Pest Megyei Hirlap, 1963. november (7. évfolyam, 256-280. szám)

1963-11-19 / 270. szám

1963. NOVEMBER 13 KEDD nfärr tiEcrr i Ülést tartott a megyei pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) zöldségteinmiesztésóben, a fő­város ellátásában, továbbá az exportban. Mindezeket figye­lembe vették az irányelvek el­készítésekor. Az 1963. évi zöldségter­melési eredményeket még nem összesítették, de a hozzávetőleges számítások szerint csupán a tanácsi szektorban mintegy 19 ezer vagon zöldséget ter­meltek. Jámbor elvtárs a végre­hajtó bizottság beszámolójá­ban részletesen kitért azokra a kérdésekre, amelyekről mind . az irányelvek kidolgo­zásakor, mind pedig a mindennapi életben sokat vi­tatkoznak a szakemberek. Az ilyen kérdésiek egyike: kell-e több zöldséget termelni, idő­szerű-e ilyen esztendő után beszélni, amikor a gazdasá­gok értékesítési problémák­kal küzdöttek. A helyes ál­láspont: igen, növelni kell a zöldségtermesztést. Az ország­nak több és jobb minőségű zöldségre van szüksége. A következő kérdés: milyen utat válasszanak a terme­lés növelésére? A területet növeljék-e, vagy a meglevő területeken biztosítsák a jobb termelési feltételeket? Eb­ben a kérdésiben is egyöntetű álláspont alakult ki : a meglevő területeken kell korszerűsíteni a ter­melést, s így biztosítani a több és jobb minőségű árut. A ' korszerű nagyüzemi zöldségtermeléssel szemben ma már az a .követelmény, hogy nagy mennyiségű árut adjon és az feleljen meg minőségileg mind a hazai, mind pedig a külföldi fo­gyasztók igényeinek. A karai zöldségtermő területet a jelen­legi 15—20 százalékról 25— 30 százalékra kell növelni. Ez­zel nagymértékben növelhető az üzem jövedelmezősége, az badNs fesi 'árához jutnak a fogyasztók és nem utolsó­sorban növekszik az export lehetősége is, A megyei párt-végrehajtó­bizottság beszámolója hang­súlyozza: a technikai felté­telek biztosításával egy idő­ben politikai, szakmai ne­velő- és szervező munkával kell elérni, hogy a mező- gazdasági üzemek úgy ter­meljék a zöldségféléket, hogy azok minél nagyobb há­nyada érje el az export kö­vetelményeit. Mind a terme­léshez, mind pedig az érté­kesítéshez kérte a felsőbb szervek támogatását. Az idén ugyanis az értékesítési nehéz­ségek sok esetiben megingat­ták a termelési biztonságot. Anélkül, hogy túltermelésről beszélhetnénk, meg kell mondani, hogy komoly ne­hézségek mutatkoztak az értékesítésnél. A valóság az, hogy a szokottnál valamivel jobb termés volt — amihez hozzájárult a kedvező időjá­rás is —, de legalább ilyen mértékben hozzájárult az a tény is, hogy a kertészeti termelésbe bevont területnek mintegy egyharmadán alap­vetően megváltoztak a ter­melés feltételei. Ezt azon­ban a jövőben is figyelembe kell venni. Ezzel számolni kell a termeltetőkneik, a ke­reskedelemnek, a szállítást irányító szerveknek és az élelmiszeriparnak egyaránt. Az idei év tapasztalatai azt igazolják, hogy a társ­intézmények nem készül­tek fel kellően a zöldség- termelés felvásárlására, szállítására. Igaz, az országban megnöve­kedett a szállítási igény, mégis az úgynevezett ..keresztbeszál­lítások” megszüntetésével eny­híteni lehet a nehézségeken. A továbbiakban ismertette a végrehajtó bizottság beszámo­lója, hogy a megyében is erő­feszítéseket kell tenni a friss 1 áru tárolására. 1964-ben leg- ! alább egy korszerű tárolót kell j építeni. A Nagykőrösi Kon- j zervgyár kapacitása ez évben 57 százalékkal volt magasabb, mint az elmúlt év hasonló idő­szakában, de ez csak enyhít a nehézségeken. Tovább kell növelni a feldolgozási és tar­tósítási lehetőségeket az álla­mi üzemekben és egyes ter­melőszövetkezetekben. A termelési biztonsághoz tartozik az is, hogy a fő növé­nyekre több éves szerződést kössenek a termelő üzemek­kel. A szövetkezeteknek is lé­pést kell tartamok a fejlődés­sel és gondoskodni a megfelelő osztályozásról, csomagolásról. A termelési biztonság nö­velésének fontos eleme, | hogy a tsz-tagokat és a dolgozókat közvetlenül is tegyék anyagilag érdekelt- j té a termelésben. A megyei párt-végrehajtó-! bizottság fontosnak tartja, j hogy minél több szakembert biztosítsanak a megyében a termelés irányítására. E kér­désben külön is hozott határo­zatot, továbbá a megyei ta­nács is külön Intézkedéseket dolgozott ki a szakemberek képzésére. E probléma meg­oldásában számít a megye az agrárjellegű fő- és középisko­lák jó indulaté támogatására is. A végrehajtó bizottság be­számolója kéri a felsőbb szer­veket, hogy az irányelvekben meghatározott technikai fel­szerelések megteremtéséhez nyújtsanak segítséget. A vég­rehajtó bizottság szóbeli be­számolója végül hangsúlyozza, az idei év tapasztalatai bi­zonyítják, ha a megyében eredményesen akarunk egy- egy feladatot megoldani, ak­kor azt a társadalom ügyévé kell tenni. Kérte a végrehajtó bizottság, a nőtanács és a KISZ hathatós segítségét is, A megvitatott és elfoga­dott irányelvek hangsú­lyozzak a zöldségtermelés nagy népgazdasági jelen­tőségét. A megyében az idén 33 600 holdon folyt zöldségtermelés, a termelőszövetkezetek zöld­ségterülete ebből 24 400 hold, vagyis a területnek 80 száza­léka. Az elmúlt évtizedekben a kedvező közgazdasági és természeti adottságok alapján kialakultak az egyes növények termelési körzetei. A zöldség- termelés fejlesztésében e ha­gyományokra kell a jövőben is támaszkodni. Hangsúlyozza a megyei pártbizottság, noha a mező- gazdasági üzemek megszerve­zése után a termelési viszo­nyok alapvetően megváltoztak, a termelési módszerek csak részben tartottak ezzel lépést. A zöldségtermelő területre ma is inkább az elaprózottság, a termesztett növények sokféle­sége jellemző. Ez természete­sen maga után vonja az ala­csony termésátlagokat, a ma­gas önköltséget. Hiba, hogy a zöldségtermelő üzemek a szük­séges szervesanyag-mennyi- ségnek csak a felét tudják biztosítani. Ennek következté­ben az átlagtermések is ala­csonyak. A termésátlagok in­gadozását nagymértékben be­folyásolja az időjárás. A me­gyében ugyanis kedvezőtlenül alakult az évi csapadékmeny- nyiség. A megye összes öntö­zött területe 21 0Ó0 hold. ebből 7600 holdon folyik zöldségter­melés. A meglevő öntöző­berendezéseket az idei száraz nyáron sem használták ki kel­lően. A mezőgazdaság átszervezé­se után jelentős lépések tör­téntek a termelés technikai megalapozására. A megyében 17 000 négyzetméter területű flx-hajtatóház és 52 600 négy­zetméter területű mobilház áll rendelkezésre. Ezen túlmenő­en 251 700 melegágy! ablak van. Ez a technikai felkészült­ség azonban megközelítően sem kielégítő. A megyei párt­bizottság irányelvei telhívják a figyelmet a meglevő üveg- felület kihasználására, továb­bá a korai szabadföldi ter­mesztési lehetőségek jobb ki­használására. Az irányelvek­ben szó van arról is, hogy még mindig megoldatlan a zöldségtermesztés gépesítése. Kevés az eszközhordozó trak­tor és a palán tázógép. A termelőszövetkezetek a zöldségtermesztési üzem­ágban széles körben al­kalmazzák a tsz-tagok anyagi érdekeltségét előse­gítő jövedelemrészesedési formákat. Átlagosan elterjedt a 40—60 százalékos munkadíjazás. Ez kedvezően hat a közös mun­kában való részvételre. Helyes azonban azokban a termelő- szövetkezetekben, ahol a ter­melés feltételei megváltoztak, a jövedelemelosztás alapját képező normákat is a megvál­tozott termelési feltételeiéhez igazítani. A zöldségtermesztés fej­lesztésében fő feladat a kor­szerű nagyüzemi zöldségter­mesztő üzemek kialakítása^ a korszerű termesztéstechno­lógián alapuló üzemek meg­szervezése, a termelés szín­vonalának jelentős emelése, a (hozamok növelése, az ön­költség csökkentése és a jövedelmezőség fokozása. En­nek érdekében szükségessé válik a hagyományos termesz­tés alapján a fő fajok ter­melési körzeteinek kialakí­tása. A megyei pártbizott­ság meghatározza: a megye egyes területein mely nö­vényféleségek termelésére kell a jövőben nagyobb gon­dot fordítani. Ugyancsak ki­mondja, hogy az összes ter­mésnek legalább 25—30 szá­zaléka korai primőráru és kései termés legyen. Ennek elérése érdekében biztosíta­ni kell a szükséges szapo­rítóházakat, palántanevelő ágyakat. A palántanevelés mellett az üvegfelületet elő- és utóhajtatással is haszno­sítani kell. A termálvize­ket, ipari energiát nagyobb mértékben ki kell használni palántanevelésre és hajta­tásra. A korszerű zöldségtermesz­tés megvalósítása érdekében ki kell dolgozni és széles körben alkalmazni kell a nagyüzemi termesztés technológiáját. Törekedni kell arra, hogy a zöldségtermelésre kijelölt üze­mek legalább 100—120 hol­don termeljenek. Fokozato­san ed kell érni, hogy egy- egy üzemen belül csak há­rom-négy íő növény terme­lésével foglalkozzanak. Egyes zöldségféléknél olyan sor- és tőtávolságot kell alltál- mazni, ami lehetővé teszi a gépi ültetést, növény ápolást, növényvédelmet, a szedést és a táblán való szállítást. Egyes kultúráknál célszerű meghonosítani az ikersoros termesztést. A biztonságos termelés érdekében fokozni kell az öntözéses zöldség- termesztés területi arányát Az öntözési módok közül célszerű a felületi perme­tező öntözés szélesebb kö­rű elterjesztése. A zöldségtermő területe­ket a tápanyagutánpótlás szempontjából kiemelte;: kell kezelni. Kétévenként legalább 300 mázsa szerves anyagot és évenként — a növényfajtáktól függően — 5—7 mázsa vegyes műtrágyát kell biztosítani minden holdra. A megyei pártbizottság ál­lást foglal amellett is. hogy fokozottabb gondot kell for­dítani az egyes fajokon beiül a megfelelő fajtaarányok meg­választására. A termeltető és felvásárló vállalatok gondoskodjanak arról, hogy megfelelő mennyiségű és helyileg legjobban bevált vetőma­got kapjanak az üzemek. Szakali József, a megyei pártbizottság titkára hozzászólását mondja (Gábor Viktor felv.) Mérföldkő sportmozgalmunk fejlődésében: Megalakult a Pest megyei Testnevelési és Sportszövetség TANÁCSKOZÁS AZ ÉDOSZ-SZÉKHÁZBAN Pest megyei sporttanács­kozáson még soha ennyien nem voltak. Az ÉDOSZ- székház nagytermét mintegy háromszázan népesítették be: járási küldöttek és a ven­dégek. Mint a mandátum- vizsgáló bizottság jelentésé­ből kiderült, 210 szavazati és 60 tanácskozási jogú kül­dött volt hivatalos, s a 210 közül 178-an jelentek meg, tehát 85 százalék adta le voksát. De kezdjük az elején. A feldíszített teremben először Gárdonyi Géza, a PTST el­nökségi tagja üdvözölte a megjelenteket, majd javas­latot tett a konferencia el­nökségére, amelyben többek között a következők kaptak helyet: Szakali József, a me­gyei pártbizottság titkára, Szabó Sándor, a megyei ta­nács elnökhelyettese, Baráth Károly, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Fehér­vári Béla és Púder János, a Magyar Testnevelési és Sporttanács képviselői, Palo­tás Károly, a, Szakszerveze­tek Pest megyei Tanácsá­nak vezető titkára, Bálint Gyula, az MHS megyei el­nöke, Barna József, a PTST elnöke, Laki László, a Ha­zafias Népfront képviselője, Krausz György és Sipos Fe­renc, a PTST elnökhelyet­tesei. A konferenciát levezető elnök Bakonyi Károly, a megyei KISZ-bizottság szer­vező titkára lett. Barna József, a PTST el­nöke beszámolójában ele­mezte megyénk sportját, sor­ra vette a különböző terü­leteket és ismertette a ha­tározati javaslatot. Befeje­zésül a következőket mon­dotta: .j-r' ' VrV>T cf JVÍM. j Jfí .,-C TTTVTif'-r? . — A megnövekedett fel­adatok végrehajtásához min­den szinten új erőkre, friss tömegekre van szükség. A régi, kipróbált sportvezetők és az újonnan bekapcsoló­dott sportemberek közös ösz- szefogása segítheti elő, hogy megyénkben a testnevelési és sportmozgalom erősödjék, eredményeink gazdagodja­nak. A hozzászólások során ti­zennyolcán mondták el vé­leményüket, s több hasznos észrevétel a határozati ja­vaslatba is bekerült. Szakali József, a megyei pártbizottság titkára felszó­lalása bevezetőjében a me­gyei pártbizottság köszöne­tét tolmácsolta a járási kon­ferenciák sikeres lebonyolí­tásáért, az átszervezésben végzett jó munkáért. Egy­ben elismeréssel nyilatko­zott a megyei konferencián elhangzott beszámolóról. — Részesei vagyunk egy nagy tömegszervezet szüle­tésének. Az új forma na­gyobb felelősséget, több mun­kát jelent, s természetesen a tartalmi változást is meg­követeli. A sport segítse elő a szocialista nevelést, sajá­tos módszereivel, eszközei­vel juttassa el a vezetők, versenyzők, szurkolók széles táborába a párt politikáját. A sport és a KlSZ-szerve- zetek közötti kapcsolat to­vább fejlesztésén kell fára­dozni, elsősorban alsóbb szinten, az egyesületeknél. Hangoztatta, hogy a tö­megszervezetté alakulás követ­keztében nem szűnt meg a tanácsok, vállalatok, s egyéb intézményeik anyagi és er­kölcsi felelőssége, sőt ha le­het, még fokozni kell ezt. Az összejövetel második napirendi pontja, a PTST lemondása után, a Pest me­gyei Testnevelési és Sport- szövetség 51 tagú tanácsá­nak, ellenőrző bizottságénak országos a kongresszus, küldötteinek megválasztása volt. Á jelölő bizottság ja­vaslata alapján az egybe­gyűltek megválasztották a tanácsot, az ellenőrző bi­zottságot és a küldötteket. A tanács és az ellenőrző bizottság megtartotta első ülését, kijelölték a tisztség- viselőket, a tanács szakfoi- bizottságait, a szakszövetségek vezetőségeit, Az MTS Pest megyei Ta­nácsának elnöke: Barna Jó­zsef, elnökhelyettesek: Krausz György, Sípos Ferenc, el­nökségi tagok: Barbacsy Im­re, Belos Péter, Gárdonyi Géza, Kirchoffer József, Vár- konyi József, Wagner Mi- hályné. Tagok: Antal Anna Mária, Bakonyi Károly, Ben- de József. Berki József, Blaskó Mihály, Csendes Fe­renc, Czibik Géza, Ébner Gábor, Fehér András, Föl­des István, Gyurcsik Zsuzsa, Havasi Lászlóné, Horváth Kálmán, Jobbágy Rezső, Ka­tona István, Kolozs Sándor, Kormány Géza, Kőhalmi Já­nos, Kömíves László, Lacz- kovits Dezső, Lencsés Rezső, Magyar László, Mayer Géza, Mátyás Vilmos, Mlatvlik Jó­zsef, Nyiry Sándor, Pavp Gyuláné, Pálfi Károly, dr. Polcsány Mihály, Puskás Ot­tó, Raffai Béla, Reznák Já­nos, Rusorán Péter, Saiga Lajos, Száraz György. Ta­kács István, Tiirei Pál, Tu- róczi Béla, Utassy József, Váradi Gábor. Weishaupt Pál, Winkler Mihály. Ellenőrző bizottság. Elnök: dr. Fodor István. Tagok: Draspó Lajos, Holovits Ist­ván, Karai Ambrus, Komor Béla, Reszeli Soós Ambrus, dr. Reitter László. Soós Gá­bor, dr. Szilágyi László. Pest megye szavazati jogú ; küldöttei az országos kong- ! resszusra: Antal Anna Má­ria, Barna József, Beles Pé- ' tér. Berki József, Ébner Gá­bor, Fehérvári Béla, dr. Fo­dor István, Gajdár Ferenc, Gyurcsik Zsuzsa, Jobbágy Rezső. dr. Lakatos József, | Mlatilik József, Parti Já- j nos, Patay László, Púder Já- I nos. Puskás Ottó, Réznek János, Takács István. Tarkó Sándor, Tompach Jakab. Ta- j nácskozási jogú küldöttek: j Baráth Károly, Szabó Sán- ; dór. A tanácskozás Bakonyi Ká- j roly zárszavával ért véget. Megjutalmazzák azokat a gépkezelőket, trak­torosokat, akik keletnémet gyártmányú gépeikkel a ki­váló minőség mellett nagy tel­jesítményt értek el. Az NDK MEZŐGÉP képviselete a ver­seny keretében 250—650 már- j ka értékű jutalmat oszt szét I a legeredményesebben ver- | senyzők között. Három díj- j kategóriában 2—2 dolgozót 1 jutalmaznak. A kézi munlkaszükséglet és a termelési költségek csökken­tése érdekében fokozni kell a zöldségtermesztés gépesítését. A rendelkezésre álló speciá­lis kertészeti gépi eszközöket használják ki megfelelően a gazdaságok. A zöldségter­mesztéssel foglalkozó tsz-ek gépi beruházási programját tervszerűen kell irányítani: le­hetőleg egy-két éven belül az egy palántázó gépre jutó je­lenlegi 275 holdat 40 holdra, az egy eszközhordozó kerti trak­torra jutó 172 holdat 70 hold­ra kell csökkenteni. A terme­lőszövetkezetek kapjanak a gyakorlatban legjobban be­vált tápkockagyártó gépeket. Ugyancsak fokozottabb mér­tékben kell ellátni tehergép­kocsikkal és más szállító esz­közökkel ezeket a gazdaságo­kat. A megyei pártbizottság irányelveiben foglalkozik a háztáji zöldségtermesztéssel is. Ez területileg nem jelen­tős, de az önellátás szempont­jából nélkülözhetetlen. Ezért a háztáji termelést is segíteni kell. A termelés biztonsága és a felvásárlási problémák csök­kentése érdekében az alábbia­kat javasolja a megyei pártbi­zottság: az áru értékesítésével és átadásával megfelelő szak­értelemmel rendelkező áruát­adók foglalkozzanak. Javítani kell a zöldségfelvásárlással foglalkozó szervek és vállala­tok munkáját. A biztonságos termelés kialakítása érdeké­ben minden főbb áruféleségre terjesszék ki az időszakos vé­dő árat. Biztosítani kel:, hogy a kereskedelmi szervek felvá­sárlási terve összhangban le­gyen a gazdaságok termelési tervével. A nagyüzemi zöldségfelvá­sárlás kialakulása szük­ségessé teszi a jelenlegi felvásárlási rendszer felül­vizsgálatát és továbbfej­lesztését. Tekintettel arra, hogy a keres­kedelmi szervek nem rendel­keznek megfelelő kapacitású raktárokkal, tartósító üzemek­kel, létre kell hozni egy me­gyei zöldség-gyümölcs kom­binátot, ahol nagy mennyiségű zöldséget lehet tárolni, hűte­ni, illetve kondicionálni. Végül tartalmazzák a me­gyei pártbizottság irányelvei, hogy az egyes üzemeket lás­sák el megfelelő eszközökkel a termékek üzemen belüli mozgatására, átmeneti táro­lására, osztályozására és cso­magolására. A megyei _ pártbizottság az előterjesztett irányelveket élénk vita után elfogadta. A vita ismertetésére holnapi számunkban visszatérünk. MÉG MINDIG NEM KÉSŐ ÉGI v UJ RÁDIÓVAL SZEBBEK LESZNEK / a hosszú téli esték!

Next

/
Thumbnails
Contents