Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

19S3, OKTOBER 19, CSÜTÖRTÖK BŰNÜGYI Bűnügyi tv-játSk forgatását fejezték, be Zisáimbék hatá­rában. Ifj. Gerencsér Ferenc és Pfeifer Pál: Sinecor ügy című, ipari kémtörténetről szőlő bűnügyi tv-játékát Petthcs Győrön rendezi. A film a közeljövőben kerül a televízió nézői elé. Küzdjük le a szállítás nehézségeit közre­A film zárójelemet« a néphadsereg katonáinak működésével készül (MTI Foto — Keleti Éva felv.) ELFOGTÁK A P9MÁZI GYÚJTOGATÓKAT Betöréssorozat tartotta izga­lomban az utóbbi időben Po­rnói: község és környékének laikusságát. A napokban a po- mázi Árpád szakszövetkezet területén pedig megmagyaráz­hatatlan módon 450 mázsa szalma égett le. A rendőrség erélyes nyomo­zása felderítette a titokzatos bűncselekmények hátterét. Ki­fogták azt a fiatalokból álló bűnszövetkezetet, amely soro­zatos betöréseket, lopásokat és a gyújtogatást elkövette. Ta­tamira Gábor 19 éves buda­pesti foglalkozás nélküli fia­talember, G. Erzsébet 16 éves budapesti leány, Radó Imre 19 éves budapesti, H. Lajos 16 éves pomázi és S. Jenő 18 éves budapesti foglalkozás nélküli fiatalemberek feltörtek és ki­fosztottak Pomáz környékén három víkendházat, elloptak egy motorkerékpárt, és valószí­nűleg Óbudán is betörtek há­rom helyre. A betörések utón a hűvös éjszakában nyilván fáztak, mert az Árpád szak­szövetkezet 450 mázsa szalma- kazla alá akartak befeküd ni aludni és melegedni, miután a szalmakazal alatt a földet kikaparni nem tudták, s a ka­zlai oldalában sem tudtak üre­get vájni, a 44 000 forint ér­tékű kazlat felgyújtották, s annak lángjánál melegedtek. Bűncselekményeik elkövetése után igyekeztek kereket olda­ni. de a rendőrség rövidesen elfogta és őrizetbe vette őket. Bűnlistájuk összeállítása fo­lyamatban van, a nyomozás folyik. Új tanszékek az agrárfelsőoktatási intézményekben A mezőgazdasági szakem­berképzés évekkel ezelőtt kialakult jelenlegi rendsze­re és szervezete lényegé­ben megielel az igényeiknek, de a termelés korszerűsíté­sének követelményei és az oktatási reform célkitűzései új tárgyak bevezetését, illet­ve egyes tárgyak szélesebb körű oktatását teszik szük­ségessé. Az agrár-felsőoktatási in­tézmények tavaly meg­kezdett nagyarán 3ii bő­vítése ehhez fokozato­san megteremti a tech­nikai feltételeket is. így már az idei tanévben több új tanszéket hoztak létre. Az Agrártudományi Egye­temen mezőgazdasági építé­szeti tanszéket szerveztek. Ilyen irányú oktatás, meg­hívott előadókkal, eddig is volt, de a mezőgazdaság ál­lóalapjainak növekedése, s a mezőgazdasági építészet sokrétű problémája az ed­diginél nagyobb tájékozott­ságot követel az agrármérnö­köktől. Erre azért is szük­ség van, hogy pontosabban, s az építészet lehetőségeit jobban ismerve határozhas­sák meg az állattenyésztés és a növénytermesztés épít­kezési igényeit. Áz új tan­széknek az oktatás mellett foiitos kutatási feladatai is lesznek: foglalkozik a me­zőgazdasági termelés építé­szeti kérdéseivel, javaslato­kat tesz az új építési anya­gok és szerkezetek mező- gazdasági felhasználására és értékeli a mezőgazdasági üze­mekben létesített kísérleti épületeket. A takarmányozástan, amely eddig csak tan- tárgskent szerepelt, most önálló tanszéket kapott az Allatorvostudományi Egyetemen. Ezt az állatorvosok feladat­körének változása tette szük­ségessé: a mezőgazdasági üzemekben ugyanis elsősor­ban az állatok egészséges tartási körülményeit kell biz­tosítaniuk, s ez nagyrészt a takarmányozáson múlik. Az oktatási reform fon­tos feladatként tűzi ki a le­endő szakemberek úgyneve­zett alapozóképzésének bő­vítését. Ennek megfelelően további ilyen jellegű tan­székek felállítását is ter­vezik. Szó van arról, hogy a három agrártudományi fő­iskolán különválasztják a ta­lajtani-kémiai tanszéket és önálló állattani tanszéket lé- j tesítenek. (MTI) Az őszt mezőgazdasági munikák időszakának közepe- táján járunk. Ez az időszak azonban a betakarítást, szán­tást és vetést tekintve a leg­fontosabb. Nagyon sok múlik azon, hogy a következő egy­két hétben hogyan szervezik a munkát azok, akik irányítói a mezőgazdaságnak és hogyan állnak helyt azok, akiknek feladatuk, hogy leszedjék a termést, felszántsák a földet j és földbe tegyék a magot. A megyét járva tapasztal­juk: nem egy termelőszövet­kezeti vezető azt hangoztatja: nem érti, miért a türelmetlen, ség a felső vezetés részéről. A „türelmetlenség” alatt azt ér­tik,. hogy miért figyelmezte­tik őket minduntalan a beta­karítás, szántás-vetés gyorsí­tására. Vgy mondják: „tudjuk i mi, hogy mi a feladatunk, nem j most takarítunk be és vetünk j először". Ezek után persze | következnék a további érvek: í „a hónap elején járunk még", j Vagy: „nem késő még novem- l bér elején sem vetni". Véle­ményük igazolására példákat hoznak fel, ,Amikor pedig november végén vetettünk és mégis jó termés lett". A termelés fejlődését mu­tatja, hogy az utóbbi években mindig sikerült egy-kót nap­pal előbbre hozni a vetés ide­jét Azt is látni kel] azonban, egy esztendőben sem sikerült még elérni, hogy a mag az egész vetésterületen idejében földbe kerüljön. A szakembe­rek megállapítása szerint Pest megyében az „idejében” alatt azt értjük, hogy október 20— 25-ig földbe kell kerülnie a kenyérgabona vetőmagjának. Éppen az elmúlt rendkívüli hideg tél figyelmeztet arra, hogy a késői vetésben nagyon nagy károkat tehet a fagy. S most válaszolni is lehet azok­nak, akik kényelemszeretet­ből, vagy a maguk „bizonyít­ványának” megmagyarázásá­ra türelmetlenséggel vádolják azokat a felelős vezetőket, akik szívügyüknek tartják a mezőgazdasági termelés fej­lesztését, akik érvényt akar­nak szerezni annak a határo­zatnak, hogy a második öt­éves tervben saját termésből kell fedezni kenyérgabona­szükségletünket. Az erőket és a feladato­kat mérlegelve meg kell álla­pítani: rendellcezésre állnak a szükséges eszközök ahhoz, hogy a megyében idejében földbe kerüljön a kenyérga­bona magja. Amikor ezt han­goztatjuk, nem azt értjük alatta, hogy mindegyik terme­lőszövetkezeti elnök annyi traktort, teherautót, vetőgé­pet kap, amellyel kényelme­sen, minden különösebb erő­feszítés nélkül megoldhatják feladatukat. Erről szó sincs. Sok fejtörés, a munka jó megszervezése kell ahhoz, hogy a célt elérjék. De ha ab­ból a szilárd elhatározásból indulnak ki a termelőszövet­kezeti vezetők, hogy a ke­nyérgabona magjának idejé- 1 ben a földben kell lennie, ak­kor a rendelkezésre álló erő­vel, annak okos felhasználá­sával is meg lehet oldani a feladatot. A mostani időszakban ugyanis, ha még egyszer annyi gép, vagy munkáskéz lenne, az is elkelne. De annak is elégnek kell lennie, ami van. Hiábavaló ugyanis a segítség­re való várakozás, azzal csak a drága időt vesztegetjük. A rendelkezésre álló erővel úgy kell gazdálkodni, hogy a leg­fontosabb feladatot, a kenyér- gabona vetését idejében be­fejezzük. A cipő most legjobban a szállításoknál szorít. A kapá­sokból a tervezettnél lénye­gesen jobb lett a termés, na­gyobb tömegű kukoricát, bur­gonyát, répát kell betakaríta­ni. Nem lenne olyan sürgős a betakarítás, — bár kétség­telen, hogy a kukorica is a magtárban van a legjobb he­lyen. — ha a kapások terüle­tének nagy részére nem kel­lene gabonát vetni. Amikor a munka jó megszervezéséről beszélünk, akikor arra is gon­dolunk, hogy először azokat a területeket kell megtisztítania terméstől, amelyeknek helyié­re kenyérgabona kerül. Te­kintve. hogy nagy területekről van szó, ezeknek a termények­nek a betakarítása is gondot jelenít. i rítási napok megszervezésére í szólították'fel a párt, a tanácsi és tömegszervezeti vezetőket? Elsősorban arra, hogy ezen a két napon minden olyan szál­lítóeszközt és minden olyan erőt, amelyet másutt nélkü­lözni lehet, a szállításra — be­takarításra állítsanak be. Van ilyen? Egészen bizonyos, hogy mindegyik termelőszövetkezet­ben akad olyan munka, amely egyébként fontos ugyan, de az egy-két nap késlekedéssel nem éri kár a közösséget. A term elő« zövetkezetí vezetők­nek kell különbséget tenni egy-egy munka fontossága kö­zött. A szállítási, betakarítási napokat a jövő hét elején szántási, majd a bét végén ve­tési napok követik. Ezzel az utolsó nagy erőfeszítéssel el­érhetjük a megyében, hogy az idén idejében földbe kerüljön a kenyérgabona magja. Ezzel meg is tesszük az első nagy lépést a magasabb termés el­éréséért. Mihók Sándor Országjáró körútra indult a Szovjet unióban tartózkodó magyar katonai küldöttség A Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter ve­zetésével a Szovjetunióban tartózkodó magyar katonai küldöttség szerda reggel Moszkvából repülőgépen Jere­vánba, az örmény Szovjet Szocialista Köztársaság fővá­rosába indult. A küldöttség kilenc nap alatt felkeresi Ör­ményországot, Grúziát, Üsbe- gisztánt, majd az Ural-vidék- re látogat. A magyar katonai vezetők megismerkednek a szovjet fegyveres erők harco­sai, a dolgozó lakosság min­dennapi életével, a déli és ke­leti köztársaságok nemzeti kultúrájával. A küldöttséget Malinovszkij marsall képviseletében elkísé­ri útjára Szergej Rugyenko, a szovjet légierők marsallja. A megyei párt- ^ taná­csi vezetők az ellenőrzéseik so­rán szerzett tapasztalataik alapján arra a megállapításra jutottak; a mostani időszak legfontosabb feladata az. hogy le kell küzdeni, meg kell oldani a szállítási problé­mákat. Éppen ezért a hét utol­só két napját — a szombatot és vasárnapot — a betakarítás meggyorsítására kell szentelni. A párt-, tanács- és tömeg- szervezetek vezetői mozgósít­sák tagjaikat, hogy a két be­takarítási napon a szokás.os- nál több termény kerüljön be a földekről, sokkal nagyobb területek szabaduljanak fel a traktorok számára. A KISZ- fiatalok rakodóbrigáddkat szerveznek. Noha a betakarí­tás addig sem szünetelhet, a vezetők szervezzék meg jól a két betakarítási nap munká­ját. Mire gondolnak a megye ve­zetői akkor, amikor a betaka­Lesz elegendő gáztűzhely Ez idén a tavalyinál kétszer annyi propán-butángáz haszná­lati engedélyt adtak ki Pest megyében. Sok új engedélyes azonban mégsem használhatja engedélyét, nehézséget okoz ugyanis, hogy a magyar ipar nem tudja ez idő szerint a pro- pán-butángázhoz szükséges tűzhelyeket. rezsókat kellő mennyi­ségben rendelkezésre bocsátani. Hogy az engedélyesek igényét ki lehessen elégíteni, a hiányt importtűzhelyekkel kell pótolni. Az NDK-ból és Csehszlovákiából már meg is érkeztek az első tűzhelyszállítmányok és azok árusítása is folyik néhány napja. Ezek a tűzhelyek és rezsók valamivel drágábbak ugyan, de jobb minőségűek az eddig itthon gyártott tűzhelyeknél. Egyelőre^ a nagy érdeklődés miatt a tűzhelyek nagy része azon­nal vevőre talál. így előfordulhat, hogy egyes városokban és községekben átmenetileg külföldi gáztűzhely sem kapható. Mivel azonban a teljes megrendelt mennyiséget a külföldi gyá­rak még nem szállították le, hanem a szállítás még folyik, két­ségkívül néhány héten belül mindenki hozzájut tűzhelyhez is. aki használati engedélyt kapott. A tűzhelyeket a gázcseretelepek, illetve a kijelölt vasbol­tok árusítják. Negyven tsz-tag indul ma Harkányfürdőre Megkezdődött az őszi üdülő­szezon. Ma reggel a biztosítá­si és önsegélyező csoportok költségén negyven termelőszö­vetkezeti gazda indul el — megyénk különböző tsz-eiből — tíznapos üdülésre Harkány­fürdőre. A nyári és ősz eleji országjáró kirándulások után — mint az Állami Biztosító Pest megyei Igazgatóságán, te­lefonérdeklődésünkre elmon­dották — az őszi és téli üdülő­szezonra is gazdag programot állítottak össze. Október 31- én újabb 45 tagú csoport in- dúl el Parádfürdőre. Novem­ber 9-től 18-ig ismét 40 Pest megyei termelőszövetke­zeti gazda vehet részt tízna­pos üdülésen Haikányfürdón. Arra megkülönböztetett gon­dot fordítanak, hogy az üdü­lők kellemes környezetben tölthessék el a másfél hetet, az otthoni nagy munkák után. — sp — ^\\\\\\\V\\\\\V\V PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: Különös vadászat hármasával szedte a lépcsőket. A puha szőnyeg elnyelte lép­tei zaját. A harmadik emeleten kis ideig keresgélni kellett, hogy meglelje a padlásfeljárót. Ba­darságot csináltam, _ jutott eszébe. Lászikai nem találhat a szobámban húsz perc múlva. Ki kell vámom a torony isme­retlen látogatóját... A feljá­ró mellett talált egy beszögel- lést, oda rejtőzött. ; . Lehet, hogy a B, 26-os? De mi keres­nivalója van a toronyban? Jel­zéseket ad? Hová? Kinek? Nehezen teltek a percek. Az őrnagy egyszerre szeretett vol­na lent is lenni, meg fent is ... Vigyázni kell erre a Sí­posra, mert ha megérzi, hogy szorul körülötte a hurok, kí­méletlen lesz. És a lány .,. Behálózták a szerencsétlent. Szinte elképzelhetetlen, ho­gyan tudták ilyen pontosan ki­számítani. Mert most már nyilvánvaló, hogy előkészítet­ték ezt a találkozást, ezt a szerelmi kapcsolatot. S amint a jelek mutatják, ez a tapasz­talatlan fruska egyre inkább belegabalyodik. Kínos dolog lesz rendbehozni. Talán már most kellene vele beszélni..: De mégsem ... Elronthatja ... A gyűlölet kiül az arcára, Si­pos pedig megrémül, és eset­leg abbahagy mindent... A falépcső halkan megnyi- kordult. Az őrnagy megszorí­totta pisztolyát. Jó. hogy nem mentem fel, gondolta Pálos. Falépcsők ... Most vette észre, hogy rossz helyet választott magának. In­nen nem tud az arcába néz­ni... A léptek zaja egyre erősbö- dött... Valószínű, hogy gumitalpú cipő van rajta. A halk, tompa puffanások csak férfi léptei lehetnek... Már itt van valahol Pálos feje fölött... Most fordul az utolsó kanyarba ... Az őrnagy még jobban a falhoz lapult. Aztán a folyosó fényében, kissé féloldalt, in­kább háttal, mint profilból, feltűnt Kovács igazgató szálas alakja Az őrnagynak sok min­den nem tetszett Kovács vi­selkedésében, ez a találkozás mégis váratlanul érte. Kiszá­radt a torka. Most mit csinál­jon. utána menjen? Vagy néz­ze meg a padlást? Be van zár­va. Megvárta, amíg az igazgató a folyósó végére ér. aztán elő­lépett rejtekhelyéről. Kovács lefelé tartott... Liszlka! már várta az örna- gvot a szobájában, és egyálta­lán nem volt meglepve, ami­kor Pálos elmesélte a történ­teket — Ne haragudjon, őrnagy elvtárs. de én sejtettem... Különösen viselkedik ez az ember... Az a táska sem tet­szik nekem, amit folyton ma­gával cipel... Meg ez a festé­szet ... Valami nem stimmel körülötte. — No, majd utánanézünk ... De ne csak őt figyeljük, mert akkor könnyen zsákutcába futhatunk. Egyébként a pad­lásszobán Wertheim-zár van ... — Az őrnagy elgondol­kodott. — Most én bemegyek Síposhoz, és magamra zárom az ajtót. Három perc alatt végzek. Ha bárki jönne, áll­jon vele szóba, és tartsa fel. Jó hangosan beszéljen, hogy meghalljam. Ha véletlenül Sí­pos jönne, csináljon úgy, mintha valamit a szobájában felejtett volna, és induljon vissza. Ne szóljon hozzá, csak köhögjön egyet. Én elbújok a szekrény mögé ... Minden úgy történt, aho­gyan megbeszélték. Miután megbizonyosodtak, hogy Sípos és Éva odalenn szórakoznak, Pálos álkulccsal kinyitotta az ügynök szobáját, és már benn is volt. Felkattintotta zseb­lámpáját. majd a fehér jelző­porral telehintette a parkettát. Aztán kis szelencét vett elő, meg egy fúvókát, és valami színtelen vegyianyaggal, tele­fújta a porral meghintett ré­szeket. A parketta egy perc múlva ugyanolyan sárgás fénnyel ra­gyogott. mint előbb. A fehér pornak látszólag nyoma sem maradt... (Folytatjuk) tartásába. Fölvette a sétabotot, kezet fogott beosztottjaival, aztán Liszkaival együtt eltá­vozott ... Amikor a hegyi ösvény vé­gén már a függőkerthez ér­tek, Pálos hirtelen megragad­ta a főhadnagy karját. — Odanézzen! A torony! — suttogta alig hallhatóan. Valami fémes tárgy vili ód­zott a torony tetején, s mintha egy féltest nihilt volna ki a padlás szellőző nyílásán. — Hát ez meg ki lehet? — suttogta ismét Pálos. De a főhadnagy annyira meglepő­dött, hogy nem is válaszolt. — Liszkai elvtárs. maga csak menjen be az ismerkedési est­re, aztán húsz perc múlva a szobámban találkozunk. Én megnézem magamnak azt az úriembert! — Egyedül, őrnagy elvtárs? — Igen! Csak nem képzeli, hogy egy egész ezredet viszek magammal? — És ha a B. 26-os? Na­gyon kell vigyázni! Pálos csőre töltötte piszto­lyát. Elváltak. Az őrnagy előresietett, de a teraszon már úgy lépkedett, mint aki éppen most érkezett vissza esti sétájáról. Az üres lépcsőháaban azonban ismét — Mikor legyen, őrnagy elvtárs? — Még ma éjjel! Valamelyi­kük bemegy Ferenczi százado­sért, és kihozza, Ferenczi öl­tözzön civilbe! — Őrnagy elvtárs megvár­ja? — Nem. Visszamegyek, Ti- ; zenkettőre legyenek ott _ a Pa- ; lota-szálló mögötti Forrás bar- '■ lángban. Csak maga jöjjön, j meg Ferenczi! Semmi feltű- . nést! Az őrnagy töltött a vizes- : kancsófoól, és ivott. Aztán foly- í tatta: — Hogy állunk a Kemecsei- i üggyel? I — Nem valami jól. Har- ' minckét utast hallgattak meg, : de jóformán egyik sem tud : semmit. ; — Egyre nyilvánvalóbb, ; hogy a Fecske-terv rejtélyének i megoldása megvilágítja majd ! a Kemecsei-ügyet is. A fiola \ legalábbis ezt mutatja ... \ — Őrnagy elvtárs, nemsoká­\ ra kezdődik az ismerkedési i est... — figyelmeztette pa- i rancsnokát Liszkai főhadnagy, í — Megyünk, Liszkai elv- j társ ... Tehát tizenkettőkor a ! Forrás-barlangban. Jelszó: Bi- íbic! — állt fel Pálos őrnagy, : s visszazökkentette magát a í zenetanár kissé görnyedt test­

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents