Pest Megyei Hirlap, 1964. január (8. évfolyam, 1-25. szám)

1964-01-15 / 11. szám

Átadták a Széchenyi úti lakóházakat A CEGLÉDI J Á RÁ S ÉS C EGL É <D V ÁRO S RÉS Z ÉRÉ Vili. ÉVFOLYAM, 11. SZÁM 1981. JANUÁR 15, SZERDA Az Importex Cegléd ,n Eredményesnek ígérkező tárgyalások folynak egy most fejlődő külkereskedelmi vál­lalat ceglédi helyiségének te­lepítéséről. Arról van szó, hogy a Bürgeház dűlő—Szűcs telep, közötti területre im­portból származó textil alap­anyagok tárolására szolgáló raktárakat építenek. A ke­reskedelmi egység már az év első felében megkezdi a működését, hogy azután év­ről évre fejlessze az itteni tevékenységét. Népgazdasági érdek Gondoskodjunk a háztáji állatállomány takarmányáról is! A második ötéves terv hang­súlyozza, hogy a „lakosság el­látásában, külonöszn a sertés-, baromfihús-, tojás- és tej ter­mel ésbsn még jelentős szerep vár a háztáji gazdaságokra'. A háztáji és a kisegítő gaz­daságok állatállománya je­lenleg is jelentős és a közel­Közérdekü kérdés: II óvá áegváak a szemeid ? Legnagyobb meglepetésünk­re a városi tanács építési és közlekedési osztálya több bel­területi lakost a napokban ar­ról értesített, hogy a házisze­mét rendszeres elszállításáról, az előző évtől eltérően, nem tud gondoskodni. A legtöbb helyen a kis ud­varok és az egészségügyi kö­vetelmények tették szükséges­sé a korábbi szeméttárolók el­bontását és a városi szemét- gyűjtésbe való bekapcsolódást. Most azonban éppen a 600 éves jubileum évében, nem­hogy további előrelépésről — a szemétgyűjtés általánossá tételéről —. hanem megszün­tetéséről kell értesülnünk. Ezzel kapcsolatban az illeté­kesek kérdésünkre elmondot­ták, hogy mivel a városi ta­nácsnak csupán egy tehergép­kocsija van, így került sor er­re az intézkedésre. A tanács­ülés azonban már az elmúlt évben megszavazta a szüksé­ges összeget egy új szemé - gyűjtő beszerzésére, de a Ízi- utaláts még a mai napig nem történt meg. Nem tudjuk, kire tartozik az ilyen gépkocsik kiutalása, de hogy egy kicsit gyorsab­ban is intézkedhetne — az biztos. Vagy neki nem gyűlik az udvarában az elhordatlan szemét? Mert ha igen. úgy már ta­lán holnap intézkedne.-n. Bál az óvodában — Mire fordítják, a nyilván- valóan több száz forintot ki­tevő tiszta hasznot? — kér­deztük az óvoda vezetőitől. — A város évenként jelen­tős összegekét költ az óvoda berendezésének pótlására — tájékoztattak. — Emellett azonban igen komoly értéke van annak a segítségnek, amit részben az. ilyen ismerkedési estek haszna jelent, részben pedig közvetlen munkával ad­nak a szülők. Az elmúlt év­ben egy gyermekre 43 forint értékű társadalmi munka ju­tott. Azt szeretnénk, ha ebben az évben még jobb eredményt érnek el. Ezt a célt szolgálja a mostani rendezvény is. Ta­pasztalatunk szerint azok a szülők, akik évenként ezen az esten megjelennek, mindig igen lelkesen, aktívan segíte­nek a nevelési kérdésekben, de minden szervezési és fej­lesztési kérdésben is. jövőben is nagy szerepet fog játszani. A háztáji gazdaságok az általuk termelt termé­kek egy részét elfogyaszt­ják a családon beiül, egy másik részét pedig érté­kesítik, A közvetlen fogyasztóknak történő értékesítésen kívül, a helyi igények kielégítésén túlmenően, a háztáji gazda­ságok hozzájárulhatnak a köz­ponti árualap növeléséhez is. A háztáji gazdaságok termelé­sét mind a lakosság áruel­látásának biztosítása, mind pedig a központi árualap növelése szempontjából segí­tenünk és támogatnunk kell. A háztáji gazdaságokban rsjiő lehetőséget a sok egyéb kö­rülményen kívül feltétlenül fontos kihasználnunk abból a szempontból is, hogy jelen- I tűs állatférőhellyel rendelkez­nek. A zárszámadás ideje alatt is, de különösen utána rö­vid időn belül tsz-elnk elké­szítik végleges formában az 1964. éves termelési tervü­ket. Most van az ideje an­nak, hogy a tervkészítés alkalmával gondoljunk a háztáji állatállomány meg felelő takarmányellátására is. Nem vitás, hogy tsz-einknek elsősorban a közös állat- állomány szükségletét kell biztosítani, de ezen túlmenő­en minden rendelkezésre ál­ló lehetőséget meg kell ra­gadni annak érdekében; hogy a háztáji 'alfáiáitórrtárty szá­mára is biztosítsuk a meg­felelő takarmánybázist. F,zért helyes, hogy a terv- készítéskor már gondolunk arra, hogy a szövetkezeti kö­zös és a háztáji állatok együttes takarmány igényét beállítjuk a termelési ter­vünkbe. 1983-ban tsz-elnk sok mindent tettek a ház­táji állatállomány takarmány­nyal való ellátás biztosítása érdekében. Szinte általános volt az, hegy lucernából a háztáji állatállomány részére biztosítottak területet. Vagy pé'dául a ceglédi Vörös Csil­lag Tsz a tarló felszántása után lehetővé tetíe tagjai­nak. hogy tarlóban másod­vetésként termeljenek takar­mányt. Emellett nem hanya­golható az sem, hogy az árkok és az utak mentét ellenszolgáltatás nélkül odaadták tsz-eink azoknak, akik lctakaritot- ták. Mindezek együttesen azt eredményezték, hogy a ko­rábbi évekhez viszonyítva, lényegesen enyhültek a ház­táji állatállomány takarmá­nyozási problémái, amihez természetesen hozzájárult az j is, hogy a múlt évben váro­sunk területén az átlagosnál jobb takarmány termést taka- ■ látottak be. Termelőszövetkezeteink ve­zetői ebben a gazdasági évben is különös gondot fordítsanak a háztájiak takarmány el­látására, mert az esetleges takar- j mányhiány károsan befolyá- j so'hatja egyrészt a háztáji1 áhoraény. Jétseámbeii alakit- j lásátn mésrésat árutermelésé­nek mértékét^ amely terme- ■ szetesen nem lehet közömbös a fog}-asz lók szempontjából sem. A Széchenyi üli 30 lakásos sorházból húsznak már meg­történt a műszaki átadása. A további 10 lakás építése is hamarosan befejeződik. Az új tulajdonosok névsora eeyc- lorc még csak az OTP álltái között van, de reméljük, ha­marosan névjegyek kerülnek az ajtókra is. Január 28-tól ugyanis már megkezdődhet a beköltözés a kényelmes la­kásokba. Az új tervezési forma — amely szerint a konyha és egy szoba a földszinten, a másik két szoba pedig az emeleten van —. talán szokatlan lesz majd új tulajdono­sainak, de az is lehet, hogy ez a forma jobb lesz mint az előzőek. Felvételünk az új lakóházról készült Tegyük vonzóvá városunkat az idegenforgalom számára Kicsi a szálloda — Kevés a nevezetesség Végleges döntés a 600 éves évforduló ünnepségéről A városi tanács végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén a város vezető szervei hivatalosan is döntést hoztak, a 600 éves évforduló programja tervezetének összeállításában. A végre- j hajtó bizottság titkára ismertette a Minisztertanácstól kapott 1 engedélyt. A Minisztertanács hozzájárult ahhoz, hogy Cegléd í várossá alakulásának 600. évfordulóját két országos jellegű I rendezvénnyel, egész sor megyei és még több városi keretben lezajló eseménysorozattal megünnepelhessük. A végrehajtó bizottság ezen engedély alapján részletesen meghatározta a jövő ünnepi év egész éves programját. Gondoskodott arról, hogy a különböző rendezvényekre meg­felelő anyagi erő álljon rendelkezésre. A részletekről a la­kosságot időben tájékoztatják. Szabály, bürokrácia vagy rosszindulat? A bürokrácia, a rosszindulat, vagy az, hogy „szabály, az szabály?” S. K. — A ceglédi 14. számú Vas­bolt negyed'k negyedéves ter­ve 3 millió 200 ezer forint volt. Ezzel szemben tervét 3 millió 393 ezer forint értésben teljesítette. — Kerékpárosok figyelmé­be! A Jármű- és Motorboltba megérkezett a világítás- garnitúra 130 forintos árban. A motorozok örömére kapható az 5300 forintos Tomas-kolio- ri segédmotorkerékpár, amely 49 köbcentis. — Üj cikkel gazdagodott a ceglédi kölcsönzöbolt. Meg­érkezett az igen keresett pör- kölögép. Szombaton este vidáman pattogó zene hang,ja hívott be bennünket az V. -kerületi óvo­da kivilágított épületébe. Azokban a tennekben, ahol napközben a gyermekek fog­lalkoztatása folyik, estére a szülői munkaközösség hívta össze a szülőket és az. óvoda ismerőseit, barátait. Dr. Dó­zsa József né vezető óvónőtől érdeklődtünk: Kik szervezték ezt a szemmel láthatóan han­gulatos bált? — Már több éves hagyomá­nyunk, hogv ilyenkor január­ban a szülői munkaközösség szervezésében megrendezzük az. óvodánkba járó gyermekek szüleinek, ismerőseinek ré­szére az úgynevezett ismerke­dési estet. Ebben az évben kü­lönösen jól sikerült a rendez­vényünk, mert három nagyon kedves ember tánczenével le­pett meg bennünket. Litovszki Endre és Öcséi János, a Május 1. Ruhagyár dolgozói vállal­koztak arra, hogv tan sóhar­monikával és szaxofonnal. szóra ke "ka szövőket. Hoz- J zajuk r«-:’okozott B. Khi im-$ re. a Villamossági Gyár dől- £ gozója. aki dobbal egészítette ki az önkéntes zenekart — '' hangzott a válasz. — önkéntes zen-szein-k tár- J sadalmi munkában vállalták. J hogy reggelig itt maradnak. £ Hogy miért vállalkoztak er- J re? Azért, mert egyiknek a í gyermeke két éve. a másiké régebben járt ide az. óvodába ; és ígv masukénak érzik a -mi ^ kis közösségünket. Az egyik teremben ínycsik­landozó illatok hívják fel ma­gukra a fiaveimet. Lédeczi Ist- vánnét találtuk itt, aki 10 kiló kolbászt főzött egy nagy lá­basban. A kolbász mellé mus­tárt adtak, de aki kívánta, az süteményeket is vásárolhatott utána. Mert ahogy láttuk, a cukrászsüteményeken kívül házisütemények is kerültek az asztalra. Az egyik tálcán Sági Béláné kínálta a vendégeket a finom „hazai” süteménnyel. Nem tudjuk, meddig tar­tott a vidám mulatság, de azt már az éjfél felé megrende­zett tombolánál tapasztalhat­tuk. hogy Falusi Jánosné ve­zetésével a szülői munkakö­zösség igen eredményes' mun­kát végzett. Nem kevesebb, mint 160 tombolatárgyat hoz­tak össze a szülők és igazi öröm tükröződött mindazok­nak az arcán, akik tombola­jegyeikkel a szerencsés nyer­tesek közé kerültek. vXXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXWXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX' Otthonra találtak Sipos Károly Cegléd, Pus­kaporos u. 10 a. szám alatti lakos panaszos levelet irt szerkesztőségünkbe, amit szó- szerint közlünk és „akinek nem inge. ne vegye magára” jelszó alatt bízunk abban, hogv lesz, aki magára ismer az alábbiakból: „Vállalatunk, ahol dolgo­zom. évek óta patronálja a tsz-t, és .jó magam is társa­dalmi munkása voltam a szö­vetkezetnek. Szalmazsákom felfrissítésére szalmára lett volna szükségem, és kihez fordultam volna kéréssel, mint a tsz-hez. Ott azonban ridegen-hidegen elutasított- tak, azzal, hogy nincs szal­májuk. Mikor a szalmakazal felé sandítottam, módosult a kijelentés — de sajnos nem előnyömre — azzal, hogy nem adhatnak. Üres zsákommal és gondolatokkal telt fejemmel £ bandukolva' kavargott a kér- 'dés bennem: melyik győzött? a felszerelést saját hatásköré­ben elvégzi. A mi jól felfogott érdekünk tehát, hogy ennek feltételeit, egy erre alkalmas épületet minél előbb felajánl­junk erre a célra. Igaz egy kicsit már meg is késtünk! De talán lehetne még időben segítenünk rajta. Dr. Nagy elvtárs elmondott la azt is, hogy az idegenfor­galmi vonzás érdekében süt gető lenne még a város törté­nelmi értékeinek minél széle­sebb körű feltárása. Jelenleg idegenforgalmi vonzóerővel csak a Kossuth Múzeum és a református nagytemplom ren­delkezik. Ezek megtekintése maximum 2 órát vesz igénybe. Mivel foglalják le ezen túl­menően az idegen érdeklődé­sét? Bizony nehéz kérdés. Ezért még. jobban ki kell aknáznunk a történelmi tradí­ciónk nyújtotta lehetőségeket- Fel kell tárnunk, érdekesen és vonzó formában be kell mu­tatnunk történelmi emlékein­ket. Ebből a szempontból nagy vonzó hatása lehetne a Vár- konyi István emlékszobának, amelyben az agrárszocialista parasztmozgalmalc értékeit összegyűjt.hetnénk. Egy iskola­történeti állandó kiállítást rendezhetnénk, amelyben Tö­rök János gazdasági iskolájá­ra, a Toldy Ferenc, Kárpáti Aurél látogatta Fő Nemzeti Iskolára, a református felső iskolára. Dobos Jánosra, Tán­csics Mihályra vonatkozó em­lékeinket összegyűjthetnénk. Városunkban él Benedek Péter neves magyar paraszt-' festő is, akinek képei külföl­dön is nagy érdeklődésre ta­láltak. Az ő összegyűjtött képei­ből is lehetne egy emlék­szobát összehozni. Nem kívánjuk végnélkül so­rolni azokat az értékeinket, amelyek városunk falai között elrejtve, porosodva fellelhe­tők. Amit mondani akarunk csu­pán az, hogy tegyük társadal­mi üggyé történelmi emlé­keink feltárását és méltó ke­retek között való bemutatását. Városunk iránt mind a bel-, mind a külföldi idegenforgal­mi érdeklődés évről évre nő. Ezt a külső szemlélő is le­mérheti a Kossuth Szálló előtt álló idegen rendszámú kocsik növekedő számában, a Déli­báb Eszpresszó, vagy a Kos­suth Múzeum előtt — különö­sen a nyári időszakban — egy­re gyakrabban megálló IBUSZ, ONT, Carpati Cedok, Putnik és In túr ist társasgépkocsik tö­megéből. Ilyenkor télen a disz­nótoros autóbusztúrára érkez­nek sokan, vagy egyéb alkal­mi csoportok látogatnak Ceg­lédre. Nem is beszélve a járá­son belüli iskolai kirándulá­sokról és egyéb idegenforga­lomról. A Kossuth Szálló vendég- forgalmát számszerűen vizs­gálva, megállapíthatjuk, hogy az elmúlt években Mii8 vendég fogadásával és el­helyezésével új forgalmi csúcsot ért el, amely sajnos tovább már nem növelhető. A fogadott vendé­gek száma az 1981. évi 2481 főről 40 százalékkal növeke­dett. A megye kereskedelemfej­lesztési terve alapján 1963~ra 700 ezer forintos költséggel a Kossuth Szálló 5 szobás bőví­tését tervezték, de a Dunaka­nyar gyorsabb fejlesztése ér­dekében ezt az összeget meg­vonták. Jelenleg a ceglédi szálloda tehát túlzsúfolt, na­ponta 10—12 vendéget kell szoba vagy ágy hiányában el­küldeni. Ennek alapján éppen a ju­bileumi évben égetően vető­dik fel városunkban az elszál­lásolási problémák megoldása. Amint, a Pest megyei Ide­genforgalmi Hivatal vezetőjé­től, dr. Nagy Gyulától érte­sültünk, főként ez az oka an­nak, hogy Ceglédet nem tudják a megyei idegenforgalom vérkeringésébe bekap­csolni. Szerinte is szükséges lenne legalább egy 50 férőhelyes tu­ristaszálló létesítése. Ehhez az Idegenforgalmi Hivatal csak épületet igényel, az átalakítást 5 mm*---—---------------------­N XXXXXXXXXXXXXXXNXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVVV'O mennyel. Az ellátásuk ki­tűnő, figyelemmel kísérjük a kalória szempontjából is. Igyekszünk változatos étren­det összeállítani. Állandóan kalóriázunk. Ennek eredmé­nye, hogy a gyermekek szé­pen, egyenletesen fejlődnek. Napi ötszöri étkezést biz­tosítunk. Tízóraira például gyümölcsöt, ebédre főzeléket, húst, csokoládét kapnak. Vi­zet egyáltalán nem adunk, helyette limonádét, citromos teát. Állandóan orvosi fel­ügyelet alatt tartjuk őket. Kopár doktor bácsi látja el az intézetet, nagyon lelkiis­meretesen. Hála a központi fűtésnek, állandóan egyfor­ma hőmérsékletet tudunk biztosítani. — Vannak-e látogatóik az apróságokriak? — Igen. Minden hónap utolsó vasárnapján két órát lehet a kicsinyeket látogat­ni. Helyiséget biztosítottunk erre a célra. Ilyenkor a szü­lők foglalkozhatnak gyerme­keikkel. Nekünk nem cé­lunk a gyermekek elidege­nítése. Sőt olyankor elő is készítjük őket — mondja be­fejezésül az otthon vezető­nője. Ez az 50 szülői háztól el­szakadt, magára hagyott gyermek újra otthonra ta­lált itt a vezetőnő és a gon­dozónők által otthonossá va­rázsolt intézetben. Köszönet érte. Sz. Zs. itt, hiszen minden kényel­met, szeretetet, gondoskodást megadunk nekik. Gondozó­nőink a legnagyobb szeretet­tel, megértéssel foglalkoznak velük. És higgye el, ezek a kicsinyek cserébe olyan há­lásak tudnak lenni! — Mikor létesült ez a cse­csemőotthon? Es hogyan ke­rülnek be ide a gyerekek? — 1955. január 1-én jött ide az első gyerek. Átme­neti is, de inkább állami gondozott gyermekeink van­nak. Másfél éves kortól há­romévesig. Ezt a kort elérve vagy nevelőszülőkhöz kerül­nek, vagy óvodás otthonok­ba, de ez elég ritka, mert sajnos még kevés ilyen ott­honnal rendelkezőjük. Létszá­muk ötven. A kicsinyekre 15 gondozónő ügyel, majd­nem mind szakképesítéssel rendelkezik. — Milyen a napirend? — Reggel 7-kor ébresztő, öltöztetés, utána reggeli tor­na. El sem hiszi, a gyere­kek milyen önállóak. Igye­keznek ők maguk felvenni a ruhadarabokat. Vannak to­tyogósok és nagy csoporto­sok, az utóbbiak már sokat segítenek, igen aktívan vesz­nek részt például az ebé­deltetésben. Egyébként is igyekszünk önállóságra ne­velni őket és nagy ered­Váratlanul — éppen a reg­geliosztáskor — toppantunk be Albcrtirsára, a festői környezetben levő megyei csecsemőotthonba. Ar intézet ősrégi fákkal körülvéve, két- holdas területen fekszik. Nyáron pancsoló, füves já­tékudvar áll a csemeték ren­delkezésére. Kivül-belül, amerre csak nézünk, kato­nás rend, ragyogó tisztaság \ fogad. • >f A vidám, ugrándozó, egész- j séges apróságok örömmel, £ szinte vendégszeretöen vcsz- nek körül bennünket — fehér $ köpenybe bújtatott — idege- neket. Itt ugyanis az a 'tf szabály, hogy az utcán járó £ ember abban az öltözékben í — a gyermekek egészségének % megvédése érdekében — nem £ lépheti át a szobák küszöbét ^— mondja Szalai Árpádné, % az otthon vezetője. Hogy érzik magukat az ^ apróságok ebben a pompá- $ san berendezett, modern bú- í torokai ellátott otthonban? y í — Nagyon szeretnek itt len­gni a kicsinyek. Azt hi- ^ szem nem túlzók, ha azt ^ mondom, hogy a napyob- £ bacskáknak — akik már ér- J telmesebbek — eszükbe sem £ jut, hogy elkívánkozzanak in- $ nen, még akkor sem, ami- % kor az anyukák látogatást /• tesznek. Szépen megszoknak

Next

/
Thumbnails
Contents