Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-08 / 287. szám

mecrr.i 7i írlap 1963. DECEMBER 8, VASÁRNAP Fiatal szakmunkások Aj ... .. állami szer­ez uJetekes vek közlése szerint az 1963—64-es oktatási időszakban több mint 20 ezer traktorost képeznek ki kü­lönféle tanfolyamokon. A mezőgazdasági szakmunkás- képzés egyéb területein is több tízezerre tehető or­szágosan azoknak a száma, akik valamely munkaterü­leten képesítést szereznek. Tovább bővül a szakmunká­sok száma a termelőszövet­kezetekben, az -állami gaz­daságokban, s ez a körül­mény bizonyosan kihat majd a mezőgazdasági termelés kedvező alakulására. Hiszen éppen erről van 6zó: kamatozik-e eléggé a termelésben a szakmunkás- képzés gyorsuló üteme? Mert azt talán mondani sem kell, ihogy a termelés magasabb szintre emeléséért vállalja ál- •'Hamunk a tömeges kiképzés­sel járó nem csekély áldo­zatokat. Mostanában elgondolkoztató adatokat hallunk arról, hogy a szakmunkás-bizonyítvány megszerzése után tobten hátat fordítanak a mezőgaz­dasági nagyüzemnek. Halljuk továbbá, hogy akik ott ma­radnak, különböző ©koknál fogva, nem érzik jól magu­kat. S minthogy többnyire az új szakmunkások a fia­talabb korosztályok soraiba tartoznak, számos tsz- és állami gazdasági vezető az­zal magyarázza viselkedésüket, hogy a mai fiatalság, úgy, ahogy van, idegenkedik a mezőgazdaságtól. Ezért az­tán meg sem kísérlik, hogy közel kerüljenek hozzájuk, vagy hogy orvosolják pana­szaikat. Amióta a gépek teret hódí­tottak falun, s a technikának ez az előretörése napról nap­ra nyilvánvaló, igen sok fia­tal szemében nőtt a mező­gazdasági munka becsülete. Sokan ismerik fel napjaink­ba». hogy7 a (jünszérü föjdpiű- velés nem azonos azzal’ amrt- Szüleiktől megtanultak. Lát­ják azt is, hogy egy jó szakmunkás többét keres és több pénze marad meg. ha otthon dolgozik, mintha vá­rosi munkahelyre utazgat. Mind nagyobb az olyan fia­talok száma, akik szíwel- Jélekkel. teljes tudásukkal hajlandók dolgozni az új arcú íalu kialakításán. K . ,. azonban, megbe- erdes csüljük-e őket eléggé? Bizalmatlanok va­gyunk-e velük szemben, vagy pedig a nap minden órá­jában azt érzik: bízunk ben­nük. Hagyjuk őket érvénye­sülni, vagy háttérbe szorít­juk őket? Nem is olyan egyszerű a fedelet. Az egyik Pest megyei tsz- ből több mint két évvel ez­előtt több fiatal egyszerre vo­nult be katonának. Amikor el- jnewtek, maga a tsz-elnök kí­sérte kd őket az állomásra, s atyai jóindulatot sugárzó sza­vain egyesek könnyekig meg- ; hatódtak: .,Várunk bennete- í két, visszavárunk mindnyája- \ tokát fiaim, hiszen ti vagytok \ a mi támaszaink, a ti jó mun- ! hátak nélkül bizony eddig ke- \ vesebbre jutottunk volna ■ ■ ■” ! Aztán letelt a katonaidő, s a: fiatalok ki vétel nélkül vissza- \ tértek a tsz-be. Nagy volt az; örömük, hiszen közülük két-! ten traktoros képesítést sze-; nezte a néphadseregben. Örö-1 műk azonban később elkese- : redőssé változott, mert nem; ültették gépre őket. hiábaj kérték, a vezetőség hónap­Több százezer forintos kötbér és ­I térítési igény a felvásárló vállalatok ellen Tsz-iogász a dabasi járásban Köztudomású. hogy az idei zöldség-gyümölcsidényben, kü­lönösen a termelőszövetkeze­teknél. jelentkezett értékesí­tési nehézség. A felvásárló vállalatok a bő termés miatt a legkülönbözőbb kifogásokra való hivatkozással még a szer­ződésileg lekötött mennyiséget sem vették át. Ho-gv a felvá­sárlásnak ez a lébonyolítási módja ilyen súlyos károkat okozott a mezőgazdaságnak, azt egyetlen járás viszonyla­tában most vizsgálta ki a da- basi járási tanács felvásárlási csoportja. A járás termelőszövetkeze­teivel a MÉK-en kívül több konzervgyár kötött termelte­tési szerződést. A vizsgálat megállapította, hogy az áru­átadásnál a felvásárló vállalat természetesen megkövetelte a szabvány szerinti minőséget, néhány termelő viszont nem válogatta az átadásra kerülő árut. amit azután az átvevő másodosztályúnak minősített. Az így minősített árunak csak egv bizonyos százaléka számít a szerződés teljesítésébe. Az idei bőséges termésnél az átvevő vállalatok azon­ban gyakran túlzott minő­ségi követelményekkel lép­tek fel. 82 mázsát vett át, s a le nem szállított mennyiségért 1360 forintos kötbérigényt támasz­tott az egyeztető bizottság előtt. A tárgyaláson azonban igényétől elállt. A legnagyobb kötbérigényt — járási viszonylatban — a felsőpakonyi Üj Élet Tsz támasztja a konzervgyár ellen. Igaz, hogy a tsz. miután össz­termése csak 4110 mázsát tett ki. akadályközléssel élt, de a konzervgyár csupán 2300 má­zsát vett át. A tsz mindezek alapián a konzervgyártól 175 230 forint kötbért, illetve kártérítést követel. A felvásárlási csoport ja­vaslatot tett a járási tanács végrehajtó bizottságának, hcsv akár a tanács mezőgaz­dasági osztályán, akár a fel- vásárlási csoport mellett alkalmazzanak jogászt a járás termelőszövetkeze­teinek költségén, a ter­melőszövetkezetek érde­keinek fokozottabb védel­mére. Elsősorban a termeltetési szerződések megkötésénél, az áruk átvételénél, szállításánál végezhetne nagyon hasznos munkát a jogszabályokban járatos új termelőszövetkezeti alkalmazott, nehogy megis­métlődhessék az átvételnél idén tapasztalt sok visszásság, amelynek csak a dabasi járás területén több százezer forin­tot kitevő kötbér- és kártérí­tési igény a következménye. Nem beszélve arról a tetemes anyagi kárról, amelyet a jo­gaikkal élni nem tudó járás­beli termelőszövetkezetek el­szenvedtek. A tanács végre­hajtó bizottsága a felvásárló csoport javaslatát magáévá tette s ígv a tsz-ek jövő évi szerződéseiket már jogtaná­csosok segítségével kötik meg. Társadalmi összefogás a vízhasznosításra Megalakult a Pest megyei Vízvédelmi Bizottság számra csak hitegette mind­kettőjüket. El kellett nézniük, hogy az elnök rokonai ülnek a traktorok nyergében, akik rá­adásul nem is rendelkeznek szakmunkás bizonyítvánnyá!. Persze, hogy azóta a nemrég leszerelt fiatalok azt nézik, hol helyezkedhetnének el má­sutt, ipari üzemben. A mástik községben gépre ültettek egy fiatal traktorost, s a munkarend úgy hozta, hogy a vetés dandárjában a gépcsoport vezető egyik nap rá­bízta a szállítás felelősségtel­jes munkáját. Amikor ellen­őrző körútja során a tsz-agro- nómusa meglátta ezt a fiatal traktorost, magából kikelve szitkozódni kezdett: „Meg­őrült az a gépcsoport vezető Már ilyen gyerekeket is elen­ged a traktorra.” Pedig a trak­toros mór nem gyerek, s ami különösen fontos, képesített szakmunkás. Érthető, ha fájt neki, hogy ennyire lebecsü­lik. A. Földművelésügyi * ’M "iszíériumból nemrégiben küldöttség járt az egyik nyu­gati országiban. A küldöttség egyik tagja hazatérése után el­mondotta, hogy ő bizony lá­tott traktoron ülni 8—10 éves gyerekeket is. Ezek a gyere­kek természetesen nem a föl­deken dolgoztak. A gének is affél kiszuperált masinák voilt- tak. De kitűnően megfeleltek annak a célnak, hogy a gyere­kek — idősebbek felügyelete mellett — megismerkedjenek szerkezetevei. A Hazafias Nép­front nemrégiben tartott me­zőgazdasági jellegű tanácsko­zásán — a Gödöllői Agrártu­dományi Egyetemen — szóba került ez a példa. Aki szóba hozta — köztiszteletben álló fiatal tudósunk —, annyit tett hozzá mindössze: „Vajon nem érkezett-e el az ideje annak, hogy már az általános iskola utolsó évfolyamában egy 'rtptttjdijas szerelő felügyelete mellett kapnának az iskolák egy-egy kiöregedett traktort, amelyen keresztül a gyerekek megszeretnék a mezőgazdasági technikát. Mi még sokszor a fiatal szakmunkásokat sem en­gedjük közel a géphez. Miért nem bízunk bennük? Miért nem bátorítjuk őket? Nagyobb bizalom szükséges a fiatal szakmunkások iránya- j ban. A bizalomhoz az eddigi- 1 nél odaadóbb szeretet kell. Ahol 11 ez hiányzik, ott hamar búcsút ! mond a földnek az ifjú nem­zedék. Kárbavész a kiképzé­sükre fordított összeg, amely tanulómként 50 ezer forint. A valóságban nem növekszik kel­lő ütemben a szakmunkások száma, s továbbra sem tudjuk megoldani az olyan fontos fel­adatokat, mint a kettős mű­szak bevezetése, vagy azt, hogy minden gép mellé segédműve­zetőt is állítsunk. Növekszik a helyenként amúgy is nagyará­nyú lemorzsolódás a taníolya­! motoról. csökken a mezőgazda­sági szakmunkásképzés vonzó­ereje a felnövekvő generációk ' előtt. ! A ,. . traktorosoknál és t lat a I szakmunká­soknál. akik mezőgazda- i sági üzemben dolgoznak, fel- | merül a bérezés kérdése is. 1 Évek óta felelős fórumokon folyik a vita arról, miként le­hetne kifejezésre juttatni fo­rintban is a mezőgazdasági szakmunkások nagyobb anya- | gi megbecsülését. E téren türe- j lemre kell intenünk azokat a j fiatalokat, akik szakmunkás- i oklevéllel a zsebükben nsta- I Ián azt hiszik, hogy máris töb- j bet. tudnak, mint azok a képe­sítés nélküli parasztemberek, akik évtizedeket töltöttek el a gazdálkodásban. Meggyőződé­sünk. hogy a fejlődés üteme a nagyon közeli jövőben napi­rendre tűzi ezt a feladatot is, addig azonban a türelem mel­lett a józan gondolkodásra, szerénységre is nagy szükség ; van. A szakmunkások bérezé­sét meg kell oldani a szövet­kezetekben, de úgy, hogy az ne legyen sérelmes a szövetke­zetik tagok idősebb korosztá­lyaira, akiknek nem adatott meg, hogy képesített szakem­berek legyenek. Aki manapság a vidéket jár­ja, tapasztalhatja, hogy érde­kes változáson megy keresztül a vidéken élő ifjúság. Akik pár éve még az eszpresszótól, a kulturális lehetőségek biztosí­tásától tették függővé a falun maradást, azok közül sokan kezdenek mélyebben gon dől- j kodná. Kezdik látni a lénye- ■ get: ahhoz, hogy falun szebb és jobb legyen az élet, minde- : nekelőtt a termelés kultúrált- ; ságát kell emelni. S mind töb- i ben vannak, akik vállalják a :• munka sűrűjét, i Adjunk hát teret a fiatalok í kibontakozásának! Kicsinyes célok. önző. érdekek ne szeg­jék kedvét az ifjú akaratnak. Kovács Imre A tsz-ek viszont a minőségi vitáknál nem kértek szakértői szemlét. A tsz-ek vezetői egyébként sem nagyon ismerik a vonat­kozó jogszabályokat, mert bár a járás valamennyi tsz-ének lett volna oka arra. hogy köt­bérigényt támasszon az át­vevővel szemben, ezt vagy nem érvényesítette, vagy a harminc napon belüli határ­időt nem tartotta be. Ez tör­tént a bugyi Tessedik Tsz-nél is. ahol száz mázsa uborkára kötöttek termelési szerződést. A termés végül 523 mázsa volt. ebből azonban a MÉK különböző kifogásokkal csak Sürget az idő A nagykátai Magyar—Koreai Barátság Termelőszövet­kezetben 100 férőhelyes szarvasmarha-istállót készít a gaz­daság építő brigádja. Az istállót már át kellett volna adni — az idő is ugyancsak sürget —, de az anyaghiány miatt késlekedik a munka (Mihók felv.) FERROGLÖBUS V asf élgy ártmány Értékesítő Vállalat rti sr tikiulo munkns ok at vesz. fel azonnali belépés­sel, munkásszálló biztosítá­sával. Tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés: Budapest XV., Körvasút sor 110. Munkaügyi osztály f £ Túl voltam már az ismerke­dj dés sokféle érdekességén, ami- $ kor a kapun begördült a pándi $ Egyetértés Tsz tehergépkocsija, fj Favrené asszonyról tudtam, hogy erőteljes növésű, nem ké- £ nyes, szereti, ha szél borzolja ^ a haját, arca sárgászöld, nap- ? sütötte felén enyhe pír... ^ Avranchesi jó Lujza ugyancsak erősnövésű, nagyon edzett % teremtés, arca szabályos körte- alakú, bőre sima, zöldes-, vagy } szalmasárga, napos oldalán £ barnáspiros, húsa fehér... ol- £ vadékony... í Budai Domokos. Török Bá- f lint, Serres Olivér, az Óriás J Francia, meg a többi óriás: a Badacsonyi Óriás, a Hedel- finge ni Óriás, a Germersdorfi fj Óriás jó tulajdonságait is meg- ismertem. Megmutatták Bőse % Kobakját. Clapp Kedveltjét, s £ találkoztam Nemes Sóvárival £is. Szóval, mégsem emberek- j kel, hanem az emberek ked- ^ veltjeivel: alma, körte, naspo- lya, barack, cseresznye meg % egyéb gyümölcsfajtákkal is- fj merkedtem a Csemői Állami Gazdaság kétszázholdas fais- ^ kólájában. $ S mindezek után követke- % zett a Pándy meggy. * Borosa Lajos tsz-tag jött a • melőszövetkezetek — képvise­lőinek a részvételével a na­pokban tartotta. Vesztergomi László, a Kö- zépdunavölgyi Vízügyi Igaz­gatóság vezetője bevezető elő­adásában megindokolta, miért szükséges a vízvédelmi bizott­ságok létrehozása. Mint mon­dotta, az utóbbi évtizedek roha­mos iparosodása, a váro­sik, települések higiéni­kus követelményeinek nö­vekedése mellett elmaradt a szennyvíztisztítás fej­lesztése. A szennyeződés mérhetetlen károkat okoz. Hogy mennyire időszerű és nemcsak a hazán­kat érintő gazdasági érdek az élő vizek tisztaságának védel­me, azt bizonyítják a KGST végrehajtó bizottságának ez év februárjában Moszkvában ho­zott határozatai is. Pest megyében a vízvédelmi bizottság feladata, hogy részt vegyen a vízminőségi felügye­let figyelő szolgálatában. A bi­zottságban részt vevő intézmé­nyek és üzemek vízvédelmi fe­lelősöket küldenek ki a fi­gyelő szolgálatba, s így a ha­tékonyabb ellenőrzéssel meg lehet akadályozni a további szennyeződést. Feladata a bizottságnak még, hogy széles körű fel- világosító munkával segít­se mindazoknak a kérdé­seknek a megoldását, ame­lyek a különböző érdekek egyeztetését kívánják. Az alakuló ülésen Szinay Sándor osztályvezető főmér­nök ismertette megyénk víz­védelmi figyelőhálózatának tervezetét, majd kimondották a bizottság megalakulását. A Pest megyei Vízvédelmi Bi­zottság elnöke dr. Lakatos Imre, a megyei tanács elnök- helyettese, Vesztergomi László, a Középdunavölgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője, Ujfalusi Ferenc, a megyei tanács épí­tési-közlekedési osztályának vezetője a bizottság elnökhe­lyettesei. A bizottság alkalom­szerűen ül össze. Kössön s&er&öölést ff fföffffn ö vön ff €• h re Anyarozs Mák és mákgubó termelői ára q 8900,— Ft termelői ára q 2400,— Ft Felemelt átvételi ára van Édesköménymagnak Koriandermagnak q 1000,— Ft helyett 2000.— Ft q 600,— Ft helyett 800,— Ft ■Vaersoköthető a helyi Földművessaövetkeaetnél í csak a Cigány meggyet tudtam J a nevével azonosítani. Nagyon f tájékozatlan voltam abban a pillanatban a titokzatos meggyfa-országban ... Pedig $ az idén is ott sorakozik a \ speizban néhány üveg meggy- $ befőtt, Pándy meggynek mond- ! ták, amikor vettük a csarnok- f ban... de nem láttam rajta semmi különlegességet. „Jó j pap holtig tanul”, itt hát az ; alkalom, már kérdeztem is: ; — Milyen? — Magtalan! — Magtalan? — csúszott ki \ számon a meglepődés. Erre a kérdésre várt a hun- i cut öreg. Ügy buggyant ki aj- j kán a nevetés, mint a Pándy \ meggy bíbor bőre alól leveses j húsának sötétpirosa. Vele j együtt nevettem a tréfa sike- ! rén. de a kettőnk nevetése kö- \ zül az övé volt az édesebb, az i enyém a savanykásabb. S i ahogy a Pándy meggy édes- \ savanyítás ízén nevetésünkben ; megosztoztunk, így tettünk j majdani termésével is. Hiszen j ebben a tréfában a meggy j magját én nyeltem le, a húsát j pedig ő. így hát — bizonyság • mindenki előtt — mégis mag- ! tálán a Pándy meggy. Ferencz La.ios ‘ teherautóéul az újabb szállít­mányért, a koronás fákért, a tsz kilencvenholdas őszi gyü­mölcsös telepítéséhez. Ötezer­kétszáz Magyar Kajszit és két- ezerhatszáz Borsi Rózsát kell még elvinniük a négyszázöt­ven Germersdorfi, s az ugyan­annyi Pándy meggy után. Az öreg nyomatékkai ejti a „Pán­dy meggyet”. — Pándy meggyet Pándra? Csemőről? Érti a célzást, de teszi, mintha nem értené. _ — Pándról származik a” ott nemesítették — mondja önér­zetesen, s még hozzáteszi: — különleges meggy az, kérem. Emlékeim látóhatárán meg­jelennek az első meggyfák szü­lőfalumban, a templom alatti hegyoldalban, melyeknek ap­ró szemű, vékony húsú, fanyar ízű termését pajtásaimmal rendszeresen megdézsmáltuk, s ahonnét annyiszor elriasztott Béla bácsi, a harangozó. Nem, az nem Pándy meggy volt... De hát hányféle meggy is van a világon?... Neveket sorol­tam magamban, de hirtelen PÁNDY MEGGY Felmérhetetlen kárt okoz népgazdaságunknak a folyóvi­zek szennyezettsége. A külön­féle mérgező és szennyező ha- j tású anyagok belejutva a Du­nába, vagy a kisebb folyócs­kákba, nehezítik és drágítják az ivóvízellátást, gyakran le­hetetlenné teszik a földek ön­tözését és egészségügyi szem­pontból is roppant károsak. Vízügyi és közegészségügyi szakembereink idejében fel­ismerték a vizek állandóan növekvő szennyeződésének veszélyét s kormányzatunk már 1961-ben rendeletet adott ki a káros szennyvizek felelőt­len kibocsátása és a további szennyeződés megakadályozá­sa céljából. Ez a rendelet nemcsak büntető szankciókat tartalmaz, a ’szénnyvízdíj és a szennyvízbírság bevezetésével, hanem olyan ellenőrző szer­vezet felállításáról is intézke­dik (vízminőségi felügyelet), amely ellenőrzi az ország minden vízfolyásán a szennye­zettség állapotát. Mindemellett az is nyilván­való, hogy folyóvizeink csupán egy ilyen rendelet kibocsátásá­val nem védhetők meg a szennyeződéstől máról holnapra. Szükség van ehhez széles körű társadalmi összefogásra is. A rendelet ki­bocsátásakor egyébként nem feledkeztek ■ énről meg kor­mányzati szerveink. A vízvé­delmi bizottságok megszerve­zésével a különböző társadal­mi szerveket, vállalatokat, in­tézményeket,- termelőszövet­kezeteket is be akarják vonni a vízvédelembe. Nálunk, Pest megyében, minthogy nemcsak az üzemek, a főváros vízellátása, de a me­zőgazdaság is megkívánja (megyénket teljes hosszában átszeli a Duna), létrejött a Vízvédelmi Társadalmi Bizott­ság. Alakuló ülését dr. Laka­tos Imre, a megyei tanács el­nökhelyettesének az elnökleté­vel és az érdekelt szervek — Hazafias Népfront, vízhaszno­sítási társaságok, üzemek, ter­

Next

/
Thumbnails
Contents