Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)
1964-01-18 / 14. szám
n»r H eCi'F.1 JCírlap 1964. JANUÁR 18, SZOMBAT Véget ért a nctenács Rsgyei titkárainak értekezlete A Magyar Nők Országos Tanácsának székhazában pénteken befejeződött, a nőtanács megyei titkárainak értekezlete. Harmati Sándor, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára tájékoztatta a részvevőket a népfrontmozgalom időszerű kérdéséiről, Tur- gonyi Julia, a nőtanács művelődési osztályának vezetője pedig a nemzetközi nőnap idei megünneplésének előkészületeiről. Házon helüli tartalékok Üzemeinkben a termelés fokozásáról szólva elsősorban a létszám növeléséről, a termelékenység emeléséről szólva pedig legtöbbször csak a gépesítésről, automatizálásról beszélnek. Arról, hogy a nagyobb létszám, a nagyobb teljesítőképességű gépek, a modernebb termelési eljárások miként teszik lehetővé, hogy a munkások ugyanannyi, vagy MAZSOLA A teletnzió szombat esti Cicavízió műsorának két közkedvelt hőse: Mazsola és Mahócska. Kalandjaikat hétről ékéire várják a gyerekek, de még a felnőttek is. A két búbfigura életrekeltői: Mazsola: Havas Gertrud, Manócska: Kiss István. A műsor írója: Bálint Agnes. Bábtervező: Bródy Vera. Díszlet- tervező: Koós Iván. Rendező: Simándy József. Mazsola Havas Gertrud Mazsolával (MTI Foto, Keleti felv.) Mennyit dolgozik egy háziasszony ? A svéd statisztikusok kiszámították. mennyit dolgozik egy átlagos svéd háziasszony. Állításuk szerint, munkanapja átlagosam tíz—tizenhárom érás, ha három gyermeke és mosógépe van. Havonta átlag 42 kg fehérneműt mos ki a gépen. Tizenöt nylon inget, 30 pár harisnyát és gyermekkesztyűt mos ki kézzel. Havonta 27 liter kávét, 22.5 liter teát, 9 liter kakaót. 7.5 liter darakását főz, 240 szendvicset készít és megfőzi az összes ebédet. Harminc tejesűveget, 240 tálat, 390 kistányért, 180 csészét, 1020 villát, kést és kanalat, 390 mélytányért, 270 la- postányért és hatvan poharat kell eimosogatnia. Százötven ágyat vet meg, 180-szor mosdatja meg a gyerekeket. Harmincszor fürdeti meg őket és emellett kb. 120 mesét mond el nekik. Ezek a havi feladatai. Egy év alatt a boltból hazavisz 72 ke cukrot, hat kg sót, 3.6 majonézt,. 18 kg rizst, négy kg teát, 9 kg tésztaárut, 24 liter gyümölcslevet. 183 kg zöldségfélét, 26 kg mosóport, 2.6 kg fogkrém-*, 42 V- sajtot, 21 kg kávét, 125 kg burgonyát, 52 nagy csomag papírpelenkát. 183 kg; gyümölcsöt. 156 cipó kenyeret,: 98 kg halat, ötvenkét kg kol-i bászt, 156 kg húst, 520 palack; sört, 912.5 liter tejet, 15.5 li-| tér tejszínt és egyéb aprósá-; got. vagyis összesen 2941 kg; különféle árut és élelmiszert.; Ebből is megállapíthatjuk: a; háziasszony dolga bizony nem; könnyű. KÖNYVSOROZAT AZ ERDŐMŰVELÉSRŐL í A kutatóintézetek tudomá-; nyos munkatársainak és a g.va-; korlati szakembereknek 200 j főnyi gárdája három évi; munkával elkészítette A táji \ erdőművelés alapelvei című j könyvsorozat első hét kötetét. A mű gyakorlati és elméleti technológiai útmutatásokban foglalja össze a tájegységek szerint alkalmazott korszerű: erdőművelés legújabb kutatási és üzemi eredményeit. A tíz kötetre tervezett sorozat a 20 éves erdőművelési terv végrehajtásában hasznos szakmai támogatást ad az erdészet szak emberein ek. (MTI) kevesebb fizikai munkával — természetesen nagyobb szaktudással, több szellemi hozzájárulással — többet termelhessenek. A termelők számának emelése, a gépesítés, az automatizálás a több termelésnek, a társadalmi haladásnak valóban az egyik legfontosabb feltétele. De arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy a jelenlegi munkáslétszámmal, a jelenlegi termelési szervezetünkben a mai gépparkunkkal is jóval többet és gazdaságosabban termelhetnénk, ha nagyobb lelkiismeretességgel, fegyelmezettebben dolgoznánk. S az, hogy az ipari termelés, a termelékenység növelésének elsősorban az üzemen belüli tartalékait kell feltárnunk, talán sohasem volt olyan parancso- lóan szükséges, mint manapság. Nemcsak azért, mert kiderült: a népgazdaság arányos fejlődésének biztosítása érdekében a rendelkezésre álló beruházásoknak nagyobb hányadát kell a mezőgazdaságba irányítanunk, mint korábban. Hanem azért is, rnert egyre csökken a termelésbe beállítható új munkaerők száma. 1964-ben a termelés előirányzott növelésére lényegesen kevesebb új munkaerővel rendelkezünk. mint amire eredetileg a gazdasági minisztériumok számítottak. A beruházások és a munkaerőtartalék korlátozott volta, tehát akár tetszik, akár nem, megköveteli az üzemen belüli belső tartalékok feltárását, hacsak nem : akarunk lemondani a termelés, a termelékenység és a termelés gazdaságosságának megfelelő növekedéséről, mely _ pedig előrehaladásunk, az életszínvonal gyors emelésének elengedhetetlen feltétele. Az elmaradás egyébként már csak azért is elhamarkodott, felelőtlen dolog lenne, mert szinte „kéznél varrnak” a termelés, a termelékenység emelésének üzemi feltételei: a munkafegyelem növelése, a munka-, illetve üzemszervezés megjavítása. S hogy a munkafegyelem és üzemszervezés terén milyen nagyok a tartalékok, azt né- í hány számszerű adat eléggé í világosan megmutatja. ? Az iparban (az építőipart ás j beleértve) a munkaerőkihasz- | nálás 90 százalék körül van. Sj A kieső 10 százalék több \ mint 100 000 dolgozót jelent. Persze ezek a számok csak I elméleti adatok, hiszen a ! munkaerő-felhasználás — azaz a dolgozó létszám és az ál- ! lotmányi létszám hányadosa — sohasem lehet 100 százalék. (Az állományi létszámban ugyanis a fizetett és betegszabadságon levők is ben- netfoglaltatnak). Mégis a két szám közötti 100 000 fős különbség egy része olyan, amely a munkafegyelem fokozásával megtakarítható. S ez a szám lényegesein több, ! mint amivel az egész ipar v, és építőipar munkaerőprob- * lémá ja megoldható lenne. í Pedig a munkafegyelem fokozásának még sokkal nagyobb tartalékai is vannak, Hiszen a munkafegyelem nemcsak azáltal javítható, í hia az állományi létszámból egyre kevesebben mulasztanak és egyre többen jelennek meg dolgozni, hanem azáltal is, ha a munkára megjelentek jobban használják ki a rendelkezésre álló munkaidőt. S itt is lenne bőven tennivaló! A KGM Üzemszervezési Intézetének reprezentatív felmérése szerint a forgácsológépeken a termelési idő aránya 65 százalék, a tényleges főidő 44,5 százalék volt. A munkaidőn belüli összes veszteségidő kb. 12 százalék. (Hasonló az arány a sajtolóüzemekben, szereldék- bem is.) A munkaidő jobb kihasználása természetesen nemcsak a fizikai munkásokra vonát- i/kozik — hanem a műszaki, ; adminisztratív dolgozókra — ; és nemcsak az üzemekre, ; hanem a felsőbb irányító- ; szervekre, minisztériumekra ■is. I Kádár János elvtárs mon- : dotta el a munkafsgyelem- ;ről szólva azt a tréfát — „szomorkás történetet” —, amely szerint mikor egy járókelő megkérdezte az egyik fő hatóságunk portását, hányán dolgoznak a minisztériumban, rövid gondolkodás után azt felelte, hogy kb, a fele. S ha ebben a tréfában természetesen sok is a túlzás, mégis sok benne az igazság is. Hogy mennyire, a.zt egy belső vizsgálat, illetve számítás bizonyítja. Eszerint az egyik legnagyobb gazdasági minisztériumiban a büfében és ebédlőben eltöltött idő — természetesen a félórás ebédidőn felül — fcb. 100 dolgozó teljes évi munkaidejének felel meg. Az említett néhány példa — úgy gondolom — eléggé megvilágítja, hogy a termelés növelésének mekkora tartalékát jelenti a munkaiegyelem emelése: a munkában való pontosabb mag jelenés, a munkáiban töltött idő intenzívebb kihasználása. Minden munkásnak, ' de különösen a gazdasági vezetőiknek elsőrendű feladata, hogy —1 kitartó munkával — állandóan javítsák üzemükben a munkafegyelmet. So!í gazdasági vezető azonban meglehetősen húzódozik a feladattól, S elsősorban nem is azért, mert a feladat népszerűtlen. Hanem azért, mert nehéz megértetni a munkásokkal, hogy egy percet késni, vagy a munkafegyelmet lazítani vétek a közösséggel szemben., amikor a szerszámra, anyagra való várás nem perceket, hanem órákat is elvesz a munkás napi idejéből. Olyan munkaszervezés mellett, amikor a negyedév végi rohammunka „mindent bele” munkatempóját a tétlenség, az üzemenbelüli munka- nélküliség időszaka .követi. Igencsak nehéz a munkásoknak megmagyarázni, miért kell fegyelmezettebben a munkanap minden percét kihasználva- dolgoznia. - ....... E s megfordítva, miként a rossz munkaszervezés „melegágya” a fegyelmezetlenségnek és lógásnak, a korszerű üzem- szervezés, a modem termelési eljárások — szalaigszerű termelések sfib. rendkívül megnehezítik a munkafegyelem ellen vétők dolgát. Nemcsak azért, mert pl. a szalagszerű termelésnél a szalag haladása szinte au torruUikusan szabályozza a munkatempót, hanem azért is, mert azok a munkások, akiknek nem kell munkájuk köziben anyagra, szerszámra hosszú időit várakozni, hanem minden kérés nélkül, automatikusan, idejében biztosítják számúikra a tempós munka összes feltételeit, másként nézne a büfében eltöltött negyedórákra, mint azokra, akik, ha „megfeszülnének” az igyekezettől sem tudnák — rajtuk kívül álló akok miatt — a napi 8 órát maradéktalanul „kidolgozni”. A munkafegyelem és a munkaszervezés ilyen összefüggéseit azért is fontos elsősorban vizsgálnunk, mert nálunk — szocialista országban — nem élhetünk a munkások fegyelmezésének olyan drasztikus eszközeivel, mint a tőkés vállalatoknál. Mi nem tartunk, de nem is akarunk olyan fegyelmi rendelkezéseidet hozni, hogy hány cigarettát szívhat el egy munkás és kivel beszélhet munka közben egy mérnök. Éppen ezért még a kapitalista üzemeknél is fontosabb a mi számunkra, hogy a munkafegyelem növelésére a termelés jobb megszervezésével ösztönözzünk, olyan munkafeltételeket és körülményeket teremtve, amikor a lógás nagyon feltűnő dolog és amikor ez nagyon érezhetően hátráltatja a termelés megszokott ütemét. Az ilyen termelésszervezet minden agitációnál jobban segíti elő a munkásokban annak az önkéntes szocialista munkafegyelemnek a kialakulását mely alapvető feltétele a szocializmus — kommunizmus felépítésének. Dr. Garami József VIDÉKI KIADÁSAINK JELENTIK gondokat okoz a kenyérellátás. A boltvezető nem mer nagyobb mennyiséget rendelni, emiatt karácsony és újév között például hiányzott a kenyér az üzletből. A petróleumellátásra is sok kifogás hangzik el. Több ugyeri tsz- tag a karácsonyi ünnepeket gyertya mellett töltötte. Jó lenne, ha az áruellátással kapcsolatos észrevételeket mielőbb megvizsgálnák az illetékesek! \ járási ss a városi VőrSskcrssit wniHiunMunanvi in iiiiiiiiiiuupiiiiitwMtf Óránliént 600 liiesszódavíz Az új maglódi kisvendéglő udvarában alacsony épület szerénykedik. Ebben kapott helyet a földművesszövetkezet' szikvízüzeme. Alig néhány napja indult meg a gyártás áz üzemben. As új töltőgép óránként 600 liter szikvizet készít. Egyelőre nem is tudják kihasználni a kapacitást, hiszen mindössze naponta 400 üveg szóda fogy el. A közeljövőben Ecseren és Maglódon is megnyitják a bizományos leraka- tokat, a két falu szódavízellátásának zavartalan biztosítására. Pomaszok a kenyérre A fogyasztók nem éppen a leghízelgőbb véleménnyel vannak a gyomról kenyérről. Szűcsi Árpád, a sülyi 3. sz. bolt vezetője szerint azonban nincs nagyobb baj. Állandóan kapható kenyér az üzletben és nincs tolongás. Azelőtt a kenyér egy része forrón érkezett. A közönség egy-kettőre elkapkodta, a szikkadt viszont az üzletben maradt. Oravecz Mihály, a tápiósapi 5. számú bolt vezetője elégedetlen. Gyakran megkésnek a kenyér szállításával és előfordul, hogy 2—3 napos kenyeret kan a bolt. A sülyi önki- szolgáló boltban a vásárlók gyakran szóvá teszik, hogy sok a deformálódott vekni. Méltatlankodnak amiatt is, hogy megszüntették a bérsü- test. Remélhetőleg a Sütőipari Vállalat vezetői mielőbb orvosolják a fogyasztók és az üzletvezetők panaszait. Világszerte keresett cikk a körösi saláta » Évről évre emelkedik a sa- látatermelés Nagykőrös határában. Az 50-es években rendkívül nagy visszaesés mutatkozott. 1959-ben például mindössze 887 ezer fej salátát vásároltak fel. Egy évvel később már egymillió 400 ezer, a múlt évben pedig már több mint hárommillió 600 ezer fej salátát adtak át n felvásárlóknak. Sokan kötnek termelési szerződést. amely a termelőknek és a felvásárló földművesszövetkezeti szerveknek is egyaránt előnyös. A körösi salátát szívesen fogadják Becs, Berlin és Prága piacain. J/ Karácsonykor gyertya világított A napokban tisztújító közgyűlést tartott a járási és a városi Vöröskereszt. Udvardi Károlyné, a járási Vöröskereszt titkára beszámolójában megemlékezett az utóbbi két év alatt elért eredményekről. Különösen szép sikerekkel dicsekedhetnek a véradó mozgalomban. Míg 1962-ben az ingyenes véradás 200 literes tervvel számolt, és azt két és fél literrel sikerült túlteljesíteni, a múlt évben már a 300 literes tervet is 24 literrel túlszárnyalták. Főleg Albertir- sán. Kocséron, Törteién és Jászkara jenén tettek ki magukért az önkéntes véradók. Az öt éve megindult tisztasági mozgalom is eredményekkel járt. A Vöröskereszt a múlt évben 19 egészségügyi felelőst képzett ki. Ezenkívül több száz hallgató vett részt elsősegélynyújtó, közegészség- ügyi, csecsemőgondozói és betegápolási szaktanfolyamokon. Az iskolákban 28 ifjúsági vöröskeresztes csoport működik, mintegy 1600 taggal. A ceglédi tanya világ lakosságának sok a panasza. A Cifrakerti Állami Gazdaság területén például korszerű eszpresszó nyílt és az élelmiszerbolt is látszólag minden igényt kielégít. Ami azonban az üzlet ellátását illeti, jogos panaszok merülnek fel. A közelmúltban például huzamos ideig hiányzott a szódavíz. A szállító vállalat arra hivatkozik, hogy 100—200 üveg szódával nem érdemes 10 ki- i loméiért autózni. Hasonló Négyen vannak, mégpedig sorrendben és név szerint Kedves Anna, a legfiatalabb tanuló kis- ; lány, aki azt nézi, hogy az ügyes kezű Krizsán Eszter hogyan dolgozik a „fejen”, továbbá Kispata- ki Éva, aki Nyújtó Mária munkáját figyeli. Vajon miért tanultak és tanulnak fodrásznak? Idézzük őket: 1. Anna azért, „mert nagyon szereti a frizurákat fésülni”: ? Eszti ..mindig r 'érász szeretett volna lenni”; 3. Éva, „hogy ne kelljen fodrászhoz mennie, ha szép frizurát alM-r magának; 4. Marika pedig „szeret az emberek között lenni, szeret velük elbeszélgetni”. Hol vannak ezek a kislányok? Pilisen, a Mo- nori Szolgáltató Ktsz-nek az országútra nyíló férfi-női fodrászatában. S ha már mindezt elmeséltük, hadd áruljuk el: nem ok nélkül tettük. Szeretnénk elmondani. ho-y - szövetkezett pilisi fodrászok nem akarnak visszafelé lépni, mint ahogy azt a m«* gyében egy-két községben teszik. Ők csak ötös iskolai bizonyítvánnyal vesznek fel tanulókat, s többek között ezzel a négy kedves, ügyes, fiatal leány kinevelésével harcolnak a megyei KISZÖV programjáért. Hogy az micsoda? A színvonal emelése, a szövetkezeti fodrászatok megerősödése. (f. a.) (Foto: Koppány)
