Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

4 ‘“t^írfap 1964. JANUAR 29, SZERDA A legcsendesebb hónap Az elmúlt években kevés magyar városról esett olyan sok szó, mint a Duna-parti Vádról. A hajdani püspöki város napjainkra ipari góc­ponttá, munkásvárossá növe­kedett. Évről évre több gyár létesült, a meglevők meg bő­vültek, fejlődtek. És alig né­hány hónapja felavatták az ország egyik legnagyobb ipa­ri létesítményét, a Dunai Cement- és Mészművet. Az itt dolgozók részére lakóhely­ről is kellett gondoskodni, mivel többségükben messze V.jdékről költöztek ide, a vá­rosba. Számukra építették a Ueákvári lakótelepet. Sokan esak újvárosnak nevezik és ez nem túlzás, különösen ha a •jövőre gondolunk, hiszen a tervekben már szerepel a la- jrptelep, vagy inkább új vá- feosrész további bővítése. A deákváriaknak — a ke­reskedelem illetékesei időben gondoskodtak erről —, nem kell a városba járniok vásá­rolni, szinte mindent, első­sorban természetesen napi fo­gyasztási cikkeket, megtalál­hatnak a helyi boltban, az ABC-áruházban. E i szórakozásról pedig a ven- églátóipari vállalat gondos­kodott: kisvendéglői és eszp­resszó várja a telep lakóit. Az üzletek már hónapok óta {»üködnek. Vajon milyen eredmények, vagy gondok jel­eik útjukat? Erre szerettünk {rolna választ kapni, arpikor a Pest megyei Tanács kereske­delmi osztályáról, az árufor­galmi esoport vezetőjével, Niedermann Mártonnal meg­látogattuk a deákvári bolto­kat. Ütunkon kalauzunkká szegődött Borbély János, az »Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat és Dobos Béla, a Vá­jd Vendéglátóipari Vállalat igazgatója. Látogatásunk napján a ke­mény téli hideget éppen meg­törte a melegebb légtömegek érkezése és az ABC-áruház hatalmas üvegablakait ragyo­gó napsütés foglalta barátsá­gos''keretbe. Mosolygósak vol­tak- az áruház dolgozói is. Őket bizony nagyon megvisel­te a hideg és most, ha rövid időre érkezett is az enyheség, örömmel üdvözölték. A méreteiben is hatalmas fizletben a pultok, • állványok tetszetősen elhelyezett áruk­kal várták a vásárlókat. Az öíiletben szokatlanul sok fia­talt láttunk. Az igazgató szol­gait magyarázattal: — A váci gimnáziumban — mondta — a velük folytatott előzetes megbeszélés alapján, új típusú oktatási formát ve­zettek be ebben az évben, a négy plusz kettes tanterv ke­retében. Első osztályt indítot­tak, amelynek tanulói a hét négy napját az iskolában, ket­tőt áruházunkban töltik. A gyerekek az érettségi bizonyít­vánnyal együtt szakmunkásbizonyítványt is kapnak. Elmondtuk nekik, hogy vég­zettségük segítségével 3—4 év alatt boltvezetőik lehetnek, a tanulni vágyók pedig elmehet­nek a Marx Károly Közgazda­ságtudományi Egyetemre és ott szerezhetnek diplomát. En­nek birtokában, valamint a korábban megszerzett kereske­delmi gyakorlattal kereske­delmi életünk jól képzett irányítóivá válhatnak. Beszélgettünk az üzlet dol­gozóival is: A január — mondták — az esztendő legcsendesebb hó­napja. — Legalábbis a mi szá­munkra. A decemberi csúcs­forgalom után kevesebben vá­sárolnak. rövid időre kisebb az igény. Negyedéves tervün­ket azonban, ezt szinte min­den kereskedelmi egység ta­pasztalata igazolja, eredmé­nyesen teljesítjük. Az áruellátásról újra a vál­lalat igazgatója tájékoztat: • -T- Alapvető árucikkekben nincs hiány. Olykor a hús­ellátásban mutatkoznak . ne­hézségeink, de ezeken igyek­szünk segíteni. Az üzlet sa­játságos profilját mi magunk alakítjuk ki. Nem tartunk nagyértéRű iparcikkeket, íel­Fialalok az áruházban — Milyen az. áruellátás? Látogatás Deákváron adataink közé tartozik azon­ban a telep lakóinak napi iparcikkekkel való ellátása. Gondolunk itt a főzőedényekre, műanyagtár­gyakra, apróbb elektromos cikkekre Profilunkat termé­szetesen elsősorban a jelent­kező igények szabályozzák. A vendéglátóipari egységek, mind a kisvendéglő, mind pe­dig az eszpresszó megfelelő étkezési, szórakozási lehetősé­geket biztosítanak a telepen lakóknak. Az üzlet, mint azt a vállalat igazgatója, egyetér­tésben a vezetővel elmondta, perspektivikus jellegű. Jelen­leg délután négykor nyitnak és éjfélkor zárnak. Ha fel­épülnek az új házak és sza­porodik az itt lakók száma, jobban kihasználják majd a vendéglátó egységeket. A látogatás során meggyő­ződhettünk arról, hogy az év legcsendesebb hónapjában is jó munkát végeznek és igye­keznek körültekintően felké­szülni a nagyobb forgalomra a kereskedelem és a vendég­látóipar dolgozói Deákváron. T. T. Pályázati felhívás a Derkovits Gyula ösztöndíjra A Művelődésügyi Miniszté­rium és a Magyar Képzőmű­vészek Szövetsége pályázatot hirdet a Derkovits Gyula ösz­töndíjra. A pályázóknak olyan feladatot kell maguk elé tűzniök, amellyel a szo­cialista-realista művészet fej­lődését segítik elő. Pályázhat minden olyan 35. életévét még be nem töltött képzőművész, aki a főiskola elvégzése után önálló művészi tevékenységet fejtett ki. Kivé­teles esetben — ha művészi munkássága indokolja — olyan pályázó is részesülhet ösztöndíjban, akinek nincs fő­iskolai végzettsége. Az ösztön­díj összege három évre havi 3000 forint. Az ösztöndíj oda­ítéléséről a művelődésügyi miniszter dönt. Az ösztöndí­jasnak a három év alatt leg­Lakás, ruha, fakanál Most vitatkoznak rajta, mi készül az idén a megyei szö­vetkezeteknél. A K1SZÖV el- nök asszony a. Boros $ Gyulán# szerint: —i A legfontosabb, hogy a családi házakat, lakásokajt építő akciók bővülnek. Har­mincöt-negyven százalékkal többet végeznek az idén mes­tereink. A javító-szolgáltató tevékenységről annyit, hogy ezekben is legalább negyed­évvel többet akarunk nyújta­ni. mint tavaly. — Indul-e külhonba szövet­kezeti termék? — Mindent megteszünk an­nak érdekében, hogy növeljük a nyugati devizát szerző cik­keink számát, illetve mennyi­ségét. így a Pomázi Faipari Vállalat íőzőkanalai, a zsám- béki iémsztvacsok. s a házi ipari gyermekruházati cikkek nagy tételekben indulnak majd külföldre. Gyermekruhából kétharmadával nőtt a nyugati igény. — S „ sokat emlegetett mi­niatűr kismotorok? . — A budaörsiek törpe moto­rából sokat igényelt a ma­gyar külkereskedelem. Biz­tos vagyok benne, hogy rö­videsen egy hosszú listára való cikket felsorolhatok a nagyvilágba induló gyártmá­nyaink közül. (t. gy.) házásokra is teljes összegű tá­mogatást nyújt az állam. Ezt a támogatást nem kell vissza­fizetni. Azok a tsz-ek, amelyek nem a kiemelt körzetekben vannak, a talajjavítási és mész- trágyázási, továbbá az üze­men belüli lecsapolási és más vízrendezési munkákhoz ve­hetnek igénybe vissza nem térítendő állami támogatást. Ugyanez vonatkozik a talaj- védelmi létesítmények (fásí­tás, vízmosáskötés stb.), va­lamint az ültetvénytelepíté­sek, teraszépítések megvaló­sításához szükséges talajja­vító anyagok, mésztrágya, s egyéb anyagok ellenértéké­re. Ezeket az anyagokat a rendeltetési vasútállomásra szállítva kapják meg a tsz- ek. A gépi talajjavítás, a mély termőréteget kialakító ho­moktalaj-javítás, különféle ta­lajvédelmi gépi munkák, alagcsövezés esetén a gépi munka költségei­nek felét vállalja magára az állam. A kedvezőtlen természeti adottságok között gazdálko­dó tsz-ek még nagyobb mér­tékű, 80 százalékos támo­gatásban részesülnek. Kiterjed a vissza nem té- j rítendő állami támogatás a talajjavításhoz, a talajvé­delmi és az üzemen belüli víz­rendezés munkáihoz szüksé­ges szakvélemények és ter­vek költségeire is. Ha a ter­melőszövetkezet saját maga végzi el az üzemen belüli vízrendezés kézi és gépi föld­munkáját — akár bérelt gé­pekkel is —, akkor a föld­munka minden köbmétere után tíz forintot kap. A szántóföldi művelésre ke­vésbé alkalmas területek (ho­mokbuckák, domboldalak stb.) fokozottabb hasznosításának elősegítése érdekében is mesz- szemenő segítséget nyújt az állam. A telepítések előtt végzett sáncolás, teraszépí­tés és tereprendezés esetén az anyagköltségeken fe­lüli költségek nyolcvan százaléka erejéig vehető igénybe a vissza nem té­rítendő állami támoga­tás. Tereprendezésnél a beleépí­tendő terület minden holdja után legfeljebb hétezer fo­rint jár.- Ez. a támogatás ak­kor is megilleti a tsz-t, ha a tereprendezést saját kivi­telezésében végzi el. Vissza nem térítendő ál­lami támogatást vehet, igény­be a termelőszövetkezet a sző­lő- és gyümölcsös-, valamint a spárga- és komlótelepítés tervezési munkáira, s a ter­mőre fordulásig terjedő szak­mai felügyelet költségeire is. Sokirányú és nagy összegű az a segítség, amelyet az ál­lam a talajjavításhoz és -védelemhez nyújt a nagyüze­mi társasgazdaságoknak. En­nek a támogatásnak a ré­vén évről évre új területek válnak termővé, értékesebbé, hoznak nagyobb hasznot a szövetkezeteknek, az ország­nak. KÖLTÖZIK AZ ÁLLATKERT Végleges döntés a nagy múltú intézmény áttelepítéséről Szakemberekből álló bi­zottság véleménye alapján a Fővárosi Tanács illetékesei végleges döntést hoztak: a népszerű budapesti Állatkertet az elkövetkező években foko­zatosan áttelepítik a Városli­getből a hűvösvölgyi Vadas­kertbe. Az Állatkert jelenlegi telepén, ugyanis egyre nagyobb gondot okoz a jelentősen megnövekedett állatállomány elhelyezése, a csaknem 100 éves intézményben alig van lehetőség tudományos megfi­gyelésekre, s nincs hely a beteg állatok elkülönítésére sem. Az Allatkert új otthona több mint 100 hold kiter­jedésű lesz. A vadaskerti erdős tájon az állatokat sokkal inkább ter­mészetes környezetben lehet tartani, illetve bemutatni, mint a városligeti túlzsúfolt intézményben. A inövénykert továbbra is régi helyén ma­rad, s még hosszabb ideig ott­hont ad majd egyes nagyobb állatoknak, amelyeknek át­költöztetése egyelőre nem le­hetséges. (Például a víziló me­dencéjét a közeli Széchenyi fürdő termálvízével töltik fel, stb.) Az Allatkert áttelepítésé­nek tanulmányterve a jö­vő év végéig készül el. A vadaskerti zoo két fontos kiegészítő intézményének, az állatkaranténnak és a vad­egészségügyi laboratóriumnak megvalósításához azonban már előbb hozzáfognak. Az Állatkert ugyanis olyan egzo­tikus tájakról is „importál”, ahol még ma is előfordulnak különböző fertőző állatbeteg­ségek. Az elkülönítő és labo­ratórium tervezése már az idén megkezdődik, az építke­zésre a következő években ke­rül sor, mintegy 4 millió fo­rint értékben. (MTI) Franz Mehring (1816—1919) kedését leszerelő revizionista nézetek ellen. Mehring követ­kezetesen, megalkuvás nélkül halad a forradalom útján. Az első világháború idején — Karl Liebknechttel, Rosa Luxemburggal, Wilhelm Pieckkel — egyike volt a jobboldali szociáldemokraták- laal szemben álló Spartacus Szövetség megalapítóinak, amelynek tagjai részt vettek a háborúellenes tüntetések, sztrájkők megszervezésé ben, a háború imperialista, nép- ellenes jellegének leleplezésé­ben. Rövid idővel később Mehring egyik alapító tagja lett a Német Kommunista Pártnak. Frans Mehring élcímű_ ve a marxista irodalomelmé­let és forradalmi publicisztika legnagyobb alkotásai közé tartozik, ezért becses emlék és sugárzó példa számunkra is. Úttörő volt a marxista iro­dalomtörténetírás terén: ö ér­tékelte először a dialektikus és történelmi materializmus szel­lemében az európai — főként a német — művészet és iroda­lom legnagyobb műveit, legis­mertebb íróinak munkásságát. Lessingről. Gerhart Haupt- mannról. Heinéről. Zoláról, M liéreről. Schillerről. Di- ckensről írt tanulmányai, élet­rajzai (kivétel nélkül hozzá­férhetök magyar nyelven) elő­ször elemzik Marx és Engels forradalmi elméletének szem­szögéből ezeket az életműve­ket, Mehring nagy érdeme, hogy a múlt század nyolcva­nas éveiben kimondotta: „Nincs osztályok feletti tiszta művészet, csak olyan művé­szet van, amely a művészi al­kotást létrehozó osztályok tör­ténelmi szerepének megfele­lően vagy szolgálja, vagy hát­ráltatja a haladást.” Ma is eleven, friss elemzései, tanul­mányai, cikkei meggyőző erő­vel halnak az olvasóra, s cso­dálattal töltik el: milyen biz­tos iránytű volt Mehring ke­zében Marx forradalmi elmé­lete — már akkor, amikor jó­formán csak egyedül haladt ezen az úton. Mert társa — a marxista irodalomkritikában — nem volt ekkor még: ö volt az első, s úttörő volta legnagyobb érdeme. Vállalko­zása — mint az elmondottak­ból következik — nemcsak forradalmi nézőpontja miatt értékes, hanem azért is, mert úgyszólván minden elméleti alapvetés nélkül kellett hoz­zálátnia századok irodalmának marxista átértékeléséhez. Nem állt még mögötte tapasztalt, forradalmi párt, amely irrí- V'ithátta volna működését, felhívta volna figyelmét a té­vedésekre. A marxista irodalom­tudomány és kritika egyik legnagyobb művelőjének em­léke előtt tisztelgünk, halálá­nak 45. évfordulóján. Franz Mehring nevét a magyar olvasóközönség álig : másfél évtizede ismeri. A szo- í cialista és kommunista moz- i galomhoz tartozók ennél sok- \ kai régebben, több évtizede. ; E rövid idő alatt — fájdalom, '• még korántsem hiánytalanul ; — megjelentek nálunk a leg- \ fontosabb művei: egy tanul- i mánykötete, valamint a Les- \ sing-legenda és Marx Károly ; életrajza, s így az irodalom : értői, ismerői felmérhetik azt I a hatalmas szellemi öröksé­■ get, amelyet Mehring hátra- ; hagyott. \ A pálya képe, mint általá­■ ban a nemes eszmék nagy \ harcosaié, meglehetősen egy- : szerű: Franz Mehring az ér­telmiség soraiból érkezett a ; német munkásmozgalomba, : aránylag későn, majdnem öt- • venéves korában. Belépett a ; Német Szociáldemokrata­\ Pártba s a múlt század nyolc- j vanas éveitől kezdve a szoci- \ áldemokrata mozgalom bal- í szárnyának egyik legaktívabb ; harcosa volt. Hosszú időn át : szerkesztette a Die Neue Zeit című Iqpota párt elméleti ; folyóiratát és a Leipziger \ Volkszeitungot. Irodalomel- \ méleii és kritikai tevékenysé- l gértek kezdete e lapokhoz kö- í törlik: hasábjaikon forradalmi : szenvedéllyel harcolt a mun- i kössön fc'sznhadításácrt. a né- ' met dolgozók harci szervez­Talajjavítás — állami segítséggel Hivatalos adatok szerint ha­zánk mezőgazdaságilag hasz­nosított területének több mint a fele erodált, javításra szoru­ló. szikes, illetve homoktalaj. Vannak az országnak olyan vidékei, ahol különösen mos­tohák a talajviszonyok, s emiatt az ott működő gazda­ságok - alacsony termelési eredményeket érnek el. Ah­hoz. hogy az ilyen rossz adottságok között működő nagyüzemekben is lényegesen javuljon a termelés színvona­la, nélkülözhetetlen a talajja­vítás. Államunk igen nagy gondot fordít erre, s hatalmas össze­gű támogatást ad a termelő­szövetkezeteknek a gyenge ta­lajok megjavításához, továbbá talajvédelemre, vízrendezés­re, rét- és legelőjavításra, te­reprendezésre. Arról, hogy a legutóbbi években hogyan növekedett a megjavított talajok területe a szövetkezeti földeken, ké­pet adnak a következő szá­mok: 1958-ban 32 277, két év múlva 89 257, s tavaly hozzá­vetőlegesen 155 000 holá tala­ját javították meg. Az idei ter­vek mintegy 190 000 holdon irányoznak elő talajjavítást. Ahhoz képest természetesen, hogy milyen sok munka vár még ránk ezen a téren, nem mondhatjuk nagynak a talaj- javításban elért eredményekét. A szövetkezeti parasztság azonban jól tudja, hogy a ma­ga erejéből milyen keveset tu­dott volna megvalósítani az ed­dig végrehajtott talajjavítási programból. S tisztában van azzal is, hogy az egyéni gaz­dálkodás körülményei között sokkal kisebb arányú talajja­vításra sem kerülhetett volna sor. Ezért értékeli sokra azo­kat az erőfeszítéseket, amelyek hatására a régebben alig va­lamicske hozamot adó talajok is jóval többet teremnek. A termelőszövetkezetek ál­lami támogatásának rendsze­réről szóló kormányhatározat és végrehajtási utasítás részletesen felsorolja azo­kat a kedvezményeket, amelyeket a talajjavítás­hoz, a talajvédelemhez és hasonló célokra nyújt az állam. A népgazdasági tervben ki­emelt körzetekben, a komplex javításra szoruló területeken működő tsz-ek kapják a leg­nagyobb támogatását. Ilyen he­lyeken a talajjavítás, a tala'j- védelem. a vízrendezés, a rét- és legelőjavítás, a gyü-mölcs- és szőlőtelepítés érdekében történő tereprendezés összes költségeire, de a szükséghez j képest az említett munkák- j kai összefüggő egyéb beru­alább 12 hónapot termelő kö­zösségben kell töltenie. A kérelemhez mellékelni kell a pályázó eddigi művészi munkájának részletes ismer­tetését, művészi munkájának tervét az ösztöndíj tartamá­ra. két példányban önéletraj­zot. főiskolai végzettség ese­tén a főiskolai oklevél hiteles másolatát, valamint művészi munkásságát bemutató mű­veik A pályázati kérelmet feb­ruár 10-ig a Művelődésügyi Minisztérium képzőművészeti osztályára (Budapest, V. ke­rület, Szalay utca 10. IV. eme­let 35,), a műveket pedig feb­ruár 17-én a Műcsarnokba (Budapest, XIV. kerület, Dó­zsa György út 37.) kell bekül­deni. (MTI) Nagy ősének, szeuemi\ elődjének tartja Franz Méh-'; ringet a mai marxista kriti-í ka, mert a maga korában mar-; xista módon közeledett az irodalom problémáihoz, meg-; értette — amit később Lenin1; kimondott —, hogy az iroda-\ lom és művészet a nép egyik• legnagyobb szellemi fegyvere\ a forradalmi küzdelmekben:\ következetesen tudta alkal- : mazni a történelmi, materializ-1 mus módszereit az esztétikai\ problémák megoldásában „azti a magesrendü bátorságot és! magasrendű igazságot keres-: lem minden műben — irta —,: amely boldoggá, széppé teszii az emberek életét”. Ez volt \ életének irányító eszméje, ezt': szolgálta nehéz körülmények; között megalkuvás nélkül. j Mehring életműve mértékI és példakép. Iaazságkeresö\ szenvedélye, elhivatottsága, : eszközeinek tisztasága a mar-: xista tudorqány legnagyobb: művelői között jelölik ki aí helyét a forradalmi pantheon-': ban. írásai félévszázad vagy: annál nagyobb idő alatt sémi veszítettek eredetiségükből, i lendületűkből, logikája, érve-; lése ma is megrartadó.. Kom-j munista meggyőződése mel-i lett műveiből — mint leg jobb \ honfitársai. Fontane. Thomasj Mann. Heinrich Mann. Böll. \ Seghers. Franck és mások al-\ ko'ásMbM — az igazi német'} szellem megás méltósága su-l gárzik. 1 Tamás István ' I andorhiállilás a gyógynövényekről Rövidesen útnak indul a Természettudományi Múzeum gyóg, növény-vándorkiállí­tása 41 féle gyógynövényt, va­lamint az egészségre különö­sen hasznos vad gyümölcsöt mutatnak be, eredeti formá­ban és képen, rajzon. A nö­vények nagyrésze mellett el­helyezik a belőlük készült gyógyszert is. A kiállítás cél­ja elősegíteni a gyógynövé­nyek gyűjtését és termeszté­sét. Ehhez tájékoztatásul tér­képen ábrázolják a legjobb termőhelyeket. A vándorkiál­lítás anyaga két példányban készült el, s 52 vidéki város­ban és községben kerül bemu­tatásra. (MTI) Kilencsiázöt tárgynyeremény Február 3-án rendezi meg a Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság a januári lottó-juta­lomsorsolást. amelyen össze­sen 905 nyereménytárgy jut a szerencsés lottózóknak. A fő­nyeremények száma ezúttal ismét gyarapodott: négy bu­dai öröklakást és hét Fiat 1500-as sz:mélygépkocsit sor­solnak ki. Ezenkívül többek között 11 Varia szobabútor, 8 NDK gyártmányú szobaberen­dezés, 20 hűtőgép, 20 motor- kerékpár örvendezteti meg a lottózókat. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents