Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-08 / 235. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! VII. ÉVFOLYAM, 235. SZÁM 1963. OKTÓBER 8. KEDD Az új 3004-es A termelőszövetkezetek po­litikai, gazdasági és szerve­zeti megszilárdításához az évek óta szinte már ha­gyományossá vált 3004-es kormányhatározatok — me­lyek egy-egy évre ma­gukba foglalják az állami támogatás rendszerét — je­lentős segítséget nyújtanak. A 3004-es kormányha­tározatok évről évre új­ból és újból megjelen­nek, de az állami tá­mogatás alapelveit tekintve nem tartalmaznak eltérést. Ez abból adódik, hogy a párt által kidolgozott agrárpoliti­ka helyességét maga az élet igazolta, így az e politika alapján kidolgozott állami támogatás rendszerében sincs szükség alapvető változtatásra. Ugyanakkor azonban a 3004- es határozatok tükrözik azo­kat az új vonásokat, ame­lyeket a termelőszövetkezeti gazdálkodás gyorsabb ütemű fejlesztése évről évre megkö­vetel. Nyilvánvaló, hogy az 1959. évi 3004/1-es határo­zat óta mélyreható válto­zások következtek be a ter­melőszövetkezeti gazdálko­dásban. Ennek megfelelően az 1964-es esztendőre vonat­kozó 3004/6-os kormányhatá­rozat a mezőgazdaság jelen­legi helyzetének mindenekelőtt legfontosabb termeléspolitikai célkitűzé­seink megvalósítását helyezi előtérbe. Ez tükröződik a határozat új vonásaiban. A termelőszövetkezeti gaz­dálkodás fejlődésének ebben a szakszóban néhány közös gazdaság gyorsabb előreha­ladását olyan kedvezőtlen természeti és talajadottságok gátolják, amelyek megjaví­tása az adott gazdaság sa­ját erejét felülmúlja. Ezen az új 3004-es határozat úgy kíván segíteni, hogy a ked­vezőtlen természeti adottsá­gokkal rendelkező termelő- szövetkezeteknek állami tá­mogatást biztosít s így ked­vezőtlen viszonyaikat mielőbb jelentősen javítani tudják. Az 1964-es esztendőre vo­natkozó termeléspolitikai cél­kitűzéseink között egyik leg­fontosabb feladat a tej- és tojástermelés növelése. En­nek egyik legfontosabb fel­tétele, hogy a termelőszö­vetkezetek olcsóbban, több és korszerűbb tehénistállót és tojóhézat építsenek. Egy korszerű istálló építése fé­rőhelyenként kb. 15 000 fo- rinba kerül. Eddig a termelőszövetke­zetek egy férőhely létesíté­se esetén 1000 Ft hitelelen­gedésben részesültek. Az új 3004-es határozat alapján — korszerűség szerint differen­ciálva — férőhelyenként 1000—11 000 Ft-ig terjedhető állami támogatásban része­sülhetnek. A tojóház építé­se férőhelyenként 300—400 Ft-ba kerül, ebből eddig a hitelelengedés mértéke férő­helyenként 50,— Ft volt. Az új határozat értelmében a férőhelyenkénti állami tá­mogatás 200,— Ftra emelke­dett. Lényegesen emelkedett az egyéb beruházások létesíté­sével kapcsolatos állami ked­vezmény összege is. Sertésfiaztató esetében fé­rőhelyenként 1000—4000 fo­rintig, süldőszállás létesíté­sekor 500,— Ft, csibenevelő­nél 40,— Ft állami támoga­tást kapnak a termelőszö­vetkezetek. A korábbinál nagyobb ked­vezményt biztosít az új ha­tározat az öntözéses gazdál­kodás bevezetése esetéin is a szövetkezeteknek. A sertéstenyésztés fejleszté­se érdekében a termelőszö­vetkezet saját kocájának el­ső ellésekor nyújtott eddigi 800 forint középlejáratú hi­telt 1500 forintra emelte, feltéve, hogy a tsz a kise­lejtezett állatokat pótodta. A szarvasmarhatenyésztési kedv növelését ösztönző ko­rábbi rendelkezést, mely sze­rint a termelőszövetkezetek részére minden előhasi üsző után 4000 forint vissza nem térítendő állami támogatás il­leti meg a szövetkezeteket — az új 3004-es határozat megerősítette. Az új telepítéseknél a 3004/5-ös határozaton túl az új 3004/6-os határozat terme­léspolitikai célkitűzéseinknek megfelelően spárgatelepítés esetében holdanként az eddi­gi 5000 forinttal szemben 10 000 forint, koomlótelepités- nél 25 000 forint állami tá­mogatást biztosít. Nagy gondot jelent számos, elsősorban gyenge termelőszö­vetkezetiben, hogy a szak­mai vezetés segítésére kikül­dött szakemberek állami jö­vedelemkiegészítése 1964-ben megszűnik. Az új határozat értelmében a gazdaságilag nem erősödött termelő­szövetkezetek beni öt évig, a közepesen gazdálkodó tsz- ekban pedig két évig ter­jedő tartalomra meg lehet hosszabbítani a jovedetem- kiegészítést, ha a szakember abban a termelőszövetkezet­ben marad, ahová az átirá­nyítása történt, illetőleg to­vábbi átirányítás során ke­rült. A 3004/6-os kormányhatáro­zat a kihelyezett szakembe­rek részére továbbra is érvé­nyesíti az alkalmazottakhoz hasonlóan a társadalombizto­sítási és egyéb szociális ked­vezményeket. Rögzíti a ha­tározat a társadalmi tanul­mányi ösztöndíj állami tá­mogatását. Ugyancsak meg­erősíti a határozat a szak­emberek részére építendő la­kások állami támogatását is azzal, hogy egy-egy lakás építéséhez 80 000 forint visz- sza nem térítendő állami támogatást. biztosít. Az 1964-es esztendőre vo­natkozó állami támogatás­nak itt csak a leglényegesebb vonásait említettük meg. Most az a legfontosabb feladat, hogy a termelőszövetkezetek vezetői és tagsága mielőbb teljes részletességgel igyekez­zen megismerkedni a hatá­rozattal. Ehhez a megyei és járási szerveknek kell meg­felelő segítséget nyújtani. Ez annál is inkább fontos, mert az őszi munkák befejezése után termelőszövetkezeteink­ben a soron következő fel­adat az 1963-as esztendő eredményeinek számbavétele és az 1964-es tervek kidol­gozása. Úgy a zárszámadások előkészítésével, mint a terv- készítéssel az állami támogatás szorosan összefügg. Az állami támogatás sokat segíthet abban, hogy a ter­melőszövetkezetek 1964-ben újabb jelentős előrehaladást érjenek el a politikai, gazda­sági és szervezeti megszilár­dulás útján. Ez azonban csak akkor valósulhat meg, ha az állami támogatás párosul a termelőszövetkezeti veze­tők és az egész parasztság szorgalmas munkájával, ha az állam által biztosított ked­vezményekkel termelőszövet­kezeteink jól gazdálkodnak, termeléspolititkai célkitűzé­seink megvalósítását segítik elő. Nem tanult a Fekete Krónikából Százezer bejáró dolgozó ügyében Sokkal jobb együttműködést TÁPIŐGYÖRGYEI GONDOK: 1100 hold gabona vár megvetésre Rég elmúlt már a hivatalos munkaidő, ám dr. Lakatos Jó­zsef, a nagykátai járás tanács­elnöke és Laczkovics Imre fő­állattenyésztő, Keszi Józseffel, a Zöld Mező Szövetkezet el­nökével és dr. Varga Ernő fő­mezőgazdásszal még javában tárgyalnak. Az imént tértek csak vissza az estébe nyúló ha­tárnézőből s most arról fo­lyik a vita, mi az oka, hogy a járásban az utolsók közé került a szövetkezet a szántás-vetésben. A határ és az eddig elvég­zett munka — legalábbis a györgyei elnök szerint — mást bizonyít. Dicséretes szorga­lommal dolgoztak és dolgoz­nak a tagok. A betakarítás azonban jóval több nehézsé­get okoz, mint ahogy eredeti­leg gondolták. A 400 holdnyi cukorrépa holdanként 140 má­zsát ígért, most a 200 mázsát is megadja. Sőt, olyan egybe- ] ~ftiggő90 holdnyt répaföldjük is van a györgyeieknek. amelyről — holdanként — a 300 mázsát is felszedik. A nap­raforgó ugyancsak gazdagab­ban fizet, 6 mázsa helyett 10— 11 mázsás az átlagtermés. Több munkaerőt vesz igénybe a kukorica betakarítása a jobb termés következtében. Várat­lanul jött a szüret, a tenniva­lók összetorlódtak, s nagyon résen kell állnia a vezetésnek, ha a munkaszervezés gondjai­val eredményesen akar meg­birkózni. Leginkább a szántás-vetés sürget, s ez a vita fő témája is. Azt a járási tanácselnök is elismeri, hogy a györgyei ha­tár gondos, lelkiismeretes munkáról tanúskodik. Amit elvégeztek, azt nem érheti ki­fogás. Igen ám, csak a vetés emiatt van az utolsók között a Zöld Mező Termelőszövet­kezet, Októben 25-íg kerek 2000 holdon kellene földbe ten­ni a magot. Ebből eddig mindössze 900 holdat vetettek csak be. Las­san, október első dekádját is átlépjük, s Tápiógyörgyén Rossz az együttműködés a brigádok között Földbe kerül-e időben az ősziek magja? még 1100 hold vetésre vár. Mi ennek az oka? A betakarítás kétségkívül több gondot okoz, mint az el­múlt ősszel. Keszi József azt is elmondja, hogy a 8000 hol­das gazdaság hét brigád kö­zött oszlik meg. A brigádok a maguk területén önállóan dol­goznak és elsősorban arra tö­rekednek, hogy a reájuk jutó munkát minél hamarabb el­végezzék. Azzal már kevésbé törődnek, hogy a szomszédos táblákon túl sok a tennivaló, esetleg a betakarítás lassúsá­ga gátolja a szántás-vetést. Hiányzik az együttműködés a brigádok között, nehéz és olykor lehetetlen a munkaerő átcsoportosí­tása a legsürgősebb teen­dők elvégzéséhez. Egyéb okok is növelik a veze­tőség gondját. Kevés a szállí­tóeszköz, a fogatok nem győ­zik a kukorica és a cukorrépa hordását. (Szerencsére a ter­melőszövetkezetet patronáló pesti vállalat most két autót ígért a szállítások megkönyí- téséhez.) Sok problémát okoz a traktorok üzemanyaggal va­ló ellátása. Az ÁFOR-telepen szeptember 28. óta nincs gáz­olaj. Kellene a műtrágya is, a szuperfoszfátuk elfogyott. Tovább lehetne még sorol­ni azokat a nehézségeket, amelyeket az elnök és az ag- ronómus is érvként felsorol. Valóban, nincsenek könnyű helyzetben a tápiógyörgyei szövetkezet vezetői. Igaz, en­nek ellenére nem látják olyan tragikusan a helyzetet, mint a járás mezőgazdasági osztálya, vagy akár a megyei szervek. Keszi József és dr. Varga Ernő is úgy érzik, s ezt vallják is, hogy a tsz megbirkózik a ve­tés összetorlódott nagy munká­jával. Most már — mint mondják — még a gondok el­lenére is, jobbak a feltételek, s hacsak az idő nem szól köz­be, teljesíteni tudják a vetés­tervet. Már van elegendő sza­bad terület, körülbelül 200 hold. A 32 gépállomási és saját traktorból 5 vet, 3 a ve­tési utáni elmunkálást végzi, 2 műtrágyát szór, 4 silóz, 16 traktor pedig szánt. (Nem kettős, csak nyújtott műszakban!) Kiszámították, hogy naponta 100 holdat tud­nak elvégezni. A traktorosok egyébként lelkiismeretesen dolgoznak, különösen megér­demli az elismerést az a négy üzemi traktoros, aki a fővá­rosból jött a szövetkezet se­gítségére. Most már vasárna­pi műszakot is szerveznek, hogy minél jobban meggyorsít­sák a munkát. A 90 fogat a szállítást végzi. Mondja az elnök, hogy a ti- szaföldváriak felhívását ők Is elfogadják, s vetésterületüket öt százalékkal növelik. Egyéb­ként, ha a vetéssel még nem is haladnak úgy, mint azt a terv megkívánta volna, a mélyszántás annál gyorsabban halad. Tovább folyik még a vita, hogyan lehetne meggyorsítani a szántás-vetést, s végül azzal búcsúznak egymástól a járás és a szövetkezet vezetői, hogy a Zöld Mező Tsz megszünteti az elmaradást. Reméljük így lesz. (s. p.) Magyar katonai küldöttség Moszkvában Ragyion Malinovszkij mar­sall, szovjet honvédelmi mi­niszter meghívására Moszkvá­ba érkezett a Magyar Nép- köztársaság katonai küldött­sége. A küldöttség vezetője Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter. A szovjet főváros seremetye- voi repülőterén a magyar ka­tonai küldöttséget ünnepélye­sen fogadták. A magyar és szovjet zászlókkal ékesített repülőtéren a moszkvai hely­őrség díszalakulata sorakozott feL A SZÓVOSZ elnöke Angliába utazott Az Angol Nagykereskedelmi Társaság 100. éves fennállásá­nak jubileumi ünnepségeire, a társaság elnökének meghívá­sára hétfőn Manchesterbe uta­zott Szirmai Jenő, a Szövet­kezetek Országos Szövetségé­nek elnöke. Az ünnepségek befejeztével Boumemouthban megkezdődik a Szövetkezetek Nemzetközi Szövetsége XXII. kongresszusa. Szirmai Jenő, mint vendég, részt vesz a nemzetközi szövetkezeti élet­nek ezen az eseményén is. Tanácsi delegáció utazott Olaszországba Az Olasz Városok Szövet­sége Emilia tartományi szer­vezetének meghívására hétfőn tanácsi delegáció utazott Olaszországba. A küldöttség Vezetője dr. Dallos Ferenc, a Minisztertanács Tanácsszer­vek osztályának vezetője. A delegáció ellátogat több olasz városba, s tanulmányozza a városépítés munkájának szer­vezetét és a kommunális szol­gáltatás eredményeit. Két nap — huszonnyolc baleset! — A Pest megyei közleke­désrendészettől Földházi törzsőrmester jelentkezem. — A hét végéről érdeklő­dünk. — Sajnos, sok hírrel szol­gálhatok. Többek között két halálos baleset is történt a szombat-vasárnapi forgalom­ban. — Talán az egyik szeren­csétlenséget elmondhatná. — Október 7-én 4,30 órakor Alsógödnél Varga Tibor 28 éves gépkocsivezető, helyi la­kos, erősen ittas állapotban személykocsival elütötte a ve­le szemben közlekedő Nagy Magdolna 32 éves gyári mun­kás, ugyancsak alsógödi la­kost. Nagy Magdolna a hely­színen meghalt, Vargát őrizet­be vettük. — Más útvonalról? — Budai József 19 éves villanyszerelő kerepesi lakos motorkerékpárjával erősen ittas állapotban elütötte Nagy János és Nagy Jánosné gya­logosan haladó cinkotai lako­sokat. Mindketten súlyosan megsérültek. Budai József a baleset után áldozatait cser­benhagyva tovább robogott. Budai hajtási jogosítvánnyal sem rendelkezett. A hatóság őrizetbe vette. — A többi eset? — összesen 28 súlyosabb, illetve könnyebb baleset tör­tént a hét végén. Ok, a figyel­metlenség, szabálytalanság, illetve a helyi körülmények, például az út síkosságának fi­gyelmen kívül hagyása ... Huszonnyolc baleset a me­gyében figyelmeztetően nagy szám. Ismert fővárosi napila­punk rendszeres baleseti ro­vatának címét idézzük: Vi­gyázzatok, emberek! FÉMHÁLÓ Zink Mihályné, a Zsámbék és Vidéke Vegyes Ktsz dol­gozója a frissen szőtt fémszövetet nézi és úgy látszik: elégedett a minőséggel (Gábor felv.)

Next

/
Thumbnails
Contents