Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)

1963-12-18 / 295. szám

1963. DECEMBER 18, SZERDA res» UEGT &€£rhbp Miért építik át Z T Száztíz évvel ezelőtt a pá­rizsi Eiffel Company építő vállalat tervrajzai szerint a fő­város akkoriban legnagyobb építkezéséhez kezdtek. A Nyu­gati indóházat pályaudvarrá építették át. 1877-ben, a több mint negyedmilliós Budapest tágas vágánycsarnokú, korsze­rű pályaudvart 'kapott. Ma­gyarország első személypá­lyaudvarának tervezője Euró- pa-szerte nagy elismerést ví­vott ki magának alkotásával. Ugyanakkor — ahogy ez a korabeli feljegyzésekből kitű­nik —: többen túlzott méretű­nek tartották. Arra hivatkoz­tak. hogy a csarnok hat vágá­nyából (most is ' ennyi van) négy elegendő lett volna. S az aggál voskodóknak az akko­ri forgalmat tekintve igazuk volt. A tervező viszont előbb­re látott. Napjainkban a Nyugati pályaudvarra érkező és induló személy- szállító vonatok száma az, egykori tízről — kilenc­venre emelkedett. Budapest lakossága hat és fél­szeresére. A fővárosba uta­zok száma is többszörösére nőtt. A megyében élők, a fő­város közelebbi és távolabbi környékén lakók tartoznak el­sősorban ehhez a táborhoz. Tény, hogy az egykor még túl­méretezettnek vélt Európa- hírű pályaudvar ma már a hazai vonatok fogadására is alig képes. A Nyugati pálya­udvar korszerűsítése — túl a vasút gondjaim —, állami ér­dekké nőtt. Evekkel ezelőtt jelentkezett egy új pályaudvar építésének gondolata. Vele együtt egy se­reg kérdés: hol épüljön fel az új pályaudvar? Nem kerül­ne-e a mostani adottságok mellett túlontúl nagy áldozat­ba? Egyáltalán megoldható-e a forgalom megbénítása nél­kül? Újabb elgondolás: a Nyuga­ti bővítése — szélességben. Ü;i vágányhálózat építésével a csarnok hosszát is növelni kel­lene. A szá?. évvel .ezelőtti rö­vid kocsikból összeállított sze­relvények kényelmesen elfér­tek a tető alatt. A mai járművek legalább 3—ICO méter hosszú csar­nokot igényeinek. A vágányhálózatot a Nagy- kőrúttól Rákosrendezőig tel­jesen át kellene építeni az útbaeső épületeik, s minden más akadály eltávolításával. A közelmúltban elfogadható és kivitelezhető terv született: a pályaudvar területi bővítés nélkül, a meglevő helyiségek ésszerű rendezésével tesz szert nyereségre.' Halaszthatatlan a pályaudvar szociális létesít­ményeinek bővítése, illetve év­tizedek során nélkülözött lé­tesítményének építése. Hogyan nyernek megfelelő helyet? A sokat vitatott pályaudvari esemegeárudát megszüntetik, s helyébe a reprezentatív uta­zási intézmények kerülnek, így az emeletre viszik az i IBUSZ-kirendeliséget. Az Utasellátó étterme eredeti he­lyén marad, s konyháját, üze­mét korszerűsítik. Ugyanak­kor megszüntetik a másodosz- i tályú váróteremből nyíló tál- 1 AIul járó a csarnokban — lmbisz a íaIpoit­allá ítélvén — Világvárosi pályaudvar ponállót. Helyette a kihaszná­latlan ceglédi várótermet ala­kítják át bisztróvá. Az árusító pavilonok helyébe pénztára­kat építenek. A nyilvános mel­lékhelyiségeket az alagsorba süllyesztik. Üj épületben kap hajlékot a másodosztályú vá­róterem szomszédságában nagy helyet foglaló poggyászralktár. A raktárcsarnok helyén várótermet rendeznek be. Praktikusan használják fel a csarnok alatt keresztben átvo­nuló postai földalatti alag­kereskedelem és ipar leg­újabb cikkeinek bemutatásá­ra. ■ s ■ Gépesítik a kocsik külse­jének tisztítását. A Dunakeszi Járműjavítóban már sikerrel alkalmazzák a kocsifürdetőt. Hasonló beren­dezéssel gyorsabb és kifogásta­lan Jesz a személykocsik mo­sása a korszerűsített Nyugati pályaudvaron. A Nyugati ma már világvá­rosi forgalmat bonyolít le. A utat. Itt bonyolódik le a sze- { hamarosan elkezdődő teljes mélyi forgalom, s feljáró lép- rekonstrukció hivatott arra. esőkkel kötik össze az aluljá- hogy az ország, időben első rőt a szigetperonokkal.. Emel- ! személypalyaudvarat rendelte- lett lebontják a pályaudvar Váci át felöli öldalán e,s egyik raktárépülelsort, s erre tér fesz- j kedik a vágányhálózat. Ugyan­csak síneket fektetnek a Ru­das László utcai oldalon, a kül­ső vágányok között nagy he­lyet foglaló, lebontásra ítélt épületek helyére. Az információs szolgálatot átszervezik. Hangoszlopokat szerelnek fal, több nyelven beszélő nemzetközi informáto­rokat állítanak szolgálatba" Szeretnék megoldani a házi in­formációs telefonszolgálatot is. A csarnok falaiba nagy mé­retű vitrineket helyeznek, a téséhez méltó világszínvonalra emelje. (t. gy.) Ő9 gramm súlyú elektromotorok A Budaörsi Háziipari Szö­vetkezetben nemrégen kezd­ték meg a gyufásdoboznál is kisebb elektromotorok össsze- állítását. A szerelés egyes fo­lyamatait budaörsi háziasszo­nyok végzik el. Munkájukat dicséri, hogy a parányi alkat­részekből álló 59 gramm sú­lyú, három centiméter’hosszú­ságú és 2,4 centiméter átmérő­jű szerkezet a gyakorlati pró­bákon jól megállta a helyét, háromszáz órai használat után is kifogástalanul működik. Az országban gyártottak ugyan hasonló kismotorokat, de a budaörsieké lényegesen kisebb, élettartamuk a tízsze­rese, áramszükségletük pedig az egyharmada, mint a régeb­bieké. A szövetkezet ebben az évben 18 000 mikromotort ké­szít. elsősorban .mechanikai játékok és ipari televízióka­merák automatikus mozgatá­sához. A színmű és a zenei pályázat eredménye A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya az elmúlt év decemberében színmű- és zenei pályázatot hirdetett. Az 1963. júniusában lezárult pályázatra huszonöt színmű és húsz zenemű érkezett. A zsűri döntése alapján első díjat egyik mű­fajban sem adtak ki. A színműpályázat háromezer forintos második diját. A harmadik fiú című színmű nyerte. A kétezer forintos har ma- dik díjat Nagy Piroska: A fecskék szárnyra kelnek című víg­játékának ítélte a zsűri. Ezer-ezer forintos külön díjban része­sült Prukner Pál: A felnőttkor határán és dr. Gürtler Magda: Visszataláltak című műve. A zenei pályázat'ezer forintos második díját Köves 'Imre- (Hajdúnánás) nyerte. A hétszáz forintos harmadik díj nyertese 'Balázs Árpád (Budapest). Négyszáz-négyszáz -forintos külön díjjal jutalmazta a zsűri if j. Pertis Jenő (Budapest)'és Somogyi Lajos (Vecsés) pályaművét. A dijak ünnepélyes átadására december 22-én kerül sor a Pest megyei Tanács épületében. A Pest megyei Tanács művelődésügyi osztálya ezúton kéri A harmadik fiú (Jelige: Harmadik) szerzőjét, hogy táviratilag jelentkezzék ,a Pest megyei Tanács művelődésügyi osztályán, Budapest, V. Városház u. 5—7. Elkészült megyénk vízellátásának 20 éves fejlesztési terve A jövő éyben 45 millió forintot költenek a vízhálóiat bővítésére Egyesült a csömöri és a mogyoródi f öklmtívesszöv etkezet Elkészült Pest megye ivó­víz ellátásának 20 éves fejlesz­tési terve. Eszerint a megye minden 3000-hél több lakosú községében törpe vízmüvet építenek. Az ennél kevesebb lakosú településeken pedig A mozivik/apgyérték 1000 mázsa cementet takarítottak meg 52 nap alatt Kétezer rpagyar művet kölcsönöztünk külföldre Elénk kapcsolat külföldi és magyár könyvtárak között arányában cementet takarhat­nak meg. Az újfajta vegyszer üzem­szerű felhasználását a szent­endrei mosaiklápgyártók pró­bálták ki először az ország­ban. A dolgozók mindössze 0.02 százalékos arányban ke­verték a vegyszert a cement­hez és ezzel a parányi adaggal mégis 15 százalékos meg taka­rítást értek el. így 52 nap alatt kereken 1000 mázs£ ce­menttel használtaik fel ' keve­sebbet anélkül, hogy a megta­karítás rontotta volna a mo- zaikla.p minőségét. A jó ta­pasztalatok alapján a napok­ban már a szentendreinél jó­val nagyobb pécsi mozaiklap- gyártó üzem is megkezdi a ce­mentáruk anyagának vegysze­res kezelését. A jövő évben áttérnek az új­fajta vegyszer felhasználására a. betoncső, a bányaidomkő, az útszegéljtkő és más nagy be­tonelem készítésénél is. A ma­gyar kutatók kérésére svájci tudósok ellenőrizték a kísér­leti betonmintákat és hivatalos szakvéleményükben megálla­pították, hogy a betonvasnak nem árt a vegyszer. így nem­csak a cementáruk szűk kö­rében, hanem az összes be­tontermék _ gazdaságosabb gyártásában felhasználhatják rpajd az új szilárdságnövelő vegyszert (MTI) mélyfúrású kutakkal oldják meg a vízellátást. Ahhoz, hogy a tervből valóság legyen, 85 községben kell törpe vízmüvet építeni és 941 kilométer nyo­mócsővezeték lefektetése szük­séges. A jövő évben 45 millió fo­rintot költenek a megye víz­ellátásának javítására. Ebből az összegből hat törpe vízimű­vet építenek és 58 kilométer hosszúságú nyomócsővezeté­ket fektetnek le. A. Duna­kanyarban mintegy 16 millió forintos beruházással Szent­endrén, Visegrádon, Nagyma­roson, Nógrádveröcén, Leány­falun és Kismaroson meg­kezdik a törpe vízművek épí­tését. Cegléden jövőre elké­szül a víztorony, Vácott pedig 9 kilométer hosszúságé! veze- fékkel bővül a hálózat. A jö­vő év. .végén már 52 .. törpe vízmű működik a megyében. A helyi küldöttgyűlések után vasárnap került sor- Csömörön a csömöri és a mogyoródi földművesszövet- kezet ünnepi egyesülési köz­gyűlésére. Nem lehetett egy üres szé­ket találni a csömöri kul- túrházban, amikor Csömör, Gödöllő, Mogyoród, N&gy- tarcsa és Szadi küldöttei előtt Magyaróvári Pál, a földművesszövetkezeték járási szövetségének elnöke beszá­molt az egyesítésről: — Gazdaságpolitikánk irány­elvei, népgazdaságunk cél­kitűzései szerint a iöldmű- vesszövetkezeti mozgalom fej­lődését az egyesülések segí­tik. A nagyobb jövedelem­mel korszerűbbé lesz a háló­zat mind a kiskereskedelem, mind a vendégellátás terü­letén — kezdte Magyaróvári Pál beszámolóját. Beszámolójának további ré­szében az egyesülés előnyeit ismertette. Kifejtette, hogy az egyesülés az egyenrangú­ság alapján történik: meg fog ez nyilvánulni a beruházá­soknál is. Hangsúlyozta azon­ban, hogy . az anyagi erők egyesítésével szemben a he-, lyi intéző és ellenőrző mun­kát tovább kell decentrali-' zálni. A felszólalók — köztük a szadai ifj. Petrák János, a csömöri Fábián Ferenc, Ra- docsányi János — a tiszta, kezű vezetésben, a bolti dől- . gőzök jó munkájában s a vásárlóközönség vásárló és. ellenőrző erejében bízva, az egyesü'éstől a szövetkezet megerősödését várják. Ezután megválasztották az új vezetőséget. a 11 tagú igazgatóságot és közülük Hon­fi Józsefet elnökké, Tor- nócski Jánost elnökhelyet­tessé és a 9 tagú felügyelő bizottságot. Az ünnepélyes küldöttgyű­lés • közös vacsorával feje­ződött be. amihez a kul­túrműsort a mogyoródi ál­talános iskola szolgáltatta, . Fazekas Mátyás ' FORttOBAT TART A TEI. (Folytatás az 1, oldalról) havazás ben, elsősorban a MÁV „bel- ! ső” munkájában. A váltók | tisztogatását ugyanis néhol j nagyban akadályozza, hogy a j hóvihar időnként ólmos eső­vel járt együtt, amely ráfa- gyott a sínekre. Ennek követ­keztében a szerelvények ösz- szeállítása, a vonatok indítá­sa, irányítása ' lassúbbodott, egyes vonalakon — Békés­csaba, Celldömölk, Szombat­hely környékén közlekedő, de még a fővárosba érkező vo- ; íyeken Nagykőröst is hó borítja Ufoto; Koppány) Szerdán valószínűleg mát csak az-északi megyékben lesz futó havazás. Hófúvásra azonban még számítanunk kell más vi­dékeken is. A szerdai maximumok előre- ’ láthatólag mínusz 4—8 fok körül alakulnak ki. A tegnapi hóesés . fehér le­pellel borította be az orszá­got. A megyében sem ked­vező a kép. Mindenütt hó, hó és hó! Telefonhívásunkra a KPM ügyeletén Vitális István je- lentkesett: — Mi az ál'alános kép? — A legkevésbé sem rózsás. A kedd éjszaka hullott i hó 35—20 centiméter I vastagon borítja az uta­kat. i A széljárta helyeken 60—80 | centiméter magasak a hó- i fúvósok. Megyeszerte vonta- j tásos hóekék láttak liozsá ; az utak 'tisztításához. Sajnos I a sokszor viharos erejű szél ! nagyon nehezíti a munkát. — Konkrétan hol vannak i zavarok? — Elsősorban a Bufta- j pest-—Becs nemzetközi mű- ; úton. Az út megyébe eső j részének 8 kilométeres sza- ! kasza járhatatlan. A 7-es számú balatoni műút ugyan­csak hófúvásos. Ereken az utakon motoros hóekéket 1 helyeztünk üzembe. Hasonló a helyzet a Dobogókő -»Eger. útvonalon. . — Hol akadtak el gépiár-, müvek? — A Budapest—Tatabánya vonalon több autó reked t a : hóban. A Budaörs—Törökbá­lint útszakaszon leállt az autóbuszjárat és egy mentő­autó is elakadt. yA r -'okocsik kimentéséről intézkedtünk. — Milyenek a kilátások? — Ha megszűnik a hava­zás. szerdán minden hóaka­dályt elhárítunk. Ismétlem az erős szél nagy nehézsé­geket okoz, sőt. sok helyen kárba vész a fáradozásunk, mert ismét befújja az utat a hó, j nem végezte el. Más alkalom- I mai meghamisította a vásárlá- j si számlákat, az eredetinél ! magasabb összegeket tüntetett ! fel rajtuk. A különbözet ter- | mészetesen a szórakozóhelyek­re vándorolt. Amikor már ezen az úton sem tudta bizto­sítani költséges, szórakozásait. régebben kifizetett számlákat újból utalványoztatott és az azokon szereplő összegeket sa- játkezűieg vette fel a pénz­tártól. Több esetben azt is megtette, hogy a raktárba be ínem vételezett és meg nem j történt anyagvásárlásokat ezá- j molt el. A rossz útra tévedt ! főkönyvelő két évig folytat- ; háttá tizeiméit, míg leleplező- I dött. A lefolytatott vizsgálat I megállapította, hogy öss-zesen 111 960 forint kárt okozott így ! a szövetkezetnek. A sikkasztó | rövidesen a Váci Járásbíróság í előtt felel majd az elkövetett í bűncselekményekért. Együd Gyula, 57 éves bu­dapesti lakos három éve dol­gozott mint főkönyvelő a Váci faipari Ktsz-nél, havi 2300 fo­rintos1 fizetéssel. A már nem éppen fiatal férfi, aki két gyermek apja, megismerke­dett egy nála fiatalabb nővel, akivel. rendszeresen találko­zót és gyakran elvitte szóra­kozni. Az „udvarlás” költségei azonban tetemes összegre rúg­tak, amelyet fizetéséből nem tudott fedezni. Ezért a fő­könyvelő két év óta rend­szeresen a vállalat pén­zéből pótolta a hiányzó össze­get. Ezt könnyen megtehette, mert mint vezető beosztású tisztviselőben megbíztak, s nem is gondoltak arra 'sem beosztottai, sem felettesei, hogy a legkülönbözőbb mó­don károsítja meg a szövetke­zeti közösséget. Például író­szerek vásárlásáról pénztári bizonylatot állított ki, a pénzt is felvette, a vásárlást azonban az egész országot szokatlanul vastag, de la- I za szerkezetű, könnyű j hóbundával terítette be. A Meteorológiai Intézet köz­ponti előrejelző osztályán el­mondották: Mivel a felhőzet felszaka- dozása országszerte megkez­dődött. fokozódik a kisugár­zási hőveszteség, ezért szer­dán reggelre általában mí­nusz 10—15. a mélyebben fekvő és <7 szélárnyékos he­lyeken minus húsz fokig hűl le a talajközeli levegő. Szórakozásra, udvarlásra költötte a közösség- pénzét Bíróság elé kerül a sikkaszió főkönyvelő Az Építéstudományi intézet kutatói érdekes hatású vegy­szert kísérleteztek ki. Ezzel a hazai anyagokból előállított ol­csó. vegyszerrel a beton szilárd­ságit növelik, ami azt jelenti, hogy a 1 beton erősödésének gon című művét kérte, a Mari­bori Könyvtár Gróf Zichy Antal ■ Széchenyi Istvánról szóló, 1875-ben megjelent cik­két kapta meg. A Belgrádi Egyetemi Könyvtár a Mű­vészettörténeti Értesítőket szerezte be tőlünk. Különösen sok szakmunkát kölcsönöznek könyvtáraink a baráti országoknak. A Po­zsonyi Egyetemi Könyvtár igen sok, a felvidék törté­nelmét, szociográfiáját tár­gyaló munkát szerez be. Ilyen- küldemény volt leg­utóbb Vörös Ferenc: Ada­lékok a Selmecbányái diák- | élet történetéhez című. 1909- ! ben megjelent műve, A Pa- I rasztbirtokök állapota Zemp- | lén megyében című 1884-ben i megjelent tanulmány és sok 1 más hasonló szakkönyv. (MTI) Az Országos Széchényi Könyvtár a könyvtárak nem­zetközi kölcsönzésének hazai központja. Kapcsolatai csak­nem minden országra kiter­jednek. A nagy külföldi könyvtárak mind nagyabb számban kémek kölcsön szakkönyv eket s viszonzás­képpen ily módon nagy mennyiségű szaki vadalomhoz jutnak a hazai intézmények. A Széchényi i Könyvtár a saját állományából nem ad ki könyveket, de a kölcsönzés lebonyolítása — külföldi vi­szonylatban — reá hárul. Ebben az évben kétezer ma­gyar müvet küldtek bölcsön­képpen külföldre. Például a Holland Királyi Könyvtár legutóbb többek között Ne­mes Dezső Az ellenf orra da­lom története Magyarorszá-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents