Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-07 / 261. szám

PF ST -f" JÉ I WÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MEGYEI ff/JF WM x/urkip PPPf f H1 ■> ..'v :.*:!; :'í; I '* rt ' «< >< * ; 5 t ( *->W $ AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS . -- • . . . • * •. ", A MEGYEI TANÁCS LAPJA VH. ÉVFOLYAM, 261. SZÁM ÁRA 80 FILLÉR 1963. NOVEMBER 7, CSÜTÖRTÖK A Nagy Október ünnepén íria: Kurs»«** Béla. a megvet pártbizottság' titkára N ovember 7-én immár 46. alkalommal ünnepeljük a Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmét. 1917 októberében az orosz munkások és parasztok az emberiség történelmének leg­nagyszerűbb tettét hajtot­ták végre, amikor lenini pártjuk, vezetésével megdön­tötték országukban a kapi­talisták, a földesurak ural­mát és megteremtették a munkásosztály hatalmát, a proletárdiktatúrát. Hol vannak ma már azok a kishitűek, akik utópiának, kísérletnek tartották a for­radalmat és sajnálkozva néz­ték Leninnek, Oroszország Kommunista Pártjának a forradalom győzelméért, a proletárdiktatúra megterem­téséért és megszilárdításá­ért vívott hősi küzdelmét. Az elmúlt 48 év keserű tanulságokkal szolgált a ki- zsákmányolóknak, az impe­rialistáknak, mert hasztalan fogtak össze a forradalom, majd az annak eredménye­ként létrejött Szovjetunió megsemmisítésére. Az orosz munkásosztály Lenin vezette kommunista pártja irányí­tásával — az egész kapi­talista világgal szemben áll­va — megvédte maga ál­tal teremtett hatalmát. Nagy jelentőségű volt a forradalom eredményeinek megszilárdításában, hogy más országokban, így nálunk — Magyarországon is — a munkások, a szegényparasz­tok milliói, a véres impe­rialista háborúból kiábrán­dult katonatömegek, az ér­telmiségi emberek legjobb­jai megértették Lenin taní­tásait, az orosz munkások forradalmát, kiálltak érte, védték azt. Az idő múlásával egyre növekvő fénnyel ragyog a Nagy Októberi Szocialista Forradalom emléke. Az esz­me, amely vezette és lelke­sítette 1917-ben az orosz forradalmi tömegeket, esz­tendőről esztendőre növekvő erővel hat. Ma már száz- és százmilliókat vezet, lelke­sít a harcban. A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom eszméje, a marxizmus—leninizmus a nemzetközi munkásosztály, egész nemzetek, népek szá­mára világítja meg az utat az emberibb élethez, a tár­sadalom felemelkedéséért, a ikizsákmányolás felszámolá­sáért, a függetlenségért, a szabadságért, a gyarmati ura­lom új formái, az új ko- lonializmus ellen vívott harcban. M indazok, akik a 46. év­fordulón végigtekinte­nek a világ képén, termé­szetesen attól függően, hogy kommunisták, a szocializ­mus, a haladás hívei-e, vagy annak ellenségei, nagy öröm­mel, vagy nagy elkesere­déssel veszik ezt tudomá­sul. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom nemcsak az orosz nép életének, ha­nem az egész emberi társa­dalom fejlődésének szabott ■új irányt. Az orosz munkás- osztály győzelme 1917-ben egyben a nemzetközi mun­kásosztálynak is, a világ el­nyomottéinak is világra szó­ló győzelme volt a kapi­talizmus felett. 1917 októberében a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom győzelmének híre nagy hatást váltott ki a magyar dol­gozók között is. A magyar munkásosztály megértette az orosz munkások, szegény­parasztok forradalmi harcát; az Oroszországban hadifogoly­ként élő magyarok tízezrei vettek részt a forradalom vé­delmében. az ellenforradalmi fehér tiszti bandák, az inter­venciósok elleni harcokban. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom példáját követve, 1919-ben a világon második­nak a magyar munkásosztály teremtette meg a Tanácsköz­társaságot. Az ellenforradalom győzelme után, a Horthy- realkció sötét éveiben a győz­tes Nagy Októberi Szocialista Forradalom példája lelkesí­tette, erősítette a magyar munkások szegénynarasztofc, haladó értelmiségiek harcát. Megyénk úgyszólván minden községében élnek még azok az emberek, akik tanúsítják, a Horthy-vérbírák által lefolyta­tott monstre perek, dokumen­tumok bizonyítják azt a ha­tást. amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom a ma­gyar dolgozók között kiváltott. A forradalom szülötte, a szovjet hadsereg 1945-ben sú­lyos áldozatok árán szabadí­totta fel hazánkat, A szovjet emberek hozták meg szá­munkra, a magyar nép számá­ra a szabadságot, az ország függetlenségét, megteremtve a lehetőséget, hogy felépítsük a szocializmust, örök hálával gondolunk arra a segítségre, amelyet a maga is nélkülöző szovjet nép a háború után szinte magától elvonva adott nekünk, hogy átsegítsen ben­nünket az első nehézségeken. Azóta is érezzük a szocializ­mus építésének minden szaka­szában ezt az igazi internacio­nalista segítséget. Enélkül a baráti segítség nélkül a szo­cializmus építése eredménye­sen hazánkban elképzelhetet­len lett volna. E zen az ünnepi napon ter­mészetes, hogy az embe­riség figyelme még fokozottab­ban a Szovjetunió, ,a szovjet emberek felé irányul. A szov­jet nép 46 év alatt kemény munkával, a pusztító második világháború megpróbáltatásai ellenére a világ egyik legel­maradottabb országából a vi­lág egyik legkorszerűbb ipar­ral. mezőgazdasággal, a leg­fejlettebb tudománnyal, kultú­rával rendelkező országát, te­remtette meg. s felépítette a szocializmust. A világ a szov­jet tudományt ünnepelte az első szputnyik fellövése alkal­mából. az első űrhajós szoviet ember volt, a szovjet tudo­mány dicsőségét hirdette a hold megkerülése és ismeret­len oldalának lefényképezése, szovjet állami jelvény a föld első üzenete a holdra. Az októberi forradalom mai ünnepét különös jelentőséggel húzzák alá a Szovjetuniónak a kommunizmus építésében el­ért kimagasló eredményei. Olyan óriási alkotások szület­nek, mint a világ legnagyobb vízierőműve, a bratszki vízi­erőmű. Néhány hónap alatt épülnek hatalmas ipartelepek, azok mellett új, modern váro­sok. Szemünk láttára bonta­kozik ki az ember megálmo­dott boldog világa, a kommu­nizmus. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme, a pro­letárdiktatúra megszilárdítása, a szocializmus megvalósítása* a kommunizmus építésében el­ért sikerek, a szocialista világ- rendszer kialakulása és állan­dó erősödése nem más, mint a marxizmus—leninizmus ta­nításainak gyakorlatban való alkalmazása. Az elmúlt 46 esztendő a marxizmus—leni­nizmus igazolása, bizonyítéka annak, hogy a Marx és Lenin által meghirdetett, a gyakor­latban a Szovjetunióban, a Szovjetunió Kommunista Párt­ja által kipróbált úton lehet csak a munkásosztály forra­dalmi harcát, az elnyomott né­pek, nemzetek szabadsághar­cát győzelemre vinni, a szocia­lizmust felépíteni. Ennek a harcnak a formáit természete­sen minden országban más és más történelmi körülmények határozzák meg, amelyeket az egyes ország kommunista pártjainak figyelembe kell venniük. Az orosz munkásosztály, a szovjet nép volt az első, amely a szocializmus útjára lépett. A Szovjetunió Kommunista Pártja járta meg a történelem során először a győztes szocia­lista forradalom útját, s vitte győzelemre a munkások osz­tályharcát. Az SZKP, a sze­mélyi kultusz éveiben bekö­vetkezett torzulások ellenére győztesen vívta meg a harcot, úrrá tudott lenni a nehézsé­geken, s ez beszédesen bizo­nyítja a marxizmus—leniniz- mus óriási erejét. Az SZKP a forradalmi harcokban, a szo­cializmus és a kommunizmus építésében gazdag tapasztala­tokra tett szert, amelyek fel­becsülhetetlen értékűek a nemzetközi forradalmi mun­kásosztály számára és lehető­vé teszik, hogy ezek felhasz­nálásával más pártok és né­pek elkerüljék a súlyos hibá­kat, tévedéseket, hogy útjuk zökkenőmentesebb legyen a szocializmus, a kommunizmus felé. A z SZKP XX. kongresszusa feltárta a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szelle­métől idegen torzításokat, amely a nemzetközi forradal­mi munkásmozgalomban — így nálunk is — egyidőben el­terjedt. A XX., majd a XXII. kongresszus nemcsak a Szov­jetunió és a szocialista orszá­gok kommunista pártjai, ha­nem az egész nemzetközi for­radalmi munkásmozgalom számára — a mi számunkra is — felmérhetetlen segítséget jelentett a hibák felszámolá­sában. A kommunista és mun­káspártok 1957-es és 1960-as moszkvai tanácskozásán a XX. kongresszus szellemében ha­tározták meg a követendő irányvonalat korunk alapvető kérdéseiben, azaz a marxiz­mus—leninizmus tanításait al­kalmazták a mai viszonyok­ra. A Nagy Októberi Szocialis­ta Forradalom győzelmével megteremtődtek a nemzetközi munkásosztály harcának, a gyarmati elnyomás alatt élő népek függetlenségi küzdel­mének új feltételei. Oroszor­szágban olyan hatalom jött létre, ahol többé nem a kapi­talizmus rabló törvénye^ ér­vényesülnek. 1917 októberé­ben megszakadt a kapitaliz­mus egységes láncolata. Forra­dalmi bázis született, a Szov­jetunió, amely megoldott olyan történelmi feladatokat, mint a kizsákmányolás megszünteté­se, az osztálynélküli társada­lom megteremtése és a sok nemzetiségű Oroszországban a nemzetiségi kérdés, s amely fennállásával lelkesítő példát mutat a világ elnyomottainak. A forradalom győzelme, a Szovjetunió léte. ugyanakkor figyelmeztetés: a kapitalizmus | kérlelhetetlenül közelgő vé- | gét, pusztulását jelzi. A máso- , (Folytatás a 2. oldalon) ) Hruscsov amerikai üzletembereket fogadott Hruscsov, a szovjet minisz- | tertanács elnöke szerdán a 5 Kremlben fogadta a Moszkva- g ba érkezett amerikai üzletem- £ bereket. I Ott volt Patolicsev szovjet $ külkereskedelmi miniszter ésí Bojcsenko, az Inturiszt ide- \ genforgalmi társaság első el- í nökhelyettese is. : Az amerikai üzletemberek a £ Time című folyóirat által ^ i rendezett európai körút so- í rán érkeztek kedden a szovjet * fővárosba. L Moszkva, Vörös tér ^>N>X>XX\XXXXXXXXXXXXXXXXXXVV\XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXYXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\XXN A szocializmus ma már jelen van az egész világon itissünnvpsóg a Aaijt/ Októberi Saoeialisía Férni ti uhun 4(i. évfordulója alkalmából aa Markol Saínhóabau A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 46. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradal­mi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa szerda este disz- ünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Taná­csának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocia­lista Munkáspárt Központi Bizottságának el­ső titkára, a forradalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Szir­mai István, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai. Az elnökség tagja volt. az MSZMP Központi Bizottságának és a kor­mánynak több tagja, valamint a tömegszer­vezetek képviselői, a munkásmozgalom szá­mos régi harcosa, a honvédség, a munkásőr­ség több vezető személyisége, ismert tudósok, írók, művészek, üzemek kiváló doígózm. Az elnökségben foglalt helyet G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség részvevöinak soraiban ott vált az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnö­ki Tanácsnak, a Minisztertanácsnak és a kormánynak több tagja, a politikai, a gaz­dasági, a kulturális élet sok vezető személyi­sége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek sok vezetője és tag­ja is,. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Dobi Is-tván, az Elnöki Tanács elnöke nyitotta meg az ünnepséget, majd. Apró An­tal mondott beszédet. , 1 pró Antal beszéde — Tisztelt ünneplő közön­ség! — Kedves előtárnak! — Ismét összegyűl tűnik, hogy ünnepeljük a Nagy Ok­tóberi Szocialista forradalom évfordulóját. Arról az ese­ményről emlékezünk meg ma, amely 1917. októberében meg­nyitotta az emberiség leg­újabb kori történelmét. — Engedjék meg, hogy e nagy történelmi sorsforduló alkalmából, felszabadult, füg­getlen, szocializmust építő magyar népünk, pártunk és kormányunk nevében forró testvéri szeretettel köszöntsem barátunkat, nagy szövetségesünket, a 46. születésnapját ünneplő hatalmas Szovjetuniót, a kommunizmust építő testvé­ri szovjet népet, a Szovjet­unió Kommunista Pártját és annak központi bizottságát. — Most, visszapillantva a közel öt évtizedes útra és számbavéve az eredményeket, az évtizedek óta folytatott ne­héz küzdelmet, csak, a legna­gyobb tisztelettel és hálával gondolunk a nagy Leninre, a forradalom és az építőmunka vezetőjére, a nép erőinek ösz- szefogésára egyedül képes kommunista párt megalakító- jára. — A Szovjetunió a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom óta áz emberiség előtt jár. A szovjethatalom megszü­letésének pillanata óta bizonyítja, hogy képes megoldani mindazokat a gyötrő társadalmi kérdése­ket, amelyekkel semmiféle osztálytársadalom nem tud megbirkózni. Földet adott a parasztnak. A nép kezébe adta a hatalmat, a gyárakat, a bányákat és a bankokat. — Az internacionalista szovjethatalom az igazi nem­zetiségi politikai példáját ad­ta azzal, hogy a népek börtö­nében sínylődő, már-már el­temetett népeknek visszaadta önálló nemzeti létüket, támo­gatta őket abban, hogy nem­zeti öntudatra ébredjenek, ki­fejlesszél:: nemzeti kultúráju­kat, megteremtsék saját ér­telmiségüket. így fejlődtek a cári Oroszország legelmara­dottabb vidékei, virágzó, fej­lett iparú nemzeti köztársasá­gokká. A szovjet nép építette fel először a szocialista tár­sadalmat, leszámolva ezzel országában a tőkés kizsákmá­nyolással és emberré emelve a százmilliókat. — Amióta a Szovjetunió lé­tezik, az imperializmus már nem játszhat kénye-kedve sze­rint az országok és a népek, az emberiség sorsával. A Szovjet­uniónak köszönhetjük, hogy Európa és a világ népei le­győzték a fasiszta barbárságot, amely évszázadokkal, egészen a középkor sötétségéig akarta visszavetni a világot. Kétség sem férhet hozzá, hogy a fa­sizmus megsemmisítése felté­tele volt minden további em­beri haladásnak. — A Szovjetuniónak a má­sodik világháborúban aratott győzelme meggyorsította a történelem menetét és alapve­tő változások sorozatát indí­totta meg az egész világon európai és ázsiai népek léptek a történelmi lehetőséggel élve a társadalmi .felszabadulás, a szocializmus latjára. A szocializm us ma már je­len van az egész világon. A szocialista világrendszer há­rom világrészen: Európában^ Ázsiában és Latin-Ameriká- ban elhelyezkedő tizennégy or­szág több mint egymilliárdnyi lakosságával, gyors fejlődésé­vel, politikai, gazdasági és kul­turális vívmányaival nagy vonzóerőt. elhatározó befolyást gyakorol az egész emberiség sorsára. Ez; az alapja annak* hogy ma mtár a háború nem elkerülhetetlen. — Ezek a; hatalmas válto­zások mind a Nagy Októberi Szocialista Forradalomban le­lik eredetüket. Hogy az embe­riség békéje ' a népek összefo­gott erejével biztosítható, an­nak köszönhető, hogy volt Nagy Októberi Szocialista For­radalom és van ;• szocialista vi­lágrendszer, van olyan szocia­lista nagyhatalom, mint a Szovjetunió. — A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom . óta járja diadalútját a tudományos szo­cializmus gondolata, amelyet ma már az élet, a szocialista és a kommunista építés hosz- szú gyakorlata igazol. A szo­cializmusért küzdenek a vilá­gon mindenütt a munkásosz­tály. a dolgozó nép legjobbjai. A szocializmust vallja prog­ramjának a felszabadult volt gyarmati országok népeinek jelentős része és számos veze­tője. A szocializmus korunk uralkodó eszméje. Kiutat mu­tat, távlatot, perspektívát ad az egész, emberiségnek, vissza­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents