Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-30 / 304. szám

-xJCívhm 1963. DECEMBER 30, HÉTFŐ A KULCSKÉRDÉS Irta: dr. Diniény Imre. az MSZMP kB nicsógazdugúgi osztályának vezetője Kinevezték hazánk új londoni nagykövetét Az Elnöki Tanács Incze Jenő rendkívüli és meghatal­mazott nagykövetet megbízta a Magyar Népköztársaság lon­doni nagykövetségének veze­tésével. . (MTI). Átadták a Fóti Gyermekváros kulturális központját A 23-as Építőipari Vállalat öt éve dolgozik a Fóti Gyer­mekvárosban. A széles körű társadalmi és állami támoga­Képzőművészeti könyvújdonságok A Képzőművészeti Kiadó­nál két érdekes album látott napvilágot. A művészettörté­net forrásai sorozatban kiad­ták I. J. Repin válogatott mű­vészeti írásainak gyűjtemé­nyét. A könyv a XIX. század egyik legjelentősebb orosz festőművészének mintegy 30 színes írását fogja csokorba. A történeteken keresztül megismerhetik az olvasók a kora társadalmát állandóan íestőszemmel fürkésző Repint, s mindvégig vallott állásfogla­lását: ,.Nemzeten kívül nincs művészet.” Az érdekes köny­vet a mester — jelenleg a Tretyakov Képtárban és az Állami Orosz Múzeumban őr­zött — 32 művének, festmé­nyeinek, rajzainak, vázlatai­nak és tanulmányainak repro­dukciójával illusztrálták. A szakmunkát Elbert János for­dította. a művészi fedőlapot Varga Győző tervezte. íngres-monográfiával gaz­dagodott a Művészet Kiskönyv­tára című sorozat. Az új kötet Lajta Edit művészettörténész tollából jelent meg. Ingres a XIX. századi klasszicista fes­tészet vezető alakja, aki hosz- szú életében kortársa volt a napóleoni időknek, a roman­tika évtizedeinek és még meg étté az impresszionizmus ki­bontakozását is. Az album 46 művészi reprodukciót — kö­zöttük hat színes lenyomatot — mutat be az érdeklődőknek. A tanulmány ismerteti a mű­vész életútját és a portré-, valamint az aktképek műfa­jában elért kiemelkedő ered­ményeit. A monográfia cím­lapját a mester Valpincon fürdőző című ismert festmé­nyének részlete díszíti. (MTI) Zöldség, Ma , Túl az esztendőn húszmillióval tással már korábban felépült a több, mint ezer személyes gyermekváros tíz óvodája, há­rom diákotthona, egészséghá­za, 16 tantermes iskolája és sokféle gazdasági épülete. A gyermektelepülés első szállá­sa. a régi Károlyi-kastély helyreáttitása volt az utolsó építési feladat. A romantikus elemekkel kiegészített klasz- szicista stílusú kastély több mint 100 éves épületeinek épí­tésében egykor még Ybl Mik­lós is részt vett. A műemléképület homlok­zatán a jelenlegi helyreállítás­sal sem változtattak a vállalat dolgozói. A helyiségek meny- nyezetének fagerendái azon­ban már elkorhadtak, s így erős vasbetonfüdémekkel cse­rélték ki. Különösen nagy feladatot jelentett ez a csere a kastély márványtermében, ahol értékes freskók ékesítik a mennyezetet. Az építők ötle­tes módon oldották meg a ne­héz feladatot. A freskókat tíz centiméter vastag vattabélés­sel vonták be, majd erős áll­ványzattal támasztották alá, amíg a képekkel díszített va­kolatról óvatosan lehántották a régi födémet és hozzáragasz­tották az új vasbetonszerke­zethez. Az építők a napokban adták át a helyreállított és átalakí­tott kastélyt. Ezzel tehát az utolsó építési munkát is befe­jezték a gyermekvárosban, s már elvonulnak a vállalat dol­gozói. A megszépített műem­lékkastély most a gyermek- település kulturális központja, amelyben többek között nagy könyvtárat, olvasótermeket, valamint filmvetítésre és szín­házi műsorra egyaránt alkal­mas előadótermet rendeztek be. (MTI) SÍUGRÓK A Német Demokratikus Köztársaság posta és távköz­lési minisztériuma az inns­brucki téli olimpia alkalmá­ból szintén külön bélyegsoro­zatot bocsátott ki. Az 5, 10, 20 és 25 Pfenniges bélyegek sár­ga, zöld, piros és kék olimpiai karikákkal díszítettek, s vala­mennyi síugrót ábrázol. Mintegy filmszerűen mutat­ják be a siugrás érdekes fá­zisait. Kié a leghosszabb bajusz? ! bajusz? Természetesen az Úr­istené — mármint Madách Az ! ember tragédiájában. Egy-egy j szára kereken 44 centiméter. Az utolsó példány Bessenyei Ferencnek készült és a fod­rászatnak, ma is büszkesége. Hogyan keletkeznek a legendák ! M ItlI l LK Az egyik amerikai orvost megkérdezi az ismerőse: — Mondd, miért tudakozódol mindig a pácienseidnél aziránt, hogy mit ebédeltek? — Ennek alapján döntöm el, hogy mennyi honoráriumot kérek tőlük. FELESLEGES Az egyik amerikai városban a gengszterek kirabolták a bankot. Otthon az egyik ban­dita így szól a másikhoz: — Bili, számold csak meg, mennyit raboltunk! — Felesleges! Holnap úgyis közli a sajtó... — A ceglédi TEFU Vállalat­nál nyolc főből álló fagybri- gád biztosítja a gépkocsik üze­meltetését. A brigád tagjai délután 5 órától reggel 8 óráig a beérkezett kocsikat javítják. A kedvezőtlen időjárás elle­nére a vállalat a III. negyed­évi tervét 105 százalékra tel­jesítette. A IV. negyedévi terv értékelésére januárban kerül i sor. Js-ie hazánkban a leghosz- szabb bajusz? A büszke ékes­ség tulajdonosát nem könnyű megtalálni, hiszen ma már fa­ji uhelyen is csak az öregebbek [orra alatt díszeleg olyfcor-oly- i kor igazán tekintélyes, hegyes­be fent, vagy lekonyuló szőr­pamacs. Városban még a ; sokkal szerényebb ..angol ba- : jusz” is nagyon megfogyatko- : zott. ; Mégis hol viselik Magyaror- | szagon a legtöbb bajuszt? i Alighanem a Nemzeti Szín- ] ház színpadán. Igaz ugyan, : hogy a mai tárgyú darabokban :ez a fontos maszkkellék is i feleslegessé vált. de a klasszi- jkus repertoár kötelez — külö- : nősen a Bánk bán és a Mach- ; bet gazdag bajuszos szerepek­ben — s így a színház fodrá- : szatén tucatszámra várják a • bajuszok, hogy este megjelen- \ hessenek a dicsőség rivaldafé- : nyében. A sokkal nagyobb gonddal őrzött parókákból lel- tárilag is 3033 darabot tarta­nak nyilván. A bajusz azonban kevésbé időtálló jószág. A szi­tavásznat, a ráerősített, elő­ször még formátlan szőrcso­móval együtt a színész orra alá ragasztják, ott kapja meg igazi alakját. Az előadás után benzinnel távolítják el érzé­kenyebb művészeink nem cse­kély fintorgása közepette. E tortúra miatt azonban egy- egy bajusz legfeljebb csak 8 —10 előadást bír ki. Ez az oka az állandóan megújuló szük­ségletnek. Évente a színház fodrászata körülbelül száz ba­juszt fogyaszt. És hogy kié a leghosszabb Ez évben két bolgár szárító­gépet szereltek fel Cegléden. A gyümölcs- és zöldféléken kí­vül száz vagon túrót dolgoztak fel caseinné. Mit mutat az italmérleg? Ez idén 1200 vagon gyümöl­csöt főz ki a vállalat, 200 vagon bort és 150 va­gon borsepröt dolgoznak fel nemesebb termékké. Uj termékük a „calvados” al­maborpárlat keresett cikk, s szinte nem lehet annyit piacra vinni, amennyi gyorsan el ne fogyna. A barackkal és szilvá­val töltött zöld kulacsok kül­földre indulnak. Az új esztendőben, 1964-ben több új cikk megjelenését ter­vezik a Pest megyei Szeszipari Vállalatnál. Emellett továbbra is gondja marad — főleg a Dunakanyarban — az üdítőital- elláiás. Az idén kétszeresére növelték a szénsavas italok mennyiségét, de ez s?m elégí­tette ki az igényeket. Megfe­lelő segítséggel tovább kell növelni az üdítő italok gyár­tását. Túl az óéven, kerek húsz­millióval — ezt jelentheti a Pest megyei Szeszipari Válla­lat. Ennyivel előzték meg 1063-at. Váltsuk föl apróbb tételek­re. Honnan való, s mennyire hasznos az idő megelőzése? , Kezdjük zöldséggel. Ha az első pillanatra nem is termé­szetes, tulajdonképpen ide­tartozó és igen-igen hasznos, hogy a vállalat zöldségfélék szárításával, tartósításával is foglalkozik. Az érvek amellett szóltak, hogy ez idén 235 tonna zöldfé­lét száríthatnak az ügyes gé­peken. Ebből sokkal több lett. Kerek 320 tonna. Anglia, Ka­nada, Hollandia kéri a magyar áru* és jól meg is fizeti. Az első, legelőkelőbb helyen a hagyma, utána a paprilcape- hely szerepei. Negyven tonnát csomagoltak belőle. A tétele­ken kívül nagyobb mennyisé­gű gyümölcsöt is aszaltak a régebbi, s a nyáron üzembe helyezett új berendezésekkel. Rengeteg, a nagy terméskor tönkrement árut lehetett vol­na megmenteni, s értékes va­lutává tenni, ha még nagyobb — különben nagyon olcsó — gépkapacitás állott volna ren­delkezésre. osztási és munkadíjazási for­mákat. Vegyék számba az ál­lattenyésztés helyzetét, rögzít­sék az ezzel kapcsolatos te­endőket. Minden . ,. eddiginél jobban használjuk ki mind az állat- állomány számszerű növelésé­nél, mind pedig a termelé­kenység fokozásánál a meg­levő lehetőségeket. Nagyobb gondot fordítsanak a takarmá­nyozásra. a rét- és legelőápo­lásra. Kiemelten, súlyának megfelelőén foglalkozzanak a kukoricatermesztés kérdései­vel; minden olyan eljárás ma­radéktalan végrehajtásával, amellyel biztosítani lehet a nagy kukoricahozamok eléré­sét. Vegyék pontosabb nyil­vántartásba a gépeket, eszkö­zöket. Szervezzék meg job­ban a szakmunkások képzé­sét. Nagyobb tervszerűséggel és előrelátással készüljenek fel az új beruházások meg­valósítására, a hiányzó járu­lékok pótlására. Erre van le­hetőség; főképp azért, mert 1964-ben a mezőgazdaság kap­ja az összes beruházások csak­nem egynegyedét. Egyebek kö­zött mintegy 10 ezer traktort, 11 ezer pótkocsit, 1200 kom­bájnt és sok más egyéb gé­pet. 1,7 millió tonna műtrágyát kap a mezőgazdaság. A fel­adatok megoldásában legdön­tőbb azonban a parasztság munkája. E célok, feladatok megvalósítása érdekében’ fo­koznunk kell a politikai fel- világosító, meggyőző, szervező munkát. Minden vezetőnek, politikainak és szakmainak egyaránt, feladata erősíteni a termelőszövetkezeti paraszt- 1 ság hitét, hogy helyesen vá­lasztott, amikor a nagyüzemi gazdálkodás útjára tért. A ve­zetők fontos feladata a terme­lőszövetkezeti demokrácia ér­vényesítése, a tagság széles körű bevonása a vezetésbe, a szövetkezetei érintő alapvető kérdések eldöntésében. Általá­nossá kell tennünk azt a he­lyes felismerést, hogy a szö­vetkezeti parasztsággal min­dent meg tudunk oldani, nél­külük nem sokra megyünk. Több ember mindig bölcsebb, mint egy ember. Ezek megva­lósításával a mezőgazdaság meg tudja oldani feladatát, eleget tud tenni kötelezettsé­gének. A parasztság pedig meg­erősödik a szövetkezetébe ve­tett hitében, megkapja, amire számított, életkörülménye és jövedelmi viszonya tovább ja­vul. '.XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXVXXXXVXXXXXV rés illeti a mezőgazdaság dol­gozóit, irányítóit. Hason Jó, . , ­’ vagy tálán meg nagyobb előrelátással és szer­vezettséggel kell hozzáfog­nunk az 1964-es esztendő fel­adatainak megoldásához is. A közeli napokban jóváhagyott 1984. évi terv alapján a mező- gazdaság termelését 4—5 száza­lék, a felvásárlás volumenét 7,4 százalékkal kell növel­nünk (1962-hez képest a ter­melés növelésének volumen? 1964-ben 9 százalék). A terv­ben foglalt célkitűzések meg­valósításához, teljesítéséhez szükséges feltételek biztosít­hatók. illetve biztosítottak. A célkitűzések megalapozását nagyban elősegítette az őszi kenyérgabonavetések sikeres befejezése, valafnint az, hogy | 3—4 százalék kivételével lé- j nyegében befejezték az őszi j mélyszántást. Ilyen sem volt ' még a magyar mezőgazdaság történetében. 1961-ben a terü­let 10—12 százaléka maradt j ősszel szárítatlanul, 1982-ben) i pedig több. mint 1.5 millió kh : mintegy 40. százalék. Termé­szetesen ezzel még nem oldot- ■ tűk meg valamennyi felada­tunkat, még a kenyércsatát sem nyertül: meg. Bőven van tennivaló. Mindenekelőtt az ! szükséges, hogy a tél folya­mán a gépek, eszközök javítá­sa időben, jó minőségben meg­történjen, valamennyi üzem konkrét, reális tervek alapján, jól készüljön fel a tavaszi i munkákra, a fej: reqyázásra, a 1 vetésekre. növényápolásra, j Minden gazdaság időben, jól készítse e! az 1964. évi tervét. Olyan legyen ez. amely kel­lően számol a lehetőségekkel, kihasználja a tartalékokat és megfelelő összhangot biztosít ; a népgazdasági és üzemi ér- ; dekek között, nem maradhat vetetien terület. Fontos, hogy mind a párt. mind pedig' az állami szervek alapvető fel- ; adatunknak tekintsék az 1964. évi üzemtervek készítését. ' j Egyebek mellett, segítsék elő, , í hogy a népgazdaságilag fontos, ! 1 a tőkés fizetési mérleget szá- 1 J mottevően javító növényféle- ■ i ségek, termékek termelése to- i vább növekedjék (pl. cukorré- I pa). A tervek készítése idején I megfelelően értékeljük az j 1963-as esztendő tapasztalatait, különösen a dolgozók szemé- j íves amiagi érdekeltségének j oényesítésére és a gyenge ísz-ek megszilárdítására for- 1 i dítsanak nagy gondot. A ter­vek jóváhagyásakor rögzítsék | az 1964-es esztendőben alkal­mazásra kerülő jövedelemel­Az 1963-as . ... . esztendő ta­pasztalataiból is egyértelműen állapítható meg, hogy az 1957 óta folytatott — a VIII. kong­resszus által megerősített — gazdaságpolitikánk eredmé­nyesnek, jónak bizonyult. A dolgozók széles tömegeit tette érdekeltté a feladatok mara­déktalan megoldásában és jól ösztönözte őket a termelési célok, célkitűzések végrehaj­tására. A párt következetes, helyes agrárpolitikája alap­ján széles körben és többnyi­re jól használják a személyes anyagi érdekeltséget és egyre nagyobb gondot fordítanak a mezőgazdaság lanyagi-techni- kai bázisának megerősítésére. Hazánkban ma már általá­nossá vált az a szemlélet, hogy a mezőgazdasági terme­lés és árutermelés gyors üte­mű fejlesztése össznépi fel­adat. valamint az a felisme­rés is, hogy a mezőgazdasági termelés növelése egész nép­gazdaságunk fejlődésének kulcskérdése. A mezőgazdaság termelése mintegy 5 százalékkal, a fel­vásárlás volumene úgyszintén mintegy 5 százalékkal lesz magasabb 1963-ban, mint 1962- ben. (A termelés növekedése azonban kb. 6 százalékkal ke­vesebb a tervezettnél.) Habár az a fejlődés nem kielégítő,| mégis jelentős, különösen ak­kor, ha figyelembe vesszük az utóbbi két esztendő időjárá­sát. A termelés szerkezete 1963-ban lényegében a tervek­nek megfelelően alakult. Nö­vekedett az értékesebb kultú­rák (cukorrépa, dohány stb.) aránya. Egyes növényfélesé­gekből a több év átlagánál, de a tervezettnél is jobb termés­átlagot ért el a mezőgazda­ság. A cukorrépa termés­átlaga meghaladja a 160 má­zsát. a dohányé 7 mázsát, a rizsé 13 mázsa fölött van kát. holdanként, a kukoricáé 15 mázsa körül. Kiemelkedően jónak mondható a zöldség­félék. valamint a téli alma termésátlaga. Főként az év ) közepétől növekedett az állat- j állomány, habár megközelí- ; tőén sem kielégítő mérték- j ben. ugyanis a második fél- | évben bekövetkezett növeke­dés ellenére sem értük el az j év végére tervezett létszámot j sem a szarvasmarhánál, sem pedig a sertésnél. Lemaradás j van a nőivarú állatállomány- j ban is. Az állati termékek fel­vásárlása — a tojás kivételé- ; vei — nagyjából a terveknek megfelelően alakult sőt a tei. vágómarha, vágóborjú. méz felvásárlása túl is teljesül. Sikeres volt a szőlő- és gyű- , mölcstelepítéseknél végzett I munka. Legnagyolj J) ^maradás | 1963-ban a kenyérgabona tér- £ melésében illetve felvásárlásé- ^ ban jelentkezett. Ebben az ^ esztendőben sem sikerült tel- ! jesíteni azt az alapvetően fon- ^ tos feladatot, hogy kenyér-1 gabona-szükségletünket saját; termésből biztosítsuk. Az £ 1962—1963-as gazdasági) év ^ nem kedvezett a kenyérgabona ^ termelésének. A korán bekö- ^ szöntött. hosszúra nyúlt ke-^ mény tél megsanyargatta kenyérgabonát. Ehhez még^ hozzájárult a tavaszi behíz. ^ majd a június végi, július £ eleji nagy hőség és az ebből ^ eredő szemszorulás. Terme-^ szetesen ezen említett objek- ^ tív okok mellett a gyenge ke-£ nyérgabonaterméshez néhány ; főleg a munka megszervezésé-^ vei összefüggő hiba is hozzá-; járult. Mindezek következté-; ben a kenyérgabona-szükség- ! let csaknem egynegyedet kül-^ fpldről kellett biztosítanunk. $ A mezőgazdaság dolgozói,! irányítói, felismerve e tart-; hatatlan helyzet következmé-; nyét. hozzákezdtek 1963. őszén j a kenyérgabona vetéstervek! teljesítéséhez. Elvetették a j kenyérgabonát megfelelő idő-; ben az előirányzatnál 6 száza-', lékkai nagyobb területen, lé-', nyegében jó minőségben, kellői műtrágyajuttatással. Ez olyan; eredmény, amilyen a magyar; mezőgazdaság történetében: még nem volt. Ezért elisme­Am kor egy értekezleten felvetettem, hogy a gyorsabb ügyintézés érdekében át kelle­ne szervezni a vállalatot, der­medt csend támadt. A szoba négy sarkából hideg szelek fújtak felém és én megbor­zongtam. Ennek ellenére elké­szítettem egy javaslatot és el­határoztam, hogy ezzel a ja­vaslattal felmegyek a Főköz­pontba. Kollégáim lebeszéltek erről a lépésről, azt mondták, minek mártom bele magam olyan ügyekbe, amelyek nem tartoznak rám, úgyis én fo­gom húzni a rövidebbet. Néhány nappal később Kiss osztályvezető félrevont és közölte velem, hogy lehetetlen­re vállalkozom. A vállalat je­lenlegi szervezete szent és sérthetetlen. Azok, akik eddig változtatni altartak rajta, mind póruljártak. — Egy kartársunk, szegény­ke, kővé dermedt, szobra még ; ma is látható a Főközpont ] alagsorában, egy másik pedig ;kutyává változott... Óva in- ; fém magát ettől a meggondo- ; lattan cselekedettől — suttog- ! ta Kiss osztályvezető. ! — Nem lélek — feleltem da­j cosan. a mártírok bátorságá- ] val. Valójában azonban nagyon \ féltem. mondhatnám azt is, ; hogy a frász kerülgetett. t > ; Másnap Nagy osztályveze- ; tő kéretett be a szobájába. í — Maga tetszik nekem — fogadott szeretetteljes mosoly- lyal és hellyel, cigaréttával kínált. — Szeretem az ilyen keménykötésű fickókat, mint maga... Éppen ezért szüksé­gesnek tartom figyelmeztetni, hogy a terve vagyon vészé- lyes ... Mondják, hogy dolgo­zott Itt valaha egy fiatalem­ber, az is a fejébe vette, hogy a vállalatunk reformokra szo­rul. El is ment ebben az ügy­ben a Főközpontba, de ott az előcsarnok mocsárrá változott alatta és az ifjú ember nya­kig süllyedt a hínárba. A lép­csőfokok felvonítottak, amikor rájuk lépett és beleharaptak, belecsimpaszkodtak a bokájá­ba. Lerázta őket és felvonszol­ta magát az első emeletre. A folyósón a mennyezet olyan alacsonyra ereszkedett le, hogy csak hasoncsúszva tudott el­jutni a főigazgató ajtajáig. Mi­dőn benyitott az ajtón, az ajtó vésztjóslóan azt nyikorogta: „Fordulj vissza, te hülye, még meggondolhatod magad!” Nem fordult vissza. A kilincs tüzes volt, a. küszöb pedig le­köpte és ekkor menten varjú­vá változott __ Néha itt szo­k ott repdesni ez a fiatalember a ház körül és szomorúan ká­rog ... Nos, ezek után mi a szándéka? — Elmegyek a Főközpontba! Harmadnap Verpeléti osz­tályvezető ijesztgetett: — Nem akarom megijeszteni ] —• mondta titokzatosan —, de] a maga javaslata őrültség!. Nem is olyan régen dolgozott: itt egy kolléga, aki szintén: próbát tett és tudja, mi lett; vele? — Nemememem tututudom...] — hebegtem. — íróasztallá változott. Har-: mincegy éves volt, amikor: íróasztallá változott. A felesé-: ge azonnal elvált tőle, mert] nem akart együtt élni egy bú-; tordarabbal, ami ugyebár tel-'; je sen érthető ... — És ezekután mi lett vele?: — Itt van! — csapott az író-': asztalára. — Most én dolgo-] zom rajta! Eltakartam a szemem és fel-: sikoltottam. ; Másnap elindultam utolsó'; utamra a Főközpontba. Aka-] dálytalanul bejutottam a fő-: igazgatóhoz, akinek ijedten és] dadogva elmondtam, hogy\ csak akkor tudunk gyorsabban: és jobban dolgozni, ha átszer-': vezik a hivatalt. A főigazgató] barátságosan végighallgatott,] aztán azzal bocsátott el, hogy] egyetért velem és foglalkozni] fognak a javaslatommal. Az átszervezést később vég-] rehajtották. Három fölösleges ügyosztály] szűnt meg: Kiss osztályveze-] tőé, Nagyé és Verpelétié. Mikes György

Next

/
Thumbnails
Contents