Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-29 / 23. szám

4 n/f/i'/trn 1964. .TANTAR 59. SZERDA Realista magatartás A francia—kínai diplomáciai viszony megteremtésének visszhanggá Riadókéss ült ség a görög fegyveres erők Bt él A Pravda kedd reggeli szá­mában Realista magatartás .címmel kommentárt fűz Franciaország és a Kínai Nép- köztársaság diplomáciai kap­csolatainak megteremtéséhez. Azt a bejelentést, hogy a Kínai Népköztársaság és Franciaország felveszi egy­mással a diplomáciai kapcso­latot — írja a lap — a nemzetközi közvéle­mény érdeklődéssel és he­lyesléssel fogadta. A népek ebben a lépésben azoknak az erőknek újabb si­kerét látják, amelyek az álla­mok közötti kapcsolatokban a józan ész diadaláért szállnak síkra s úgy vélekednek, hogy .ez a lépés hasznos a békés együttélés elveinek érvénye­sülése szempontjából. De Gaule kormánya megér­tette, hogy a népi Kína elis­merése előbb-utóbb elkerül­hetetlenné válik. Ezért elha­tározta, hogy kill - és belpolitikai téren igyekszik a lehető legna­gyobb hasznot húzni eb­ből a tényből. ügy véli, hogy a fenti lépés fokozza Franciaországnak, mint nagyhatalomnak a je­lentőségét. Ez a lépés egyezik .az üzleti világ azon köreinek óhajaival is, amelyek érde­küknek tartják Franciaország és a Kínai Népköztársaság kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését. Mint a külföldi sajtó több­ször rámutatott, a diplomá­ciai kapcsolatok felvételében Szerepet játszott De Gaulle kormányának az a tüntető törekvése is. hogy kihangsú­lyozza külpolitikai álláspont­jának függetlenségét. A nyugati sajtó közlemé­nyei már napokkal ezelőtt el­árulták, hogy küszöbön áll a kapcsolatok rendezése Fran­ciaország és a Kínai Népköz- társaság között. Az Egyesült Államoknak. Nyugat-Német- ofszágnak, valamint az ag­resszív tömbök más tagálla­mainak reakciós körei megkí­sérelték megakadályozni a diplomáciai kapcsolatok fel­vételére vonatkozó francia— kínai megállapodást, igyekez­tek olyan benyomást kelteni, hogv az — úgymond — a je­lenlegi helyzetben „nem idő­szerű’’. j Egyes nyugati lapok arra is j célozgattak, hogy — úgymond | — a Szovjetunió is „helytele­níti” a diplomáciai viszony megteremtését. Ilyen fogasokhoz csak azok folyamodhatnak, akik nem viselik szívü­kön a normális államközi kapcsolatok kifejlesztésé­nek ügyét. A Szovjetunió álláspontja vi­lágos és változatlan s az egész világ előtt jól ismeretes. Ki- íejezésre jutott ez az állás- ! pont a szovjet kormány hiva­talos dokumentumaiban. Min­denki tudja például, hogy a Szovjetunió több mint tíz éve határozottan sürgeti, hogy a Kínai Népköztársaság meg­kapta törvényes jogait az ENSZ-ben. Léderer Frigyes, az MTI pá­rizsi tudósítója jelenti: A L’Humanitéban Etienne Fajon, a lap igazgatója, az Vöröskő étteremben 1964. ianuór pénteken 31-én. magyar nóta és táncdal bemutató Az előadás keretén belül fellépnek: Nemes Rózsa. Csermely Ilona, Mozsár Imre. Tihanyi Magda. Körössy Zoltán magyar nóta- és operett-. Palotás Tibor, ’ Práger György, Gárdonyi Ilona, Késmárky Marika, táncdalénekesek. Konferál; Szokoly Gyula. Beléoés díjtalan. FKP Politikai Bizottságának tagja foglalkozik a francia— kínai diplomáciai kapcsola­tok felvételével. Rámutat, <x Francin Kommunista Párt a Kínai Népköztársaság meg­alakulása óta nem szűnt meg hangoztatni Kína elismerésé­nek szükségességét. A francia kormányok 14 évig nem akar­ták tudomásul venni a népi Kínát. Ha most De Gaulle mégis elismerte a Kínai Nép- köztársaságot. annak az az oka. hogy kénytelen volt megha­jolni a nálánál erősebb realitások előtt. A nagy francia ipari és pénz­ügyi vállalatok — hangoztatja Etienne Fajon — valóban ne­hézen tudják üzleteiket ki­fejleszteni Ázsiában, nehezen védhetik meg érdekeiket a ha- talmas' vetélytársakkal szem­ben, ha továbbra is tagadják a Kínai Népköztársaság lé­tét. Franciaország és a Kínai Népköztársaság diplomáciai kapcsolatai felvételének beje­lentését Washingtonban fo­gadta a legerősebb tiltakozás, de — mint a DPA tudósítója írja — a hangoskodó meg­nyilvánulások mögött máris jelentkeznek „csendes meg­gondolások”, amelyek a fran­cia lépésből húzható hasznot mérlegelik. Az AP-hírügynökség Can­berrái jelentése ezzel kapcso­latban útal Roger Hilsman- nek, az amerikai külügymi­nisztérium Ausztráliában tar­tózkodó és a távol-keleti ügyekkel foglalkozó államtit­kárának sajtóértekezletére. Hilsinan kijelentései ugyan megfeleltek a washingtoni kormány irányvonalának, de a következő hang valami­vel mérsékeltebb volt, sej­tetni engedte, hogy bizo­nyos körülmények között az amerikai magatartás is módosulhat. Azt a zavart, amit Párizs diplomáciai kezdeményezése keltett a NATO-szövetségesek körében. Nelson Rockefeller, New York-állam kormányzó­ja is kifejezésre juttatta. Han­goztatta, Franciaország „csak azért juthatott el Kinn. elis­meréséig'V mert a N AT.O-szö- vetségeseknek „nincsen kö­zös külpolitikájuk”. Henri Fa irat belga külügy­miniszter-helyettes hangoztat­ta, a belga kormány tanács­kozni akar NATO-szövetsége- seivel a kínai kormány elis­merésének kérdéséről. Meg­jegyezte. „szomszédainkkal való szolidaritásból nem is­mertük el eddig a pekingi kor­mányt”. A kanadai hivatalos hír­ügynökség a hétfői bejelen­tést kommentálva utalt rá, hogy Kanada, változtatva ko­rábbi álláspontján, a jö­vőben Kína ENSZ-jo- gainak helyreállítása mel­lett szavaz majd. A londoni Times, amikor vezércikkében azt fejtegette, Franciaország jó szolgálatot tett, amikor „mozgásba hoz­ta” Kína nemzetközi hely­zetének kérdését. Ugyanak­kor a Guardian egyenesen azt tanácsolja: Washington­nak, tanúsítson „várakozó türelmet” Párizs és Peking kezdeményezése iránt. A Kínai Népköztársaság külügyminisztériumának szó­vivője kedden a következő nyilatkozatot tette: Az egész kínai népet kép­viselő egyedüli törvényes kormány, a Kínai Népköz- társaság kormánya tárgyalá­sokat folytatott és megegye­zett a Francia Köztársaság kormányával, hogy diplomá­ciai kapcsolatokat létesíte­nek a két ország között. A nemzetközi gyakorlat sze­rint egy ország új kormányá­nak elismerése természete­sen lemondást jelent az or­szág népe által megdöntött régi uralkodó körök továb­bi elismeréséről. Követke­zésképpen a régi uralkodó körök képviselői nem tekint­hetők továbbra is a: ország képviselőinek. :•>.'• nem tar­tózkodhatnak az új kormány képviselőivel egyidejűleg ugyanabban az országban vagy ugyanabban a nemzet­közi szervezetben. Ebből az értelmezésből kiindulva a Kí­nai Népköztársaság kormá­nya megegyezett a Francia Köztársaság kormányával a kínai—francia diplomáciai kapcsolatok felvételében és a nagykövetek cseréjében. A kínai kormány ismét szüksé­gesnek tartja kijelenteni, hogy Tajvan a kínai terü­let része, s hogy Kína kor­mánya és népe semmi esetre sem egyezhet bele bármilyen próbálkozásba, amelynek cél­ja Tajvan elragadása Kíná­tól vagy „két Kína” létre­hozása. Határozott ellenintézkedések Inönü zsákutcáról beszél Makariosz nyilatkozata A UPI hírügynökség je­lentése szerint a görög kor­mány kedden riadókészült­ségbe helyezte iegyvéres erőit, és közölte, kilép az izmiri N ATO-parancsnokságból, ha Törökország támadást intéz Ciprus ellen. A kormány elhatározásáról Paraszkevopulosz ügyvezető miniszterelnök tájékoztatta az athéni amerikai nagykövetet, miután előbb kormányának tagjaival, majd hadügymi­niszterével és a vezérkari főnökökkel tárgyalt. A meg­beszélésekre azért került sor, mert hírek érkeztek arról, hogy ismét' török hajók tar­tózkodnak Ciprus északi part­jainak közelében. A UPI szerint a minisz­Johnson elnök üzenete Lyndon Johnson, az Egye- ] sült Államok elnöke üzenetet j intézett a kongresszushoz la­kásé pit ési kérdésekről. Az el­nök rámutat, hogy végre ki kell elégíteni az eddig mellő­zött rétegek hatalmasra nőtt lakásigényeit, mert. — mint mondja — „túl sok nemzeti kisebbségi, túl sok alacsony­jövedelmű család, túl sok ag­gastyán nem élhet a modern lakásépítkezés előnyeivel”. Az elnök aggodalommal szól a falusi lakosság életkörülmé­nyeiről. Több mint egymillió falusi család továbbra is olyan házban él, amelynek állapota veszélyezteti a lakók egészsé­gét és biztonságát. Három­millió falusi család háza ta­tarozásra szorul. A falusi há­zak kétharmadának fűtésrend­szere nem kielégítő — írja. A nyomortanyákból új la­kásba költötök legfőbb prob­lémáját abban látja az elnök, hogy nagy többségük számára elviselhetetlen teher a jobb lakás bére. A bajok orvoslá­sára Johnson több intézkedést és törvényjavaslatot ajánl: például az alacsony jövedel­mű családoknak, az aggoknak és a lebontásra ítélt házak la­kóinak állami kölcsönt kíván nyújtani. Ugyancsak indítvá­nyozza. hogy létesítsenek la­kásépítési és városfejlesztési minisztériumot. Nkrumah elnök távirata Dr. Kwame Nkrumah, a Ghánái Köztársaság elnöke, az ellene elkövetett merény­let sikertelenségével kapcso­latban kifejezett jókívánsá­gaiért táviratban mondott köszönetét Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének. Szovjet tudósok figyelik az Echo-2 útját ' A Szovjetunió Tudomá- ] nyos Akadémiájának asztro- ! nómiai tanácsa hétfőn távirat- j ban közölte az amerikai tudó- | dokkal az Echo—2 repülésé- [ vei kapcsolatban végzett meg- ! figyelések eredményeit. A táv- irat értesüléseket tartalmaz j a Szovjetunió különböző terű- 1 létéin megfigyelt műhold első fordulatáról. A többi között olyan ered­ményekről van szó, amelyeket a Szovjetunió északi terüle­teire az Echo—2 repülésének megfigyelése végett kiküldött expedíciók szolgáltattak. Közük, hogy az ország déli részében elhelyezett meg­figyel őállom ások felvételeket készítettek a csillagos égen átvonuló műholdról. A megfigyelések folytatód­nak. Panama biztosítékokat kíván Az Amerikai Államok Szer- | vezetőnek a panamai válság- | gal kapcsolatban kiküldött békéltető bizottsága Washing­tonban újabb ülést tartott. A bizottság tagjai külön tárgyaltai? az amerikai, majd a panamai képviselővel. A csaknem ötórás tanácskozás során sem jött létre meg­egyezés. Miguel Mo-reno pa­namai küldött szerint kor­mánya biztosítékokat kíván kapni arra, hogy a Pana­ma és az Egyesült Államok közti diplomáciai kapcsolatok helyreállítása után megin­duló kétoldalú tárgyalások eredményeképpen valóban si­kerül létrehozni új szerző­dést a Panama-csatornára vonatkozólag. ímnmumi vCaaaaaaaaaaaaaaaaaaaaa^ HmS a Helyi fOümumnovtmm nahiivteteihe vetet A Tahi „VÖRÖSKIT étterem mindennap éjjel 2-ig nyitva Zene, tánc terelnök tudomására hozta az amerikai nagykövetségnek, hogy Görögország határozott el­lenintézkedéseket lépte­tett életbe, Törökországgal szemben; ria­dókészültségbe helyeztek ka­tonai szállítórepülőgép-, va­lamint ejtőernyős és- külön­leges egységeket, továbbá riasztották a krétai és a szalamiszi haditengerészeti támaszponton horgonyzó tor­pedórombolókat. ' Mint az APP és a TASZSZ jelenti, a török hadsereg fő­hadiszállásán Inönü minisz­terelnök elnökletével hétfőn ülést tartottak a török ve­zetők. Az ülés után Inönü újságírókkal közölte, hogy a „ciprusi kérdés zsákutcába jutott”. A TASZSZ közli, hogy Makariosz ciprusi elnök Ni­cosiában sajtóértekezletet tar­tott, s ezen többek között kijelentette: — Teljes biztonsággal nem lehet megjósolni a ciprusi fejleményeket. Kötelességem­nek tartom azonban kijelen­teni, bármi történjék is, bá­tor elszántsággal nézünk szembe az eseményekkel. Semmilyen megfélemlítésre és zsarolásra nem hátrálunk meg. A ciprusi nép tudja, hogy harcában nincs egye­dül. Nem kételkedünk ab­ban, hogy más országok is támogatnak bennünket. Washingtonban az amerikai kormány szóvivője elismer­te, hogy Nagy-Britannia fel­kérte az Egyesült Államo­kat, küldjön rendfenntartó erőket Ciprusra. A szóvivő kijelentéseiből nem derült ki, milyen választ ad az Egye­sült Államok az angol ké­résre. Csak annyit mondott; hogy kormánya jelenleg „más érdekelt államokkal együtt a Ciprussal kapcsolatos kér­dések egész sorát tanulmá­nyozza”. Mint ismeretes, a ciprusi kormány határozottan eluta­sította Sandys angol nem­zetközösségi miniszternek azt a tervét, hogy a szigetre, nemzetközi rendőri erők lét­rehozásának ürügyén NATQ- alakulatokat vezényeljenek. Változás az olajpolitikában Algéria közvetlenül részt akar venni a Szahara! olaj kiaknázásában Párizsban nagy feltűnést, keltett Besir Bumaza algériai j gazdaságügyi miniszter leg- j utóbbi nyilatkozata, amely- j ben bejelentette, hogy a kor- ! mány olyan társasággal épít- ! téti Tneg a harmadik szaharai olajvezetéket, amelynek rész­vényei többségükben az algé-! riai állam tulajdonában lesz- í nek. A nagyszabású építkezést aj közeli hetekben kezdik meg ! az ásványkincsek szállítására j és értékesítésére alakított | nemzeti vállalat felügyelete alatt. A miniszter azt is közölte, | hogy Arzev kikötővárosban, J az új olajvezeték végpontjá- j nál ne. olasz állami vállalat­tal közösen olajfinomítót építenek. Ezenkívül új olajkutató társa- | ság létesül, amelynek rész­vénytöbbsége ugyancsak az algériai állam fezében lesz. Mindezek az intézkedések változást jelentenek az al­gériai kormánynak a sza­harai olajjal kapcsolatos politikájában. Megerősítik, hogy az algériai állam vegyestársaságok for­májában közvetlenül részt altar venni az olaj és föld­gázkincsek kiaknázásának egész folyamatában. Eddig ez a tevékenység ki­zárólag a .francia többségű nemzetközi tröszt kezében volt. Az eviani egyezmény megerősítette a külföldi rész­vénytársaságok kiváltságait; de nem tiltja meg, hogy az al­gériai kormány a további jo­gokkal szabadon rendelkez­zék. „A továbbiakról később döntök“ Robert Kennedy hazaérkezett távol-keleti útjáról Hírügynökségi jelentések szerint Robert Kennedy ame­rikai igazságügy-miniszter Londo-non keresztül hazaérke­zett távol-keleti utazásáról. Megérkezésekor a repülőté­ren McNamara hadügymi­niszter, valamint George Ball és Averell Harriman külügy­miniszter-helyettesek fogad­ták. A négy politikus azon nyomban, még a repülőtéren, több mint félórás megbeszé­lésre ült össze. Robert Ken­nedy beszámolt arról, mi­lyen eredménnyel járt az indonéz—malaysiai viszály elsimítására végzett közvetí­tése. A tanácskozás után az igaz­ságügyminiszter újságírók­nak kijelentette, bízik benne, hogy Indonézia és Malaysia tűzszünete tartós lesz és ily módon időt leh?t nyerni a kérdés végleges rendezéséig. Hozzáfűzte, ha a tűzszünetet valamelyik fél megsértené, könnyen háború robbanhat ki, amelybe más országok is belesodródhatnak. Elmondotta azt is, ami­kor jelentésit tesz, majd Johnson elnöknek, szóba hoz­za Home angol miniszter­elnöknek azt a kérését is, hogy Ciprusra más NATO- csapatokkal együtt amerikai katonaságot is küldjenek. Megkérdezlek az újságírók Robert Kennedytől, vajon jelöltetni kívánja-e magát alelnöknek a soron következő választásokon. Robert Ken­nedy így válaszolt „Jelen­leg nem törődöm egyébbel, csak azzal, hogy ellássam igazságügy-miniszteri teendői­met. A továbbiakról majd később döntök”. McNamara jelentése McNamara amerikai had­ügyminiszter 171 oldalas je­lentést terjesztett a képviselő­ház hadügyi bizottsága elé. A jelentésben, amelyből nem hiányoznak a Szovjetunió el­leni éles kirohanások sem, a hadügyminiszter egyebek kö­zött megállapította, hogy a béke kilátásai „valamivel bá- torítóbbalc, mint éveken át voltak”. Ügy vélekedett, hogy az 1962. évi októberi karib- tengeri válság — amelynek felidézésével a Szovjetuniót vádolta — mélypont volt, s a tendencia most javuló, ami tükröződik az amerikai—szov­jet viszony alakulásán. McNamara jelentésében, mint az enyhülés jelentős mérföld­kövét. említette a részleges atomcsendszerződési s arra is kitért, hogy a Szovjetunió nemrégiben bejelentette ka­tonai költségvetésének 4 szá­zalékos csökkentését.

Next

/
Thumbnails
Contents