Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-09 / 236. szám

1963. OKTÖBER 9, SZERDA KW uteret kMMop Gyengének bizonyult tatás. A tanácselnökasszon y azt állította, hogy arra még május 8-án került sor, ami­kor Mátyásfalvi Józsefnek nem lehetett ideiglenes szer­ződése sem és jogtalanul bitorolta más tulajdonát. Hogy Aipliné igazolja szavait, ké­sőbb „előkerítette” a ki­lakoltatást határozatot is, amely május 8-án keltező­dött. Ekkor a járási pártbizott­ság majdnem kimondotta: Má­tyásfalvi hazudott. ítéleté­vel azonban várt és tovább vizsgált, kételkedve a majd­nem bizonyító erejű látszat­ban. S kiderült: az írás nem valódi, utólag szerkesztették. A rendőrségi napló tanúsága szerint május 15-én, a törvé­nyeket megszegve rendelkez­tek a kilakoltatásról. Aiplá Józsefné először ci­nikusan, magabiztosan visel­kedett a végrehajtó bizott­sági ülésen. Még mindig az­zal próbálkozott, miképpen szépíthetné tettét. Csak az ülés végén tört összie és már nem tudta könnyeit sem visz- szafojtani. Talán akkor ér­tette meg először teljes mély­ségében, milyen súlyosat vé­tett. Talán akkor döbbent rá először, hogy azokat bán­totta meg. akik éveken át bíztak benne, akik segítet­ték, egyengették az útját és mellette álltak legnehezebb munkája, napjai közben is. Miért tólett elveszítenie a legnagyobbat, választói bi­zalmát? Mi késztethette ar­ra, hogy kockára tegyen mindent és félrevezesse az embereiket, csalárdsághoz fo­lyamodjon? Hogyan tűrhette, hogy ártatlanul majdnem el­ítéltek miatta egy tisztessé­ges, őszinte munkásembert, csakhogy magát mentse. (Nem rajta, hanem gondos, lelki- ismeretes kommunistákon mú­lott, ' hogy nem ez lett a vé­ge!) Csupa kérdőjel, értet­lenség! S a bizalmat, a be­csületességet, a tisztességet egy házhelyért, egy házért cserélte fel! Pedig tudnia kellett volna, hogy nincs más törvény az egyszerű dolgozóknak és más azoknak, akiknek hatalom van a birtokukban, akik hiva- t talos pecséttel takargathatják, ; leplezhetik önös érdeküket, , Meg kellett volna már tanul- í nia, hogy van egy íratlan I törvény is, amely szerint a tisztségek betöltői szigorúbfc 1 mércével méretnek, s velük ' szemben az erkölcsi követel­mények még súlyosabbak, szi­gorúbbak. Nem frázis: a dol­gozók fel akarnak nézni azok- I ra, akik vezetik őket, ta­nulni akarnak tőlük és ta­Holnaptól kezdve pénzbe kerül a szabálytalan közlekedés Ki, miért, mennyit és hogyan fizet a KRESZ megszegéséért ? nulni csak tiszta, feddhetetlen emberektől lehet. Aipliné talán őszintén bán­ja már, hogy a kommunisták erkölcsén foltot ejtett. A tö­rökbálintiak benne a párt, az államhatalom képviselőjét látták és csalódniuk kel­lett. És a törökbálintiakkal együtt csalatkoztak mindazok, akik 1953 óta — hiszen hosszú ideig sok jót, haszno­sat is tett Aipliné — hittek benne. Nagy kár, hogy eny- nyire gyengének bizonyult, éppen akkor, amikor a saját ügyében intézkedett. A volt tanácselnöknő rájöhetett: a bizalommal játszani, ezt a bizalmat vásárra vinni — büntetlenül nem lehet. Most már csak az a kérdés: visszatalál-e azok közé, aki­ket cserben hagyott? A járási párt-végrehajtóbizottság túl­ságosan is emberséges ha­tározata módot nyújtott erre. Vajon él-e a lehetőségekkel? Sági Ágnes Mint már jelentettük, nem­régiben megjelent a belügy­miniszter közlekedési bírságo­lási rendelete, amelynek nyo­mán megyénkben is beveze­tik az országutakon, a köz­utakon a helyszíni bírságolást. Sajnos, szükség van a sza­bálysértőkkel szemben ilyen gyors felelősségrevonásra, mert a KRESZ be nem tartá­sából eredő halálos és súlyos I balesetek száma hónapról hó­napra. sőt most már hétről hétre ijesztően emelkedik. Pest megyében a helyszíni bírságolás hol­nap. október 10-én kezdő­dik. Megkérdeztük ebből az alka­lomból Csípés István őrna­gyot. a megyei közlekedés­rendészet vezetőjét, hogy ki­ket és milyen birsággal sújt­hatnak az utcán a rendőrök? — Ez a rendelet, a szabály­Budapestrél Százhalombattára költözött a Dunai Kőolajipari Vállalat A brnói gépgyár megkezdte a gépalkatrészek szállítását az olajfinomító első termelőüzeméhez A Százhalombattán épülő hatalmas kőolajfinomító gaz­dája, a Dunai Kőolajipari Vállalat eddig Budapesten, a Budafoki út néhány üz­lethelyiségében dolgozott. Szeptember végén elhagyta ideiglenes helyét és végleges otthonába, a haltai síkon kialakuló nagy kiterjedésű telepé­re költözött. A kiköltözést az tette le­hetővé, hogy a gyártelepen elkészült a nagyméretű igazgatási épület. A műsza­ki, gazdasági és igazgatási gárda létszáma jelenleg 300, velük együtt körülbelül 1600 ember dolgozik ezentúl a fi­nomító továbbépítésén. Az igazgatási épületen kívül el­készült az üzemi konyha és az étterem is. A vezetőség és a mű­szaki-gazdasági személyzet kiköltözését azért ütemezték éppen erre az időpontra, mert a következő hetekben, hónapokban megkezdődik a beruházás fontos új szaka­sza, az első termelő egység, az egymillió tonnás atmoszfé­rikus desztillációs üzem épít­kezése. A két nagy és a három kisebb desztilláló­torony vasbeton alapja már elkészült. Az elsőnek felállí­tandó két nagy tornyot csehszlovák vállalat, a brnói Kralovopolska Gépgyár ké­szíti. Eredetileg úgy volt, hogy a csehszlovák válla­lat decemberben kezdi meg a toronyalkatrészek szállítá­sát, a gyár dolgozói azon­ban megígérték dr. L évárdi Ferenc nehézipari miniszter­nek, aki nyári csehszlová­kiai tartózkodása alkalmá­val felkereste őket, hogy előrehozzák a szállítást. A napokban meg is érke­zett az értesítés, hogy út­nak indították Százhalombat­tára az első alkatrészszál- lítmónyt, három különleges nagy rakodóterű teherautón. Amint elegendő alkatrész áll majd rendelkezésre, ok­tóberben, novemberben, te­hát az eredeti határidő előtt egy, másfél hónappal, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár megkezdi az első termelő üzem szc- . | relését. A millió tonnás desztillá- ció szerelése előreláthatólag 1965 elején fejeződik be és az üzem az év közepén meg is kezdi a munkát, benzint, gázolajat petróleumot és fű­tőolajat gyárt a Barátság- ság-vezetéken érkező szov­jet kőolajból. (MTI) sértés fokától függően lehető­séget ad a rendőröknek arra, hogy az utcán húsz forinttól száz forintig terjedő pénzbír­sággal sújtsák a járműveze­tőket, s ami nagyon fontos: a lovaskocsi hajtókát is, to­vábbá tíztől ötven forintig ter­jedő pénzbírságot, szabjanak ki adott esetben a gyalogo­sokra. — Mik ezek az .edott ese­tek”? — A gyalogosok tíz-húsz forintra büntethe­tők, ha a közúton szemetelnek, ha a szabad járda mellett az út­testen sétálnak, ha az ország­úton nem a menetirány sze­rinti jobboldalon haladnak, ha az úttesten nem a kijelölt helyen mennek át, s ha az úttesten várakoznak valami­lyen járműre ott. ahol van járdasziget. — Ennél súlyosabb bünte­tés. tíz—harminc forint vár azokra — folytatta a rendőr őrnagy —, akik mozgó vonat, autó­busz, HÉV lépcsőjén, ütköző­jén utaznak. Még ennél is bor­sosabb büntetést kapnak azok, tíz—-negyven forintosat, akik a leeresztett vasúti sorompót felnyitják, vagy alatta átbúj­nak. esetleg megkerülik azt és úgy mennek át a síneken, to­vábbá. akik ugyanígy semmibe veszik az útelzáró korlátokat, láncokat, s azok megkerülésé­vel lépnek az elzárt úttestre, s végül azok. akik nem az elő­irt. rendes helyen és oldalon szállnak le a járművekről. — A gyalogosokra kiszab­ható legnagyobb büntetést, tíz—ötven forintot rójuk ki azokra, akik fittyet hánynak a közlekedési rendőr intésének, vagy a villanyrend­őr jelzésének, s tilosban men­nek át a túlsó oldalra, azaz akik a vasúton. HÉV-en, autó­buszon a kocsiról menetköz­ben leugrátnxik. arra felugrál­nak, vagy akár a jármű ajta­ját menet közben kinyitják. — Mivel büntetik a szabály­sértő járművezetőket? — Húsz-neyyven forintra bírságoljuk azokat, akik olyan helyen, ahol nincs járda, vagy a járdát a gyalogosok elől le­zárták, nem biztosítanak az út szélén egy méteres sávot a já­rókelőknek, akik meg nem engedett helyen megállnak, s várakoznak, akik tiltott he­lyen dudálnak. Ugyanennyire büntetjük azokat, akik közúton akarnak megtanulni kerékpározni, s akik főútvonalon kerék­párjukon felnőttet szállí­tanak. Szintén ennyi büntetést fizet az, aki közúton a közrendet veszélyeztető állatot vezet, hajt, lovagol, s ezzel mások testi épségét, a közlekedés rendjét veszélyezteti, s az is, aki kocsiját nem a jobboldalon és nem az úttest szélén hajtja, illetve tolja. — Húsz-hatvan forintot ro­vunk ki azokra, akik járművüket nem világít­ják ki megfelelően, s úgy vezetik, akik gépkocsi­jukat, motorjukat, igásállat- jukat közúton kellő biztonsá­gi intézkedés nélkül őrizetle­nül haggyák, s akik kerékpá­ron, más járművel vontatják magukat. Húsz-nyolcvan fo­rint lesz a büntetése azoknak, akik dömperen, traktoron, se­gédmotoros kerékpáron és billenő felületű jár­művön személyt szállíta­nak. S végezetül száz forintig ter­jedhető bírságot fizetnek azok, akik tilos helyen tilos irány­ban kanyarodnak, akik a jel­zőtáblák tilalmával nem tö­rődve a haladási irányt nem tartják be, illetve tolatnak, megfordulnak, s akik tűzve­szélyes. robbanásveszélyes, mérgező, sugárveszélyes jár­művet, valamint tíz foknál meredekebb lejtőn pótkocsis járművet őrizetlenül, maguk­ra hagynak. — Hol és hogyan kell a bír­ságot kifizetni? — A rendőr az utcán csek­ket ad a szabálysértőnek, amelynek egyik szelvényére ráírja, hogy mennyire bírsá­golta meg. Az illető azután a pénzt nyolc napon belül köteles postára adni. — És ha nem adja fel? — Akkor az ügyet automa­tikusan áttesszük a szabály­sértési rendőrhatósághoz, amely beddézés és kihallgatás nélkül, a büntetőparanccsal szab­ja ki a KRESZ megszegő­jére a helyszíni bírságnak legalább a kétszeresét... Így lesz tehát holnaptól kezdve a megye országútiam, városainak, falvainak utcáin, ahol a rendőrök kezük ügyé­ben az említett csekkfüzettel figyelik majd a forgalmat. Reméljük, minél ritkábban kell majd előhúzniok azt. F. A. (33) Különös vadászat bőrömet a ragasztő, mint a rossz borljélykés. Ma reggel is alig tudtam megborotvál­kozni ... Estére egyébként van egy tervem... — Megtudhatom, tanár úr? — Persze. Azért mondom. Magának is segítenie kell. Jelzőport fogunk szórni Sí­pos szobájába. Az az érzé­sem, hogy a B. 26-os minden­képpen utasításokat akar majd neki adni, s titokban bemegy a szobájába. Ez a legcélsze­rűbb módja annak, hogy Si­pos ne tudja meg, kit rejt a fedőszám, s mégis megkapja az üzenetet. Gondoltam arra is, hogy figyelőszolgálatot kellene szervézni a folyosón ... De ha új embereket hozunk az üdü­lőbe, esetleg elriasztjuk a B. 26-ost. Mégiscsak a jelzőpor­nál kell maradnunk ... Sajnos, fotocellát sehová sem lehet beépíteni, már körülnéztem. Magának kell majd szóval tar­tania Sípost, amíg én elkészí­tem a felvételeket a szobában. Ma elhozzuk magunkkal a po­láris fényképezőgépet... — Veszélyes bemenni a szo­bájába ... Takarítók... Ven­dégek ... Megláthatják ... Esetleg azt hiszik, hogy tolvaj­jal állnak szemben, és kala­majkát csinálnak ... — Ügyesen kell csinálni! Takarítás után! Ha meg tud­juk állapítani a cipő formáját, előrejutottunk egy lépéssel... Pszt!... Tudja, édes fiam, a zölddió a legfinomabb be­főtt ... — váltott hirtelen té­mát Pálos, mert lépteket hal­lott a hegyi ösvényén. — Csak nem szabad elcukrozni... — Tessék majd leírni anyámnak a receptet! — vette fel az udvarias fiatalember stílusát Liszkai. — Biztosan örülni fog neki. — Természetesen. És kará­csony előtt nem szabad fel­bontani. Addig érnie kell... Jó estét kívánok. Hová, hová ilyen későn? — Jó estét. Hazafelé — vá­laszolta a szemben jövő erdei munkás... A két rendőrtiszt nemsoká­ra egészen megközelítette a falu szélső házait. Az idegen­nel való találkozás után már szótlanul mentek egymás mel­lett, csak áz ösvényre hajló ágakra ügyeltek, nehogy ki­szúrja szemüket a sötétben ... Egy kis kétablakos ház előtt Pálos megállt, körül kémlelt, s halkan lenyomta a kilincset. A főhadnagy követte. A parasztház szobájában három nyomozó ült az asz­tal mellett. Kártyáztak. Ami­kor Pálos belépett, mindhár­man felugrottak. Istvánfi szá­zados jelentett: — Őrnagy elvtárs, munka híján kártyázunk! — Azt látom ... — egyene­sedett ki az addig gömyedten járó zenetanár Megropogtatta derekát, a sezlonra dobta sé­tabotját, aztán leült a szabad székre. — Kedvem lenne be­szállni! De térjünk a lényegre, mert sietnünk kell vissza. Utá­nanéztek a lánynak? — Igenis, őrnagy elvtárs — mondta katonásan Istvánfi. — Egyébként nagyon érdekes eset... — Nocsak! — Ferenczi Éva Ferenczi Jó­zsef honvédszázados húga. Miskolcon lakik a bátyjánál. A Lenin Kohászati Művekben dolgozik másfél éve. Egyete­met végzett. — És a báty? — Ferenczi százados a mis­kolci légvédelmi rakétaegység műszaki-vegyi parancsnoka. — Ejha! Ezt jól megszer­vezték! — csettintett Pálos. — Folytassa! — Ferenczi százados a Szov­jetuniókban tanult, nemrégen jött haza. A legtitkosabb mű­szaki rajzok, iratok, hajtó­anyagminták az ő irodájában vannak elhelyezve. Hozzáfér­ni ugyan nagyon nehéz, de nem lehetetlen. Megnéztük ezt is... — Beszéltek Ferenczi száza­dossal? — Nem. Nem kaptunk rá parancsot. — Pedig ki kell hallgatni Ferenczi századost. Tudnunk kell, hogy mikor határozták el a lány lillafüredi üdülé­sét... Egyébként is ügy néz ki a dolog, hogy őt Is be kell avatni az ügybe. Az 5 segítsé­gével hamarabb végzünk... (Folytatjuk) — Jól tette... Már vártam. Be kell mennünk Hámor köz­ségbe. Átadta délután az üze­netet? — Természetesen. A száza­dos elvtárs megígérte, hogy estére pontos választ ad! — Észrevette, hogy Sípos­nak béna a baj kisujja? — Nem. De azt többször is láttam, hogy furcsán megva­karja az orrát, s a kisujja, mint egy pisztoly csöve, min­dig valakire ráirányul... — Én is láttam... Egy al­kalommal éppen rám irányí­totta. — Lehet, hogy valami kü­lönleges fegyvert operáltak az ujjába? — kérdezte Liszkai halkan. — Nem hiszem ... Inkább egy parányi fényképezőgé­pet ... Csak ,azt nem tudom, mire kellenek neki ezek a fényképek. Elhallgattak. Lábuk alatt ropogott az ap­róra tört kő, amellyel felszór­ták a függőkért melletti utat. Aztán rátértek egy keskeny ösvényre, s az őrnagy itt már meggyorsította lépteit... — Ejnye, de kényelmetlen ez a paróka, meg ez a hamis duzzanat az arcomon ... — igazította meg Pálos a műha­jat a fején. — Ügy húzza a 13 ^ A szállóban mindenki sietett ^ a vacsorával, készülődtek az £ ismerkedési estre. Pálos fel- ^ állt. az asztaltól, leakasztotta ^ a fogasról sétabotját és kisé- > tált az étteremből. Liszkai fő- ^ hadnagy, aki Pálos asztalánál ^ vacsorázott, nem tudta, hogy ^ most mit csináljon: utána £ menjen-e parancsnokának £ vagy sem? Ha most ott hagy- ^ ja az ételt, esetleg feltűnhet a | többieknek. Kis ideig tétová- í zott. Aztán mégis meggondolta £ magát: lesz, ami lesz. A mi- £ niszterhelyettes parancsa még- £ iscsak fontosabb, mint egy őr- ^ nagyé! '/f Átsietett a halion, 's kiment ^ a teraszra. Pálos már ott ban- dukolt a nagy vízesés mellett, £ komótosan, ahogyan az idős ^ emberek esti sétájukat vég- ^ zik. Liszkai utána kiálltott: ^ — Tanár úr! Nem fogadna £ el sétapartnemek? ^ — Jöjjön csak, jöjjön, fia­^ talember ... — nézett hátra '/f Pálos. — Megmossuk a kezün- . í két a vízesésben ... A forrás- .víz megfiatalítja az embert! [ ^ Liszkai utána szaladt. Az £ alkonyati szürkeségbe borult ’ ^ vidéken nem látott egyetlen ' f. élőlényt sem. : £ — Nem mertem egyedül- í hagyni — suttogta Pálosnak. PINTÉR ISTVÁN - SZABÓ LÁSZLÓ: Mátyásfalvi József végig- I ülte a járási végrehajtó bi- j zottsági tárgyalást. Nem szólt | egy szót sem, s akkor is na­gyon csöndesen válaszolt, ami­kor megkérdezték: egyetért-e a határozattal? Csupán ma­gában helyesbítette, amit né­hány nappal korábban tehetet­len elkeseredésében mon­dott: „Ügy látszik, a kisem­bernek nem lehet igaza!” Lám, az igazság legyőzte a kishitű­séget. Igaz. egy hajszálon függött ez a győzelem. Először a vizs­gáló bizottság is úgy ítélkezett: Mátyásfalvi József törökbá­linti lakos, a Mechanikai Mű­vek dolgozója hazudott. Meg­rágalmazta a község vezetőit. Rágalmazásért pedig törvény­szabta büntetés jár. Nem sza­bad tűrni, hogy bárki ártatla­nul befeketítse Törökbálint tanácselnöknöjét, AipZi József- nét, s más községi vezetőket, lerombolja tekintélyüket. S igazán felháborító, hogy Má­tyásfalvi József, a hivatalos írás ellenére, makacsul állít- ja: a kilakoltatás igenis má- j jus 15-én történt. Szerencsére a Budai Járási j Pártbizottság tagjai, illetve munkatársai mélyebbre ástak a felszínnél. Nem zárták le az ügyet, kutattak a sok-sok el­lentmondás között, míg végül fény derűit mindenre. Nincs abban semmi kivetni­való, ha egy tanácselnök há­zat akar venni. Családja sem szenvedhet hátrányt amiatt, hogy a rokonságban akad egy vezetóállású. A törvényes ke­retek betartásával Aipli Jó- ! zsefné, vagy sógora is vásárol- j hat telket, házat; kivált, ha la- | kásgondokkal küszködnek. Mindezt anélkül, hogy ügyet kellene vetniök néhány vén- asszonyos fecsegésre. Aipli Jó­zsefné azonban ahelyett, hogy élt volna állampolgári jogá­val. vezetőhöz méltatlanul vi­selkedett. Ezért is szabtak rá súlyos büntetést: visszahívták tanácselnöki tisztségéből, va­lamint szigorú megrovás, utol­só figyelmeztetéssel pártbün­tetést kapott. Mások is követ­tek el ebben az ügyben fe-: gyelmi vétséget, a legnagyob- bat azonban Aipliné vétette. [ \l esmcnyfitó vegyük sor­jában. i Aipli Józsefnél megkérte: egy tiszacsegi lakos, segítsen > törökbálinti háza eladásában. , A volt elnöknőnek később : eszébe jutott, hogy ez a telek | és ház neki is megfelelne. Vé- i gül is sógorával egyezkedett: j vásárolja meg a házat, a hoz­zátartozó telekkel. Erről azon- ban senkinék nem szólt a ta­nácsházán. Még helyettesének i sem. aki máskor is a lakás­ügyekkel foglalkozott. Végre- hajtó bizottsági ülés elé semj terjesztette szándékát, pedig; talán akkor árnyék sem vető-l dött volna tisztességes elgon-1 dolására. Mivel önhatalmúlag intéz­kedett, a tanácselnökhelyettes eközben Mátyásfalvi József-; nek ajánlotta megvételre a há­zat, aki május 12-én ideiglenes adás-vételi szerződést kötött a tulajdonossal. Ezt május 13- án bemutatta a tanácselnök- helyettesnek. s megtudta: más vevő addig nem jelentkezett. Igv történt, hogy május 14- én néhány ingóságát a ház­ban elraktározta. A volt tanácselnöknő Má- tvásfalvi távollétében, azonnal elrendelte és végrehajtotta a kilakoltatást anélkül, hogy megtekintette volna az ideig­lenes adás-vételi szerződést, megvárta volna a tulajdonos intézkedését, stb. A kilakolta­tásnál — szabályellenesen — rokonai tevékenyen közremű­ködtek. Ainliné elveszítette jó­zanságát. hivatalával visszaél­ve, a törvényességet megszeg­ve, csak arra tudott gondolni, hogv a ház nem lesz az övé. illetve családjáé. Viisnálat fegyelmi indult el­lene. Még jóvá tehetett vol­na mindent, ha ... Ha belát­ja és bevallja súlyos hibá­ját. Ehelyett azonban gyáva­ságból, gyengeségből további bűnökkel tetézte eddigi tet­tét. Eltűntek a hivatalos írá­sok, amelyek tanúskodtak volna, mikor történt a kilakol-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents