Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-07 / 286. szám

A CEGLÉDI JÁRÁS ÉS CEGLÉD VÁROS RÉS Z ER E VII. ÉVFOLYAM, 386. SZÁM 1933. DECEMBER 7, SZOMBAT A ceglédi MÁV-állomás téli feladatai A legfontosabb: a menetrend betartása Minden évben az "ősz elején a korábbi időszaknál több áru kerül elszállításra a vas­úton. Pártunk és kormányza­tunk a népgazdasági tervek alapján jelöli meg ezt a mennyiséget. A többletszállí­tást fokozta még az idei igen kedvező időjárás, hiszen szep­tember végén exportra még szállítottunk görögdinnyét. Vasutas dolgozóink első­rendű feladatnak tekintik Ceg­léd város vállalatai,, intézmé­nyei kocsii lényének (kielégí­tését. Vállalataink nap, mint nap kocsiigánnyel lépnek fel. Ezek közül legnagyobb rako­dást végez és végzett a MEK, a MONIMPEX, a Terményfor­galmi Vállalat, a Szeszipari Vállalat, az állami gazdaságok, a termelőszövetkezetek. Elő­fordult a nagy dinnyeérés ide­jén. hogy több napon át napi 18—23 vagon görögdinnye került feladásra export áruként, főként augusztus közepétől szeptember közepéig. A mező­gazdasági idényjellegű áruk októberben már visszaestek, ugyanakkor az állami gazda­ságok, termelőszövetkezeteink és a Terményfoigálrhi Válla­lat az őszi vetőmagvakat, a műtrágyát zömében szeptem­ber és október hónapokban ér­keztették. Ezzel egy időben ér­keztek a lakásépítéshez, s a város csatornaépítéséhez a készáruk és félkészáruk. A lakásépítkezésekhez és a csa­tornázáshoz szükséges alap­anyag s készáruk szállítását az ÁFKV, (BELSPED) végezte. 1953. január 1-töl a BELSPED központosított fuvarozást vé­gez a város területén elhelyez­kedő vállalatok és intézmé­nyek részére. Nagy erőfeszítéseket tesz, bogy ennek a feladatának jól meg tudjon felelni. A feladást megelőző intéz­kedések igen fontosaik. A vas­útnak idejében tudni kell ar­ról, hogy a kérdéses áru.k a MÁV mélyült vonalára, liléivé melyik állomására kerülnek feladásra. Ez azért szükséges, hogy a vasúti kocsipark egy kocsira jutó raksúlykihaszná- lása a legkedvezőbben ala­kuljon. Példaként említjük meg, hogy Ceglédről rendsze­resén téglát fuvarozunk Dré- gelypalánkra, ahova kisebb vasúti kocsikat tudunk gazda­ságosan kihasználni. Ugyan­akkor Nagykörös állomásra rakott tégláküldeményeknél már 26 és 29 tonnás kocsik is megrakhatok. A raksúlyki­használás egyben népgazdasági érdek is és ezen belül a vas­útüzem gazdasági mutatói is köteleznek bennünket. A szállítások megkezdése előtt a kocsik kiválasztása egyik legnagyobb feladatuk koos: mestereinknek, tolatás- vezetőinknek, ralktárnakaink- nak. Ezen belül még az ex­portra szállítandó áruk is igénnyel lépnek' fel. Az élő- és> gyorsan romló árukat gyors t eh ervon a tokkal továb­bítjuk, hogy a vasúti kocsik minél gyorsabban forduljanak a következő árukhoz és az áruk épségét a lassú fuva- - rozás ne károsítsa. A rakodások előtt a vágány- hídmérlegen kocsi önsúlyo­zást végzünk. Megrakás után ismét mérlegelünk, pontos adatszolgáltatást tudunk így adni fuvarleveleken a kocsik­ba berakott áruk súlyáról. Köt bennünket az idő is, hogy mely (kocsikat milyen időpontban, milyen irányban közlekedő vonatba sorozzuk be. Szeretnénk minden késői koc jbeá lítást elkerülni. Célunk a menetrendszerűség ( kedvező alakítása. Sajnos, ezt j esetenként városunk külön- , böző vállalatai a késedelmes berakodásokkal, vagy kira­kodásokkal megnehezítik. Kívánatos lenne, hogy a jövő évben vállalataink töb­bet törődnének a vasúti ko- 1 esik kiürítésével, illetve meg­rak ás aval. Egész év folyamán a kocsik ki- és berakását jól szervezte meg a Cegléd-Csemői Állami Gazdaság, a Cifrakerti Állami Gazdaság, a Vörös Csillag Tsz, a Kossuth Tsz és az ÁFKV (BELSPED). Éjjel nappal állan­dó kirakóbrigádot szerveztek. Ezeknél a vállalatoknál cse­kély kocsiálláspénz merült fel. Szükségesnek tartom, hogy az ÁFKV részére autós daru áll­na rendelkezésre, amely a nehezebb árudarabok kiraká­sát megkönnyítené és sok fi­zikai erőt szabadítana fel. Saj­nos még ma is a vasbeton- gerendákat lóval húzatják ki a vasúti kocsikból, vagy a BELSPED dolgozóit igénybe vé­ve rakják ki a nehéz árudara- bokkal megrakott kocsikat. Jelenleg még számottevő cu­korrépa vár elszállításra, eb­ből naponta 1200—1500 má­zsát szállítunk el. Kérem a vállalatok, segítségét a .vasúti kocsik berakásánál és kiraká­sánál, tekintsék fontos felada­tuknak a népgazdasági érde­ket befolyásoló tényezőt, a vasúti áruszállítást. Somogyvári Ferenc MÁV főintéző, álilo- másfőnök A ceglédi Kossuth Művelődési Ház műsora 1963. december 7-én este fél 8 órai kezdettel a kecskeméti Katona József Színház bemu­tatja Huszka Jenő: Mária fő­hadnagy című 3 felvonásos nagyoperettjét, 1963. december 7-én este 8 órától 2 óráig táncestet ren­deznek. 1963. december 8-án este 5 órától 9 óráig zenei koktél. 1963, december 9-én este 6 órai kezdettel az Állami Déry­né Színház a művelődési ház­ban nagyszabású ifjúsági szín­házi e’őadást tart. Bemutatás­ra kerül Molnár Ferenc: Pál utcai fiúk című 3 felvonásos színműve. Az előadásra az if­júság részére egységes 6 forin­tos számozott helyeket biztosí­tunk. Az előadásra a szülőket is szeretettel várjuk. Belépődíj felnőttek részére egységesen 12 forint, FILMELÖ ADÁSOK Szombaton este 7 és vasár­nap este 7 órai kezdettel: Or­dasok között. Készüljünk fel a szünidőre! Kedves Pajtások! Közele­dik a téli szünidő. Tudom, mindannyian várjátok a jól megérdemelt pihenőt. Ezt az időt azonban nem szabad tét­lenül tölteni. A szünidőnek is legyenek hasznos foglal­kozásai. Tekintsétek ezt az időt a második félévre ké­szülés alapozó időszakának, hogy szellemileg felfrissülve, testileg kipihenve kezdhes­setek hozzá az új felada­tok megoldásához. A téli szünidő akkor lesz igazán hasznos, aktív pihe­nő, ha máris hozzáfogtok a megszervezéséhez. Kérjétek csapat- és rajvezetőitek irá­nyítását és tanácsait a mun­kához, de kezdeményezései­tekkel is segítsétek a tervek megvalóstíását. Már most beszéljétek meg a foglalkozások idejét és azt idejében tudassátok minden pajtással. Javaslom, hogy készülje­tek nagyon szorgalmasan a csapat kulturális bemutatójá­ra. Csiszolgassátok, tökéle­tesítsétek a műsoraitokat, készítsetek szép díszleteket. Kezdjétek meg a felkészülést az expedíciós kiállításra. A szakkörökben szervezzetek ve­télkedőket, kívülálló pajtások bevonásával. Teljesítsétek a szakpróbák egy-egy részfel­adatát. A múzeumok, könyv­tárak és a különböző üzemek a szünidőben szívesen látnak benneteket. Végezzetek expe­díciós kutatómunkát és ta­pasztalataitokat örökítsétek meg az expedíciós naplóban. Vannak köztetek olyanok, akiknek gondot okoz a fél­év eredményes befejezése és jobb tanulmányi eredmény elérése. Főleg ezek ne ha­nyagolják el a könyveket és az iskolákban levő szaktárgyi foglalkozásokat. Jól tudjátok mindannyian, hogy a legfőbb úttörőmunika a tanulás és el­sősorban ebben kell helytáll- no-tok. Ne feledkezzetek meg a kü­lönböző sportversenyekről sem. Vegyetek részt a sakk- és asztalitenisz-versgnyeken, járjatok a szünidőben is az edzésekre, hogy tavasszal minden sportágban jó ered­ményeket érjetek el a lelki- ismeretes felkészülés eredmé­nyeként. Használjátok ki a tél nyújtotta lehetőségeket, szájikázzatok, korcsolyázzatok sokat és szervezzetek téli akadd lyv ersenye két. Legyen a téli szünidő mind­nyájatoknak jó szórakozást nyújtó szabadság, de a to­vábbi, eredményes munkára való felkészülés időszaka is. Ö. I, Győzőit a Rózsa őrs Legutóbbi őrsi óránkon megbeszéltük az őrsi fal elkészítését. Ezután énekel­tünk, majd megkezdődött a játék. Meghívtuk a Mókus őrsöt barátságos kézilabda- mérkőzésre. Imre Pál nyol­cadik osztályos tanuló ve­zette a mérkőzést, amelyet a mi őrsünk nyert meg 4:0 arányban. Rózsa őrs, homokpusztai iskola A kereskedelem figyelmébe örömmel olvasom a Ceglédi Hírlapban a különböző beszá­molókat az ünnep előtti vásár­lási lehetőségekről. Boltjaink­ban kapható a déligvümölcs- től kezdve minden, ami szem- nek-szájnak ingere. Egy azon­ban nem kapható hetek óta sehol. Mégpedig gríz. Köztudo­mású, hogy ez a kisgyermekek égjük fontos tápláléka s na-! gyón kellemetlen, hogy a bol­tok nem gondoskodnak megfe­lelően a szükségletről. Mikor és hol vásárolhatnám meg ezt a hiánycikket? Egy olvasó MAI KÉRDÉSÜNK A csemői Rákóczi Termelő­szövetkezet miért maradt el a símavessző-begyűjíéssel? Gondosan tároljuk gépeinket! AZ ŐSZI nagy. mezőgazda- sági munkák a város terüle­tén befejeződtek. Szállító gé­peken kívül szinte sehol sem dolgoznak más gépek. Nem lehet elvitatni, hogy a mezőgazdasági üzemeink pár esztendő lefolyásán belül erő- és munkagép-ellátottság terü­letén is nagymértékben erő­södtek. A gépesítés fokozásá­val párhuzamosan feladatunk, hogy megóvjuk a mezőgazda­sági erő- és munkagépek álla­potát. A felületes szemlélődének fel sem tűnik, milyen kár ér­heti a gazdaságot abból kifo­lyólag, ha a gépek tárolásinál gondatlanul járnak el. Pedig, ha a szükséges gondosságot fordítják a gépek tárolására, több tízezer forint felesleges kiadástól mentesülhetnének. Nagyon fontos az. hegy a ko­rábbi. egy-két helyen észlel­hető hiányosságból mindany- nyian okuljanak. Előfordult a múltban, hogy télen a határbán található volt gyűrűshenger, fogas, sőt Or­kán és pótkocsi stb. Ezek a gé­pek az időjárás viszontagsá­gain kívül ki voltak téve an­nak is, hogy esetleg gazdát is cserélnek. TERMÉSZETESEN ez na­gyon súlyos hiányosság és ilyen esetnek sehol nem sza­bad előfordulni. Törekedni keli arra, hogy ahol arra le­hetőség van. lehetőleg minden erő- és munkagépet tető alá tároljuk. íja nincs lehetőség minden- eró- és munkagép épü­letben. illetve tető alatti táro­lására. úgy fontossági sorrend­ben igyekezzünk a gépek tá­rolásánál eljárni. A szabad­ban való tárolás esetén léte­sítsünk gépudvart, amelynek helyét gondosan válasszuk ki. A kiválasztásnál vegyük figye­lembe azt, hogy a víz elfolyá- sa biztosítva legyen, ezért az udvar kiemelkedő helyre ke­rüljön és a talaj kellően el le­gyen egyengetve. A gépudvart lehetőleg beke­rített helyen helyezzük el. A helyes tárolás fontos megva­lósításúi gépállomásunk veze­tői és dolgozói segítsék elő ta­nácsaikkal, hogy minden erő- és munkagépet a tárolási sza­bályoknak megfelelően, gon­dosan. jól tároljanak termelő- szövetkezeteinkben, mert a jö­vőben annak feltétlenül csak kedvező hatása lehet. —K— KOMMENTÁR NÉLKÜL A 28-as számú (Pesti út— Felszegi út sarkán levő) önki­szolgáló élelmiszerbolt vezető­nője nem megfelelő módon vi­selkedik vásárlóival. Leg­alábbis erre utal a következő eset: az egyik vevő édességet vásárolt, mire a pénztárnál ülő boltvezetőnő fölényesen, elítélő hangon nyilatkozott az áruról. Az eset szinte érthetet­len, de annál inkább bosszan­tó. Kellemetlen volt a vásár­lóra nézve, hogy az árut, amit kiválogatott, az clárusítónő mindenki szeme láttára, „külö­nös hangnemben“ bírálta. Rendkívül furcsa, hogy van olyan üzletvezető, akinek bolt­jában nem minden egyformán j — eladó. * Megérkeztek a szánkók és korcsolyák Unnepvárás a kölcsönző boltban A háziasszonyok „hagyományos” karácsonyi nagytakarítás előtt állnak. Nem kis izgalommal tekingetnek a kölcsönző bolt felé, vajon a takarításhoz szükséges mosógép, vorszívóaév és a munka megkönnyítésére szolgáló egyéb gépeket időben meg­kapják-e. Az asszonyok megnyugtatására Ecseri Károly, a bolt vezetője a következő tájékoztatást adta: — Még mielőtt az újdonsá­gok felsorolásához kezdenék, egy kérésem van a háziasszo­nyokhoz. Az ünnepek miatt torlódások várhatók. Sok bosz- szúságot előzhetnénk meg, ha a háztartási gépekre az igényt nem az utolsó na­pokban jelentenék be. A legkeresettebbeknél — gon­dolok itt a mosó-, porszívó-, parkettkefélő gépekre — csak a már meglevő mennyiséggel rendelkezünk, de ha kérésem meghallgatásra' talál, nem lesz különösebb baj. jut min­denkinek. — A gyerekek örömére szánkók és korcsolyák érkez­tek. Várjuk a lemezjátszókat is. Megrendeltük a sózóteknőt és a pörkölőgépet, amit remé­lem szintén még karácsony előtt kikölcsönözhetünk. És legutoljára, de nem utolsósor­ban kérem » a kölcsönzőket, hogy tekintettel a nagy forga­lomra, a gépeket a meghatá­rozott, illetve a kért időpontra szállítsák vissza. Cs. I. MIKULÁS-EST Csütörtökön este nagysikerű Mikulás-est zajlott le a Kos­suth Étteremben. A legifjífbb — Ma este 7 órai kezdet­tel a földművesszövetkezet éttermében Virág Vera és Szokoli György művészek közreműködésével a ceglédi szakmaközi bizottság társas­vacsorával egybekötött is­merkedési estet rendez. Va­csorajegy ára 15 forint, amelyet igényelni lehet ma estig az étteremben. Aki a cégérét maga fonta A kanyargós ívű Körösi út men­tén, a Dózsa György út sarká­nál érdekes lát­vány fogadja az arra járókat. Fo­nott üveget ló­bál a dudorászó szél, de a bor­isszák bánatára nem bormérés, hanem a kosár­fonás cégéreként. Szokolai István kosárfonó negy­ven éve mestere a hajlított fűz művészetének, amelyből, ahogy ő mondja: a vilá­gon mindent el lehet készíteni — talán csak ama bizonyos „vas­karikát” nem. Ennek az egyik legősibb, de ma már lassan ki­haló mesterség­nek még a nyers­anyagai is szinte költői szépségű névvel vannak fel­ruházva. Arany­fűz, bíborsárga, rekettyevessző — sorolja. Régen Tószeg, ma Tör­tei és Nyársapát adja az olajzöld és bíborszínű, zo­máncfényű vesz- szöket. Ezek az­után legallyazva, csomóba kötve a főzőüstbe kerül­nek, hogy majd a hámozás, szárí­tás után nyerjék el végső, zsemle­piros színüket. — A főzőlének a .kosárfonók még ma is varázsos erőt tulajdoníta­nak a sebek gyó­gyulásában, sőt egykor a lovak lá7 bát is ilyennel gyógyították — mondja a kosár­fonómester. Úgy gondolom azonban, hogy a varázserő ebben az ivarban is in­kább a szakma­szeretet, amely a vesszőt a legszebb formákra ■ hajlít­ja. Van ami a „pigli”-nek ne­vezett rámán ké­szül — mint a szögletes hollandi kosár — de a ceg­lédi specialitásnak számító, kétfülű ovál szatyort, csak úgy, szabadon pöndörítik. Sokat megfordul a kéz­ben a százcsápos kosárfenék, míg a verővas biz­tatása mellett a fonóvessző végül is kihozza a for­mát. A mester kezében közben szaporán dolno- zik a m”tszőkés. a, szúrótőr és a hasítóvas. S ha paenapo- kon portékájával a közönsért elé lép, úgy tek’nt kosaraira, mint a tanító OV°rvr>akni_ *» akikhp a taAn- -ón örömét ós kasznnssfin őrie­két oltotta be. •— Zoltán — — Bő áruválasztékkal vár­ja vásárlóit a Ceglédi Föld­művesszövetkezet áruháza. A nagy forgalomra való tekin­tettel 7 kisegítő eladót al­kalmaztak. Négy nap alatt 953 ezer forintot forgal-1 maztak. Különösen nagy a forgalom a kötöttáru- és a női konfekcióosztályon. Nagy a kereslet a tv-készülékek- nél is. — Ma délután 4 órakor a városi tanács nagytermé­ben értekezlet lesz a város belterületi-külterületi, vala­mint a csemői, nyársapáti és kocséri önkéntes rend­őrök részére. Bódizs Antal, a városi tanács " elnökhelyet­tese értékeli az önkéntes rendőrök ez évi munkáját, majd a legjobbakat megju­talmazzák. — A városi tanács kerté­szete beszedte a parkokban kintlevő mintegy 500 kánná-, dáliagumókat. vendégsereget, közel kétszáz kispajtást a városi művelődési ház bábjátékosai szórakoztat­ták nagy sikerrel. Műsorukat a pöttömnyi né­zők nagy ovációja kísérte. Az álmodozó kiskacsa, a vidám medvebocs, Hetyke Palkó és Vitéz László történetét vala­mennyien nagy elragadtatással figyelték. A bábelőadás azonban nem­csak a nézőknek, hanem sze­replőknek is nagy örömére szolgált a siker láttán. A bá­bukat a függöny mögött a Földváry iskola tanulói keltet­ték életre. Nagy sikerük alap­ján megérdemlik, hogy név- szerint is megemlítsük őket. Az előadás szereplői voltak: Fábri Attila, Dudás Klári, Ko­vács Berta, Göbölyös Katalin, Dózsa Julianna, Orgoványi Ágnes, Farkas Rozália, Aszta­los Sándor, Vass Emma és Dobos Teréz. Vezetőjük, Far­kas József, aki már 20 éve hódol ennek a művészetnek, nagy szeretettel és lelkesedés­sel. A vidám bábelőadást egy másik kedves műsorszám. Mi­kulás apó megjelenése követ­te. Piros puttonyából ajándék- csomagokat osztott a gyere­keknek. Körséta a piacon A pulykák már Pestre indulnak Fehér hó- és jégtakaró bo­rítja a ceglédi piacon az árusítóasztalok nagy részét. Három sor asztalon folyik az árusítás, a többi asztalt 3 dolgozó takarítja. Az ér­deklődés élénk. Tíz órakor még zsúfolt a piac. Itt-ott erősebb hangon folyik az al­kudozás, a vevők drágálják, az eladók olcsónak tartják a szép almát 3—5. a diót 15 —18, a körtét 3—6, a szőlőt 7 forintért. A zöldségpiacon a bab a legdrágább áru: 8—10 fo­rint kg-ja. A baromfipia­con a hízott kacsa és puly­kafronton bonyolódik le élénk forgalom, 25—28 a hí­zott kacsa, 16—18 forint a pulyka kilója. Már érezhe­tő a karácsony, a pulykákat a piacon csomagolják, hogy Pes­ten élő rokonok, jó barátok időben kapják meg az ün­nepi pecsenyének valót. A tojásért 2,50 forintot kémek. Hideg van. de a vevőközönség nem siet. Számolják előre, mit és mennyit vásárolhatnak az ün­nepekre. M. A.

Next

/
Thumbnails
Contents