Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

!W, JANUAR 26. VASÄRNAP »SEC tMirlap S Tanulótábort építenek Pest megye KISZ-fiatatjai A KULCSKÉRDÉ kerülő. 80 személy téli-nyári elhelyezésére alkalmas tábor felépítését az ifjú szakmun­kások több műit egymillió fo­rint értékű társadalmi munká­val segítik. Az új létesítményt júliusban adják át rendelteté­sének. ÍMTI) A budai járásban sok olyan tsz -a 1 apszer vezet van, ahol évek óta nem vettek fel egyetlen párttagot sem. Pusz- tazámoron, sóskúton, Nagy­kovácsit Pilisborosjenőn, Bu- dajenőn is elhanyagolták a partépítést. Van olyan alapszervezet, ; amely 1957 óta - nem nyitott ; kaput egyetlen belépő előtt ! sem. A járás szövetkezeti ! tagságának mindössze 9,8 szá- í zaléka párttag! j Ahelyett, hogy fejlődtünk volna, visszaestünk. 1961-ben negyvenhárom új taggal gya­rapodtunk. 1962-ben már csak huszonkilenc és az elmúlt esztendőben mindössze tizen­hat tsz-tagot hívtunk a párt­ba. Huszonkét alapszervezet­ből tizenkettő teljesen elha­nyagolta a tagfelvételt. Fenti észrevételek a Budai Járási Pártbizottság napok­ban, meg tartott ülésén hang­zottak el, s mindjárt az in­dokolás is: többek között nem egy helyen a kommunisták hibás szemlélete akadályozta a párt gyarapodását. Sokan anélkül, hogy mérlegelnék, kijelentik: nálunk nincs párt­tagságra alkalmas ember! i Másutt pedig olyan magasra j emelik a mércét, hogy annak ; bizony nehéz lenne megfelel- ; ni. Legtöbbször az értelmisé- : gi, a tanult, a képzett, a ta- : pasztáit emberek között sem ; lépnek. fel olyan nagy igé- ; nyekkéi a pártszervezetek, S mint éppen falun, ahol az eltelt néhány esztendő csak arra volt elég, hogy megszi­lárduljanak a tsz-ek, megala­pozódjanak a gazdaságok, de arra még kevés, hogy a mara­di nézeteket, a régi gondol­kozást teljesen legyőzze az új. Sok kommunista — olykor még a párttitkár sem érti az egységes paraszti osztály ki­alakulását, azt, hogy ma már nem a régi vagyoni helyzet, hanem a jelenlegi munka, a közösben való helytállás dön­ti el, ki milyen ember, ki mennyit ér a közös számára. A pártépílési. _ munka gyen­geségének sokszor csak az az ' oka, hogy a napi gazdasági feladatok elvonták a pártve­zetőséget az egyébként nélkü­lözhetetlen pártmunkától és a gazdasági vezetők jó része sem igényelte a pártszervezet kellő aktivitását. A budai járás legtöbb szö­vetkezetében zömében asszo­nyok dolgoznak. A pártszer­f Vigyázatlanok! A kemény tél és a rossz időjárás következtében me­gyénk országútjain tömegesen történnek gépkocsi-balesetek. Pénteken fekete napjuk volt a gépkocsivezetőknek. A ködös, rossz látási viszonyok mellett sem tartják be sokan a KRESZ- szabályait, s ennek következményét mutatják képeink. I fi í A kiskunlacházi országúton, a 32-es kilométerkőnél a YA 06—19 rendszámú L sz. AKÖV tehergépkocsija becsú­szott az árokba. Az eset érdekessége: miközben két gép­kocsi próbálta kihúzni az árokból, egy negyedik teher­gépkocsi hátulról beléjük rohant, 60 kilométeres sebesség­gel. Jelentős anyagi kár keletkezett. Kistarcsa előtt, a 18-as kilométerkőnél „mindössze” hat gépkocsi futott egymásba a gyorshajtás és a szabálytalan előzés következményeként. Egy a hat közül... (Koppány György felv.) oeres erők követték a példát. Később, amikor az ■ Egye­sült Államok elnöke és a Szovjetunió Minisztertaná­csának. elnöke találkozott Stockholmban, sikerült meg­menteni a békét. Silverstone szenátor előterjesztette a hí­res békehatározatot, amelyet az Egyesült Államok kong­resszusának mindkét háza elfogadott: ..Ügy véljük, hogy az Egyesült Államoknak haladéktaianul és logikusan be kell fejeznie a három év alatt megvalósítandó általá­nos és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokat.” Igaz, a határozat eredeti szövege négy évet említett, ám a sze­nátorok egy része he lyte leni- tette ezt és így négy év he­lyett három évre csökkentet­ték a határidőt, nehogy vala­ki azt mondhassa, hogy az amerikaiak utánozzák az oro­szokat, akiknek javaslatában négy év szerepelt. Azonban az idegfeszító na­pokban egy komikus eset tör­tént. Waker nyugalmazott tá­bornok, aki abban az időben a „Bőrharisnya” elnevezésű amerikai szervezet elnöke volt — ennek a szervezetnek volt egyik tagozata akkoriban a John Birch Társaság — televíziós vitát indított Silverston hatá­rozati javaslata ellen, az ál­lítva, hogy az általános és teljes leszerelés egyet jelent majd a kommunizmussal. Az egész világ nevetett Walte­ren. Neve az ostobaság jelké­pe lett és a „Waker” szó az­óta a világ valamennyi nyel­vén azt jelenti, hogy „bolond”. ...A képkeresö ernyőjé­------------------------- nek vil­logása elárasztotta a szemem. Hátradőltem <tz ülésen és pro­b áliam nem gondolni tovább a múltra, de nem sikerült. A sors iróniája folytán Stock­holmnak — az első békefelhí­vás városának — a szenvedés városává kellett válnia! Meny­nyi minden történt az elmúlt évtizedben... Visszagondol­tam a magam életére. ... Amikor világra jöttem, az első világháború előtt. Német­országban császár uralkodott, Oroszországban cár. szerte a világon az imperialisták, s a szocializmus méa csak álom volt^Tízéves koromban Olasz­országban megszületett Musso­lini rendszere. Húsz eves ko­romban Németországban a hitlerizmus. Harminc éves ko­romban mint az amerikai hadsereo katonája részt vet­tem a .második világháború­ban, 32 éves koromban meg­értem Mussolini és Hitler vé­gét, az „ezeréves birodalom” végét. A mikor 40 esztendős voltam, börtönbe zártak: az Egyesült Államokban év. vol­tam a hidegháború első áldo­zata. ötven éves koromban, mint a Szovjetunió őszinte ba­rátja. büszkén figyeltem a Vosztok űrhajó repülését, ameln először vitt embert a világűrbe. Hatvan éves voltam, amikor megiMlósult az általá­nos és teljes leszerelés, s most 70 éves. amikor Moszkvába jöttem, hoau szemtanúja le­gyek. miként vesz részt fiam. utódom és vérem az emberek testvériségének és barátságá­nak további erősítésében. Hát bizony, ez lasse sok emi öreg ember szivének! De most nem szabad a szívemre gon­dolnom, legalábbis ez alatt a két hét alatt. Az orvosok meg­tiltották. Azt mondták, hogy egyáltalán nem szabad sokat töprengenem. Pedia olyan jó gondolkozni, ha például a lea­sen az elhanyagolt pártszer­vezetekben jelölné meg a pártépítés módját. A jobban működő alap­szervezetekben pedig elké­szítik a brigád- és munka­csapatvezetők szakmai és politikai továbbképzésének tervét, hogy 'mielőbb szak­képzett. politikailag tájékoz­tatott aktívagárda segíthesse az aldpszervezetek munkáját. Néhány alapszervezetben létrehozzák a pártcsoportokat I is, hogy minden munkaterüle- j ten a sajátos feladatoknak | megfelelően működhessenek. I Ezek a pártcsoportok a 1 pártonkívüliek meghívásával j időről időre megtárgyalják I .közgyűlések előtt a termelési j terveket, a különböző fel­adatokat. Jelenleg 392 tsz-tag foly- í tat szakmai tanulmányokat a I járásban. A járási pártbi- j zottság már időben felké-1 szül ar-raj hogy jövőre Pi- 1 lisvörösváron, Tárnokon nö­vénytermesztő. Solymáron pedig gyümölcstermesztő tanfolyamot indíthasson. Számos terv, javaslat hang­zott el a tsz-párls.zerveze- tek megerősítésére. Vala­mennyi eszköze lesz annak, hogy mint korábban, a kom­munisták képesek legyenek elvégezni mindazt a felada­tot, ami a következő hóna­pokban rájuk vár. Tévednek azok, akik úgy vélik; a ne­héz idő a tsz-ek megszerve­zése és megszilárdítása volt. Semmivel. sem könnyebb a további gyarapodás prog­ramját megvalósítani. Csupán a módszerek, a feladatok vál­toznak, de a soron követke­ző tennivalók is helytállást* állhatatosságot kívánnak minden egyes embertől. S mivel ez kommunisták nél­kül elképzelhetetlen , ezért van oly nagy szükség a tsz- pártszervezetek mielőbbi meg­erősítésére. Sági Agnes VäTA Hozzászólások „A kíméletlenek nemzedékéihez Lapunk január 21-i, keddit számában közöltük. A kímélet- j lenek nemzedéke címmel a mai tizenhat-húszévesek [ problémáiról szóló cikkünket. \ A cikkre már eddig is több j érdekes levél érkezett, s meg­kezdjük azok közlését. Ugyan­akkor: várjuk a további hoz­zászólásokat. Megláthatják! Olvastam A kíméletlenek nemzedéke című cikket. ' Elég baj, hogy ennyit kell vitatkoz­ni a fiatalokról, ez is mutatja, hogy gond van velük. Én csak azt tanácsolom a szerkesztő­ségnek, hogy bármelyik hét­köznap délután üljenek fel a Budapest—Nagykáta között közlekedő vonatokra, s ott' megláthatják, hogy is néznek ki ezek a fiatalok. Elsősorban a fiúk. Bandába verődnek, szemtelenkednek a nőkkel* még attól sem riadnak vissza, hogy férjes asszonyokra meg-!, jegyzéseket tegyenek. Ha szól! emiatt az ember, azt kapja j válaszul: Valami baj van, apuskám? Varró Pál Nagykáta Pofonok, de miért? Tizennyolc éves vagyok, két | éve dolgozom. Anyám minden [ fizetéskor utolsó fillérig el-1 veszi a keresetem, de soha még egy mondatot sem hal­lottam tőle, amivel érdeklő­dött volna; hogyan is van a gyárban? Nemrég megmond­tam, hogy nem megyek velük a templomba vasárnapönként, j eddig is csak a békesség ked- ! véért mentem, s nem azért, mert úgy gondolkozom, mint ők. Mi volt a válasz? Anyám- j tói pofont kaptam, s olyano­kat mondott rám, amilyeneket | nem a gyerekére, de még egy utolsó alakra sem nagyon mond az ember. Utána meg! elment a templomba. Meg- gyónta-e szitkozódásait, nem J tudom. De az biztos, hogy én i az életben /nem felejtem el j ezeket a pofonokat és a sza-; vait. Egy lány Barátok vagyunk Igazuk van abban. . hogy nem lehet egy kalap alá ven­ni minden fiatalt. Két fiam j van, az egyik gimnáziumban | most érettségizik, a másik! ipari tanuló. Tíz-tizenkét éves | koruk óta — egy év a különb- ; ség közöttük — „sülve-főve” 1 együtt vagyunk. Én biztos va- j gyök abban, hogy nem ér: meglepetés: nincsen titkuk í előttem. Elmondják azt is, ha valami szamárságot csináltak, j Bizalommal vagyunk egymás j iránt, ennyi az egész. Én annak | idején mukkanni sem mertem i apám előtt, akkor ez így il­lett.-Most a fiaimmal jó bará-1 tok vagyunk. A kettő közötti | na.gv különbséget én érzem | igazán. K. F. Szentendre 1 A Pest megyei KlSZ-bizott- sáignak eddig sóik gondot oko­zott a különféle ifjsági tanfo­lyamok megtartása, mert nem állt rendelkezésre megfelelő hely. A megye fiataljai ezért j elhatározták, hogy. »tanulótá- , bort létesítenek a* Király­réten. Az 1,7 millió forintba I utóbbi évtized eseményeire £ gondolok, amikor az emberi- £ ség páratlanul gyors felirirág-f zása méa azokat is csodálatba ff e jtette, akik hozzám hasonlóan $ mindig rendíthetetlenül hittek % az Ember lehetőségeiben. % Miközben erre gondoltam,í----------------a repülőgép J f öldre szállt. „Csak óvatosan” £ — mondta a stewardess, mi-% közben fekvőszékemet óvato-g san kitolták a repülőtérre, j ahol már szovjet orvosok vár- j, tak. Nagyon kedves volt tő- ^ lük. hogy kijöttek fogadtató-% somra: végeredményben égé- ^ szén hétköznapi műtét vár ^ rám — mindössze ujjal fogják j kicserélni régi, elhasznált szí- $ vemet. í Az Egyesült Államokban is£ megcsinálhatták volna ezt o j műtétet, de az amerikai orvo-f sok nem garantálták, hoau két$ hét alatt felépülök. Pedig % mindenképpen részt akarok % venni az ünnepségen, amikor £ fiamat beiktatják a moszkvai % egyetem rektori tisztségébe. A £ szovjet sebészek megígérték, f hogy két hét alatt teljesen v. rendbejövök, s ezzel kapcsa-% latban kissé bosszankodtam isfj az amerikai orvosokra, b&rfj őszintén szólva ez nem volt ^ igazságos dolog tőlem, hiszen £ a harmincas-évek ele je óta. j amikor a Szovjetunióban el- ^ kezdődlek az emberi szervek% átültetésével folytatott kísér- j letek, többé egyetlen ország % sem tudta utolérni a szovjet ^ orvosokat a tudománynak f ezen a területén. ,,Jöjjön nyugodtan, szeretet-% tel várjuk — írta levelében % eav moszkvai sebész. — Talárig szentimentálisnak fog tartani, de engem mégis nagyon meg- hat, hogy egu amerikai mellé-', ben szovjet szív foa dobog-$ vezetek alig-alig hívnak vala­kit közülük a pártba, pedig nem győzik hangoztatni mi­lyen erőt jelent az asszonyok munkája a közösben. Ellentmondás lenne hát aközött, hogy jó néhány ter­melőszövetkezeti pártszerve­zetünk gyengén dolgozik, s aközött, hogy az eltelt három esztendőben a kommunisták derekas munkát végeztek a termelőszövetkezetek megszi­lárdításáért? Miért mondjuk, hogy napjainkban egyik fon­tos feladatunk a tsz-pártszer- vezetek megerősítése, amikor ugyanezek a pártszervezetek elismerést érdemelnek a szö­vetkezetek létrehozásáért, gazdálkodásuk megalapozá­sáért? Az ellentmondás csak lát­szólagos, a budai járásban is. Ebben a járásban pél­dául a tsz-ek összes ter­melése 1960 óta megkétsze­reződött, forintértéke eléri a 120 milliót. A közös vagyon 54 miliőről 114 millióra nőtt. Százhúsz traktor segíti a mezőgazdasági munkák el­végzését. Kezdetben alig 40 ezer tojást vásároltak fel itt, s azt is zömében a háztáji gazdaságokból. Ma 246 ezer­re nőtt a felvásárolt tojá­sok száma és nagyobb ré­szüket a közös gazdaságok szolgáltatják. Több szövet­kezet szállít húst, baromfit külföldre. Míg a korábbi esztendők­ben elmaradtak a szőlő- és gyümölcstelepítéssel, az 1963- as évben megszüntették az el­maradást és végrehajtották a 63-as tervet is: 1300 kataszte­ri holdon fejlődik a nagy­üzemi gyümölcsös. Más ta­vaszkor három-négyezer kataszteri hold várt mély­szántásra — 1964-re csupán 1200 kataszteri hold ma­radt. Mindezt elérni lehetet­len lett volna a kommu­nisták nélkül. A tények beszélnek. A me­zőgazdasági nagyüzemek ki­állták az idő próbáját és nagy részük felkészülten vár­ja az újabb feladatokat. Ehhez kell a pártszervezeteknek' is a továbbiakban nagy se­gítséget adni. Mint ahogy eddig is nélkülözhetetlen volt a kommunisták szava, ere­je — ezután még inkább szükség lesz rájuk. Mind több és több gaz­dasági vezető sürgeti a párt- szervezetek fejlesztését, fel- frissítését, a rendszeres párt­élet megteremtését, mond­ván, nem boldogulnak a pártszervezet nélkül. Az el­nökök nem tudják vala­mennyi intézkedésüket meg­magyarázni, népszerűsíteni. Hogyan erősítsük meg párt- szervezeteinket? — tették fel a Budai Járási Pártbizottság ülésén a kérdést. Hogyan üzenjünk hadat a jelenlegi visszahúzódásnak, megtorpa­násnak? A pártbizottság tagjai elő­ször a maguk . számára von­tak le tanulságot a korábbi gyakorlatból. Az elmúlt évek­ben nagyon jó kapcsolat ala­kult ki a pártbizottság tag­jai és a isz-vézetők között. így van ez jól. Az azonban már helytelen, hogy a párt- bizottság tagjai gyakori tsz- látogatásuk során elsősor­ban a tsz elnökét keresik és előfordul, hogy a párttit­kárral szót sem váltanak. Ez a módszer nem öregbíti a párttitkárok tekintélyét és nem is növeli önbizalmát — nem szólva arról: irányítás, eligazítás nélkül hogyan dol­gozzon a. pártszervezet? A tsz gazdasági megerősödését, további gyarapodását a párt­bizottságnak a papírmunka sajátos eszközeivel, a párt- szervezetek sokoldalúbb se­gítségével kell elérni, még­ha ez nehezebb is, mint a gazdasági vezetőkkel való eszmecsere. A munka megjavításának nagy része azonban a tsz alapszervezetekre vár. Ne­kik kell a legjobban dol­gozó pártonkívüliek közül új tagokkal gyarapítani soraikat. Nekik kell megküzdeniük a maradi nézetekkel, megvilá­gítani a hibás állásfoglalá­sokat. A Budai Járási Párt- bizottság ülésén határozatot hoztak egy olyan terv el­készítésére, amely különö­Taknyosok? Ceglédről járunk be dolgoz­ni, s vagyunk négyen, akik már régóta ismerjük egymást, már az általánosba együtt jár­tunk. Egyik nap az útitársaink vitatkoztak, politikai ügyek­ről, s olyanokat mondtak, hogy az ember fejjel a. falnak mehet tőle. Csak rosszindulatú ember beszélhet így. Hárman is KISZ-tagok vagyunk, nem hagytuk annyiban, s beleszól­tunk. Mi volt a válasz? Ránk- förmedtek, hogy taiknyosok vagyunk, a tojáshéj még ott van a ..., jobb, ha hallga­tunk, s szó szerint azt mond­ták, hogy „ilyeneket nevelnek manapság”. Hát ez a baj? Minket igenjs ez a rendszer, nevelt, s emiatt nym .szégyen- kezünk. hanem büszkék va­gyunk rá! Sára Károly SZÓRAKOZZUNK - DE HOL? Sokat írnak arról, hogy a fiatalok elmennek a faluból. Miért? Mert szeretnek szóra­kozni, összejönni, beszélgetni, rexezni vágj’ sakkozni, no meg táncolni is. Mi is eljárunk a faluból, mert a kultúrházunk hónapokig raktár volt, a ku­tya sem törődött azzal, mit csinálunk mi, hová megyünk, miért megyünk. így nehéz is megszoktatni a fiatalokkal, hogy otthon szórakozzanak. Pilisborosjeuői húszéves Mindent szabad nekik Én amikor lány voltam, soha nem feleseltem anyámmal, amit mondott, az szent volt Az én lányomnak meg be nem áll a szája, s nem egyszer vágta a' fejemhez, hogy „anyuka, de maradi vagy!” Miért vagyok maradi? Mert nem engedem lófrálni a többi lánnyal, hanem arra akarom rávenni, hogy hímezzen, kös­sön, vagy horgoljon otthon? Hasznosabb neki, mintha a barátnőivel moziba jár. Majd ha férjhez megy, azt csinál, amit akar. Még az apja, is a pártját fogja, azt mondja, a lánynak van igaza, nem sava- nyodhat be itthon. Ez a baj, hogy szabad nekik mindent, s ebben a legtöbb szülő is a kezükre játszik. Csak akkor kapkodják a fejüket, ha va­lami baj esik! Egy édesanya (HfélSStíli f/S A következőt tanácsolom a szerkesztőségnek: jobban ol­vassák a saját lapjukat. Akkor majd a Rendőrségi króniká­ból, meg más cikkeikből meg­tudják, milyenek is a tizen­hat-húszévesek. Mert ott ben­ne van, hogy lopnak, meg hn- ligánkodnak. A cikk szerzője különben nem dicsérte volna őket agyon. Mert nem sok a dicsérni való rajtuk. Alapos olvasó

Next

/
Thumbnails
Contents