Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-26 / 21. szám

0wmw

rf sere f

1964. JANUAR 26, VASÄRNAP

A két szomszédvár zárszámadása

Fent és lent

Furcsa gazdasági év volt a tavalyi. A legtöbb növénynek, főként a gabonának nem kedvezett az időjárás. A kertészetek termése viszont annyi lett, hogy az értékesítés okozott nehézséget Egyik-másik szövetkezetben más tényezők is kedvezőtlenül befolyásolták az eredményt így azután nem egy elismerten jó termelőszövetkezetnek is gondjai keletkeztek a zárszámadás elkészítésének idejére. Nézzük meg most. közvetlenül a zárszámadás előtt a szövetkezeti mozgalom két szomszédvárát a megyénkben évek óta élenjáró és nagy eredményekre visszatekintő két kitűnő közös gazdaságot, az inárcsit, meg a kakucsit. Hogyan is állnak most. amikor számot kell ad- mok a múlt évről?

Csak ameddig a takaró ér

Az első zárszámadási közgyűlés február ti-an lesz a da- basi járásiban, a kakucsi Lenin Tsz tartja. Vezetői nyugodtan állhatnak a közgyűlés elé azt érezhetik, hogy ez- idén sem rendül meg bennük a tagok bizalma.

Kakucson is olyan volt a tavalyi időjárás, mint a' többi tsz-ben, de a kakucsi Lenin megbirkózott vele, ahogy legyőzött minden egyéb nehézséget ... Tetemes készpénzzel, 1435 000 forinttal fejezte be az 1963-as évet. Ebből szociális alapra 130 ezer forintot fordít, 200 ezer forinttal rendezi a tagok földjáradékát, üzemviteli kiadásokra llo ezer forintot tartalékol és ezidén először létesít 300 ezer forinttal biztonsági tartalékot, nem várt kiadásokra, esetleges rossz esztendőkben bekövetkezhető bevételkiesés pótlására. A tervezett 37 forintos munkaegység helyett pedig 38 forintot fizet.

Nem. egy forint igazán nem nagy összeg, mégis nagyon sokat jelent. Bizonyítéka a jó tervezésnek és a jó szervezésnek, meg vezetésnek, amely ilyen nehéz esztendőben is biztosítani tudta a jő anyagi eredményt. Egy-egy tag jövedelmét viszont ez az egyforintos többlet úgyszólván lényegtelen mértékben növeli. Mert a kakucsi Leninben a munkaegységre kapott összeg, a tagok jövedelmének csak kisebb hányadát teszi ki. Többet keres a művelésre vállalt termelés hozamával. Viszont területet csak az vállalhat,, aki a munkaegységre végzett közös munkában rendszeresen részt vesz. S ebben a közös munkában a tsz 425 tagjából 324 nemcsak rendszeres, de

lelkiismeretes munkát is végez.

A nem rendszeresen dolgo- -éók nagyrészt tez-nyugdíjasek, vagy betegek, mert Kakucson nem igen kerülik a munkát.

Volt idő, nem is olyan régen, négy-öt éve, amikor még másként volt Kakucson. Elvesztették az emberek a bizalmukat a szövetkezetben, elkedvetlenedtek. 1960-ban Kuli Imre lelt az elnök. Azóta tért vissza a bizalom és évről évre nő, épp úgy, ahogy a jövedelem. 1960-ban 28,32 forint volt a munkaegység értéke. 1961-ben már 35, 1962-ben 36, 1963-ban pedig 38 forint lett. Az 1962-es évben az egy tagra jutó átlagos jövedelem, a földjáradékon és a háztáji bevételén kívül — 13 700 forintot tett ki. A tavalyi, a jelek szerint jócskán meghaladja a 14 000 forintot. Ez pedig annyit jelent, hogy az egy főre jutó átlagos évi jövedélem 20 000 forintnál is több volt az elmúlt évben.

Ebben a szép eredményben nem vitatható a tagok érdeme, de kétségtelen, hogy a vezetőség irányító munkája nélFővórosi 3 sz. Építőipori Vállalat felvesz:

bádogos

építőipari szakmunkásokat

továbbá kiszolgáló férfi és női

segédmunkásokat

Jelentkezés:

ftp.. Vili., Csokonai u. 6.

Kakucsnak másfél milliója van készpénzben hsárcs hatmilliót tára! hordókban

kül nem tekinthetnének, visz- sza ilyen megelégedéssel a múlt esztendőre.

Van szövetkezet a dabasi járásban, például a gyóni Egyetértés, ahol többet, 48 forintot ér egy munkaegység, mégis, a járási tanács mező- gazdasági osztályán a kakucsi Lenin-t tekintik a járás leg- biztosabban megalapozott termelőszövetkezetének. Nem mutat fel ugyan évről évre kiugró eredményeket, de minden esztendőben fokozatosan fejlődik és gyarapszik. Kuli Imre elnök nem híve a rohamos fejlődésnek, megfontoltan, lassan, lépésről lépésre halad előre. „Csak addig nyújtózik, amíg takarója ér” — mondják róla. így is a Lenin Tsz állóeszközeinek értéke meghaladja már a tízmillió forintot. S nyilván ennek az óvatos, átgondolt vezetésnek köszönheti a szövetkezet, hogy az elmúlt nehéz gazdasági esztendőben is az előzőnél jobb eredménnyel végzett.

A szegény milliomos

Gazdasági rendünk nem ismeri a fizetésképtelenség fogalmát. Mégis, az inárcsi Március 21 Tsz pillanatnyi gondjainak meghatározására akar- va-akaratlan ehhez a kapitalista közgazdasági kifejezéshez kell folyamodnunk: éveken át elismert, egyik legjobb szövetkezetünk insolvens, vagyis fizetésképtelen. Nagy vagyona ellenére ugyanis múlt év december 31-én nem rendelkezett számottevő készpénzzel a pénztára, a bankszámláján sem volt követelése.

Tavalyi éve nem volt éppen szerencsés. Mivel az időjárás, no meg néhány munkaszervezési hiba következtében a legtöbb növényféleségnél terméskiesés mutatkozott, kevesebb lett bevétele a tervezettnél. Ugyanakkor vőgrehajtotta, nagyrészt saját erőből a múlt évre 'tervezett beruházásokat, tetemes összegeket folyósított tagjainak előlegképpen és mint fennállása óta. mindig, termedvényei- nek több mint 90 százalékát most is az állami és szövet- kezeti szerveknél értékesítette. Tehát a népgazdasági érdekeket messzemenően szem- előtt tartotta.

Tágjai pedig most mégis némi szorongással várják a zárszámadási közgyűlést, kíváncsiak rá, jutnak-e még valami pénzhez az év közben kifizetett előlegeken és a vállalást« művelés terményjuttatásán felül. Egyelőre kevés a kilátás rá. Év végén nem volt pénz a kasszáiban.

Van azonban hatmillió forintnál nagyobb értékű árukészlet a tsz múlt évben naggyá fejlesztett tartósító üzemében. A kertészet dolgozóinak jó munkája az öntözés segítségével általában minden termién ynél szép eredményt hozott, sőt a paprika egyenesen rekordtermést, holdanként 230 mázsát adott. Ezt az óriási 'mennyiségű paprikát természetesen nem lehetett nyomban értékesíteni, még ha nem lettek volna a közismert értékesítési nehézségek akkor sem. Mégsem veszett kárba egy cső sem be-, lóié. az egészet — úgy lehet mondani — megmentették. Ott áll besavanyítva hatalmas hordókban a töméntelen paprika, nagy mennyiségű uborka és káposzta társaságában. Minden nap sokat szállítanak el belőle, minden mennyiséget átvesz és kifizet folyamatosan a Csemege Vállalat meg a KÖZÉRT. Három-négy hónapon belül tehát kiürülnek a hordók és az ellenérték, a sok millió befo- lyik a ttz pénztárába. A termelőszövetkezeti zárszámadásokra vonatkozó utasítások alapján azonban, minthogy ezek a tavalyi termények csak az idén kerülnek értékesítésre, a múlt évi személyi jövedelmet az értük kapott pénz már nem növeli. Ha cs^k a tsz vezetőségének ké- ' résére kivételesen nem hatá- | roznak másként a felsőbb szervek.

I Természetesen a tagok remélik, hogy számukra kedvező döntés születik a közgyűlésig. De ha nem. akkor is legfeljebb némelyikük kedvetle- nedhetik el, átmenetileg. Hiszen valamennyien tisztában vannak azzal, hogy mezőgazdasági nagyüzemük rohamos és talán egyes vonatkozásaiban túl gyors fejlesztése kö- j vetkeztében 1964 lesz a döntő ; év. Ez idén lépnek be

teljes kapacitással

; az állami beruházásokból és | saját erőből létesített öntözőberendezések, a melegház, a ] tartósító üzem. Könnyen ki- I heverhetek a mostani kelle- I mellen és számukra szokat- 1 lan nehézséget.

—• Főleg,, ha a tagok jól dolgoznak — jegyzi meg Pe- rényi István, a1 Március 21. elnöke — és högy meglegyen a jónedv a jó munkához, ezért a közgyűlés elé új munkadíjazási módszerre vonatkozó javaslatot terjesztünk. A vezetőség ezzel a módszerrel tovább akarja fejleszteni a tagok számára szép pénzt biz- tosi.ó jövedelemelosztási

rendszert.

A javaslat lényege egységes munkadíjazási és jövedelemelosztási rendszer. Amelyiknél csak lehet, minden olyan terménynél bevezetik a százalékos részesedést. A kertészetben például ez a részesedés nem változik, a bevétel 33 százaléka marad készpénzben. Kukoricánál viszont a termés 30 százaléka, amivel állatokat tartó, nevelő és hizlaló gazdák háztáji munkáját támogatják. Ugyanezért a szálas takarmány nagy részét szintén részesedéses alapon takarítják be. Legfontosabb újítás a javaslatban a szőlő és a spárga művelésénél az ösztönzés elvének megvalósítása. Ez utóbbinál teljes egészében pénzben fizetnék ki a réJBéBSSést. AI mólönéi azonban-esetleg, ha a tagok úgy kívánják,, bizonyos mennyiségű bort is kaphatnának. Ter- mé'zetesen egyes művelési ágaknál, ahol másként nem lehet, a munkaegység azért fenn,marad Hogy a javaslatból mi és hogyan valósul meg, azt majd a tagok döntik el a február vége felé összeülő közgyűlésen.

— Kilábol a tavalyi nehézségekből idén a Március 21 — legtöbb tagjának ez a véleménye a szövetkezetről.

— Igen, igen. de azért most mégis szegény milliomosok vagyaink — véli fanyar humorral a ísz-elnök.

Szakoly Endre

KEVÉS A KENYÉR?

Termelési tanácskozás

az Aszódi Kenyérgyárban

Gödöllőn és a gödöllői járásban az Utóbbi időben panaszolják, hogy rosszabbodott a kenyér minősége, s egyes községek kevesebbet kapnak a kelleténél. A baj orvoslására a sütőipari szakemberek értekezletet hívtak össze.

Az Aszódi Kenyérgyárban megtartott tanácskozáson megállapították: a 'helyi üzemben a tervezett 96 métermázsás termelés helyett szombatonként és ünnepnapok előtt 110—130 métermázsát sütnek. Hasonló a helyzet Gödöllőn is, azonban ez a mennyiség sem elégíti ki az igényeket. Amíg hat évvel ezelőtt a Gödöllői Sütőipari Vállalatnál 10 ezer mázsa otthon dagasztott, házi kenyeret sütöttek, addig az elmúlt évben a külső sütések mennyisége' nem érte el a háromezer mázsát sem. Az otthoni kenyérkészí- tés, helyett i'ásárolják a mindennapit.

Az ilymódon jelentősen

megnőtt mennyiségi igény nehéz feladatok elé állítja a sütőipari üzemeket. Bár jóval több kenyeret sütnek, mint azelőtt, az ezzel foglalkozó szakemberek száma nem növekedett, sőt csökkent a sütőipari üzemek száma is. Ehhez járul, hogy ma már kevesen, választják foglalkozásuknak ezt a munkát, hiszen a 40—50 fokos melegben sokkal nehezebb a munka, mint más ipari munkahelyeken.

A mennyiségi kifogás mellett elégedetlenek a vásárlók a kenyér minőségével is. A rosszabb minőség összefügg a már előbb említett nagyarányú termelésnövekedéssel. Orvoslásra vár a sütőipari üzemek nagyobb arányú modernizálása és a szállítás megfelelő biztosítása. E téren nemcsak a kenyérgyártó üzem, de. a járások és községek is gonddal küszködnek.

A megbeszélés során leszögezték a sütőipari vezetők, hogy két új üzem létesitésé- vel és szállítóeszköz biztosítással javítani lehet a helyzeten.

(cs. j.)

I

— A takarékszövetkezet is ad építési kölcsönt. A döm- södi takarékszövetkezet betétállománya meghaladta a két millió forintot. Az igazgatóság most elhatározta, hogy bekapcsolódik az építkezési kölcsönakcióba. Tizenötezer forintig terjedő kölcsönnel segítik az építkezni szándékozókat.

A daru már a harmadik emeletet rakja. Az előregyártót* elemekből a nagy hidegben is építenek a százhalombattai ola jvárosban. Készül a műszerészek háza

A második karón is épül a Dunamenti Hőerőműnél. Lentről furcsa kép tárul a felfelé pillantó elé. Most odalenn dolgoznak, de minden szinten folyik a szerelés. Az idén a második kazán megindítja a második áramfejlesztő turbinái

(Tóth Gy. felv.)

Őszintén, kendőzetlenül

Néhány nap múlva megye- szerte a közgyűlések elé állnak a termelőszövetkezetek vezetői, hogy számot adjanak az elmúlt gazdasági évről. Vannrk, akik örömmel, vagy legalábbis megnyugvással várják ezt a napot, de olyanok is akadnak, akik fejvakarva készítik a vezetőségi beszámolóikat. A mi gyakorlatunk szerint az előbbieknél harminc forinton felül, az utóbbiaknál pedig harminc forinton alul lesz az átlagos munkanapra jutó jövedelem.

Érthető, sőt hasznos emberi jóindulat diktálja minden tsz- vezetőnek. hogy az évvégi zárszámadási közgyűlés hangulatára ügyeljen. Az új gazdálkodási év egész idejére kihat az, hogy a tagság milyen szájízzel távozik a zárszámadási közgyűlésről. Az egész termelő közösség érdekeit szolgálja, ha a tagok szívében nem marad tüske, ha optimista kicsengése lesz az évvégi közgyűlésnek. Ezért az évzáró vezetőségi beszámoló csak akikor mondható jónak, ha megerősíti az új gazdálkodási; év sikerébe vetett közös hitet.

Megfontoltan és felelősséggel, kell átgondolni azonban azt, hogy mivel lehet megnyerni az emberek bizalmát, s mivel lehet megerősíteni*

illetve helyreállítani a közös gazdálkodás fejlődésébe vetett hitet. Ha netán akadna még olyan tsz-vezető, aki a zái*számadás tényeitől elrugaszkodott, „tetszetős” szólamokkal gondolja megteremteni az új gazdálkodási évhez szükséges bizakodást — szelet vet az és vihart arat.

Ez a vihar gyakran már a zárszámadási közgyűlésen kitör és téved, aki ezért a tagságot okolja. Téved, . mert akadhat ugyan minden közösségben értetlen, vagy izgága ember, de a többség hangulatát mégiscsak a vezetőségi beszámoló alakítja ki. Ha az a beszámoló őszintén, tárgyilagosan ismerteti a tavalyi gazdálkodást, ha bátran felveti a hibákat és levonja azok tanulságait, ha az a tagok és a vezetők személyére való tekintet nélkül veti fel a felelősséget és nem talzar sógort-komát, akkor lecsendesíti a legjogosabb indulatokat is. S ha emellett reális számítások alapján, az erők és a lehetőségek figyelembevételével előre is mutat, akkor megteremti az új gazdálkodási évhez szükséges bizalmat.

Mindez azonban csak egyik része a sikeres zárszámadási közgyűlés alapfeltételeinek. A termelőszövetkezeti tulajdonviszonyokból fakadóan tudni kell, hogy a zár- számadási közgyűlésen a gazda ■ kér számot az egy évre kölcsönzött bizalomról. Ez a gazda a termelőszövetkezeti tagság, amely a termelőeszközök birtokosa. Ezt látva, képtelenség még csak gondolni is arra, hogy a közgyűlésen ne a tagságé legyen a döntő szó.

Szó sincs arról, hogy ennek folytán valamiféle ..ellenségeskedésnek” kell törvényszerűen kialakulnia a közgyűléseken a tagság' és a vezetőség között. Abból az alapvető elvből kiindulva, hogy a tagság bizalmát élvező vezetők a tagság érdekében irányítják a termelést, a vezetőség és a tagság érdeke alapvetően közös. A közgyűléseken tehát arról van szó, hogy elbírálják: ki-ki hogyan szolgálta tavaly ezt a közös . ügyet.

Jog és igazság szerint a legfőbb bíró a tagság,' vagyis a közgyűlésé a döntő szó abban, hogy kit illet bírálat, vagy elismerés a tavalyi munkáért. Ahol tudatában vannak ennek, s tiszteletben tartják a tagság' jogát, a tagok gyakorolják is ezt a jogot, ott teljes sikerrel zárul a zárszámadási közgyűlés. Sikerrel zárul még akkor is, ha történtek hibáit és mulasztások év közben, mert a tagság a kezében érzi az eszközöket a termelés megjavításához. S nincs az a termelő közösség, amely ne bízna a fejlődésben, ha meggyőződik arról', hogy az ra.ita múlik.

Mit vár tehát a tagság a zárszámadási közgyűléstől? Természetesen az év végi jövedelmet elsősorban, de minden józan gondolkodású parasztember tudja, hogy azon már nem lehet változtatni. Ez az év végi jövedelem lehet szép, lehet mérsékelten kielégítő és lehet várakozáson alul gyenge. Ez tény, ezt minden tagnak tudomásul kell vennie. Nemcsak érthető azonban, hogy el akarja mondani a tavalyi munkával kapcsolatos véleményét, hanem alapszabályzatban rögzített joga is az! Ezt a jogát senki sem csorbíthatja meg.

A zárszámadó ■ közgyűlések tehát úgy válhatnak az új gazdasági évbe vetett bizalom alapjává, ha őszinte, demokratikus légkört árasztanak. Meggyőződésünk szerint általában nem hiányzik ez a légkör termelőszövetkezeteinkben, de sok helyütt bátorításra, erősítésre szorul. Ahol ezt megteszik, bízhatnák abban, hogy nemcsak jobb kedvvel s eredményesebben halad a munka, hanem a vezetők tekintélye, népszerűsége is növekedik.

Xagymiklns István