Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-18 / 14. szám

f'S, árlap 1984, JANUÁR 18, SZOMBAT Zanzibar minden kapcsolatot megszokif az Egyesült Államokkal Az új köztársaság elnökének nyilatkozata — Házi őrizetben az amerikai konzul mok nem ismerte el az új zanzibari kormányt, s így feltehetően a brit ható­ságokat fogja felkérni a tilta­kozás továbbítására. Hírügynökségi jelentések szerint Zanzibarban nyugalom uralkodik. Az éjszakai kijárási tilalmat megszüntették, az üz­leteket kinyittatták, vidékről megindult a gyümölcs- és tej­szállítás. A víz- és áramellá­tásban időközben sem volt fennakadás. Hruscsov és Castro Katinyinban Nyikita Hruscsov, Fidel Castro és kísérete Kalinyiniba érkezett. A városban megte­kintették. a rríűrostikomtoinátot és különösen a ioné- és a ki­készítőüzembon időztek hosz- szabban. A munkások meleg fogadtatásban részesítették a vendégeket. Innen. a szovjet és a kubai miniszterelnök, a kísérettel együtt a kiilinyini fésűsfonál- kombinátba ment. A vállalat megtekintése után a szövő- üzemben gyűlésen vettek részt. A gyűlés részvevői viharos ünnepléssel és üdvözlő felkiÁl- tásdkűcal fogadták Fidel Cast i£$$tjeló u tasik Ciprusba* WASHINGTON Rusk amerikai külügymi­niszter a szenátus külügyi bizottságának csütörtök esti zárt ülésén beszámolt a nemzetközi helyzetről. Az ülés után a külügyminisz­ter nem volt hajlandó’rész­letes nyilatkozatot adni az újságíróknak, csupán annyit jegyzett meg, hogy igen sokat foglalkoztak a panamai kérdéssel, „ügy. véljük, az ottani helyzet megoldható a két kormány közti tanácsko­zások és tárgyalások útján, amennyiben nem alkalmaz­nak erőszakot” — jelentette ki Rusk, ‘ majd közölte, hogy a jövő hétéin ismét tájékoz­tatni kívánja a szenátus kül­ügyi bizottságának tagjait a helyzetről. Fulbright szienáitor, a sze­nátus külügyi bizottságának elnöke már közlékenyebb­nek bizonyult az újságírók­kal szembeni. Közölte, hogy Rusk az ülés során kije­lentette: „Az Egyesült Álla­mok nyomás vagy erőszak­kal való fenyegetés hatása alatt nem hajlandó tanács­kozni vagy tárgyalni a Pa­namával fennálló nézetelté­résekről”. A széné tor szerint Rusk külügyminiszter a bizottság ülésén kijelentette, hogy ed­dig nem tájékoztatták hiva­talosan az amerikai kor­mányt arról a panamai dön­tésről, amely szerint a panamai nagykövetség egész személyzetét visz- szahívták Washingtonból és ugyanakkor felszólí­tották az Egyesült Álla­mok panamai nagykövet­ségének személyzetét is a távozásra. Fulbright szenátor ezután azt állította, hogy a panamai incindensek kapára jöttek a „Castro-barót kommunisták­nak”, ugyanakkor idézte Rusknak az előbb említett beszámolójában tett azt a beismerését: tudomása sze­rint semmi bizonyíték sem szól amellett, hogy a csa­tornaövezetben lejátszódó ese­ményekhez a kommunisták­nak valami közük lett vol­na.” PANAMA „A helyzet változatlan” — jelentette ki Galileo Solis pa­namai külügyminiszter, mi­után kétórás megbeszélést folytatott Manuel Trucco chi­lei nagykövettel, az Amerikai Államok Szervezete Panamá­ba küldött békéltető bizottsá- ! gának elnökével. Az AFP panamai tudósítója szerint a városban pillanat- I nyilag a várakozás légköre ! uralkodik. A politikái párto- i i kát ugyan szembeállítják egy- ; j mással az ez évben sorra ke- ! ! rülő elnökválasztási hadjárat | í előkészületei, egyben azonban | [ egyetértenek: I támogatják Chiari elnököt | j abban a törekvéséire.':!, hogy új szerződés megkö­tésére vonatkozó tárgyalá­sok megkezdésére bírja az amerikai kormányt. A panamai fővárosban je­lentették, hogy a .pénzügymi­niszter lemondta tervezett washingtoni útját. A minisz­ter hárommillió dolláros ame­rikai kölcsönről tárgyalt volna, amelyet az amerikai kontinensen végigvezető autó­út panamai szakaszának tel­jes kiépítésére kívántak fordí­tani. I SEVILLA A spanyolországi Sevillá­ban tűzoltófecskendőkkel ker­gették szét ötszáz diák ame- rikaellenes tüntetését. A fel­vonulók ilyen feliratokat vit­tek magukkal.: „Jenkik, men­jetek haza!" és „El a kezekkel Panamától!” BUENOS AIRES A Buenos Aires-i amerikai nagykövetség épülete előtt nagy tüntetés volt. A tüntetők követelték az amerikai kato­naság kivonását a Panama­csatorna övezetéből. Több más argentin városban is hasonló tüntetések voltak. CARACAS A caracasi várósi tanács egyhangú határozatéiban együttérzéséről biztosítja Pa­nama népét és tiltakozik az amerikai katonaság Panamá­ban elkövetett cselekedetei ellen. Rövidesen megérkezik Moszkvába az amerikai válasz Hivatalos amerikai forrá- j sokból ismertesse vált, hogy j hamarosan elküldik Moszkvá­ba az amerikai kormány vá­laszát Hruscsov szovjet kor­mányfőnek arra a javaslatára, hogy az államok területi vi­táik megoldásánál tartózkod­janak az erőszak alkalmazásá­tól. Fenti forrás szerint a vá­laszokmány néhány specifikus kérdésre vonatkozó javaslatot tartalmaz majd és ..semmi­képpen sem szabad negatív­nak nevezni”. Az újságírókkal közölték, hogy hivatalos amerikai kö­rök a közeljövőben nem vár­ják olyan bonyolult kérdések, rendezését, mint a nyugat­berlini, vagy a leszerelési probléma, de a szovjet—ama’ rikui és az amerikai—kelet- európai kapcsolatok általános fejlődésének perspektíváit kedvezőnek tekintik. Szovjet hajó tragédiája az Atlaaihóceéaon . Az Atlanti-óceán háborgó hullámain. Cádiz spanyol ki­kötővárostól százötven mér- földnyire elsüllyedt az Umany nevű szovjet ércszál­lító hajó. Legénységének 24 tagját a Biblus nyugatnémet hajó vette fedélzetére. Kilenc tengerész sorsa egyelőre még ismeretlen. öt társuk holttes­tét megtalálták a katasztrófa színhelyén. A legénység meg­mentett tagjai Gibraltárban szovjet hajóra szállták és ha­zájuk felé indultak. Az első jelentésekből meg­közelítően sikerült rekonstru­álni a szerencsétlenség körül­ményeit. A toronymagas hul­lámok között a legénység hő­siesen hareoft, hogy egyenes­be hozza az erősen oldalára dűlő hajót. Alekszandr Tro­pin, az Umany kapitánya nagy nehézség árán orral a hullá­mokkal szembe fordította a hajót. Egy hatalmas hullám leszakította a motoros mentő- csónakot. a legénység meg­mentésére már csak két ki­sebb mentőcsónak maradt. A matrózok azonban nem hagy­ták el a hajót, hanem folytat­ták a küzdelmet. A hajó mo­torja akkor állt meg. amikor az Umany már majdnem ol­dalára dőlt. A hullámok ek­kor az utolsó mentőcsonakot is elvették. A végső, befeje­zetlen rádióüzenet hírül adta, hogy a kapitány, az első tiszt, a .főgépész, a rádiós, az orvos és néhány tengerész nem hagyja el a hajót. A PRAVDA pénteki szá­ma a bratszkí vízien.'nővel foglalkozó anyagai között idézi azt a bejegyzést, ame­lyet Kádár János a múlt év nyarán ■ a vízierőmű látoga­tóinak könyvébe tett. ROBERT KENNEDY ameri­kai igazságügy-miniszter pénteken Tokióban 90 per­ces tárgyalást folytatott Su­karno indonéz elnökkel. A megbeszélés tárgya a délkelet- ázsiai feszültség volt. A FEHÉR HÁZ közzétette Johnson elnöknek az ameri­kai néphez intézett üzene­tét. Az elnök arra hívja fel az amerikaiakat, hogy 1964. május 1-ét, mint a „törvény napját" ünnepeljék meg. A MOSZKVAI RÁDIÓ je­lentése szerint Szibériában 51 fokos hideget mértek. SEGNI olasz köztársasági elnök csütörtökön látogatást tett a Virginia állambeli Norfolkban, a NATO atlanti parancsnokságának főhadiszál­lásán, megtekintett egy ame­rikai atom tenger a latitj ár ót, majd innen repülőgépen New Yorkba utazott. EGYMIELIÓ-TIZENNEGY- EZEU lakosa volt Prágának 1963 végén. Ez a szám Cseh­szlovákia egész lakosságának hét százaléka. Száz év alatt Prága lakossága megnégysze­reződött. — Bűnösnek mondta ki egy johannesburgi bíróság dr. Hilliard Festenstein 33 éves orvost, akit azzal vádoltak, hogy részt vett a betiltott Dél-Afrikai Kommunista Párt tevékenységében. A vád sze­rint mozgalmi nyomtatvá­nyokat találtak nála. A PÁRIZSI Louise—Leiris képcsarnokban megnyílt Pi­casso 1962-ben és 1963-ban készült műveinek kiállítása. A tárlat közönségét meglep­te a 82 éves Picasso fan­táziájának gazdagsága, szí­neinek elevensége. A mes­ter szokása szerint ezúttal sem jelent meg a kiállítás megnyi­tásán. A . új esztendő politikai esélyeinek kutatása közben a nyugati lapok hasábjain felbukkant az a kérdés is, hogy Lyndon B. Johnson, a Fehér Ház új lakója, meny­nyiben tud majd megfejelni a reá háruló fontos felada­toknak. Az új elnököt a ri­portokból megismerhettük te­xasi farmján, amint cow- boy-ruhát ölt, széles karimá­jú kalapot tesz a fejére és felhúzza háza elé a három zászlót: az Egyesült Álla­mok, Texas és családjának saját lobogóját. Beszámoltak a tudósítások arról is, hogy első sajtóértekezletein John­son eléggé ügyetlenül vála­szolt az újságírók kérdés­záporaira, de — fűzték hozzá — „majd belejön”. A lényeges azonban — min­den bizonnyal — nem ez, még ha elárul is valamit egy államférfiú képességei­ből. Johnsonnaik mindenek­előtt politikusi felkészültségé­ből kell majd vizsgát tennie, hiszen a reá váró feladatok a mai szövevényes nemzet­közi helyzetben igen sokré­tűek. Különösen élesen mu­tatkozott ez meg a panamai .válság kirobbanásakor. Az amerikai khtonák panamai lövöldözések viselkedése a csatornaövezetben, .kifejezte az Egyesült Államok latin­amerikai politikájának teljes válságát. Még a vezető ame­rikai sajtó is elismerte, hogy Panama bebizonyította: az amerikaiak . itt gyarmatosí­tókként vannak jelen. A latim-amenikiai térség kul­csa változatlanul az Egye­sült Államok és Kuba vi­szonya. A fordulatra soha sem kínálkoztak olyan le­hetőségek, mint éppen most, hiszen Fidel Castro az egyik amerikai rádiótársaságmak adott minapi nyilatkozatában erőteljesen hangoztatta a bé­kés tárgyalási készségét. A Kuba—Egyesült Államok kap­csolatban tehát van mód a fordulatra és az újra kez­désre. minden azon múlik csupán, hogy az új wa­shingtoni elnök és kormány­zó csapata mennyiben kész kiaknázni a kínálkozó alkal­makat. Az eddigi jelekből ítélve azonban az a sajnálatos kö- vetaeztAés adódik, hogy eb­ben a tekintetben egyálta­lán nem fújdogál majd friss szellő a Fehér Ház felett. John- sonmak egyik első kormány­zati intézkedése az volt, hogy Thomas C. Mann sze­mélyében új vezetőt neve­zett ki a „Szövetség a hala­dásért” program élére és közvetlenül az elnöki hiva­tal alá rendelte a latin- amerikai ügyeket. Thomas C. Mann hírneve eléggé rossz az érintett térség országai­ban, a „kemények” közé szá­mítják, s nem sokat vár­nak tőle, különösen fordu­latot nem az égető gazda­sági, társadalmi és politikai gondok megoldásában. Erre mutat egyebek között az is, hogy az új latin-amerikai teljhatalmú megbízott mellé gazdasági főtanácsadónak Al­berto Cámargo Ilerast, volt columbiai elnököt akarták felkérni, aki azonban visz- szautasította a megbízást. Ta­valy novemberben Sao Fau- lóban az Amerikai Államok Szervezete pénzügy- és gaz­daságügyi minisztereinek ér­tekezletén hozták a határo­zatot, hogy a „Szövetség a haladásért” program kereté­ben washingtoni székhellyel állandó gazdasági végrehajtó bizottságot hoznak létre és ennék elnökéül szerették vol­na megnyern-j Ilerast. -A fel­kínált funkció visszautasítá­sát a volt columbiai elnök azzal indokolta, hogy John Kennedy tragikus halála, va­lamint az új amerikai ad- minisztráció irányzata és poli­tikai elkötelezettségei ellent­mondani látszanak a „Szö­vetség a haladásért” kívánatos fejlődésének. _Ez a kudarc időben a lehe­tő legrosszabbkor jött Johnson elnöknek. Már január első he­tében összeült a „Szövetség a haladásért” amérikaközi bi­zottsága és- ezt az értekezletet a latin-amerikai fővárosokban valóságos szúrópróbán ak te­kintették abban, hogy mi vár­ható Johnsontól. A megfelelő légkör híján a vezető nyugati lapok arról írtak, hogy új lap­pangó válság robbant ki a ..Szövetség a haladásért” prog­ram keretében és éppen ezért az elkövetkező két hét döntő lehet az Egyesült Államok po-, litikájára a kontinens nyugati részén. Ez a don to két hetet bal­jós jelek jellemezték. Meg kell említeni, hogy éppen ezekben a napokban hangzott ei a New Hampshire állam­beli Coneordban Johnson egyik elnökválasztási vetély- társának, a főve szett Goldwa- ter szenátornak választási kortesbeszétíe, amelyben meg­hirdette programját: ha elnök­ké választanák, első tevé­kenysége lenne az elienforra- dalmór hordák felfegyverzése és rászabadítása Kubára, te­hát az Egyesült Államok nyílt fegyveres konfliktusba keve­rednék a havannai forradalmi rendszerrel. Nyilvánvaló, hogy Johnsont Goldwatertől a poli­tikai színárnyalatok egész skálája választja el, de ha az ellenfél ezzel a hisztériakeiiő alapihanggal indul el a válasz­tási hadjáratban, ez befolyá­solhatja a hivatalos kormány­zat cselekedeteit is. Hiszen Kennedy latin-amerikai poli­tikáját is sokszor az határoz­ta meg, hogy engedett a szél­sőséges nyomásnak, s így be­láthatatlan kimenetelű kalan­dokra vállalkozott. A mostani időpont azért is kritikus, mert a latin-ameri­kai térség több fontos orszá­ga komoly és igen súlyos gaz­dasági válságot él át. Csak né­hány hete ért véget időleges, törékeny kompromisszummal a bolíviai ónbányászok sztrájkja, amelyben a fő érde­kelt nem is annyira a La Paz-i kormány, mint a bányá­kat kiaknázó amerikai trösz­tök voltak. Viszont ennél lé­nyegesebben súlyosabb a két „nagy”, Argentína és Brazília pénzügyi és gazdasági helyze­te. Az eddig sorozatosan ki­dolgozott reformintézkedések egymásután csődöt mondot­tak, a pénzügyminiszterek jóformán még el sem kezd­hették programjuk végrehaj­tását. máris megbuktak, mert nem tudtak megbirkózni a rá­juk háruló roppant feladatok­kal. De e nehézségek forrása nem annyira az argentínai és brazíliai belső viszonyokban keresendő, mint inkább abban a tényben, hogy az Egyesült Államok ipari és mezőgazda- sági tröszt-hatalmasságai készakarva támogatják a za­vart és felfordulást szító honi szélsőséges reakciós köröket, mert így remélik megőrizni kiváltságaikat. Hiába a brazí­liai Goulart és az argentínai Iliin elnök minden erőfeszíté­se. kísérleteik zátonyra fut­nak a Washingtonból támoga­tott reakciós politikusok (Bra­zíliában Lacerda Rio de Ja- neiró-i kormányzó) és a pucs- csal fenyegetőző magas ran­gú katonatiszti csoportok (Ar­gentina) ellenállásán és össze­esküvésén. Johnsonnak ilyen körül­mények között két fronton kellene megvívnia harcát, ha őszintén törekednék az Egye­sült Államok latin-amerikai politi kájána k megv áltoztat ú- sára. Szembe kellene száUnia az egész dél-amerikai térsé­get iparilag és mezőgazdasá­gilag kiaknázó és kiszipolyo­zó tröszt-hatalmasságokkal (amibe Kennedynek }s több­ször beletörött a bicskája, mert e tőkeérdekeltségek ke­zükben tartják a CIA-t, a tit­kosszolgálatot), másrészt az új elnöknek saját irányvonalát kellene fájdalmasan felülvizs­gálnia.. V. T. I Az új kormány miniszte­rei átvették hivatalukat, az állami hivatalok, ban­kok és a posta rendesen működik. A zanzibari haladó szak­; szervezetek szövetsége támo- í gátasáról biztosította az új I kormányt. A szakszervezeti I szövetség nyilatkozata meg- i állapítja: „ébereknek kell I lennünk minden ellenforra­dalmi és imperialista mester- I kedéssel szemben”. Panamában a helyi©! változatlan — Jelentette 4ri Galileo Solis külügyminiszter — Szolidaritási tüntetések ro felszólalását. A kubai mi­niszterelnök beszédének je­lentős részét a proletár nemzet­köziségnek szentelte, amely egyesíti a világ dolgozóit a gyarmati rendszer és az impe­rializmus ellen vívott halé­ban. Felszólalt a gyűlésen NyiM- ta Hruscsov szovjet miniszter- eímök is. Beszédében a Szov­jetunió belső és nemzetközi helyzetének kérdéseivel fog­lalkozott. Beszélt a Szovjet­unió és a Kubai Köztársaság népeit összekötő, a marxiz­mus—Isniinizmus nagyszerű elvein alapuló megbonthatat­lan barátságról. A Londonban folyó cip­rusi értekezlet csütörtöki ple­náris ülése után sajtóértekez­letet tartott a ciprusi törö­kök küldöttségének vezető­je. Kijelentette, hegy az értekezlet résztvevői közölt továbbra is sú­lyos nézeteltérések van­nak ég... újból sikrgszállt. a fjjld- KöZl-teihgeri feziget felosztá­sának terve mellett. A ciprusi görög küldöttség ezzel szemben elutasítja a sziget felosztásának bármi­lyen formáját. Londoni .ér­tesülések • szerint a görö­gök ragaszkodnak ahhoz, hogy Ciprus teljes függet­lenséget kapjon. A TASZSZ értesülése sze­rint a ciprusi görög küldöt­tek körében aggodalmat kel­tettek a Ciprusból érkező j legújabb hírek. Azt jelen- i tik ugyanis, hogy 1 a török terroristák ma­guk űzik el lakhelyük­ről a török lakosságot, s így akarják demonstrál­ni a sziget felosztásának szükségességét. A Reuter New York-i tudó­sítása szerint Rosszidesz, a Ciprusi Köztársaság ENSZ- delegétusa V Thant ENSZ- főtitlkárral folytatott csütör- • fők. esti tanácskozása után újságírókkal közölte: meg­egyeztek abban, hogy a fő­titkár Gyani tábornokot, az ENSZ közel-keleti rendfenn­tartó erőinek volt parancs- j nokát személyes megbízottja- | ként a szigetországba küldi. Mint Rosszidesz közölte, Gyani február végéig lesz Cipruson, s nemcsak megfi­gyelőként tevékenykedik, ha­nem annak a lehetőségét is •tanulmányozni fogja, mit.te­het az ENSZ a feszültség csökkentéséért. L. B. J. és Laíin-Ainerika • Abeid Karúmé elnök , csü­törtök este kijelentette, hogy Zanzibar minden .kapcsolatot megszakít az Egyesült Álla­mokkal. Az elnöknek langa- myikai tárgyalásairól vissza­térve tudomására jutott, hogy a Zanziibarban tartózkodó négyAmerikai újságíró eltorzí- • tott jelentéseket küldött ki az j országból a kormányváltozás­ról, s a jelentésekben nevetsé­ges színben igyekezett fel­tüntetni az új vezetőket. Belügyminiszterének, Bábu­nak kíséretében Karúmé még csütörtök este felkereste Pi­card amerikai konzult, akit egy zanzibari szálloda halijá­ban talált meg. Felelősségre vonta az amerikai tudósítók tevékenysége miatt, az ameri­kai diplomata a szemrehányá­sokra kihívóan válaszolt és éleshangú vita támadt közöt­tük. Karúmé azzal vádolta az amerikai konzult, hogy bea­vatkozott Zanzibar belügyeibe. Elrendelte, hogy helyezzék házi őrizetbe a szigeten tar­tózkodó amerikaiakat. Mint­hogy a hét folyamán Zanzi- barból az amerikai állampol- j gárok legnagyobb részét el-! szállították, az intézkedés csak két diplomatára — Picard konzulra és Petterson kövét­ség! titkárra — és a négy sajtótudósítóra vonatkozik. Az amerikai külügyminisz- , tórium szóvivője Washington- j ban közölte, utasítást adtak az Egyesült' Államók tanga- ! nyikai nagykövetének, tegyen ; erélyes lépéseket a zanzibari I kormánynál, s követelje, hogy az szavatolja a szigeten levő amerikaiak biztonságát. A tiltakozó jegyzék átadá­sának akadálya azonban, hogy az Egyesült Álla-

Next

/
Thumbnails
Contents