Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-05 / 3. szám

WM. JANUÁR 5. VASÁRNAP

rest utast

’&űr!ap

KI TUDJA MENNYIT LOPTAK?

Még szeptemberben történt, bőgj' a rendőrség Kecskemét határéban vészesen imbolygó motorost állított Ve. Csakhamar kiderült, hogy szó szerint tökrészeg, egyébként pedig Kocsis Istvánnak hívják, 25 éves és földművesszövetkezeti boltvezető Jasz'karajenön. A rendőrök nem minden meglepetés nélkül konstatálták, hogy

kötéllel és méreggel a zsebéiben, öngyilkossági szándékkal vágott a világnak.

Messzire nem jutott, mert kocsmától -Kocsma ig kariká- aott, míg végre a rendőrök el nem csípték.

A különös motoros dolgai után indított vizsgálat — enyhén szólva — meghökkentő dolgokra derített fényt.

Kocsis István — mint mondottuk — fmsz-boltvezető volt Jaszkarajenon. Jó barátságban állt egy másik boltvezetővel, a szintén 25 éves Dénes Antallal és a 42 éves Janó Pállal, a földművesszövetkezet háló- zatellenőrévgl. Érdekes jelenség volt tavaly és tavalyelőtt, hogy olyankor, amikor Kocsis üzletében Janó Pál leltározott, az árukészletben elenyészően csekély többletek, vagy hiányok ugrottak ki. Amikor azonban „idegen” ellenőr vette fel a leltárt, például Halmai Béla, akkor

az ellenőrzés vaskos hiányokra bukkant.

Erre az fmsz igazgatóságában

— különös módon — soha, senki nem figyelt fel.

így ment ez hosszú időn át. A furcsa leltározásnak az volt a titka, hogy Janó Pál rendszeresen elfogadott a két üzletvezetőtől egy-két pohár italt. Sőt, az 1962-es nyár végén ez a „lelkiismeretes” ellenőr Dénes Antalnál az egész leltár-bizottsággal együtt pompásan be csirkepaprikásozott. A „pontosan” stimmelő leltárak pedig úgy készültek, hogy a lekenyerezett ellenőr a leltár- íveket a bizottság írnoknőjének távoliétében, előre megírta. Problémát egv alkalommal csupán az okozóit, hogy Janó a csirkepaprikás vacsorán teljesen berúgott és a leltárbizottság többi tagjai már-már attól féltek, hogy elvesd a leltáríveket.

Amíg a leltárellenőr „falazott” nekik. Kocsis és Dénes

— a központ tudta és engedélye nélkül — egymás között csereberélték áruikat. Amolyan tűzoltó módon.

Mindig oda vitték a töméntelen árut, ahol éppen leltároztak.

1962 nyarán ilyenképpen három mázsánvi árut vittek át Kocsis üzletéből Dénes boltjába, majd egy-két nap múlva ugyanennyit vissza.

Az együttműködést tökéletesen megszervezték Tavaly j április 25—26-án például meg- j érkezett leltározni Kocsis üz- | letébe Janó Pál ellenőr. Mi- j után. az első napon a leltár j felvételénél igazgatósági tag nem volt jelen. Kocsis — a kasszából kiszedett pénzért hozatott borral — bőségesen i itatta az ellenőrt. Janó any-1 nyira berúgott, hogy úgy látszik. nem tudta megkülönböz- J tetnd a fehéret a fehértől, } mert másfél mázsa bécsi fé- } hérfesték anyagot — porcu- } kornak vett fel a leltárba.

De akárhogy igyekeztek. £ még a szabálytalan leltár } is kimutatott 9—JA ezer } forint hiányt. }

. í

Erre megbeszélték, hogy De- % nes Antal, a jőbarát kisegíti £ Kocsist. Április 27-én annak •; rendje, módja szerint átjött a } másik üzletből megfelelő } mennyiségű keréfcpárgumi. } pipadohány és rizs a hiányt í pótlandó. Kocsis erre gyorsan ^ írt Janónak, az ellenőrnek: ! jöjjön azonnal, mert a leltár- ; bál kifelejtettek egyet-mást. ; Az ellenőr meg is jelent és rá j is vezette az. utolsó leltárívre /------------------------------------—\j

Pe

rlit-befon

szigetelőlemezeket

/

különféle méretben (kb. : 1 m2-esek) állami vállalatok ; és szövetkezetek részére, > készletből szállítunk. j Pest megyei Építőanyagipari < Vállalat

Budapest V., Szent István \ körút 1. Telefon: 115—480. :

■ ■ ■ ............... ii. i—11

I

>e?Sápféí leSfiárig Tanácsos itatni aa eSlenőrt — flz önbetöirés zái'óaSckoydjn

a szomszéd üzletiből befutott „gyorssegélyt”, a 13 843 forintnyi árut,

így azután a hiányból 3659 forint többlet lett.

Április 28-án pedig Dénes és Kocsis megjelentek a tsz istá- lóőrénél ahol kértek és kaptak fogatot a „gyorssegély” visszaszállítására Ezt a trükköt júniusban még egyszer megismételték. Kocsis azonban mind idegesebb volt amiatt, hogy a lopásokból. visszaélésekből

eíőbb-utóbb baj lesz. A bűn utján nem tudott megállná, a hiánya nőttem-nőtt. Felkereste ezért a faluiban lakó unokatestvérét, Varga Lászilót, aki gyári lakatos és megkérte: rendezzenek betörést az üzletében. Vettek egy pontosan olyan laikatot, amilyen az üzlet ajtaján lógott, s június 6-án kicserélték azzal. Azután, amíg június 16—17-én az üzletvezető elment autóbusszal egy vállalati kirándulásra, a szolgálatkész unokatestvér az eredeti lakatot otthon átfűrészelte, majd az üzlet ajtajára visszahelyezte. Ezután már csupán a feljelentést kellett megtenni az „ismeretlen” betörő ellen, s a 25 574 forint kár máris megtérült.

Azaz megtérült, volna, ha az önfoeíörés ki nem derül. De kiderült, s így a bűnszövetkezet lakat alá került A történethez még csak annyit, hogy a nyomozás során Dénes Antalnál is felfedtek 29 846 forint hiányt, ö azonban ezt — letartóztatása során — a mellényzsebéből kifizette. Természetesen ez sem mentesíti a felelősségrevonás alól.

A bűnszövetkezet ügyének \ tárgyalása most, a bét elején j lesz. a helyszínen, Jászkara- jenőn.

F. A.

Fakozott óvatossápot!

Az országos tűzrendészeti parancsnokság felhívása

tében az épület fából készült tetőszerkezete meggyulladt.

Az említett tűzesetek arra intenek, hogy a tűrifléÜ- dészeti szabályokat a fűtési idényben fokozottan szem előtt kell tartani. A tüzelőberendezéseket kellő felügyelet mellett szabad csak használni, tűzveszélyes folyadékkal, benzinnel, petróleummal stb. — parazsat éleszteni nem szabad. Gondoskodni kell a füstgázok elvezetéséről, s a kéménybe épített gyúlékony anyagokat ki kell cserélni. A kályha. kandalló közvetlen közelében fát, papírt, vagy más könnyen égő anyagot nem szabad tartani. A kisgyermekek soha se maradjanak otthon felügyelet nélkül, a gyufát és egyéb gyűjtőeszközöket gondosan zárjuk el előlük.

A mezőgazdasági épületekben. különösen az istállókban ne használjanak nyitó lángot, s tartsák be a dohányzási tilalmat. A világítás céljára — ahol nincs villany — viharlámpát használjanak. (MTI)

reoet az új utat választóik kö-l zött is a leg egyénibb stílusú művészek közé sorolhatguk — mondotta a kiállítás rendezője.

A tervek szerint a Szépművészeti Múzeum gazdag Tou-J louse-Lautree anyagán kívül í olyan alkotások is „vendég-í szerepelnek” majd az emlék-} kiállításon, amelyeket jelenleg} a berlini Nemzeti Múzeumiban} és Drezdában őriznek, össze-} sen körülbelül 200 grafikai} mű ad átfogó képet a mester} életútjáról és művészi fejlő-1 désérőL }

A tárlaton kiállítják » }

' művész csaknem vaja- }

mennyi jelentős plakátját. } Ezek az 1890-es években Pá- # rizs utcáin a modern piakát-| művészet első „fecskéi” voltak. # Közöttük szerepelnek például? a Moulin Rouge, a Divan Ja-} ponais, a Moulin de fa Galette,} a korabeli divatos kabarék, lo-} kálók rekiámképed is.

Látható lesz a híres „Elles” című sorozat, amelynek képein a művész a zenés kávéházak | és a külvárosi színpadok éle- # tét., a cirkuszi mutatványosok,} sanzo-nénekesnők. a ezera’metf pénzért áruló asszonyok pori-1 réit ábrázolja. r . Il)

A Toulouse-Lautrec em'ék-1 kiállítást előreláthatólag már-# dúsban nyitják meg a Szép-2 művészeti Múzeum grafikai 4 termeiben és körülbelül bárom hónapig tekintheti majd} meg a közönség. (MTI) ------------------------------------------ 1

E

gér családok. Egy egéranya 18 kisegeret is Hal

(MTI Foto: Fehérváry Ferenc felvj

Növekszik a természetes alapanyagból készített gyógyszerek aránya

Jó óvet aárt a gyáffffnövónsfiortmvlós ós kvrvsheAclevto

észre sem vessük, hogy egyik harcosuk elesett. Oly sebesen vágtatnak a tengerré duzzadt udvaron át, mintha életük függne attól, ki éri el hamarabb a kutyát. És a. kis Kovács lemarad. Sárral fröcskölt szemüvegén át keserű képpel pislákol. S miután felismeri reménytelen helyzetét, az elhagyottak dacosságával visszaballag a fásszínbe. A harcba indultak pedig égdör- géstöl kísért csatakiáltással rohamozzák a kerítés falát, majd csapzottan, lihegve, a győzök elégedettségével — mint egy hadizsákmányt —, úgy gusztálják a fal tövében reszkető kutyát.

— Farkas — állapítja meg Bélák.

— Az — hümmögvk a többiek.

— Vigyük — szól a vezér és a kutya nyakába kötött szíjat markolászva rángatja az állatot. De az nem mozdul. A vezér indulatos lesz. — Toljátok meg! — parancsolja harapó HÁROMEZER FEHÉREGÉR

Fehéregér-tenyészetet létesítettek az alsógödi Du-namemti 1 Tsz-ben. Alig egy hónappal ezelőtt kezdték meg háromezres törzsállománnyal a fehéregér-tenyésztést Alsógödön. As egereket kórházaknak, kísérleti intézeteknek neveli a szövetke- # zet. A tervek szerint a következő esztendőben havonta 20 ezer } egeret szállítanak majd kísérleti célokra. A tenyészet vezetőit je Menyhárt Érnőné. t.

Új bélyeg

A posta érdekes bélyegújdonság kibocsátásával kezdi az évet. Január 8-án az űrku- tatásbam, elért eredmények emlékére nyolc értékből álló bélyegsorozatot ad Iki. A 30, 40 és a 60 filléres, valamint az 1, 1.70, a 2, a 2.60 és a 3 forintos bélyegeken különféle űrrakéták és űrhajók képe látható. Ai. új bélyegsorozat egyes értékei 1965 június 30-ig haszáilhatók fel postai küldemények bérmentesítésére.- .

!

— I.juboroir Dalcsev bol| gár szobrászművész kiállítása !• január 8-án nyílik meg a Kulturális Kapcsolatok Imé- [ zetének kiállítótermében.

Toulouse-Lautrec emlékkiállításra készül a Szépművészeti Múzeum

1964-ben számos világhírű múzeumban emlékkiállítást rendeznek Henri de Toulouse- Lautrec születésének 100. évfordulója alkalmából.

A századforduló zseniális francia mesterének életére és munkásságára a nagy sikerű Moulin Rouge című film és az •azonos című regény irányította a magyar közönség legszélesebb rétegeinek figyelmét.

Az évfordulóra a budapesti Szépművészeti Múzeumban nagyszabású grafikai tárlatot állítanak össze. Harasiztiné, dr. Takács Marianna már megkezdte az új kiállítás előkészítését.

— A XIX. század második I felében az impresszionizmus jórészt letörte az akadémiai í festészet állította évszázados1 korlátokat. Toulouse-LautA magyar gyógynövény- termelés ós kereskedelem 1963-ban is megőrizte jó hírnevét és kedvező helyzetét a világpiacon, s a tervezettnél mintegy 4 százalékkal többet adott exportra. Az export évről évre tapasztalható növekedése mellett

feltűnő módon növekszik a hazai felhasználás.

Az évenként felvásárlásra kerülő — részben kultúrában termelt, részben gyűjtött :— mintegy 10 000—12 000 tonnányi gyógynövénynek a hazai gyógyszeripar 5 évvel ezelőtt még csak körülbelül 35— 40 százalékát, az idén pedig kereken 55 százalékát használta fél. Gyakorlatilag ez anyagit jelent, hogy növekedett a természetes alapanyagból készített gyógyszerek aránya.

Az 1964. évi terv mintegy 10 százalékkal magasabb az előző évinél. A növekedés elsősorban azokat a növényekéit érinti, amelyek vagy közvetlenül, vagy gyógyszergyártásira felhasználva, közvetve legelőnyösebben értékesíthetők a világpiacon.

Egyes kultúrában termelt

gyógynövényeknél az öntözési lehetőségeket k kihasználják.

Kamillából 800 holdat armóa- nek, a mentalevél termőterületének pedig mintegy íetet fogják öntözni.

A különböző vadon BerwtíJ gyógynövények gyűj lese eddig is háztáji foglalkozás vótL A következő években a termelésben is nagyobb szerep jut a háztáji gazdaságoknak. Terv szerint néhány nagy«», jól jövedelmező, de munkaigényes gyógynövényt — matt például a borsosmenta, a majoránna vagy a digitális — szinte kizárólag a háztájiba«» termeltetnek meg.

A tapasztalat szerint megfelelő gondozással — bármelyikkel elérhető a holdankénti 20 000—30 009 forintos jövedelem.

Még az elmúlt rosse időjárású évben sem volt ritkaság az ilyen értékű hozam Ilyen- módon érthető, hogy nagy ás érdeklődés a háztáji termel er e kitűnő lehetősége iránt. A szerződéskötések jó ütembe« haladnak. (MTI)

menet a fásszín felé. Hárman: húzzák, vagy nyolcán pedig: tolják a tehetetlenül vonító í kutyát. Közben a vihar egy \ percre sem szűnik. Az eső ügyi zuhog, mintha dézsából önte- \ nék. A gyerekék alig tesznek; meg vagy húsz-harminc má-; tért, amikor közvetlenül élőt- \ tűk villám hasítja szét egy; ifjú akác karcsú derekát. A ; menet megtorpan és kérdően ; tekint Bélák felé. Többen szí- \ vesen hagynák a kutyát, hogy \ minél előbb biztonságban \ érezzék magukat. De erre! nincs mód, mert a vezér to-! vábbot int. És a csapat újból i nekigyürközik. Csak egy cm- j bér hiányzik. A villámtól Ku-1 tas Sanyinak inába szállt a v bátorsága. Fától fáig lopakod- í va konyhájuk eresze alá me-: nekül. De itt is utoléri a szín ! felé haladó csapat megrovása: í

— Gyáva! Áruló!

jyis a vörös hajú fiú szomo-í

lL rúan figyeli, hogy elha- \ gyott pajtásai a fásszín mé-1 lyén miként ölelgetik a csupa víz, sár, de a biztonságban; szabadon lihegő kutyát.

Szikora István ;

A téli fűtési idényben fo- \ kozódik a tűzveszély. A la- j kőhazakban a szabálytalanul használt tüzelóberendejtesgk, kórnény'ék. "számos esetben a felügyelet nélkül hagyott kisgyermekek idéznek elő tűzeseteket. A falvakban, tanyákon a könnyen gyűlő anyagok — szalma, széna — és a tetőfedésre használt nád, zsúp stb. segíti elő rendszerint a tűz keletkezését és térj edését Az országos tűzrendészete parancsnokság tájékoztatása szerint az utóbbi időben is több tűzeset következett be az említett okokból. Szabolcs megyében a Fehérgyarmati Állami Gazdaság égjük istállójának melegedőjében például» a gazdaság két dolgozója benzinnel élesztette a tüzet. A benzin felrobbant, az épület kigyulladt, s a két dolgozó égési sérüléseket szenvedett. A Borsod megyei Balajt községben a kéménybe épített gerenda gyulladt meg, s tetemes kár keletkezett. A fővárosban az I. kerület. Fő utca 40. szám alatti házban a füst elvezetésére használt eternitcső elrepedt, s ennék következZ

ápor veri a fásszín tetejét. Az udvari akácok, gesz- tenyefák lombját tépdesi a vihar. A csattogó, mennydörgő égiháború olykor félelmetes. Égy-egy villámláskor szinte hallani a sufni fedezékébe bújt gyerekek szívének dobbanását. Minden idegszálukkal a hadakozó természetet figyelik. Riasztóan szépnek, izgalmasnak látják ezt a nagy csatát. Egészen addig, amíg Ágii kiáltása a figyelmüket a kerítés felé nem sodorja.

— Nézzétek, kutya! Egy kutya jött be az udvarba.

— Ide hozzuk! — dönt egy szempillantás alatt a vezér, Bélák Jancsi. -— Ki jön velem? — kérdezi és szavára az udvarra tódul a gyereksereg. Cipőt, zoknit, ruhát nem sajnálva, mit sem törődve a viharral, a szakadó esőben úgy rohannak vezérük után, mint a megszállottak.

— JeMnek híjjuk! — selypíti lelkesen a kis Kovács, majd lépést tévesztve a futásban, nagy lendülettel egy tócsa közepébe pottyan.

— Váljatok meg! — rimán- kodik, de hiába csapkodja dühösen magáról a vizet, társai

san. És a srácok oldalról, hátulról nekiesnek a kutyának.

— Nem megy — keseregnek a hiábavaló erőlködés után. A kutya megvetve lábait, csak nyüszít, de egy tapodtat sem mozdul. Reszket a még mindig tomboló vihartól.

— Rúgd ki a lábait! — hangzik a vezéri utasítás Kolonie Zoli felé. S ö nagy buzgalommal engedelmeskedik. Akkorát rúg az állat fenekébe, hogy a kutya fájdalmában felüvölt és a szíjjal kifeszített nyalkán át tehetetlenül vicsorít Bélák Jancsira.

— Marha! A lábát rúgd, hogy leteperhessük! — magyarázza a vezér. És nagy huzavona után a gyerekek végül is ledöntik lábáról a kutyát. Bélák Jancsi rálép a fejére, többen az állat testére telepednek. Szatmári Béci spárgát kotor a zsebéből és nagy üggyel-bajjal összekötözi a nyüszítő állat lábait. Amikor ezzel kész, megindul «

történet