Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)
1963-11-23 / 274. szám
1963. NOVEMBER 23, SZOMBAT 3 Magyar-lengyct barátsági nagygyűlés a Sportcsarnokban (Folytatói; a 2. oldalról) lat tapasztalatait Lengyelországban a meddőhányók hasznosítására és lehetőségeket látunk a vállalat további előnyös tevékenységére. — Megállapodtunk a további együttműködés irányelveiben a vegyipari termelés, a vegyipari beruházások és a vegy i-termék -szál 1 í - tások viszonylatában is. különös tekintettel a gyógyszeripari termékekre, valamint egész sor részleges és | komplex vegyipari berende- j zés exportjára Lengyelország- í ból. — Tovább fejlesztjük a kölcsönös át menő forgalmi és szállítmányozási szolgáltatáso- j kát, egyebek között a tenge- ren túli országokba irányuló { magyar export lengyelországi átmenő forgalmát. — A termelés és beruházás j terén folytatott szakosítás és j kooperáció ugyanakkor meg- ! követeli majd nemcsak a tár- , cák, trösztök és vállalatok, I hanem a tudományos kutató intézetek és tervező irodák í szorosabb együttműködését is. — Ezenfelül a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának javaslata értelmében elhatároztuk. hogy a két ország tervező szervei konzultációkat tartanak az 1966 TO. évre vonatkozó gazdasági tervek ösz- szehangol ásóra. — Nem kételkedünk abban, hogy Lengyelország és Magyarország további, egyre mélyülő gazdasági, kereskedelmi és idegenforgalmi együttműködésének most megalapított alapelvei és irányelvei kedvező hatással lesznek mindkét ország gazdasági és műszaki fejlődésére és még szorosabbá fűzik az államainkat és népeinket összekötő testvéri barátság szálait. — A Lengyel Népköztársaság és a Magyar Népköz- társaság baráti együttműködése nemcsak országaink közvetlen érdiekeit szolgálja, hanem szilárd tényezője a szocialista tábor egységének, összeköt bennünket abban a közös harcban, amelyet valamennyi szocialista állam folytat a világháború elhárításáért, a tartós békéért és a népek szabadságáért. — Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek, amely a Szovjetunió véderejére támaszkodva biztosítja államainak biztonságát és függetlenségét. Tántoríthatatlan. közös törekvésünk a békés egymás mellett élés elveinek alkalmazása, a tőkés államok viszonylatában. Támogatunk minden olyan kezdeményezést, amely tért hódít a békés együttműködés számára és elősegíti a kétoldalúan előnyös kereskedelmi kapcsolatok kialakítását a kapitalista országokkal. kampány, a brutális gazdasági elnyomás és különböző di- verzáns akciók alkalmazása, mint a dél-vietnami intervenció, ahol a nemrég megrendezett államcsíny kizárólag a szereposztás megváltoztatását jelentette ugyannak a ikorhadt bábrendszernek a keretein belül, vagy végül a legutóbbi hidegháborús lépések a szocialista országok diplomatáival szemben, a mozgáskorlátozásra vonatkozó intézkedések az Egyesült Államokban. Ez utóbbi, teljesen indokolatlan korlátozó intézkedés elsősorban Lengyelország ellen irányul, ahol eddig az amerikai diplomaták teljes mozgási szabadságot élveztek. — Amint látjuk, az imperialista államok táborában még mindig jelentős befolyást gyakorolnak a kormánypolitikára azok az agressziós erők, amelyek nem akarnak lemondani a zsarolás, a fenyegetés és a hidegháború reménytelen i és veszélyes módszereiről. .1 marxi—lenini párták egysegének fontossága A iionr/cí közi kcrdésckrl tárgyalások ntján kell megoldani — Elismeréssel és bizako- | dóssal üdvözöltük a levegő- ! ben. a világűrben és a víz alatt folytatott atomkísérletek betiltása tárgyában kötött moszkvai egyezményt, mint további olyan megállapodások í ígéretét, amelynek véget vetnek a hidegháborúnak és a I fegyverkezési hajszának és elvezetnek a vitás nemzetközi j kérdések békés tárgyalások út- j ján történő megoldásához. — A gyakorlatban azonban az Egyesült Államok és NA- \ TO-szövetségesei nem mutat- j nak készséget a feszültség eny- \ hűtését elősegítő további lé- ; pések megtételére. A Szovjet- unió békés kezdeményezése az Atlanti Szövetséghez tartozó1 államok és a Varsói Szerződés tagállamai közötti megnemtámadási egyezmény megkötésére nem került tényleges elfogadásra az USA és Nagy-Britannla részéről, annak ellenére, hogy ez a terv támogatásra talált a közvéleményben és részben a nyugati kormánykörökben is. Az Egyesült Államok elutasította azt a javaslatot is. hogy az idegen fegyveres erők létszámának csökkentésével és a fegyverkezés korlátozásával kapcsolatban ellenőrző állomásokat kell létesíteni mindkét német állam területén, Európának e nyugtalan, feszültséggel telített területein. Ugyanilyen negatív módon reagálnak a nyugati államok arra a lengyel javaslatra is, amely még mindig annyira időszerű a széles körű világközvélemény szemében. — az atomfegyvermentes középeurópai övezet létesítése tárgyában. Állandó nyugati obs- trukcióba ütközik a német kérdés szabályozására, a Nyu- gat-Berlinre és a békeszerződésre vonatkozó minden konkrét javaslat is. — Ugyanakkor minden békére vágyó emberben, de különösen a lengyel népben feltétlenül nyugtalanságot keltenek az olyan intézkedések, mint a sokoldalú NATO-atomhaderő megalakításának erőszakolása az USA és az NSZK kormánya részéről, amelynek lényege ellentétben van a moszkvai egyezmény szellemével, mivel, ki akarja tei-- jeszteni az atomfegyver birtoklását újabb államokra, nevezetesen a nyugatnétnet Bundeswehr számára akar juttatni rakétafegyvert, — Amikor azt akarják elhitetni a közvéleménnyel, hogy az ún. sokoldalú NATO atomütőerő létesítésének az a célja, hogy az . NSZK ne jusson önálló atomfegyverhez, ez vagy naiv illúzió, vagy pedig tudatos csalás. Ez éppen olyan, mintha Belzebubbal akarnánk kiűzetni az ördögöt. Ennek a politikának az a következménye, hogy a nyugatnémet militaristák agressziós és re- vansista törekvései új erőre kapnak, hiszen már ma is nyíltan hirdetik, hogy a feszültség enyhítése ,;tVses fecsegés” és, hogy a feszültség enyhítésének előfeltétele >ra status quo” megváltoztatása, vagyis a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése a Német Szövetségi Köztársaság által, valamint a náci Németország bukása következtében kiaiajkult határok revíziója. — Ma még senki sem tudja megmondani, hogy meddig marad meg. Németországban a „status quo” a két német állam, az NDK és az NSZK fennállásának alakjában. Kétségtelen, hogy ez nem fog örökké tartani, sem ötven, vagy száz esztendeig, mint ahogyan azt egykor Dulles amerikai külügyminiszter mondotta. Annak a ténynek ismeretében azonban, hogy ez a két német állam már régóta politikai és történelmi valóság, egyetlen józan politikus sem tagadhatja, hogy ennek az állapotnak békés. megváltoztatása csak az említett két állam sokoldalú együttműködése és közeledése hosszú folyamata révén lehetséges. Az NDK ezzel kapcsolatban már nem egy konkrét javaslattal fordult az NSZK- hoz. Nagyon is átlátszó, hogy a bonni kormány miért utasítja el az NDK kormányának azt a javaslatát, hogy békés úton fokozatosan jussanak el Németország egyesítéséhez t mivel Bonn az erőszak útján törekszik a „status quo” megváltoztatására. Ezért aztán hallani sem akar a feszültség enyhítéséről, ezért igyekszik olyan makacsul az atomfegyver birtoklására. Ez a politika békét veszélyeztető következményeket rejt magában. A pusztító nukleáris rakétafegyver korszakáiban nem lehet vitás nemzetközi kérdéseket az erő helyzetéből megoldani. A tárgyalóasztal mellett a Kelet és Nyugat között | fennálló feszültség enyhítésével kell törekedni a kérdések megoldására. — Nem egyeztethetők össze a feszültség enyhítésére törekvő politikával az olyan intézkedések sem, mint a szűnni nem akcuró Kuba-ellenes — Annál nagyobb fontossá- I ga van ebben a helyzetben a I nemzetközi feszültség hatáso- , sabb enyhítéséért és a békés j egymás mellett élésért folyta- j tott eredményes harcnak, va- I lamennyi szocialista ország, valamennyi antiimperialista és békes7.erető tényező közös erőfeszítésének. az imperializmusellenes egységfrontnak és a szocialista világ közösen ösz- szehangolt külpolitikájának. — A testvérpártjaink töretlenül a népek szocialista közössége egységének alapján állnak, a nemzetközi kommunista mozgalom 1957. és 1960. évi értekezletein egyhangúlag hozott határozatok ért elmében. A marxi—lenini pártok egysége, a szocialista államoknak az egymás szuve- rénitásának és függetlenségének tiszteletbentartásán, de ugyanakkor a nemzetközi szolidaritáson alapuló egysége nagymértékben meghatározza az erőviszonyok alakulását a két világrendszer, a szocialista tábor és az imperialista tábor között. — Valamennyi objektív tényező a szocialista rendszer javát szolgálja a kapitalista rendszerrel szemben. A szocialista tervgazdaság és a gazdasági fejlődés gyors üteme, a rakéta- és atomfegyver terén kialakult szovjet fölényre támaszkodó véderő,- az új tudományos és műszaki káderek kiképzésében élért. elsőbbség mind olyan tényezőik, amelyek következtében egvre inkább az új társadalmi rendszer javára fog billen™ a mérleg serpenyője. A tőkés világ megoldhatatlan ellentmondásokkal küszködik, olyan ellentmondásokkal, a mely ele belülről bontják meg j a tőkés országok társadalmát: ; a munkásosztály vezetésével egyre erősödik a harc a monopoltőke uralma ellen. Erősítik ezt a harcot az imperialista államok sorain belül mutatkozó ellentmondások és az egyre feszültebb ellentétek, amelyek az imperialista hatalmak, valamint a gazdaságilag gyengén fejlett és gyarmati sorban levő országok óriási többsége között éleződnek ki. Ezek az országok a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, az éhezésből és a nyomorból való felemelkedésért harcolnák. — Ennek az an tagon izmusnak a jelentőségét, beszédesen illusztrálják az ENSZ által legutóbb közzétett adatok. Amíg a fejletlen országokban 13 esztendő alatt 1948-tól 1961-íg alig száz dollárról 135 dől Iára n övekedett az egy főre jutó jövedelem, addig a fejlett ipari országokban ugyanezen idő alatt 1040 dollárról 1480 dollárra Az imperializmus, a gyarmatok és a függő helyzetben levő országok kiaknázásából, valamint saját munkásosztályuk és parasztságuk kizsákmányolásából évszázadokon á.t felhalmozódott minden gazdagságával tehetetlenül áll az éhező emberek százmillióinak a szabadság és az emberi méltóság iránti feltartóztathatatlan törekvésével szemben. Ezek az embermilliók maguk ] akarják élvezni hazájuk kincseit, saját munkájuk gyümölcsét és a modern civilizáció vívmányait. Az a feladatuk, hogy mindazt, ami a régi tőkésrendszer gyógyíthatatlan betegségének tünete, helyes, előrelátó és harmonikus politikáival arra használjuk fel, hogy a magunk részére szerezzük meg a győzelmet a két rendszer történelmi ver- i sengéseben. — Korunk központi kérdése a háború és a béke kérdése, a kommunista mozgalomnak és a szocialista rendszernek legfőbb történelmi missziója pedig az, hogy az emberiséget megvédje az óriási néptömegek pusztulásával egyértelmű új világháborútól. — Egész politikánkban abból a megalapozott tételből indulunk ki, hogy a háború ma már nem a népek elkerülhetetlen végzete, gátat lehet neki vetni, el lehet érni, a teljes és általános leszerelést és biztosítani lehet a tartós világbékét. Ez pedig nemcsak lehetőség, hanem szükségszerűség, ha azt akarjuk, hogy az emberiség elkerülje a termonukleáris katasztrófát. A háború hordozója, a minden ország életét beárnyékoló veszély forrása, az imperializmus, az imperializmusnak a szocialista államok megsemmisítésére az elkerülhetetlen társadalmi átalakulás feltartóztatására, a népek szabadságmozgalmainak fegyveres erővel, az atomfenyegetéssel vagy akár az atomfegyver alkalmazásával történő elfojtására irányuló törekvései. A népek végső fokon nemcsak azért fogják a szocializmust választani. mert aránylag rövid időn belül be fogja bizonyítani gazdasági fölényét, mivel több anyagi és szellemi javat termel a társadalom minden egves tagja számára, hanem azért is, mert olyan erőt alakít ki. amely képes végleg véget vetni a háborúnak. Még ■hosszú út áll előttünk, amíg ez az igazság általános lesz és didalmaskodik. Pártjaink és Aláírták a magyar és lengyel párt- és kormányküldötisá közös nyilatkozatát, valamint a két ország gazdasági együttműködési bizottságának jegyzőkönyvét Pénteken az Országház Munkácsy-tertné- ben Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, a magyar, Wladyslaw Gomulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a I-engyel Népköztársaság kormányának elnöke, a lengyel párt- és kormányküldöttség vezetői közös nyilatkozatot írtak alá. Az ünnepélyes aláírásnál jelen volt magyar részről Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, Fehér Lajos, Fook Jenő. Kállai Gyula. Nemes Dezső és Szirmai István, a Magyar Szocialista. Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja. dr. Péter János külügyminiszter, dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke és a magyar párt- és kormányküldöttség tagjai és szakértői. lengyel részről Zénón Kliszko. a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a központi bizottság titkára. Stefan Jedrychowski, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács mellett működő állami tervhivatal elnöke, valamint a lengvel párt- és kormány- küldöttség többi tagja és szakértője. Ezt követően Apró Antal, a lengvel—magyar gazdasági együttműködési bizottság Stefan Jedrychowski. a bizottság lengyel tagozatának elnöke jegyzőkönyvet írt alá á lengyel—magyar gazdasági együttműködés soron levő feladatairól. Elutazott a lengyel párt- és kormányküldöttség Pénteken este elutazott Magyarországról a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának és a Lengyel Népköztársaság kormányának küldöttsége, amely a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány meghívására baráti látogatást, tett hazánkban. A küldöttséget Wladyslaw Go- mulka, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizptt- ságának első titkára és Józef Cyrankiewicz, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a minisztertanács elnöke vezette. A lengyel párt- és kormányküldöttséget ünnepélyesen búcsúztatták a Ferihegyi repülőtéren. A fővárosi üzemek, hivatalok, intézmények dolgozói közül mintegy nyolcezren gyűltek össze a repülőtér betonján a küldöttség búcsúztatására. Megjelent a búcsúztatásnál Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla. Fock Jenő. Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Nemes Dezső, Rónai Sándor. Somogyi Miklós. Szirmai Irtván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Ott volt az MSZMP Központi Bizottsága, az Elnöki Tanács és a kormány számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet sok más vezető személyisége. Jelen volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. A felsorakozott díszőrsés parancsnoka jelentést tett. majd felcsendült a magyar és a lengyel himnusz. Wladyslaw Gomulka és Józef Cyrankiewicz Kádár János társaságában ellépett a díszőrség előtt. Ezután Wladyslaw Gomulka és Kádár János búcsúbeszédet mondott. A lengyel párt- és kormány- küldöttség tagjai ezután búcsút vettek a megjelentektől. Úttörők virágcsokrokat nyújtottak át a küldöttség tagjainak. Kádár János, Kállai Gyula és Péter János külügyminiszter az II— 18-as külön- repülőgép feljárójáig kísérte a vendégeket, s szívélyes búcsút vett tőlük. A repülőgép néhány perc múlva a magasba emelkedett s elindult Lengyelország felé. (MTI) Magyar parlamenti küldöttség utazott Indiába és Indonéziába Pénteken Vass Istvánná. az országgyűlés elnökének vezetésével öttagú parlamenti delegáció utazott indiai és indonéziai látogatásra, dr. Zakir Husszeinnek, az indiai parlament felsőháza elnökének, H ukam Szinghnek, az indiai parlament alsóháza elnökének és Arudji Karta- winátának, az indonéz parlament elnökének meghívására. A delegáció tagjai: dr. Dabrónaki Gyula, az élelmezésügyi miniszter első helyettese, Bencsik István, a Debreceni Agrártudományi Egyetem rektora, dr. Petri Gábor, a Szegedi Orvos- tudományi Egyetem tanára, Nagy Miklós, a Váci Finom- pamutfönó- és Cérnázógyár j főmérnöke, országgyűlési képviselők. A delegáció búcsúztatására a Keleti pályaudvaron meg- I jelent Kiss Károly, a Ma- ! gyár Népköztársaság Elnöki Tanácsának titkára, Pólyák j János és Beresztóczy Miklós, | az országgyűlés a lel nőkéi, ! Böjti János külügyminiszterhelyettes. G. A. Gyenyiszov szovjet nagykövet, S. V. Patel indiai nagykövet, Sarino Mangunpranoto indonéz nagykövet és az említett nagykövetségek több diplomatája. Jelen volt ezenkívül a Külügyminisztérium több vezető munkatársa és számos közéleti személyiség. Elutazása előtt a magyar parlamenti küldöttséget S. V. Patel indiai nagykövet és Sarino Mangunpranoto indonéz nagykövet vacsorán látta vendégül. (MTI) Belgradba érkezett a román állami küldöttség Joszip Broz Titónak, a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság elnökének meghívására pénteken Jugoszláviába érkezett a Román Népköztársaság állami küldöttsége Gheorghe Gheorghiu-Dejnek, a Román Népköztársaság Államtanácsa elnökének vezetésével. A küldöttség november 22-től 30-ig tesz hivatalos látogatást. A belgrádi pályaudvaron Gheorghiu-Dejt és a román delegáció tagjait: Joszip Broz Tito jugoszláv köztársasági elnök, Petar Sztambolics. a szövetségi végrehajtó tanács elnöke. Edvard Kardelj, a szövetségi nemzetgyűlés elnöke, Ivan Gosnjak nemzetvédelmi miniszter, Kacsa Popovics külügyminiszter és más személyiségek fogadták. A pályaudvari fogadtatáson megjelentek a Belgrádban működő diplomáciai képviseletek vezetői. A különvonatból kiszálló román államfőt Tito elnök üdvözölte. Gheorghiu-Dej válasza után a román küldöttség és a fogadásukra megjelent jugoszláv személyiségek Tito elnök rezidenciájára hajtattak, kormányaink megtisztelő történelmi kötelessége, hogy országainkban mindent megtegyünk annak érdekében, hogy közelebb hozzuk e cél elérésének pillanatát, — Éljen és virágozzék a Magyar Népköztársaság! — Éljen a Magyar Szocialista Munkáspárt és annak Központi Bizottsága Kádár János vezetésével! — Éljen és erősödjék a lengyel—magyar barátság! — Éljen valamennyi szocialista állam egysége a békéért, a népek szabadságáért és a szocializmusért folytatott harcban! Wladyslaw Gomulka beszédét a nagygyűlés résztvevői hosszan tartó, viharos tapssal fogadták. Gáspár Sándor zárszavában arra kérte a lengyel párt- és komiányküldöttség vezetőit és tagjait, hogy visszatérve hazájukba, adják át Varsó dolgozóinak a budapesti dolgozók elvtársi üdvözletétbaráti jólüvánságait. A lelkes hangú barátsági nagygyűlés az Internacioná- léval ért véget.
