Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-29 / 303. szám

"itMteaD

1963. DECEMBER ?fl, VASÁRNAP

Javul-e a magyar film ?

gyobb visszásságainak kigúnyolására. Az alkotó fantázia hiánya, a belső bátorság korlátozottsága, a szárnyaló vidámság helyett alkalmazott ósdi fordulatok okozták, hogy a film döbbent csalódást keltett.

A végletes véleménynyilvánítás helyett tárgyilagosan szemlélve az évad kezdete — szeptember óta bemutatott magyar filmeket, azt állapíthatjuk meg, hogy megkezdődött az alkotó fantázia érvényesítése, az élő kérdések térhódítása, a közönség visszahódítása. Olyan alap ez, amelyen tovább lehet építeni, még változatosabban, még tartalmasabban és még művészibben. Ezt várjuk filmjeinktől az új évben.

Zay László

EGY ÉRVÉNYBE LÉPŐ RENDELET MARGÓJÁRA

Január 1-én életbe lép az a kormányrendelet, amely rendezi a személyi tulajdonban álló lakások és házak tulajdo- ' nosainak felmondási jogát, j amennyiben a lakásra maguk, vagy egyeneságbeli rokonaik tartanak igényt, s a bérlőnek ] megfelelő cserelakást biztosítanak. A rendelet körülbelül [ két hónapja látott napvilágot,

: s bár még nem lépett hatályba, nagy a visszhangja a la- I kástulajdonosok és a bérlők i körében egyaránt.

Pedig a rendelkezés nem új i gyakorlatot vezet be, hiszen 1958. április 15-ig a lakástu- | lajdonosok szintén élhettek fel- ] mondasd jogukkal, ezt követően azonban — a lakáshelyzetre való tekintettel — a kor- | mány átmenetileg felfüggesz- i tette a felmondási jogot. Most. hogy javulnak a lakásviszo- ; nyok, s a következő években

tizedét. Herskó János rendező, egyben a film írója is, gondolkozva, töprengve veszi számba a felszabadulás óta- eltelt idő minden gondja-baját és örömét, eredményeket, kudarcokat, vívódva elért győzelmeket. A film címe többszörös jelentésű. Legkézenfekvőbb, hogy a két főszereplő párbeszédére gondoljunk, akik a filmen ..kibeszélik magukat”, megvitatják életük alakulását, hogy hibáikon túljussanak és újra egymásra találjanak. De értelmezhetjük a címet úgy is, mint a művész önmagával vívott párbeszédét, az előre vivő út s az ehhez szükséges tanulságok őszinte, tépelódő keresését. S végül — de talán ez a legfontosabb — a Párbeszéd része annak a széleskörű, őszinte, mélyreható beszélgetésnek, amely az utóbbi években kialakult hazánkban. s amelynek témája ugyancsak az, hogy felértékeljük közelmúltunkat és a megnyert tanulságokat az ország további építésében, jövőnk kovácsolásában értékesítsük. A Párbeszéd szándéka és fő értéke az, hogy ebbe az országos méretű párbeszédbe kapcsolódik bele. Hozzá kell azonban tárgyilagosan tennünk. hogy itt kell keresnünk a film korlátáit is. Elsősorban azt hibáztatjuk, hogy a Párbeszéd sokat markol, az egész — majdnem — két évtized szinte minden eseményére utal, mindegyiket érinti. Ennek .tulajdonítható, hogy nem is jut ereje, lélegzete arra, hogy mindennel egyformán mélyen, odaadóan és behatóan foglalkozzék. Másrészt a film második felében a fordulatosság és az érdekesség kedvéért a szerző engedményeket tesz, a szerelmi bonyodalmaknak — jelképesen és reálisan is — a kelleténél nagyobb jelentőséget tulajdonít s így megfosztja a filmet attól, hogy bizonyos részletekben túlmenjen azon a ponton, ameddig aktuális kérdéseink országos megvitatása, p-rbeezéde már amúgy is eljutott.

Eredménynek tetó,ntheL,

jük azt a két szórakoztató filmet is, amely egyébként a magyar filmek szélesebb közönségsikerét is meghozta. Várkonyi Zoltán filmrendezői működésében mindenkor az érdekesre, az újszerűre törekedett, temperamentumos egyéniségével szinte soha sem készített két hasonló filmet. Most bűnügyi törté- r '-tét választott, izgalmas nyomozási históriát. Szépen, ízlésesen dolgozta ki a Foto Habért, amely a nézőtér érdeklődését mindvégig fenntartja, bár helyenként — szándékosan — felfed olyan részleteket, amelyeket egy ..igazi’’ detektívtörténet az utolsó percig titokban tartana. Kifogásolták, hogy ez a film olykor elszakad a realitásoktól; olyan megoldásokat alkalmaz, amelyek a valóságban nem léteznek. Á hiba nem ez, sőt, éppen keveselljiik a valószínűtlenséget. A detektivfilm ma már csak akkor emelkedhet a tucatáru színvonala fölé, ha valamelyes fölényes humor, féktelen fantázia uralkodik el rajta, ha valószí- I nűtlenné válik a történet, ha i az izgalmas feszültséget oldódó kacagás fűszerezi.

A Hogy állunk fiatalember érdeme, hogy egy hétköznapi fontos kéi’déshez szól hozzá, j a nevelés problémáihoz, a szü- ! lő és gyermek közötti be- , csületes, egyenes, őszinte kapcsolat dolgához. Révész György színvonalas rendező; ebben a filmben is jó ízléssel, szépen fejezi ki magát. A film nagy sikerében részes a kitűnő főszereplő, a fiatalembert játszó Kosztolányi Ealázs.

Ne vesztegessünk szót az évad félre sikei'ült magyar filmjére, csak annyit jelle- | mezzünk. hogy a kudarcának | oka iraraiisága, elavultsága. j Észre kell vennünk, hogy filmjeink iránt az érdeklődés annál nagyobb, minél elevenebb. célszerűbb a témájuk, 9 minél színvonalasabb a kidolgozásuk. A szélhámosad alapgondolatából telt volna egy érdekes, mai szatírára íe ki<u*hb-na— Ez buta tréfa. Melyik miénk? ...

még nagyobb javulás várható, indokolt lett lehetőséget adni a lakástulajdonosoknak arra, hogy a saját lakásukba beköltözhessenek. A tulajdonosok — érthető módon — örülnek ennek, a bérlők viszont „nem tartják szerencsésnek” a rendelkezést.

Érdemes megnézni, kik is ezek a tulajdonosok? Szép számmal

egyszerű kisemberek,

dolgozók, akik munkájuk jövedelméből vásárolták ezeket a lakásokat, családi házakat, de valamilyen oknál fogva nem tudtak beköltözni. Persze i érthető a bérlők izgalma is, ] hiszen ők legalább olyan kis- ' emberek, mint a lakástulajdo- j nosok jelentős része, s az ese- tek többségében — ilyen vagy olyan oknál fogva — megrom- j lőtt a viszony köztük. Ezért j most attól tartanaik, hogy ki- j költözésük esetén lényegesen . rosszabb körülmények közé I kerülnek. Persze szó sincs er- j ről. Először is a tulajdonos megfelelő cserelakást köteles felajánlani a bérlőnek, s ha a bériő ezt kifogásolja, bírósághoz fordulhatnak, s az fogja megállapítani, úgymond megfelelőnek tekinthető-e a cserelakás. Az már előrelátható, hogy a legtöbb vita mindig a j körül forog majd, vajon a fel- j ajánlott cserelakást megfele- j lőnek lehet-e nevezni, vagyis egyenértékű-e azzal a lakással, amit a bérlőnek el kell hagynia. A bíróságoknak ezek- megítélésében rendkívül kö- rülhatárolt és szabályozott j gyakorlata van. Figyelembe j veszik

a bériő összes körülményeit, j

!

mind a bérelt, mind a felaján- ) lőtt lakás fekvését, a helyisé- J gek számát, alapterületét, fel- j szerelését, állapotát, a lakás i távolságát a bérlő munkahe- j Ivétől, a közlekedési viszonyokat, továbbá, hogy a főbérlet- ; ről. vagy társbérletről van-e szó. mennyi á két lakás bére, \ m‘:lvének 'fo bérlők kereseti Vi- ! szönvai stb.

Érvényben van a Legfel- j sőbb Bíróságnak esy elvi \

döntése, amely szerint a fel- | ajánlott cserelakás úgynevezett megfelelőségét akkor is j meg lehet állapítani, ha az i bizonyos .vonatkozásokban előnytelenebb, de ezt az eltérést kiegyenlítik a. cserelakás más előnyei. Erre az

elvi döntésre azért volt

szükség, mert teljesen azonos, minden szempontból

egyező két lakást aligha lehet találni. De ugyanez az elvi döntés kimondja azt is,

MEGÚ.JRÁZOTT SZERELEM

A vészharang elhallgatott.,

már elragadtatott jóslatokat | is lehetett hallani. Aztán is- j mét. egy udvarias hallgatás következett, amely hirtelen j nagy csalódást takart. Nos, 1 végül is mi van most a I magyar filmmel, javul-e j valóban. visszaszerzi-e elvesztett hírnevét?

Mindenekelőtt határozzuk ! el. hogy a végletes indulatokat mellőzzük. Elég hiba ! volt az is, hogy a kritika jó- j indulaté bírálatát és segítő j szándékát, amikor filmgyártásunk az önvizsgálat és erőgyűjtés időszakához érkezett, túlzó, olykor már sértő gúny, viccelődés, merő elutasítás váltotta fel. Épp Hlyem hiba lenne, ha most, egy-két sikerültebb vagy akár jpl si- j került magyar film láttán fellendülést, virágzást, effélét emlegetnénk. Hazánkban [ kevés film készül évente — j mintegy húsz —, s ez azt jeleníti, hogy a sikeres vagy bukott filmek aránya kirívóbb, mint nagyobb kapacitású filmgyártások esetében:. Két- három gyengébb film s máris kondul a vészharang, két- 1 három siker és máris har- ' san a halleluja.

Nem, a végletes reagálást i mellőznünk kell, de azt se j tagadjuk meg, hogy az évad i

— ha szabad ezt a színházi fo- ‘ galmat a filmműsorra is ail- j kalmaznunk — az évad kéz- j dele óta bemutatott öt ma- j gyár film összképe kedvezőbb és biztatóbb, mint a | korábbi hónapok magyar filmtermése. Az öt film között esek egy akad, amely i voltaképpen kritikán aluli, s , ez A szélhámosnő. Láttunk I két jól sikerült kommerszfil- met, a közönség szórakoz- i tatására szánt. tartalmas, ; egyszerű filmeket, ezek a j Hogy állunk fiatalember és ( a Foto Hábér. Végül bemn- J tatásra került két nagyigé- [ nyű, értékes művészi film J is. a Párbeszéd és a Nap- : páti 'SVtétséi).'

Meszeljünk ei5sz<jr erről a két utóbbiról, a két nagy ered- | menyről. Ismét láthatunk ; Fábri filmet — már ez is el- j ismerés a Nappali sötétségből. \ Fábri Zoltán legtehetségesebb, világhírű rendezőnk, aki korábban nemzetközi fesztiválé- j kon tekintélyt vívott ki maga- rak és filmművésze tünknek. I Ö rendezte a Körhintát, amelyet az idő sem tudott kikezdeni. azt a magyar filmet, ; amelyet a világ íilmszakiköny- vei „a” magyar filmként emlegetnek. Fábri-film a Hannibál tanár úr, ez a szép antifasiszta állásfoglalás egy Móra- novella alapján, az a filmünk, amely máig js mindenütt szerepel, ahol a magyar filmművészet összefoglaló bemutatására kerül sor. Fábri Zoltán műve az Édes Anna és a Két félidő a pokolban — mindkettő sokatmondó, bár egy kicsit fáradt, önismétlő alkotás. Végül most, hosszabb s bizonyára érlelő szünet után egy új és újszerű Fábri-filmet láthatunk, bár a Nappali sötétség magán viseli Fábri eddigi művészetének jellegzetességeit is. Elmélyült, gondos kidolgozású. bensőséges, vívódó film ez is, akár a többi műve. A Nappali sötétség — Palotai Boris A madarak elhallgattak című sikeres regénye nyomán

— megrendítő kép a fasizmus gonoszságáról, anélkül, hogy ezt a gonoszságot, naturális képekben érzékelnénk. Belső vetületében, a? általa okozott fájdalomban, az igaz emberi érzések összekuszálásában és szétrombolásában érzékeljük a fasizmus gonoszságát. Másrészt Fábri új filmjében segít egészségesen szétrombolni az évekkel ezelőtt divatossá vált, hibás hős-eszményt, amely szerint a hősek mind feddhetetlen, csodálatos, emberfeletti emberek. Fábri hőse maga is szenved, sok tekmtetben áldozat. hibákat is követ el — de ezekkel együtt hős, felszabadulásunknak valami részben segítője.

Másik jeles eredményünk, amelyre büszkék is lehetünk, a Párbeszéd. Ez az első magyar film. amely megkísérli művészi módon áttekinteni történelmünk legutóbbi két évmert a káromkodás után következik az ostor. Ennek , az ökörmértékkel korszakalkotó felfedezésnek volt az eredménye, hogy Bimbó nem várta be az ostort, hanem egy-két biztató káromkodás után nekirugaszkodott a szántásnak. Tóbiás ezt őszinte elismeréssel nyugtázta, és így lassan eltűnt közülük az a bizalmatlanság. mely ember és ökör között a fenyítések miatt évezredek óta kialakult. Bimbó lassan a műélvező szakértelmével hegyezte füleit a különleges veretű káromkodásokra. leste, mint katonák a lelkesítő trombitaharsogást. Tóbiás pedig, mint ahogy pásztorok faragnak művészien kimunkált ostornyeleket, úgy cizellálta remekbe formált káromkodásait a címeres inspirátor tiszteletére.

A meghitt kapcsolatnak azután egy-két történelmi epizód vetett véget. Előbb a földbirtokosok, majd

az ökrök mentek ki a divatból. Bimbót is . marhahúslevesbe szólította a kötelesség, és Tóbiás, az egykori béres egy napon tizenkét ekét vonszoló lánctalpassal pöfögött végig a határban.

A lánctalpas jobb segítőtársnak bizonyult. mint Bimbó, nem kellett mellette a szántásban kocogni, se noszogatni, mégse tudta a gépei megszeretni Tóbiás. Csendes nosztalgiával gondolt a hajdani ökrökre, emlékeiben a múlt valóságos ökörmenny országgá változott, melynek legszebb aranytrónusán természetesen a Bimbó trónolt, mint minden ökrök meny- nyei királya.

Akkor is éppen ábrándozásaival volt elfoglalva, mikor a lánctalpas nagyot döccenve megállt, magyarán mondva: bedöglött.

Tóbiás őszintén meghökkent, de azután kijavította. A továbbiakban aztán még sokszor kijaví„ , j

hogy a bérlőt a lakóhelyével nem azono« helységben levő cserelakás elfogadására akkor sem lehe* kötelezni, ha a felajánlott cserelakás a bérlő munkahelyével azonos helységben van. Aztán van még egy rendkívül lényeges kitétele az elvi állásfoglalásnak: a bérlő a felmondott lakásnál nagyobb cserelalMs- ra akkor sem tarthat igényt, ha a jogos lakásigényét a felmondott lakás nem elégítette ki. Köteles azonban kisebb cserelakást is elfogadni, ha az a jogos lakásigényének megfelel

Mindebből látható, hogy az igazság megállapításában, és eldöntésében nem lesz köny- nyű dolguk a bíróságoknak sem. De az is nyilvánvaló, hogy egy pártatlan szervre kellett bízni annak eldöntését, érvényes-e a felmondás, avagy sem, s ez a pártatlan szerv a bíróság. A kormányrendelet persze nemcsak a tulajdonosnak ad jogokat, hanem messzemenően védi a bérlőket is. A bérlők zaklatásának elkerülésére például kimondja, hogy ha a bíróság egy esetben érvényteleníti a felmondást, a tulajdonos két éven belül nem élhet felmondási jogával. A korábbi tapasztalatok szerint a tulajdonosok — ha nem költözhettek be lakásukba — gyakran úgy próbálták „beköl- tözhetővé” tenni a lakást, hogy agyonzaklatták a bérlőket. Ezek az áldatlan esetek is megszűnnek most. Az sem kétséges, hogy a bérlőknek is sokkalta jobb lesz, ha a valóban megfelelő cserelakásba költöznek és ezzel megszűnik korábbi zaklatásuk, a köztük és a tulajdonos között kialakult rossz viszony.

Sok tízezer háztulajdonost és bérlőt érint a kormány- rendelet. amelynek megjelenése régen esedékes volt már. Nem valószínű, hogy ezza rendelet az emberi viszonylatok. minden visszásságát kiküszöböli a tulajdonosok és bérlők kapcsolatából. mégis alkalmas lesz arra, hogy mindketten jogorvoslatot találjanak és ne egymást marják a szó valódi értelmében. Mivel a bíróságok az egyedi esetek mérlegelése, a helyszín alapos felmérése után döntenek majd arról, hogy kinek van igaza, a tulajdonosnak-e vagy pedig a bérlőnek, sok lakástulajdonos tényleg beköltözhet a saját házába, lakásába. S ez abból a szempontból is fontos, hogy amíg a tulajdonosok korábban egyáltalán, vagy alig törődtek épületük állagával, most

gondoskodni fognak

a rendszeres tatarozásról, karbantartásról.

A rendelet persze megértést tételez fel mindkét részről, a tulajdonosok és a bérlők részéről egyaránt. De feltételezi a mély humanitást, a ténj'ek alapos számbavételét, az emberi problémák figyelembe vételét a bíróságok részéről is. Bizonyos, hogy ha lesznek is viták a felmondások érvényesítése körül, ezek végül is mindkét fél megelégedésére dőlnek el.

Sz. L.

káromko- Y

Kép, szöveg nélkül

totta, mert a gép is í olyan, mint a házas f ember, idősebb korú- j ban szívesebben ki- í kirúg a hámból. ;

Végül is eljött a j perc, mikor a lánc- \ talpas végképp be- \ döglött, í

Tóbiás csak állt ; ott mellette a szántó- ; son, guta-vörösen, fü- ; lig olajosán, és égre ; emelt tekintettel \ megeresztett egy $ olyan keserves, cif- ; ra káromkodást. % hogy azt a Néprajzi j Múzeumban lehetett J volna mutogatni. £

Hanem ekkor iga- J zán megdöbbentő do- \ log történt. A lánc- \ talpas a káromkodás \ után minden teke- f tória nélkül magá- % tói elindult. %

Tóbiás képe egy- J szerre felragyogott, ; bizalmasan megve- i regette a gépet, mint- % ha a Bimbó farát ve- % regette volna.

Az egymásra*alálás £ nagy pillanata volt í ez. %

tgy fogadta barát- f jónak a traktort Tó- $ biás. és azóta kizá- $ rólag a szeszélyes £ masinának káromko- $ dik. $

Boldog ember. Mű- f vész. aki megtalálta f a közönségét.

7

Fülöp György '

\ Minden nyelvnek ■ megvannak a maga j előnyei. Szerelmi da- ; lókat énekelni legszebben olaszul, val- ! lomásokat suttogni ; legválasztékosabban ófranciául, vezénysza- i vakat pattogni leg- \ céiszerűbben néme- l, tül. káromkodni veidig legszívbőlfaka- % dókban magyarul tud f az ember.

'j Ha pedig ez így % van, Tóbiást igazán % zseniális férfiúnak kell tekintenünk,

y

£ mert az egy pillana- £ tig sem kétséges, £ hogy legcifrábban f káromkodni ö tudott széles e hazá- ^ ban, Tóbiás páratlanul kacskaringózó '/fkáromkodásai köz- vet1énül az őstalaj- 'íból fakadtak. Mú- £ zsá a ama Bimbó 4névre hallgató, rend- í kívüli ökör volt. $ „akivel” Tóbiás

f mint urasági béres, f ballagott napestig a $ szántásolcon. Bimbó. $a nem mindennapi í értelemmel felruhá- | zott ökör ugyanis $ megfigyelte, hogy } mikor Tóbiás, a bé- f rés káromkodni

£ kezd, n: l- den képpé n '/ tanácsos elindulni,

Nemrégiben volt Becsben a nemzetközi műanyagkong- resszus, ahol a résztvevők elmondották, hogy az egyes országokban, milyen újfajta műan y ag t í p usokka 1 kísérleteznek, s így kirajzolódott a kép a műanyagok fejlődési lehetőségéről is.

A legtöbben például aizt I várják, hogy megjelennek az j úgynevezett „testre szabott” műanyagok. Az ipari fejlődést eddig alapjában véve az ! határozta meg. hogy a gyártmány tulajdonságait a rendelkezésre álló alapan.vaghoz kellett igazítani. A műanyagok választékénak bővülése egyre inkább lehetőséget nyújt arra, hogy a kész gyártmány tulajdonságait a felhasználási cél szempontjából optimálisan állapítsák meg, és megkeressék hozzá azt az anyagot, amely a követelményeket maradéktalanul kielégíti.

A műanyagok „testre szabása’’ sokkal több lehetőséget nyújt, mint mondjuk a fémek ötvözése.

Nemcsak arról van szó, hogy például a PVC különböző lá- gyílóanyagok hozzáadásával a lágyan rugalmastól a keményig, a fagyállótól a hőállóig szinte tetszés szerint változtatható, hanem a különböző műanyagok egymással való keverése, a műanyagok utólagos részleges vagy teljes kémiai átalakítása, az tIjabb és újabb összetételű műanyagok, a tulajdonság-variá- ciókat beláthatatlanná növelik.

Egy-egy műanyag alkalmazási terét persze az szabja meg, hogy vannak-e olyan tulajdonságai, amelyek az adott alkalmazási helyen, jobbak, a természetes anyagoktól megkívánt tulajdonságoknál. Eddig könnyebb dolguk volt a kutatóknak, mert

az ipar általában kapva- kapott az új anyagtípusokon, s több-kevesebb kísérlettel meg is találta alkalmazási helyét.

Ez a kezdeti lehetőség azonban lassan a múlté lesz, most már mindinkább az igényekhez kiélt alkalmazni, vagyis magyarán olyan műanyagokat keli kikísérletezni, amit a felhasználók kívánnak.

Ez periig .grujy-it, ..

hogv a . m fejjtdésgben .új korszakhoz érkeztünk.

Új műanyagok