Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-11 / 289. szám
& ft # if PILLANATKÉP (Színhely: armo- «jMI nori gimnázium előtti auióbusz- megálló, ahol többen állnak autóbuszra várva. Időpont: hétfő, délután 17 óra.) Fiatal, fiús hajú kislány szalad ki a gimnáziumból a W/ megállóhoz. öltözéke a sötétkék formaruha, s adatta vékony fehér blúz, lábán papucsfélcipő. — Hát a kabátod? — kérdezik osztálytársai, akik szintén, jól felöltözve ott várakoznak. — Nem tudom! mondja lehangoltam — A.z esti tagozatosok kirámoltak a szekrényekből és áttették, valamelyik másik szekrénybe. A jelenlevők süjnálkoznak. >5 kislány (lehet másodikos) didereg. Valaki a felnőtt utasok közül (nyilván édesanya), elkezd vetkőzni. — Itt a kardigánom, kislányom — s máris nyújtja a test melegét még őrző gyapjúkabátot. A kislány szabadkozik, de felveszi. * Pénzed van? — kérdezik. — Igen — mondja —, de már mosolyog. S mi is vele. A zuzmarás, téli időben. már a hideg sem olyan keliemet- few- ___________(—6 —ö) — A járási KISZ vb ma ülést tart. Az ülésen: a bé- nyei, a kávai, a monori és a vecsési KISZ-szervezetek politikai irányító munkáját; a KISZ-oktatás beindulásával kapcsolatos észrevételeket tárgyalják meg. Leathár Kálmán járási tanácstag, fogadónapját holnap délelőtt 10 órakor a pilisi tanácsházán; második félévi tanácstagi beszámolóját pedig délután 4 órakor a telepi iskolában tartja. — Tizenöt éves jubileumával egybekötött ünnepi közgyűlését a Pilisi Szabó Ktsz 14-én. szombaton tartja. Jutalomban részesítik a ktsz o—10—15 éves dolgozóit. — Közös értekezletéi tárta hált csütörtökön délelőtt fóf kilenckor a járási pártbizottság székhazában a tsz- párttitkárok és elnökök, valamint több budapesti üzem, vállalat párttitkára és igazgatója. Megvitatásra kerül: a tsz-ek gazdasági, illetve a mozgalmi tevékenysége, feladatai. hírünk az országban A falurádió mikrofonja a ! napokban Üllőre látogatott, i ahol Kispista István beszél- j getést folytatott Pataki Já- : nos állattenyésztővel és Csór- i ba Pál gondozóval az ál- : ki hiány biztonságos átteleí- tetéséről, a takarmány ízle- ; tes elkészítéséről és a hozamok emeléséről. — Több mint háromszáz- ! ezer forint értékű földműn- í kát végeznek a kubikosok a] Nagykátai Állami Gazdaság íápiósápi üzemegységében. A munkások a szeptember 8-i áradás által lehordott termőföldet pótolják. 500 holdra növekedett a szőlőterületük az új telepítéssel, március 1-től havonta 200 munkással többet tudnak foglalkoztatni a megnövekedett területen. MAI MŰSOR MOZIK Gomba: Aki átmegy a falon. Gyömrő: Hitler éle:e. Maglód: Asszony a teleoen (széles). Men- de: Mai lányok. Monor: Vidám utazás. Nyáregyháza: Katonazene. Pilis: Egy év. 9 naoia. Tápiósüly: A lány és az államügyész. UH: Katonazene. Üllő: Asszony a teleoen (széles-). Vasad: Jó emberek között. Ve esés: Születési bizonyítvány. TIT-előadások Monor. 18 óra. Munkásai’ úti iskolában: Az otthoni munka fontossága, a túlterhelés kérdése. Előadó: Szilágyi Csabáné. Nyáregyháza. 18 óra. a művelődési otthonban: A serdülőkor problémái. Előadó: dr. Máriái Viktor. Tápiósáp, 18 óra. a művelődési otthonban: A dolgozó szülő és a nevelés. Előadó: Fóris József. 18 óra, művelődési otthonban: Petőfi Sándor és kora. Előadó: Cseri Jánosaié. Tápiósüly. 18 óra. a művelődési otthonban- A csecsemő gondozása. Előadó: Károsi Éva. Vecsés. 17 óra. Martinovics téri iskolában: A ..szent szabadság” apostola. Film: Kihunyt egy csillag. Ekét a kardokból. Válasszátok a szabadságot. Előadó: ősz Béla. MONOB-VIDta A PEST MEGYE! HÍRLAP KÜLÖNKIADÁSA V. ÉVFOLYAM, 289. SZÁM 1963. DECEMBER 11, SZERDA Egészségügyi szerveink fontos feladata a csecsemőhalálozás elleni küzdelem A csecsemőhalálozás aránya járásunkban az országos átlag felett van. Egészségügyi szerveinknek komoly problémát okoz e viszonylag magas halálozási arányszám leszorítása. Ezzel kapcsolatosan tettünk fel néhány kérdést dr. Nagy István járási főorvosnál<, — Hogyan alakul a csecsemőhalálozás és milyen tényezőktől függ annak nagysága? — A csecsemőhalálozások nagyobbik részét, pontosan 66,7 százalékát az endogén (belső) halálok teszik ki. Ide soroljuk: a vele született élet- képtelenséget; a fejlődési rendellenességet és a szülési ártalmat, melyek következtében a halál beáll. A halálozás másik részét az exogén (külső) halálok — légúti és hasi megbetegedések, fertőző betegségek stb. — képezik. — A csecsemőhalálozás alakulásával kapcsolatban érdemes néhány statisztikai adatot is felsorakoztatni. Az egészségügyileg fejlett kultúrájú országokban, például Hollandiában 1923—33-ig, tehát tíz év alatt 61-ről 44-re, Svédországban 1925—40-ig, pontosan tizenöt év alatt 60- ról 42 ezrelékre csőiéként a csecsemőhalálozás. Magyarországon viszont 1957—60-ig, mindössze négy év alatt 62- ről 44 ezrelékre csökkent az elhalt csecsemők száma. Ragyogó, de nem eléggé megalapozott eredményről tanúskodnak a számok, mert ha fellép egy súlyos járvány, akkor ez a helyzet nyomban felborul. Egyáltalán nem megnyugtató A mat menü: almaleves, gombás hús párolt rizzsel úti általános iskolában miután sikerült a megfelelő kcnyhafelszérelést biztosítani — a VI., VII. és Vili. osztályos leánytanulók részére bevezették a háztartási teendők megismertetését és tanításét. A lányok Nemes Erzsébet tanárnő vezetése mellett megtanulnak kézimunkázni (kötni, horgolni), szabni, varrni (kézzel, géppel), főzni, teríteni, tálalni, stb. Látogatásunkkor a VII/A osztály leányai főztek. Valamennyien a saját maguk varrta és buzsáki hímzéssel díszített fehér kötényben és fehér fityulával a fejükön, a főzés izgalmaitól kipirult arccal, mint kis szakácsnők forgolódnak a számukra kijelölt munkakörben. A villanytűzhelynél Feig! Jutka és Muharos Margit szorgoskodnak. Büszkén emelik fel a fedőket és kínálják áz illatozó almalevest, az ínycsiklandozó gombás húst és párolt rizst, a mai menüt. A gazdasszony szerepét ma Kiss Katalin és Törköly Erzsi töltötték be. A mindenkori FIGYELŐ HIGIÉNIA Minden közétkeztetést végző vendéglátóipari üzemegységnek be kell tartani a higiénia, a köztisztaság szabályait. Igaz, hogy a Gyomráról—Monorra vezető út mellett lévő monori kiskocsmát senki sem tartja közétkeztetési üzemegységnek, sőt, talán nem is tartozik a legjobb közitatási munkát végző üzemegységek sorába sem. (Legalábbis tisztaság és rendezettség tekintetében nem.) De nem is errőZ akadtak most írni-—•—— Bármennyire is nem feladata ennek a helynek a közétkeztetés, azért valami ennivalót itt is tehet kapni. Úgymint: szendvicset lcettőhatvavért. A zsömlében egy darab rán- totthús van, aminek a korát igen nehéz lenne meghatározni. Mindenesetre olyan kemény volt. amit én ettem, mint a cipőm talpa. (Azzal a különbséggel, hogy még a cipőmtalpával nem próbáltam az éhségemet csillapítani. No, de ez a tisztaság szempontjából nem szúr még szemet, (Legfeljebb gyomrot.) A lángosról akarok most írni, amit ott vettem. A nevezett lányos ott áll a pulton egy koszos (így, ahogy mondom: koszos) kendővel letakarva. (A lán- gos minőségéről azaz minő- ségtelsnségéröl inkább nem szólok. Megjegyzendő, hogy a kiszolgáló bevallása szerint két napos volt.) A letakart lángoshalom mellett egy korsó só állt. Na most már: ha. valaki lángost vett, a következőképpen járt el, az önkiszolgáló módszer szerint: Befizetett az ott levő sze- .mélyzetnek egy forint húsz fillért, vagyis a lángos vételárát. Ez az egyhúsz a következőkre jogosította a kedves vevőt: belekotorászhatott a lángoshalomba és tetszés szerint összefogdos- hatta az ott levő összes lángost. Majd, ha kellőképpen kikotorászta magát, a lányosok között, akkor belemehetett az egyhúszért a sótartónak kinevezett sörös- ibrikbe is. Ott alkalmasan összetörhette hüvelykujjával az összekeményedett sótömeget és megsózhatta a lányosát. Nos hát, ez van. Ezt tudják Monoron nyújtani. Ezt és még egy sószórót, meg egy villát sem. —K— VENDÉGLÁTÓ VICCEK Újsághír: Tűrhetetlen állapotok vannak a gyömrői gazdaköri italboltban. — Te asszony! Menjünk át egy kicsit a gazdakörbe, nem szeretem ezt a túlzott tisztaságot! Újsághír: Baj van a cserépkályhákkal a monori Vigadóban. PÍRií® CSt« Átmeneti megoldásként — jobb híján — ez javasolnánk Csegó rajzai a csecsemőhalálozás aránya járásunk viszonylatában: 1962-ben 48 és az idei év hárooinegj’edévé- nek végéig 54,5 ezrelékes. Éppen ezért nagyobb erőfeszítéseket kell eszközölni a jövőben az egészségügynek ezen a fontos területén. — Mit lehet és mit kell tenni a csecsemőhalandóság csökkentése érdekében? — Pillanatnyilag a külső halálozási okok elhárításán van a főhangsúly, mivel a belső okok kiküszöbölése csak kisebb százalékban jár «ikerrel. Itt kap komoly szerepet a körzeti orvos és védőnő, valamint a mozgó szakorvosi szolgálat. Ha ők jól összehangolják a munkájukat, akkor igenigen sok esetben olyan védelmet 'tudnak kialakítani, hogy nem fejlődik ki betegség. A védőnő látogatásai során gondozási tanácsadássá] is segíti a gyermek táplálkozási, ruházkodási és fűtési gondjainak a megoldását. A terhes anyák felvilágosításában nagy szerepet kap a Vöröskereszt és a nőían ácsok. A legnagyobb felelősség végsősoron az anyára hárul, akinek az orvosi és védőnői tanácsokat be kell tartania gyermeke egészségének megóvása érdekében. Nem fordulhat elő olyan eset az elkövetkezendő időben például, hogy egy háromhetes korban levő gyermekkel darát etessenek, előidézve esetleg egy-egy súlyosabb, sőt halálos kimenetelű betegséget. — Mi a helyzet az orvosi szaktanácsadás terén? — Sajnos, az a tapasztalat, hogy az orvosok általában mintegy 50 százalékban hiányoznak a szaktanácsadásról, kivéve Ecser és Maglód községet, ahol a tanácsadó orvos minden esetben megjelent. Az eddigieknél sokkal eredményesebb munkát kell felmutatni a szaktanácsadás vonalán orvosainknak. — Milyen feladat hárul a szülőotthonra? — Komoly és felelősségteljes feladata kell hogy legyen a területi szülőotthonnak. Meggyőződésem szerint növelhető a kihasználhatósága és így lehetővé válhat az az elgondolás, hogy a veszélyeztetett terhesek nagyobb része már jóval a várható szülés ideje előtt nyerjen felvételt a járási szülőotthonba, így az állandó ellenőrzés mellett a koraszülés — ami tavaly 9,9 az idei háromnegyed- év végén pedig 12,7 százalék volt járásunkban — és a különböző szülési ártalmak kiküszöbölhetők. ITnitka János gazdasszony feladata a költségek és a szükséges anyagok kiszámítása és begyűjtése, beszerzése. A sertéshús beszerzését Kovács Évi vállalta a Kispesten dolgozó papa terhére ... Az ízlésesen terített asztalok mellett, váltott beosztás szerint a kis szakácsnők egymásnak tálalva jó étvággyal elfogyasztják azt, amit saját maguk ‘ főztek. Az ebéd végeztével mosogatás, elrakodás, tisztogatás gyors tempóban, hogy a 2 órás foglalkozás végére minden tisztán, rendben a helyén legyen. A kislányok fél évig műhelygyakorlatot és fél évig háztartási munkát végeznek és tanulnak. Mind a két tevékenység szükséges és hasznos. A fiúk sajnos e téren lemaradnak. Ök majd csak az életben és saját kárukon fogják megtanulni, hogy néha nekik is kell valamicskét a házimunkákhoz érteni, ha történetesen enni akarnak, vagy egy gombot kél] felvarrnd maguknak. (Br. Huszty) A zord idő sem hátráltatja a vasúti szállításokat E heti tanácsülések Ezen a héten járásunkban hét községi tanács ülésezik. Csütörtökön Péteriben az 1963. évi igazgatási munkát tárgyalják meg. — Pénteken: Monoron az 1963. évi községfejlesztési tervet értékelik, valamint megvitatják a tanács és a vb jövő évi munkatervét; Pilisen a tanács 1963. évi munkájáról szóló beszámolót tűzték az ülés napirendjére; Tápiósülyben a tanács ez évi munkája mellett az egészségügyi áb munkáját is értékelik; Vasadon n mezőőrök további alkalmazásának, az államigazgatási munkának, valamint a pénzügyi áb ez évi tevékenységének a megvitatása kerül a tanácsülés napirendiére; Vecsésen, értékelik a községfejlesztési és az építés- közlekedési áb munkáját, ugyanakkor megtárgyalják a belvíz okozta károk helyreállításával valamint a vízlevezetéssel kapcsolatban tett intézkedéseket is. — Szombaton Üllőn, a tanács és az áb-k munkáján kívül a vízellátás helyzetét is megvitatják, Hírek a tsz-közi sertéstelepről (Tudósítónktól.) Az elmúlt hét vegén ülést tartott a vállalkozás igazgató tanácsa. Megtárgyalták az 1964. évi termelési beruházási tervet és a ráépített pénzügyi előkalkulációt. k Hatszáz süldő érkezik szerdán és csütörtökön a Lajta—Hansági Állatni Gazdaságból. A munkásszálláson tartózkodók idejének kellemesebbé tételére a vállalkozás vezetősége egy Velence típusú rádiót vásárolt. k Ez évi utolsó állatszállításra 30-án kerül sor. Ezen a napon 100 darab hízott sertést ad át a vállalkozás az ÁHatfor- galmi Vállalatnak. Ady Endre úti sütőüzem még mindig nem rakatta ki a lisztjét. Vasárnap pedig négy szór telefonáltam annak érdekében, hogy ez minél hamarabb megtörténjen. A liszt ugyanis vasárnap reggel óta fekbéres, költsége nem kevés! Célszerű lenne, ha vasárnap valaki ügyeletet tartana « sütőüzemben és intézkedne az ám kirakásáról. Amíg beszélgetünk, Bajkai Sándor éjszakái ügyeletes raktáros lép be az ajtón. Még mielőtt elmenne, Roik Istvánnal megbeszélik a sürgős, gazdasági jelentőségű szállítások kocsiigényeinek sorrendiségét. — Kocsiigénye van a magtisztító telepnek (exportra!), MÉK-nek Iádaszállításra, a keverőüzem részére takiar- mánytápnaik — mondja. — Ha nincs elég kocsink, a KTG-hez fordulunk, s kérjük. engedélyezze, hogy a külföldi kocsikat is — hazafelé irányítva — megrakjuk. Jelenleg is van egy CFR jelzésű, romén kocsink, amelyben Sza- jo!ba ládákat szállít a MEZŰ- KER. Közben egymás után érkeznek a darabárus kliensek: leadás, feladás ad munkát. Útban a tolatós vonat; szinte szünet nélkül bonyolódik a forgalom. A cél — mint mondotta Roik elvtárs meggyorsítani a kocsifordulókat. Nem könnyű feladat ez a zord, téli időben, s ha van. is kisebb zökkenő, az áru- szállítás nem áll meg, táplálja az ország vérkeringését. Elismerés érte! (Hörömpő) ANYAKÖNYVI HÍREK Monor Születtek: Csetó Imre és Szlivka Ilona leánya: Hona, Maszel Sándor és Balatinácz Anna fia: Sándor. Cseresnye János és Sándor Erzsébet leánya: Melinda Erzsébet. Haidu László és Kocsis Erzsébet fia- Gvöray. O!áh Imre és Kenyeres Rozália fia: Tibor. Bur- ián Imre és Ácsai Mária leánya: Mária. Házasságot kötöttek: Erős Gvula és Darázsi Amália. Vidék József és Czene Erzsébet. Batvinszki Miklós és Bakos Lídia Ilona, Mir.den.nap mozgalmas a monon vasútállomás raktára. Különösen hétfőn nagy a forgalom, amikor kezdődik a hét. Roik Istvánt, az ügyeletes raktárost, csúszós, jeges sínek között találom. * — 18 vagon jelenleg az állomás teherforgalma — mondja üdvözölve, miközben feljegyzi a kocsik számait. — Melyik vállalatnak érkezett áru? — Cement jött az állami gazdaságinak, mész a TÜZÉP- nék, zsír a FÜSZÉRT-nek stb., stb. — mondja jókedvűen. Később bent az irodában csengeti az állami gazdaságot s jelzi, hogy a kocsi kirakható. Azután a Monorí Községi Tanácsot, Haár László elvtársait hívja: Egy vagon kő érkezett! — hangzik a bejelentés — szíveskedjenek minél előbb kirakatni. — Nagyon bosszant — fordul felém —, hogy a monori
