Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

t var Esi miiA dó Befejeződött já­rásunk területén az árpa, rozs és ryt n takarmánykeve- Wf rék vetése. Ár­pából 4338, rozs- —^ bői 4714, takar­mányltever ékből ’* pedig 910 holdat vetettek el ter- m melőszövetkeze­teink. 7326 hold búza vetése most folyik, ebből 3800 t hold a bőven *•' termő Bezosztája. Kissé késlelteti a vetési munlíákat a kukorica betakarítása, mert mintegy 5000 holdon kukorica után történik a vetés. A terme­lőszövetkezetek azonban szi­gorúan ragaszkodnak az in­tézkedési tervben foglalt ha­táridőkhöz, igy biztosítottnak látszik, hogy október 25-ig a búza vetése is befejeződik. — Egész napos értekezle­tet tart ma a járási tanács vb művelődési osztálya a TlT-tsl közös en a monori művelődési otthonban. Az ér- , ttkezleten az elmúlt évi ta­pasztalatok felhasználásával általános útmutatást adnak a TIT-előadóknak. VÍRAGZÓ FfLODEMDRON Sokan keresik fel özvegy Kajli Ferencné (Monoi-, Vörös Hadsereg úti) lakását, hogy megcsodálják a virágzó filo- dendront, amely az idén nyílt ki először. (Foto: Péterffy) — A monori Uj Élet Tsz Hegyesi-tanyai karámjába ki­helyezett 40 hízómarha és 15 ló a hidegebbre fordult időben bizony várják már a zárt istállóba váló áttele­pítésüket. Értesülésünk sze­rint a 40 hízómarha rövi­desen átkerül a Schmitte- Ter-tanyára, a 15 igáslóra azonban a tsz-gazdaságban már nincs szükség, istálló- férőhely hiányában is eze­ket a lovakat a tsz vezető­sége eladja. SZÁRVÁGÓK A vecsési Ezüstkalász Tsz- ben — mint ahogy azt a leg­utóbbi értékelés is mutatta — lemaradás van a kukorica- szár-vágásnál, ami bizonyos mértékben hátráltatja a búza vetését. A termelőszövetke­zet most minden erőt a kuko­rica törésére, a szárvágásra összpontosít, hogy minél előbb felszabaduljon az a 14 holdnyi terület, ahová majd búza ke­rül. Ebben a munkában na­ponta 40—50 asszony vesz részt Fazekas Tamásné veze­tésével. Képünkön: az asz- szonybrigád néhány tagját lát­hatjuk törés közben. (Foto: Hrutka) MONOMIDEKI A'.P'EST MEGYEI HÍRLAP KÜ LÓ N K. I A PASA \ V. ÉVFOLYAM, 237. SZÄM 19G3, OKTOBER 10, CSÜTÖRTÖK A községfeiksztési végrehajtásának tapasztalatai öt községben A közelmúltban öt községben megvizsgáltuk, hogyan áll­nak az idei községfejlesztési terv végrehajtásával. November 7 már közel van — alig egy hónap —, s addigra, vállalásaink szerint, be kell fejeznünk 1963-as tervünket. Tavaly — mint ismeretes — elsők lettünk a megyében, ez — az erkölcsi megbe­csülés mellett — jelentős anyagi haszonnal is járt. Vajon az idén is sikerül megtartani elsőségünket? Az előjelek erre nézve biz­tatók. Vecsésen és kivált­képpen Ecsex-en, szépen ha­ladtak a terv megvalósítá­sával. Üllőn a legnagyobb horderejű munka a sport­pálya építésének megkezdé­se lett volna. Ez a tervezési és kisajátítási huzavonák mi­att sajnálatosan a jövő év­re halasztódik. Egyéb kiadá­si tervüket már megfelelően teljesítették. Gyomron a helyzet nem megnyugtató. A járdaépítés még csak 55—60 százaléko­san áll. Jelentős hosszúsá­gú, új járdát kell még meg­építeniük, anyag- és kapaci­táshiányt, valamint a kedve­zőtlen időjárást leküzdve. A község vezető szervei a tervet törvénynek tekin­tik és mindent elkövetnék an­nak érdekében, hogy még optimális időben befejeződjék a járdaépítés, valamint az Er- zsébet-te’ispi iskola politech­nikai műhelyének ez évre előirányzott munkálata. Rossz, talán a járásban leg­rosszabb a helyzet Mendén. Az előirányzatból még na­gyon kevés valósult meg, hát­ra vannak olyan fontos fel­adatok, mint a híd- és járda­építés, a sportöltöző felépí­tése. Ez utóbbi még egészen kezdeti stádiumban áll, most folyik még az építési engedély megszerzése. A járdaépítés­hez szükséges ötezer lapból csak háromezer van meg. Anyagbeszerzési nehézségekre hivatkoznak, de ez nem áll: Ecseren és Káván — ahol a tanács kellően törődött a köz­ségfejlesztéssel — be tudták szerezni a járdalapokat. Men­dén miért nem? Mert a községi tanács vb fele­lőtlenül elhanyagolta egyik legszebb és legfon­tosabb kötelességét. Hosszú ideig vitatkoztak azon: házi kezelésben csinálják-e meg a járdákat, vagy átad­ják a TÖVÁLL-nak? Közben az idő telt-múlt, s most már nagyon a körmükre égett a munka. Reméljük, a hátra­levő hetekben mindent meg­tesznek mulasztásaik pótlásá­ra! A társadalmi munkák ter­vét magasan túlteljesítette já­rásunk lakossága. Bőven adott erre „lehetőséget” a kí­méletlen időjárás. A vízká­rok helyreállításán a társa­dalmi munkások ezrei fára­doztak. Nem is a társadalmi mun­kák végzésével van a baj, Régi vágya teljesül a gyöm- rőieknek — hallottuk —, mert október 27-től a MÁVAUT helyi járatot indít. — A Monorról szerteágazó valamennyi útvonalon több busz jár, mint azelőtt, érthe­tő tehát a fejlődés, hogy Gyömrő is helyi járatot kap, hiszen igen nagy távolságot kell megtennie a lakosságnak akár a vasútállomásra, akár a község valamely más pontjára akar menni. — A kocsi Gyomrán is par­kol? — Nem. Reggel 4 óra 10-kor indul Monorról és fél 8-ig he­lyi fuvarokat bonyolít le, ak­kor visszajön Monorra, majd délután közel 7 órán keresz­tül ismét Gyomron tartózko­dik. Egyelőre olyan hibák vannak, hogy nincsen kocsi- forduló és az nagyban akadá­hanern annak nyilvántartásá­val. Sok, valóban elvégzett társadalmi munka „elkerül­te” a figyelmét az illetékesek­nek, nem mérték fel, nem vették nyilvántartásba. Vajon Mendén valóban csak kétezer forint értékű társadalmi munkát végez­tek? A tanácsnál ugyanis ennyi van nyilvántartva. Pedig, ha reálisan felmérik a vízkárok helyreállításánál, az utak, járdák, árkok rendbehozata­lánál ténylegesen elvégzett munkát, akkor az idei évre betervezett 36 ezer forin­tos társadalmimunka-tervüket messze-messze túlszárnyalják! Tizenötezer forintot kaptak a mendeiek a tavalyi köz­ségfejlesztési tervek dicsére­tes teljesítéséért. Altkor élen­jártak — most hátul kullog­nak. Rosszabbul végezte mun­káját az idén Mende la­kossága? Nem, csak a ta­nács lett hanyagabb! Gyomron ugyan ötezerrel — papírforma szerint — túl­haladták már eddig is a tár­sadalmi munka idei tervét. Ez azonban nem kielégítő — mert a valóságban ez a szám is sokkal magasabb! A mun­kákat nyilvántartó füzeteket csak októberben adták ki a tanácstagoknak, az utcákban elvégzett munkák java ré­Menetlközben táncolni kéz-» dett a K 30-as egyik első ke­reke, a traktoros, miután megállt, egyet-kettőt belerúg, aztán megállapítja: csapágy­törés! Megvakarja bozontos haját az olajosképű legény, aztán a szerszámosládához lép, kis ideig kutat, aztán fel­derül az arca, mert kezébe akadt a zsírpapírba csomagolt szükséges alkatrész. — Fél óra múlva leész — mondja, ahogy mögé állok —, nem okoz kiesést a törés. Kulcsár József K 30-asa is éppen arra térül, Hegedűs Sándor ül mellette — leugra- nak a gépről, hogy bajbaju­tott társuknak segítsenek. Er­re azonban nincs szükség — a hibás kerék már az út szélén fekszik — Gudman Sándor ér­ti a szakmáját. Amíg teljesen lyozza a buszok forgalmazta- tását. Kedves MÁVAUT! Az a véleményem, hogy ez a megoldás még kevés. Reggel az első vonatra járóknak még mindig 3 óra felé kell kelni, úgyszintén az esti vonatokkal érkezőknek is sok kilométert kell még gyalogolni. A gyöm- rői helyi járat tehát mutatós­nak látszik, előrelépés így is, de többet várnánk tőle! Való igaz, hogy a kocsifordulók hi­ánya zavarólag hat, de akkor is hiányzik, ha naponta csak egy járat működik, akkor sem hiányzik jobban, ha állandó kocsi tartózkodik a községben. Kétműszakos üzemeltetéssel egyelőre igen jól meg lehetne oldani a gyömrői dolgozók közlekedési problémáit. gy. s. sze még nem is kerülhetett nyilvántartásba. A községi tanács vb-nsk és szakelőadó­jának itt is van még bő­ven tennivalója a mulasztá­sok bepótlására. Másik oldala a problémá­nak: bekerülnek a nyilván­tartásba olyan munkák is, amelyeknek valódisága nincs kellően igazolva. Üllőn példá­ul a tanácstagok munka- nyilvántartó füzeteinek egy részét „központilag’* vezetik •— azaz a tanácsházán írják bele a különböző — állítólag elvégzett — munkákat, ame- I lyet semmi sem dokumentál. | Vecsésen is a július végéig | elvégzett munkákat csak egy j nevek és óraszámok felső- | Tolásából álló lista tünteti fel. E munkák elvégzését azonban senki sem igazolja! A 37-es tanácstagi körzet (Má­ria utca páratlan oldala, So­mogyi—Bacsó út eleje) la­kossága a papírok szerint 753 órai társadalmi munkát vég­zett hét hónap alatt. Végig­jártuk az egész körzetet, s állítjuk: ennek semmi nyo­ma, pedig ilyen nagy tö­megű munkának még hó­napok után is kellene, hogy látszata legyen. Azit viszont tapasztaltuk, ihogy annak az épületnek, amelyben a tanács­tag is lakik, elöl is, hátul is kötésig gazos áz árka. Csak a ténylegesen elvég­zett munkák kerüljenek nyilvántartásba, de azok maradéktalanul! — ez a követelmény ahhoz, hogy valóban rangja, becsü­lete legyen a társadalmi mun­kának. elkészül a gép, beszélgetni kezdünk. — Ez év tavaszán jöttem a termelőszövetkezethez — kez­di a 20 éves Hegedűs Sándor —, a vasútnál dolgoztam az­előtt, ahol 1200 forint körül kerestem, itt az üllői Kossuth­ban 1500—1600 körül járok, meg kell azonban említeni, hogy egy kivénhedt, ósdi kör- mösön járok, amivel bizony nem úgy keres az ember, ahogy akar. — A termelőszövetkezetben már mindenütt dolgoztam, mielőtt gépre kerültem — folytatja Kulcsár József. — Én is Hoffheren kezdtem, most kaptam ezt az új gépet, amely megkeresi nekem most a 2500 forintot. Igaz, reggel hattól éj­félig szalad egyfolytában. Szántunk, amíg az idő enge­di —, aztán meg megkezdjük a gépek nagyjavítását. Gudman Sándor már a nye­regben ül — üzemképes a ra­koncátlan gép —, mielőtt azonban elindul, elmondja, hogy gépkocsivezető volt a Húsipari Szállítási Vállalat­nál, onnan jött a múlt évben a termelőszövetkezethez. — Nem bántam meg a cse­rét! Igaz, itt többet dolgozom, de a keresetem is duplája an­nak, amit ott kerestem. De sietek — mondja még —, mert a fiam már vár az ebéddel, amíg én eszek, ő Viszi a gé­pet. Mihelyt befejezi a nyolca­dik osztályt, traktorosképző iskolába megy, hiszen a gép­hez értő jó traktoros mindig keresett, megbecsült ember. Kiss Sándor MAI MŰSOR MOZIK Mende: A múlt kávéháza. Úri: Oldás és kötés. Vasad: Emlékek éjszakába. Vecsés: A korzikai test­vérek (széles). Egy hónap nem nagy idő, de úgy látjuk, ezekben a közsé­geikben is elegendő arra, hogy a hátrányt behozzak és tervüket teljesítsék. De akkor most már késedelmeskedés nélkül mun­kához kell látni! Még Mendén is! Radványi Barna — Gyarmati Sándor A géphez értő, jó traktoros mindig megbecsült ember Október 27-től helyi autóbuszjáratot kap Gyömrö Pillanatkép a gyors- és gépíróiskolából Az idén 55 tanulója van az iskolának, akikké! Szilágyi Ist- vánné sajátíttatja el a gyors- és gépírás fortélyait. Képünk gepírégyakoriat közben mutatja be a második osztályt, amely tavaly kiválóan vizsgázott. Előtérben Demeter Margit és Salag Mária (Foto: Hrutka) Áz MSZMP járási vb köszöneta A szeptember 8-i árvíz idején és az utána következő hely­reállítási munkálatokban járásunk lakossága derekasan helyt­állt. Illesse dicséret és elismerés a vasúti katasztrófát elhárító vasutasokat, a közös vagyont hősiesen védő tsz-tagokat, a ne­héz viszonyok között is kötelességteljesítő közlekedési dolgozó­kat, a mentési munkákban áldozatkész honvédeket, derék tűz­oltóinkat, s mindazokat, akik a természet elszabadult erőinek megfékezésében, az árvízitárok helyreállításában példamutató munkát végeztek. Az MSZMP járási végrehajtó bizottsága ezúton is köszö­netét fejezi ki mindnyájuknak. Az Esti Krónika keddi adá­sában Horváth Gyula riport­ja azzal foglalkozott, hogyan halad a vetés a járásunkban. Kusza Béla megyei főmező­gazdász a gyömrői határban tapasztalt rossz munkáról be­szélt; Berzsenyi Zoltán igaz­gató és Szőcs Attila főmező­gazdász gépállomásunk mun­kájáról nyilatkozott. ★ A magyar rádió mikrofonja pénteken a Baranya megyei Mazára rándult, ahol meglá­togatta a hévvizek európai hí­rű tudását, a 78 éves dr, Pá~ vai-Vajna Ferencet. A neves geológus hosszú évtizedeken át Üllőn lakott, gyakran lát­tuk a határban szeges botjá­val, kis ásójával, ahogy túrta, ásta a földet, pedig akkor már a Földtani Intézet igazgatója volt és az országhatárokon túl is ismertté tette nevét a du­nántúli olajmezők feltárása. Állította és még ma is állítja a nagy tudós, hogy Szoboszló, Karcag, Budapest vonalában Üllőn is nagy hatásfokú gyógyvizet és olajat rejt a föld mélye. Háza a háborús események alatt teljesen meg­semmisült, s az otthontalanná, vált tudós az ötvenes évek de­rekán elköltözött ÜllőrőL Ugyancsak hosszú cikkben foglalkozik személyével—<l Magyar Nemzet október 2-i számában. Már 200 vecsési lakásban működik a vízvezeték Mint ismeretes, Vecsésen már több mint két éve folyik a község vízhálózatának a ki­építése. Most is több utcában mélyen kiásott árkokat látha­tunk, ahol néhány ember a vízvezeték csöveit fekteti le. A vízvezeték lefektetésének üteméről, esetleges problémái­ról Szentpéteri László vb-el- nök tájékoztatott bennünket: — A község valamennyi ut­cáját — mintegy 64 kilomé­ter hosszúságban — behálóz­za majd a vízvezeték. Eddig összesen 35 kilométeres szaka­szon van kiépítve már a víz­hálózat. Mi úgy gondoljuk, hogy ezt a munkát úgy célsze­rű végezni, ha szétszórva, a község különböző pontjain fektetjük le a vezetéket. A lakosság sérelmezi azt, hogy például az Andrássy-te- lepről a faluba ment át az árokásó gép. Látszólag jogo­san vetik fel az emberek, hogy ez nem gazdaságos. — Mi ezt megértjük, de az emberek nem gondolnak arra, hogy a község vízhálózatának a kiépítése 3 évre van tervez­ve, és ha folyamatosan — ut­cánként — haladna a munka, akkor a község különböző részeibe csak egy-két év múl­va jutna el a vízvezeték. Ügy véljük, hogy a most folyamat­ban levő munkamódszer a he­lyesebb, amelynek eredmé­nyeként már kétszáz vecsési lakásban működik a vízveze­ték. — A másik problémánk, ami miatt sok vitánk van a lakossággal: az a közkírtak kérdése. A lakosság igénye eb­ben az ügyben az, hogy a köz- kutakat ne 400 méteres kör­zetben — ami különben or­szágos előírás — hanem sű­rűbben körülbelül 100 méte­res körzetekben helyezzék el, azzal érvelve, hogy messzire kell a vízért menni. Ha mi most a lakosságnak ezt az igé­nyét kielégítenénk, akkor a vízhálózat kiépítése mintegy 2 millió forint többletet je­lentene, tehát a 15 millió fo­rintos költségvetésű hálózat- fektetés rovására menne: nem jutna el a község minden ré­szébe a vezeték. Fő feladatunk most az, hogy minél előbb, gyorsan kerüljön a földbe a vezeték: legyen minden utcá­ban víz. Ha majd mindenütt ki lesz építve a hálózat, akkor rátérünk majd a közkütak szaporítására; ahogy a hely­zet kívánja, természetesen fi­gyelembe véve az anyagi hely­zetünket is. A vb-elnök e munkával kap­csolatban még azt is elmond­ta, hogy évente átlag egy millió forintot költenek a há­lózatfektetésre. Munkaerő­problémájuk nincs — a Ve­csési Ivóvíztársulat 8—10 fős brigádja jól végzi a munkáját — de anyagpróbléma akad. — Ebben az évben 18 kilo­méteres hálózat lefektetését terveztük, kiutalást eddig mindössze 4—5 kilométernyi csőhálózatra kaptunk, az ilyen zökkenők gátolják munkán­kat még akkor is, ha a Közép- dunavölgyi Vízügyi Igazgató­ság megígérte, hogy az NDK- ból érkező csövekből 4—5 ki­lométerre valót biztosít ne­künk. Reméljük, hogy az em­lített problémák a lakosság részéről megértésre, az illeté­kesek részéről pedig orvos­lásra találnak. Hrutka János ANYAKÖNYVI HÍREK Pilis Házasságot kötöttek: Simó Já­nos és Tószegi Zsuzsanna. Tóth Imre és Sziráki Maréit. Gál Pál és Keszthelyi Judit. Polgár Pál é3 Pribelszki Erzsébet. Elhunytak: Bánszki Jánosné Pintér Zsuzsanna 76 éves. Ocztos Istvánné Dobozi Zsuzsanna 51 éves. özvegy Fazekas Gvörgvné BenedikM Mária 72 éves. Kovács János 82 éves. özvegy Haluszka Pálné Serfel Erzsébet 85 éves. Üllő Házasságot kötött: Mi csinál Ist­ván és Homolka Mária. Elhunytak: Horváth Beniamin 63 éves. Varga Sándorné Babusa Ilona 53 éves. Vecsés Elhunyt: Teichter Ignác 81 éves. A rádióban hallottuk

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents