Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-30 / 280. szám

PEST MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! MSZMP PEST ME GYEI BIZOTTSÁGA VII. ÉVFOLYAM. 380. SZÁM AHA 50 FILLER 1963. NOVEMBER 30, SZOMBAT A FÖLDMŰVESSZÖVETKEZETI MOZGALOM FELELŐSE A HÁZTÁJI GAZDASÁGOKBAN REJLŐ LEHETŐSÉGEK TELJESÍTETTÜK JELENTŐS SIKER A GYÜMÖLCSTELEPÍTÉSBEN r r r JO KIHASZNALASANAK Ülést tartott az Országos Földmű vés szövetkeze ti Tanács Pénteken az ÉDOSZ szék­ház nagytermében ülést tar­tott az Országos Földműves­szövetkezeti Tanács. A ház­táji termelés és felvásárlás, a helyi ellátás, valamint a ház­táji és szórványgyümölcsösök növényvédelmének szervezésé­vel kapcsolatos kérdések meg­vitatására összehívott ülésen a napirend előadója Bartolák Mihály, a SZŐ VOSZ elnök- helyettese volt. Mint beveze­tőben rámutatott, mezőgaz­dasági termelésünk az egyéb­ként kedvezőtlen időjárás el­lenére lehetővé tette, hogy zöldség- és gyümölcsfélékből egyenletes ellátást biztosít­sunk a lakosságnak, s ez el­sősorban a mezőgazdaság szo­cialista átszervezésének kö­szönhető. A szocialista nagyüzemek nélkül az utolsó három, rendkívül kedvezőtlen gazdasági évben nyilván­valóan igen komoly gaz­dasági nehézségeink let­tek volna. A . szövetkezeti gazdaságok termelési ütemének egyenle­tes és gyors fejlődése révén viszont az egy főre jutó zöld­ség- és gyümölcsfogyasztás az idén már majdnem elérte a 150 kilót. A felszabadulás előtt az egy főre jutó zöldség- és gyümölcsfogyasztás mind­össze 95 kiló volt. Az árubőséggel hozható ösz- szefüggésbe. hogy a mennyi­ségi növekedés mellett meg­ugrottak a minőségi követel­mények is Kialakultak a la- kossáa igényei a megfelelően csomagolt, osztályozott. fo­gyasztásra előkészített árukra. Mindezekből nyilvánvaló, hogy a földművesszövetkezetek­nek a továbbiakban is egyik legfontosabb fel­adata a nagyüzemi terme­lés. a szövetkezeti gazda­ságok segítése, elsősorban a zöldség- és gyü­mölcsfelvásárlás területén. Elő kell mozdítaniok a kor­szerű. nagyüzemi zöldség- és gyümölcstermelés kialakítását, az erre specializált termelő­szövetkezeti gazdaságok fej­lődését. Mindemellett sok a tenni­való a háztáji és kisegítő gazdaságokban is. A gazdasá­goknak a mezőgazdaság szo­cialista átszervezése után is jelentőségük van mindenek­előtt a tagok önellátása, a ki­sebb falvakban a nem mező- gazdasági foglalkozásúak he­lyi ellátása. valamint sok cikkből a központi árualapra történő termelés szempontjá­ból is. A háztáji gazdaságok bi­zonyos cikkekből csaknem 5 millió lakos ellátását biztosítják. Lehetővé te­szik emellett a nagyüze­mekben lekötetlen mun­kaerő rendszeres foglal­koztatását, a kisüzemi ter­melőeszközök — főként épületek — további ki­használását. A földművesszövetikezetí mozgalom nemcsak egyszerű résztvevője, hanem felelőse a háztáji gazdaságokban rej­lő lehetőségek jó kihaszná­lásának. Az ezzel kapcsolatos munkát mindig a helyi lehe­tőségekre kell felépíteni, s látni kell, hogy csak a helyi tanácsi vezetőkkel, a tömeg­szervezetekkel együttműköd­ve, a szövetkezeti gazdasá­gok terveivel összehangolva vezethet eredményre. Nyil­vánvalóan nem érdemes ház­tájiban termelni olyan zöld­ségfélét, amelyből a helyi termelőszövetkezet nagy terü­leten nagy mennyiséget ter­mel. Azokra a cikkekre kell berendezkedni, amelyeknek a termelésével a közös gazda­ság nem foglalkozik. Áru­termelésre — tehát lényegé­ben a központi készletbe tör­ténő felvásárlásra — ezek kö­zül is elsősorban a korai meg­jelenésű zöldségfélék — salá­ta, retek, őszi vetésű zöld­borsó, általában a kora tava­szi primőrcikkek — jöhetnek számításba. A háztáji zöldségtermelés elősegítése érdekében az eddigieknél szervezet­tebb lesz a vetőmagellá­tás, s gondoskodnak arról, hogy megfelelő mennyisé­gű és minőségű palán­tához jussanak a termelők. A legfontosabb táj termő terü­leteken már 1964-ben áru­sítanak palántát a földmű- vessző vetkezetek . A nagyrészt már üzemi gyü­mölcsösökben termelt téli al­mán kívül gyümölcsfáink mintegy 82 százaléka van a háztáji gazdaságokban. A ház­táji gyümölcsösök ilyenfor­mán nemcsak ön- és helyi ellátási érdekeket szolgál­nak, de a központi árualap­nak is csaknem a felét innen vásárolják fel. Fontos fel­adat tehát, hogy biztosítsuk a gyümölcsösök rendszeres kezelését, tápanyag-szükségle. tét, továbbá az erre alkal­mas területek céltudatos be­telepítését. Különösképpen a kihasználatlan paraszti ud­varok, szérűskertek fásításá­nak elősegítése fontos fel­adat. Egyre sürgetőbb a zárt kertek felújítása is. A ház­táji gazdaságok gyümölcsfa­kereslete máris igen nagy, örvendetes ez, mert nyilván­valóan bizonyítja, hogy nö­vekedett a termelési kedv. Nem kedvező azonban, hogy a házi kertekben is ugyan­azokat a gyümölcsösöket kí­vánják termelni, mint a nagyüzemekben. Fel kell hív­ni a termelők figyelmét ar­ra, hogy almából és őszi­barackból a nagyüzemek előbb-utóbb olyan nagy tö­meget termelnek, hogy ezek­nek a gyümölcsöknek a házi kerti termelése semmi­képpen sem lesz gazdasá­gos. Legelőnyösebb értékesí­tési lehetőségekre — nagy távlatban — cseresznyé­ből, meggyből. általá­ban a bogyósokból szá­míthatnak. A földmfivesszövetkezetek is az ilyen fajták elterjesztéséhez tudják adni a legnagyobb se­gítséget. A háztáji gazdaságok állat­tartásának megszervezése csakis a termelőszövetkezeti közös gazdálkodással és a háztájiban folytatott egyéb tevékenységgel szoros össz­hangban történhet. Az ered­ményt — az állami intézke­dések mellett is — a helyi megoldásokban kell keres­ni. Az utóbbi években visz- szaesett libatenyésztés fejlesz­tésére, az állomány felja­vításával és cseréjével ép­pen most tesszük meg az el­ső lépéseket. Megkezdték a földművesszövetkezetek a mintaközségek szervezését és mintegy nyolcezer rajtani gunár kihelyezésé!;. Igen fontos és időszerű feladat a háztáji baromfi­tartás korszerűsítése, változtatni kell az elavult el­helyezési viszonyokon, meg kell javítani a mindmáig egy­oldalú takarmányozást, terv­szerűen irányított cserével fokozatosan fel kell számol­ni a jelenlegi fajtajelleg nélküli, kis termőképességű állományt. Előrehaladást je­lent e téren az az országos intézkedés, amely 1964. első négy hónapjában a háztáji állomány cseréjére legalább egymillió nagy termőképes­ségű naposállatot biztosít. Befejezésül a háza kerti és szórváinygyümölcsösök nö­vényvédelmének szervezésével kapcsolatos feladatokról szó­lott az előadó. Az elmúlt években egyes gyümölcsne­meket — szilva, cseresznye, meggy — a legtöbb házi kert­ben soha nem permeteztek. Az elhanyagoltság miatt nemcsak a terméskiesés nagy, hanem a szállítóeszközök és raktáraik fertőzése révén a nagyüzemi gyümölcsösöket is állandóan veszélyeztetik. Az idén a földművesszö­vetkezetek már mintegy 530 növényvédelmi bri­gádot szerveztek, s együttesen 5 millió forint értékű beruházással járultak hozzá — elsősorban a két kiemelt megyében — a nö­vényvédelem hatékony meg­szervezéséhez. A következő évben újabb két megyére — Veszprémre és Baranyára — terjesztik ki a házi kerti és szórványgyümöicsösök szer­vezett védelmét, s ismét je­lentős anyagi áldozatot hoz­nak a munka sikeréért. 1964- töl kezdődően a földműves­szövetkezetek nyereségük egy részéből növényvédelmi ala­pot képezhetnek, s ezt a nö­vényvédelem díjtalan ellátá­sára használhatják fel. A vetés, betakarítás és a mélyszántás nagy­szerű hírei után újabb örömteli esemény hí­rét közöljük: a megye teljesítette őszi gyü­mölcstelepítési tervét. A megyei tanácstól származó érteslésünk szerint pénteken délig több mint 3900 hold gyümölcsöst telepítettek ej a megyében, vagyis kereken száz holddal többet a tervezettnél. Ezzel egyidejűleg túl­teljesítettük az őszi szőlőtelepítési tervet, mégpedig olyan arányban, hogy már a jövő i tavaszi tervfeladat felét is megvalósítottuk. Mivel az időjárás továbbra is kedvez a telepítési munkának és mert szaporítóanyag is akad még néhol, a tervek túlteljesítése után is halad a munka. Remény van arra, hogy még néhányszáz hold szőlőt és gyümöl­csöst tudunk eltelepíteni az eddigieken felül. Örömmel tölt el mindnyájunkat ez az újabb siker, a mezőgazdasági termelő munka növekvő produktivitásának újabb bizonyíté­ka. A mezőgazdasági termelőerők társadal­masítása után vártuk ugyan, hogy egyre eredményesebb lesz az emberi munka, de most. hogy ennek kézzelfogható jelei mutat* koznak, mégis jogos az öröm. Oswald meggyilkolása profimunka volt Ai AFP kommentárja - Szaporodnak a baljós kérdőjelek a rendőri „bizonyítékok" körül Dallasban egyre élesebben vetődik fel a kérdés, nem volt-e Lee Harwey Oswald csupán játékszer későbbi gyilkosának, Jack Rubynak kezében, nem hasznáíta-e Ruby Oswaldot egy titkos szerviét megbízásából? Ezt a kérdést az AFP francia hírügynökség boncolgatja csü­törtök esti összefoglalójában. Az AFP, amely abból a fel- tételezésből indul ki, hogy Kennedy elnök gyilkosa Os­wald, egyebek között így ír: — Ruby ügyvédei és ba­rátai. azt mondogatják: a dallasi bártulajdonos egyet­len baja az volt, hogy túl­ságosan szerette az elnököt, általában az elnököket. Egy volt üzlettársa viszont új­ságíróiknak kijelentette: Rubyban csak akkor búzgott a hazafias lelke­sedés, amikor az Ameri­kai Egyesült Államok elnökének képmását a dollárbankjegyeken látta. Ha olyan nagyon rajongott az elnökért — emlékeznek, Dallasban —, azt is meg lehet kérdezni, miért nem állt ott Jack Ruby a válasz­tási korteskörútra érkező Kennedy elnök bevonulását A tavaszra összehívják a Hazafias Népfront harmadik kongresszusát Tegnap a Parlament Vadász-termében ülést tartott a Ha­zafias Népfront Országos Tanácsa. A tanácskozáson megje­lentek Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Gáspár Sándor, a Budapesti Pártbizottság első tit­kára, dr. Münnich Ferenc államminiszter. Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott voltak a Hazafias Népfront Országos Tanácsának tisztségviselői. Részt vett az ülésen a Központi Bizottság és a kormány számos tagja. Meg­jelent az ülésen a Finn Nép Demokratikus Uniójának hazánk­ban tartózkodó küldöttsége. A tanácskozást Szabó Pál, a Hazafias Népfront, Országos Tanácsának alelnöke nyitotta meg. Javaslatára az ülés részt­vevői néma felállással adóztak Parragi György, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa e'hunyt tagja emlékének. Ezután Kállai Gyula mondott beszédet, majd dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára határozati javaslatot terjesztett elő, hogy az országos tanács 1964. tava­szára hívja össze a Hazafias Népfront harmadik kongresszusát. A javaslatot a tanácskozás résztvevői egyhangúlag elfogadták. Varázslatosan szép az éjszakai DCM látképe. Az utas, aki Vácon' keresztülhalad, már messziről lát ja az ékszerként csillogó gyár óriás neonfényeit. Kék, fehér, piros fények villódznak, jelzik, hogy teljes erővel dolgoznak, igyekeznek törleszteni az építkezésbe fektetett milliókat a DCM munkásai (Foto: Gábor Viktor) köszöntő tömegben ? Ruby mulatójának egyik női al­kalmazottja egy újságírónak kijelentette: bér munkaadó­ja roppant vérmes termé­szetű volt, mindig tudtaj mit csinál. Ha végre kellett hajtani egy tettet, nem ismert könyörületet. A tett végre­hajtása előtt és után azon­ban nagy hidegvérről tett tanúságot. Jellemző, hogy ha valamire készült, el akart valakit távolítani a mula­tóból, előzőleg tapintatosan mindig felszólította hölgy- alkalmazottait, hagyják el a helyiséget. A nyomozati adatok ta­núsága szerint Ruby kapcsolatot tartott fenn chicagói és dallasi gengszter-szervezetekkel — folytatja az AFP. Os­wald hidegvérű meggyilko­lása gengsztermódszerekre val­lott: szabályos profimunka volt. Sokan kérdezik, volt-e is­meretség Lee Harwey Oswald és Jack Ruby között. Mint is­meretes, a dallasi rendőrség azt állította, hogy Oswald la­kásán térképet talált, amely Kennedy elnök dallasi bevo­nulásának útvonalát ábrázol­ta Ha igaz ez a térképhis­tória, valón nem lehet, hogy éppen Rubv adta át ezt a tér­képet Oswaldnak? Rubyról köztudomású, hogy igen jó kapcsolatai voltak a helyi rendőrséggel. A rendőrség szeptember óta ismerte az elnöki konvoj dallasi útvona­lát. Oswald október óta dolgo­zott abban az épületben, amelyből állítólag a végzetes lövést leadták az Egyesült Ál­lamok tragikus sorsú elnöké­it re. Fe] lehet tételezni — ír­ta az AFP —. hogy éppen Ruby tanácsolta Oswaldnak, ebben az épületben, az iskolá­ban keressen alkalmazást. Oswald különben áprilistól ok- J! tóberig nem dolgozott, mun- íjkanélküli segélyből élt. A nyo- ^roozás megállapította, hogy időközben Oswald gépkocsin í Mexikóban /árt. Í, Hogyan tartotta el család­ig ját áprilistól októberig a (í munkanélküli segélyből, \\ hogyan szerzett magának : gépkocsit, ha nem kapott valakitől jelentékeny :• pénzösszegeket , — teszi fel a kérdést az AFP. — Vajon nem éppen Jack ^Rubytól? í, A rovott múltú bártulajdo­(Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents