Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-19 / 15. szám

1964 JANÜÄR 19 V AfS ÁRNAP ytat MEGYEI xMiriap A Központi Statisztikai Hivatni jelentése az 1963. évi népgazdasági terv teljesítéséről silókombájnt kapott. 1963. év végén kereken 54 000 traktor volt az országban. Az 1963. szeptember végi állatszámlálás' adatai szerint a .sertések száma 7 millió volt, 731 000 darabbal kevesebb, mint áz előző évi őszi állat- számláláskor. A kocaállomány viszont 55 000 darabbal volt több, mint egy évvel koráb­ban. A szarvasmarhaállomány 1963. szeptember végén 1 908 000. darab volt, 4,7 szá­zalékkal • kevesebb, mint az előző évben. A tehénállomány 1963. évben 4,1 százalékkal csökkent. Az állomány minő­ségi összetétele javult, nőtt a lej hozam és a tejtermelés a tehénállomány csökkenése el­lenére elérte az előző évit. 1983-ban a felvásárlás kö­rülbelül 6 százalékkal volt több, mint az előző évben, de nem érte el azt a szintet, amellyel a terv számolt. A növényi termékek felvásárlá­sa 11 százalékkal, a vágóálla­tok és állati eredetű termékek felvásárlása 3 százalékkal nőtt 1902-vel összehasonlítva. A felvásárlás növekedése mellett a központi árualapok­ra irányuló kereslet is foko­zódott. A saját terrhelésböl származó fogyasztás tovább csökkent.­Közlekedés 1963-ban a közlekedési vál­lalatok összesen — árutonna kilométer alapján számítva — 8 százalékkal nagyobb telje­sítményt értek el, mint 1962- ban és többet, mint ámeny- nyit a terv előirányzott. A vasúti teherszállítás telje­sítménye 6 százalékkal, a te­hergépkocsiké 22 százalékkal nőtt. A megnövekedett telje­sítmények ellenére az év fo­lyamén voltak szállítási ne­hézségek. A közlekedés a rendelkezés­re álló járműállomány és technikai felszereltség mellett nem tudta maradéktalanul ki­elégíteni — különösen a torló­dások folytán megnöveke­dőül szállítási igényeket. '. » Előzetes számítások szerint 1963-ban a lakosság körülbe­lül 5 százalékkal . többet fo­gyasztott és körülbelül 6 szá­zalékkal több szolgáltatást vett' igénybe, mint a megelő­ző évben. 1960-hoz képest a fogyasztás szintje 9 százalék­kal. a szolgáltatásoké 17 szá­zalékkal nőtt. A munkások és alkalmazot­tak egy keresőre jutó Horni­nál keresete 1963-ban mint­egy 4 százalékkal haladta meg az 1962. évi szintet. A növe­kedésben kisebb mértékben szerepet játszott egy rendkí­vüli tényező is: a túlórákra kifizetett többlet. A fogyasz­tói árak színvonala 1963-ban mintegy 1,5 százalékkal ala­csonyabb volt az előző évinél. Ez elsősorban abból adódott, hogy 1963-ban a zöldség- és gyümölcsárak jóval alacso­nyabbak voltak, mint 1962- ben. A nomináí keresetek 4 százalékos növekedéséből és a fogyasztói árszint csökkenésé­ből adódóan az egy keresőre jutó reálbér 1963-ban — ela- ■ zetés számítások szerint — 5,5 ,százalékkal haladta meg az 1962. évit. A foglalkozta­tottság és a béren kívüli jö­vedelmek növekedését is fi­gyelembe véve, a munkások és alkalmazottak egy főre ju­tó reáljövedelme 1963-ban kö­rülbelül 7 százalékkal volt több, mint az előző évben. En­nél kisebb mértékben nőttek a parasztság- reáljövedelmei. A lakosság jövedelmeiben nőtt a pénzbevételek ég csök­kent a természetbeni jövedel­mek aránya. A pénzjövedel- mek növekedése tükröződik a kiskereskedelmi forgalom és a lakosság pénztartalékainak növekedésében. A kiskereskedelmi forgá- lom 8 százalékkal nőtt és min­den árufőcsoportban megha­ladta a tervben előirányzott forgalmat. A kiskereskedelmi forgalom tervteljesítése áru­csoportok szerint a következő­képpen alakult. Ötven százalékkal nagyobb felvásárlási terv Üzemi tanácsülés a Pest megyei Malomipari és Terményforgalmi Vállalatnál Az 1963. évi kiskereskedelmi forgalom Külkereskedelem gép és a, gépi berendezés, 23 százalék anyag, 20 százalék ipari fogyasztási cikk és 23 százaléka élelmiszer és élel­miszeripari alapanyag, A fej­lett tőkés országokba kivitt áruk 49 százalékát tették ki a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar termékei. A mezőgazda­sági és áz élelmi szeripari ter­mékek kivitele összességében is — és főként a tőkés orszá­gokba — jóval meghaladta az 1962: évit és több volt annál, mint amivel a terv számolt. A gépek és gépi berendezések 1963. évi kiviteli tervét nem teljesítették. Beruházások — építkezések 1963-ban a népgazdaság szo­cialista szektorában a beruhá­zásokra és felújításokra fordí­tott összeg — az előzetes szá­mítások szerint — körülbelül 12—13 százalékkal haladta meg az 1962. évit. Mind 1963- ban, mind a második ötéves terv eddig eltelt három évé­ben együttesen a beruházások és felújítások összege több volt, mint a tervezett. A beru­házások 40 százaléka az ipar­nak, 20 százaléka a mezőgaz­daságnak jutott. Az előírtnál kisebb volt az építési jellegű beruházások és nagyobb a gé­pek — különösen az import­gépek — beruházásának ará­nya. 1963-ban az építőipari válla- . latok termelése mintegy 5 szá­zalékkal haladta mea az 1962. évit. Az építőipar 1963-ban termelési tervét nem teljesí­tette, a második ötéves terv­ben az 1963-ra előirányzott szintet azonban túlteljesítette. Az építőipari termelés terve­zett növelését — többek kö­zött — munkaerőhiány, építő­anyag. szállítási nehézségek — továbbá munkaszervezési hi­bák is gátolták. Az év folyamán — többek között — a következő fonto­sabb létesítmények kezdték meg működésüket. Az Oroszlányi Hőerőmű má­sodik és harmadik 50—50 me­gawatt teljesítményű gépegy­sége. a Tiszamenti Vegyimű­vek úi kénsavüzeme, a Bor­sodi Vegyikombinát pvc-üze- me évi 6000 tonna kapacitás­sal, a Lenin Kohászati Mű­vek nagykovácsműve, a Cse­peli Fémmű hidegszalaghen- germűve, az Ózdi Kohászati Művek átépített 3. kohója, a Dunai Cement- és Mészmű, ú.i épüJetelemgyár Alsózsolcán. a Soproni Pamutipari Vállalat szövődéje, mélyhűtő üzem Bé­késcsabán, kenyérgyár Kazinc­barcikán. Az ötéves terv* első három évében több lakást építettek, mint amennyivel az ötéves terv erre az időszakra .szá­molt. Az állami építőipar 1963-ban valamivel több la­kást adott át. mint 1962-ben, de lakásátadási tervét nem teljesítette. Megnyílt a SZOT hajdú- szoboszlói új gyógyfürdője, a fehérgyarmati kórház és a ka­posvári kórház gyermekosztá­lya. Rendelőintézet épült Bu­dapesten, a XVI. kerületben, Püspökladányban, Dorogon. Számos új bölcsödé, óvoda és napközi otthon építése feje­ződött be az év folyamán. Ál­talános iskola épült — többek között — Szegeden, Miskolcon, Dunaújvárosban, Nyíregyhá­1962. év az 1963. évi terv százalékában százalékában t 106,7 106,9 111,5 108,1 102.4 105.1 104.1 103.4 zié lm iszer ek Ruházati cikkek Vegyes iparcikkeik összes forgalom 1963. év folyamán az áruel­látás jobb volt, mint az előző évben. A választék általá­ban bővült. Az idei, kedve­zőbb zöldség- és gyümölcs­termés jelentősen javította az élelmiszerellátást. Az im­portált cikkek közül a kávé fogyasztása ez évben is je­lentősen tovább emelkedett. A ruházati „forgalmon be­lül áz átlagosnálnágiJöBb mér fékbén flott 'a cipő; a kon­fekciók és a divatáruk for­galma. A nagyobb értékű iparcik­kek kiskereskedelmi forgal­mának növekedését a lakos­ság pénzbeli bevételeinek nö­Népesség, hépmozgalom, egészségügy és kulturális ellátottság Uzemi tanácsülést tartottak a napokban a Pest megyei Malomipari és Terményfor- gialmi Vállalatnál. Az ülé­sen Cselle Ferenc, a vál­lalat igazgatója mondett be­számolót. s annak alapján megtárgyalták a múlt év eredményeit, az idei terveket. A beszámolóban többek kö­zött elhangzott, hogy a vállalat teljesítette múlt évi kenyérgabona-csere tervét. Az év utolsó hónapjaiban 275 vagon . kenyérgabonát cserél­tek a termelőszövetkezetek­kel és az állami gazdasá­gokkal, takarmánygabonára. Az év végével nem fejező­dött. be a vállalat ilyen irá­nyú tevékenysége, továbbra is felvásárolják és kicseré­lik a tsz-ek és a gazdasá­gok kenyérgabona-tartalékait. A munka eredményességére jellemző, hogy január első hetében 15 vagon gabonát cseréltek. Az 1964. évi terv legfonto­sabb számadatai között sze­repel, hogy 87 640 tonna ke­veréktakarmányt gyártanak és 7870 vagon kenyérgabonát vásárolnak fel. Ez a meny- nyiség ötven százalékkal ha­ladja meg a tavalyit, s szo­rosan összefügg a vetéster­vek múlt évi növelésével. A múlt évi aszály követ­keztében jelentős mértékű gabonabehozatalra szorultunk. Pest megye 4099 vagonnal kap a behozott gabonáiból, amelynek nagy része már a raktárban van, a többi fo­lyamatosan érkezik. Az idei programban külö­nös fontosságot kapott a ter­melékenység növelése. En­nek érdekében négy raktár­ban, Vácott, Érden, Tápió- szelén és Kiskunlacházán gyorsátvevő berendezéseket létesítenek. Tizennégy helyen gépe­sítik az anyagmozgatást. A vállalat távlati tervében szerepel egy kombinát épí­tése Kiskunlacházán, A kö­rülbelül 58 milliós beruhá­zásból: malmot,- keverőüze­met, raktárt és sütőüzemet építenek. Idén elsőiként a raktár építéséhez kezdenek, mivel a vállalat, egyik leg­súlyosabb gondja a raktá­rozás. A gond enyhítése ér­dekében önköltségcsökkentő hitelből és egyéb módon kö­rülbelül 2000 vagon befo­gadóképességű raktárteret lé­tesít a Vállalat. Kérik a ta­nácsokat, hogy szükségtáro- íók rendelkezésre bocsátásá­val is segítsenek a megoldás­ban. A tervfeladatokkal együtt a munkaverseny célkitűzéseit is megbeszélték az üzeiTli tanács­ülésen. Legfontosabb feladat­ként a termelékenység növe­lését és az önköltség csök­kentését határozták meg. A megbeszélésen vállalások is születtek. Színak István, a kó- kai malom vezetője, Ritz La­jos, a ceglédi kirendeltségve­zető és Csereklye János, a vá­ci járási kirendeltség vezető­je vállalta, hogy jelentős mennyiségű energiát takarí­tanak meg, javítják a kiőrlési I átlagot és jobban szervezik • a I munkát. A programot lebont­ják brigádokra és egyénekre; s műszakonként értékelik az elért eredményeket. A tapasztalatok arról ta­núskodnak, hogy a vállalat vezetői és dolgozói az eddigi­nél jobb munkát akarnak vé­gezni. Erre utalnak azok a fel­szólalások is, amelyek felhív­ták a figyelmet a tanácsok­kal való kapcsolat további ja­vítására. Az elhangzott felszó­lalások azt is bizonyítják, hogy az emberek nemcsak a saját munkájukért, hanem az egész megye ellátásáért felelősséget éreznek. Kérték a vállalat ve­zetőséget, hogy juttassa el felhívásukat a termelőszövetkezetekhez. Arra kérik a gazdaságokat; hogy fogashengerrel és boro­nákkal törjék fel a jeget a gabonatáblákon, mert külön­ben jelentős kár keletkezhet a vetésekben. Munkájuk további javítása érdekében kicserélték tapasz­talataikat " az őrlési technoló­giák fejlesztéséről is. Megál­lapították, hogy az importált gabona minősége jó, de az őrlési technológián bizonyos mértékben változtatni kell, s így a liszt minősége nem rom­lik, megfelel az előírt szab­ványnak. Egy jó hírnek is beillő pa­nasz hangzott el a megbeszé­lésen: a malmok tele vannak liszttel. Ennek örülnek, de an­nak nem, hogy a sütőipari vállalatok néni rendelnek és nem szállítanak belőle eleget, s így bajok vannak a táro­lással. A problémák megoldásához segítséget ígért az ÉDOSZ PestrNógrád megyei Bizottsá­ga .képviseletében megjelent Dandár Béla szakszervezeti titkár és Krautheim Miklós, a közgazdasági bizottság tagja. Az idei tervfeladatok telje­sítésének eddigi előkészítése azt tükrözi, hogy a vállalat vezetése megszilárdult. Az egységesebb vezetőség sokkal jobban támaszkodik a válla­lat dolgozóinak gazdag tapasz­talataira, s ezért minden bi­zonnyal az ismertetett célki­tűzésekkel együtt a veszteség- idők felszámolásában, a feles­leges fuvarok megszüntetésé­ben és a tetemes összegre rú­gó vagonálláspénzek csökken­tésében is sikerül az idén szá­mottevő eredményeket elérni. F. L Szép Iminkéért — dicséret A Magyar Eszperantó Szö­vetség Vasutas Szakosztálya a következő levelet intézte a Pest megyei Nyomda Vállalat váci dolgozóihoz: „A kiádásunkban megjelenő és az önök által készített Hun- gara Fervojista Mondo című lap egyre több elismerést és megbecsülést vált ki mind belföldön. mind külföldön. Lapunk színvonalának emel­kedéséhez Cím munkája is nagymértékben járult és járul hozzá. Ezért ezúton mondunk köszönetét tevékenységükért és szép, pontos, ízléses mun­kájukért. Kérjük: Mindazok­nak a dolgozóknak tolmácsol­ják felismerésünket és köszö- netünket, akik a lap elkészí­tésében közreműködtek. Kér­jük, hogy az eddigi tapaszta­latoknak megfelelően tovább­ra is biztosítsák a lap elké­szítésével kapcsolatos szép és gyors munkát. Dr. Pethes Imre titkár, Csóra Simon szer­kesztő és dr. Bácskai István elnök.” Milyen legyen a család étrendje? Pályázatok a nők háztartási munkájának könnyítésére A Magyar Nők Országos Ta­nácsa a nők háztartási mun­kájának könnyítésére és a ha­gyományos magyar konyha­kultúra továbbfejlesztésére pá­lyázatot hirdet. A pályázat tá­blája: a család egyheti étrend­je. A részvevők közül elsősor­ban azokat jutalmazzák, akik az étrendet változatosan, az egészséges ég ésszerű táplál­kozás követelményeinek meg­felelően, gyorsan megfőzhető, elkészíthető ételekből állítják össze. A jutalmazás feltételei között szerepel az is, hogy a pályázók számoljanak, be a háztartási munka könnyítését szolgáló esetleges ügyes fo­gásokról, a konyhai szerszá­moktól, kisgépekről. A díjak odaítélésében részt vesz a Magyar Nők Országos Tanácsának háztartási taná­csa, az Élelmezés- és Táplál­kozástudományi Intézet, s közreműködnek más, érdekelt • szervek képviselői is. Az első díj- mosógép centrifugával, a második díj: porszívó. Ezen­kívül kiosztanak több ház­tartási kisgépet és más kony­hai felszerelési tárgyat. A pé'vázatokat 1964. szep­tember 1-ig kell. beküldeni a Magyar Nők Országos Taná­csának családvédelmi osztá­lyára,. Budapest VI., Népköz- társaság útja 124. szám alá. A lakosság fogyasztása, jövedelmei és vásárlásai zán. Gimnázium Szentesen, Jászberényben, Budapesten. Átadták rendeltetésének az 1150 nézőt befogadó szombat- helyi kultúrpalotát és a SZOT miskolci székházát. vekedése mellett a kedvet zöbb hitelfeltételek is elő­segítették. A tartós fogyasz­tási cikkek közül személy­gépkocsiból körülbelül 9 szá­zalékkal, motorkerékpárból körülbelül 44 százalékkal, hűtőszekrényből körülbelül 85 százalékkal, televízióból kö­rülbelül 21 százalékkal töb­bét Vásárolt a lakösságyfnlnir áz előző -évben. A takarékbetétállomány az év végén 12,2 milliárd forin­tot tett ki. Ez mintegy 3,4 milliárd forinttal több, mint a múlt év azonos időpontjá­ban volt. (Folytatás az 1. oldalról) zőek voltak 1963-ban,. A ré­tek és legelők hozama a szá­mítások szerint mintegy 20 százalékkal magasabb volt, mint 1962-ben, Cukorrépából rekordtermés volt: 6 százalékkal kisebb vetésterületen mintegy 28 százalékkal több cukorrépa termett, mint 1962-ben. A holdankénti termésátlag kö­rülbelül 165 mázsa . volt, na­gyobb. mint eddig bármikor. Zöldségféléket közel 10. szá­zalékkal nagyobb területen termeltek, mint 1962-ben. A terméshozamok általában 15 —20 százalékkal meghaladták a múlt évit. Egyes gyümölcsfélékből — körte, szilva, őszibarack — 1963-ben kevesebb, bogyó­sokból, kajszibarackból vi­szont több termett, mint az előző évben, almából pedig kimagasló termés volt. A szőlőtermés mennyisége is meghaladta az utóbbi évek átlagát. A műtrágyafelhasználás 1963-ban az ötéves tervnek megfelelően, körülbelül 70 százalékkal haladta meg az I960, évi szintet. Ez egy ka- taszfcrális hold megművelt te­rületre (szántó, kert és szőlő) számítva körülbelül 127 ki­logramm mütrágyafelhaszná- lást jelent. Az ötéves terv első- három évében a tervezettnél jóval nagyobb mértékben nőtt az öntözött terület. 1963-ban 450 000 katasztráli» holdat öntöztek, csaknem annyit, mint amennyit az ötéves terv 1965-re előírt. Az 1963-ban beruházott me­zőgazdasági gépek értéke egy- harmaddal több volt, mint amennyit az előző évben be­ruháztak. Az új erő- és munkagép-beruházásokkal to­vább javult a mezőgazdaság gépellátottsága. 1963-ban a mezőgazdaság körülbelül 9500 traktort és számos munka­gépet — egyebek között . 6700 traktorokét. közel 1S0O áraiá- cséplőgépet és mintegy 2000 Külkereskedelmi forgal- j műnk 1963-ban jelentősen I nőtt, a behozatal 14 százalék- j kai, a kivitel 10 százalékkal j volt több. mint egy évvel ko­rábban. Ezzel a külkereske­delmi . forgalom növekedése meghaladta az ötéves terv j első három évére tervezett előirányzatot.. A külkereskedelmi forga­lom egészének 70 százalékát a 1 szocialista országokkal lebo­nyolított forgalom tette. ki. A behozatal 55 százaléka anyag és 30 százaléka gép és gépi berendezés volt. A kivitt áruk közül 34 százalék volt a Az ország lakossága 1963. év végén kereken 10100 000 fő volt. 1963-ban az élve- sziiletések száma kismérték­ben emelkedett. A halálozá­sok száma kisebb volt, mint 1962-ben. Ennek folytán a természetes szaporodás mér­téke 1963-ban meghaladta az előző' évit, a természetes sza­porodás aránya azonban — j elsősorban a születéseik kis száma folytán — továbbra is alacsony . volt — mintegy 3 ezrelék. A csecsemőhalandóság ará­nya (ezer élveszülöttre jutó egy éven aluli meghaltak szá­ma) körülbelül 42 volt, ki­sebb, mint eddig bármikor. A lakosság egészségügyi helyzete általában kedvező volt. Influenzajárvány nem volt. Az év folyamán össze-! sen egy járványos gyermek- bénulásos megbetegedést je- J lentettek. Himlőmegbetegedé® ■ is csák egy ízben fordult i elő. Budapesten több mint: félmillió személy kapott him- j lő elleni . védőoltást. A társadalombiztosításba be­vontak száma 1960-hoz viszo­nyítva mintegy. 1,3 millióval ] emelkedett és 1963-ban már; 9,8 millió főre, az összlakos- \ ság 97 százalékára terjedt: ki a társadalombiztosítás. Az \ egészségügyi hálózat fejleszté- \ se több területen (kórházi j ágyak, szakorvosi. rendeiőórák, I orvosi körzetek, bölcsődék j stb.) . nem tartott lépést a megnövekedett igényekkel és kisebb volt annál, mint ami­vel az ötéves terv 1963-ig számolt. A nyugdíjban és járadékban részesülők száma három év alatt több mint 230 000 fővel emelkedett és 1963 végén meghaladta az 1 044 000 főt. A nyugdíjasok számának nö­vekedéséből 153 000 főt a tenmeKfezövetkezetekbe tömö­rült parasztok teszik ki. Az 1983/64. tanévben a 6—14 éves tankötelesek 98,8 százalé­ka iratkozott be az általános iskolákba. Középiskolákban a jelenlegi tanévben 385 000-en tanulnak, 15 százalékkal töb­ben, mint az előző tanév­ben. Az új típusú szak­középiskolákba járók száma az előző tanév óta megkét­szereződött. 1963/64. tanévben a 10—14 éves tanulók három­negyed része, a gimnáziumba járóknak 90 százaléka ré­szesül gyakorlati képzésben. A szakmunkástanuló-képzés­ben részesülő fiatalok szá­ma 1963-ban több mint 150 000 „ fő. A felső fokú ta­nulmányokat folytatók száma a folyó tanévben meghaladja a 80 000-et. Az esti és le­velező tagoztaitokon, tanulók. száma több mint 30 száza­lékkal nőtt. A kiadott művek példány- száma 1963. évben több mint 70 millió volt, 10 szá­zalékkal több mint az előző évben. Ezen belül több mint 4000 darab könyv. 44 millió példányban, jelent meg. A televízió-előfizetők száma egy év alatt majdnem más- félszeresére emelkedett, s az év végén meghaladta a ' 465 ezret. A színház- és 'mozilá­togatók száma 1963-ban az. előző évhez képest csök­kent, • A külföldre utazó magyarok és a Magyarországra beuta­zó külföldiek száma jelen­tősen emelkedett. 1963-ban 572 000 magyar állampolgár utazott külföldre és 585 000 külföldi kereste fel hazán­kat. Budapest, 1964. január 19. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL

Next

/
Thumbnails
Contents