Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-22 / 299. szám

W63. DECEMBER 22, VASÁRNAP ftJ * WCírlap NEM TÉMA nwiuxp idegennek (ártották német származása miatt, szó­ba sem álltak vele. Micsoda ellentmondás! — írtuk akkor cikkünkben és feltártuk a problémák soka­ságát. ami nehezítette a nem­zetiségi kérdés megoldását. Változott-e valami azóta Budakeszin? — kérdeztük a tanácsházán, a párt vezető­ség és a tanács néhány tagjá­tól, s sok-sok őslakostól. Ke­restük a választ a közel­múltban megtartott öregek találkozóján is. Nem is tudtak hirte'enében mit válaszolni az embereik. Változott-e az élet? — ismé­telték a kérdést. Ma már ki foglalkozik ilyesmivel? El­avult probléma. Volt szám­talan gondunk, de ez a „volt” már nagyon messze van. Szépíteni nem szabad a valóságot: a rokonok távol­léte ma is fáj. De éveik előtt, amikor ott jártunk, mégsem ezt fájlalták első­sorban a lakosok. Inkább a mellőzöttséget, »■'lenézést,1 S kívülrekesztettséget sérelmez­ték. Azt, hogy közülük senki nem tagja a tanácsnak. Hogy nem tartják meg a hagyományos „svábbáP’-t. s nem ápolják a tradíciókat. Hogv feloszlott Tercsi néni zenekara, pedig milyen jó volt. Hogy külön életet él­nek az ős- s külön életet az új lakosok. Ma már nincs ilyen. A változás legfőbb oka az, hogy a község vezetői, lakosai meg­értették és végrehajtották a párt emberséges, mindenkire nézve egyenlő politikáját — emlékezik vissza a változás első idejére Gál Miklós párt­titkár. Semmi kétség, nehéz volt megtenni Mégis hazavágyott. A János- kórházban dolgozik és elége- j dett. Nem győzi ismételni, mi- ! lyen jó itthon. — Néhány esztendővel ez­előtt csak ha nagyon kellett, \ mentünk a tanácsházára. Sok- ; szór képzelődtünk, de sokszor jogosan éreztük úgy, hogy ve­lünk másként bánnak ott,' mint az új lakosokkal. Ha hi- ] vatalos ember kopogott ná­lunk, bizony összerezzentünk: vajon mit akarhat? Ma már?! i A tanács a mienk is. A mi! ügyünket úgy intézik, akár a másét. Ha valaki meglátogat j bennünket, örülünk, s terme-; szétesnek tartjuk, hogy nem kerüli el házunkat — magya­rázták többen is. Dr. Wild Frigyes. Pest me­gye országgyűlési képviselője, a Magyarországi Német Dol­gozók Demokratikus Szövetsé­ge főtitkára hasonló tapaszta­latokat mondott el a megyé­ből, Keverednek, összeháza­sodnak az emberek. Munkájú- j kát kiválóan végzik és ezért j becsülik őket. Kultúrcsoport-: jaik a külföldet is megjárták, j Az iskolákban, aki akar. né-1 metül tanulhat. Aktívak a j társadalmi életben, részt kér- j nek a közügyekből... Hivatalosan wy foglalnánk össze: mind a gazdasági, poli­tikai, mind a kulturális élet­ben nagy a változás. Hétköz­napi nyelven, egymás között azonban csak így mondják: valami megváltozott. Valami jobb. Emberibb. Egymás meg­becsülése. tisztelete fonja szo­rosabbra a gyűrűt. S ha né­hány öreg néni mégis össze­perlekedik valamin, vagy va­laki még úgy fogalmazza: a [ népiből than több a „sváb" al­kalmazott, s származás szerint j von határ! — ez már nem él- i taláros. Nem a valóságos álla- | potot tükrözi, csupán azt, j akadnak még maradiak, vi­lágtól. embertől elszakadtak, j olyanok, akik tán átaludtak j néhány esztendőt, mert Buda­keszin éppen az őslakosok tár- ták szét előttem karjukat és sajnálkoztak tréfásan: — Á riport'elmarad, nálunk ' nemzetiségi ügyről nem lehet cikket írni. Nem téma. Sági Agnes ' 1963. december 22, vasár­nap, Anikó napja. A nap kél 7.30, nyugszik 13.56 órakor. A hold kél 11.36, nyugszik 22.26 órakor. Várható időjárás ma estig: borult idő, országszerte ha­vazással, a délkeleti me­gyékben havas esővel. Lassan felszakadozó felhőzet, már kevesebb helyen hamzással. Elénk északi-északkeleti szél hófúvásokkal. A hőmérséklet keleten napközben csökken. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 2—6 fok között. — A nyársapáti Haladás Termelőszövetkezet nőbizott­sága fenyőünnepet rendez a tsz-tagok gyermekei részére. Az ünnepség alkalmával az őszi betakarítási munkálatok­ban részt vett társadalmi munkásokat is megjutalmaz­zák. — Meleg ételeket készítő modem bisztróvá építik át a szobi határcsérdát és a mellette levő cukrászdával együtt eszpresszónak rende­zik be. Az építkezés költsé­ge: több mint egymillió fo­rintot tesznek ki. — A síkos irton sebesen vezette a 9-es AKÖV döm­perét M. Tóth József 22 éves kecskeméti gépkocsivezető. Emiatt megcsúszott és a bal­oldali árokba borult. Csupán a dömperben keletkezett cse­kély anyagi kár. — Nagykörösön két éve alakult meg a gépkocsiszer- víz-szoigálat. Jelenleg 12 féle gépkocsi javítására van szerződésük így Fiat, Warsza­wa, Trabant, Sirnca, Moszk­vics. Skoda. Gaz. Garant, Robur, IFA. ZaStava és Wartburg személy- és teher­autóikat lehet náluk megja­víttatni. 55 NÉGYES A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint az 51. játékhéten öttalá- latos lottószelvény nem volt. Négyes találatot 55 fogadó ért el, nyereményük egyenként 86 044 forint. A háromtalála- tos szelvények száma 4046, nyereményük egyenként 584 forint. Két találatot 115 874 fo­gadó ért el, nyereményük egyenként 20.40 forint. (MTI) — Az idei színházi évad­ban négyezerötszáz jegyet adott el a Csepel Autógyár közönségszervezése a gyár művelődési házában megtar­tott vendégelőadásokra. A budapesti színházak műso­rára több mint háromezer jegy kelt el az üzemi közön­ségszervezőn keresztül. — A Pest megyei Petőfi Színpad december 22-én Kóspallagon délután fél négykor és Nagymaroson es­te 8 órakor Pavel Kohout Ilyen nagy szerelem című darabját adja elő. — Lehet-e idomítani a ha­lakat? Kiderült, hogy lehet, Otto Lüger osztrák amatőr haltenyésztő szivárványszí­nű pisztrángjai hallgatnak a nevükre, utasításra átugor­jék a víz fölé tartott pálcát, óvatosan bekapják gazdájuk ujját és pohárból eszik a kukacot. Egyáltalán nem mu­tatnak félelmet, ha a gazdá­juk a vízből néha rövid idő­re kiveszi és a kezében tart­ja őket. a külföldi lapok, Havazás - megrendelésre A szovjet tudósok mester­séges úton havazást idéznek elő. A kísérletek Kirgiziában, a Tjan-San-hegység nyugati részén, 3000 méter tengerszint feletti magasságban folynak. Amikor megjelenik a felhő, közönséges aknavetőből spe­ciális lövedéket lőnek fel, amely a hóképződést elősegítő vegyianyagot tartalmaz. Egy másik módszerrel is kí­A rádió és a televízió mai műsora KOSSUTH RADIO 8.10: A kis kéményseprő. Gyer- mekopera. 9.1$: Mii haltunk a jö­vő héten? 9.43: Könnyűzene. 10.10: Zenekari muzsika. 11.23? A Szabó ő$s*3ácl. 12.10: Tánczenei koktél. 13.20: Don Carlos. Részletek Verdi operájából. 14.10: Könnyű fúvós­muzsika. 14.25: Törvénykönyv. 14.40: Kamarazene. 15.15? Sárea kapualj. 13.33: Vonó»táncz<>neka- rok parádéja. 16.10: Hétvége. 17.41: A becsületes város. 18.15: Zenés est Mezei Máriával. 19.(X): A Rádió lemezalbuma. 20.58: Ze­nés po.^a. 22.15: Mai szemmel. 22.25: Chimav fesztivál, 1963. 23.37: Magyar nóták, csárdások. PETŐFI RADIO 14.25: Népszerű operettekből. a csoéftlatos elektron. 15.15: Zenekari muzsika. 16.10: Színes népi muzsika. 16.35: Lírai önélet­rajz. 16.45: A dzsessz kedvelői­nek. 17.00: Gyermekjáték. 17.05: Nagy énekesek életregénye. 17.55: Bambi. Mesejáték. 19.00: Mi tör­tént a nagyvilágban? 19.15: Köny- nyűzene. 20.10: A Rádiószínház múzeumából: Vihar. 21.40: Tosca. Részletek Puccini operájából. 22.25? A mű és közönsége. 22.40: j Részletek Lehár Éva eimü ope­rettjéből. URH 18.40: A Magyar Rádió és Tele­vízió népi zenekara játszik. 19.00: Rész-letek víeoperákból. 20.10: Tánczene. 20.43: A Die Reihe- együttes hangversenye, vezényel: Friedrich Cerha. 22.00? Könnyű­zene. TELEVÍZIÓ 9.55: Kis mesterek. Az In ter­vi zió műsora Prágából. 11.00: Kis- fiimek kedvelőinek: 1. öné az el­sőbbség. Magyar kisfilm. 2. Gyó­gyító anyag. Magyar kisfilm. 11.30: Szovjet dalok koncertje. Az Intervizió műsora Moszkvából. 18.00: Hírek. 18.10? A Magyar Hir­dető műsora. 18.20: Mezőgazdasági filmanűsor. Zöldségtermesztés a nagyüzemekben. 18.50: A levegő bajnokai. Rioortfilm a III. ejtő­ernyős Adria Kupáról. 19.10: Nagykörút, a Magyar TV filmje. 19.30: Tv-híradó. 19.45? Szép álmo­kat, gyerekek! 19.55: Iáirom nap a Toplitz-tó partján. A Magyar Tv riportfilmje. 20.10: A Televí­zió olvasóterme. Cervantes: Don Quijote. 21.45: Hírek. Tv-híradó (ismétlés). az első lépéseket. VADASZ FERENC: (22) A tizenharmadik téi £ Arról volt szó, hogy új, % alkalmasabb lakást kellene !; szerezni, tágasabbat, ahol fel- tűnés nélkül rendszeresen ta­lálkozhatna néhány fontos em- ^ bér. A festő és felesége tudták, imit kell tenniük. Rövidesen 'j kibérelték az új lakást, a Thék | Endre utcait. ^ Az asszony ebédet főzött, ^két-három bejáró kosztosnak. £ Sallai Imre mindig egy óra í tájban jött. Nem tudták, sose í kérdezték, hol alszik, hol a ^ bejelentett szállása.' ^ A Család utca és a Villám ^ utca sarkán állt a földszintes í ház, ahol „Kovács Dénes £ könyvszakértő” lakást bérelt. ^ Amikor Koszperné elé tette '/ a gőzölgő levest, azt mondta: 2 Vigyázzon Gabi, nehogy meg­égesse a nyelvét. ^ Ebben a lakásban Gabinak ^ szólították Sallait. S ha vala- ^ kinek eszébe jut a foglalkozá- £ sáról érdeklődni, arra is vá- ílaszt kapott volna: „zeneszer­I26”­? Zeneszerző? ^ — Ha tényleg az lennék — £ mondta Fürst Sándornak —, > úgy lehet megzenésíteném Lu- £ kacs Laci versét, a Piros-t. 2 Én nem tudom —, idézte — í miért beszélünk szavakkal. lennie, olyannak, aki jóelőre számot vet minden lépésével, minden tettével. A Tűzoltó ut­ca harmincötben lakott: ott viszont Bradt György házita­nítónak ismerte a lakásadója. Már 1926 óta a KMP tagja volt, de a szociáldemokrata pártvezetőség nem tudott er­ről, úgy tartották számon, mint a baloldali csoport tagját. Ismerték jó szervezőkészsé­gét, tisztelték tudását: egészen fiatalon helyettese volt a szo­ciáldemokrata rendezőgárda élén Stromfeld Aurélnak, a monarchia főtisztjéből a Ta­nácsköztársaság hadseregének vezérkari főnökévé lett nagy­szerű katonának. 29. A FRONT Sallai nem járt társaságba, nem volt baráti köre. Ez ek­kortájt Budapesten ilyen hely­zetben nem is lett volna le­hetséges. Pedig nagyon szere­tett barátkozni, akkor volt a legboldogabb, ha kitárulkoz- hatott az emberek előtt, s azok is őszinték voltak hozzá. Moszkvában. Hamburger Jenő lakásán sokszor éjszakákon át beszélgettek a házigazdával, Karikás Fricivel és egy-két más, szívéhez közelálló ember­rel. Vele volt Pallós Margit is. az élettársa. Ezeken a moszkvai beszélgetéseken sose mulasztották el, hogy rágyújt­sanak valamelyik magyar nó­tára. Csak hangfogóval persze, hogy a szomszédokat ne za­varják. Kicsinyek voltak még a moszkvai lakások, eléggé zsúfoltak, nagy tapintattal kellett viselkedniük az embe­reknek egymás iránt. Budapesten idegen, ellensé­ges világ vette körül Sallait. Egyszer mégis elment Luká- csékhoz a Család utca ötbe. A fiatal költőt és feleségét Fürst révén ismerte. Kedves, rokon­szenves emberek voltak. Jól­esett velük elbeszélgetni iro­dalomról. művészetekről. Rit­kán adódott ilyen alkalom az illegalitás nehéz körülményei között. De kellett ez is, mint a friss levegő, mint a fény. Sallai újra elhúzta a füg­gönyt. A nagykapu mellett keskeny, üveges boltajtó mö­gött kénkeretező szorgosko­dott. Ritkán nyomta le meg­rendelő a kilincset, későn nyi­tott, korán zárt. Kihalt volt a Thék Endre utca, havas eső szitált. Még egy látogatást tett Sal­lai az előző napokban: elment Szabó Ferenchez, a zeneszer­zőhöz. ö valóiban az volt: ze­neszerző: Fürst Sándor is ott volt. Egy egész estén át Jó­zsef Attiláról beszélgettek: milyen ember ez a furcsa, fia­tal költő, sok-sok ellentmon­dásos megnyilatkozásával. Voltak, akik dicsérték, akad­tak. akik rosszat beszéltek rá. Sallainak az volt a vélemé­nye: Attila igazi művész, jó elvtárs. a munkásosztály köl­tője. Szilárdan eltökélte, hogy megvédi őt azoktól, akik bi­zalmatlanok voltak iránta, akik szektás ridegséggel elfor­dultak tőle, hamis, rágalmazó szólamokkal akarták elleplez­ni, hogy a „térdéig sem ér­tek”. Ezt Sallai mondta na­gyon találóan. Ezen a megbeszélésen ha­tározták el: pártmegfoizatást adnak József Attilának, indít­son új irodalmi lapot, mert Madzsarék Társadalmi Szem- lé-je nem pótolja az űrt, ami a 100% megszűnése óta tátong. Ez a lap — Madzsaré — jelle­génél fogva nem közölhetett verset, elbeszélést, novellát, a „Forrás” pedig egymaga nem volt képes kielégíteni a szo­cialista irodalomra szomjazó munkások — különösen a fia­talok — igényét. Sallai beszélt a költővel. A szemináriumokat szépen leépí­ted. átadod másnak — mondta néki. — A szerkesztői munka­körre nincs nálad rátermet­tebb, ez most fontosabb min­den másnál. Elhatározták: az új lap cí­me: Front lesz. Attila a megbeszélést kö­vető hetekben lázas lelkese­déssel látott munkához, gyűj­tötte az első szám anyagát. Illyés Gyulától, Nagy Lajos­tól, dr. Schönstein Sándortól, Gereblyés Lászlótól, Kodolá- nyi Jánostól kapott kéziratot. (Folytatjuk) I úgysem hiszek nekik — hajto- j gáttá —, saját szememmel lát- | hatom, milyen jól művelt a I föld, szép a telepítés. Brukner József is Nyugát- i Németországból jött haza. : Kinn gazdagabban élt. mint most, kár is lenne tagadni. I ka, községszépítés, építés, ami- | bői kimaradnának a németaj- I kúak.Az sem véletlen, hogy Eszterle Mártonné neve több­ször js szerepel a cikkben, hi­szen akárkivel áll szóba az ember, óhatatlanul emlegetni kezdik. Ki a minden ünnepsé­gen szereplő zenekara, ki a ta­nácstagi működése miatt di­cséri, ki a férje kitüntetéseit sorolja —. egy szó, mint száz: nem történhet semmi úgy a községben, hogy ez a szorgal­mas asszony ne fáradna, ne tenne valamit érte. És ilyen buzgó, tevékeny ember sok van már Budakeszin. Érdekes hagyomány az ős­lakosoknál. hogy akik elérik az ötven évüket, együtt ülik meg születésnapjukat. Mosta­nában felelevenítik ezt a ked­ves szokást. Tervezik, hogy jö­vőre is Összejönnek az ötven­évesek. Ez a terv azonban túl­nő községük határán. Meghív­ják rá a külföldön élő bará­tokat, rokonokat is. A meg­hívók idejekorán elmennek, legyen idő felkészülni a nagy viszontlátásra. A hagyományos „sváb-bá­loknak” is nagy a sikerük, emlékezetes marad az öregeit napja, ahol együtt ült Budake­szi számos örege, s nincs olyan kezdeményezés, ami ne járna sikerrel. Valaha Budakeszi híres volt szőlő- és gyümölcsterme­léséről. Hosszú évekre azon­ban elpártolt a hírnév mellő­lük. Kipusztultak a szőlők. Az akkori vezetőik nem sokat tö­rődtek azzal, hogy veszendőbe mennek az értékek, hogy megsértik a hagyományos kul­túrát. — Csak látni kellett volna az embereket — mondja dr. Földes Lajos, a község mai ta­nácselnöke —, amikor az el­múlt évben meghirdettük sző- lőtelepítési programunkat. Mi­lyen boldogok voltak az ősla­kosok, hogy végre folytatói, ápolói lehetnek tradíciójuk­nak. Tudásuk javát adták a telepítéshez, Minden szakem­> bernek akadt valami ötlete, javasolni valója. — Érdekes eset volt — me­sélték többen is —. amikor Nyugat-Néme forszáéból ven­dég érkezett valakihez és ki­vitték a határba. A Kertészeti és Szőlészeti Főiskola budake­szi tangazdasága telepített ott szőlőt. A vendég odáig volt! T v-i-\ n í vi olr i * 4., L «-» . in í 4­A község vezetői — azck is, akik régebben merevek vol-' tak. igyekeztek maguk orvo- j solni a sebeket. Ki így, ki i úgy, mindenki a maga mód- i ján. Sokat segített az ős-: lakosok közeledése is, akik i örömmel fogadták a kinyújtott; jobbot. A tanácsnál érdeklődünk,: hány tanácstagot választottak az őslakosok közül, hiszen Bu­dakeszi tízezer lakosa között sok a németajkú. Hárman is a papírok fölé hajolnak, s is­meretségük alapján számolják: ez és az is őslakos. Grafl András nem régóta tanácstag, ifjahb Mayer Antal, aki a KISZ Központi Bizottságánál dolgozik, Werle Józsi bácsi, Mindler, Hernádi elvtársak, Brechtold János. Ritt József- né... összesen tizenhárom. Eszterle Mártonné és Kazi né­ni, amikor tőlük kérdezem, cá­folják az előbbi adatot: töb­ben vannak, rosszul tájékoz­tattak a tanácsnál, s bizonyí­tásul újabb neveket sorolnak. S máris nem a számok ér­dekelnek, hanem az: milyen jó, hogy nem tudják pontosan osztályozni ki az őslakos és ki nem az. Jó. hogy ennyire „összekeveredett” a lakosság, a tanácstagság és nem csupán a „politika”, a pontos méricské- lés szerint adagolták hány ré­git és hány újat válasszanak a tanácsba, hanem érdem sze­rint jelöltek! Nincs olyan társadalmi mun­Nem érthetóbb-e, ha valami piros? És nem szürke? Elfelejtettük gyermeknyelvün­ket azért ejtünk ki szavakat, főnevek szürkülnek ajkainkon, amelyeken pedig rózsái! a vér. Ez a vers is, ha nem fekete de piros festékkel nyomnák, százszor szebb lenne. — Szép vei« — ismerte el Fürst. — Ha nem is éppen dalszövegnek való. — No, csak mondom — nevetett Sallai. — Persz«, iga­zad van. Egy ideje Fürst Sándor is ott ebédelt Koszpereién ál. Minden­ki azt hitte — a rendőrség is —, hogy külföldön van. Öt eb­ben az időben Kövessy György tanárként emlegették. De csak ott, a Thék Endre utcában. Mégis, ott is azt kívánta, hogy Gyuszinak szólítsák. Azit mondta, megszokta ezt a ne­vet. Bonyolult úgy élni, hogy mindig, minden pontosan össze­vágjon, a helyén legyen. Fürst így élt. Erőteljes fiatal férfi volt, vidám, olykor harsogóan jókedvű. A pártfegyelem egy másféle magatartást kényszerí- tett rá: komolynak, megfon­toltnak, kiszámítottnak kellett Évekkel ezelőtt az egyik budakeszi őslakosnál jártam látogatóban. Hosszan elbe­szélgettünk a ragyogó, tiszta szobában, csak a búcsúzko- diást zavarta meg valami: — Megengedi, hogy ki kí­sérjem? — kérdezte a házi­gazda. — Ha nem fél a hidegtől! — Nem lesz kellemetlen, ha velem látják? — óvatoskodott Lassan megértettem. Attól tartott, hogy a sok-sok elő­ítélet, ami akkoriban az ős­lakosokkal szemben jellemez­te a budakeszi helyzetet, eset­leg kellemetlenül érint en­gem is, ha vele látnak. Talán véletlenül sikerüli Úgy, még sokáig álltunk a kapuban, elmondandó, amit korábban elmulasztottunk. Beszélgettem olyan ember­rel is, aki a fővárosban dol­gozott és munkaiheiyén egy­más után kapta a kitünteté­seket kiváló munkájáért — otthonában, Budakeszin pe­dig sokán — December 20-án dél­után 17.30-kor az Örkényi or­szágúton vezette személy- gépkocsiját Rozsnyai József kecskeméti mérnök. Nem tartotta be az előírt követési távolságot. így hátulról be­leszaladt Kovács István bu­dapesti esztergályos személy- gépkocsijába. Szerencsére egyikük sem sérült meg, csupán a két autóban kelet­kezett hatezer forintnyi kár. — Huszonhárom napig nyomta a kórházi ágyat Zar- nánszky István, akit novem­ber 16-án éjjel az egyik szentmártonkátai kocsma előtt ököllel „kiütött” Maka János huszonhat éves falu­beli segédmunkás. A duhaj férfi ellen súlyos testi sértés miatt bűnvádi eljárás induit. — Tovább kívánják fej­leszteni Pest megye ipari javító-szolgáltató ellátását. A jövő évben további hetven­négy egységgel bővítik a je­lenlegi hálózatot, mintegy nyolc és fél milliós költség- kerettel. — Speciális képzés. Moszkvában bentlakásos in­tézet nyílt különleges mate­matikai és fizikai képessé­gekkel bíró gyermekek szá­mára. A háromszázhatvan ta­nulót befogadó iskolában a moszkvai egyetem legneve­sebb fizika és matematika professzorai adnak elő. — Tanácstagi fogadóóra. Hegedűs Rozália megyei ta­nácstag 1963. december 27-én 9—11 óra között Nagykőrö­sön tanácstagi fogadóórát tart. sérleteznek: a vegyianyago i léggömbökkel juttatják a fel­hők közé. Minél több hó esik a he­gyekben, annál több éltető vi­zet szállíthatnak a folyók a gyapotföldekre, a gyümölcsö­sökbe és a szőlőkbe. A he­gyekben a havazás mestersé­ges előidézése egyet jelent a jövő évi termésről való gon­doskodással. (MTI)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents