Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

A PEST MEGYEI HÍR IAP KÜLÖNKIADÁSA VII. ÉVFOLYAM. 280. SZÁM 1963. NOVEMBER 30, SZOMBAT Elkészült a mozaikpadló Egész napos aktívaüiést tartott a konzervgyár szakszervezeti bizottsága Napirenden: az üdültetés, a tervszerű munka Mint minden évben, az idén is aktívára ültek össze a kon­zervgyár szakszervezeti bizott­ságának tisztségviselői a sport- .otthonban. Megvitatták az év fontosabb eseményeit, az el- ' ért eredményeket, problémá­ikat és nem utolsósorban a hiá­nyosságokat. Elsőnek Tulliusz Lászlóné, az szb-titkára mondta el be­számolóját a reszortbizottsá- goík munkájáról. — Behatóbban kell fogta 1- . koznunk a munkásellátási cso- rport munkájával — jelentette ki —, mert még elég mostoha körülmények között működik. — Bőven van még tenniva­lónk az üdülési csoport mun­kája körül is, de — mint mondta — arra törekszünk, és már lépéseket is tettünk, hogy a családokat együtt, ké­nyelmesen helyezzük el egy-egy szép üdülőben, vagy vikcndházbaei hazánk különböző tájain 1—2 hét­re. — A beteglátogatási csoport­nak is igen nehéz munkája van. Vannak, akik jogtalanul kérik a táppénzt — mondotta Tulliusz Lászlóné — és főleg a 3—i napos táppén­zes betegeket kell meglá­togatni, mert azoknál sso- kott legtöbb esetben kirívó mulasztás előfordulni. — A nőbizottság lelkiisme­retesen végzi munkáját, na­gyon sokat segítettek a szak­szervezetnek a cigánykérdés­ben. A vállalat 72 százaléka nődolgozó, érthető, hogy a nő­bizottság munkája nem köny- nyű, ezért kell az aktívaháló­zatot kibővíteni, hogy a fel­adatokat pontosan el tudjuk végezni. A konzervgyár a közelmúlt­ban kapott függetlenített kul- túrfelelőst Torma Pál szemé­lyében, így a kultúrbizottság munkája megkönnyebbült Az oktatás fontosságáról is említést tett Tulliusz Lászlóné. A vállalatnál 277-en tanul­nak általános iskolákban, középiskolákban, techni­kumban és egyetemeken, főiskoláin. Az újítási bizottság munká­járól megállapította: ez is eredményekkel járt. mivel 1962-ben 135 fő, 1963-ban már 150 fő adott be újítást. Szemléltető kiállítást kellene rendezni — mondja Tulliusz Lászlóné —, hogy ezzel is to­vább fokozzuk az eddig elért eredményeket. — A társadalmi bíróság ez évben 25 ügyet tárgyalt — folytatta beszámolóját a re- szortbizotíságok munkájáról. — Szélesebb körű hallgatóság kellene, , hogy hozzászóljanak és a döntésben segítsenek. A konzervgyár létszáma az átJtk i Hozzászólásra következik: Bökkfi Lajosné. utóbbi időben igen megnöve­kedett, már közel jár a 3000- hez. A szakszervezet műhely- bizottságokat hoz létre, ame­lyeket munkájukban segít és irányít. így a tömegek közötti kapcsolat még szilárdabb lesz. Tulliusz Lászlóné beszámo­lója után Somodi Katalin munkásellátási felelős beszélt a bizalmiak munkájáról. Elmondta, hogy a 85 főbő!‘álló szákszérvé zeti bizalmihálózat nagy­ban elősegíti a szakszerve­zeti bizottság munkáját. — A bizalmiak feladatai, hogy a dolgozók életszínvona­lát emeljék, az egyéni prob­lémákban segítsenek, megsze­rettessék az üzemet dolgozó társaikkal, valamint az ifjú­ság és a nők problémáinak megoldásában tevékenyen részt vegyenek — mondta be­számolójában Somodi Kata­lin. Az ebédszünet után került sor a harmadik napirendi pont megvitatására, amelyben Tul­liusz Lászlóné a szakszervezeti bizottság működéséről tartott előadást. — A legfőbb hiba abból adó­dik, hogy a bizottság pers­pektivikus terv, irány nélkül végzi munkáját. Így természe­tesen rendszertelen a mun- riánkí kapkodunk ide-oda. Ez igy nem helyes, éppen ezért a : eezortbizotiságok készítsenek munkatervet. Beszámolója után felszólal­tak az összegyűlt bizalmiak. Az egyik felszólaló a beteglá­togatással kapcsolatos prob­lémákat mondta el. Bökkfi Lajosné felszóla­lásában kultúrház létesí­tését említette, amit sze­rinte a konzervgyár terüle­tén kellene felépíteni. További felszólalásában vá­róterem építését javasolja a konzervgyárba vezető úton le­vő sorompóhoz, mivel az anyák, akik a bölcsődébe hordják gyermeküket, igen so­kat várakoznak a lezárt út előtt. Kovács Sándor, a konzerv­gyár igazgatója a felszólalás­ra felelve elmondta, hogy kultúrház létesítése nem szük­séges, mert igen költséges len­ne, és nem lehetne jkellőkép- pen kihasználni. De javasolta, hogy a városnak kellene nagy, korszerű kuHúrházat épí­teni bent a központban. Váróterem helyett Kovács Sándor inkább az autóbusz- • járat~»ey megállóval-valómé«-, hosszabbítását javasolja, va­lamint azt, hogy az új város­részen, Tormásban építsenek nagy bölcsődét, ami a lakott területhez jóval közelebb lesz, mint a mostani. Megemlítette a téliruha-ellátási, majd a vállalat eddig elért eredmé­nyeiről szólt. A normarende­zésről szólva elmondotta, hogy 10S3-ban a múlt évihez képest a munkások egy főre jutó bérnövekedése 5 és fél százalék. Beszélt azokról a változá­sokról, amelyek az idén a fi­zikai munka megkönnyítése érdekében történtek. Az üzem igazgatójának felszólalása után Tulliusz. Lászlóné válaszolt a felszólalásokra. Az ankét végén sor került a jutalmak, ajándéktárgyak kiosztására. __vé"h_ M EGKEZDŐDIK A GYERMEKBÉNULÁS ELLENI VÉDŐOLTÁS December 3-tól 6-ig az En­csi utca 2. szám alatt levő tanácsadó helyiségben délelőtt 9—12 óráig, délután 2—4 óráig megkezdik a gyermek­bénulás elleni kötelező védő­oltást. A védőoltásra mindazokat a gyermekeket el kell vinni, akik I960, október 1-től 1903. szeptember 39-ig születtek. A védőoltást a hagyomá­nyoknak megfelelően kanala« gyógyszerként juttatják a gyermekek szervezetébe. — 28 mázsa gyapjú. A Sza­badság Termelőszövetkezet 28 mázsa gyapjút nyert a juhál­lomány ez évi nyírásából, amelyet 143 000 forintért érté­kesített. — Vendéglátói napok. De­cember 5, 6 és 7-én a földmű­vesszövetkezet és az állami vendéglátóipari vállalat közös rendezésében vendéglátói na­pokat szerveznek, árubemu­tatóval egybekötve. — A szociális otthon lakói­nak jobb ellátása érdekében sertéseket hizlalnak. Az első félév során 8 hízott sertést vágtak le 18 mázsa összsúly­ban a húsellátás biztosítására. A mozi tatarozása még mindig folyik. A belső és külső munkák még sok teendőt rónak az építőkre. Az előcsarnok mozaikpadlóját már elkészítették és reméljük, hogy a módosított határidőt betartja a vállalat, és nemsokára megnyitja kapuit az átalakított új mozi (Godány felv.) Rendkívüli küldöttgyűlést tart a földművesszövetkezet December 1-én, délelőtt fél 10 órakor az Arany János mű­velődési otthon színháztermé­ben rendikívüli küldöttgyűlést tart a földművesszövetkezet Gyermekopera kétszáz szereplővel Premier: december végén vagy januárban Tánclépések hälfe üteme fogadott bennünket a zeneis­kola dísztermében. Bálint Fe­renc, az iskola igazgatója zon­gorázott, lányok és fiúk tán­coltak Borsos Erzsébet tanárnő irányításával. Folynak a „Kék szőnyeg” című gyermekopera táncpróbái. A másik terem­ben a prózai részt próbálják. Néhány perces szünet kö­vetkezett, amit arra használ­tunk fel, hogy f megtudjunk néhány szót az operáról. Ho­gyan keletkezett. a gondolat ennek bemutatására? Mikor­ra tervezik a bemutatót? A Kék szőnyeg gyermek- operát Bálint Ferenc grúz nép­meséből dolgozta át. Zenéjét, ének- és táncbetéteit is ő sze­rezte. Már régen foglalkoz­tatta az igazgatót egy nagyobb erőfeszítést kívánó és nagyobb sikerre számító mű bemuta­tása. Ügy érzi, ez a december­re tervezett bemutatóval most valóra válik. A táncokat Bor­sos Erzsébet Nyársapáiról be­járó tanárnő tanítja be. Megtudjuk még azt is, hogy az énekkart és zenekart is be­leszámítva több mint kétszáz szereplője lesz az előadásnak. A művet csak teljes kiforrott­sága után kívánják bemutat­ni, előreláthatólag december végén, január elején. vezetősége és tagsága. A kül­döttgyűlésen meghallgatják az igazgatóság beszámolóját a háromnegyedévi működéséről. A második napirendi pont szerint tervibe vették a helyi és a kocséri földműveszzövet- kezet egyesülésének program­szerű végrehajtását. Ezt köve­ti a körzeti földművesszövet­kezetté történő átalakulás folytán a helyi szervek meg­választása. A rendkívüli küldöttgyűlés után. fél 12 órakor, ugyancsak a művelődési ház színházter­mében rendkívüli körzeti kül­döttgyűlés lesz. ahol a helyi, a kocséri és nyársapáti földmű - vessző vetkezetek küldöttei vesznek részt. A tájékoztatás szerint ezen a rendkívüli körzeti küldött- gyűlésén határozatot hoznak a Nagykőrös és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet meg­alakulásáról. Ezt követi az igazgatóság és felügyelő bizott­ság vezetődnek és tagjainak megválasztása, valamint alap­szabályának megállapítása és jóváhagyása. SPORT Labdarúgás Nagykőrösi Kinizsi II—Kinizsi III 4:2 (3:0) V: Virágh F. A csütörtökön lejátszott mérkőzésen a következő ösz- szeállításban szerepelt a két csapat­Kinizsi II: Gömöri — Dah- csa, Kecskés I, Gulyás — Kecskés II, Jókai — Szabó II, Bakonyi, Bélteki, Szomolányi, S. Szabó. Kinizsi III: Kecskeméti — Andó. Vass, Bartha — Pécsi, Lányi — Osváth, Jeszenszki, Rácz dr„ Klenovics. Horváth. A Kinizsi II Bakonyi és Bél­teki irányításával, jó és pon­tos adagatássai több gólhely­zetet teremtett és a csatársor gólképesebbnek bizonyult, mint a III csapaté és így meg- érdemelten győzött. Színvona­las, változatos és jó iramú mérkőzésen a rutin diadalmas­kodott az akarás felett., jó já­tékvezetés mellett. A IÍ. csa­patban jól játszott Dancsa, Jólcai, Bakonyi, Szabó II és S. Szabó. A III. csapatból csak Vass, Pécsi, Lányi és Klenovics akarása dicsérhető, de a csa­pat csak a II. félidőben játszott elfogadhatóan. Góllövő: Szabó II 2, S. Sza­bó és Bakonyi, illetve f ínyt 2. P. S. A tanácskozás résztvevői. a\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\> OLÁH Satyi két hónap óta egyetlen csöpp szeszt sem ivott. Nem fogadta meg becsületszóra, hogy többé nem iszik. A felesége sem kevert valami csudaorvos­ságot a levesébe, de még annyi sem történt, hogy a főorvos elküldte volna Rá­kospalotára elvonókúrára. Mégsem iszik és hogy ez a világcsudája hogyan történt, azt én maguknak röviden elmondom. Sándor ács volt a válla­latnál és fájrontig nagyon jól megvolt egyetlen korty ital nélkül, hanem amikor letette az ácsbaltát, akkor hamarosan megkereste a legközelebbi italboltot. Per­sze harmad- és negyedmagá­val. No, az idén a télen építet­te a vállalat a tizenötezer férőhelyes baromfikombiná­tot. Hajtottak a derék fala- zók, ácsok, üvegesek, asz­talosok, mert a létesítmény­nek el kellett készülni ak­korra, mire a keltetőállo­más az első csirkéket leszál­lítja. El is készült és amikor a tető felkerült az épületre, valakinek vállalkozni kellett árrá, hogy az oromra ki­tűzze a vörös zászlót. Satyi vállalta és nagynehezen fel­küzdötte magát, két hatal­mas kampósszöggel odaerő­sítette a zászló nyelét. Nagy taps és éljenzés fogadta. A szaktársak karon kapták és elvitték a legközelebbi ital­boltba. Csaptak vidám dá- ridót és Sándor éppencsak, hogy haza tudta taszigálni a kerékpárt. Felesége vagy tízszer ki­szaladt a kapu ba. hogy jön-e már az az ember, hanem amikor meglátta kegyetlenül elszomorodva, ugyancsak mondta a magáét. Bizony igaza volt, mert ez az ember ennyire még be nem rúgott. Odabenn azért lehúzta a ci­pőjét, leszedte a ruháját és keményen rászólt: — Ott a vacak! Feküdj! SÁNDOR befordult az ágyba és kilenc óráig ugyan­csak húzta. Amikor feléb­redt. elsóhajtotta magát és száraz, cserepes ajkát szóra igazította. — Adjatok egy pohár bort, mert elepedek! — Nehézséget! — kapta fel a fejét az asszony a varrásból és nagyon neki­buzdulva darálta a magáét. — Majd eligazítom én a te sorodat! Észre sem ve­szed. hogy mikor állít ide vagy a munkahelyed elé a mentőkocsi és már vitetünk is az elvonókúrára. — Engem? — ugrott fel az ágyból Sándor. — Csúf­fá tennél? — Mindent eligazítottam. Rálkészülhetsz! Sándor legyintett egyet és falnak fordult. De hosszú ideig nem tudott elaludni. Egyre azon törte a fejét, hogy mi lesz, ha ez a bolon­dos asszony a szavának áU és az orvossal összejátszva szégyenszemre elviteti abba a fene tudja micsoda inté­zetbe. REGGELRE kelve vidá­man indult a munkába. Az ajtóból még tréfásan vissza­szólt a feleségének. — Re­mélem, hogy az este tréfál­tad csak azzal a mentőko­csival. Az asszony megrázta a fejét. — Majd meglátod. Tudod, hogy én nem szoktam tré­fálni. Sándor egész délelőtt nem is gondolt a dologra és csak akkor kapta fel a fejét, amikor az országút felől szi- rénavisitást hallott. Még is izzadt, amikor az ijesztő hang egyre közelebb jött, s amikor a hófehér autó csi­korogva megállt az épület előtt, akkor uzsgyi a nyaká­ba kapta a két lábát és fel egyenesen a padlásra. Meg sem mert mukkanni. Láb­ujjhegyen odaóvakodott a kémény mellé és bepréselte magát két gerenda közé. Olcsó elvonókúra Mérgében még a fogát is csi­korgatta:' — Megállj, boszorkány! Csak kerüljek haza, megke- serülöd. Es itt már az járt az eszében, hogy a mentők ad­dig kerülgetik az épületet, amíg megtalálják és akkor fene tudja hány hónapra oda az aranyszabadság. Mind amiatt a haszontalan asszony miatt. Idegességé­ben didergett és már any- nyira volt, hogy halk han­gon megfogadta, ő pe­dig többé egy csöppet sem iszik, csalk ezt az egyet szá­razon megússza. NEM TUDOM mennyi idő­be telt, amíg a mentő elsü­vített, de Sándor még azon tül is egy jó félóráig a he­lyén maradt, mozdulatlanul. Dél lehetett, amikor merev lábakkal levánszorgott a padláslépcsón. — Hol voltál, Sándor? — fogadták a többiek. — Nagy baj történt. Az üveges meg­botlott és kificamodott a lá­ba. Már el is vitték a men­tők. Sándor megszívta az or­rát. Egy szót sem válaszolt, de azon az estén és azóta is a cimborák hiába csalják az italboltba. Akármilyen hihe­tetlenül hangzik, Oláh Satyi nem iszik s ahogyan ő mondja, nem is nagyon bán­ja. —sí—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents