Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-25 / 20. szám

««err WEGie» v/fíW«P 1964. JANUÁR 23, SZOMBAT Reímanu levele Erhardhoz: Kapjon ismét legalitást a Német Kommunista Párt Max Reimann, a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára pénteken nemzetközi sajtóér­tekezleteit tartott Berlinben es ott bejelentette, hogy mintegy két héttel ezelőtt a Német Kommunista Párt lega­litásának helyreállítása ügyé­ben levelet intézett Erhard nyugatnémet kancellárhoz. A levelet Erhard január 10-án kapta kézhez. Reimann ,a levélben mutatott, hogy a Német Kommunista ra­Párt 19öti-ban bekövet­kezett betiltása a hideg­háború következménye volt és beleillett az úgy­nevezett „adenaueri kor­szakba”. A párt azonban a rencfc vül nehéz körülmények elle­nére , ma is él és működik. Kétségtelen, hogy jelen­leg enyhülés következett be \ a nemzetközi helyzetben és a két német államban is • megpróbálnak utakat keres- j ni, hogyan segíthetik elő \ maguk a németek is a meg- I értés politikájának diadalra j juttatását, hogyan teremthe- ! tik meg egy német konföde­ráció megalakításával az új- j raegyesítés feltételeit. A meg- j értés politikája ésszerű lé-! péseket követel a nyugatné- j ' met kormánytól is. Egyik j il3reo fontos lépés lenne a Né- : met Kommunista Párt betil- j tusának felfüggesztése. i Az NKP Központi Bizott­sága javasolja, hogy a párt le­galitásának helyreállítá­sát a következő négy lé­pésben, fokozatosan való­sítsák meg: Q Hirdessenek amnesztiát és szüntessék meg azok­nak a személyeknek és szer­vezeteknek az üldözését, akik illetve amelyek ellen az NKP betiltásáról szóló rendelkezés alapján indítottak eljárást: i _ I Biztosítsák az alkot- I- . I mányban kimondott vé­leményszabadságot a magu­kat kommunistának valló nyugatnémet polgárok szá­mára is; rT"l Biztosítsák a kommunis- Lijták passzív választójo­gát, azaz engedjék meg, hogy a kommunisták is mint egyéni jelöltek (tehát egyelőre nem mint a párt jelöltjei) részt vehessenek a helyi. és az or­szágos választásokon; I , I Állítsák helyre a Né­' __J met Kommunista Párt l egalitását. Max Reimann a sajtóérte- kezleten kifejtette, hogy erről a problémáról akár ö személyesen, akár po­litikai és jogi szakértő barátai bármikor hajlan­dók tárgyalásokat foly­tatni a nyugatnémet kor­mány megblzottaivaí. Kérdésekre válaszolva, Rei­A bécsiek tízezrei viz nélkül Egyre súlyosabb arányokat ' ölt a katasztrofális bécsi víz- j hiány. Ilyen vízhiányra a má- ! sodik világháború óta nem j %rolt példa. Lakások tízezrei állnak víz nélkül, s a nap bi­zonyos óráiban a város vala- ■ mennyi kerületében elapad-j nak a csapok. A lakosság vödrökkel, kannákkal vándo­rol a legközelebbi működő j kúthoz vagy csaphoz. Nagy j gondokat okoz ez a helyzet a pályaudvarokon a gőzmoz­donyok feltöltésénél is. A hatóságok a legszigorúbb takarékossági intézkedéseket léptették életbe. Korlátozták az ipari üzemek vízfelhaszná­lását, megtiltották az autók mosását. A sajtó élesen bí­rálja a bécsi tanácsot, mert évek óta elhanyagolja víztá­rolók építését. Illetékesek sze­rint a vízhiány még .hetekig tart majd, sőt súlyosbodhat. A helyzet normalizálódásával a májusi olvadás előtt nem lehet számolni. ' A taktika változott, a politika nem Subandrio beszéde ismét Élesebbe vált A HELYZET CIPRUSON Török csapatmozdulatok Cipruson a helyzet szerda óta feszültebbé vált, A cipru­si kormány egy szóvivője 6ze- na: egy hatszáz főnyi török katonai egység újabb ál­lásokat foglalt el a Ni­cosiától északra fekvő dombok között és Nicosia török negyedében ismét megjelentek a nehéz fegy­verek. Mindehhez hozzájárult még, hogy csütörtökön este egy bombarobbanás következté­ben összedőlt a görög negyed­ben levő Bairaktar mecset tornya. Makariosz elnök a török cs&patmozdulatokró] szóló híreket kommentálva kijelen­tette, hogy „minden rendellke­zésre álló eszközt felhaszná­lunk a törökök olyan kísérle­teivel szembeni ’• amelyek- a kőftmányt1 befejezett ítéiift elé akarják állítani. Nem foga­dunk el más megoldást, mint azt amelyet többször is hang­súlyoztunk. egységes és telje­sen független államot, amely mentes minden külső beavat­kozástól”. Makariosz elítélte a csütörtök esti bombamerényletet és hangsúlyozta, bárkik kö­vették is azt el, a sziget ellenségeinek kell tekin­teni őket. A merényletet Kücsük cip­rusi alelnök szintén elítélte, s a felelősséget a ciprusi gö­rög. közösségre hárította. Az ellenzék vitatja De Gaulle rendelkezési jogát az atomfegyver felett A francia kormány döntése, amellyel De Gaulle-ra ruház­ta az atomerő feletti rendel­kezés jogát, nagy hullámokat ver francia politikai körök­ben. Az ellenzéki pártok ki­fogásolják. hagy egyszerű kor­mányrendelettel. a parlament megkérdezése nélkül döntötték él az ország biztonsága szem* pontjából rendkívül fontos kérdést. Mitterrand volt miniszter, radikálispárti képviselő a mi­niszterelnökhöz intézett inter­pellációjában magyarázatot követel: milyen törvényes ala­pon nyugszik a kormány in­tézkedése? A képviselő rámu­tat. az alkotmány szerint a nemzetvédelem alapvető elveit a törvény szabályozza, a vég­rehajtás a parlamentnek fele­lős miniszterelnökre tartozik. Azzal, hogy a kormány jog­körét a köztársaság elnökére ruházta, az atomfegyverkezés kérdése és a pusztító fegyve­rek feletti döntés joga kike­rült a nemzetgyűlés hatásköre alól. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának nyilatkozata az angol—kubai kereskedelemről Subandrio indonéz külügy­miniszter csütörtökön este fel­szólalt egy tízezres tpmeg- gyűlésen Djakartában. Egye­bek között kijelentette: Malaysia kérdésében In­donézia alapvető politiká­ja változatlan. Szemben áll a brit sugalma- zásra megteremtett államala­kulattal, s az a kívánsága„ hogy Singapore, Malájföld és Észak-Borneó népe igazi füg­getlenséghez jusson. Mint is­meretes, Robert Kennedy amerikai igazságügyminiszter délkelet-ázsiai körútja nyo­mán Indonézia hozzájárult ahhoz, hogy elküldje külügy­miniszterét egy hármas érte­kezletre. amelynek másik két résztvevője Malaysia és a Fü- löp-szigetek külügyminisztere lenne. Mint Subandrio mon­dotta. a szembenállás politi­kája taktikai szempontból most más formát ölt. lényege azonban változatlan. A külügyminiszter utalt a manilai értekezleten megkötött egyezményre. Ebben Malájföld. a Fülöp- szigetek és Indonézia államfői határozatot hoztak, amely egyebek között leszögezte, hogy az akkor még alakuló­ban levő Malaysia államszö­vetség tagállamai népeinek maguknak, szabadon kell dón-, teniök jövőjükről. Ennek Ma­laysia nem tett eleget. — In­donézia nem tűri — mondot­ta Subandrio —. hogy a gyar­matosító hatalmak. semmibe vegyék Sukamo elnök aláírá­sát a manilai egyezmény szö­vege alatt. Sukarno rendelete Sukarno elnök rendeletet adott ki. amelyben utasítja azokat a szakszervezeteket, amelyek a közelmúltban bVit érdekeltségű vállalatokat vontak ellenőrzésük alá. hogy ezt az ellenőrzést szüntessék meg •— közli a djakartai rá­dió. A szakszervezetek akció­jára a hongkongi brit hatósá­gok minapi provokációja szol­gált rá: lefoglaltak két indo­néz személyszállító hajót a-ki­kötőben. Sukarnó elnök ren­delete kimondja, hogy szemé­lyes jóváhagyása nélkül nem kerülhet sor Indonéziában an­gol javak lefoglalására. I.ffi/p t‘ rr es kommentárunk KÉT KIROHANÁS E gyre épületesebb az össz­hang hiánya a NATO so­raiban. Azonos jellegű hang­vétel érezhető viszont Rusk és Adenauer legutóbbi nyilat­kozatában. Amikor ugyanis az amerikai külügyminiszter éle­sen kirohamt a Kubával ke­reskedő nyugati szövetségesei ellen, ezzel elvileg hasonló politikai vonalat követett a bonni kancelláréval. Ade­nauer szinte fanatikus düh- vei támadta a kelet—nyu­gati kapcsolatok minden megnyilvánulását. Félreért­hetetlenül kritizálta a jelen­legi bonni vezető gárdát is, mondván: ,,aláaknázzák a Pá­rizs—Bonn paktumot”. A kubai kereskedelem kér­désében minden eddiginél éle­sebben elsősorban Anglia és az Egyesült Államok állt szemben egymással. A vita csúcspontján az amerikai külügyminisztérium tiltako­zott amiatt, hogy egy angol cég 400 autóbuszt adott el Kubának. Ráadásul az ame­rikaiak meg is fenyegették az angol kereskedőket a hír­hedt hajózási feketelistával, vagyis közölték, hogy a Kubá­nak szállító hajókat az Egye­sült Államok a jövőben boj- kottálni fogja. Ezzel kapcso­latban a Guardian című angol lap szatirikus hangon felszó­lította a kormányt, hogy ha .legközelebb kubai megrende­lés érkezik, a brit hadiflotta vállalja a szállítást. „Vajon emiatt kiközösítik majd' a NATO-ból az angol hadi­hajókat?” — tette fel a kér­dést az angol újság. A kubai hajózás körüli viharok azon­ban más területekre is át­terjedtek. Az amerikaiak feke­telistái ellen felháborodottan tiltakoztak a japán, a svéd. az angol, a kanadai hajótulajdo- nosofc, nemegyszer az elin­tett kormányok is. Lesi er Pearson kanadai miniszter- elnök pedig Johnsonnal foly­tatott tanácskozásai után sa j tóértekezleten ki j elentette: „a két ország ellentéteit nem sikerült eltüntetni. Kormá­nyom a nemzetközi hajózás kérdésében Washington kí­vánságaival szemben meg fogja ' védeni Kanada érde­keit”, így fest tehát a nyugati, ellentmondásoktól terhes po­litikai egyenlet. Az Egyesült Államok úgyszólván minden partnerével szembe került a kubai kereskedelem kérdésé­ben. Adenauer szintén a párbeszéd és a kapcsolatok felvétele éllen hadakozik, de neki inár az amerikai vo­nalvezetés sem elég eré­lyes. Világos, a blokád-poli- tilfq súlyos problémákat szül. akár Washingtonban, akár a Rajna mellől hirdetik meg azt. A kibontakozáshoz nem elég. a Fehér Ház „elvi” deklarációja a tárgyalási készségről, ha azzal egyidejű­leg az amerikai kormány fon­tos kérdésekben, lényegileg együtt hajózik az irreális és ugyanakkor veszélyes vona­lat követő bonni ultrákkal. Johnson n biankó csekket" kínál Panamának Megbeszélést ajánl, de engedményt nem — Az elnök megvédte a csatornaövezetben állomásozó amerikai katonaság magatartását ■ Lyndon. B. Johnson ameri- [ kai elnök csütörtökön este a : Fehér Házban rögtönzött j sajtóértekezletet tartott, ame- i lyen ismertette Panamával j kapcsolatban kormányának j álláspontját. A nyilatkozatra j azt követően került sor, hogy I az Amerikai Államok Szerve- j zetének egyik szerve, az úgy- . nevezett Amerikaközi Békéi-! tető Bizottság két és fél órás tanácskozást tartott a pana­mai helyzetről s ennek során érintkezésbe lépett Rtisk amerikai külügyminiszterrel és Moreno panamai nagykö­vettel. Johnson azt mondotta, hogy az Egyesült Államok haj­landó megbeszélést foly­tatni minden, a két fél ál­tal felvetett kérdésről, de csak 30 nappal az ameri­kai—panamai diplomáciai, kapcsolatok helyreállítása után. Az Egyesült Államok — je­lentette ki — fontolóra ven­né a problémák minden olyan gyakorlati szellemű megoldását, amit jóhiszemű­en indítványoznak. Figyelem­re méltó.-hogy Johnson elnök a „megbeszélés” kifejezést használta a hivatalos tárgya­lások helyeit. Azt is kijelen­tette, hogy Washington nem támaszt „előfeltételeket” a békés kapcsolatok újrafelvé- teléhez, nem tételezi fel ele­ve azt, mit eredményeznek a két ország között indítványo­zott megbeszélések. Johnson ezután ..meggondolatlan diá­kokra” hárította a véres pa­namai incidensek felelősségét, majd megvédte a csatornaöve- zelben állomásozó ameri­kai csapategységek maga­tartását, mondván: „ellenálltak az ag­ressziónak, nem pedig elkö­vették”. Johnson elnök nyilatkoza­tából kitűnik, hogy „biankó csekket” kínál Panamának — nem hajlandó kötelezettséget vállalni arra, hogy az Egye­sült Államok valóban érdem­beli tárgyalásokat folytat majd a csatornaövezet státu­sáról Panamával. folyósítja a segélyt Panamá­nak, a ..Szövetség a Haladá­sért” program keretében. Ez az összeg szánalmas töredéke annak a jövedelemnek, amit az Egyesült Államok húz a Pa­nama-csatorna használatából. Nagy-Britannia Kommunista Pártjának politikai bizottsága nyilatkozatot adott ki az Egyesült Államoknak arról a kísérletéről. amellyel meg akarja akadályozni az angol— kubai kereskedelem fejlődését és a baráti kapcsolat kialakí­tását a két ország között. Ez a kísérlet — hangoztatja a nyi­latkozat — arcátlan beavatko­zás Anglia belügyeibe. A nyilatkozat megállapítja, hosv a Kuba ellen szervezett amerikai tengerzár a nemzet­közi ina megsértése. Nagy-Bri­tannia Kommunista Pártjának politikai bizottsága követeli, hogy Johnson, az Egyesült Ál­lamok elnöke, haladéktalanul vessen véget az embargó beve­zetésére tett kísérleteknek. A nyilatkozat hangsúlyozza, hoav vissza kell utasítani min­den kísérletet, amellyel az Egyesült Államok kormánya Angliát hátrányos kereske­delmi helyzetbe akarja kény­szeríteni. NEHRU indiai miniszterel­nök felhívta az indiai né­pet, őrizze meg nyugalmát a kelet-pakisztáni vallásos za­vargásokkal kapcsolatban. A betegágyban fekvő Nehru leányának diktálta le fel­hívását. FÉNYKÉPEZZEN! Zárszámadás után vásároljon márkás fényképezőgépet! EXA I. Tessar 1:2,8 obj. pr. készenléti tokkal 2580,— EXA II. Trioplan 1:2,9 obj. pr. készenléti tokkal 2480,— WERRA V. Tessar 1:2,8 obj. készenléti tokkal 2380,— BEIERMATIC Trioplan 1:3,5 obj. készenléti tokkal 1220,— PENTI II. beépített fénymérővel, szűrőkkel és tokkal 1015,— boltokban, n kijelölt állami és szövetkezeti boltokban, állami áruházakban! OTP hitellevélre is! Panama álláspontja az, hogy az Egyesült Államok, j még mielőtt a diplomá­ciai kapcsolatok újrafel- j vételére sor kerülne, fe­jezze ki hajlandóságát, hogy tárgyalásokba bo­csátkozik egy új csatorna- szerződés megkötéséről. Ehelyett Johnson elnök kije­lentette: Az Egyesült Államok kötelességének érzi. hogy meg­védje Panama-csatornát „za­vargások. vandalizmus, szabo­tázs és más beavatkozás” el- I len, s ez a „kötelezettség” úgy­mond a nemzetközi jogi elő­írásokon alapszik. Moreno panamai nagykövet, akit értesítettek az elhangzot­takról. Johnson beszédével kapcsolatban kijelentette: ab­ban vannak konstruktív, de igen sajnálatos elemek is. Morenót különösen az há­borította fel, hogy Johnson a® amerikai egységek ma­gatartását védelmébe vet­te. Az amerikai külügyminisz­térium szóvivője csütörtökön este sajtóértekezleten közöl­te, hogy az Egyesült Államok j — tekintet nélkül az állam- I közi kapcsolatok helyzetére ‘ —‘ úgy döntött, továbbra is MAI MAGYAR MŰVÉ­SZEK tárlatát nyitották meg ünnepélyesei} Linzben. A megnyitó ünnepség után Sebes követ igen szívélyes légkörű fogadást adott. A tár­lat alkalmából pénteken a Tátrai vonósnégyes adott hangversenyt Linzben. A MONTE CARLÓI Nem­zetközi Televíziófesztiválon bemutatták az Epeios akció című magyar televíziófilmét. A francia sajtó elismeréssel ir a trójai faló történetén alapu­ló antimilitarista szatíráról. — AZ AMERIKAI Atom­energia Bizottság csütörtökön bejelentette, kis hatóerejű — 20 kilotonnánál kisebb — föld - alatti atom robbantást hajtott végre a nevadai kísér­leti terepen. Ez volt a má­sodik föld alatti atomrob­bantás az idén. BUKARESTBEN szerdán aláírták az 1964—65. évre szó­ló román—kínai kulturális egyezményt. A SZOVJET békebizottság Kovanov professzor vezette küldöttsége sajtóértekezletet tartott New Yorkban. A kül­döttség tagjai elmondották, a szovjet emberek szilárd szán­déka megerősíteni a békés, ba­ráti kapcsolatokat és a köl­csönös megértést a Szovjetunió és az Egyesült Államok népei között. A küldöttség pénteken Philadelphiába utazott. A SZENÁTUS pénzügyi bi­zottsága csütörtökön 12 sza­vazattal 5 ellenében megsza­vazta a 11,5 milliárd dollá­ros javasolt jövedelmiadó­csökkentést. Ez a legnagyobb méretű ilyen fajta adócsök­kentés az Egyesült Államok történetében. FOLYTATJA MUNKÁJÁT A GENFI ÉRTEKEZLET Tegnap magyar idő szerint 10 óra 40 perckor a genfi Nemzetek Palotájában meg­kezdte munkáját a genfi le­szerelési értekezlet pénteki ülése. A tanácskozáson Etió­pia küldötte elnökölt. Fel­szólalásra jelentkeztek a töb­bi között Bulgária, Románia és Nigéria küldöttei. mann közölte, hogy egy ilyen politikai amnesztia mintegy nyolcvanezer embert érin­tene Nyugat-Kéme tor szagban.

Next

/
Thumbnails
Contents