Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

1M3. NOVEMBER 7. CSÜTÖRTÖK "kJCim-Iop Lámpagyújtás előtt Bodrosodik az ég — szür­kén, látyiasan. Ez már nem nyárál kranyi napzárás. November eleji ősz a Duna partján. Odébb, váltakozva zsú pos- cserepes, vályogos és téglás falusi házak udvarán csupa kopárság mindén. Itt nincsenek. évszakok, s szüntelenül hajt, növekszik az óriás. Csodálatosan szép a kép; messziről, jóformán: alig látni valamit;, szinte kiált magában a 200 méteres vas­— Különben hidrogénhűté- sű generátor ez. — S neve van-e? — Hát ha nagyon: akarjuk! Mondjuk Gyöngyvirágtól — Lombhullásig. — Miért éppen ez? — Akkor kezdtük, s most húzzuk rajta az utolsót. — S mikor lehet lámpát gyújtaná mellette? — Ezzel? Majd 7-én jöj­jön ... — Már attól függ, milyen tudjuk, milyen a huzata a nagy kéménynek, mennyi az olaj, s hogy ömlik a víz — egyszó­val: mindent. Hóra Antal mondja mindezt, aki román földről, Resicáról szakadt ide, hogy megkaphassa ezt az elő­kelő címet: üzembe helyező. — Mit gondol, rendben lesz? — Remélem. Nagyon remé­lem. De most még végig kell őrködni néhány éjszakát itt a A SZÖVOSZ elnöke Cegléden Szirmai Jenő, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, hétfőn látogatást tett a Pest megyei Szeszipari Vállalat ceglédi te­lepén. Útjára elkísérte dr. Dajka Balázs, a megyei tanács elnökhelyettese, Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese és Bokor József, a MÉSZÖV elnöke. A küldöttség azt tanulmá­nyozta a Ceglédi Szeszipari Vállalatnál, hogy a mezőgaz­daságnál felhasználásra nem kerülő termékeket, gyü­mölcs- és zöldségféléket ho­gyan tudnák országos szinten hasznosítani. — Tegnap zárult Ráckevén a Pest megyei Ruházati Kis­kereskedelmi Vállalat há­romhetes vására és bemuta­tója. Bemutatták a Közön­ségnek a legújabb alapanya­gú és divatú ruházati cikke­ket. NOVEMBER 7-E TISZTELETÉRE; Pest megyei Hírlap terjesztési verseny A dunakeszi postahivatal felhívása Jóleső érzéssel olvastuk azt a kiadóhivatalunkhoz érkezett levelet, amelyet a dunakeszi postahivatal küldött lapunk ter­jesztésével kapcsolatban. A levél a következőképpen hang­zik: Hivatalunk dolgozói megbeszélést tartottak és elhatároz­tuk. hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évforduló­jának, november 7-ének tiszteletére a Pest megyei Hírlap ol­vasóinak, illetve előfizetőinek számát november 30-ig 10 szá­zalékkal növeljük. Ennek érdekében a lakosság körében fel­világosító, szervező munkát végzünk. Pest megye valamennyi postahivatalát kérjük a verseny­hez való csatlakozásra. Egyben kérjük a posta Pest megyei hírlaphivatalát a verseny értékelésére. Tar János hivatalvezető, dunakeszi postahivatal Örömmel tesszük közzé a tevelet és reméljük, hogy a versenyfelhíváshoz csatlakoz­nak a megye többi postahiva­talai is. s igy a megye minden járásában és községében jelen­tősen növekszik majd lapunk olvasóinak, előfizetőinek szá­ma. Ez ránk a szerkesztőség dolgozóira viszont az eddiginél nagyobb feladatokat ró: még jobban, gyorsabban és érdeke­sebben tájékoztatni megyénk, az ország és a nagyvilág ese­ményeiről az olvasóikat. Ar­ra törekszünk, hogy a postai terjesztéssel párhuzamosan mi is eljussunk a legkisebb köz­ségekbe is, s így a Pest megyei Hírlap hasábjai hűen tükröz­zék megyénk dolgozóinak éle­tét, problémáit. betonkémény. Közelről a fel­hőkig érni látszik a hosz- szú-hosszú test, de mellette naggyá emelkednek az épü­letek, fémtestek, szerkeze­tek — kibontakozik az erőmű. Kár, hogy a fénykép és az újság nyomtatott oldalai csak szürkében adhatják vissza, amit az emberi szem lát. Csupa kék, sárga, piros, ezüstös szín, az egész kör­nyék. Amit úgy hívnak, ka­zán — s gondolnánk alatta ormótlan, hasas hengert, egy szál vékonyka kéménnyel — áz Itt' palotának tűnik, hi--: ganygoz-világi tássál körül*:, bástyázva. . ^ A'1 szem megnyugodva nyugtázza a látottakat. De milyen haszna lesz mind­ebből a többi százezernek és milliónak, akinek pénzé­ből, munkája gyümölcséből emelkedik a fényt és energiát adó Duinamenti Hőerőmű. Most érünk az első állo­máshoz. Néhány nap talán, de az is lehet, hogy csak órák kérdése, s pörögni, si- vítani, zúgni kezd az ide tervezett áramfejlesztők közül az első, az 50 megawattos generátor. Bent járok a vasalagútban. Hosszú, kupolás vasszerkezet az 1. számú turbina felett. Kongás, kopácsolás, füttyszó és . ének.. A legjobb kedvű fiatalember nagyokat húz egy ki tudja, milyen rendeltetésű csavaron, miközben harsány jókedvvel énekli: „ ... ez ké­rem, nem verkli, ezt szívből kell tekerni.. No, ha már itt tartunk, mindez ismerkedésre jogosít. Két beszédpartner is kezet nyújt — egyszerre. Mátyu Miklós és Veres János. — Mai’adjunk a muzsikánál. Mit lehet itt összeverklizni? — Hát pár darab százast, hogy legyen egy kis só, meg olaj ... — így a marko- sáibbik partner, akiről ón — kondíciója után ítélve, legalább egy füstölt oldalast nézek ki, s nem olajat, meg sót lámpát akar gyújtani? Ha 4.5 vol tosat... Bizony nem azt. Mindig jó harapni egyet-egyet á tréfa ke­nyeréből, de most mindannyi­an komolyan gondoljuk. Odakint lejjebb száll a nap. Már szürkének látszik Budai József is, aki ott áll csupa olajosán, törölgetve a kezét a sínen futó, s most csöndben hallgató daru mellett.-■Hát ón sem gondoltam hat esztendeje, a tiszapalko- nvai őszestén, hogy itt érem meg' ezt a novembert! Már itt a családom, is, itt lakunk ; egy kis falusi házban. Drága az albérlet. Na nem baj, tavaszra saját fakysom „lesz!. Az új há­zakban! V’ ; ' A központi teremben csupa fény minden. — Mit lehet innen elérni? — A turbinát, a kazánt, s a legtávolabb lesz — ha majd elkészül — az olajfinomító. Csupa óra, grafikon, tábla és vezeték itt minden. Meg­(Szlovák György rajza) ! teremben, meg odakint. Aztán j majd csak megszületik végre I a százhalombattai villany- I áram... Éles csengetés. Felkapom a | fejem, s kigyullad egy újabb I felirat: „Vízállás a dobban j magas.” Telefon jelzés, hangzavar. A i kazánokban élesfehéren tüzel- ! nek a lángok. Minden a vára­kozás feszültségében vibrál. Odakint a csendes, felhős látóhatár mögött lebukott a nap. Tóth György A BELÜGYMINISZTÉRIUM SZERVEI * s ^«3$ 4 -jh 1963.' november 5-éfi elcfeetes letartóztatásba helyezték Alfréd Kubik osztrák állam­polgár, bécsi lakost. Nevezett illetéktelen személynek átad­ta útlevelét azzal, hogy an­nak külföldre szökését előse­gítse. Az ügyben a vizsgálat folyik. (MTI) Újabb feladatok előtt Minden évben szálastakar- j mámy-hiánnyal küzdünk, í mégis engedjük, hogy a ku- | koricaszárban meglevő nagy mennyiségű takarmányérték a szemünk előtt tönkremen­jen. Termelőszövetkezeteink jelentős része a kukoricatö­rés után elhanyagolja a szár betakarítását — későn takarítja be, sok esetben a vető- és őszi mélyszántáskor alászántják — függetlenül at­tól, hogy az állatállomány ré­szére szükség lenne rá. Több esetben előfordult már, hogy a kukoricaszárait be- szántók tavasszal szálas- takarmány-hiánnyal küzdenek és ennek enyhítésére más gazdaságoktól vásárolnak ku­koricaszárat. Két szempontból,, jelentős a kukoricaszár betakarításának meggyorsítása. Egyrészt — főleg a szálastafoa rmá ny- hiánnyal küzdő tsz-ekben — takarmányozási célra, más­részt az őszi mélyszántás ütemének meggyorsítása vé­gett. Sok tsz-ben a táblákon levő kukori összár akadá­N API RENDEN: A Váci Városi Tanács végrehajtó bizottságának irányító munkája a lakosság kommunális, ipari és kereskedelmi ellátottságának tükrében Ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága Országos Gumiipari Vállalat Palma Gumi Gyáregység (Bp. IX., Lenhossék u. 3.) keres azonnali belépésre váci telepére férfi segéd­munkásokat akik később szakmunkások lesznek, erős fizikai munkára nőket és gépelni tudó származókat, akik budapesti telepünkön tanulnak be az év. végéig. Jelentkezni lehet a gyár­egység munkaügyi osztályán Tegnap, november 6-án Var­ga Péter elnök vezetésével I ülést tartott a megyei tanács végrehajtó bizottsága. Első napirendi pontként Varga Pé­ter számölt be a lejárt határ­idejű vb-határozatok végre­hajtásáról, majd az a jelentés került napirendre, amely a Váci Városi Tanács végrehaj­tó bizottságának irányító mun­kájáról ad képet a lakosság kommunális, ipari és kereske­delmi ellátottságának tükré­ben. A kérdés napirendre tűzé­sét a párt VIII. kongresszusá­nak a tanácsokra vonatkozó az a határozata is időszerűvé tette, amely a helyi problé­máknak központi segítséggel és a helyi adottságok, forrá­sok felhasználásával, az erők együttműködésével történő megoldására ad útmutatást és amely határozat a lakosság ellátottságának megjavítását, a gazdasági szervező munka előtérbe állítását, a vezetés színvo­nalának emelését a taná­csok elsőszámú feladatává teszi. A Váci Városi Tanács vég­rehajtó bizottságának irányító munkálat tevékenységét ha­mm évvel ezelőtt. 1960-ban tárgyalta utoljára a megyei ta­nács végrehajtó bizottsága, Azóta — amint azt a tegnapi ] ülésen megállapították — jó- ! részt a városi végrehajtó bi- j zottság irányító munkájának I és erőfeszítéseinek eredmé-1 nyeként jelentős a javulás, en­nék ellenére a város lakossá­gának kommunális, ipari és kereskedelmi ellátottsága el­maradt a nagymérvű ipari fej­lődéstől. Kommunális kérdéseket a Váci Váro6i Tanács végrehaj­tó bizottsága 1960 óta ötven­kilenc alkalommal tárgyalt és évente legalább egyszer a ta­nácsülés: is foglalkozott ilyen kérdésekkel. A községfejlesztési alap­ból négymillió-hatszázezer forintot biztosítottak a fej­lesztésre, s kidolgozták a város kommunális fejlesz­tésének ötéves tervét, amelyet a tanács elfoga­dott. A kommunális helyzetet il­letően a legégetőbb a lakás- probléma, mert a váci lakás­helyzet rosszabb, mint a buda­pesti kerületekben, vagy más ipari centrumokban. Éppen ezért a végrehajtó bizottság megszervezte a maigán- és KISZ-lakásépítkezést, az eme­letráépítési akciót és szerző- í dóst kötött az OTP-vel miint- j egy 180 lakás két év alatti i megépítésére. Az igazságos el­osztás érdekében kidolgozta — és a tanácsülés elfogadta — a lakáselosztásról szóló rende­letét, amely ezt a nagyon fon­tos feladatot teljesen társadal­mi alapókra helyezte. Az előterjesztés a továb­biakban részletesen elemezte a vízellátás, a csatornaháló­zat, az úthálózat, a közleke­dés, a közvilágítás, a köztisz­taság, az ipari szolgáltatási ellátottság és a kereskedelem helyzetét, az elmúlt években bekövetkezett fejlődést és a jövőt illető feladatokat. A végrehajtó bizottság az elő­terjesztést részletes és beható vita után elfogadta. Határozatában összegezte azokat a teendőket, ame­lyek a kommunális, az ipari és a kereskedelmi ellátottság fejlesztésével kapcsolatosak Vácott. Utolsó napiréndd pontként egyéb ügyekre került sor. Ezek között megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizott­ság a mezőgazdasági termelő- szövetkezetek tervméréséről és a várható évvégi eredmények­ről szóló tájékoztató jelentést, az erdők kezelési és használa­ti viszonyainak rendezésére készített ütemtervet, továbbá I a megye múzeumainak tevé­kenységéről és irányításáról l szóló tájékoztató jelentést. lyozza a mélyszántást. Min­denki előtt ismeretes az őszi mélyszántás termésfokozó ha­tása. Megyénk csapadékviszo­nyai különösen szükségessé teszik a mélyszántási terv ma­radéktalan teljesítését. Az el­múlt évek tapasztalatai fi­gyelmeztetnek arra, hogy ez alapvető, régen ismert agro­technikai eljárás elhanyago­lása jelentős terméskiesések­hez vezet. 1962-ben a ter­melőszövetkezetek kukorica- vetés-területe' 48 000 kataszt- rális hold volt, amelyből 16 320 katasztrális holdat ta­vaszi szántásba vetettünk el. A száraz évszak miatt a ta­vaszi szántásba vetett kuko­rica körülbelül 30 százalék­kal termett kevesebbet, mint az őszi mélyszántásba vetett. Megyei összesítésben. 1962- ben 65 280 mázsa kukorica volt a terméskiesés. Nehezen pótolható az őszi mélyszántásban az az elmara­dás, ami a vetés befejezése után bekövetkezett az egyes termelőszövetkezetek, járások munkalendüiletének csökkené­se miatt. Azokat a gépeket, amelyek vetést és egyéb munkáltat végeztek, csak ké­sőbb irányították át a mély­szántás végzésére, így az átállás indokolatlanul hosszú időt vett igénybe. Egyes he­lyeken a felszabadult erőgé­peket a későbbi időben is el­végezhető szállítási munkák­kal foglalkoztatták, figyel­men kívül hagyva az őszi mélyszántás fontosságát. Azok a járási és termelő­szövetkezeti vezetők jártak el helyesen, akik november végére ütemezték a mély­szántás befejezésének idejét. Több éves tapasztalat, hogy november vége után „ki­fagynak az ekék a barázdá­ból”. Ebből következik, hogy a mélyszántást végző gépek számát és az egyéb feltéte­leket úgy kell meghatároz­ni, hogy legkésőbb novem­ber végére a mélyszántást befejezhessék. a megyében még körülbelül 100 000 ka­tasztrális hold mélyszántást kell elvégezni a hátralevő időszakban. Azokban a termelőszövet­kezetekben, ahol a kukori­caszár akadályozza a mély­szántást, elsősorban a ta­gok mozgósításával, szükség esetén társadalmi erők — KISZ-fiatalok — bevonásá­val gyorsítani kell a szár letakarítását. Ahol szállító kapacitás hiány van, ott a rendelkezésre álló szállító- eszközök jobb kihasználá­sán kívül célszerű megszer­vezni az ipari üzemek szál­lítóeszközeinek igéfíybevéte- lét is. A szántandó terület letakarítását jelentősen meg­gyorsíthatjuk. ha a kukori­caszárat a táblák szélére hordják le és ott kúpozzák be. Helyeselni lehet az őszi munkákat befejező termelő- szövetkezetek segítségnyújtá­sát. amit felszabadult szál­lítóeszközök, vagy szántó­kapacitás formájában adnak az arra rászorult termelő- szövetkezeteknek. Ebben az időszakban min­den mélyszántásra alkalmas erőgépet a mélyszántást munkákban foglalkoztassa­nak. Ismételten célszerű fe­lülvizsgálni azt, hogy me­lyek azok a munkák, ame­lyeket nem szükséges a szán­tással egy időiben elégezni és az így felszabadult erő­gépeket is át kell irányítana a mélyszántás végzésére. A vetési munkák befejezé­sével nem zárult le a gépek kettős műszakban való foglal- j koztatásának időszaka. Van j olyan tapasztalat, hogy egyes ‘járásokban, a mélyszántási ütemterv elkészítésénél telje­sen figyelmen kívül hagyták a kettős műszakok szervezését. Éneikül pedig a kitűzött ha­táridőre nem tudjuk teljesíte­ni a mélyszántási tervet. Azokon a gépállomásokon, ahol a traktoroshiány miatt a gépek egy részét nem üzemel­tetik, elsőrendű feladat ezek­nek a gépeknek munkábaállí- tása. Ha a mélyszántásra al­kalmas terület nagysága lehe­tővé teszi, célszerű a gépeket j gépcsoportokban üzemeltetni. Ez megkönnyíti a üzemanyag­gal, ekevassal való ellátást és az üzemközbeni meghibásodá­sok gyors kiküszöbölését is | elősegíti. Végül a mindinkább kedve­zőtlen időjárás szükségessé teszi a traktorosokról való fo­kozottabb gondoskodást. En­nek érdekében minden gép­állomáson és termelőszövetke­zetben biztosítani kell a me­leg ruhákat. A más járásokba átcsoportosított gépek vezetői­nek megfelelő elszállásolásá­ról, meleg étellel való ellátá­sáról fokozottan kell gondos­kodni. A traktorosok munkájától, lelkesedésétől nagymértékben függ a mélyszántási terv idő­beni teljesítése. Ennek figye­lembevételével biztosítani kell a traktorosok anyagi ér­dekeltségét. Mind a termelő- szövetkezetek, mind a gépállo- ! mások tűzzenek ki céljutal­makat a mélyszántás időben és jó minőségben való telje­sítésére. A járási szervek rend­szeresen ellenőrizzék és segít­sék a termelőszövetkezeteket. Biztosítani kell, hogy minden erőgépkapacitást maximális mértékben kihasználjanak. Az optimális időben és zömmel megfelelő minőségben elvégzett őszi vetési munká­val megalapoztuk a kalászo­sok terméseredményét. Az időben végzett őszi mélyszán­tással pedig a tavaszi vetésű növények termését alapozzuk meg. Ezt figyelembe véve te­gyünk meg mindent annak ér­dekében. hogy jó minőségben teljesítsük az őszi mélyszán­tási tervet. Pénzes János

Next

/
Thumbnails
Contents