Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-06 / 285. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTS ÁG A F S A MEGYEI TANÁCS LAPJA Vn. ÉVFOLYAM, 285. SZÁM ,ÍIIA ."»« FIM FH 1963. DECEMBER 6. PÉNTEK 'Még néhány hét és az 1963- as esztendő, a második ötéves terv harmadik éve elérkezik utolsó napjához. Kétségtelen hogy sok függ e néhány hátra lévő héttől. Népgazdasági szinten a következő hetekben elvégzendő munkától függ az idei terv teljesítésének mér­téké, az iparvállalatok pedig mostani erőfeszítéseikkel az éves gazdálkodás mérlegének végleges adatait „dolgozzák ki”. S minthogy az év utolsó heteinek jelentősége vállalati szempontból nagyon is jelen­tős, hiszen december 31-ével eldől az üzem nyereségrésze­sedésének nagysága, a gazda­sági és műszaki vezetők pré­miuma, a figyelem igen sok vállalatnál kizárólag az idei év minél eredményesebb le­zárására irányul. Az 1963-as terv teljesítésére minden tőlünk telhetőt meg­tenni^— helyes és szükséges is. A' jól gazdálkodó műszaki és gazdasági vezetőnek azon­ban eközben is legalább egyik szemével előre kell tekintenie és gondoskodnia az új tervesz­tendő s — azon belül is — az év eleji folyamatos munka elő­készítéséről. Az elmúlt évek tapasztalatai sajnos azt tanú­sítják, hogy minden iij eszten­dő kisebb-nagyobb zökkenők­kel indul, a termelés görbéje januárban hirtelen és igen nagymértékben visszaesik s legyen a téli időjárás rendkí­vüli, vagy a . sokévi átlagnak megfelelő, az új esztendei első havában az üzemek alig adnak hazai, vagy külföldi igényeket k\elégítö készárút a népgazda­ságnak. Mindenekelőtt azt kell hangsúlyoznunk, hogy az év eleji termelésvisszaésés nem természeti csapás s ez a jelen­ség nem függ össze a termelés sajátosságaival, példának oká­ért az ipartermékek átfutási idejével. A termelés indoko­latlan csökkenésének okai visszanyúlnak az anyagi ösz­tönzőkig — a nyereségrészese­désig és a prémiumig —, ame­lyek ugyan hasznosan segítik iparunk fejlődését, de az év vége közeledtével túlságosan rányomják bélyegüket az üze­mek vezetésére és a gazdálko­dásra. A gyakorlatban ez ab­ban nyilvánul meg, hogy az év utolsó heteiben az iparvállala­tok csaknem kizárólag kész­árut termelnek, felélik alkat­rész- és félkészáru készleteiket s ennek következtében az új esztendő elején hiányoznak a folyamatos termelés anyagi­műszaki feltételei. Gyakran esik szó a gazda­sági vezetés színvonalának emeléséről. Ez a követel­mény korántsem elvont fo­galom. Jelen esetben pél­dául a színvonalasabb gaz­dasági vezetés konkrét fel­tétele: az 1964. évi terme­lési terv egyenletes végre­hajtásának megalapozása. S minthogy az anyagi ösztön­zők fogyatékosságai nem er­re mozgósítják a. vezetőket, a népgazdasági érdek érvénye­sítését — segítéssel, irá­nyítással és ellenőrzéssel — az üzemi pártszervezeteknek kell szorgalmaznak. A termelés zavartalansága és ütemessége az új év kez­detén nem egyes vezetők egyéni óhaja, hanem mind-r annyiunk közös érdeke. Kezd- ! jük azzal, hogy a társada- j lom szükségletei folyamato­sak s azokat ütemesen kell kielégíteni. A termelés és a kés záruk i bocsa tás év eleji túlzott visszaesése azonban nemcsak a szükségletek fo­lyamatos kielégítését befo­lyásolja és gátolja; kárt okoz az üzemeltnek is. Az 'iparvállalatok létszáma a termelés felfutásával párhu­zamosan az év harmadik ne­gyedében tetőzik s a meg­növekedett létszámmal foly­tatódik az új év elején az előző év átlagánál alacso­nyabb szintű termelés. Ez természetesen elkerülhetetle­nül rontja a termelékenysé­get. és a gyártás gazdasá­gosságát s ennek hátrányos következményeit az év fo­lyamán legf el j ebb csökken­teni — de végképp eltün­tetni már nem — lehet. Ter­mészetesen az sem kedvez a vállalati gazdálkodás éves i eredményességének, hogy a január-februári visszaesés kö­vetkeztében nemcsak a mun­kaerőt, hanem a termelési kapacitásokat — a gépeket és a technológiai berende­zéseket — is gazdaságtala­nul használják ki, amit a későbbi túlterhelés ’ annál kevésbé ellensúlyoz, mert rontja a termékek minősé­gét s annak éra — a hibák kijavítása és a kötbér — ismét csak a vállalati, jö­vedelmet csökkenti. Az elmondottak korántsem elvont, vagy megfoghatatlan igazságok. 1961-ben az állami ipar össztermelésének minden 100 forintjára 14.5 forint üze­mi eredmény, nyereség jutott, ám 1962. I. negyedében, ami­kor a termelés visszaesett, csupán 14.0 forint. Az idei év első felében — noha a ter­melés meghaladta az előző esztendő első felének színvo­nalát — a 100 forint termelés­re jutó üzemi eredmény 40 fillérrel alacsonyabb volt, mint 1962. 1. felében. Ezek az adatok arra figyel­meztetnek: az év eleji gyen­ge kezdés, a termelés túlzott és elfogadhatatlan mértékű visszaesése igen sokba kerül a népgazdaságnak, holott mindez — a termelékenység és a gaz­daságosság ideiglenes romlá­sa — nem törvényszerű, mert az év eleji termelés folyama­tosságának körültekintő elő­készítésével a szükséges anyag, alkatrész, félkészáru biztosí­tásával — jórészt elkerülhető. Éppen ezért az év utolsó he­teiben a tervteljesítés támo­gatása mellett a jövő év eleji folyamatos és egyenletes ter­melés anyagi-műszaki előké­szítésének figyelemmel kisé­rése a termelés pártellenőrzé­sének legidőszerűbb feladata. Az üzemi pártszervezetek most — tehát még idejében — ellenőrizzék, vajon a gazdasá- . gi vezetők a jövő évi terv­feladatoknak megfelelő ter­melést irányoztak-e elő 1964 első hónapjaira, gondoskod­tak-e a zavartalan és folya­matos munka feltételeiről. Mert mindez nemcsak az év­kezdet eredményeit, hanem az 1964-es tervfeladatok egyenle­tes teljesítését is megalapoz­za. . . .................. . D obi István üdvözlő távirata a Finn Köztársaság elnökéhez Dobi István. az Elnöki Tanács elnöke, linnország nemzeti ünnepe alkalmából A kedd este kezdődött rövid havazás u.án szerdán havas­eső, eső hullott Pest megyére. Mivel a hőmérséklet a null fok alá süllyedt, a csapadék azon­nal megfagyott, s az utakat, távíróvezeíékeket jégréteg vonta be. Megyénkben milyen akadá­lyokat okozott a jég? — erről szól körtelefonunk. . NÁVAI'T Nemere Zoltán, a budapesti MÁVAUT forgalmi osztály- vezetője a következőket mondja: — Csütörtök délutánig rend­bejöttek az utak. Pillanatnyi­lag — egy kivételével — min­den buszunk közlekedik. Szer­da délutántól csütörtök dél- előttig volt a fennakadás „csúcsideje”. Piliscsabán nagy „általános” torlódás, fennaka­dás keletkezett, a MÁVAUT autóbuszoknak Pusztazámor és Sóskút határában volt na­gyobb akadálya. Pilisvörösvár —Pilisszántó, Pomáz—Dobogó­kő és a Visegrád—Esztergom, valamint a Csepel—Sziget- szentmiklós, Bugyi—Taksony, Váchartyán—Püspökszilágy, Gödöllő—Vácszentlászló vona­lon és néhány Vác környéki járatunknál kisebb mértékű volt a fennakadás. Reméljük, hogy a megtisztított utakra nem rakódik ismét jég és mindenütt zavartalanul bo­nyolíthatjuk le a forgalmat. HÓiÍGYELET Hívjuk a KPM Pest—Szol­nak megyei hóügyeletét: — A dobogókői 111-es út ki­vételével Pest megye terüle­tén, csütörtök délután, sehol sincs jég az utakon. Vitális István hóügyeletes most a do­bogókői út salakozását irányít­ja. A helyzet egy cseppet sem rózsás: a legutóbbi telefonje­lentés szerint a salakozó kocsi is alig tud előrehaladni. Per­sze dolgozóink mindent meg­tesznek. hogy a megye utolsó járhatatlan útját is rendbe­hozzák? — Kivel beszéltünk? — Símig Adóm fásítási elő­adóval. MÁV Tamási Mihály felügyelő, a MÁV Vezérigazgatóság főirá­nyítója van a telefonnál: — Forgalmi akadály nincs. A jég azonban sok bajt oko­zott a jelzőberendezéseknél és a váltóknál. A távíró- és te­lefonvezetékek több vonalon leszakadtak, így az állomások nem tudnak közvetlen kapcso­latot tartani - egymással, s ezért a vonatok haladása is lassúbb. A befagyott váltók a rendezőpályaudvarokon okoz­nak gondot: a szerelvényeket nehezebben tudják összeállíta­ni, ezért több a késés. Puszta­szabolcsi, nagykátai. ceglédi és kiskunhalasi vonalainkon a mi embereink és a posta dol­gozói megkezdték a vezetékek rend behozását. POSTA A Budapestvidáki Posta­igazgatóságról a következő tá­jékoztatást kaptuk: — Ez a hőmérséklet a leg­kritikusabb. Ilyenkor képző­dik a legtöbb jég. Sok helyütt a vékony vezetékek két-három centiméter vastagra duzzadtak a rájuk rakódott jégtől. Való­ságos páncél keletkezett a porceiánszigetelőkön és a tar­tóvasakon. A jég súlya alatt — csak az összehasonlítás .mi­att mondom — néhány helyen kidőltek a fák. — Szerelőink már az éjsza­ka folyamán munkába álltak. Gödöllő, Maglód, Túra. Vác, Monor környékén, a pusz’a- szabolcsi vasútvonalon, vala- lamint Nagykőrösön és Ceglé­den a legnagyobbak a károk. A honvédség műszaki alakula­tainak segítségét kértük — így Pest megyében kétszáz ember folytatja majd a veze­tőitek helyrehozatalát. m. j. táviratban fejezte ki jókíván­ságait Urho Kaleva Kékkő- nennek, a Finn Köztársaság elnökének. Kádár János fogadta ha ánk új kairói nagykövetét Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány el­nöke, fogadta Rácz' Pált, hazánk új kairói rendkívüli és meghatalmazott nagykö­vetét, aki Magyarországot nagyköveti rangban a Jemeni Arab Köztársaságban és kö­veti ' rangban a Szudáni Köztársaságban is képviseli. Súlyos bányaszerencsétlenség Tatabányán A Tatabányai Szénbányá­szati Tröszt 15 A aknájában december 4-én az éjszakai mű­szakban sújtólégrobbanás tör­tént. A robbanás következté­ben 26 bányász életét vesz­tette, 4 bányász könnyeb­ben megsérült. A szerencsét­lenség körülményeinek kivizs­gálása folyamatban van. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi I Bizottságának első- titkára az j alábbi részvéttáviratot in- | tézte az elhunyt bányászok j hozzátartozóihoz: A Tatabányai Szénbányászati Tröszt igazgatóságának. MSZMP pártbizottságának, szakszervezeti bizottságának, KlSZ-bizottságának Tatabánya A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága megrendüléssel értesült a 15 A aknában történt súlyos szeren­csétlenségről. A tragikus körülmények között elhunyt bányá­szok családtagjainak, hozzátartozóinak mély részvétünket fe­jezzük ki és együttérzéssel osztozunk fájdalmas gyászukban. Az MSZMP Központi Bizottsága nevében: KÁDÁR JÁNOS első titkár Hogyan történt a szerencsétlenség a tatabányai 15/A aknában ? Befejeződtek a mentési munkák - Szombaton temetik a hősi halált halt bányászokat Szerda éjjel a tatabányai 15/A aknán az éjszakai mű­szak a megszokott módon kez­dődött. Boda Antal huszon­hat tagú ifjúsági szocialista brigádja elfoglalta helyét a bánya délkeleti mezőjének 134-es számú frontfejtésén. Munkához készülődtek, amikor a sújtólégrobbanás bekövetkezett. A robbanás hatására a frontfejtés főlégvágatán tö­rés támadt, a levegőellátás megszűnt és a gázok elárasz­tották a munkahelyet. A Bo- da-brigád tagjai részben a robbanás nagy erejétől, rész­A KGST Gépipari Állandó Bizottságának ülése Prágában A KGST Gépipari Állandó Bizottsága november 26-tól december 3-ig a csehszlovák fővárosban tartotta meg ülé­sét, amelyen Bulgária, Cseh­szlovákia, Lengyelország, Ma­gyarország. a Német Demok­ratikus Köztársaság, Románia és a Szovjetunió küldöttei vet­tek részt. Ezenkívül megfigye­lőkkel képviseltette magát a Kínai Népköztársaság, á Ko­reai Népi Demokratikus Köztársaság, a Kubai Köztár­saság és a Vietnami Demok­ratikus Köztársaság. Az állandó bizottság meg­tárgyalta és jóváhagyta, az 1964. évi munka‘ervet, s intéz­kedéseket fogadott- el, ame­lyek a tagállamok gépipará­nak további fejlődését bizto­sítják. \ magyar parlamenti delegáció Burmában Vass István nénak, az or­szággyűlés elnökének vezeté­sével Ázsiában tartózkodó ma­gyar parlamenti delegáció be­fejezte indiai látogatását. A küldöttség Kalkuttában meg­látogatta a nyugat-bengáliai felsőház és alsóház elnökét. Magyar delegáció érkezett Burmába, s Rangon repülő­terén ünnepélyes fogadtatás­ban részesültek. ben pedig égési sebek követ­keztében mind a huszonhatan azon­nal életüket vesztették. A frontfejtés közelében tar­tózkodó másik négy bá­nyász könnyebb sérülést szenvedett, de egymást se­gítve, sikerült elmenekül­niük a veszélyes helyről. Hasonlóképpen kimenekültek az életveszélyes gázoktól el­árasztott területről két elő- vájócsapat tagjai is, akik sikerrel használták ön,mentő készülékeiket. A bánya távolabbi mezői­ben nem okozott balesetet a robbanás, mert a szénpor ál­landó permetezése miatt szénporrobbanás nem követ­kezett be. így a bánya többi 125 dolgozó­ja sértetlenül hagyhatta el munkahelyét. A tröszt központi bányamen­tő állomásának dolgozói és az üzemek bányamentői azon­nal hozzáláttak a mentéshez, s a helyszínre érkeztek a me­gyei pártbizottság, a tröszt, a Nehézipari Minisztérium és a bányászszakszervezet ve­zetői is. Tízórás megfeszített munka után sikerült felszín­re hozni a szerencsétlenül járt huszonhat bányász holt­testét. Csütörtök reggel 9 óra­kor a mentés befejező­dött. a szerencsétlenség okainak kiderítésére a vizsgálat tovább folyik. A munka frontján hősi ha­lált halt huszonhat bányászt a szénbányászati tröszt és a bányászszakszervezet saját ha­lót tjának tekinti. A gyász jeleként városszerte fekete zászlók kerültek a középü­letekre. A huszonhat fiatal bányász temetésére külön bi­zottság alakult, a gyászszer­tartásra szombat délután fél 3-kor kerül sor. A szerencsétlenség legidő­sebb áldozata negyvenegy, a legfiatalabb húszéves volt. Mindannyian Tatabányán vé­gezték el a vájártanuló-isko­lát, Boda Antal szocialista brigádjának tagjai nemcsak a munkában, ha­nem magánéletükben is példát mutattak. A szerencsétlenségben éle­tét vesztette Barsi János csillés, Boda Antal vájár brigádvezető. Busa Béla vá- iár. Cságola István csillés, Fischer Ferenc csillés, Gyóth Mihály segédvájár, Juhász János 2. csillés. Kaszás Győző segédvájár, Király István Vá­jár. Kosiba Sándor vájár, Köves Sándor csillés. Lukács Péter csillés. Papp Béla vájár, Papp László 1. vájár. Pörcz Szilveszter vájár, Rácz János vájár, Schlégl János Mihály vájár. Sipos József vájár. Sza­bó István (zalail vájár. Ssei- bert Lajos csillés. Takács Mi­hály Iőmester. Toldi József vájár, Váczi József vájár. Vá­gó János vájár. Vidics János vájár és Zábonyik István vá­jár. A temetés napját 7 tatabá­nyai tanács gyásznappá nyil­vánította. A HOLNAP KÖVETELI JEGES JELENTÉSÜNK Szakoznak Dobogókőnél - Lassabban mennek a vonatok - Leszakadt vezetékek

Next

/
Thumbnails
Contents