Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-28 / 22. szám

"v/firíflP 1964. .TANTFÄK 5«. REDO Közös közlemény a kínai-francia diplomáciai kapcsolatok felvételéről KELET-A1HIKAI HELYZETKÉP A hamu alatt tovább izzik a parázs Ynfffti vsiiputiiU kwetésrf hés&on — ÍVhshm f fßiintltibun i^iMrtiaónhtirt'ok kitin ff tíbti n Hétfőn Pekingben .és Párizsban egyidejűleg közös kezde­ményt hoztak nyilvánosságra a kínai—francia diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A közös közlemény szövege így hangzik: kA Kínai Népköztársaság kormánya és a Francia Köz­társaság kormánya kölcsönös egyetértésben úgy határozott, hogy diplomáciai kapcsolatokat létesít egymással. E vegeit a két kormány megállapodott abban, hogy három hónapon belül nagykövetet nevez ki". ÉSSZERŰ LÉPÉS Az Izvesztyija kommentárja Nyikolaj Poljanov, az Iz­vesztyija politikai szemleíró- ja kommentárt íűz a Kínai Népköztársaság és Franciaor­szág diplomáciai kapcsolatai­nak felvételéhez és a többi között a következőket írja: — A nyugati sajtó már jó két hete ír a franciá,knak ar­ról a szándékáról, hogy dip­lomáciai kapcsolatot létesíte­nek a Kínai Népköztársaság­gal. Arról, hogy a nyugati fővárosokban, mindenekelőtt Washing­tonban és Bonnban nem örülnek ennek a szándék­nak, továbbá Franciaország ame­rikai és nyugatnémet NATO-- partnereinek próbálkozásai­ról, hogy nyomást gyakorol­janak De Gaulle tábornokra, s rábírják őt arra, álljon el a Kínával való diplomáciai kapcsolatok felvételére vonat­kozó szándékától, satöbbi. Szembetűnik, hogy Nyuga­ton a legkülönbözőbb találga­tásokba bocsátkoznak, milyen lesz a ..szovjet reagálás’" a Kínai Népköztársaság és Franciaország közötti diplo­máciai kapcsolatok felvételé­re. Egyes lapok ezzel ka,peso- latban megpróbálják a fehé­ret is feketének féltüntetni és \ Hírügynökségi jelentések szerint Kelet-Afrikában lát­szólag helyreállt a rend. A felszín alatt azonban továbbra is nyugtalanság tapasztalható. Erre mutat, hogy — a brit hadügyminisztérium bejelen­tése szerint — ezután is bevetésre kész állapotban tartanak an­gol katonai egységeket Észak-Írországban, Ang­liában, Máltán és Nyugat- Németországban. Vasárnap este még újabb brit csapaterősítések érkeztek i Kenyába. Nairobiban azonban, I az ország fővárosában vissza­vonták a különleges őrséget j a rendőrség főhadiszállásától, 1 a rádióállomásoktól, valamint a miniszterelnökségi épület elől. A Reuter tudósítása sze­rint Nairobiban nyugtalansá­got keltett, hogy a Victorious repülőgépanyahajóról helikop­terek szálltak fel és alacso­nyan elrepültek a város fe­lett. Később angol részről be­jelentették: „csak rutinhad- mozdulatról volt szó”. Tanganyikáböl csak szórvá­nyos jelentések érkeztek hét­fő reggelre. A Reuter szerint a zendülő tanganyikai katonák ke­vés kivétellel már mind visszatértek laktanyájuk­ba. Az ugandai Rámpáiéból a TASZSZ és az AP arról tudó­sít, hogy Milton Obote minisz­terelnök rendeletére cenzúráz- na.k minden olyan külföldre küldött vasty helyi közlésre Jelentések szerint egyre job­ban kirajzolódik annak a ve­szélye. hogy o NATO beavat­kozik Ciprus ügyeibe. A hét­fői New York Times szerint Anglia felkérte az Egyesült Államokat, küldjön katonai egységeket Ciprusba. ..hogy segítsen a rend fenntartásá­ban”. Mint az amerikai lap írja, a kérdést Douglas Home angol miniszterelnök vasár­nap megvitatta Robert Ken­nedy amerikai igazságügymi­niszterrel Londonban. Megbízható források úgy tudják. Nagy-Britannia az utóbbi két napban hasonló ké­réssel fordult Franciaország­hoz, Olaszországhoz és Nyu­gat-Németországhoz. Kérését azzal indokolta, hogy egyedül nem tudja viselni a ciprusi rendfenntartás terhét, mivel eleget kell tennie máshol vál­lalt katonai kötelezettségeinek is. Többek között a Malaysia Államszövetségben és Kelet- Afrikában. A New York Times úgy ér­tesült. hogy Washington nem helyeselte a tervet, de nem is utasította el véglegesen. A TASZSZ arról tudósít, hogy Duncan Sandys, a nem­zetközösségi ügyek minisztere az angol fővárosban megtár­gyalta a „ciprusi nemzetközi békéltető erők” kérdését is a görög és a török külügyminisz­terrel. Görögország helyeselte a gondolatot. Törökország i9 kapott az ötleten, hogy köve­telhesse a Cipruson állomáso­zó katonai egységeinek növe­lését. Jjjre fflkoribl probléma '^^hrSwßy. Ttz-Mí Az ördögbe! Már itt is „szűk” az út? A szabómester ereklyéi A párizsi Jules Pepont sza­bómester halála után az örö­kösök több tucat gondosan el­rendezett férfi nadrágot talál­tak a hagyatékban. Sehogyan sem értették, mire kellettek ezek a régi szabású nadrá­gok? A talányt csak az el­hunyt naplója fejtette meg: kiderült, hogy Pepont fanati­kusan gyűjtötte a híres em­berek nadrágját. A gyűjte­ményben megtalálható volt Dumas. Johann Strauss. Fe­renc József császár, Zeppelin, Lord Nelson és Roosevelt d- i nők nadrágja. OLASZ JELEN, OLASZ HOLNAP A régi álom megvalósult — írta nemrégiben egy francia újságíró az. olasz szocialisták­ról szólva abban a cikkében, amely az olasz „középbal”- kormány helyzetét elemzi. A régi vágy teljesült, Nenni miniszterei nők-helyettes lett. „Utóbb kiderült, hogy az olasz szocialisták számára az álom lázálommá kezd válni” — folytatódik az Express cik­ke. Lázálom — mégpedig több, egymásból következő okból. Amikor az olasz szocialisták idős vezető­je pártja legutóbbi kongresz- szusán olyan álláspontra he­lyezkedett, amely kívánatos társsá tette még a Keresz­ténydemokrata Párt jobbolda­la számára is, számos bel- és külpolitikai kérdésben került szembe pártjának tagságával. Az olasz szocialisták egykor nagytekintélyű vezetője fele­leteibe^ — egy-egy szónoki fogás segítségével — „mást mondhat’.’, mint az olasz mo­nopóliumok szóvivői, ám a tettekben kénytelen az olasz valósághoz, a kialakult hely­zethez alkalmazkodni. Az olasz valóságot- pedig elsősorban az egyre világosab­ban jelentkező gazdasági ne­hézségek, a líra értékcsökke­nése, a kereskedelmi mérleg hiányának növekedése, a tőke „menekülése” jellemzi. Es az olasz „középbaF’-kor- mány, amely .megalakulása idején még ígéreteket tett a líra helyzetének stabilizálásá­ra, általában progresszívnek tekinthető gazdas^i részin­tézkedésekre, ma a gazdasági tartományban fokozódik a gerillák tevékenysége. A legfrissebb értesüléseik sze­rint a partizánalakulatok — ; amelyek egyébként hírügynök- I ségeik szerint körülbelül hat j hónapja tevékenykednek ezen | a területén — elfoglalták Idio- I fa városát. bocsátott hírt. amely az ország biztonsága val. katonai helyze­tével kapcsolatos. Obote így akarja eleiét venni a szenzá­cióhajhászásnak és az alapta­lan jelentéseknek. A kongói Leopoldville-ből jelentik: A nyugat-kongói Kwilu j jogainak helyreállítását. Ette a ténytől semmilyen körűimé j nyék között, sem lehet eltekin teni. Franciaország realizmusért ; tesz tanúbizonyságot az az el határozás, hogy diplomáéi;: ! kapcsolatokat létesít a Kína [ Népköztársasággal. Ha a fran cia kormány ugyanilyen szel lemben törekszik más fonto nemzetközi problémák meg oldására is. akkor Franciaor szag és az egész világ csaä nyerhet ezen. A diplomácia j kapcsolatok felvétele Fran ciaország és a Kínai Népköz társaság között ismét meg erősíti azt. hogy egyik vagy másik szocia­lista állam elszigetelésé­nek politikája, az „el nem ismerés" politikája a leg­szögesebb ellentétben áll a valóság követelményeivel, s ennél fogva elkerülhetet­len kudarera van ítélve. Minél előbb megértik ezt ; Nyugaton, annál jobb. XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXV | i A felhőkarcolók árnyékában ^ A világ egyik legnagyobb í ff városa; Csaknem kilenc-! ff millió lakos, felhőkarco-; ff lók, szédítő forgalom, autó-: ? áradat az utcákon. Ez New \ í York. ! í ! f Helyesebben: New York; ff egyik arca. A napfényes, j ff Mert van egy másik is. Er- j ff röl beszélt Wagner pol- • f, gármester a városi ta- ■ ff nács legutóbbi ülésén. Az j f adatokat az ő beszámolójá- \ ff ból vettük: , j ff New York lakosai kö- : ff zül több mint 300 000-rsn; ff munkanélküliek; Ti 000 \ ff New York-i fiatal írás-; ff tudatlan és szakma nél- \ ff küli: tavaly a város üze-; ff meiben és gyáraiban 15 000-: ff rel csökkent a munkahe-! ff lyek száma; egymillió: ff New York-i lakik 50—: ff 100 évvel ezelőtt épült: f házakban. amelyeknek: f, többsége nyomortanya. jJ ff Ez is New York. Az ár- ff nyékos oldal. í — kö — azt a benyomást kelteni, hogy a Szovjetunióban „szintén elégedetlenek” Franciaország és a Kínai Népköztársaság kormányának elhatározásá­val. Mi sem áll távolabb a való­ságtól. mint az ilyenféle ko­holmány. Általánosan ismert tény, hogy a Szovjetunió az összes államok közötti együtt­működés fejlesztésének követ­kezetes híve ezen államok -né­peinek, a béke fenntartásá­nak és megszilárdításának ér­dekében, A Kínai Népköztár­saság és Franciaország között a diplomáciai kapcsolatok fel­vételét ezért olyan lépésnek tekintik, amely a különböző társadalmi rendszerű államok békés együttélése elveinek meg­szilárdítását szolgálja. Ez a lépés megfelel az összes szocialista országok céljainak is. Ha már a Kínai Népköztár­saság és más állam kapcsola­tainak normalizálásával ösz- szefüggő szovjet álláspontról van szó. akkör nyilván senki sem tagadhatja, hogy éppen a szovjet kormány már több mint tíz esztendeje követeli a Kínai Népköztársaság ENSZ­Daughs Hvme televíziós interjúja: „Új fejezet kezdődik a keSet-nyugati kapcsolatok történetében” metórszág „függetlenségének és szabadságának megtartása” érdekében. Douglas-Home angol minisz­terelnök nyilatkozatot adott a CBS amerikai televíziós tár­saság számára. . Az angol miniszterelnök; februári washingtoni iátogatá-: sár ól szólva ; t * kifejezte azt a reményét, í hogy a Johnson elnökkel í folytatandó megbeszélések ; nyomán esetleg „új fejezet ; kezdődik a kelet—nyugati ; kapcsolatok történőiében '. ; Megvitatják majd a nyugati j szövetség bizonyos problémáit ; is. ; A Szovjetunióval folytatott; tárgyalások kilátásairól az an-j goi miniszterelnök kijelentette.; hogy szerinte a meglepetéssze- j rü támadás megakadályozása- < ra vonatkozó kérdésekben jö-t4 hét létre leghamarabb a meg- j egyezés. Douglas-Home azt mondotta.; hogy a többoldalú nukleáris; NATO-atomiitőerövel kapcsa- í latban Anglia még nem köte-; legte el magát véglegesen. Foglalkozott az angol mi-í niszterelnök azokkal a tárna-; dósokkal is, amelyek amerikai^ részről érik Angliát a Kuba-; val folytatott kereskedelem; miatt. Kijelentette. ; nem tart út helyesnek egy j nép kiéh «etetését és a lét- ; fenntartást eszközöktől va- \ ló megfosztását. ; J Ami azonban a stratégiai Ion-; tosságú anyagok Kubába szál- j lításának megakadályozását; illeti. az angol kormány; egvetért az amerikai álláspont-; tál. í Az indonéz--malaysiai vitá-i val kapcsolatban az angol mi-í niszterelnök kifejezést adott« Sukarno indonéz elnök poli-j fikájával szembeni bizalmat-! lanságának. Ezzel szemben j elismeréssel szólt Douglas-; Home a nyugatnémet kor-; many politikájáról, kijelent-; ve, hogy a NATO-nak mindentj el kell köveim a Nyugat-Né- ‘ nek a NATO-ra feltétlen igent mondó álláspontja miatt lát­ta szükségesnek a kiválást es új szocialista párt megalakítá­sát. Régi álom beteljesülésének nevezte a francia újságíró az olasz szocialisták kormányra kerülését s mindjárt hozzátet­te. hogy az álom lázálommá kezd válni. Való igaz. Az olasz valóságban egyre keser­vesebben jelentkező társadal­mi, gazdasági és politikai el­leni mondásokra egyszerűen nem tudja megadni a meg­felelő feleletet egy olyan „kö­zépbal” kormányzat, amely zászlajára felírta az antikom» munizmus avitt jelszavát is... Az olasz holnap csak olyan, kormány irányítása alatt se­gíthet a társadalom és a gaz­daság gondjain, amely tudo­másul veszi, hogy az ország választóinak milliói a kom­munisták mögött állnak. Az ország .második pártjának Í5- gyeiembevéte’e nélkül minden úgynevezett „középbaio’dalí* megoldásból éppen a lényeg hiányzik: a baloldaü álláspont, a dolgozó tömegek érdekeit fi­gyelembe vevő álláspont. Az olasz kommunisták a mun­kásosztály egységének és min­den haladó erő egységének hely­reállítását javasolják — mon- . dotta ennek az álláspontnak kidolgozásáról szólva kedden Togliatti. ..A leommunistáknak arra kell törekedni. hogy az egységre irányuló erőfeszítése­it pozitív programokkal tá­masszák alá” — tette hozzá. Ilven program a kommunis­ták programja: utat mutat a haladó erők egységéhez s ah­hoz. horrv az olasz politika a nép é-dekei irányába változ­zék. G. M. lenségesen áll . vele szem­ben” — írja a kormány­ról a France Observateur— „s ez nemcsak jelképes gesz­tusokban jut kifejezésre, mint a kereszténydemokra­táknak eddig nyújtott szub­venció visszavonása (miköz­ben a párt jobboldali áram­latai továbbra is kapnak pénzt), hanem főként a gaz­dasági síkon jelentkező való­ságos szabotázsban. A ter­vezett reformok (a kerületek kialakítása, a szakszervezeti jogok biztosítása, tervszerű­ség) bármilyen korlátozottak is, kemény csatákat fognak felidézni”. A „középbal ’-kor- mányzat tehát a dolgozó tö­megek érdekeivel ellentétes politikáját a nagytőke egy részével sem tudja elfogad­tatni, csak a Fiat, a Mon- tecajini és néhány más mo­nopólium támogatja azt, eset­leg még néhány úgyneve­zett „reform” erejéig is, kü­lönösen akkor, ha az efféle mutatós, nem drága „refor­mok” éppen a monopóliu­mok hatalmának megszilár­dítását szolgálják. A belpolitikai kérdésekhez hasonlóan súlyos ellentmondá­sok varrnak az olasz nemzeti érdekek és a kormánypolitika külpolitikai vonala között. A múlt év októberében Piccíoni külügyminiszter „a nemzeti ambiciókról” egyszerűen azt állapította meg. hogy azok „történelemellenesek” ugyan­akkor éppen Olaszország nem­zeti érdekeinek figyelembevé­telével és érvényre juttatásá­val küzdenek a kommunisták — és mellettük az olasz ha­zafiak milliós tömegei — a nemzetközi enyhülésért. a nyugatnémet atomfelfegyver- zsés ellen, a támaszpontpolitika ellen. Az olasz szocialisták bal­oldali csoportja sok más prob­léma mellett éppen Nenniék­dasági helyzetet és megaka­dályoznák a líra állandó értéktelenedését. Szó sem le­het a bérek csökkentéséről, vagy befagyasztásáról — a termelést kell növelni, a pia­cot kell bővíteni” — mon­dotta Togliatti, hozzátéve, hogy mindenekelőtt valódi agrár­reformra van szükség és min­dén gazdaságfejlesztési terv­nek demokratikusnak, mo­nopóliumellenesnek kell len­nie és azokat a helyi és tar­tományi szerveknek is el­lenőrizniük kell. Ez az utób­bi félmondat különben ma- gábanfoglalja azt a régebbi követelést is, hogy kezdje­nek hozzá az államigazgatás régóta esedékes decentrali­zálásához, tegyék meg a sür­getett teljes lépést bizonyos területek, mindenekelőtt Szi­cília a mainál szélesebb, de­mokratikus alapokon nyugvó autonómiájának megadásá­ban. Folytatható is lenne a megoldásra váró mái olasz problémák hosszú sora: ilyen a mezőgazdasági reform, a földtulajdon-viszonyok meg­változtatásának, a dolgozó parasztokra nézve egyre el­viselhetetlenebb felesbérlői rendszer megszüntetésének kérdése. A kérdések legsúlyosabbjaira — bár azok már a „közép- bal”-kormány megszületése idején is nyitottak voltak — most a Szocialista Párt szakadása irányította legjob­ban a figyelmet. Kiderült például, hogy az olasz nagy­tőke számára még a „kö­zépbal” igazán enyhe ígére­tei sem elfogadhatók. „Az olasz gyárosok többsége el­helyzet nehézségeire hivatkoz­va elzárkózik minden, a dolgozó tömeg javát szolgáló intézkedéstől. S ehhez — hi­szen a kormánykoalíció tagja — segítséget nyújt Nenni pártja is. A gazdasági életben való­ban elgondolkoztató problémák jelentkeznek. Mindenekelőtt túl gyorsan — és pusztán a gyorsan lefölözhető profit ér­dekében — változott meg az ország társadalmi szerkezete: 1951-ben a dolgozók 40 szá­zaléka tartozott a mezőgazda- sági szektorhoz, ma pedig alig 27 százalék. Az Országos Kon­junktúrakutató Intézet jelenté­se szerint 1963-ban a nemzeti javak termelésének aránya mindössze 4,8 százalék (1950— 1960 között évi 6 százalék) és csökken, egyelőre 2 százalék­kal, a mezőgazdasági termelés is, az árak viszont 8 százalék­kal emelkedtek. A behozatal 22 százalékkal növekedett, de a kivitel mindössze 5 és fél százalékkal. És nem is olyan régen irta meg a Messagero, hogy „ ... ha ez így megy to­vább, 1964 nyarának végére Olaszország fizetésképtelen országgá válik”. Togliatti, az Olasz Kom­munista Párt vezetője még a „balközép”-kormáríy születése előtti vajúdás időszakában világosan és konkrétan ösz- szefoglalta, hogy az adott helyzetben milyen lépéseket kíván s miért harcol a mun­kásosztály. a falusi lakosság és az értelmiség. „Olyan in­tézkedésekre van szükség, amelyek megjavítanák a gaz­NATO-megszállós leilyegeti Ciprust Anglia katonai segítséget kért az Egyesült Államoktól, Franciaországtól, Olaszországtól és Nyugat-Németországtol

Next

/
Thumbnails
Contents