Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

BETŰ Most folyik an- j ( nak a felmérése, ! hogy járásunk te- \ riiletén , . hány analfabpti él. Eb- \ ben a munkában j pedagógusok és tanácstagok, vesz­nek részt. A já- * rási tanács mű­Jy. velődé si osztálya célul tűzte ki, hogy 196 i júniu­sáig 300 analfa­bétával elsajátít­tatják a betű­vetést. Elismerésre méltó kez­deményezés! a ■ammDDnonai&Hi V. ÉVFOLYAM, 285. SZÄM 1963. DECEMBER 6, PÉNTEK Súlyosan megrongálódtak a villany- és telefonvezetékek járásunk területén — Kozák Sándor járási tanácstag ma este 6 - óra­kor beszámolót tart Mono­ron a telepi iskolában. — Az úttörővezeíö szak- bizottság ülést tart péntek délután 1-kor a gyömrői úttörőházban. Elkészítik a következő év felnőtt- és gyer­mek vezető-képzés tervét. — KlSZ-taggyűlés lesz ma este Gyomron és Ecseren. — Segédmotorral közleke­.dett — anélkül, hogy arra «igazolványa lett volna — Pé­teri belterületén Csepeli László (Gyömrő, Apafy u. 80.). 400 forintra bírságol­ták. — Ugyancsak hasonló szabálysértésért 300 forintra bírságolták Koncz Dezső Monor, Bajcsy-Zsilinszky ut­ca 2b. szám alatti lakost. — Befejezéshez közeled­jek járásunk községeiben a Vöröskereszt vezetőségvá­lasztó taggyűlései. Hétfőn Bényén választották újra a vezetőséget, melynek elnöke dr. Pénzes János, titkára pe­dig Lonkay Ilona lett, akit egyben járási küldöttnek is megválasztottak. MAI MŰSOR MOZIK Monor: Hazussás városa rszé- . • les). Vecsés: Szélhámosnő (sze­les) Trr-előadnsok GvömrS, 19 óra 30. a művelő­dési ha/.ban- A XIX. század doI- hárosodó Masyarorszáaának iro­dalma és művészete. Film: Mik­száth éiatűtián. Orszáeház. Elő­adó: Palotai Sándor. Monor. 12 óra. evorsáró iskolá­ban: Ki a modem ember? Elő­adó- Rónai Gvörev. 1.4 óra 30. az Ady úti iskolában: Az atomkorszak születése. Elő­adó : Mészáros Győző. Üllő, 18 óra. nártszékházbah: Termények betakarítása. értéke­sítés. szállítás, tárolás. Film- Kor­szerű. gazdaságos takarmányo­zás. Előadó: Pénzes János. Vecsés. 17 óra. a Halmi-teleoi iskolában: Arany János írói arc­képe. Előadó- ősz Béla. 18 óra. az állami gazdaság kut- türhelyiséaében: Fizika a háztar­tásban Előadó: Páoav Iván. A tavaszi és a szeptemberi árvíz súlyos károkat okozva megbénította az utasforgal­mat is. A napokban pedig a megfagyott ólmos eső tette síkossá az utakat, megnehe­zítette a gyalogosok és a jár­művek közlekedését egyaránt. De emellett igen hatéko­nyan éreztette hatását az a tény, hogy vastag zúzmara, jég lepte be a fákat, ami­nek komoly következményei lettek. Járásunk telefonhálózata m nden eddiginél — az 50-cs évek elején tombolt rossz idő­nél Is — károsabban rongáló­dott meg. Monoron a helyi összeköttetések 79 százaléka, a községeket összekötő vona­laknak pedig a 90 százaléka üzemképtelen. A tetőtartók (például Monoron a Nemzeti Bank épületén) sőt a tele­fonoszlopok vezetékestül (Mo­noron. a Petőfi utcában) dől­tek le, váltak hasznavehe­tetlenné. a súlyos terhet je­lentő, mintegy 2 centiméte­res vastag jégburkolat mi­att. A kár olyan nagymérvű, hogy járásunkban csak Ül­lővel lehet telefonon beszél­ni, valamint a távkábelben levő vonalakon (Monoi— Budapest és Monor—Cegléd). A zavarelhárítás megindult, a károkat csak ideiglenesen tudják helyreállítani, üzemké­pes állapotba tenni a Posta Hálózatépítési Vállalatának és az 1-es Műszaki Fenn­tartási üzemnek a dolgozói. A helyreállítási munkálato­kat először a MÁV vonala­in, majd pedig a helyi áram­köröknél fogják elvégezni. A MÁVAUT-ról elég sok rosszat írtunk már lapunk­ban. Elismeréssel voltunk azonban azon dere kas tevé­kenységük iránt, amelyet az elmúlt, kemény télben és a nagy vizek idején kifejtet­tek — a tomboló elemekkel is dacolva biztosították a köz­lekedés zavartalanságát. Most két nap óta ismét megne­hezedett a közlekedés a jeges utako-n. A MÁVAXJT dolgo­zói sok nehézséget leküzd­ve, idegfeszítő munkával fá­radoznak. azon, hogy lakó-, il­letve munkahelyükre szállít­sák az utasokat. Mindannyi­an tudjuk, milyen idegtépő munka ilyen körülmények kö­zött a volán mellett ülni, felelősséget vállalva 50—60 ember életéért, testi épsé­géért. Az utasok — köztük mi is — elismeréssel adóz­nak ezért a MÁVAUT dolgo­zóinak. Szerettük volna néhány névvel, adattal, konkrét eset­tel érzékeltetni derekas helytállásukat. Ám a kiren­deltség vezetője elzárkózott attól, hogy bármilyen felvi­lágosítást adjon, mondván, hogy ezt csak a központ enge­délyével teheti. Nem értjük, miért kell ezt felsőbb engedélyhez kötni? Miért nem beszélhet erről egy felelős beosztásban le­vő vezető? Miért titok ez? Mi szükség van az ilyen korlátozó (és korlátolt!) ér­telmetlen, léleknyomorító ren­delkezésekre? * A monori mentőállomás tá­jékoztatása szerint csütörtö­kön fél 11-ig nem történt olyan baleset a síkos utakon, ahova ki kellett volna száll­niuk. Ferenczy Hanna ÓLMOS ESŐ Művészet ilyenkor menni, menni és nem hasraesni, menni, gerincesen, szépen, s el nem bukni semmiképpen. Nagy szó mostan nem civódni azokkal, kik hamut szórni járdájukra elfelednek, s ha szólsz nékik — csak nevetnek. Pedig sokból nem is állna — mindenhol van hamusláda. Csak az emberség hiányzik ... Vecsésen ez még hiánycikk. Ne legyünk hát ilyen restek mert akik el sohse estek — lesz még ólmos eső és jég! — eleshetnek százszor is még. Vége lesz mar végre? özvegy Szabó Sándorod és lánya, Berényi Dezsöné, vala­mint Horváth Jánosné és férje egy közös udvarú házban lak­nak évtizedek óta Gyomron a Haiászkert szomszédságában. Kezdetben jól megvoltak, ám három évvel ezelőtt hara­gos viszony alakult ki közöt­tük a közös kút használatá­ból kifolyólag. Ki volt a kezde­ményező fél, kinek a hibájából — az sem akkor, sem azóta megnyugtatóan nem derült ki. Azóta a jószomszédság „ku­tya-macska barátsággá” válto­zott, a rossz viszony elmélyült, s ott ártanak egymásnak, ahol tudnak. Három éve állandóan jelentge tik egymást. Az egyik tárgyalás jóformán még be sem fejeződik, már újabb olyan eseményt idéznek elő, melynek állomásai: rendőrség — bíróság. A veszekedés min­dig a „visszaütéssel” kezdődik és úgy, hogy megnyugtatóan nem lehet megállapítani, ki volt a kezdeményező fél. Laknak ott mások is, azon­ban „jobb, ha nem tudok sem­mit, jobb ha nem avatkozom semmibe” alapon. csendes szemlélői évek óta a zajos szomszéd h á ború n a k. Tanúsko­dásuk sem viszi egyről kettő­re az ügyet. — Szocialista együttélés sza­bályai? Békés, jószomszédi vi­szony? Az rájuk nem vonatko­zik — vélik ők. Különben is, olyan zajos a Halászkert kör­nyéke, hogy egy kis „házibuli” már nem sokat árthat — köz­botrányt pedig biztos nem idéz elő. Pedig a környéken egyre több szó esik arról, hogy ideje lenne — így vagy úgy — a három éve tartó veszekedés végére pontot tenni. Ebben a ház és a környék lakói tehet­nének a legtöbbet, ha igazsá­gos’ tanúskodásukkal végre ki mernék mondani: ki az örökös veszekedés, civakodás állandó kezdeményezője. Nézzük például a legutóbbi eseményeket: Egyik nap. amikor Horváth elment otthonról, Berényi De- zsőné odarohant Horváthné ajtajához, azon dörömbölni kezdett — az ablakot is be­törte — és erőszakosan beha­tolt a szobába, ahol egy zo­máncozott lavórral elkezdte Horváthnét ütlegelni. Közben berontott özvegy Szabóné is, de csak tétlenül nézte lánya ténykedését. Amikor Horváth­né arcán már folyt a vér — el­rohantak. így ismerteti a tör­ténteket Horváthné. Szabóné és lánya viszont úgy mondja el, hogy Horváthné vol a kezdeményező. Kilépett az udvarra, elkapta özvegy Szabóné haját és ráncigálta. Lánya szabadította ki. Olyan tanú most sem akadt, aki látta volna, ki volt a kez­deményező. A tény csupán most is a veszekedés, vereke­dés. No és még annyi, hogy Berényi Dezsőné és özvegy Szabó Sándorné magánlaksér­tést, illetve az előbbi könnyű testi sértést követett el. Néhány nappal később isme­retlen tettesek Horváthné ut­cára nyíló ablakát betörték. Tanú, aki az esetet látta vol­na, ismét nincs ... „Ott ártanak egymásnak, ahol erre csak mód és lehe­tőség van...” olvasható a rend­őrségen felvett jegyzőkönyv­ben. —Az ügy — a pereskedés te­hát ismét jó néhány aktával növeli a két szomszéd össze­férhetetlenségének fjizonvíté- kait. Vége lesz már végre? Blaskó Mihály VISSZA A FALUBA Az utcán lelkes kis csapattal találkozom. A hőmérő szála —8 fokot jelez, de ők nem fáznak. Jókedvűen beszélgetnek* vi­tatkoznak, látszik rajtuk, hogy fiatalok. Ahogy közelebb érek látom, hogy csupa ismerős, többen közülük KISZ-esek. — Hát ti mi járatban vagytok? — kérdem. — Hazajöttünk — haza a faluba — mondják. Polcnyik Sanyi veszi át a szót: — A Danúvia Szerszámgyárban dolgoztam, reggel 3-fcor keltem és c§ak 1200 forintot kerestem. Itthon a gépállomáson vagy a tsz-bén az 1800—2000 íorintöt is megkereshetem, ha jól dolgozom. Aki becsületesen dolgozik az megtalálja itthon is a számítását. így van ez, hiszen nem egy olyan traktorosunk van. aki ha­vonta a 3—4000 forintot is megkeresi. Ma a gépállomáson és a tsz-ben is mások a körülmények, mint néhány évvel ezelőtt. Modem univerzális gépekkel dolgoznak. Üdvözlünk benneteket Cseri Pista, Duhaj Karcsi, Gyepes Sanyi. Gyarmati Béla, Dombos Bandi. Nagy Jóska. Versecki István. Nyi'kos Sándor, Burján János, akik már részt vesztek a traktorostanfolyamon. Jó tanulást! Mondjátok el barátaitok­nak is, hogy szükség van még több fiatal traktorosra, akik ha most jelentkeznek — tavaszig már elsajátíthatják a modern mezőgazdasági gépek kezelésének fortélyait. Spenger István Megnyílt a sülyi kény ér szak üzlet — Jó reggelt! — köszöntök be hangosan az új boltba. Az üzletben Farkas Bélóné — igen csinos fiatalasszony — mosolygós arccal fogadja kö­szöntésem. — Kérem. szíveskedjék megmondani, mi mindent le­het kapni ebben az üzletben? — Jelenleg még csak ke­nyeret, zsemlét és kiflit. Sie­tek megjegyezni, hogy kenye­ret mindig lehet kapni a bol­tunkban. A közeli napokban finomabb péksütemény is a közönség rendelkezésére fog állni. Így kapni lehet majd brióst, túrós süteményt, lek­város buktát, kuglófot és fo­nottkalácsot. — Mikor nyit és mikor zár a bolt? — teszem fel a követ­kező kérdést. — Még egy kis ideig reggel hatkor nyitunk és délután két órakor zárunk. Később azon­ban megváltozik az üzlet nyitvatartási ideje. Később nyitunk és később zárunk. Beszélgetésünk közben lép be Reinhardt Sándor mérnök az üzletbe. — Ez aztán igen! — mond­ja mosolygós arccal. — Ez a bolt már nagyon hiányzott! Azonban az egész környék la­kosságának az a kívánsága, hogy ne csak a kenyeret, ha­nem a tejtermékeket is itt árusítsák, mert a közönségnek így kényelmesebb. Később Farkas Jánosné áru­kiadó a következőképpen nyi­latkozott: — Szükségesnek találom megjegyezni, hogy a kenyér- szaküzletünk egy cseppet sem szorítja háttérbe az fmsz ve­gyesboltjait. Ezentúl is a meg­rendelt kenyeret pontosan el fogjuk szállítani a boltok részé­re! Krátky László — Három hete folytatnak megbeszélést az 1964/65-ös tanévben gimnáziumba ke­rülő diákokkal. Az elbeszél­getés célja — amelynek eredményeit a napokban ösz- szegezik —, hogy megálla­pítsák, hány osztályt kell indítani Monoron és Gyom­ron, illetve,, hogy szükséges lesz-fe Vecsésen Is osztá­lyokat indítani. Pillanatképek a monorí bölcsődéből Fényképezőgépünk lencséje uzsonna közben örökítette meg a picinyeket. A gyerekek fiatalabb csoportja: így Sáránszki Ferike és Burján Lajoska is, csak a gondozók — Gál Margit és F’óris Mária — segítségévei tudja a kekszestejet megenni Vannak akik már önállóan uzsonnáznak: Hajdú Attila és Ozsvár Ica is ezek közé tartozik. Most éppen sajtot és kenyeret esznek (Foto: Hrutka) Az MTI jelenti: Jövőre huszonöt köbméteres hidroglóbusok gyártását kezdik meg Maglódon A Maglóéi Gépgyárban készítik a jól bevált, 12 köbméteres mikro-hidroglóbusokat- Ezeket elsősorban a vízben szegény vidékeken használják az állattenyésztéssel foglalkozó gaz­daságok az Itatáshoz szükséges víz tárolására. A gyárban eddig évente 100 ilyen víztorony készült. Miután a mező­gazdaság egyre több és nagyobb űrtartalmú hldroglóbust kér. Maglódon korszerű szerelőcsarnokot építenek. A jövő évben elkészülő létesítményben évente 150 víztornyot ké­szíthetnek. Kielégítik a megrendelők kívánságát, meg­kezdik a 25 köbméteres tárolók sorozatgyártását. A tervek szerint 1965-ben már 50 köbméter űrtartalmú hidro- glóbusokat is kap a mezőgazdaság Társadalmi munkában készül a monori völgyzárógát terve A monori tanács község­fejlesztési állandó bizottsága december 3-i ülésén Kása Károly áb-elnök javaslata alapján megállapította az 1964. évi munkatervét, amely aztán szervesen fog beillesz­kedni a községi tanács jövő évi munkatervébe. A felada­tok között legnagyobb súly- lyal és a tagok közül sze­mélyekre osztott felelősség­gel szerepel az egyes köz­munkák ellenőrzése és át­vétele. Nagy érdeklődést keltett Kása Károly beszámolója a Gombai út mentén tervbe vett völgyzárógát létesítése ügyében. A Középdunai Víz­ügyi Igazgatóság és a me­gyei tanács kiküldöttei hely­színi vizsgálatot tartottak, melynek eredményeképp a Vízügyi Igazgatóság szakem­berei vállalták, hogy a ter­veket és a számításokat tár­sadalmi munkában 1964 március végéig elkészítik- Ezeknek az adatoknak az ismeretében fog majd a köz­ségi tanács a további te­endőkre vonatkozólag hatá­rozni. Miért késik a kisvendéglőnk? Nyáregyházi tudósítónk írja: Az a hír terjedt el Nyáregy­házán, hogy még ebben az év­ben átépítik a kocsmát kis­vendéglővé. Mindenki örült, hogy végre lesz egy helyiség, ahová szívesen elmehetnek, nemcsak egy féldecire vagy egy korsó sörre. Abban a ro­mantikus környezetben, ami a lehullott vakolat miatt most ott uralkodik, kinek van ked­ve még azt a kis italt is elfo­gyasztani? Malik Istvánnak, ha tetszik, ha nem ott kell lenni, hiszen 6 a boltvezető. Panaszkodik, hogy a biliárd­asztalt nem lehet használni, mert nem tudják hová termi. Két terem van, de ebből az egyiket raktárnak használják, mert az árut mégsem lehet kint a szabad ég alatt tarta­ni. j Ezek után jogos az a kérés, hogy minél előbb építsék át az italboltot. Vagy megvárják, míg az emberek fejére szakad a mennyezet? Az az érzésem, hogy ezt nem sokáig kell vár­ni. Az átépítés elmaradását nagyban elősegítette a Monori Épületkarbantartó Ktsz ha­nyagsága. így is megköszön­jük, azt a két teherautó homo­kot és párezer téglát, amit a kezdéshez szántak, de az még ott van az udvaron, érintetle­nül. (Hozzá kell tenni még azt is, hogy nem teljesen az ő hi­bájuk.) Szükség van tehát egy kis­vendéglőre, ahol a község la­kossága kulturáltabb körül­mények között szórakozhat, nem úgy, mint eddig. VIDÁM KOMMENTÁROK — Rikácsoltak a tvúkok Ve­csésen Stilleréknél, sikerült elfogni a tolvajt. Stüjeréknek szerencséje, a tolvajnak pechje, hagy a tyúk a háziállat, nem a hal. — Nem ég elég sok vil­lany Monoron, be akartak törni a trafikba. Sok a megvilágítatlan dolog még Monoron. Néhány em­bert fel kellene világosí­tani arról is, hogy a csator­názás vagy a higanygőzlám­pák felszerelése a fontosabb. — Nyolctonnás teherautót lopott Filip Pál vecsési la­kos, rács mögött várja az ítéletet. A fiatalemberek gyakran azért lopnak motorkerékpárt vagy személykocsit, hogy nőkkel furikázzanak. A mi emberünknek miért kellett teherautó? Talán bigámista? — Két medvebocsot kap a monori gimnázium az Állat- kerttől. A lusta diákok remény­kednek. A hosszú, unalmas tanszobai délutánokon talán „húzhatják a medvebőrt”. (gyarmati)

Next

/
Thumbnails
Contents