Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-24 / 275. szám

AZ MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA VILÁG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! ÄRA 80 FILLÉR 1963. NOVEMBER 24, VASÁRNAP PEST MEGYEI Vn. ÉVFOLYAM, 275. SZÁM KÖZÖS NYILATKOZAT a Lengyel Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Magyar Népköztársaságban tett látogatásáról A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságá­nak és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormánynak a meghívására 1963. november 18-tól 22-ig baráti látogatást •tett a Magyar Népköztársaságban a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársa­ság kormányának küldöttsége, Wladyslaw Gomulkának, a ( Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottsága első tit­kárának és Jozef Cyrankiewicznek, a Lengyel Egyesült Mun­káspárt Központi Bizottsága- Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének vezetésével. A Magyar Népköztársaságban tett látogatás során a kül­döttség megtekintett néhány ipari és mezőgazdasági üzemet és megismerkedett a magyar népnek a szocialista iparban, a mezőgazdaságban, a kultúra és oktatásügyben, valamint ez életszínvonal emelésében elért jelentős vívmányaival. A forró fogadtatás, amelyben a magyar nép a küldöttsé­get részesítette, a munkásosztály, a dolgozó parasztság és az értelmiség képviselőivel történt találkozások ismét meggyő­zően bizonyították, hogy a Magyar Népköztársaságot és a Lengyel Népköztársaságot a testvéri barátság erős és tartós szálai fűzik egybe. A látogatás folyamán megbeszélésekre került sor a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának és a Magyar Népköztársaság kormányának képviselői, illetve a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége között. A két fél képviselőinek megbeszélései a szoros barátság és a. testvéri egyetértés szellemében folytak le, s minden megbeszélt kérdésben nézeteik teljes azonosságát mutatták. Mindkét fél megállapította, hogy a Magyar Népköztár­saság és a Lengyel Népköztársaság kapcsolatai a proletár internacionaliamus, a kölcsönös megbecsülés, a baráti támo­gatás és a kölcsönös segítségnyújtás elvein nyugszanak, s eredményesen szolgálják mindkét ország érdekeit. A kapcso­latok, különösen az utóbbi években — a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958-ban és 196U-ban aláírt közös nyilatkozataiban foglalt határozatok alapján — kiszélesedtek és elmélyültek. * * * A tárgyaló felek a megbeszélések során hangsúlyozták, hogy’ továbbra is teljes erővel támogatják a Kölcsönös Gaz­dasági Segítség Tanácsának keretei közötti együttműködés szélesítését, formáinak és módszereinek állandó fejlesztését, a nemzetközi szocialista munkamegosztás alapján. Kijelen­tik, hogy a magyar—lengyel gazdasági együttműködést a két ország és valamennyi szocialista ország érdekeivel összhang­ban tovább kívánják bővíteni. Mindkét fél pozitiven értékeli a magyar—lengyel állan­dó gazdasági együttműködési bizottság tevékenységét, amely a két ország párt- és kormányküldöttségeinek 1958. évi májusi közös nyilatkozata alapján alakult. A gazdasági, a tudományos- és műszaki együttműködés eredményei hozzájárultak mindkét ország népgazdaságának további fejlődéséhez, valamint a szocialista országok közötti együttműködés kibővítéséhez. — A két ország közötti árucsereforgalom lényegesen növekedett. A hosszúlejáratú egyezményben eredetileg elő­irányzott szinthez viszonyítva 1961-ben 23 százalékkal, 1962- ben pedig 37 százaléklzal növekedett a forgalom. 1963-ban az áruforgalom mintegy 55 százalékos növekedést ér el, a hosszúlejáratú egyezményben erre az évre előirányzott szint­hez viszonyítva, ami közel 2.5-szeres növekedés 1958-hoz képest. Az árucsereforgalom növekedésével egyidejűleg je­lentősen megváltozott a külkereskedelem struktúrája is, amit mindenekelőtt a gépek és berendezések kölcsönös szállítá­sának emelkedése jellemez. — A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának ajánlásai értelmében a két ország tervező szervei az utóbbi időben megbeszéléseket folytattak a távlati tervek összehangolásá­ról. — Eredményesen működik a szén-meddőhányók feldol­gozására alakult magyar—lengyel vállalat, a HALDEX, amely mindkét ország részére hasznos tevékenységet fejt ki. — A műszaki-tudományos együttműködés keretében fej­lődik a közvetlen kapcsolat üzemek, tervezőirodák és ku­tatóintézetek között. — Mindkét fél megállapítja, hogy jelentősen növelhető a külkereskedelmi forgalom. Ez — a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa alapelveinek és határozatainak megfele­lően — a két ország gazdasági adottságainak fokozott figye­lembevételével. a termelési tervek, a termelési tevékenység és a beruházások fokozott összehangolása, a szakosítás és a kooperáció kiszélesítésének útján érhető el. — A termelőerők további gyors fejlesztése, a munka­termelékenység növelése és az önköltség csökentése érdeké­ben a felek elhatározták, hogy a magyar—lengyel állandó gazdasági együttműködési bizottság konkrét javaslatokat dol­goz ki a termelés szakosítására és a termelési együttműködés elmélyítésére. A következő időszakban különösen a gép­járműiparban (autóbusz-, és tehergépkocsi-gyártás), a vagon- és mozdonygyártásban (Diesel-mozdonyok, vasúti személyko­csik, tehervagonok, valamint motorkocsik), a híradástechni­kában, a traktorgyártásban, a mezőgazdasági gépiparban, a finommechanikai iparban kell kiszélesíteni a gazdasági együttműködést. — Mindkét fél célszerűnek tarfia a szorosabb együtt­működés kialakítását a vaskohászatban és helyesli közös szerv létrehozását a vaskohászati termelés összehangolására, az érdekelt országok részvételével. — Figyelembe véve a vegyipar tervbe vett intenzív fei- leszféeét. elhatároz! ók. hosv a két ország illetékes szervei konkrét programot dolgoznak ki a kölcsönös vegyipari szál­lítások növelésére, a termelési és beruházási tervek össze­hangolására, valamint a szakosítás elmélyítésére. A két fél megbízta a két ország külkereskedelmi minisz­tériumát, hogy tegye meg a szükséges intézkedéseket az árucsere-forgalom további növelésére 1964-ben és 1965-ben. — A két fél elhatározta, hogy tervező szerveik 1964 első félévében megbeszéléseket tartanak a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa által hozott határozatok értelmében az 1966—1970. évi gazdasági tervek összehangolására. A tárgya­lások alkalmával a beruházások összehangolása révén tö­rekedjenek a szabad termelési kapacitások kihasználására és a gazdaságilag indokolatlan, párhuzamos kapacitások ki­alakításának elkerülésére. — Célszerűnek tartják a tudományos és műszaki együtt­működés bővítését, többek között a híradástechnikában és a félvezetők gyártásában közös tudományos kutatási és konst­ruktőri munka megszervezését. * * * A megbeszélések során a két fél megállapította, hogy: országaik között még további kedvező lehetőségek vannak a tudományos, műszaki és kulturális kapcsolatok fejleszté­sére. Megállapodtak, hogy megfelelő lépéseket tesznek a turistaforgalom további megkönnyítésére. A nemzetközi helyzettel kapcsolatban mindkét fél hang­súlyozza, hogy a mai idők legfontosabb kérdése a világbéke fenntartásáért vívott harc és az emberek millióinak pusztu­lásával fenyegető nukleáris háború kirobbantásának meg­akadályozása. Ez elősegíti a szocializmust építő országok to­vábbi, kedvező fejlődését. Kedvez a tőkés országokban a szocializmusért és a haladásért küzdő erők harcának, jelen­tősen előmozdítja a gyarmati és félgyarmati népek nemzeti felszabadító harcának sitová»... ■ ­....•­A nukleáris Világkonfliktus elkerülésének reális lehető­ségét biztosítja a Szovjetunió és a többi szocialista ország békepolitikája, állandóan növekvő gazdasági és katonai ereje, a szocialista tábor egysége és összeforrottsága, a munkás- osztály s a béke és a haladás összes erőinek aktív harca a tőkés országokban, valamint a nemrég felszabadult országok cselekvő fellépése a háborús erők ellen vívott küzdelemben. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság a többi szocialista országgal együtt következetesen alkalmazza külpolitikájában a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének lenini elvét. A tárgyalásokon mindkét fél megállapította, hogy a moszkvai részleges atomcsend-egyezmény hozzájárul a nem­zetközi feszültség enyhítéséhez és kedvező feltételeket te­remthet a felgyülemlett egyéb nemzetközi problémák meg­oldásához. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság teljes mértékben támogatja a varsói szerződés államai és a NATO-áUamok között kötendő megnemtámadási egyez­ményre és a két német állam területén létesítendő ellenőrző állomásokra vonatkozó szovjet javaslatokat, kapcsolatban a fegyverkezés korlátozásához vezető egyéb lépésekkel és más intézkedésekkel, amelyek megvalósítása, különösen Európá­ban, hozzájárulna a feszültség enyhüléséhez s megkönnyítené az előrehaladást az általános és teljes leszerelésről folytatott tárgyalásokon. A közép-európai atomfegyvermentes és korlátozott fegy­verzetű övezet létesítésére vonatkozó lengyel tervezet meg­valósítása, amely az egész világon széles körű támogatásra és megértésre talál, ugyancsak fontos lépést jelentene előre, az európai biztonság megszilárdításának útján. A Szovjetuniónak, a Lengyel Népköztársaságnak, a Ma­gyar Népköztársaságnak és a többi szocialista országnak az imperializmus háborús erői ellen, a tartós béke biztosítá­sáért, a különböző politikai rendszerű államok békés egymás mellett éléséért évek óta folytatott lankadatlan küzdelme a dolgozó tömegek széles körű támogatását élvezi az egész világon. A szocialista országok javaslatai megértésre találnak számos el nem kötelezett ország kormányánál is. Az a meg­győződés, hogy valamennyi vitás kérdést békés eszközökkel, nem fegyverek segítségével, hanem tárgyalások útján kell rendezni, mindinkább utat tör a kapitalista országok egyre szélesebb társadalmi rétegeinek, valamint a nyugati államok uralkodó körei egy részének gondolkodásában is. Mindazonáltal a nemzetközi események alakulása azt mutatja, hogy az imperialista táboron belül továbbra is olyan befolyásos, hidegháborús erők tevékenykednek, amelyek folytatják a fegyverkezési verseny és a nemzetközi feszültség fenntartására irányuló erőfeszítéseiket. Ezeknek az erőknek a befolyására a nyugati hatalmak nem járulnak hozzá a szocialista országok által előterjesztett konstruktív javaslatok megvalósításához. Az Egyesült Álla­mok, ellentétben a moszkvai egyezmény szellemével, maka­csul olyan intézkedések foganatosítására törekszik, ámelyek fokozzák a feszültséget és növelik a háborús veszélyt. Ezek köze tartozik mindenekelőtt az ún. sokoldalú NATO atom- ütőéi ö létrehozásának terve. Ez azt jelentené, hogy atom­fegyverhez jutnának az Atlanti Szövetség azon európai tag­államai, amelyek még nem rendelkeznek atomfegyverrel és ezen belül elsősorban a Bundeswehr neohitlerista vezérkari tisztjei. Mindkét fél határozottan ellenzi, hogy a nyugat­német reransisták bármilyen formában is atomfegyverhez jussanak, mert ez nagy veszélyt jelentene Európa békéjére. A két fél megállapítja, hogy a Német Szövetségi Köz­társaság kormánya továbbra is ellenszegül azoknak a törek­véseknek, amelyek a feszültség enyhítésére irányulnak és makacsul elutasítja a német kérdés békés rendezését. A Magyar Népköztársaság és a Lengyel Népköztársaság­nak a többi szocialista országgal együtt az a véleménye, hogy (Folytatás a 3. oldalon.) Megdöbbenés, felháborodás világszerte A Fehér Házban felravatalozták Kennedy holttestét Kennedy elnök holttestét helyi idő szerint szombaton hajnali 4.30 órakor a haditen­gerészet egyik Washington melletti kórházából átszállí­tották a Fehér Házba, ahol ünnepélyesen felravatahozták. Az elnöki koporsót szállító mentőautóban foglalt Ihelyet a meggyilkolt elnök özvegye, valamint Robert Kesnnedy igazságügyminiszter, az elnök fivére. A korai időpont elle­nére többszáz ember várako­zott a Fehér Ház előtt, hogy szemtanúja legyen Kennedy utolsó hazatérésének a Fehér Házba. McNamara hadügyminiszter rendeletére az Egyesült Álla­mok valamennyi katonai tá­maszpontján szombaton napkeltétől napnyugtáig félóránként egy ágyúlövést adnak le, megemlékezésül az elhunyt elnökre. Rockefeller, New York-i kor­mányzó elrendelte, hogy New York államban a középülete­ken 30 napon keresztül fél- árbócon lengjen a nemzeti zászló a gyász jeléül. Dallasi jelentések szerint a Kennedy elleni merényletkor megsebesült Connally texasi kormányzón sürgős műtétet hajtottak végre, mellkasából eltávolították a golyót. A kormányzó állapota ja­vul. Egyébként a véletle­nen múlott, hogy Connally maga is nem kapott halá­los sebet. A gyilkos ugyanis három lö­vést adott le az elnöki gép­kocsira, de a harmadik lövés, amely a kormányzót találta, valamivel később dördült ek Közben Connally a sérült el­nökhöz hajolt, s eközben érte a lövés. A dallasi rendőrség, ame­lyet Kennedy meggyilkolása körülményeinek kivizsgálá­sában az FBI és a titkos szol­gálat is támogat, meg van győződve arról, hogy kezében van Ken­nedy gyilkosa, a 24 éves Lee Harvey Oswald. Will Fritz rendőrszázados, a dallasi nyomozóhivatal veze­tője kijelentette, hogy Oswald semmit sem vallott be, sem­mit sem írt alá és tagadta, hogy része lett volna az elnök meggyilkolásában. A százados hozzátette, az bebizonyoso­dott, hogy Oswald ölte meg a merénylet színhelyének kö­zelében az egyik rendőrt, de az nem. hogy ő lenne az elnök gyilkosa. Osivaldot egyébként a merénylet színhelyétől négy kilométerre, egy filmszínház közelében tartóztatták le. Johnson: Felmérhetetlen veszteség Szombaton," s hajnali órák- • ban Washingtonba érkezett i Lyndon Johnson, az Amerikai j Egyesült Államok új elnöke, aki útban Washington felé a repülőgépen tette le a hivatali esküt. Ugyanaz a repülőgép szállította Kennedy holttestét. Johnson a főváros mellett fekvő Andrews légitámaszpont repülőterén rövid rádióbeszé­det intézett az amerikai nép­hez. — Felmérhetetlen veszteség ért bennünket — mondotta — majd rámutatott, hogy a világ i'oszlcfZRT’ Kennedy asszony és családja fájdalmában. Befője- | zésül az amerikai nép segít­ségét kérte munkájához. Johnson a légitámasztpont- ról a Fehér Házba hajtatott, s azonnal tárgyalásra ült össze McGeorge Bundyval, az elnök különleges- tanácsadójával, McNamara hadügyminiszter­rel, valamint a repuklikánus és a demokrata párt parla­menti csoportjának vezetőivel. Mindkét párt képviselői tá­mogatásukról biztosították az új elnököt. N. Sz. Hruscsov részvéttóvirota Kennedy özvegyéhez Jacqueline Kennedy asszonynak, Washington Fehér Ház Mély fájdalommal értesültem férjének. John F. Kennedv- nek, az Egyesült Államok elnökének tragikus haláláról Mindenki, aki ismeri őt, nagy megbecsülést érzett iránta. A vele történt találkozók örökké emlékezetesek maradnak számomra. Fogadja legőszintébb részvétemet és szívből jövő együtt­érzésemet mély gyászában. N. Hruscsov 1963. november 23. N. Sz. Hruscsov részvéttávirata Lyndon B. Johnsonhoz A távirat teljes szövege a TASZSZ hírügynökség jelentése alapján a következő: Lyndon B. Johnson úrnak, Az Egyesült Államok elnökének Washington Fehér Ház Mély fájdalommal értesültünk John Fitzgerald Kennedy- nek, a kiváló államférfinek, az Egyesült Államok elnökének haláláról. J. F. Kennedy halála súlyos csapás minden emberre, akinek kedves a béke és a szovjet—amerikai együttműködés. Az Egyesült Államok elnökének kegyetlen meggyilkolása, akkor amikor a békeszerető népek erőfeszítéseinek eredménye­ként megjelentek a nemzetközi feszültség enyhülésének jelei és kitárultak a szovjet—amerikai kapcsolatok javításának táv­latai, felháborodást vált ki a szovjet emberekből a szörnyű bűntett elkövetőivel szemben. Találkozásaink alapján úgy őrzöm meg emlékezetemben Kennedy elnököt, aki reálisan értékelte a helyzetet és arra törekedett, hogy a tárgyalások segítségével lelje meg a világot jelenleg megosztó nemzetközi problémák megoldásának útját. A szovjet kormány és a szovjet nép osztozik az amerikai nép fájdalmában a nagy veszteség miatt és kifejezi azt a re­ményét, hogy a vitás kérdések megoldásának keresése, amely­hez John F. Kennedy nem csekély mértékben járult hozzá, to­vább folytatódik, a béke és az egész emberiség boldogulásának érdekében. Fogadja elnök úr személyes részvétnyílvánításomat. N. Hruscsov a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke (Folytatás a 3. oldalon.)

Next

/
Thumbnails
Contents