Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

JÓ MUNKÁT! Három új tisz­teletdíjas műve­lődési otthon igaz­gató kezdte meg működését járá­sunkban. Bényén: Kovács Imre ta­nár; Péteriben: Nagy Károly is­kolaigazgató és Vasadon: Zsolnai Miklós tanár. Kí­vánunk nekik jó és eredményes munkát. — Ügyeletes orvos Gyom­ron dr. Balogh Sándor, Mo- Tioron dr. Pálfy Ferenc, Ül­lőn dr. Csizmadia György. — A monon nőtanács má­ra hirdetett „Könnyűzene, vidám percek” című műsora elmarad. — Szabálytalan előzés. Mo­nor község határában, a 4-es számú főútvonalon Bónszki János, Vecsés, Berzsenyi u. 7. szám alatti lakos meg akarta előzni az előzési szándékát időben jelző és előzésben lévő tehergépko­csit. Az előzésre nem volt elegendő hely, így a Bánszki személygépkocsijának bal ol­dali kerekei lecsúsztak az útpadkáról, majd ennek kö­vetkeztében a kocsi felbo­rult. A szabálysértési ható­ság, mivel saját kocsijá­ban 8000 forint kár kelet­kezett, csak 500 forintra bír­ságolta Bánszkit. — Takarékossági ankét lesz Gyomron 25-én dél­után 1 órakor az OTP he­lyiségében, a megyei takaré­kossági napok keretében. — A gyalogjárdán közle­kedett motorkerékpárral Pi­lis község belterületén Kafka József {Pándi u. 30.), 250 fo­rintra bírságolták. — Ittas állapotban bot­rányt okozott Csík Pál, Üllő, Batthyány u. 14. szám alatti lakos. 400 forintra bírsá­golták. — Cukrászati kiállítás és minőségi borkóstoló lesz 29— 30—1-én Gyomron a műve­lődési házban, a Ceglédi Vendéglátóipari Vállalat ren­dezi. — Nyolchetes korukban ki­lón felüli súlyt értek el a csirkék az eeseri Törekvő Tsz-ben. A szerződésben vál­lalt 42 mázsa helyett 46 mázsát szállított el a BAR- NEVÁL. — Gazdasági felelős érte­kezlet lesz 27-én, délelőtt 9 órakor Monoron, a járási KISZ-bizottságon. — Taggyűlést tart kedden délután fél ötkor a KIOSZ gyömrői helyi csoportja. — 500 élő foglyot fogott be az idén összesen — a szerződött 300 helyett — a monori járási „Fácán” Va­dásztársaság. Az utolsó szál­lítmányt, 25 darabot a hét elején vitték el Franciaor­szágba. — A maglódi művelődési otthon átépítését — házi ke­zelésében — a napokban kezd­ték meg. AZ átépítési mun­kálatokat — melyek 51 ezer 600 forint megyei póthitelt és 16 ezer forintos község­fejlesztési hozzájárulást emésztenek fel — előrelát­hatólag december 25-ig be­fejezik — közölték az ille­tékesek. — A művelődési otthonok igazgatói és a népművelési dolgozók egész napos szak­mai továbbképzésen vesznek részt kedden a monori mű­velődési otthonban. A to­vábbképzés napirendjén: a művészeti nevelés szüksé­gességének, formáinak és le­hetőségeinek a megvitatása szerepel. Az egész napos prog­ramban szerepei — délután — a monori művelődési ott­hon ifjúsági klubjának a szellemi olimpiásza is. — Ittas állapotban közbot­rányt okozott Varga Péter Üllő, Berkes köz 20. szám alatti lakos. 300 forintra bír­ságolták. Felavatták a gimnázium könyvtárát A monori József Attila gimnázium, amely szemünk előtt nőtt az ország egyik legszebb, legkorszerűbben felszerelt kö­zépiskolájává, újabb létesítménnyel: saját könyvtárral gyara- podott. A jelenleg négyezer kötetes állomány rövidesen tíz­ezresre bővül, s a diákok szakképzett könyvtáros irányítása mellett gyarapíthatják ismereteiket. Csütörtök este ünnepélyesen adta át az új kulturális léte­sítményt rendeltetésének Tóth Ferenc, a megyei tanács kép­viselője. A nagyrészt diákközönség élvezettel hallgatta Czine Képünkön: Sándor Judit énekel (Foto: Péterffy) Mihály irodalomtörténész szavait Móricz Zsigmondról. a könyv szeretetéről. Palotai Erzsi nemesveretü prózamondása, Sán­dor Judit nagyszerű énekművészete magasra emelte az est színvonalát. Elismerés illeti az est diák közreműködőit, legin­kább a bemutatkozó leánykórust. Hírek a tsz-kösi sertéstelepről (Tudósítónktól) A távvezeték műszaki átadá­sa még mindig nem Valósult meg, holott a készrejelentés már 14-én megtörtént. A telep munkájához nagyon nagy szükség lenne az elektromos áram mielőbbi biztosítására. ★ A jövő hét szerdáján újabb 240 sertést ad át a vállakózás az Állatforgalmi Vállalatnak. A sertések exportkeret hiányá­ban belföldi fogyasztásra ke­rülnek, ■k A múlt heti exportsertése­kért 481 ezer forintot kapott a vállalkozás. Átlag 2300 forin­tot ért minden leadott sertés. * A sertések takarmányozásá­nak változatossá tétele érdeké­ben több száz mázsa hulladék­sárgarépát ad át a monori Uj Élet Tsz a vállalkozásnak 40 forintos áron. ★ A megürülő hizlaldái férő­helyek feltöltésére e hó végén 600 darab süldőt vásárol a vál­lalkozás Győr megyei állami gazdaságoktól. ★ A második Hálástól már 245 darab kismalac van a kutri- cákban. PISTA BÁCSI — Te haszonta­lan! Nem szé­gyened magad! Már ma másod­szor lefetyeli ki a cicávjak a fe­jecskéjét! De most kikapsz. Bundás, adok én neked fejecskét. Ezzel a porolóval, ni! — így pörlekedik házőrző kutyájá­val Márti néni, amikor férje, Pista bácsi be­nyitja a kiskaput. Fekete. hetyke kis bajusza elvész egy széles mo­solyban. A kutya tisztes távolból csóválta a farkát, de amikor gazdasszo­nya a porolóval felé lép, arrébb andalog, mert ezt a poroló ügyet túlzásnak tartja. Pista bácsi a kaputól befelé lépkedve, nevet­ve kérdezi: — Mi baj, Bun­dás ? Most te vagy soron? — Ugy-úgy, csak dédelgesd ezt a kutyát, nagyon össze is illetek! Hol voltál ilyen sokáig? — kér­dezi Márti néni. — Bekészítet­tem az alsósok tüzelőjét. Reggel­re kevesebb dol­gom- marad. Pista bácsi, a helybeli általá­nos iskola hiva­talsegédje, tize­dik éve gondos­kodik az iskola helyiségeinek tisz­tántartásáról és fűtéséről. Hatva­nadik évét tölti ez a fürge, kis ember, aki a gye­rekeket igen sze­reti. Messze Bé­kés megyéből jött Mcmori-erdöre lakni. Sorsával elége­dett. Ha valahol Noé italával meg­kínálják, azt mondja: élj vele, meggyógyulsz, légy akármilyen beteg! Pista bá­csi jól tudja, leg­tisztább öröm a jól végzett mun­ka öröme, ezért vau az, hogy munkáját tíz év óta mindig ren­desen, pontosan, jól végzi el. Vadász Józsefné Szabálysértők Misztl Lőrincné (Vecsés, Ist­ván u. 8.) egy budapesti K ÖZÉRT-üzletből 5 deka­gramm másodosztályú kávét lopott el, ezért a szabálysérté­si hatóságok 200 forintra bír­ságolták. A Lendér István (Pilis, Hale­szi rövid dűlő baromfijai a fel­jelentés szerint kárt okoztak Czira István szőlőjében. Len­dér a többszöri felszólítás el­lenére sem volt hajlandó a csirkéket zárt udvarban tarta­ni, így a magántulajdon ellen elkövetett szabálysértésért 200 forintra bírságolták. A Nagy Lajosné (Pilis, József u. 1.) és Ignácz Sándorné (Pi­lis, Sándor u. 5.) a Hunyadi Tsz diófáiról diót vertek le és azt el akarták vinni. A társa­dalmi tulajdon ellen elkövetett szabálysértésért Nagynét 150, Ignácznét pedig 100 forintra bírságolták. Beszélgetés vörös asztal mellett a gyömrőiek egészségéről táso-k fogadták az elmondotta­kat: bárcsak mindenütt így állnánk már! Annál több volt a panasz a bölcsődével kapcsolatosan. Kevés a férőhely, 35 helyett 43 a létszám, 4 új jelentkező is volna, de nem tudják fel­venni. Télen, igaz, kevesebb a gyerek. Ennek egyik fő oka, hogy az épület huzatos, hideg, Van azonban könnyebben megoldható gond is: kevés a játék, patronáló üzem vagy szerv kellene a bölcsődének, akik játékaikat megjavítanák, eset­leg játékokal látnák el őket. Az állami gondozott gyer­mekek életéről nyert tájékoz­tató többnyire pozitív volt, csakúgy mint a szociális ott­honban gondozottak helyzeté­ről adott ismertetés. Az előbbi területen új nevelőszülők nye­rése; az utóbbinál a társadal­mi szervezetekkel való szoro­sa b kapcsolat merült fel kí­vánalomként. Évek, néhol évtizedek is kellenek ahhoz, hogy az em­lített, s a fel nem sorolt prob­lémáit rendeződjenek. De van néhány dolog, amelynek meg­oldásához időből, pénzből sem kell túlontúl sok, de megva­lósításukkal jókorát léphetne előre a község egészségügye. Igen sok kérdésben közös nevezőn voltak a beszélgetés részvevői, s többek között megállapítot­ták: 1. Késedelmesen oldódnak meg azok a kisebb-nagyobb építkezési, felújítási, javítási, takarítási feladatok is. ame­lyekre az anyagi fedezet meg­van. Több figyelmet, gondos­ságot kell ezen a téren tanúsí­tani az illetékes szerveknek (tanács, ktsz stb.). Néhány, évek óta vajúdó kisebb — ám egészségügyi szempontból je­lentős — problémát (példa­ként az óvodai-iskOlai sze­méttárolók, vagy a körzeti or­vosi rendelők illemhelyének ügyét említhetjük) most már hamarosan, lehetőleg még a jövő évben meg kell oldani. 2. 1965-től fokozottabban fi­gyelembe kell venni a község­fejlesztési tervek összeállítá­sánál az egészségügy szük­ségleteit. 3. Javítani kell az egészség- ügyi felvilágosító munkát, fo­kozni a tömegpropagandát, életképessé tenni a Vöröske­reszt-szervezetet, a lakosság széles rétegét bevonni a tisz­ta, egészséges életkörülmények megteremtése érdekében folyó tevékenységbe. Ehhez elen­gedhetetlenül szükséges az egészségügyi dolgozók példa- mutatása, társadalmi aktivitá­sának növekedése. Radványi Barna Széles mederben hömpöly- gött a beszélgetés: szó esett távoli és közeli dolgokról, ap­ró s nagy problémákról, a körzeti orvos düledező kémé­nyétől az új egészségházig mindenről. Több volt a pana­szos szó, mint a dicsekvő; an­nak ellenére, hogy a község egészségügyi létesítményei sokat gyarapodtak az elmúlt éveikben, még mindig sok a kívánni való. Legtöbb prob­léma a betegellátás terén adódik. A körzeti orvo­si rendelők általában nem felelnek meg a követelmé­nyeknek, kicsik, szűkek, sok a fenntartási probléma. Mind­ezeknél is nagyobb baj, hogy kevés időt tudnak egy-egy betegre fordítani, mert nor­mális körülmények között is 70—80 a napi betegforgal­muk. Súlyosbodik a probléma, ha a három közül egy nem rendel — szabadság, tovább­képzés és más okok miatt ez elég gyakori —, s a másik kettőnek kell őt helyettesíteni. Ilyenkor 140—160 beteg for­dul meg egy orvosnál, akiket kellő gondossággal megvizs­gálni képtelenség. A helyettesítések megoldá­sára nagyon kellene egy repülő orvos — akár egy nyugdíjas! .— aiki mentesítené ettől a gondtól az amúgy is eléggé megterhelt körzeti orvosokat. Igen nagy, s egyre fokozó­dik a zsúfoltság a rendelő intézetben is. 1961-ben 45 200 beteg fordult meg ott egy év alatt, 1962-ben már 64 500. Az idei forgalom év végéig körül­belül 78—80 ezer lesz. Napi 39 órában rendelnek a szak­orvosok, egy betegre átlag 5.4 perc jut. (A megyei átlag 6.7 perc.) Szükséges az inté­zet bővítése feltétlenül. Előre­láthatólag 1965-ben megterve­zik, 1966-ban -kivitelezik a bő­vítést. Szerencsésebb esetben nem a mostani épületet told- ják-fo-ldják ki, hanem meg­épül egy új típusrendelő. Ak­kor a jelenlegi kiürülne, s megvalósítható lenne benne a központi körzeti orvosi ren­delő, s ugyanott otthont lelne az iskolafogászat is. Mindez -te-lekproblémát jelenítene: az új építkezéshez szeretnék igénybe venni a mellettük levő, iskolai célok­ra fenntartott üres telket. (Ez természetesen csak a várható gimnázium építkezés helyigé­nyeinek megnyugtató rendezé­se után válna lehetségessé.) A sok panasz közt üdítőleg hatott a gyógyszerész beszá­molója: korszerű körülmények között dolgozhatnak, -létszá­muk, gyógy-szer-ellátottságuk kielégítő. Kis irigykedő sóhaj­A szerencsés Szerencsés Szerencsés Imre szeren­csés ember, nemcsak azért, mert huszonöt éve sepri, kotorja a kormos torkú ké­ményeket, hanem mert — ahogy mondja — nem lottó­zik. Gyufásdoboz alján, ce­ruzával bizonyítja, mennyit takarít meg havonta, éven­te. Igaz, házat nem vett a falu közepén, mert ez a pénz úgy elment, eltűnt, mint a füst. Szerencsés Imre különben a füstből él, ami nem is olyan könnyű munka. Há- I romezer kéményt tart tisz-~ \ tán Üllőn, naponta száztíz- százhúsz' tetőre kell kimász- \ ni, s onnan a kéményt kise- pemi, kikotorni. Persze, a sajátja az utolsó, hiszen a suszternak rossz a cipője, a borbélynak több napos sza­kálla van, hát miért ne le­hetne kormos a kéménysep­rő kéménye is? Nyáron még csak hagyján, de ilyenkor már tüzelnek a kályhákban, tűzhelyekben, szinte várják az embert, amikor jön. — Huszonöt év alatt lé­nyegesen megváltoztak a kö­rülmények is. Csak a nap­tárokon és képes levelezőla­pokon látni már kislétrá- val peckesen járó kémény­seprőt. nem hordunk seprőt sem, ez az acélrugós szerszám a mesterségünk címere már csak: leviszi a kormot, szur­kot, néha még a téglát is a kémény faláról. Nincs már egyetlen szabad kémény sem a faluban, ahol azelőtt ilyen­kor már pirosodott a jó ízű kolbász, csöpögő sonka, vaj- puha szalonna. Kövérebbek is voltak akkor a kémény­seprők! Amíg az egyik kapu ki­nyílik. elmondja ez a vidám kedvű ember: a hét elején még megtörténik, hogy útón- útfélen ceruzát nyomnak a kezébe, meg a lottószelvényt, s kérik, úgy legyen kitöltve, hogy az biztos ötös legyen. — Az eredményekről nem adtak hírt, annyit azonban megfigyeltem, hogy a nyere­ményből nem vettek Opel Rekordot. .. Különben is megszűnt már a szerencsét MŰSOR MOZIK Ecser: Miéi néni két élet«. Gomba: Félúton. Gyömrő: Dél­után 5-kor Madridban. Matiné: Rovere tábomo-k. Maglód: Mi ket­ten meg a ló (széles"). Matiné: Ember a holdon. Mende: Egy szélhámos vallomásai. Monor: Nagy manőver (széles). Matiné: Misi és Misiké. H: Mandrin ka­pitány (széles). Nyáregyháza: Feltámadás I.. II. Pilis: Gengszte­rek és filantrópok. Tápiókán: Is­ten őszi csillaga. Tápidstily: Egy nyár története. Úri: A két. ..N” úr. Üllő: Hogy állunk. fiatal­ember? (széles). Matiné: Kopár sziget. Vasad: Oldás és kötés. Ve­csés: Négy szerzetes (széles). Ma­tiné: Megszökött falu. H: Farka­sok közt. védtelen (széles). Péteri: Csudaoest. TIT-előadások Csévharaszt, 25-én 18 óra, a köz­ségi tanácsteremben: Az anya és a gyermek jogi védelme. Előadó: dr. Szierel János. Gyömrő. 25-én 18 óra. a mű­velődési házban: Fiatalság és a modernizmus. Előadó: Nyilas Klára. Monor, 25-én IS óra, a községi tanácsteremben: Házasélet egész­ségügyi problémái. Előadó: dr, Lonkay László. Péteri. 25-én IS óra. a művelő* dési otthonban* Vetés, vetésfor­gó. Film: Műtrágya. Előadó: Szászik Károly. Vasad, 25-én 10 óra. a mező­gazdasági szakiskolában: Kritika és intrika. Film: Fekete gyön­gyök (vagy) Becsli’elrablók. Elő­adó: Kovács Gyuláné. Sportműsor A Monor—Xagykáta összevont járási bajnokság utolsó teljes fordulója vasárnap kerül leját­szásra. Ha Gyömrő Káván győz­ni tud. akkor bainok. Mérkőzések: Káva—Gyömrő. Űrt—Tápiósáp. Pilis II—Pánd. Tá- p i ó s zele—Péteri. T á Diós á g —N y é r- egyháza. A kezdések időpontja 14 óra. HßTFÖTÖL VECSÉSEN látsszák a Bruno Apitz híres regényé­ből készült „Farkasok közt, védtelen” című filmet. Képünk eb­ből ábrázol esry jelenetet. Világok sorsát tárgyalják meg, s döntik el zöld, sőt újab­ban fehér asztalók mellett. A gyömrői pártszékház vörös plüs­sel bevont omlis asztala körül nem a világ dolgait hányják- vetik, csupán a községét. De azt mind sűrűbben, s talán azt is elmondhatjuk: mind eredményesebben. Érdekes és érdemes viták folytak a közelmúltban e körül az asztal körül — többek között — a községfejlesztés, az oktatás-népművelés helyi gond­jairól. „Izgalmasnak” ígérkeznek a közeljövő vitatémái is: a falumúzeum újjászervezése; a község vízgondjai, stb. Sók em­bert érintő, foglalkoztató voltuk miatt helyesnek véljük hír­adással élni ezekről a vitákról, beszélgetésekről. Legutóbb a község egészségügyi és szociálpolitikai gond­jairól folyt háromórás, tartalmas beszélgetés a vörös asztal körül. Ebben a pártvezetőség tagjain kívül részt vett dr. Ba­logh Sándor körzeti orvos; Karsai Józsefné a bölcsőde veze­tője; dr. Killner Györgyné. a Vöröskereszt-szervezet titkára; dr. Páka Pál állatorvos; dr. Szekeres Sándor körzeti orvos; Szilháti Dóra gyermekvédelmi felügyelő, Szrága József veze­tő gyógyszerész, Takács Józsefné szociálisotthon vezető, dr. Trebits Rudolf rendelőintézeti igazgató főorvos, dr. Túri Mária 1körzeti orvos és Varjú Lenke védőnő. hozó tulajdonságunk! Nem kiabálják kórusban már a gyerekek, hogy: „kémény­seprőt látok, szerencsét ta­lálok. Az emberek is vala­hogy reálisabb szemmel néz­nek már bennünket. Tudják, hogy észrevesszük a tűzren­dészen szabálytalanságokat — kevesebb is a kémény- meg a szobatűz! — és ahol mi megjelenünk, ott kormos lesz a tűzhely meg a kályha környéke.., Kiss Sándor

Next

/
Thumbnails
Contents