Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-10 / 237. szám

MSZMP PEST MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TAN Vn. ÉVFOLYAM, 237. SZÁM ÁRA 50 FlUiB 1963. OKTOBER 10, CSÜTÖRTÖK A jövő heti rádió- és televízióműsor Lesz elegendő gáztűzhely Cikkünk nyomán Küzdjük le a szállítás nehézségeit NAPIRENDEN: A vízellátás húszéves fejlesztési programja Dán parasztküldöttség Magyarországon Szerdán a Szövetkezetek Or­szágos Szövetsége elnökének meghívására, Thomeas Ceris- tensennek a Jutland! Kispa- rasztok Szövetsége titkárának vezetésével négytagú dán kül­döttség érkezett a magyar fő­városba. A dán vendégek 10 napig tartózkodnak hazánk­ban, s ez idő alatt tanulmá­nyozzák a földművesszövetke­zetek és a termelőszövetkezeti í gazdaságok tevékenységét. | (MTI) i Dedek Jaroslav, az egyik gépkocsi vezetője válaszol az érdeklődőknek (MTI Foto: Mikó László felv.) V\\\\\\\\\V\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\V.\\\\\\\\\\\\\\\\\\',\\\\\\\\\\\\\W,W,\\W Útban a gépóriás Az épülő Százhalombattai Hőerőmű számára Csehszlovákia szállítja a lepárlóberendezést. A szükséges nagy méretű al­katrészek a forgalom korlátozása nélkül csak éjjel szállít­hatók ezért a teherautók, a keddi napot Budapesten, a Dózsa György úton töltötték. PEST MEGYEI VILÁ6 PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Tájékoztató a mezőgazdasági munkákról — A vetéshez gyorsítani kell a kukoricaszár betakarítását ÜLÉST TARTOTTA MEGYEI TANÁCS VÉGREHAJTÓ BIZOTTSÁGA Több fontos kérdést tár­gyalt tegnap a megyei tanács végrehajtó bizottsága, amely­nek ülését Varga Péter elnök vezette. Első napirendi pont­ként Varga Péter beszámolt a lejárt határidejű vb-batáro- zatok végrehajtásáról, majd második napirendi pontként a képesítési rendszernek a taná­csoknál történt bevezetéséről és a szakmai továbbképzés helyzetéről szóló előterjesztés került tárgyalásra. A tanácsi munka színvona­lának emelése céljából még 1960-ban rendelte el az 1021- es számú kormányhatározat a képesítési rendszer bevezeté­sét a végrehajtó bizottságok titkárságainál és szakigazga­tási szerveinél. A kormány- határozatot követően a szak­minisztériumok is kiadták a szakapparátusokra vonatkozó képesítési előírásokat. Ezek­ben, — megyei, járási, városi és községi szinten, s munka­körönként — meghatározták azokat az iskolai és szakismereti követelményeket amelyek nélkül a megjelölt mun­kakörök nem tölthetők be. Az előírások három területre vonatkoznak: az iskolai vég­zettségre, a szakmai ismere­tekre és az általános állam- igazgatási ismeretekre. A végrehajtó bizottságok a tanácsi dolgozókkal történt előzetes megbeszélés alapján és a szakszervezeti bizottsá­gok bevonásával még 1961 elején határozatban közölték az érdekeltekkel, hogy köte­lezettségeiket mikor kell tel­jesíteni. Az iskolai kötelezett­ség csak a 40 éven aluliakra vonatkozik, a szakmai és az államigazgatási ismeretekkel kapcsolatos követelmény azonban korhatár nélkül áll fenn. Az előterjesztés megállapí­totta, hogy a rendelet végre­hajtását a végrehajtó bizottsá­gok általában jól szervezték meg, s hogy ebben jelentős szerepük volt a pártszerveze­teknek és a szakszervezeti bi­zottságoknak, továbbá a járá­si és városi továbbképző mun­kaközösségeknek is. A továb­biakban részletesen beszámolt a végrehajtás eddigi eredmé­nyeiről és tapasztalatairól, be­fejezésül pedig meghatározta a községi végrehajtó bizottsági veze­tők 1963—66. évi szakmai továbbképzésével kapcso­latos teendőket. A végrehajtó bizottság az előterjesztést alapos és mély­reható vita után elfogadta, majd következő napirendi pontként. meghallgatta dr. Dajka Balázs elnökhelyettes szóbeli tájékoztatóját az őszi mezőgazdasági munkákról. Eszerint a megyei párt-vég­rehajtóbizottság és a megyei tanács végrehajtó bizottságá­nak együttes ülésén elfogadott ütemtervhez viszonyítva, el­maradás mutatkozik a vető- szántásban, a mélyszántásban, a szőlő- és gyümölcstelepíté- sek alá a forgatásban és a vetésben, míg a betakarítás és a telepítés az ütemterv­nek megfelelően, vagy an­nál jobban halad. A végre­hajtó bizottság egyöntetű ál­láspontja, hogy az ütemtervet minden körülmények között be kell tartani és feltétle­nül biztosítani kell, hogy a búza optimális időben kerüljön a földbe. Ehhez viszont gyorsítani kell a kukoricaszár levágását és behordását, hogy a traktorok és vetőgépek a munkához szabad területet kapjanak. A feladatok nagyok, további erőfeszítésekre van tehát szükség, hiszen számíthatunk arra is, hogy az esetleges esők miatt a munka torló­dik. Lényegében, ehhez a napi­rendhez tartozik, bár az egyéb ügyek között külön ke­rült tárgyalásra, az az elő­terjesztés, amely szerint a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága fegyelmi eljárást, indított Hatalyák Dezső, a í Gödöllői Járási Tanács vég­rehajtó bizottságának elnök- helyettese ellen. A Földmű­velésügyi Minisztérium és a megyei tanács illetékes szervei ugyanis az őszi mezőgazdasági munkák ellenőrzése során olyan kirívó mulasztásokat ta­pasztaltak, amelyek sértik az állami és a tervfegyelmet, s amelyekért elsősorban Hata­lyák Dezső elnökhelyettes a felelős. A végrehajtó bizottság úgy foglalt állást, hogy az őszi mezőgazdasági munkáknál elkövetett mu­lasztásokkal, hanyagsá­gokkal szemben a jövő­ben is a leghatározottab­ban és legkövetkezeteseb­ben fel kell lépni. Az egyéb ügyek között került napirendre a megye vízellátásának húszéves táv­lati fejlesztési programja, amelyet az Országos Terv­hivatal és az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság rendelete értelmében készített el az építési, közlekedési és víz­ügyi osztály. Az 1980-ig szóló távlati tervjavaslat a máso­dik ötéves terv utolsó két évére, a harmadik, a negye­dik és az ötödik ötéves terv időszakára bontva határozza meg a vízellátás fejlesztésével, a városi és községi vízmű­vek építésével, illetőleg a kisebb községekben a kivtak fúrásával kapcsolatos felada­tokat. A nagyszabású program el­készítéséhez elsősorban a me­gye városainak és községeinek vízellátási helyzetét kellett feldolgozni. E célból széles körű felmérést végzett az osz­tály, amelynek során megálla­pították: a megye lakosságá­nak mindössze 30 százaléka mondhatja el, hogy kifogásta­lan a vízellátása. Ráadásul a KÖJÁLL vizsgálatai szerint a megye jelenlegi vízmüveinek ugyancsak 30 százaléka fer­tőzött, illetve a termelt víz kémiai összetétele nem meg­felelő. Ezek alapján határozza meg a 20 éves távlati terv a fej­lesztési feladatokat, figyelem­be véve a lakásépítési prog­ramot, a magánerőből létesü­lő sorházépitkezéseket az 1980-ig bekövetkező népszapo­rulatot és a lakosság növekvő kulturális és szociális igényeit. A program szerint 1980-ig megyénkben ösz- szesen csaknem hatszáz­millió forintot fordítanak a vízellátás fejlesztésére; törpevízművek, vízveze­tékhálózat és közkutak építésére. Ebből az összegből csaknem ezer kilométeres hosszúságban épül majd nyomóvezeték, to­vábbi 72 víztorony és 82 gép­ház készül el. A végrehajtó bizottság a húszéves vízellátási tervjavas­latot elfogadta és utasította az illetékes osztályok vezetőit, hogy azt terjesszék fel az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság­hoz, illetőleg az Országos Tervhivatalhoz. Ugyancsak az egyéb ügyek között vitatta meg és fogadta el a tanácsi dolgozók munka­feltételeinek, élet- és munka- körülményeinek alakulásáról és egészségügyi helyzetéről, valamint a területi egyeztető bizottság munkájáról előter­jesztett jelentéseket. Megbirkóznak a nehézségekkel Október 20-ra befejezik a vetést Gond még: a szállítás—Lendítőerő: az anyagi ösztönzés Kőröstetétlenen „hadat üzentek” az ősznek. A Vörös Csillag Termelőszövetkezet gazdái és vezetői megfogad­ták: akár esik, akár fúj, október 20-ra befejezik a vetést. Nem a járás ösztökélésére született ez a határozat, már jóval a betakarítás előtt dön­töttek így. Berta Mihály, a szövetkezet elnöke mondja, hogy az elmúlt tél a vetés te­kintetében is tanulságos lec­két adott a tsz-nek. A fagy, meg az áradás sok helyen ki­pusztította, vagy megritkítot­ta a vetést. Főképpen ott oko­zott kárt a szélsőséges időjá­rás, ahol nem készítették gondosan elő a talajt, vagy később — az optimális időn túl — tették földbe a magot. A kőröstetétlenieknek is a kenyér a legfontosabb élelmi­szerük. A gabonatermesztést a szövetkezet is fontos köteles­ségének tartja. Ezen az őszön még a szokatlanul megnöve­kedett tennivalók ellenére is megkülönböztetett gondot fordítanák arra, hogy jól előkészített talajba ele­gendő vetőmag kerüljön. Emellett az egyes gabonaféle­ségek vetési idejét is szigorú­an betartják. A szántás-vetés lendülete kielégítő, ha a beta­karítás nem okozna annyi gondot, még növelhetnék is a napi ütemet. Október 8-ig, az 1152 holdból 780 holdon vé­gezték el a vetést. A hátrale­vő 10—11 nap alatt az 5—6 százaléknyi többlet területet is be tudják vetni. Úgy tűnhet az elmondottak ból, van gond is elegendő Kőröstetétlenen, de azért si­mán halad az őszi munka, a Vörös Csillag Tsz-ben. Berta Mihály örülne legjobban, ha így lenne. Sajnos nem így van. Vagy nyolc-tíz emberrel a gazdaság központjában most arról folyik a vita, miért kell a tagoknak tétlenül ücsörögni, s miért nem törhetik ők is a kukoricát. A fő ok: a szállító- eszközök hiánya. Kevés a te­herautó, nincs elegendő trak­tor, az a néhány gumis kocsi pedig nem sokat ér. Hetek óta küszködnek a kőröstetétleniek is ezzel a súlyos gonddal. Ha a cukorrépát folyamatosan tudták volna hordani, már ezt a munkát is régen elfelejtik a tagok. Azért persze öröm is vegyül az ürömbe. A termés gazda­gabb, mint amennyire számí­tottak. A cukorrépa holdan­ként 30 mázsával fizet többet. A kukorica ugyancsak jobb terméssel hálálja a tagok lel­kiismeretes munkáját. Persze az itteni problémák — mint cseppben a tenger — tükrözik a megyei, sőt az országos gon­dokat. összetorlódott a mun­ka, az idén több gondot for­dítanak a vetésre is, több fon­tos kapásnövényből jobb a termés. A szállítóeszközök meg Macmilíanen műtétet hajtanak végre Rácz Dezső Károly, az MTI tudósítója jelenti: Noha Macmillan már hóna­pok óta többé-kevésbé komoly fájdalmakat érzett és baja annyira súlyosbodott, hogy kedden hajnali 4.00 órakor or­vost hivatott, mégis az utolsó percig titkolta betegségét minisztertársai előtt, Ülést tartott a KISZ Központi Bizottsága Szerdán az MSZMP Köz­ponti Bizottságának székhá­zában ülést tartott a Kom­munista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. A ta­nácskozáson részt vett Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője. Várnai Ferencnek, a KISZ KB titkárának megnyitója után Balogh István, a KISZ KB- titkára fűzött szóbeli kiegészí­tést a KISZ vezetőképzés to­vábbfejlesztésének irányelvei­re korábban írásban kiadott javaslattervezethez. Szavait véleménycsere követte. A hoz­zászólásokra Balogh István válaszolt, majd a KISZ Köz- oonti Bizottsága egyhangúlag elfogadta a KlSZ-vezetőkép- ?és irányelveit. A KB végül szervezeti kérdésekkel foglal­kozott. (MTI) akik még a keddi kabinetülé­sen sem sejtettek semmit Ezért villámcsapásként érte a kabinet tagjait a kedd esti órákban kiadott hivatalos je­lentés a miniszterelnök beteg­ségéről és műtét szükségessé­géről. Ezzel egy csapásra ösz- szeomlolt az a sajtóértekezle­teken közölt hivatalos terv, hogy Macmillan szombaton, a Konzervatív Párt blackpooli értekezletének utolsó napján mondandó beszédében tisztáz­ni fogja saját pozíciójának és a pártvezetés jövőjének kér­dését. Súlyosbítja a bizonytalan­ságot az a tény, hogy Macmillan a műtét után 2—3 havi pihenésre szo­rul. Az a nézet alakult ki kü­lönben tory vezető körökben, hogy a döntés a pártvezetés sorsáról a műtét eredményétől függ majd. A betegség kime­netele fogja szükségképpen befolyásolni Macmillan azon elhatározását, hogy állásában marad-e vagy sem. az őszi csúcsforgalom miatt is korlátozott mennyiségben állnak csak rendelkezésre. Ab­ban persze igazuk van a kő- röstététlenieknek, hogy azért ésszerűbben is végezhet­nék egyes vállalatok a szállítást. Itt van például az üzemanyag­probléma. Két műszakban éj­jel-nappal dolgoznak a gépek, az üzemanyag-fogyasztás is. kétszeresére növekedett. Az egyik teherautót csak az üzem­anyag-szállításra tudták hasz­nálni, mivelhogy naponta kell bemenni Ceglédre a négy­öt hordó nyersanyagért Elő­fordul, hogy üzemanyaghiány miatt a gépeknek le kell áll­nia. Ez aztán nemcsak a veze­tők irányító-szervező munká­ját gátolja, de a tagoknak is kedvüket szegi. Máskülönben az elnök és az üzemgazdász nem győzik hangsúlyozni, milyen dere­kas munkát végeznek a tsz gazdád az őszi „rohamidőszak­ban”. Éjjel-nappal folyik a szántás-vetés és a betakarítás, s nem nézik a gyalogmunkások sem, hogy befejeződött-e már a munkaidő. Sokan hajnali háromkor már talpon vannak és késő estig törik a kukori­cát, vágják a szárat. Van en­nek egy titka, azaz nem is ti­tok, csupán a szövetkezet ve­zetőinek az érdeme. Az idén még inkább megértették, mek­kora erő rejlik a helyes anya­gi ösztönzésben. Ennyi kuko­ricát — ezt Berta Mihály ál­lítja —, még nem törtek le soha a tsz egy-egy holdjáról, mint most. Átlagosan 30 má­zsás a termés, de van olyan 32 holdas táblájuk, amiről holdanként a 47 mázsát is le­törték. A kukoricát is válla Iásos alapon, a családtagok be­vonásával művelték a gaz­dák. Az ellenszolgáltatás a 20 munkaegység mellett, a ter­més 10 százaléka, természet­ben. így aztán, aki többet ter­mel, több kukoricát visz ha­za. Tóth Pál mondja, egy hold kukoricát vállalt, nem sajnálta rá a fáradságot, és most 53 mázsát tört le róla. Az anyagi ösztönzés növelésé­re jövőre még több gondot fordítanak a szövetkezet veze­tői. Kőröstetétlenen tehát — er­ről a helyszínen tett látogatá­son is meggyőződtünk — még a gondok ellenére is, kemé­nyen helytállnak a termelő- szövetkezet gazdái. Nemcsak a vetést fejezik be határidőre, de mire az esős időszak bekö­szönt, minden bizonnyal a még kintlevő termést is beta­karítják. Súlyán Pál

Next

/
Thumbnails
Contents