Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-05 / 3. szám
msen I m4. JANTAR 5, TASÄRXAP Rendszeresen dolgoznak - de a jogokból kirekesztik magukat Nem mind arany,ami fénylik Kérd«***—felelek játék — milHókkal Szövetkezet» gazdáink az elmúlt esztendőben — minden korábbi évnél — szorgalmasabban, lelkiismeretesebben vették ki a részüket a közös tenni valókból. Nyár elején a tavasz késlekedését pótolták, helytállásuknak köszönhető, hogy szem veszteség nélkül került magtárakba a gabona és idei kenyerünk is jó magágyban telel. A tagsági könyvvel rendelkező tagok mellett megérdemlik az elismerést a ■rendszeresen bedolgozók is. Tulajdonképpen a cikkben róluk lesz szó, pontosabban arról, mi leltet az oka. hogy ezek az . emberek önként vállalt kötelességüket a legtöbb esetben példamutatóan teljesítik, ám a jogokból, amelyek megilletik, őket kirekesztik magukat. Miről is van tulajdomkén- pen szó? Megyénk 193 közös ■ gazdaságában több ezerre tehető azoknak a száma, akik rendszeresen részit vesznek a szövetkezeti munkákban, de nem tagok. Főképpen asszonyok. afeik már öt-hat. Vagy esetleg nyolc-tíz éve is ..bedolgozók'’. Tavalyelőtt ezt a problémát közelebbről a nagykőrösi termelőszövetkezetekben néztük meg, s mmt kiderült. a több száz nagykőrösi asszony nem volt tudatában. milyen hátránnyal jár önkéntes „jogtalansága’. Ök azzal érveltek, miért kellene belépniük a tsz_be. amikor a férjeik után megkapja!- az SZTK-t. Mások a ház körül adódó munkákra hivatkoztak ((pedig ahogy ezt eddig elvégezték. mint a tagok is el tudnák látni). Persze, a valódi ok. amiért a belépéstől általában a bedolgozó asszonyok idegenkednek. lényegében nyílt titok: a tagsággal járó SZTK-térítés .Számításunkat így k megtaláljuk, dolgozhatunk a tsz-ben. kereshetünk, amennyit a kedvünk tartja, minek dobnánk ki'feleslegesen a pénzt’“ -*- mondogatják és arra nem is gondolnak, hogy ezzel a helytelen felfogással egy sor kedvezménytől fosztják meg magukat. Igaz ugyan, hogy aki tagja a termelőszövetkezetnek, annak rendszeresen be kell fizetnie a havonkénti SZTK- járulékot. De az sem kétséges. hogy ez az összeg elenyészően csekély ahhoz a juttatáshoz képest, amit különböző címen visszakap a tsz-tag. Általában havi egy munkaegységnél ..nem kerül többe’ az" SZTK. És mi mindent kap ezért a tag! Igényt, tarthat ingyenes orvosi ellátásra: gyógyszerre, balesetbiztosításra. Ha eléri a korhatárt, nyugdíjra. Ezenkívül nem csupán a társadalmi biztosításról van itt szó. hanem ennél sokkal többről. Jó néhány olyan asszony dolgozik a termelőszövetkezetekben. akit példaképül lehet állítani a tagok elé Igen ám. csakhogy a szövetkezet életébe tevőlegesen nem avatkozhat be. hiszen a 'közgyűlésen nincsen szavazati joga. Nem a termelőszövetkezet jár rosszul, ha a munkában rendszeresen részt vevő. csak formálisan nem tsz-tagok „elfelejtenek belépni", önmaguk- tól vonják meg a kedvezmény-eket ezek az asszonyok, rekeszük ki magukat abból a jogkörből, amely a szövetkezeti nagv család tagjainak kijár. Persze, az is igaz. hogy a tsz-tagság bizonyos áldozaMérlegképes könyvelői tanfolyam Zsárn békon Országos Gumiipari Vállalat Palma Gumi Gyáregysége (Bpest. IX., lenhossék u. 3.) keres azonnali belépésre VÁCI TELEPÉRE elektrotechnikummal és telepkezelői vizsgával rendelkező energetikust. • Jelentkezni lehet a gyáregységünk munkaügyi osztályán csoportjához kell beadni, illetve beküldeni. A pályázathoz szükséges nyomtatványt a megyei tanács mezőgazdasági osztály tsz-főkönyvelőjétől és az FM. pénzügyi főosztály oktatási csoportjától (Budapest, V., Kossuth Lajos tér 11. II. emelet 290.) kell igényelni. Csak az olyan pályázatok kerülnek elbírálásra, amelyeket a munkáltató szerv vezetője javaslatával ellátott. Termelőszövetkezeti pályázónál a járási mezőgazdasági osztály javaslata is szükséges. 1964-ben Zsámbékon és Nagytétényben is két-két tan- folyamot szerveznek (január, februári kezdettel az első félévit, júliusi kezdettel a második félévit). A pályázatok elfogadásáról az FM, pénzügyi főosztálya a Pénzügyminisztérium könyv- I vitel! tanulmányi felügyelősé1 gével és az intézetek igazgatójával egyetértésben dönt. Ismerik önök Cegléden ezt a szép, új épületet? Gondoljuk. igen. S tudjákre, mi van benne? Ne találgassák, megmondjuk. Hibridüzem. A Cifrakerti Állami Gazdaság hib- fidüzeme. Van? No, ez azért túlzás. Inkább azt mondanánk, hogy nincs. Vagy hogy kellene lennie. Mégpedig — és nem véletlenül! — szeptember tizenötödike óta. De — lényegében — nincs. A szép, modern külső nagyon csúf, mondhatnánk elfuserált belsőt takar. Hát ez meg miképp lehet? Hogyan lehet egy olyan üzem. amely nincs, illetve miért nincs, ha egyszer van? Ezt bizony jó lenne tudni. Tulajdonképpen mi is pontosain ezt szeretnénk megkérdeni. Nem értik? Megmagyarázzuk. Persze csakis magát a kérdést. Az ország 23 millió forintot költött arra, hogy felépüljön ez az üzem. Felépüljön és termeljen. Nem kisebb tervek voltak vele, mint hogy tonna számra ontsa a kiváló hibrid kukoricát vetőmagnak, megye- szerbe, esetleg több megyének i is, hadd nőjön a vetés ... stb. És ontja? Sajnos, nem. Nem, j mert szeptember közepére a j hibridüzem nem készült el. ! Azóta pedig, egészen tegnap- ' előttig, a felszerelését nem fejezték bg. Hogy mit jelent ez? Például forintban? Vagy a jövő évi termésben? Ha azt vesszük, hogy a kukoricaszemek im- j már megdermedtek, s nem- j igen hiibridizálhatók, egy esz- tendei késést, kiesést az or- | szag jelentős részén a hibrid- kukorica-vetéseknéL ( De ki a felelős mindezért? A 25-ös számú Építőipari Vállalat? Vagy a Malomszerelő Vállalat? Avagy a Földművelésügyi Minisztérium? Ki tudja. Ezt már talán döntsék el ők, maguk, egymás között. Merthogy ők az érdekeltek az ügyben — egyfelől. De mivelhogy az ügyben mi is érdekeltek vagyunk, másfelől, ezért, illő tisztelettel, a fenti kérdésekre választ várnánk ... <f. a.) A kutyafáját ezeknek a kocsiknak, ezzel a kukoricával még szeptemberben, októberben kellett volna befutniok (Foto: Koppány) Hadüzenet a homoknak 1965 végéig húszezer holdon végeznek talajjavítást Megyénk szántóterületének közel ötven százaléka gyengébb termőképességn, javításra váró talajokból áll. Különösen sok gondot okoz a homok, amely főképpen a dabasi, a ceglédi és a ráckevei járásokban korlátozza a termésátlagokat. A szobi, a váci, a budai és- a szentendrei járásokban sok ezer holdat tesz ki a savanyú erdei talaj, míg a dabasi és ceglédi járásban,— a nagy homokterületék mellett — sok száz holdat rabol el a mező- gazdasági termeléstől a szikes. Államunk évről évre többet áldoz a terméketlen, vagy gyenge termőképességű talajok javítására. Pest megyében is tekintélyes összeget áldoznak erre a célra. Megyénkben egyébként 1954 óta végez talajjavítást a Talajjavító Vállalat. Eleinte szerényebb mértékben. később mind erőteljesebben folyt és folyik ez a munka. 1960-ban például kétezer- ké tszázneg yverih á rom holdat, 1961-ben 3200 holdat, tavalyelőtt már közel négyezer holdat, 1933-ban pedig még ennél is többet javítottak meg. A jövő év végére összesen húszezer hold gyenge termőképességű talaj javítását végzik el. Örvendetes, hogy az államilag dotált, intézményes talaj- javítás mellett, mftid több tér- j melőszövetkezet kapcsolódik, be — saját erőből történő hoz- J zájárulással — a talajjavítás- j TAKARÉKOSKODNAK dítanak arra is, hogy a gondozók mérlegeléssel és kellő ellenőrzés mellett végezzék az etetést. Az abrakt'ikar- mányok pontos felhasználásával eddig sem volt baj a ceglédi Kossuth Termelőszövetkezetben. A szálas takarmányt azonban a legutóbbi hónapokig csak kosarakkal mérték. Mióta a hídmérleg elkészült. mind a betakarított termény, mind az etetésre kiadott takarmány azon megy Iteresztül. A fogadások la mkarba. Tavaly sok száz holdat ja» vítottak, például a túrái Gál- gamenti, az albertirsai Dimitrov. az inárcsi Március 21, a nagykőrösi Hunyadi és a nyársapáti Haladás termelőszövetkezetben. Különösen nagy gondot fordít most Dobosi Járási Pártbizottság és a tanács erre a fontos munkára. Pontosan felmérték már a járás talajerőhelyzeíét és kidolgozták a távlati talajjavítás intézkedési tervét. A Talajjavító Vállalat egyre szorosabb kapcsolatot alakít ki a termelőszövetkezetekkel, hogy minél hatékonyabbá váljon a nagyszabású munka; Nemrégiben például Dunakeszin és Inár csőn bemutató telepet létesítettek. Az új 3004-es rendelet, amely a termelőszövetkezetek állami támogatását szabja meg, külön foglalkozik a talajerő visszapótlással és a talajjavítással. A rendelet a csekély erejű földek feljavítására koncentrálja elsősorban az állami támogatást. Evégett a talajjavítási és talaívédelmi, vízrendezési, rét- és legelőjavítási. tereprendezési munkákra a tervben kiemelt (gyenge ta- lajerejű körzetekben) az állam vissza nem térítendő támogatást ad a termelőszövetkezeteknek. A nem kiemelt körzetekben ezekre a munkákra a tsz-ek a gépi munka 50—80 százalékára állami támogatást, vissza nem térítendő hitelt kapnak. mányosok) munka elszám olásának alapja a szállított termények mérlegelési bizonylata. . Külön mérlegkezelője van a tsz- nek, aki igazolást ad a szállított terményekről. A takarmányokkal való takarékoskodás érdekében jelölték ki a tsz egyik idős tagját szérűfelelősnek. Naponta 0.8 munkaegységet leap, amiért rend- bentartja a szérűt összerakja a rakodás közben vagy - szélfávás miatt ■ ' üllőit takarmányt és ellenőrzi. homt a kijelölt kazlakból. rakodjanak. ! a ceglédi Kossuth J Termelőszövetke- ( setbe-n a takar- ; mánnyal. Fontos f alapelv a tsz-ben, \ hogy mind az ab- \ rak, mind pedig \ a szálas takarmá- \ nyokat a leggazda- % ságosabban hasz- 'f nálják fel. A ta- ! karékoskodás első \ feltétele, hogy az 'j adagokat nemcsu- \ pán a gyakorlati \ tapasztalat alap- í ján, szemre hatá- \ rozsok, meg. ha- 5 nem az állatok, 'f állatcsoportok táp- anyag-szükségletét \ veszik figyelembe, í és a takarmányok í beltartalmi értéké- vei számolnak. ÍAlágy gondot jorA Földművelésügyi Minisz- | térium pénzügyi főosztálya j Zsámbélcon és Nagytétényben terme’.őszövetkezeti mérleg- j képes könyvelői vizsgára elő- I készítő, bentlakásos tanfolyamot szervez. A tanfolyamon való részvételre a jelenleg tér- i melőszövetkezetben dolgozó főkönyvelőik, beosztott köny- 1 velők, a megyei és járási me- ] zögazdasági szakigazgatási ; szervek képesített könyvelői bizonyítvánnyal, vagy ezzel egyenértékű képesítéssel rendelkezők jelentkezhetnek. A tanfolyamra pályázhatnak a fenti sorrendben és feltétellel rendelkező olyan személyek is, akik a tsz mérlegképes könyvelők levelező oktatásán 1961-ben, vagy később részt, vettek és már egy.» de legfeljebb két tárgyból vizsgát tettek. A nem termelőszövetkezeti tag munkaviszonyban levő pályázóknak a szállásért és ellátásért térítés* j kell fizetniük. Azoiknak a pályázóknak, akik termelőszövetkezeti szakon j 1963 előtt szereztek képe»- í tett könyvelői bizonyítványt, j vagy ilyennel nem rendelkez- \ nek a tsz-ek könyvvitelének < anyagából felvételi vizsgát \ kell tenniö'k. Állami támoga- < lássál kihelyezett dől gőzök a ! tanfolyamon nem vehetnek : részt. \ A tanfolyam időtartama öt < és fél hónap, s ez idő alatt a ; résztvevők a mérlegképes ké- j pesítés összes tárgyaiból — po- í litikai gazdaságtan, számvitel, í ellenőrzés, tervezés, pénz- és : hitelgazdálkodás, jogi ismere- ; tek — előkészítő oktatást kap- ; nak és a tanfolyam alatt — j fokozatosan egy-egy tárgyból j a számviteli képesítő bízott- \ súg előtt vizsgát tehetnek, úgy ! hogy az összes vizsgák sikeres j letétele után a tsz mérlegképes t könyvelői oklevelet megkap- \ ják. í A pályázatokat kizárólag ! erre a célra rendszeresített 1 nyomtatványon legkésőbb j 1964. január 15-ig az FM. \ pénzügyi főosztály oktatási : tokkal ,iar most még. ami igazán az öregebb napokra térül vissza sokszorosan. De más vonatkozása is van ennek a problémának. Túl az anyagi kedvezményeken, a társadalmi biztosításon és a nyugdíjon. amint említettük is, hiába dolgoznak példamutatóan a belépéstől húzódozó asszonyok, mégsem egyenjogúak a tagsággal rendelkező szövetkezeti gazdákkal. ALamunk évente sok millió forintot áldoz a mezőgazdasági dolgozók társadalmi biztosítására és az idős szövetkezeti tagok nyugdíjára. Azelőtt, ha az egyéni gazda orvosra, kórházra szorult, vagy a család valamelyik tagja megbetegedett, több ezer forintot kellett kifizetni gyógykezelésért, gyógyszerért. Parasztember egyéni korában nyugdíjról nem is álmodhatott. Nyilvánvaló tehát, hogy a termelőszövetkezeti társadalombiztosítás és a nyugdíj a szövetkezeti tagsággal járó egyéb kedvezmények mellett a tagok érdekeit szolgálja. liehet, hogy a bedolgozók közül sokan nem ismerik még. nincsenek tisztában a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályokkal, rendietekkel. Szövetkezeti vezetőinknek annál több gondot kell fordífaniok a felvilágosításra. Meg kell győzniük a rendszeresen bedolgozó asszonyokat. hogy a kényelmesebbnek tűnő megoldás, a huzavona csak a saját érdekeiket kockáztatja. Gondoljanak a későbbi napokra, az idősebb korra, hisz például a tsz-la lósággal rendelkező a=szonv akkor is igénvt tarthat nyusdíí- ra. ha a férje is tsz-tag. A felvilágosításra jó alkalomnak kínálkoznak most a kevesebb munkával iá ró hosszú téli estéik, de különösen a zátró1 számadásira való előkészületek. Az évzáró közgyűlések a még tagsággal nem rendelkező, de a munkájukkal már régen a , közösbe tartozó asszonyok I előtt megnyithatják a kaput, így aztán a tsz-ben eddig ií becsületesen dolgozó asszo- ; nyok ..jogilag is” beletartoznak majd a nagy családba. Striyán Pál í j mezőgazdasági könyvek Felhívjuk olvasóink figyel- j. mét a közelmúltban megjelent két új mezőgazdasági szakkönyvre. Kovács Mihály: Mit várunk a háztáji gazdaságoktól? című könyvében röviden ismerteti a háztáji gazdaságok jogi problémáit, szerepét, feladatait, kapcsolatukat a közös gazdasággal, támogatásuk irányelveit. A Kossuth Kiadó gondozásában megjelent 120 oldalas könyvecske három forintba kerül. Ugyancsak nagy érdeklődésre tarthat számot a Kertészeti alapismeretek című most megjelent kiadvány. Az alapfokú képzés mellett ez szintén a kézikönyv céljait szolgálja Tizenhárom szerző foglalkozik a kertészeti termelés jelentőségével, az éghajlattan* nal, az öntözéssel, a növényvédelemmel, a géptanmai, majd a gyümölcstermeléssel, szőlőműveléssel. borászattal, zöldségtermesztéssel, a vetőmagvak, gyógy-, fűszer- és illő olajnövények, továbbá, dísznövények termesztésével, végül a kertépítéssel és a kertészeti üzemtanná!. A könyv a Mezőgazdasági Könyvkiadó kiadásában jelent meg 372 oldalon, ára 31 forint.
