Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-22 / 273. szám

1963. NOVEMBER 22, FENTEK A mezei munkák végén Gondoskodnak a tagok további foglalkoztatásáról a toki Egyetértés Termelőszövetkezetben Tök községben már a végük­höz közelednek a mezei mun­kák, a termelőszövetkezet tag­jai derekas munkával igye­keznek mielőbb befejezni azo­kat- Míg néhány nappal ez­előtt a határban dolgozott jó­formán az egész tagság, ma már csak néhány ember szor­goskodik ott. Letöltők már a kukoricát is és ezzel az utolsó mezei termény is raktárba ke­rült. Már csak néhány taoldnyi kukorieaszár vágás és mélyszántás van hátra, amellyel, legkésőbb egy héten belül kívánnak végezni a szor­galmas szövetkezeti gazdák. A termelőszövetkezet köny­velője, Kozma Gábor vála­szol kérdéseinkre. Elmondja, hogy az idén ősszel a takar­mánygabonán kívül 475 hold kenyérgabonát vetettek el a tsz-ben. Valamennyi vetésük szépen zöldell, s mindenki di­cséri, aki csak látja. Minden reményük megvan ahhoz, hogy ha az időjárás nem lesz túl­ságosan zord a gabonára, ak­kor jó termést takarítanak be jövőre kalászosokból. Arra a kérdésünkre, hogy a betakarítás után mivel fog­lalkoznak majd a növényter­mesztési dolgozók, így vála­szol: az építkezésnél segítkez- nek. Szeretnék ugyanis még a fagyok beállta előtt befejezni a száz férőhe­lyes növcndékmarha-is- tálló építését. Ezen kívül a termelőszövetke­zet építőbrigádját bízta meg a Zsámbéki Földművesszövet­kezet a toki italbolt építésé­vel, s az építő kézre itt is nagy szükség van. E két jelentős építő vállalkozás sok tagnak 'nyújt folyamatos munkalehe­tőséget. Mivel a könyvelővel beszél­tünk, az ő munkakörébe vágó kérdéseket is feltettünk neki. Kíváncsiak voltunk arra, mi­ként alakul a tagság jövedel­me az idén? Kozma Gábor az­zal kezdte a választ, hogy a kenyérgabonatermás igen gyenge volt, s emiatt jelentős kiesés mutatkozik a tervezett jövedelemből. A többi ágazat­nál viszont lehetőség nyílott a kiesés pótlására, ezért igye­keztek is megfogni minden forintot. Ezt az igyekezetüket most már siker is koronázza. Jelenleg úgy néz ki a hely­zet, hogy a tervezett összjöve­delem meglesz, s nem fenye­geti veszély a tervezett része­sedést sem, amelynek hetven százalékát havi előlegként vették fel a ta­gok, harminc százalékát pedig év végén kapják kézhez. Befejezésül örömmel közölte a könyvelő, hogy két nap múl­va befejezik az őszibarackos telepítését is. A tsz ugyanis kilencven hold őszibarackost telepít az idén, hogy az állan­dó és biztos jövedelemforrást bővítse. A telepítéshez a Tö­rökbálinti Állami Gazdaságtól kaDták a szaDorítóanyagot, s bíznak abban, hogy nagyará­nyú lesz a megeredés. Ez a bizakodó hangulat jel­lemző az állattenyésztési bevé­telek növelésében és az állat­állomány fejlesztésében is. Még a nyár végén biztosítot­ták a főbb szálas és silótakar­mányokat, s most ősszel pedig az abrak zömét. így tehát jog­gal mondják a tsz tagjai, hogy „rendben van a szénánk”, mert nemcsak a jövedelmezőségben, meg a jövő év megalapozásá­ban, hanem a szó szoros értel­mében is igaz a mondás. (n. i.) Kémet ítéltek el | Jövendő baromfitenyésztők A Budapesti Katonai Bíró- ^ A péceli baromfi tenyésztési szakiskola helyén ez év őszén ö aita^'poiy'rás István pilis- \ fels°fokú technikumot létesítettek. Az ország egyetlen kétéves csabai lakos kémkedési ügyét. ^ bentlakásos iskolájában 52 érettségizett fiatalt és szakmun- A bírósági tárgyaláson bízó- ^ kast képeznek baromfitenyésztési szaktechnikussá. A fiatalokat nyitást nyert, hogy Polyvás szakmai képzésen kívül általános ismeretekre és idegen nyel­István a nyugatnémet hír- < ve^re tanítják. A tervek szerint rövidesen levelező tagozatot szerző szerv vészévé rendsze- í . ,, , .................................................... r éséin küldött katonai vo- I 15 létesítenek az idősebb szakemberek szamára, natkozású adatokat tartalma. \ zó, titkosírásos kémjelenté- j sekeit. A Budapesti Katonai í Bíróság Polyvás Istvánt kém- í kedés bűntettében mondotta \ ki bűnösnek, és ezért 13 j évi szabadságvesztésre, tel- \ jes vagyonelkobzásra ítélte, j valamint a közügyek gya- j korlásától tíz évre eltiltot­ta. Az ítélet nem jogerős. A vádlott enyhítésért felleb­bezett. (MTI) Hol iszúr tikomnak a ? Esti beszélgetés az iskolaigazgatóval Az Ipoly-parti kis község, Letkés, az esti órákban na­gyon csendes. Már csak vala­hol a folyó túlpartján — Szlo­vákiában zúg egy traktor, ta­lán most fordítja le az utolsó barázdát és a távolban vigyá- zóan ugatnak a kutyák. — Olyan megnyugtató ma­guknál ez a csend — kezdem a beszélgetést Pion Istvánnal, az általános iskola igazgatójá­val, de a kesergő mosoly az ajkán azt jelenti: nem ért velem egyet. Mindjárt mond­ja is: — Sajnos, hogy csend van. Mert nálunk ez nem az a jó, egészséges alkotó csend, ha­nem, hogy úgymondjam, kény­szercsend. Kissé értetlenül nézek rá, de ő nyomban tovább fűzi a szót: — A fiatalokra gondolok, akik hazatérnek a munkából — ki a városból, ki a földek­ről — s azután így esténként, nem tudnak együtt szórakozni, nincs hova menniök. Szavai nyomán feltárul en­nek a kis — alig több mint ezer lakosú — falunak egyik komoly gondja. — Ügy harninc—negyven fiatalról van szó — folytatja a tanító. A fele lány, fele fiú. Esténként szeretnének egy ki­csit összejönni, tv-t nézni, rá­dióból zenét hallgatni, köz­ben beszélgetni, esetleg tán­colni. Talán néha beülni egy cukászdába, vagy leülni sak­kozni. Nem nagy igények ezek, de sajnos semmire sincs lehetőség. Csütörtök reggel a Technika házában megkezdődött a Gépipari Tudományos Egye­sület által rendezett három­napos konferencia a fogas­kerekekről. A konferencián körülbelül 400 magyar és csaknem 60 külföldi — szov­jet, bolgár, lengyel, i-omán, német és svájci — szakember tárgyalja meg azokat a kér­déseket, amelyeknek megol­dása előfeltétele a mai ige­njüknek megfelelő fogaske­rekek gyártásának. Az utóbbi másfél évtized fejlődése ugyanis a teljesítmények és a fordulatszámok rohamos nö­vekedését hozta magával, ami fokozott köve1 élményeket tá­maszt a gépek egyik legfonto­sabb alkatrészével, a fogas­Űj gépek - hasznos újítások Automata benzinkút (Nemrégen megnyílt Zürich­ben az első automatizált ben­zinkút. Az autós bedob egy ötfrankost, az automata vi­szont kidob egy ötliteres ben­zinkannát, megtöltik a tan­kot és visszateszik az üres kannát. Erre az automatagép- bői kihull 2,50 frank, mint a kanna betétdíja. Érdekes, hogy a kannát már több alkalom­mal elvitték, bár forgalmi ára alig 2 frank. Új mezőgazdasági gépek Az Amerikai Egyesült Álla­mokban a napokban mutatták I be az újfajta salátaszedő gé- j pet. Óránként másfél kilomé-1 tér sebességgel halad végig a salátaültetvényen; egy futó­szalagon kinyúló szerkezet minden salátafejre nyomást gyakorol, és egy elektronikus készülék jelzi, hogy a saláta rugalmassága megfelelő-e? Ha igen, egy miniatűr nyaktiló óránként 4500 fejet vág le; öt­ször annyit, mint a leggyor- j sabb kezű’ munkás, aki nem is > tapogatja meg olyan nagysze- j rűen a'fejeket. Sok bajt okoz, hogy a bá- j lázó drót egy töredéke esetleg benn marad a szénában, ily módon megsebzi vagy éppen­séggel megöli a takarmányo­Iludák Lajos tanár az egyes takarmányok hasznosításáról tart előadást zott állatot. Erősen mágnese­zett drótot helyeznek el a ra­kodógép futószalagjára, amely jelzi, ha fémdarab kerül s közelébe, sőt ki is veti azt a szénából. ötletes találmány a legújabb diótörő, mely nevével ellentét­ben nem töri a diót, hanem robbantja. A készülék apró lyukat fúr a héjba, majd ace­tilén és oxigén gázkeverékei fúj bele, természetesen mini­mális mennyiségben. Ez szét­veti a héjat, de a dió magja sértetlen marad. Teljesítmény: 900 darab óránként. Ehető csomagolóanyag Végül a londoni csomagoló konferencia legújabb kiállítá­sának egyik érdekességéről: bemutatták az ehető csomago­lóanyagot. Ez a növényi anya­gokból készült hártya húsfélék csomagolására és borítására szolgái. Színtelen, íztelen, szagtalan, átereszti a vízgőzt és a levegőt, úgyhogy a bele csomagolt anyag tud „lélegez­ni”. A húst vagy húskészít­ményt vele együtt meg lehet főzni, sütni, hűteni, vagy egy­szerűen tartani és megenni. A hártya egyik érdekessége, hogy szabad levegőn a tartós­sága megkétszereződik, és majdnem 180 fokos hőmérsék- letkülönbözetet bír ki. Hogyan lehet csendet teremteni? A zajos városi utcák laká­saiban, laboratóriumokban és tervezőirodákban a csendet biztosítaná az a módszer, amelyet A. Bihovszkij szov­jet feltaláló javasol. A közönséges rádióvevő-ké­szülékhez egy kis „toldalé­kot” illesztenék, amely fel­fogja az összes alacsony frekvenciájú utcai zajokat és megfelelő frekvenciájú és erősségű elektromos jelekké alakítja át őket. A rádió reprodukálja ezeket a jeleket és ugyanolyan frekvenciájú hangokat kezd kibocsátani, de ellentétes fázisban. A rádió-hangtompító hang- j hullámai „ráfekszenek” az i utcáról érkező hanghullá­mokra, de úgy, hogy a „há­zi’’ hullámhegy egybeesik az „utcai” hullámvölggyel. A \ hullámok kölcsönösen el­fojtják egymást és beáll a csend. Bihovszkij berendezése csak­nem teljesen kiküszöböli a szobába behatoló utcai zajt, de nem fojtja el az em­beri beszédet, amelynek ma- gasabb a frekvenciája. Jegyzetelés a2 általános baromfitenyésztési órán. A képen: Szón ti gh Pál (MTI Foto — Bereth Ferenc felv.) — Fűtőtestet építenek — próbaképpen — a tro­libuszok kalauzüléseibe. Ha a kísérlet beválik, vala­mennyi trolit ilyen fűtő­testtel látnak el. Közel járnak a szintetikus inzulin előállításához A pittsburghi egyetem tu­dósai bejelentették, hogy első ízben sikerült az inzulinhoz erősen hasonló anyagot szin­tetikusan előállítani. A cukor­betegek kezeléséhez szükséges inzulint eddig állati hasnyál­mirigyből vonták ki. Ha sike­rül szintetikusan előállítani, ez óriási haladást jelentene: a gyártás jóval egyszerűbbé vál­na. a készítmény vegyileg tisz­ta állapotban állna rendelke­zésre és adagolása sokkal pon­tosabb lehetne. A pittsburghi kísérletek eredményeként előállított szin­tetikus anyag hatékonysága egyelőre csupán töredéke a természetes hasnyálmirigy- hormonnak. Mégis nagy ered­mény, hogy első ízben nem úgynevezett ..leépített” inzu­linból. hanem az inzulin-mole­kulákat alkotó „láncok” ele­meiből készítették. Eddig ez a legtökéletesebb protein. vagyis 1 ehér jeféleség. amit valaha szintetikusan készítettek. Érdekes, hogy a pekingi Arademica Sinica tudósai egv Sanghájban megjelent közle­mény szerint ugyanennek a problémának a megoldásán fá­radoznak. Feltehető, hogy a kí­nai eredmények „nyomában járnak” a Pittsburghban elért eredményeknek. Hindu sebészet időszámításunk előtt hatszáz körül A hindu sebészek már i. e. 600 és 1000 között olyan „mo­dern” eljárásokat alkalmaztak, mint a vérátömlesztés, a bőr­átültetés, stb. Sikerrel végez­tek fejműtéteket, halyogeltá- volítást, sérvműtéteket és csá­szármetszést. Mindezek a sebészi eljárá­sok szerepelnek a „Susruts Sámhira” nevű híres hindu or­vosi könyvben. A hindu mű elmondja, hogy egy király egyik alattvalója A KGST megbízásából új szerológiai eljárást dolgoznak ki a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola kutatói A burgonyában a legtöbb kárt a különböző vírusos meg­betegedések okozzák, amelyek kimutatatása eddig csak igen bonyolult kémiai folyamatok segítségével volt lehetséges. Sárvári István, a Keszthelyi Agrártudományi Főiskola tu­dományos munkatársa új módszert dolgozott ki, amely- lyel pár perc alatt kimutatha­tó a fertőzés. A különböző ví­rusokat nyulak vérébe oltotta, az állat ellenanyagot termelt, s ennek tiszta kivonatából ké­szített szérumot. Az ellenőrző szérum a burgonya szárából, leveléből kipréselt nedvvel l érintkezve jelzi a megbetege- * dést. Ha a vízszínű folyadék zavarossá válik, a növény fer­tőzött. Az új módszer híre el­jutott az ország határain túl­ra is. Az Agrártudományi Fő­iskola laboratóriuma több mint félmillió vizsgálathoz elegendő szérumot szállít jö­vőre a hazai és külföldi ku­tatóintézetek megrendelésére. A kiváló eredmények után a KGST a főiskola munkatársát bízta meg a pillangós takar­mányok vírusos megbetegedé­seinek szerológiai kimutatásá­val is. A kutatók megkezdték kísérleteiket. A burgonyához hasonló eljárással nyerik a pillangósok vírusait jelző szé­rumot. (MTI) életét a saját vérével mentette meg oly módon, hogy karjá­ból ezüst csövön keresztül vért ömlesztettek át a beteg testébe. Elmondja a könyv egyebek között azt is, hogy a sebészek egy hős harcos lábát amputálták, majd vasból mű­lábat készítettek neki. A hindu sebészeknek csodá­latosan fejlett műszereik vol­tak. A régi könyvek több mint 100 különféle sebészeti esz­közt és műszert ismertetnek. Megtudjuk a régi könyvekből azt is. hogy az anatómiát már akkoriban emberi holttestek boncolásával tanították, leg­alábbis egészen a buddhizmus elterjedésének koráig. Érdekes, hogy míg a régi hindu könyvek oly részletesen ismertetnek meg a sebészeti módszerekkel és eszközökkel, mélyen hallgatnak az indiai gyógyszerkészítményekről. A gyógyszerek összeállításának titkát féltékenyen őrizték a legkorábbi időktől kezdve. — KI mit gyűjt-ankétot rendez november 24-én az isaszegi Dózsa György Mű­velődési Otthon vezetősége; Az ankétem ismertetik a képzőművészeti alkotások, a régészeti emlékek, a könyv-, az érme-, a régi­pénz-, a levelezőlap- és a bélyeggyűjtés módszerét, s bemutatnak néhány magán­gyűjteményt. Közösségi életről nem is be­szélhetünk! A KISZ-nek van egy két­szer háromméteres- helyisége, ami csak arra alkalmas, hogy ott a szervezet adminisztratív teendőit elvégezzék. — A kis kultúrteremben most még a heti két mozielő­adást sem lehet megtartani, mert augusztus óta raktárnak használják. Igaz, ez csak át­meneti állapot, de sajnos az épületet nem lehet meleggé fű­teni. Emiatt azután télen amúgy sem jöhetnek össze a fiatalok. Cukrászda! Jó lenne, ha a földművesszövetkezet nyitna egyet. Nem fizetne rá a boltra — ahogy mondani szokás. — A tanács segítene, de saj­nos kevés a pénze. Csak a községfejlesztési alapból le­hetne valamit kezdem, de amíg összegyűlnek a forintok, bizony hosszá éveket kell még várni. Hál lájta, ezért csendes a falu este. No, de mi nem sürgetünk. Itt számítani le­het a fiatalokra, és mi teszünk is értük. Utolsó mondatából érezni az elhatározást. Pion Istvánt sze­retik is a faluban, bíznak ben­ne, s a fiatalok is számítanak rá. Mindig segít, ahol tud. Most talán nem gondoltak arra, hogy a környező nagyobb fal­vak ifjúsága is tudna nekik segíteni. Talán még a járás is! Ha felfigyelnek a letkési fiatalok nagy gondjára, bizo­nyosan azért, hogy ne legyen esténként ilyen csendes ez a határmenti kisközség. (r. gy.) kerékkel szemben is. A kon­ferencia célja a hazai és külföldi tapasztalatok össze­sítésével és egybevetésével megkeresni azokat a módsze­reket, amelyekkel az eddi­ginél könnyebb, zajtalanabb működésű. nyugodt járású, tökéletesen illeszkedő és hosz- szű élettartamú fogaskerekek állíthatók elő. A konferenciát dr. Varga József egyetemi tanár, a ren­dező egyesület elnöke nyi­totta meg, majd megkezdőd­tek a szakmai előadások. A három nap alatt részint ple­náris ülésekén, részint két sZekc'ó'-fln összesen hat ma­gyar és 19 külföldi előadás hangzik él. (MTI) Háromnapos tanácskozás a fogaskerekekről

Next

/
Thumbnails
Contents