Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-30 / 280. szám
1963. NOVEMBER 30. SZOMBAT "kJCMop 3 A MEGYE KERESKEDELME első helyen az országban Ülést tartott a KPVDSZ megyei közgazdasági bizottsága Péntek délelőtt kibővített ülést tartott a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezete Pest megyei közgazdasági bizottsága. Az ülésre meghívták a legjobb szakszervezeti munkásokat, s velük együtt tárgyalták meg a jövő évi tervezési és munkaversenyszervezési feladatokat. A megbeszélés témája volt a szocialista brigádok inunkája is. A beszámolót ismertető Hantos Ferenc, a bizottság vezetője, a most záruló esztendő versenytapasztalatairól szólt bevezetőjében, s örömmel állapította meg, hogy a megye kereskedelme a legmagasabb országos eredményeket produkálta. (Tanuártól októberig a tervezett 3185 milliós bevétel helyett 3322 milliós forgalmat bonyolították le a kereskedelmi dolgozók! Egy esztendő alatt ez több mint nyolc százalékos növekedést jelent, s ezzel az országban az első helyét foglalják el! Hasonlóképpen kiugró eredményekkel dicsekedhetnek a megyei pénzintézetek. Az OTP betétgyűjtési tervét már eddig 152 százalékra teljesítette, míg az Állami Biztosító jelentősen előbbre hozta díjbevételi tervét. A jövő esztendő fontos változásokat hoz. Növekszik a vállalatok és szövetkezetek önállósága. Az üj tervprogramban a szakszervezetekre hárul az a nehéz feladat, hogy kimerítően és pontosan tájékoztassa tagjait i a különböző gazdasági kérdé- j sekről is. Mindezt azért, hogy j a tervezésben, azok kialakítá- j sában és jóváhagyásában hozzáértőként vehessenek részt. I A beszámolót vita követte, majd a kibővített ülés megtárgyalta a KPVDSZ Pest megyei. közgazdasági bizottságának 1964. első féléves munka- tervét. Kereskedelmi megállapodás Magyarország és Izrael között Több napig tartó tárgyalások eredményeként- pénteken Budapesten a Külkereskedelmi Minisztériumban aláírták a Magyarország és Izrael közötti 1964. évi kereskedelmi és fizetési forgalmat szabályozó jegyzőkönyvet. Az okmányokat j magyar részről Veres Péter, a Külkereskedelmi Minisztérium főosztályvezető-helyettese, izraeli részről Shimeon Amir, az izraeli külügyminisztérium főosztályvezető-helyettese írta alá. A jövedelmező szarvasmarha-tenyésztésről Ankét a twrteli Ilii kocs i TermelőfíKÖvetkeaetben Olcsóbban, gyorsabban Az Országos Gumiipari I Vállalat felkészült, hogy lépést ] tartson a növekvő hazai autó- forgalommal és elegendő jó gumiabronccsal lássa el a gyarapodó gépkocsiállományt. A pneugyártás fokozásán kívül egyik fontos lépésként megkezdődik a gumiabroncsjavítás fejlesztése. Nemcsak ellátási feladat ez, hanem fontos népgazdasági érdek is. Az autógumi ugyan- I is köztudomásúlag drága im- | portanyagokat tartalmaz, j Például egy-egy középméretű teherautóabroncsban 20 dol- j lár értékű importanyag van. \ Hat dollárnyi az abroncs fu- j tófelületébe van beépítve. Ha a lekopott futófelületet pótolják, hosszú időre megmentik a köpeny többi részében levő 14 dollárt, mert szerényen számítva újabb 15 000—20 000 kilométeres futásra teszik alkalmassá az abroncsot. Az elhasznált köpenyeket jelenleg az Országos Gumiipari Vállalat budapesti Pálma gyáregysége látja el az új futófelülettel. A fővárosi üzem évente 30 000 pneu körfutózására képes. Ez ma már nem elegendő, ezért az üzemet áthelyezik Vácra, ahol terjeszkedhet és lényegesen kibővítik. A váci gumiabroncs-javító üzem beruházása, amelyre 24 millió forintot költenek, befejezéshez közeledik. A Pálma-gyár korábban odahelye- lyezett gumi'hulladék-telepe és gumioldószer-üzeme mellett az idén elkészülnek a szükséges új üzemépületek, januárban idetelepítik i Budapestről a gépeket és ! 8 millió forint értékű berendezést is beszereznek. Az üzem, amely évi 50 000— i 60 000 abroncs futózására lesz j képes, 1964 elején kezdi meg j a munkát. Később, valószínű- j Leg a harmadik ötéves tervben. a váci üzemet tovább fejlesztik. Szovjet gépi bérén- j dezésű újabb futózó üzemet terveznek, évi 100 000 köpeny felújítására. A váci gyártelep nemcsak a javítási kapacitást növeli, hanem gyorsítja a javítások átfutási idejét is. (MTI) A lakosság ébersége juttatta rendőrkézre HHen*‘ *ni*f/if4»h**n hvlyrv töri he* tette, hogy Tunyogí István 33 éves vámosmikolai, foglalkozás nélküli férfi került a kezükbe, aki 1961 ' ta vaszától 1963 nyaráig az ország kilenc megyéjében összesen 54 helyre tört be, s a bizonyítékok szerint 182 230 forintnyi pénzt és árut tulajdonított el. A szinte egyedülálló betöréssorozatból szerzett holmikat Tunyogí hazavitte Vámos- mikolára, a Dózsa György útra, lakásába. Felesége a sok rablott holmi láttán eleinte kérlelte férjét: ne csináljon ilyet többé, haggya abba, mert meglátja, baj lesz belőle. Tu- nyogi erre jól eldöngette asz- szonyát, aki végül is „beletörődött” az éjszakai betörőkirándulások állandósulásába, s elvállalta, hogy a lopott holmit majd ő eladja. Tunyogi ügyében a vizsgálatot lezárták, s a váci ügyészség most adta ki ellene és felesége ellen a vádiratot. A betöréssorozat és az orrgazdaság ügyében a Váci Járásbíróság hamarosan megkezdi a tárgyalást, amelyre csak a mi megyénk érintett községeiből 28 tanút idéztek be. <f. a.) Különleges feladat vér megyénk szarvasmarha-tenyésztő közt» gazdaságaira: az elkövetkezendő években ki kell alakítaniok az úgynevezett főváros környéki tej- övezetet. Jelenleg ugyanis minden Pestre érkező liter tej átlagosan 164 kilométert „utazik”. Szükségtelen bizonyítani, hogy ez mennyi szállítóeszközt köt le feleslegesen és mennyivel növeli a tej önköltségét. Túl a tejtermelésen, napjainkban mind több szó esik a szarvasmarha-tenyésztés fellendítéséről. Minthogy a mezőgazdaságnak kulcsfontosságú ága a szarvasmarhatartás és tenyésztés, megyénkben is szívügyüknek tekintik a szakemberek az előrehaladást. Megköveteli ezt a növekvő húsigény, a termelés gazdaságosságának növelése, nem utolsósorban a trágyaszükséglet kielégítése is. Néhol elterjedt az a nézet termelőszövetkezeteinkben, hogy jelenleg a szarvasmarha-tenyésztés nem kifizetődő. Ez nem felel meg a valóságnak, hiszen ahol kihasználják a kedvező lehetőségeket, ott a közös gazdaságok bevételét ma már ez az üzemág jelentősen gyarapítja. Tegnap Törteién a Rákóczi Termelőszövetkezetben a Pest megyei Tanács mezőgazdasági osztálya, a Magyar Agrártudományi Egyesület, valamint a Pest megyei Állattenyésztők Társasága közös szervezésében neves állattenyésztő szakemberek bevonásával ankétot tartottak a szarvasmarha-tenyésztés jövedelmezőségéről. Bázler Béla, a Földművelés- ügyi Minisztérium osztályvezetőid vjjajndíió előadásában arról beszélt, hogyan tehetik jövedelmezőbbé a termelőszövetkezetekben a szarvasma r- ha-tenyésztést. Mint mondotta a szarvasmarha-tenyésztés, a mezőgazdasági termelés nehézipara. Részletesen elemezte az osztályvezető azt a hatást, amelyet a szarvasmarha-tenyésztés közvetlenül és közvetett módon gyakorol a termelőszövetkezetre. Hangsúlyozta, hogy összhatáséban kell vizsgálni a szarvasmarha-tenyészeteket; hogyan befolyásolják a közös gazdaságok tevékenységét. Részletesen kitért a tej-, hús. és a trágyaterme- lés fontosságára. Elmondotta, hogy a szarvasmarha-tenyésztés gazdaságosságát jó munkaszervezéssel, a lehetőségek ésszerű felhasználásával, szakértelemmel lehet megteremteni. A tejtermelésről szólva kitért a takarmányozás fontosságára, Felhívta a megjelentek figyelmét: megfelelően kell kialakítani az egyes takarmányféleségek arányát, s a lehetőség szerint minél kisebb területen kall megtermelni a szükséges takarmányt. Megemlítette a legelők karbantartásának fontosságát. Érintette a selejtezés problémáját, beszélt a munkaszervezésről és aláhúzta. hogy rendkívül fontos a legnehezebb munkánál, a fejesnél a vonzó munkafeltételek megteremtése. A fejés gépesítése lassan halad nálunk. A meglevő gépek 30—40 százalékát nem használják és még elszomorítóbb, hogy a teheneknek mindössze 4 százalékát fejik csak géppel. Dr. Czakó József, az Állattenyésztési Kutató Intézet szarvasmarha-tenyésztési osztályának vezetője referátumában az itatásos borjúnevelésről beszélt. Számadatokkal bizonyította, hogy mennyivel gazdaságosabb a hagyományos szoptatásos módszernél az itatásos borjúnevelés. Ennek kapcsán elmondotta, hogy azok a termelőszövetkezetek, ahol most vezetik be az új módszert, milyen szempon| tokát vegyenek figyelembe, I Különösen a fokozatosságra és j a mérsékelt táplálás fontossá- j gára hívta fel a figyelmet. Bárczy Géza, az Állattenyész- I tési Kutató Intézet tudomá- | nyos főmunkatársa a szarvasmarha-hizlalás gazdaságossá- í gát és szükségességét bizonyí- I tóttá, Elmondotta, hogy a há- ! ború előtt nálunk az egy főre jutó szarvasmarhahús-fogyasz- tás 6 kiló körül volt, jelenleg az 50 kilogramm húson belül 9 és fél kilogramm a marhahús. Indokolja a szarvasmarha-tenyésztés és hizlalás fellendítését a külföldi kereslet, hiszen Németországban. Olaszországban és Svájcban is keresett áruféleség a magyar hízott marha. A kutatóintézet tudományos főmunkatársa hasznos tanácsokat adott, a megjelent szakemberek miként terjeszthetik el és alakíthatják ki az intenzív hizlalási módszereket Tóth László, a megye törzskönyvezési felügyelőség vezetője a termelőszövetkezetek előtt álló szarvasmarha-tenyésztési feladatokról beszélt Foglalkozott a tejtermelés növelésének szükségességével, a törzskönyvezéssel. A vitát Mikolai Ferenc Pest megyei főállattenyésztő foglalta össze és felhívta a megjelentek figyelmét a gépi fejés elterjesztésére, továbbá az itatásos borjúnevelés fontosságára. Az ankét részvevői ezután megtekintették a Rákóczi Termelőszövetkezet szarvasmarha-tenyészetét, az itatásos borjúnevelőt, valamint a fehérhúsú borjak hizlalását. (s. P.) ,,Kísérleti“ könyvtár nyílt a monori gimnáziumban Több vidéki gimnáziumban nem tudják bevezetni a politechnikai képzést, mert a községben, vagy a szomszédos falvakban nincs gyakorlati oktatásra alkalmas ipari üzem. A monori József Attila Gimnáziumban is hasonló nehézségek akadályozták a diákok szakmai képzését Néhány évvel ezelőtt azonban úgy száműzték ezt a gondot, hogy kísérletképpen tanműhelyeket létesítettek az iskolában, a tanulók jelenleg öt szakma fogásaival és az iskola tangazdaságában három mező- gazdasági ágazat fortélyaival ismerkedhetnek meg. A kísérlet beváltotta a hozzáfűzött reményeket. A diákok szakmai fejlődését most újabb kísérlettel kívánják elősegíteni. Nemrég olvasóteremmel rendelkező, 4000 kötetes könyvtárat nyitottak vveg. a kísérletnek kettős célja van. Az egyik: a szakmát tanulókat megfelelő műszaki könyvekkel segítsék. A másik pedig az, hogy a köny vtárat az iskola kulturális központjává, tegyék. Ennek érdekében gazdag programot állítottak össze. (3) A tizenharmadik téi nek-e? Elképzelhető, hogy nagyot dobbant a szívé, amikor az ajtón beléptek. Nem, ez talán nem is igaz! 4. MIRE JÖ A SO? De igaz volt: Ilonka az édesanyjával jött. meg egy tizenhét év körüli, nálánál te:fejjel alacsonyabb, sötétbarna, bubiírizurás kislánnyal. Hallott már róla, megismerte. A húga volt, olyan, amilyennek Ilonka lefestette. A két testvér annyira különbözött egymástól, hogy senki se fedezhetett fel jóformán közöttük semmi hasonlatosságot. — Mama, ez Papp Feri, az„ ismerősöm, aki meghívott, hogy ide jöjjünk. Ezekkel az egylélegzetre elmondott szavakkal mutatta be Ilonka édesanyjának. A kislány is előnyomakodott, vidáman kezet nyújtott: — Kati. Kaszásné egy kicsit mintha kedvetlenül mondta volna: — Öivendek. — Tekintetét gyanakvóan végigjáratta a termen. A legtöbb asztalnál már ültek. — Tudja kedves Papp úr — kezdte nyugtalanul —, igazán csak Ilonka kedvéért néztünk be. ha már egvszer megígérte magának. Nem illik, hogy' hálózzunk. Az apjuk, szegény, még éppen csak átesett az operáción. — Persze — felelte — megértem. De tessék elhinni, akkor éppen a legjobb helyre tetszettek jönni. Itt igazán szerényen lehet szórakozni. — Nem maradhatunk soká — mondta Kaszásné. Még mindig idegenkedve nézelődött. Feri örült: egy-két szaki mindjárt a segítségére jött, hogy a mama és a lányok kényelmesen letelepedhessenek. Ö maga nem ült le velük. Visszahúzódott, ahogy illett. Csak komolyabb, régebbi udvarló teheti meg — gondolta —, hogy a mama jelenlétében a lány mellé üljön. De nem volt semmi baj. Fontos, hogy együtt lehettek, jól érezték magukat. Vagy talán .. . Tényleg iól érezték magukat? ★ Klapka utca . .. Ott ismerte meg Cigit.’Sovány, fekete fiú. cigányos képű. Ezért Cigi. És csupa derű. A múlt ősszel, amikor elkezdett a munkásotthonba járni, többször beszélgetett vele. Aztán, amikor már közelebbről megismerte a mozgalmi munkát — már túlesett a tűzkeresztségen: Zolival falfestő körúton volt Erzsébeten és Csepelen. Badantitól röpcédulát kapott, elvitte a Siemens gyárhoz, ahol egy nyurga lány várt rá. Cigi méginkább a bizalmába fogadta, sok újat és érdekeset mondott neki. Kurimszky majdnem pontos ellentéte volt Beke Zolinak. Zoli ha beszél, úgy érzed, azért kell hallgatnod, hogy tanulj tőle. Megkívánja a komolyságot, szigorú. kicsit majdhogynem szertartásos. Cigi — huszonnégy éves; sok harc áll már mögötte — nem várja el, hogy kihúzd magad előtte, vagy valamiféle tanító bácsinak nézd. Játékos, incselkedő. tréfacsináló. Ha bizalmába fogad, sok furcsa történetet mesél. Ezek megragadnak akkor is. ha eleinte nem figyeltél rá. ha éppen máshol jár az eszed. — Tavalyelőtt decemberben — mondja Cigi — megyünk egv barátommal. Dinda Bélával a Nagykörúton, fütyöré- szünk. Ilyenek a suszterinasok. Közben tanakodunk, hogyan lesz. ha odaérünk a szerkesztőség elé. Más irányból is igyekeznek oda a mieink. a Stádium elé — érted? — a Honvéd utcába. Megtiszteljük az újságot nélhány kődarabbal. mert gyalázatos hangon ír rólunk, és a munkanélküliekről. meg a forradalomról. Uszít a Szovjetunió ellen ... A hekusok kiszagoltak valamit vigyázni kell. Maid a h»ivszínen különösen. Vettem tíz deka sót. ha a rendőr ránk támad, a képébe hajítjuk. — Figyelsz? — Cigi féle patent. Jó mindenre felkészülni, nehogy úgy járjunk. mint szeptember elsején. — Akkor mi volt? — A palotaiakkal igj'ekez- tünk a Népszínház utcán át a Nemzeti felé. A rendőrök megvadultak. Kiabáltuk a jelszavakat. Látom, szikrát ver a kard hegye, ahogy végigharcolja a kőfalat. Majd meg a vállamra zuhan. Azt hittem, hogy a kabátomat vágta át, aztán észrevettem, hogy a pulóvert is és az inget is. Szédülni kezdtem, egy kapu alatt jöttem rá. hogy mélyen felhasította a karomat. A mellékutcákon értünk a Lövölde térre, ott szálltunk villamosra. Siess, sürgetett Kiss Kálmán, a barátom, már kezd átütni a vérfolt. Kérdem: hová menjünk? Hát Újpestre, a mentőkhöz — mondja. — Ott fiatal orvosok vannak, kevés fizetésnek, talán bekötöznek anélkül, hogy beírnák valahová a sebesülést... 5. CSAK NEKED MONDOM ..Hol történt az eset? —• kérdezte Csányi Barna, az ügyeletes mentőorvos. Becsületes képű srác volt. Nézze — mondom — tüntettünk, munkanélküliek vagyunk... — Bekötözött. — Kapcsot nem tehetek bele — mondta —, az nem jár az első segélyhez. De minek tüntetnek? Tudhatnák, milyen vadállatok ezek. Menjen bolnan az OTI-ba. (Folytatjuk) Tavaly március 29-én éjszaka betörő járt Csobánkán, a iöldmüvesszövetkezet vegyesboltjában. A mennyezet kibontása útján jutott be az üzletbe, s onnan 15 ez^T rint értékű árut, illetve pénzt vitt magával. A tettes ismeretlen volt Másnap, március 30-án, éjjel Vácott a Tulipán. Étterem elől elloptak egy kerékpárt. A tolvajnak, a kerékpárnak nyoma veszett Nem egészen egy hónap múlva az egyik éjszaka Gal- rjahután is betörtek az fmsz vegyesboltba. Megintcsak a mennyezeten át, s innen isjj nyomtalanul lába kelt 7300 fo~^ rintnyi pénznek és árunak. ^ Az idén június 19-én, éjjel í Úriban az italboltban tette ^ tiszteletét a titokzatos betörő. ^ Talán mondanunk sem kell, ^ hogy újíent a mennyezeten % keresztül. 1600 forinttal ol- ^ dott kereket, még mindig ij nyomtalanul. '/, Most augusztus 2-án őr- £ szentmiklóson ismét meglátó-} gáttá a kocsmát és a vegyes- $ boltot. A kocsmában nem ment sokra, mert az ajtót, a zára- í kát nem tudta kifeszíteni. / Azok, a korábbi praxisában ta- g lábakkal ellentétben, erősekj voltak és a íeszegetésnek el- J lenálltak. Ezért látogatott el ^ a vegyesboltba, ahol az aj tó \ betétjét vágta ki, s úgy hatolt $ be az üzletbe. Csaknem 4000 $ forintot érő árut és pénzt vett % magahoz, majd angolosan % akart távozni. Alighanem ez úttal is megőrizte volna in- £ kognitóját. ha az udvaron ész- ^ re nem veszi őt néhány falu-$ beli ember. A férfiak, névsze-} rint Tóth Kálmán, M. Szűcs f Vendel, G Tóth Ferenc. Tóth László és L. Szűcs Fe-J renc valóban férfiak voltak, j Nem rettentek meg, hanem f zseblámpával rávilágítottak és ^ erélyesen megadásra szólítoi- ; ták fel. A betörő megijedt/, csomag iát eldobta és mene-i külni akart. A férfiak üldöző- í be vették, rádobták magukat,'} legyűrték, megkötözték és be-', kisérték a tanácshátára. í Így került a titokzatos be-j törő a rendőrök kezére. j Augusztus 2-a óta folyt ügyé-í ben a vizsgálat, amely kiden-1 Az első randevún az István utcai cukrászdában tudta meg, hogy a Thököly úton, egy cipőüzletben kiszolgáló. Édesapja már régóta ott dolgozik. Kicsit pirulva elárulta: bolti szolga. Meg akarta kérdezni: Mi van ezen szégyellni való? Aztán mégse kérdezett semmit. — A tulajdonos megbecsüli — magyarázta Ilonka kérde- zetlénül. — Engem is apa kedvéért vett oda. Mindössze négyszer-ötször találkoztak. Ö kérte Ilonkát, hogy töltsék együtt a Szilvesztert. — Hol? — A munkásotthonban. — A munkásotthonban? — A lány szabadkozott. Idegen neki ez a környezet, sose jártak Ilyen helyen. Különben is, édesapja kórházban fekszik, gyomorfekéllyel operálták. A mama egyáltalán nem akar szilveszterezni, a munkásotthonba pedig különösen nem menne el. De ő nem nyugodott. — Meglátja, milyen rendes társaság van ott — erősködött. —. milyen családias lesz. Fogadjunk akármiben, ho-gy jól érzi maid magát. .. Hitte is nem is. hosT Sonkával szilveszterezhet Az utolsó percig találgatta: eljönVADÁSZ FERENC:
