Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

^z/CírltiD 1963. OKTÓBER 6. VASÄRNAP SZÍNHÁZ a tsz-ben A ceglédi Táncsics Termelő­szövetkezet vezetősége és tag­sága igen jó megoldást talált a téli szórakozásra. Elhatá­rozták, hogy szerződést köt­nek a Pest megyei Petőfi Színpad művészeivel. Ennek a tervnek a megvalósítása annál is inkább kivihető volt, mivel a szövetkezetnek szép kultúr­terme van. A Petőfi Színpad művészei eddig már négy előadást tar­tottak igen nagy sikerrel. A legközelebbi előadás jövő hé­ten lesz megtartva, ahol Husz­ita Jenő Gül Baba című há- romfelvonásos operettjét lát­hatja majd a közönség. A be­lépődíjat 10 forintos egységes helyárral oldották meg. A 220 fő befogadó képességgel ren­delkező kultúrterem az elő­adások alkalmával telt házat vonz, 1 Az őszi munka dandárjában A MONORI GÉPÁLLOMÁSON Amikor benyitunk a Monori Gépállomás igazgatójának a szobájába, éppen a főváros­ból érkezett -négy üzemi mun­kással beszélget. Tájékoztatja őket arról, hol, milyen típusú traktorokkal kezdik meg már másnap a munkát, intézkedik, hogy biztosítsanak számukra szállást, meleg ételt, munka­ruhát. Közben cseng a tele­fon, a vonal túlsó végén a já­rási tanácselnök jelentkezik. Vasadra kér három traktort. Berzsenyi Zoltán igazgató azonnal utasítást ad Ssöcs Attila főmezőgazdásznak: a nyáregyházi brigádból a lehető legsürgősebben indítsák útnak a gépeket. — Csak a vetésen legyünk & jövő év augusztusában és szeptemberében rendezik meg a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt A földművelésügyi minisz­ter utasítást adott ki a jövő évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megren­dezéséről. Ezek szerint a so­ron következő, 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításit és Vásárt 1964. augusztus 28 és szeptember 20 között tartják meg. A kiállítás fő célki­tűzése — mint a miniszteri utasítás megállapítja — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés növelését elősegítő módszerek és eszközök, va­lamint a korszerű termelési eljárások szemléltetése. Ez­zel összefüggésben a kiállí­tás fontos feladata, hogy be­mutassa a legkiválóbb ter­mesztési és tenyésztési ered­ményeket és ismertesse az élenjáró gazdaságok tapasz­talatait. A miniszteri utasítás rész­letesen intézkedik a kiállí­táson való részvétel és a je­lentkezés módjairól, vala­mint a kiállított anyagok bí­rálatának és díjkiosztásának rendszeréről. (MTI) Újabb csatlakozások a tiszaföldvári felhíváshoz Megyénk termelőszövetke­zeteiben is élénk visszhangra talált a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívá­sa} amelyben az“őszi időszak­ra versenyre' hívja ki az or­szág szövetkezeti parasztságát. Mint a szerkesztőségünkbe küldött levelekből, táviratok­ból értesültünk — de kint a tsz-ekben járván személyesen is tapasztaltuk —, a közös gazdaságok pártszervezetei, vezetői nyomban a felhívás «tán megtárgyalták, hogyan lehet meggyorsítani az őszi szántás-vetést. A hét közepén megmozdult megyénk terme­lőszövetkezeti parasztsága, ennék nyomán a legtöbb he­lyütt gyorsult az őszi munka. Mint a csatlakozásokból kide­rül, a termelőszövetkezetek vállalják vetésterületük 5 szá­zalékkal történő növelését és azt is, hogy optimális időben, október 25-ig földbe teszik a kenyérgabona magját. A szentlőrinckátai Uj Világ Tsz vezetősége értesülvén a tiszaföl d váriak felhívásáról, röpgyűlésen tárgyalta meg a szövetkezet tagjaival a csatla­kozást. A szentlőrinckátaiak úgy határoztak, hogy az őszi intézkedési tervben megálla­pított határidő előtt teljesítik az őszi vetési tervüket. Ezek szerint október 25-ig vala­mennyi kalászost elvetnek, az őszi betakarítási munkákat november 15-re, az őszi mély­szántást pedig december 1-re elvégzik. Ugyanakkor 20 hold szőttf telepítését november 20-ig, kedvező időjárás esetén pedig újabb 10 hold telepíté­sét december 10-ig befejezik. A tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet pártszer­vezete és vezetősége ugyan­csak rendkívüli ülésen foglal­kozott a tiszaföldváriak ver­senyfelhívásával. A tápió- bicskeiek is elfogadták a fel­hívásit és most mindent elkö­vetnek, hogy október 25-re Tápióbics'ke határában is be­fejezzék az őszi vetést. A szentmártonkátai Kos­suth Termelőszövetkezet ugyancsak csatlakozott a ti- szaföldváriak felhívásához, s a tsz tagjai vállalták, hogy túlteljesítik vetési tervüket. A MUST CUKORFOKA: 21 Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben a tavalyi 290 hektoliterrel szemben az idén 400 hektoliter mustot présel­tek. A termelőszövetkezet központjában szinte éjjel-nappal serénykednek a pincészet dolgozói, hogy idejében befejezhes­sék a szüreti teendőket. Lesték Károly pincemester és szőlészeti brisádvezető min­tát vesz a most préselt kadarka mustjából. A cukorfok: 21 mint tízéves, nagyrészük kör­möstraktor. Jelenleg is 14 traktor áll. Naponta a gépek 10 száza­léka esik ki a munkából, vala­milyen kis hiba miatt. Van amelyik csak néhány órát, de megtörténik, hogy három na­pot is áll egy-egy gép. Annak ellenére, hogy a hét brigád mindegyikénél dolgozik egy szerelő, és a mozgó műhely­kocsi is állandóan javít. Meg ezen kívül is tartanak éjsza­kai szolgálatot a gyorsjavítá­sok elvégzésére. Azt mondja az igazgató: — Visszatart bennünket az alkatrészhiány is. Beszerzésük még mindig nehéz, főleg az Importgépekhez. És éppen azokból van. feleslegünk, ame­lyekre kevésbé van szükség. Amiből pedig sok kéne, pél­dául vetőgéphez fogaskerék- hidraulika szivattyú, henger­fej, — abból nincs. Saját mű­helyünkben kell ezeket elkészí­teni. Napokig tart, ez is kiesést okoz. Mindez igaz, a helyzet nem könnyű. De a meglevő erők tervszerű felhasználásával, a tsz-ek és a gépállomás egybe­hangolt, szervezett munkájá­val az ütemet gyorsítani lehet. Annál is inkább, mert az őszi árpát és a rozsot a vasadi tsz és a két helybeli tsz, a monori Kossuth és az Űj Élet kivéte­lével már mindenütt elvetet­ték. Sőt, a legtöbb községben megkezdték a búza vetését is. Ide tartozik, ezt is érdemes megemlíteni: a Monori Gép­állomás éppen aznap, amikor ott jártunk, befejezte normál­holdra kivetített éves tervét. Idén sokkal több munkát vé­geztek a termelőszövetkeze­tekben, mint amennyire azok szerződtek. — De mi nem a saját ter­vünkhöz, hanem a járás szük­ségleteihez igazodunk — mondja Berzsenyi igazgató. Éppen ezért külön őszi ter­vet is készítettek. Ez összesen 43 ezer normálhold teljesíté­sét írja elő. Ebből már szep­tember 1-től kezdve 18 ezer holdat elvégeztek. — Ha minden jól megy, a többivel is készen leszünk idő­ben. Tizennégy új traktort kaptunk, ezeket most járatjuk be, néhány nap múlva már teljes kapacitással dolgozhat­nak. Én bízom abban, hogy e hónapban, határidőre befejez­zük a legfontosabb munkát, az őszi búza vetését Ügy legyen! Hetes! Ferenc Pál Három présen dolgoznak egyszerre a tsz szőlészeti brigád­jának tagjai (Koppány felv.) — A gödöllői Petőfi Tsz­ben jó burgonyatermést ta­karítanak be. Ezért a leszer­ződött mennyiségen kívül a szövetkezet 15 vagont a he­lyi lakosság részére hoz for­galomba. A burgonyát meg­rendelésre házhoz is Szállít­ják, — Kivirágzott másodszor is a szilvafa Gödöllőn, a Nap utca 12. számú ház kertjében. — A házi szilvalekvárt is felvásárolják idén a ki­tűnő exportlehetőségekre való tekintettel. A befőzni való szilva felvásárlását és értékesítését a földműves­szövetkezetek végzik. Nélkülük? Csak velük! Az EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. GÉPGYÁRA (Budapest IV., Szilágyi u. 26. sz.) felvételre keres esztergályos, marós, általános műszerész, elektroműszerész, lakatos, mintakészítő szakmunkásokat, valamint gépészmérnököket, gépésztechnikusokat és vegyésztechnikust tek után is fölébe kerekedik igazságérzetüknek. S most lássuk az előzmé­nyeket. A dányi Magvető Terme- I lőszövetkezet néhány eszten­dős múltja nem bővelkedik si­kerekben. Az első esztendő végén a vezetési hibák és a tagság mulasztásai következ­tében nem volt miből osztani. A második év alig valamicské­vel volt eredményesebb. 1962- ben új elnök került a szövet­kezet élére, kihelyezett ká­der: Balázs Ottó. Vezetésével a szövetkezet leküzdötte a legsúlyosabb pénzügyi zava­rokat. sokat törlesztett adós­ságaiból. A gazdálkodás rend­szerében végrehajtott válto­zások, a megalapozott terve­zés már év végére éreztették jó hatásukat. Az állam, látva a kezdeti sikereket, anyagi se­gítséget adott a tsz-nek, hogy húsz forintot fizethessen mun­kaegységenként A felsőbb pártszervek a vezetés meg­erősítésére új agronómust küldtek a tsz-be: Madácsi Lászlót. Nyolc hónap telt el azóta s bár a tsz gazdaságilag állandóan fejlődött, a hangu­lat mégsem javult. Így került sor néhány hete arra a megbe­szélésre, amely a feszültség, a rossz hangulat okait volt hi­vatott őszintén feltárni és or­vosolni. Nehezen indult. Nem a szó — az őszinteség. Eleinte úgy látszott, mindennek az agro­nómus az oka. Ahány felszó­lalás. mind őt vádolta: indu­latos, goromba, gyakran sér­tegeti az embereket, jogta­lanságokat követel tőlük. Haj­szolná a tagságot, s aki ellent­mond, azt leváltja. A takar- mányosoktó! azt kívánta, hogy végezzék el a trágyakihordást is. az állatgondozóktól pedig, hogy hajnalban etessenek. Megtiltotta az embereknek, hogy a disznóknak szánt dinnyét megkóstolják, mert még azt is sajnálja tőlük. A kézi aratásért kevesebbet ígért, mint amennyit a tagok kértek. Ügy alkudozott velük, mint egykor az intéző a részesara­tókkal. Körülbelül itt tartottunk, amikor új hangok vegyültek a vádaskodók közé. Józanabbak, tárgyilagosak. Ilyenek: amit Madácsi követel, az nem jog­talanság, hanem új, fegyelme­zett munkarend, ami nélkül a tsz nem boldogulhat. Igaz, hogy sokszor indulatos, go­romba —. ezért el kell ítélni —, de kikhez? A közös vagyon dézsmál ói hoz. a munkafegye­lem megsértőihez, az utasítá­sok megszegőihez. Az állat- gondozóktól joggal követelt több munkát: amit eddig vé­geztek, nem állt arányban a jóváírt munkaegységgel. A dinnyekóstolásit nem irigylés­ből tiltotta meg. hanem azért, mert emberi fogyasztásra al­kalmatlan volt. A kézi ara­tásért járó díjazást sem sze­szélyből szabta alacsonyabb­ra, mint a környező szövet­kezetekben. hanem azért, mert a tsz többet nem adhat. Lassanként tehát összeáll a portré: Madácsi László kiváló szakember, jót akar — de ne­héz természetű. Itt léte óta a gazdálkodás színvonala nagyot emelkedett. Az elnöknek és neki köszönhető, hogy az 1 200 000 forintos állami dotá­cióból eddig mindössze het­venötezret kellett felhasznál­niuk. Ö honosította meg a szakszerű trágyakezelést, az előrelátó takarmánygazdálko­dást, a magágyak gondos elő­készítését. Munkája, intézke­dései mindig a közösség javát szolgálják, — de sokszor rossz módszerekkel. Az emberekért dolgozik, de indulatosságával gyakran elriasztja őket magá­tól. Rossz természetéért joggal illeti meg az elmarasztalás, de munkája elismerést érdemel. A vita tovább gyűrűzik, új hullámokat ver: — Mindaz, amiről eddig be­széltünk, csak egy része a hi­báknak. Igaz: baj, ha a szak­mai vezető nem ért szót az emberekkel. De nem ért szót velük más sem! S itt van a bajok gyökere. A tagság tájé­kozatlan a szövetkezet ügyei­ről. Közgyűlés alig van, bri­gádértekezlet, tanácskozás a dolgozókkal — soha. A meg­győzést utasítások helyettesí­tik. A tagság és a vezetők kö­zött válaszfal áll, kölcsönös az idegenkedés, a bizalmatlan­ság. Erről kellene végre nyil- tan beszélni! Nos, beszéljünk róla. Miért bizalmatlanok a dá­nyiak? Részben azért, mert sokuknak ilyen az alaptermé­szetük. Ez a tulajdonságuk gyakran már az önzés határát súrolja. (Czike Judit esete pél­da rá: ennek a fiatal postahi­vatali vezetőnek három hetet kellett várnia idehelyzésekor, míg megürült a szolgálati szobája. A beteg fiatal lány három hétig az íróasztalán aludt: senki sem fogadta be albérletbe!) A dányiak bizal­matlanságát a körülmények még csak fokozták: a tsz meg­alakulása utáni első két év­ben túl sok jutott nekik — be­váltatlan ígéretekből. És miért bizalmatlanok a kihelyezett vezetők? Ennek is több oka van: a fogadtatás, amiben részesültek, a feléjük áradó idegenkedés. Az együtt­működési készség hiánya, amit hosszú ideig tapasztaltak a községi tanács egyes vezetői­nél. A falubeliek sem sokat tettek azért, hogy megszokja­nak. jól érezzék itt magukat: elszállásolásuk nem a legjobb, étkezésüket máig sem biztosí­tották. A pártszervezetre so­káig nem támaszkodhattak, mert az a politikai nevelő­munka helyett személyi ügyekkel, kinevezésekkel, gaz­dasági intézkedésekkel foglal­kozott. A választott tsz veze­tül, aikkor már én is ny ugod- tabb leszek — mondja nagyot sóhajtva, amikor végre lieül, hogy megadja nekünk is a kért tájékoztatást. Nem is várja, hogy kérdez­zük. őszintén, nyíltan kezdi: — Sajnos, el vagyunk ma­radva, nem megy úgy a mun­ka ahogy szeretnénk, s aho­gyan kellene — így mondja. Igaz. a néhány hét előtti felhőszakadás a járás egyes községeiben nehézségeket oko­zott; a víz jelentős területeket árasztott el, volt ahol elmosta a friss vetést is, például Tá- piósülyön 300 holdon. S Üllőn, Vecsésen még most is vannak táblák víz alatt — De nem ez a legnagyobb baj — folytatja —. hanem az, hogy lassú, vontatott a kapások betakarítása. Azokban a termelőszövetke­zetekben is. ahol már letörték a kukoricát, a szárvágás el­marad, nem szabadul fel elég terület. Ezt kell gyorsítani, mert még mielőtt a mag a földbe kerül, a vetőszántást is el kell végezni. — Hány gépállomási traktor dolgozik a termelőszövetke­zetben? — kérdezzük. — Jelenleg 130. Ebből 65 szánt és csak 24 vet, a többi szállít. Ez bizony kevés. Annál is inkább, mert a szövetkezeti területek megművelésének na­gyobb része a gépállomásra hárul. A szántásnak több mint 70 százalékát, a vetés felét, 8 és félezer holdon nekik kell elvégezni, mégpedig határidő­re. A mélyszántással együtt ez összesen 30 ezer holdat je­lent. — Az egyik megoldás a gé­pek kétműszakos üzemeltetése lenne — mondjuk. — Erre 73 gépet állítottunk be — feleli. — De sajnos, ép­pen a terület hiánya miatt eddig nem tudtunk folyama­tosan dolgozni. Pedig tizen­hatan jöttek hozzánk segíteni az iparból és még negyven- nyolcán katonák, a létszám te­hát elegendő. Persze így érthető, hogy éj­szaka csak kevés gép van munkában. Nem a legjobb megoldás a többségükben gya­korlatlan és a terepet sem is­merő kisegítőket éjszakára be­osztani. Igaz, hogy a gépállo­máson régóta dolgozó traktor- vezetőkre meg éppen a nappali kényesebb vezetésnél van szükség. A megoldás tehát nem könnyű. — Annál is inkább, mert sok a régi gépünk — szól közbe a főmezőgazdász. — Az egész állományból 48 több í Felháborító eset történt a j ! minap Dányon. Madácsi Lász- ! lót, a Magvető Tsz agronómu- ! sát Kurunczi András tsz-tag í megütötte. Az agronómus ci- ! garettavásárlási szándékkal ! lépett az egyik helyi italbolt- ! ba, ahol az ittas Kurunczi ! durván felelősségre vonta: ; miért nem kap több búzát? ; Madácsi László csitítani pró- í bálta, azzal, hogy erre a kér- ; désre nem itt, hanem az iro- ; dában, s nem fejből, ha- ! nem a munkaegységnyilván- ! tartás alapján tudna válaszol- ! ni. A részeg akkor sértegetni ! kezdte. Az agronómus távozni í akart, s míg motorkerékpárja \ begyújtásával foglalkozott, ! Kurunczi elkövette durva tet­! tét ; A tettlegesség túlnő az ittas j ; állapotban okozott könnyű I \ testi sértés keretein, amelyért I '} Kurunczi rövidesen megkap- í ja a megérdemelt példás bün- J tetést. Túlnő, részben előzmé- \ nyei. részben visszhangja miatt. Először néhány szót az £ utóbbiról. A dányiak egy kis £ része alig titkolt kárörömmel £ ad felmentést a tettesnek. | mondván: megütni éppen nem ^ kellett volna, de legalább ^ most megkapta a magáét Ma- ^ dácsi László! Vagyis: ellen- ^ szén vük, sok gondot okozó bi- í zalmatlanságuk még a történ­

Next

/
Thumbnails
Contents