jegypénztárában válthatók.

I — A művelődési ház ifjúsági klubja csütörtökön 18—22 óráig tánccal egybekötött klubnapot tart. Mindenkit szeretettel vár a rendezőség.

Legnagyobb gondjuk a baromfitenyésztés

Szép baromfiállománnyal büszkélkedhet a nyársapáti József Attila Termelőszövetkezet. Nyolcezer darabos tyúk- állományuk az elmúlt évben is jól jövedelmezett. Ez évben 5200 tojásra és 30 ezer te- nyészto.iásra kötöttek szerződést a Barnevállal. A népes baromfiállomány részére a hely egyre szőkébbnek mutatkozott. A tagság leleményessége azonban ezt a nehézséget is áthidalta. Egv birkahodályt átalakítottak baromfiszá.llás- nak, ahol 3600 tyúk kapott nemrégiben helyet.

— A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezetben Patik Ferenc 630, Mólnál- Sándor pedig 440 munkaegységet szerzett a múlt évben. A szőlőtermesztésben Gajda Ferencné családi műveléssel érte el az 1033 munkaegységet. Jónak mondható Vankó István majd félezer munkaegység teljesítése is.

— A törteli Aranykalász Termelőszövetkezet az elmúlt évben 14 491 pecsenyekacsát és 4361 csirkét adott át a Barneváinak.

— Megnövekedett a forgalom a ceglédi üveg- és porcelánboltban. A leértékelt műr anyag háztartási cikkekből igen nagy választék várja a vásárló közönséget.

Szobái vscráök

Telcke.s József és Bódog József Cegléd, Bokréta utca 5. szám alatti lakosok 1963. december 3-án. a Rákóczi úton levő Délibáb Cukrászda elől egy kerékpárról le akarták a dinamót szerelni, azonban a szolgálatos rendőr ezt időben észrevette. A rendőrség 150— 150 forint pénzbírság megfizetésére kötelezte őket •k

Alföldi József Cegléd. Szabadság tér 1. szám alatti lakos a Vörös Csillag Termelőszövetkezetből 2 zsák kukoricát ellopott, ezért a városi tanács szabálysértési hatósága 200 forintra büntette.

★

Salacz Gergelyné. a 9. számú cukrászda vezetője 6 gramm kávé helyett 4.76 gramm kávéból főzött feketét adott el. Nevezett hasonló cselekményért volt már büntetve, ezért a szabálysértési hatóság 300 forintra bírságolta.

nem látja az őt körülvevő emberek szemét s az ö számára valótlan az az állítás, hoau a szem a lélek tükre, hiszen akkor ö is lélektelen lenne. De mégis azt állítja, hogy jobbak, megértőbbek, közvetlenebbek és őszintébbek az emberek, s ezt ö különösen érzi. mert sokkal kifinomultabbak az érzékszervei.

" A TALÁLKOZÁS UTÁN még nagyon sokáig latolgattam magamban, milyen jó leheteti neki, mert nem látta, csak hallotta a fasizmus barbár pusztításait. Milyen rossz tehetett neki az elégedetlen em-\ berek panaszait hallgatni,: amely már a kilátástalanságig ; fajult, s most mégis milyen i jó neki, hiszen világtalan Íé-í téré úi világgal rendelkezik, \ amelybe kisebb-nagyobb gond ■ jóval, egyre több örömével és\ reményével ő is hozzá, ő is j bele tartozik. Ö is ceglédi —í Cegléd, az övé. s ha, nem isi látja ügy. mint. mi. de mégis \ ragaszkodik hozzá.

—és :

kátyús járdán kellett botorkálnia, ott ma sima aszfaltjárdán sétál, s ahol régebben korhadozó deszkapalánkot kopogtatott botjával, ott ma friss mész- és festékszagú épületek vannak, vagy éppen az építkezéshez odaszállított anyagokba, állványokba ütközik.

Régebben a város lüktető életét és különösen a lakodalmak ünnepi jellegét a hintóba fogott lovak patkóinak csattogása jelentette, amit ő is hallott, de most az egyre több és több gépkocsi suhanása jelenti ezt. amit a maga módján ö is lát, és örül neki. Hangjukról ismeri az embereket s elég, ha valaki csak ráköszön, ő máris tudja, kivel találkozott.

Tudja és a maga módján látja városunk fejlődését, de

milyen arról a kialakult véleményük?

Ilyen és ehhez hasonló kérdések kötik le figyelmem, s hogy hossztí hallgatásomat megtörjem, akaratlanul is, de felteszem a kérdést: Milyennek „látja’’ Ceglédet?

A VÁLASZ hosszú sora több, mint meglepő! Belőlük csak egy parányi részt mondok el, hogy az élményben való osztozáson' túl ismerjék meg önök is a világtalanok világát.

Számára a világot ez a város jelenti. de volt már rokoni látogatáson Soroksáron, sőt Csehszlovákiában is. De igazán csak itt érzi jól magát, itt ismer minden utat, minden házat, hiszen' számtalanszor végigütögette már botjával. Ahol régebben fföröngyösMilyennek látja Ceglédet a világtalan ?

Z DIESELVONTATÁSŰ sze- f mélyvonat kanyarodik Törtei % felé, s ahogy az úttestet ketté- £ szeli, itt is, ott is összetorlódik £ a forgalom, Innen egy vontató £ berreg. szemes takarmányt í szállító pótkocsijának oldalán Z a ceglédi Kossuth MG TSZ % neve olvasható. A vonat túl- % oldalán a tv-szerviz kocsija 'f várakozik a továbbhaladásra fjás a ayógyvizkút mellett egy % Cl rendszámú Wartburgba £ éppen most erőlteti bele tu- í lajdonosa a második forróívízzel teli hatalmas tartályt.

A megszokott helyzet forga- tagúból egyszerre csak elöbuk- 'í kan eav idős ember. Fehérre % festett bottal óvatosan ütögeti £ a csúszós járdát. Hozzá sietek, belékarolok, hogy átvezessem £ a veszélyes forgatagon. Átju- ^ tásunk után is még együtt ha- í ladunk tovább s amíg kiván- f csiskodó kérdéseire válaszolok, % igyekszem maaam beleélni a £ világtalanok örökké sötét hely- ^ zetébe. Valóban világtalanok % lennének a szó igazi, érteiméiben? Hogyha van is világuk,