Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-10 / 263. szám
1963. NOVEMBER 10, VAS A RN AP 5 “ZjCŰInn A GÖDÖLLŐI DOMBOK KÖZÖLT A gödöllői járás a felszabadulás előtt .,kiemelt” járás volt. Kiemelt, mert Gödöllő azt jelentette Budapestnek, mint Párizsnak Versailles, Berlinnek Potsdam: itt volt a fehérlovas tengernagy pihenő rezidenciája. És a magyart csak törve beszélő „főmeltóságú kormányzó urat” — annyi igazán megillette, hogy legalább ne a közvetlen közelében nyomorogjanak az emberek. Másrészt azért kapott nagyabb költségvetést a gödöllői járás, mert ezt Endre László — Horthy megbízható embere, a fasiszta fehér- terror egyik kipróbált bajnoka, a járás fő- szolga bírája — kiverekedte. És. „vitéz” Endre László — aki korbácsokat ott, s egy középkori várúr pózában gyakran végiglovagoU a járdán — d járásából hallatlan buzgalommal mintajárást csinált, bizonyítva, hogy a főszolgabíró magasabb polcra hivatott. Magasabb polc, aztán még magasabb polc: Endre László alispán, majd államtitkár lett a SztójayJkormányban. Nagyrészt az ö nevéhez fűződik félmillió magyar zsidó és százezer haladó szellemű,' baloldali ember elhurcolása, gyerekek, öregek, férfiak és asszonyok százezreinek kálváriája és halála. Amikor a gödöllői járásról írunk, meg kell emlékeznünk a börtönt megjávtakról, azokról, akik 1919-ben, direktóriumi tagként a nép bizalmából a nép hatalmát gyakorolták. És szólni kell a hősökről, akik 1849-ben győzelemre vitték a magyar szabadság zászlaját Isaszegen. A mai emberek, főként a fiatalok, már természetesnek tartják, hogy a királyi-kormányzói kdstélyban békés öregek, húzódnak az ablakok mellé, ha kisüt a novemberi nap. S ma már fel sem tűnik, hogy a tudás profesz- szor és a Ganz-gyári szerszámkészítő együtt jön haza Pestről és elmondja — elmeséli, bárkinek aki kérdi — mi volt az országgyűlésen, mit végeztek a Parlamentben. Ezen az oldalon a főváros egyik gyümölcsös- és szőlőkertjéről a mai „nem kiemelt” gödöllői járásról írunk, amelyet az tesz különösebben jelentőssé, hogy itt található az ország egyetlen egyetemi faluja: Gödöllőn székel az Agrártudományi Egyetem. Új fények Szádén Székely Bertalan falujában bővítik a villanyhálózatot. A község 156 ezer forintot fordít erre a célra, a lakosság pedig 24 ezer forint értékű társadalmi munkát vállalt. A hálózat- bővítés szilveszterig elkészül — az új esztendőt új fények köszöntik majd Szadán. Tanműhely az árammérőgyárban A Ganz Árammérőgyár, a járás legnagyobb ipari üzeme, több mint kétezer embernek ad munkalehetőséget. A gyár most korszerű tanműhelyt épít — harmadrészben a Munkaügyi Minisztérium támogatásával —, hogy biztosíthassa saját szakmunkás-utánpótlását. Persze, a taműhelyben nemcsak az árammérő jövendő dolgozói tanulnak majd, hiszen délelőtti, délutáni oktatással egyszerre százhúsz fiatalember sajátíthatja el az elektroműszerész, esztergályos és lakatos szakma fortélyait. Jól és viszonylag gyorsan, mert a műhelyrészeket a gyártási ciklusok és a tanterv szerinti pontos sorrendbe állították. Képünkön kint már alig látszik valami az építkezésből — bent dolgoznak a mesterek. Még szilveszter előtt megtörténik a műszaki átadás —. aztán próbatüzelés, költözés és megkezdődik az oktatás Két orvoslakás A gödöllői járás két orvoslakással bővül. Az egyik Mogyoródon készül el jövőre, a község most arra tartalékolja pénzét. Nagytarcsán már tető alá hozták a rendelővel ellátott orvoslakást és jövőre be is fejezik. Az építést házi kezelésben kivitelezi a tanács és a lakosság is jelentős segítséget vállalt. MESEBIRODALOM A zsámboki óvoda, a sok játékkal, képeskönyvvel, valóságos mesebirodalom. Mese- birodalom — de szűk. Csak hatvan apróság fért el benne. A község most a gyerekek, no és szüleik segítségére sietett: 280 ezer forint értékben új foglalkoztató teremmel, öltözővel, mosdóval és két fürdővel bővül az óvoda. A csapokból majd hideg-meleg víz folyik és a régi épületet is korszerűsítik. A hatvan kisgyerek helyett igy már küesncven lehet a mesebirodalom honpolgára. „Személyi igazolvány" A gödöllői járás tizenhárom községében hatvannyolcszor ember lakik. Vegyes jellegű járás: 13 termelőszövetkezete, három gyára, három jelentős tanácsi üzeme van. Területének jó része erdő, erdő- gazdasággal. Az itt lakók egynegyede (főleg a férfilakosság) a fővárosba jár dolgozni. Említésre méltó adat még, (hogy a járás saját televízió- erősítő toronnyal és csodaszép, vadban gazdag tájakkal rendelkezik. És az sem megvetendő dolog, hogy a Püspök- hatvantól Ceglédbercelig húzódó, hat járást és a fővárost is érintő dombvidéket, Gödöllői dombvidéknek hívják. Épül az egyetemi város Nagyszabású munkálatok folynak az Agrártudományi Egyetem patinás épületének tőszomszédságában: épül az egye-' térni város, Losonczi Pál, földművelésügyi miniszter taraly ősszel rakta le ünnepélyes keretek között a leendő épületek alapkövét, s azóta teljesen megváltozott a környék arculata. Oriásdaru kapaszkodik a magasba, állványerdő övezi a főidből kinövő s napról-napra növekvő falakat. Kormányzatunk közel 160 millió forintot áldoz a nagymérvű építkezésre, amiből új lakóépületek, korszerű diákszállók, új menza és a gépészmérnöki kar épülete készül. Jelenleg az egyetembövítés második szakaszánál tartanak. Elkészült már egy tizenkétlakásos ház és az első négyszázszemélyes diákszálló épülete. Pillanatnyilag a 2. sz. diákszálló zsaluzásán dolgozik Tatár János 22 tagú ácsbrigádja. Hogy télen is folytathassák az építők a munkát, a brigád tagjai elvállalták, hogy gyorsabb ütemben végzik a zsaluzást. November végéig az első két szintet átadják a betonozóknak. Új művelődési ház hívogatja esténként Vácszent- lászló lakóit. Tavaly készült el, a község most az építési kölcsönöket törleszti. De hogy ne érje szó a ház elejét, a szép művelődési házhoz szép kerítést is csináltatnak. És felszerelést vettek az önkéntes tűzoltóiknak — biztos, ami biztos. JÁRDÁK BUDAPESTIG Varga József, a járási tanács községfejlesztési csoportvezetője csupa jó dolgot mond a járdaépítéssel kapcsolatban. Teheti, hiszen az öt község: Csömör, Dány, Isa- szeg, Kerepes és Kistarcsa, amely a községfejlesztési alap nagy részét járdaépítésre költötte, alaposan kitett magáért. Csömörön például 30 000 forint értékű társadalmi munkát vállalt a lakosság a járdaépítésnél — de túlteljesítették, 36 és fél ezerre. Dánybam. a felajánlott 30 ezer helyett 40 ezer forint értékű munközség lakók ezer forintot járdaépítésre 30 Várható munkaegységérték: 50 forint Yttlliói próhamvrlvg Valkót a háború előtt úgy tartották nyilván, mint a járás legszegényebb községét. Most viszont úgy hírlik, az Uj Élet Termelőszövetkezet Tavaly áprilisban kezdte meg működését a gödöllői járás termelőszövetkezeteinek közös összefogásaként a má- niabesnyői „csibetelep” — vagy ahogy most mér hivatalosan is nevezik: a Termelőszövetkezetek Állattenyésztési Vállalkozása. Azóta — sok-sok huzavona után — a nádfedeles baromfi- ólak mellé egy korszerű, 20 ezer férőhelyes csibenevelő ás elkészült. Ebben már megkezdték a csirkék hizlalását. Rövidesen elkészül a második ezres nevelő is, ezt azonban egyelőre még nem tudják rendeltetésének átadni, mert hiányoznak a megfelelő kazánok. Közben a a vállalkozás másik részlege, a sertéshizlalda is lassan elkészül Vácszentlászlón. Dr. Ember Györgyné, a vállalkozás főkönyvelője elmondotta, hogy most már remény van arra, hogy mind a 'baromfi, mind pedig a sertésrészleg nagyobb mértékben kiveheti részét a hús- és a tojástermelésből. Ami a baromfitelepet illeti, jelenleg 6200 darab csirkét táplálnak a modem, most elkészült nevelőiben. Négy hét leforgása alatt a naposcsirkék elérték a 40 dekás súlyt. Az alapok mindenesetre már megvannak a jövő évi eredményes baromfitartáshoz. Kiszámították, hogy 1964 végéig, ha valamennyi férőhelyet ki tudják használni, 10 vagon baromfihúst állít elő a telep. A vácszentlászlói sertéshizlalda éhben a hónapban kezdi meg részleges működését, 600 sertés hizlalásával. Az új, 20 ezer férőhelyes esibenevelóháa a környék leggazdagabb és legeredményesebben működő közös gazdasága, összefogással, szívós munkával, töretlen akarattal érték el ezt a valkói gazdák. Kezdetben itt is sok nehézséggel kellett megbirkózni. 1960-iban, amikor a szövetkezet megalakult, mindössze 17 forint jutott egy-egy munkaegységre. Főképpen a fiatalok hagyták el a községet, üzemeikben próbáltak szerencsét. Aztán a következő évben már 31 forint 50 fillért osztott a szövetkezet, tavaly pedig 44 forintra emelkedett a munkaegység értéke. Most már azok is visszaszál- lingóztak, akik korábban élethivatásul választották az üzemi munkát. Elárulhatjuk — ahogy Pintér Gy. Mihály elnök is mondta —, hogy a most következő zárszámadáson már 50 forintot oszt a szövetkezet. Hozzá kell ehhez tenni, hogy a tagok jövedelmének állandó gyarapodása mellett a közös vagyon még nagyobb ütemben növekedett. Jól felszerelt gazdasági központja, tiz saját erőgépe, kiváló szarvasmarha-állománya van már a tsz-nek. Ezen az őszön 700 vagon terményt hordtak be a földekről a fogatok és a gépi szállítóeszközök. önkéntelenül is felmerül a kérdés, vajon mi lehet az eredményes gazdálkodás titka Valkón? A szakszerű vezetés mellett a legfőbb magyarázat, hogy kialakították az ösztönző jövedelemelosztást. Jellemző, hogy az elmúlt hetekben csak prémiumképpen 300 ezer forintot osztottak szét a tagok között. Nagy Károlyné csak prémium címén 35 mázsa 65 ■kiló burgonyát vitt'haza. Ma- kádi Mihály né 35 mázsa, Prokopecz Jánosmé 38, Juhász Mihályné pedig 36 mázsa prémium burgonyát kapott. Nemcsak a növénytermesztés. hanem a szövetkezet óí- lattenyészete is tetemes ösz- szeggel gyarapította a közös jövedelmet. A tehenészetben 16 liter a fejési átlag, míg az istállóátlag 14 liter körül van. Az idén 90 bikát exportáltak Valkóról Olaszországba. A tervek között a további gépesítés szerepel, hogy még inkább mentesítsék a tagokat a fárasztó fizikai munka alól és még több jövedelmet biztosítsanak a szövetkezeti gazdáknak. kát végeztek a Isaszegen 140 fordíthattak a — és ezt a község lakói ezerrel „megtoldottak”. Kerepesen vagy 3 és fél kilométer hosszú járda épül, A lakosság szokatlanul magas értékeket, 211. ezer forintot produkált az építkezésnél. Kistarcsán majdnem két.és fél kilométer hosszú az új hidegaszfalt-járda. Ezenkívül a tanács és a lakosság a tavaszi olvadás és a későbbi belvizek által megrongált utakat hozta rendbe. Ha a tar- csaiak munkájukért pénzt kaptak volna, 115 ezer forintról szólna a számla. Ha egymáshoz illesztenénk a járdákat, elérnének Budapestig. Közművesítik Pácéit Pécelt közművesítik, s az út első állomása: idén 197 ezer forintot fordítottak a vízmű fejlesztésére. A közvilágítás megjavítása érdekében új lámpákat állítanak fel — oszlophelyei kiásásában a lakosság nagy segítséget nyújtott: 137 ezer forint értékben hidegaszfaltjárda épült Pécelen. A község megvette az anyagot — a lakosság délutánonként és vasárnaponként megépítette a járdát. Üj iskola — régi jókedv Az oldalt írta: Murányi József Súlyán Pál Fényképezte: Gábor Viktor A járásban két gimnázium van. Az egyik, a Gödöliöhöz tartozó máriabesnyői „öreg” iskola. A másikban, a pé- celitoen idén kezdődött a tanítás. Még egy jelentős szeptemberi esemény: mint a képen is látható, Gödöllőn a Munkácsy Mihály utcában modern, szép épületet kapott a Petőfi Sándor általános iskola. Az iskola vadonat új, de az udvarán szaladgáló gyerekek játékos kedve a régi Közös vállalat - szövetkezeti összefogásból
