Pest Megyei Hirlap, 1963. december (7. évfolyam, 281-305. szám)
1963-12-13 / 291. szám
1963. DECEMBER 13. PÉNTEK WEG) RENDŐRSÉGI KRÓNIKA Nemtelen bosszú. Még a nyáron történt, hogy Odor Ferenc alsónémedi önkéntes j rendőr az utcán igazoltatta Krizsa Sándor 19 éves falubeli fiatalembert, aki nagy- j buzgón fel s alá motorozott. I Az igazoltatás közlekedési szabálysértést fedezett fel: j Krizsa jogosítvány nélkül ült motorján. A bősz moto- j ros, úgy látszik, nem felejtet- j te el, hogy rajtacsápték, ha- j nem bosszút forralt az önkéntes rendőr ellen. Most; december elsején összetalálko- | zott Odorral a kocsmában. ' Veszekedést provokált vele, I majd amikor később az utcán is találkoztak, így för- j medt rá az önkéntes rend-1 őrre: „Te sem fogsz többet! igazoltatni az utcán!”, majd I Ütlegelni kezdte Odort. A J tettlegességnél jelen volt Varga Ferenc is. Odor arra kérte Vargát, hogy tanúskodjon majd bántalmazásáról. Erre Varga is nekiesett és ütlegelni kezdte Odort, aki végül nyolc napon tül gyógyuló sérüléseket szenvedett. A nemtelen bosz- 6zú ügyében bűnvádi eljárás indult. Kedélyes kártyaparti. Farkas Béla 24 éves ceglédi, foglalkozás nélküli fiatalember a múlt héten Darányi Istvánéknál kártyázott. Játék közben, se szó. se beszéd, felvette az asztalról partnerének, az 51 éves Varga Ferenc nyugdíjasnak száz forintját és zsebrevágta. A partner tiltakozott az önkényes- kedés ellen, majd verekedés kezdődött az asztal mellett. Az idős ember nyolc napon túl gyógyuló sérülést j szenvedett. A mclhó és verekedő kártyást őrizetbe vet- j ték. Betörtek a ceglédi Közieke- i désépítési Gépjavító Vállalat I büféjébe. A betörő könnyen j bejuthatott a helyiségbe, mert sem az ablakot, sem az ajtót nem védte rács. 1200 forintot vitt el. a vizsgálat s a nyomozás folyik. Szerencsétlenség. Szombat délplő,tl_ Cegléden, a Budai úti ‘vasúti megállónál, Fehér József 68 éves helybeli férfit megütötte egy vonat rakományának kiálló része. Az j idős embert súlyos állapotban vitték kórházba, ahol ked- j den sérüléseibe belehalt. A j szerencsétlenség ügyében vizs- j gálát indult. A /örpjpfntpső saamismarhti^ifnfiés&iés knl4‘sh**rgié#&: a helyes takarmánygazdálkodás SZŐNYEGORSZAG Világszerte növekszik a kereslet az1 állati termékek iránt: több húst, tejet, tojást vár a mezőgazdaságtól a lakosság. Minthogy a fokozódó igényt nagyrészt a szarvasmarha elégíti ki, nemzetközi méretekben is a szarvas,marha-tenyésztés került az érdeklődés homlokterébe. Főképpen arra a kérdésre keresik az állattenyésztők, tudósok, szakemberek a választ, hogyan növelhető ennek az üzemc.g- nak a gazdaságossága. Pest megye közös gazdaságaira egyébként a szarvasmarha-tenyésztés fellendítése mellett különleges feladat hárul az elkövetkezendő években. Ki kell alakítani a főváros környéki tejövezetet. Túl a tejtermelésen, a szarvasmarha-tenyésztés múltja, jelene, de a reá váró fontos szerep is megköveteli, hogy több figyelmet kapjon — ahogy az egyik kutató találóan jellemezte — a mezőgazdaság „nehézipara" Kormány zártunk nem maradt tétlen, megtette a szükséges intézkedéseket. Több olyan rendelkezés látott napvilágot a közelmúltban is, amely elősegíti a szarvasmarha-tenyésztés fejlesztését. A közös gazdaságok tehenészeteinek kialakítását segíti például az a határozat, amelynek értelmében a termelő- szövetkezet minden egyes üsző leellésékor 4000 forint támogatást kap az államtól. Felemelték a tej árát, s új, előnyösebb tenyészállatárat alakítottak ki. Segítik a háztáji szarvasmarha-tenyésztőket is. Ha például valaki kiöregedett tehenét eladja és saját tenyésztésű üszőt állít be, az érvényben levő állami szabadfelvásérlásd áron felül kilogrammonként még három forintot kap az eladott tehénért. A közös gazdaság hitelelengedése, a tejár emelése, a tenyésztésre berendezkedő szövetkezeteknek biztosított kedvezmények nagy segítséget jelentenek közös gazdaságainknak. Még azök a termelőszövetkezetek is növelhetik a bevételeiket, amelyek ugyan tehénállományukat nem szaporítják, csak JAVÍTSUNK AZ IFJÚSÁGI VEZETŐKÉPZÉS SZÍNVONALÁN A KISZ Pest megyei Bizottsága ülése Tegnap délelőtt a KISZ Pest megyei Bizottsága ülést tartott, amelyen megtárgyalta az ifjúsági vezetők továbbképzését. A tanácskozáson megjelent és felszólalt Sófal in Zoltánná, a Pest megyei Pártbizottság osztályvezető helyettese. Az ülés részvevői megállapították: az ifjúsági munka alapkérdése ma már, hogy elméletileg és gyakorlatilag jól felkészült ifjúsági vezetőkkel ■ rendelkezzen a mozgalom, akik képesek az új nemzedék kommunista nevelésére. Jelenleg az ifjúsági szövetség csaknem nyolcszázezer tagot szám. Iái. A nyolcszázezres szám azt jelenti, hogy az ifjúságnak mintegy negyven százaléka KISZ-tag. magáévá tette a párt irányvonalát. Továbbképzésünk középpontjában természetesen a párt VIII. kongresszusának határozatai állnak. Azt szeretnénk. ha minden fiatal cselekvő harcosa lenne a párt politikája megvalósításának. A tanfolyamok tematikája azonban nem mindig fedeáte a követelményeket. Helyenként túlságosan „elméletieskedtek”, a gyakorlati munkát kevésbé vették figyelembe, nem kapcsolták össze az elmélettel, így sokszor a foglalkozások érdektelenségbe fúltak. A KISZ nagy létszáma is mutatja, mennyire megnőtt az ifjúsági szövetség feladata. Természetesen Fürge ujjak munkája nyomán születnek meg a minták a szövőszékeken Urban István kikészítőhöz már a kész szőnyegek kerülnek. O az úgynevezett utolsó simításokat végzi a kész darabokon ez fokozott munkát barit a KISZ-vezetőkre is. , Mint a tanácskozáson mondot- I ták: a feladatokat csak jól : leépzett emberek oldhatják I meg. Ezért határoztak úgy, I hogy figyelembevéve a gazda- ! sági és a technikai adottságo- ! kát a következő időben alapo- ; sabban megszervezik az ifjúsági vezetők képzését. Különösen nagy gondot fordítanak a propagandisták kiválasztására és lelkiismeretes, alapos felkészítésére. Mind a párt-, mind a gazda- i sági vezetőkkel megbeszélik a I fiatalok továbbképzésének le- j hetóségét, ne legyen egy olyan ! vezető sem. aki akadályozná, I vagy ne venné szívesen az if- ■ jóság továbbtanulását, mint i ahogy erre jónéhány példa i volt már. A vezetőiképzés különböző formáit, azok tartalmi színvonalát minden esetben a különböző szinten dolgozó vezetőit és KISZ-aktivisták igényeihez és munkájához igazítják. A KISZ megyei végrehajtó bizottsági tagok, a függetlenített munkatársak, a járási, a városi és a nagyüzemi titkárok képzését minimálisan az öthónapos pártiskola, vagy az ennek megfelelő oktatatási forma jelentheti, biztosíthatja. Az alapszervezeti reszort- felelősök évenként egy alkalommal tanfolyamon vesznek részt, s esetenként az öthónapos esti oktatásra is jelentkezhetnek. Minél több fiatalnak kell lehetőséget nyújtani arra, hogy eljuthasson a központi négyhetes iskolára.. Az alapszervezetek társadalmi munkásai, akik közvetlenül a vezetőségek irányítása alatt tevékenykednek, évenként egy alkalommal háromnapos tanfolyamon tanulhatnak. A reszortfelelősök utánpótlását e tevékeny aktivisták közül biztosítják majd. Nagyobb gondot fordítanak ezután a KISZ- és az úttörő- vezetőképzés összehangolására. Különösen színvonalassá keli tenni a vezetőképző-táborokat. A ceglédi járás az elmúlt esztendőben kísérletképpen bevezette az esti öthónapos is- i kólát, amelv sikerrel járt. Ta- | paszt.alat.uk nyomán most az egész megyében létrehozzák az ilyen esti öthónapos iskolákat, | amelyek megfelelnek a benn- I lakásos négyhetes tanfolyam- ; nak: A rendszeres időközökben ; megtartott titkári értekezlete- j ken évenként tíz alkalommal j továbbképző módszertani elő- j adásokat szerveznek, így is | segítséget nyújtva a művelő- i déshez. A KISZ Pest megyei Bizottsága végül több fontos határozatot hozott, amelyek lényege; nem elégedünk meg a számszerű eredményekkel, minden lehetőt Vnegteszünk az ifjúság általános és politikai műveltsége emeléséért J (Gábor íelv.) — Figyelmetlenül vezette motorkerékpárját Isaszeg belterületén Farkas Antal 26 éves kisszállási gépkocsivezető és elütötte az előtte gyalog haladó Jánosi István 19 éves isaszegi kovácssegédet. Mindkettőjüket rendkívül súlyos sérülésekkel a budapesti Szabolcs utcai kórházba szállították. Az országos gyümölcsléverseny eredménye — Halló, jó hírt közölhetek — mondja vidám hangon Komor Béla, a megyei tanács kereskedelmi osztályának vezetője. — Éspedig? — A Pest megyei kereskedelemre nézve jó eredményÖt termelőszövetkezetet kizártak a vetési jutalomból a nagykátai járásban nyel hárult a május elseje és szeptember 30. között megtartott országos gyümölcslé értékesítési verseny. Most hirdették ki az eredményt és kiderült, hogy a Cegléd és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat a második helyre került. Hétezer forint jutalmat kapott. A Vác és Környéke Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnak 3000 forint jutott a hatodik helyezésért. — Hát ez az év is jól végződik. — Meghiszem azt. A tanács kereskedelmi osztálya elismerő levelet kapott a Belkereskedelmi Minisztérium Élelmiszer-, Háztartási- és Vegyi Fő- igazgatóságától, Dévényi László főigazgató-helyettes írta alá. Felolvassam? — Persze. — A kiskereskedelem által elért eredményekben jelentős szerepe van a kereskedelmi osztály ió Irányító és szervező munkájának ... — Gratulálunk! —y —e denütt megfelelt. Ennek eredménye, hogy a járásban néhány száz holddal több gabonát vetettek a tervezettnél. Minőségi kifogást azonban öt termelőszövetkezetben — a tápiószentmártoni Úttörő és Kossuth, a kákái Kossuth, a tápiósági Kossuth és a tápió- szecsői Egyetértés tsz-ben — találtak. A minőségi követelmények ellen olyan mértékben vétettek az említett szövetkezetekben. hogy a járási tanács illetékesei kizárták őket a vetési jutalmazásból. A nagykátai járásban az őszi kenyérgabona-vetés befejezése után bizottság vizsgálta felül a vetésterületek nagyságát és minőségét. E vizsgálat alapján határozták el, hogy melyik termelőszövetkezet jogosult a vetés után járó jutalomra — a holdan- kénti 19 forintra. A bizottság azt állapította meg, hogy az idén sokat javult a vetés minősége. Általában a megfelelő mennyiségű magot vetették el. jól készítették elő a talajt. A bejelentett terület nagysága is min; i\em mmaegy, nugy imvei ete- f tik az állatokat, gondolni kell ^ a takarmányfajták megfelelő ^ arányaira. Alapvetően fontos J a terület megválasztása, a lel- kiismeretes talajmunka, a ve- tés, a növényápolás, nemkü- ^ lönben a gyors és szakszerű í betakarítás. Lehetőleg minél « kisebb területen állítsuk elő < a szükséges takarmányt. Sok helyütt aránytalanul í nagy a takarmányterület, még- í sincs az állatoknak elegendő j eleségük. Dánia példája bízó- j nyitja, mire képes a tervszerű j és gondos takarmánytermesz- í tés. Külön tanulmányt lehetne i írni legelőgazdálkodásunk hi- j báiról, haladéktalanul meg- j ! valósításra váró feladatairól, j ; Sokat lehetne beszélni a ren- ! i delkezésre álló takarmány j ! ésszerűtlen felhasználásáról.! i Jó néhány közös gazdaságban« vallják, „hadd egyenek az« állatok, amennyi beléjük fér” j elvet. Azzal már nemigen tö-í rődnek, milyen sokba kerül ez í a gyakorlat. Nemcsak az érté- j kés takarmány megy így ve-j szendőbe, hanem még a túl- j etetés veszedelme is fennfo- J rog. A takarmánytakarékos- j ság tehát nemcsak akkor indokolt, ha szűkös az esztendő,; gyönge a termés, hanem a bő- ség idején is. Anélkül, hogy bele akarnánk avatkozni az állattenyésztőik munkájába, még néhány olyan problémára fel kell hívni közös gazdaságaink figyelmét, ami ugyancsak gátolja a szarvasmarha-tenyésztés gaz- | daságosságát. A gondosan kialakított állattenyésztési premizálási rendszer az ésszerű takarmányfelhasználást is elősegítheti. Ha az állatgondozókat érdekeltté te- | szik a takarmányfelhasználásban és a takarmány értékesítésében, tetemesen csökkenthetik az önköltségét'."" Megyénkben a közös gazdaságok többsége elegendő szálas takarmánnyal rendelkezik. Ugyanakkor hiány mutatkozik az abraktakarmányból. Már most indokolt a takarékos etetés, a gondos porciózás, hogy minél kevesebb gondot . okozzon az állomány áttelelte- tése. Még nem késő a tervkészítésnél figyelembe venni a szövetkezet takarmányhelyzetét és megtenni a szükséges módosításokat a gazdaságosabb takarmánytermesztés kialakításának érdekében. Ha a termelőszövetkezetek kellő fontosságot tulajdonítanak a helyes takarmánygazdálkodásnak, figyelembe veszik a korszerű termesztési és felhasználási elveket, máris megteremtették a jövedelmező szarvasmarha-tenyésztés legnormális mértékben pótolják. Sajnos, megyénkben is jó néhány közös gazdaságban uralkodik az a szemlélet, hogy a szarvasmarha-tenyésztés nem gazdaságos. A napokban megtartott törteli szarvasmarha-tenyésztési ankétem (amelyen neves szakembereik éppen a gazdaságosság feltételeit elemezték) kiderült, hogy ezt a nézetet legtöbbször a kényelemszeretet, a belenyugvás táplálja. A szarvasmarha-tenyésztés hatását, eredményeit nem szahad kiemelten vizsgálni, közvetett hatása ugyanis a szövetkezet egész gazdálkodására kiterjed. (Például a trágyatermelés.) Mivel a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát főképpen a tejtermelés — tehát a tehenészet segítheti elő. lényeges kérdés az eredményes tehenészetek megteremtése. Ez pedig elsősorban — akárcsak maga az állattartás, a tenyésztés és a hizlalás Is — a takarmányozástól függ. Röviden megfogalmazva azt mondhatjuk, hogy a szarvasmarhatenyésztés gazdaságosságának kulcskérdése: az ésszerű takarmánygazdálkodás. A mesterséges borjúnevelés, a bika- hizlalás és a fajtakiválasztás problematikáját érintve a legtöbb szó a törteli ankéten is a takarmánygazdálkodásról esett. Szócséplésnek tűnik már i takarmányozásról beszélni mégis fontosságát nem lehe elégszer hangsúlyozni. Pest megyében is ez a szarvasmarha-tenyésztés alfája ét ómegája. A tehenészetek önköltségének 20—25 százaléké5 a munkabér. 15—20 százalékát az elhelyezés teszi ki míg a takarmányozás 60 százalékát. Világos, ahol a takarmányt. drágán állítják elő. ész szerfltlenül használják fel, <*• növekszik a ráfordítás Ahol viszont a szó valódi értelmében gazdálkodni tudnál a takarmánnyal, ott. növekszik a jövedelmezőség. Mi hát a teendő? Legelőször is ki kell alakítani a termelőszövetkezetben £ helyes takarmánytermesztés-t A Pest megyei Vegyi- és Kézműipari Vállalat szőnyegké- szitő részlege Abonyban működik. Képeink „szönyegország- ban” készültek.
