Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-14 / 292. szám
PEST MEGYE! Jk VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! xJCirlan A Z MSZMP P ES T MEGYEI BIZOTTSÁGA F S a megyei tanács lápja VH. ÉVFOLYAM, 292. SZÁM ARA 50 FILLER 1963. DECEMBER 14, SZOMBAT Milyen életforma? Rengeteget hallottunk már az „amerikai életformáról”. Sokan és sokat beszéltek róla az utóbbi évtizedekben. Egyesek kedvező vonásait ecsetelték határtalan buzgalommal, mások kirívó hibáit tárták a nyilvánosság elé. S eközben körülbelül az a kép alakult ki, hogy a dicsérő szavak általában az Egyesült Államok hivatalos képviselőinek és barátainak szájából hangzottak el; a bíráló szóra viszont, ha a tények alapján is, de olyanok kényszerültek, akik korántsem mondhatók az „amerikai demokrácia” leglelkesebb híveinek. Napjainkra azonban módosult a kép. Reális szemlélettel teret kapott tájékoztatágunkban az is, ami pozitív az amerikai életben; s más oldalról — ennek a bizonyos életformának a fonákja is egyre többször került be a hivatalos amerikai személyiségek nyilatkozataiba. A riasztó tények ugyanis önmaguk követeltek nyilvánosságot, hiszen csupán ennek biztosításával lehetett egyáltalán valami remény a káros folyamat megállítására. Annak bizonyságául persze, hogy létezett és létezik ilyen káros folyamat az Egyesült Államokban, nyilván nem lenne elegendő arra utalni: mennyire ismert az egész világon a „texasi módszerek” mibenléte... S az sem lenne elegendő, ha csak arra hivatkoznánk, hogy Al Capone neve és a gengszter- világ maga — szorosan ösz- szenőtt azzal, amit az átlagember Amerikáról tud. Nem lenne elegendő, mert egyrészt ebben a formájában mindkét dolog a múltra utalna és önmagában semmiképp nem bizonyítana egy káros irányban fejlődő folyamatot, másrészt e tények mellé bárki könnyen odaállíthatná a tehetséges amerikai nép sok pozitív tettének, nagyszerű alkotásainak meggyőző tényeit is. Ha azonban ez utóbbi tényeket reálisan számba vesszük, s cseppet sem kívánjuk titkolni, minthogy tájékoztatásunk messzemenően nyilvántartja es közvéleményünk elé is tárja ezeket, akkor már helyénvaló a szó a rosszról is, amely éppen amiatt alkot folyamatot, , hogy nemcsak a múlt történeteiből, de napjaink nagyon is mai botrányaiból áll össze, s jut el a régi. hírhedt „texasi módszerektől’’ — a mai Texas nem kevésbé hírhedt politikai gyilkosságaiig. A világ közvéleményét, s közöttük a szocializmus híveit, akik eleve ellenségei mindenfajta merényletnek, ha az rázta is meg elsősorban, hogy a texasi Dallasban egy olyan államférfi életét oltotta ki a gyilkos golyó, aki reálisan felmérte korunk problémáit, s akitől további pozitív lépések voltak re- mélhetők; mégis nem kevésbé döbbentette meg ennek a gyilkosságnak az a sötét háttere, amelyet kutatva, akar- va-akaratlan az amerikai életforma” nem éppen nap- tugaras mezőire jutunk. Mert Kennedy elnököt nem egy őrült fantaszta gyilkolta meg, hiszen. ha úgy lett volna, akkor aligha állott volna bárkinek is érdekében, hogy az állítólagos gyilkost eltegyék láb alól. Oswald megölése — a szó szoros értelmében a rendőrök karjaiban — ugyanis, kizárólag az igazság felderítésének megakadályozását szolgálhatta (ha egyáltalán voltak valóságos 'törekvések annak felderítésére). A texasi bártulajdonos és börtönviselt Ruby által elkövetett gyilkossággal ugyanis könnyen véglegesen meg lehet akadályozni, hogy kiderüljön: vajon Oswald ölte-e meg valóban Kennedyt. Illetve sokkal könnyebbé vált olyan állítólagos bizonyítékok produkálása, amellyel azt lehet állítani, hogy Oswald volt a gyilkos. S ha mégsem ő volt? Akkor kinek állt érdekében, hogy őrá terelje a gyanút? Kétségtelenül a tényleges gyilkosnak, illetőleg azoknak a köröknek, amelyekben á sötét gyilkosság gondolata megfogant. S nem sok kell annak felismeréséhez sem, hogy pontosan ezek a körök állították: Kennedyt „balról” ölték meg. Az állítólagos tettest mégis örökre elhallgattatták. Miért? Hogy ne lehessen rábizonyítani „baloldali” kapcsolatait? Nem! Éppen ellenkezőleg., Hogy ő ne tudja be- | bizonyítani esetleg azt, hogy j nem gyilkolt, vagy ha igen, ne tudja leleplezni kapcsolatait, amelynek szálai nem is vezethettek másokhoz, mint akiknek érdekében állt az ő meggyilkolása. Mivel pedig öt rendőrségi épületben, szinte rendőri segédlettel, a rendőrtisztek egyik barátja ölte meg — ez a két gyilkosság nemcsak az amerikai alvilágra. de az amerikai, jelen esetben texasi hivatalos szervekre is meglehetősen sötét fényt vet. Minderre persze azt lehetne mondani, hogy ez nem az Egyesült Államok egészének, hanem pusztán Texas,nak az ügye. Azonban meglehetősen homályos szerepet játszott ezzel kapcsolatban a Szövetségi Nyomozóiroda, az FBI mind a merénylet megelőzése, mind a gyilkos személyének és a gyilkosság rugóinak kiderítése körül. Aminthogy furcsa módon került szóba az FBI neve Frank Sinatra 19 éves fiának elrablási ügyével kapcsolatban is. Az amerikai sajtószervek ugyanis c leghatározottabban azt állítják, hogy a Szövetségi Nyomozóiroda tanácsolta a Sinatra-családnak az ember- rablók által követelt negyed- millió dollár váltságdíj kifizetését s ugyancsak az FBI tiltotta meg a 19 éves Frankie Sinatrának azt, hogy elrablásának körülményeiről bármit is elmondjon. Pedig mindez — nem Texasban történt. Viszont az Egyesült Államokban. S végül vessünk egy pillantást arra a jelentésre, amelyet pontosan Edgar Hoover, a Szövetségi Nyomozóiroda igazgatója készített, ö maga írja. hogy az Egyesült Államokban a bűncselekmények száma négyszerte gyorsabban növekszik mint a lakosságé. Ma az USA-ban négy bűncselekmény történik percenként, minden órában meggyilkolnak, minden negyedik percben kifosztanak valakit, betörések pedig 35 másodperces időközökben történnek. Hoover szerint ennek az az oka, hogy a törvényesség és a rend nagyon gyenge lábon áll az Egyesült Államokban. S ha az FBI főnöke ezt mondja; miért kételkednénk? Mindössze azt kérdezzük meg: milyen életforma ez? A legjobbat, a legösztönzftbbet A tsz-efc jövedelemelosztási formál a megyei tanács Ülést tgrtott tegnap délelőtt a megyei tanácsháza dísztermében a megyei tanács. As ülésen megjelentek a tanács végrehajtó bizottságának vezetői, osztályvezetői, a járási és városi tanácselnökök, s a megye országgyűlési képviselői is. A zsúfolt padsorokban helyet foglaló megyei tanácstagok, továbbá a meghívottak nagy érdeklődéssel hallgatták meg a napirendi pontok előadóit. Az előadásokat élénk vita követte. Napirend előtt Varga Péter, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnöke számolt be a korábbi határozatok végrehajtásáról, majd első napirendi pontként a tanácsülés mandátumvizsgáló bizottságot küldött ki. Ezután került sor a termelőszövetkezetek munkadíjazási és jövedelemrészesedési módszereinek értékelésére, s alkalmazásuk további irányelveinek megtárgyalására. Dr. Dajka Balázs beszéde A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben alkalmazott munkadíjazási és jövedelem- részesedési módszerek értékeléséről és alkalmazásuk további irányelveiről szóló végrehajtó bizottsági javaslatot dr. Dajka Balázs, a végrehajtó bizottság elnökhelyettese terjesztette a tanácsülés elé. Elmondotta, hogy tiep- jaínkban sok* szó esik a termelőszövetkezetekben és a tsz-eket irányító szerveknél a helyes jövedelemelosztási és munkadíjazási formákról. Ez helyes is, mert most a terv- készítés időszakában kell megtervezni azt is. hogy az egyes termelési feladatokat kik végzik el és munkájukért mit fognak kapni a közösből. Fontos feladat, ho-gy a tsz- tagok öntudatát, lelkesedését egyesítsék a termelőszövetkezetekben a személyes anyagi érdekeltséggel. A végrehajtó bizottság felhívja a termelőszövetkezeti vezetők figyelmét arra, hogy az anyagi ösztönzés nem csodaszer. Ennek helyes alkalmazása, a tagok szocialista öntudatának, munka- fegyelmének állandó fejlesztése, a gazdálkodás szakszerű irányítása az eredményes gazdálkodás érdekében egymástól elválaszthatatlan. A megye termelőszövetkezeteiben jelenleg igen sok és változatos jövedelemelosztási formát alkalmaznak. Alig van olyan termelőszövetkezet, ahol a gazdaság minden ágában egységesen, egyféle módszer alapján osztják el a jövedelmet. Az általános növénytermelésben, a hagyományos munkaegységrendszeren belül, a tsz- ek 61,7 százaléka a hagyományos módszer szerint fizeti tagjait, 6,2 százaléka kombinált jövedelemelosztást alkalmaz. A kapások művelésénél a munkaegységrendszeren belül a kombinált elosztási formát a termelőszövetkezetek 35,2 százalékában alkalmazzák. A kapások művelésénél eléggé elterjedt-a részes művelés. A termelőszövetkezetek 34,7 százaléka ily módon osztja a jövedelmet. A kertészetben s az állat- tenyésztésben ugyancsak széles skáláját alkalmazzák a jövedelemelosztási formáknak. Dajka elvtárs a továbbiakban elmondotta, hogy többen kifogásolják: sok jövedelem- elosztási formát alkalmaznak a megye termelőszövetkezeteiben, A jelenlegi számviteli és nj?i!váíitartási rendszerrel nehéz nyomon követni a meg(Folytatás a 3. oldalon) Befejeződött az 5ZKP Központi Bizottságának plénuma Pénteken az SZKP Központi Bizottságának plénuma befejezte Hruscsov beszámolójának megvitatását, majd * résztvevők meghallgatták Nyilát a Hruscsov zárszavát. Az SZKP Központi Bizottság gának plénuma egyhangúlag hozott határozatában jóváhagyta a szovjet vegyiparnak Nyikita Hruscsov által ismertetett hétéves (1964—1970) fejlesztési programját. A program végrehajtását a plenum rendr- kívül fontos párt- és állami feladatnak tekinti, amelyre a párt és á nép erőit az elkövetkező időszakban összpontosítani kell. A plénum a szervezeti kérdé-' seket is megvizsgálta. A plénum Vlagyimir Cser- bickijt, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének póttagját felmentette tisztsége alól és Pjotr Selesztet, az elnökség póttagjává választotta. KIÉLEZŐDÖTT A HELYZET AZ EGYESÜLT ÁLLAMOK ÉS KAMBODZSA KÖZÖTT Kambodzsa kormánya utasította washingtoni nagykövetét, hogy „a lehető leggyorsabban hagyja el az Eg»:esült Államok területét”. Egri Gyula beszámolója az MTS alakuló kongresszusának első napján A magyar sportéletben az utóbbi évek egyik legjelentősebb eseménye kezdődött meg pénteken délelőtt a Sportcsarnokban: a Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) alakuló kongresszusa. A testnevelési és sportmozgalom közel kétéves átszervezési munkájának összegezésére hívtásk össze a tanácskozást, amelyen küldöttek százai vettek részt az ország minden részéből. Első eseményként az elnökséget választották meg. amelyben helyet foglalt többek között Biszku Béla az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Egri Gyula, az MTST elnöke, Úszta Gyula altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes, a Magyar Honvédelmi Sportszövetség elnöke. Karakó? László, a SZOT titkára, az MTST elnökhelyettese. Nádasdi József a KISZ KB titkára, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, a Magyar Vívó Szövetség elnöke. Barcs Sándor az MLSZ elnöke. Csanádi Árpád. Kutas István, Terényi Imre az MTST elnökhelyettesei. Az elnökség tagja volt még több megyei TS elnök, továbbá élsportolók: Kazi Olga, Barcza Gedeon, Sárost László. Első napirendi pontként Eg- j ri Gyula, az MTST elnöke tar- I tóttá meg beszámolóját. Visszapillantott a testneve- lés és sport fejlődésére, a fel- szabadulást követő évekre, j amely lehetővé tette a mostani ; újabb lépést, a ma követelméFelkészült a kereskedelem Holnap ezüstvasárnap, az Ünnepek előtti nagy forgalom első igazi erőpróbája. Nemcsak a fővárosi, de a vidéki üzletek túlnyomó része is nyitva tart. Vajon felkészült-e a kereskedelem, megyénk üzletei ki tudják-e elégíteni a várható nagy keresletet az ünnepek előtt? Niederman Márton, a megyei tanács áruforgalmi csoportvezetője ad tájékoztatót: — Megyénk kereskedelmi hálózata alaposan felkészült a karácsony és szilveszter előtti nagy forgalomra. A raktárak fe’tültve. mind a meny- nyiség, mina pedig a választék tekintetében — csak jót mondhatok. Az ünnepi igényekre való tekintettel pél- pául az éleimiszerkei eskede- íem, a Belkereskedelmi Minisztérium pótkerete alapján még száz mázsa vajat, száz tonna vágott baromfit, száz- ötvenezer darab tojást és kétszázhúsz hektó bort biztosit. Ugyanakkor a ruházati üzletek bőséges készlettel várják a vásárlókat. Ugyanígy az iparcikkboltok is felkészültek a nagy forgalomra. A nagyobb üzletek vezetői kisegítő személyzetről is gondoskodtak. — sp — nyeinek megfelelőbb szervezeti keretek létrehozását. Azokat a feladatokat, amelyet eddig a sportmozgalom irányításában és fejlesztésében az állam látott el, a jövőben az egységes társadalmi tömegszervezet. a Magyar Testnevelési és Sportszövetség végzi. Munkáját a nagy tapasztalatokkal rendelkező tömegszervezetek, a minisztériumok, tanácsok. nagyüzemek segítik majd. A célok és a feladatok a jövőben sem változnak: az ifjúság és a dolgozók testi neveléséről való gondoskodás. Ismertette a továbbiakban a magyar sport jelenlegi helyzetét. amely szerint 4378 sport;gye.3Ületben 835 000 sportegyesületi tagot tartanak nyilván és a sporttal rendszeresen vagy a’kalomszerüen foglalkozók száma eléri a másfél milliát. Hangsúlyozta az előadó, hogy a jövőben a sportszövetség egyik legfontosabb ténykedése lesz. rá iránvítani a f’sv^tmet a «"értélét fm’ődésM előbbre vivő s’~erte?,'esMle‘i ez°n belő' srnVösztályi munkára. Részletesen taglalta a seort-, ! egyesületek és a szakosztályok i jövőbeni feladatát, ezekbe a társadalmi munkások minél nagyobb mérvű bekapcsolását és megbecsülését. Az új tömegsportszervezet létrehozása változást hoz ate- kintetben is. hogy minden vonalon a sportegyesületi tagok határozzák meg — választásukkal — kik intézzék a területeken és országosan a sport ügyeit. Akik bizalmat kapnak, azoknak majd be is kell számolni munkájukról, ha pedig rosz- szul dolgoznak, visszahívhatják őket tisztségükből. Az új szervezeti keretek között a sportági szakszövetségek igen fontos szakmai vezető, tanácsadó és végrehajtó szerepet töltenek be az MTS országos és helyi szervezeteiben. Minden egyes szakszövetség az MTS illetékes szervének trá- j nyitásával, nagy önállósággal dolgozik hatásköri területén. , Hosszasan szólt Egri Gyula az MTS létrejöttéről körülményeiről. szükségességéről, az alapszabálytervezetről. az anyagi erőforrások szaporításának szükségességéről, a saját eszközű bevételek kezelésének problémájáról és a | sportmozgalom létesítményei- I nek kérdéseiről. Az utóbbival j kapcm'atban kiemelte, hogy mindenekelőtt fedett létesítmények építését kell szorgalmazni és a sportmozgalomnak azokon a bázisain fejleszteni a létesítményhálózatot. ahol a sportélet mé-°tei nyilvánvalóan kinőtték adottságuk-1. tgv elsősorban B 'dáoe-ter és s na- V'cbb vidéki városokba Font's feladatként 'elölte meg a (Folytatás a 6. oldalon)
