Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-06 / 234. szám

^z/CírltiD

1963. OKTÓBER 6. VASÄRNAP

SZÍNHÁZ a tsz-ben

A ceglédi Táncsics Termelőszövetkezet vezetősége és tagsága igen jó megoldást talált a téli szórakozásra. Elhatározták, hogy szerződést kötnek a Pest megyei Petőfi Színpad művészeivel. Ennek a tervnek a megvalósítása annál is inkább kivihető volt, mivel a szövetkezetnek szép kultúrterme van.

A Petőfi Színpad művészei eddig már négy előadást tartottak igen nagy sikerrel. A legközelebbi előadás jövő héten lesz megtartva, ahol Huszita Jenő Gül Baba című há- romfelvonásos operettjét láthatja majd a közönség. A belépődíjat 10 forintos egységes helyárral oldották meg. A 220 fő befogadó képességgel rendelkező kultúrterem az előadások alkalmával telt házat vonz, 1

Az őszi munka dandárjában

A MONORI GÉPÁLLOMÁSON

Amikor benyitunk a Monori Gépállomás igazgatójának a szobájába, éppen a fővárosból érkezett -négy üzemi munkással beszélget. Tájékoztatja őket arról, hol, milyen típusú traktorokkal kezdik meg már másnap a munkát, intézkedik, hogy biztosítsanak számukra szállást, meleg ételt, munkaruhát. Közben cseng a telefon, a vonal túlsó végén a járási tanácselnök jelentkezik. Vasadra kér három traktort. Berzsenyi Zoltán igazgató azonnal utasítást ad Ssöcs Attila főmezőgazdásznak: a nyáregyházi brigádból a lehető legsürgősebben indítsák útnak a gépeket.

— Csak a vetésen legyünk

& jövő év augusztusában és szeptemberében rendezik meg a 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítást és Vásárt

A földművelésügyi miniszter utasítást adott ki a jövő évi Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár megrendezéséről. Ezek szerint a soron következő, 65. Országos Mezőgazdasági Kiállításit és Vásárt 1964. augusztus 28 és szeptember 20 között tartják meg. A kiállítás fő célkitűzése — mint a miniszteri utasítás megállapítja — a nagyüzemi mezőgazdasági termelés növelését elősegítő módszerek és eszközök, valamint a korszerű termelési

eljárások szemléltetése. Ezzel összefüggésben a kiállítás fontos feladata, hogy bemutassa a legkiválóbb termesztési és tenyésztési eredményeket és ismertesse az élenjáró gazdaságok tapasztalatait.

A miniszteri utasítás részletesen intézkedik a kiállításon való részvétel és a jelentkezés módjairól, valamint a kiállított anyagok bírálatának és díjkiosztásának rendszeréről. (MTI)

Újabb csatlakozások a tiszaföldvári felhíváshoz

Megyénk termelőszövetkezeteiben is élénk visszhangra talált a tiszaföldvári Lenin Termelőszövetkezet felhívása} amelyben az“őszi időszakra versenyre' hívja ki az ország szövetkezeti parasztságát. Mint a szerkesztőségünkbe küldött levelekből, táviratokból értesültünk — de kint a tsz-ekben járván személyesen is tapasztaltuk —, a közös gazdaságok pártszervezetei, vezetői nyomban a felhívás «tán megtárgyalták, hogyan lehet meggyorsítani az őszi szántás-vetést. A hét közepén megmozdult megyénk termelőszövetkezeti parasztsága, ennék nyomán a legtöbb helyütt gyorsult az őszi munka. Mint a csatlakozásokból kiderül, a termelőszövetkezetek vállalják vetésterületük 5 százalékkal történő növelését és azt is, hogy optimális időben, október 25-ig földbe teszik a kenyérgabona magját.

A szentlőrinckátai Uj Világ Tsz vezetősége értesülvén a tiszaföl d váriak felhívásáról, röpgyűlésen tárgyalta meg a szövetkezet tagjaival a csatlakozást. A szentlőrinckátaiak úgy határoztak, hogy az őszi intézkedési tervben megállapított határidő előtt teljesítik az őszi vetési tervüket. Ezek szerint október 25-ig valamennyi kalászost elvetnek, az

őszi betakarítási munkákat november 15-re, az őszi mélyszántást pedig december 1-re elvégzik. Ugyanakkor 20 hold szőttf telepítését november 20-ig, kedvező időjárás esetén pedig újabb 10 hold telepítését december 10-ig befejezik.

A tápióbicskei Április 4. Termelőszövetkezet pártszervezete és vezetősége ugyancsak rendkívüli ülésen foglalkozott a tiszaföldváriak versenyfelhívásával. A tápió- bicskeiek is elfogadták a felhívásit és most mindent elkövetnek, hogy október 25-re Tápióbics'ke határában is befejezzék az őszi vetést.

A szentmártonkátai Kossuth Termelőszövetkezet

ugyancsak csatlakozott a ti- szaföldváriak felhívásához, s a tsz tagjai vállalták, hogy túlteljesítik vetési tervüket.

A MUST CUKORFOKA: 21

Az albertirsai Dimitrov Termelőszövetkezetben a tavalyi 290 hektoliterrel szemben az idén 400 hektoliter mustot préseltek. A termelőszövetkezet központjában szinte éjjel-nappal serénykednek a pincészet dolgozói, hogy idejében befejezhessék a szüreti teendőket.

Lesték Károly pincemester és szőlészeti brisádvezető mintát vesz a most préselt kadarka mustjából. A cukorfok: 21

mint tízéves, nagyrészük körmöstraktor.

Jelenleg is 14 traktor áll.

Naponta a gépek 10 százaléka esik ki a munkából, valamilyen kis hiba miatt. Van amelyik csak néhány órát, de megtörténik, hogy három napot is áll egy-egy gép. Annak ellenére, hogy a hét brigád mindegyikénél dolgozik egy szerelő, és a mozgó műhelykocsi is állandóan javít. Meg ezen kívül is tartanak éjszakai szolgálatot a gyorsjavítások elvégzésére.

Azt mondja az igazgató:

— Visszatart bennünket az alkatrészhiány is. Beszerzésük még mindig nehéz, főleg az Importgépekhez. És éppen azokból van. feleslegünk, amelyekre kevésbé van szükség. Amiből pedig sok kéne, például vetőgéphez fogaskerék- hidraulika szivattyú, hengerfej, — abból nincs. Saját műhelyünkben kell ezeket elkészíteni. Napokig tart, ez is kiesést okoz.

Mindez igaz, a helyzet nem

könnyű. De a meglevő erők tervszerű felhasználásával, a tsz-ek és a gépállomás egybehangolt, szervezett munkájával

az ütemet gyorsítani lehet.

Annál is inkább, mert az őszi árpát és a rozsot a vasadi tsz és a két helybeli tsz, a monori Kossuth és az Űj Élet kivételével már mindenütt elvetették. Sőt, a legtöbb községben megkezdték a búza vetését is.

Ide tartozik, ezt is érdemes megemlíteni: a Monori Gépállomás éppen aznap, amikor ott jártunk, befejezte normálholdra kivetített éves tervét. Idén sokkal több munkát végeztek a termelőszövetkezetekben, mint amennyire azok szerződtek.

— De mi nem a saját tervünkhöz, hanem a járás szükségleteihez igazodunk — mondja Berzsenyi igazgató.

Éppen ezért külön őszi tervet is készítettek. Ez összesen 43 ezer normálhold teljesítését írja elő. Ebből már szeptember 1-től kezdve 18 ezer holdat elvégeztek.

— Ha minden jól megy, a többivel is készen leszünk időben. Tizennégy új traktort kaptunk, ezeket most járatjuk be, néhány nap múlva már teljes kapacitással dolgozhatnak. Én bízom abban, hogy e hónapban, határidőre befejezzük a legfontosabb munkát, az őszi búza vetését

Ügy legyen!

Hetes! Ferenc Pál

Három présen dolgoznak egyszerre a tsz szőlészeti brigádjának tagjai

(Koppány felv.)

— A gödöllői Petőfi Tszben jó burgonyatermést takarítanak be. Ezért a leszerződött mennyiségen kívül a szövetkezet 15 vagont a helyi lakosság részére hoz forgalomba. A burgonyát megrendelésre házhoz is Szállítják,

— Kivirágzott másodszor

is a szilvafa Gödöllőn, a Nap utca 12. számú ház kertjében.

— A házi szilvalekvárt

is felvásárolják idén a kitűnő exportlehetőségekre való tekintettel. A befőzni való szilva felvásárlását és értékesítését a földművesszövetkezetek végzik.

Nélkülük? Csak velük!

Az EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. GÉPGYÁRA

(Budapest IV.,

Szilágyi u. 26. sz.) felvételre keres

esztergályos,

marós,

általános műszerész, elektroműszerész, lakatos, mintakészítő

szakmunkásokat,

valamint

gépészmérnököket,

gépésztechnikusokat

és

vegyésztechnikust

tek után is fölébe kerekedik igazságérzetüknek.

S most lássuk az előzményeket.

A dányi Magvető Terme- I lőszövetkezet néhány esztendős múltja nem bővelkedik sikerekben. Az első esztendő végén a vezetési hibák és a tagság mulasztásai következtében nem volt miből osztani. A második év alig valamicskével volt eredményesebb. 1962- ben új elnök került a szövetkezet élére, kihelyezett káder: Balázs Ottó. Vezetésével a szövetkezet leküzdötte a legsúlyosabb pénzügyi zavarokat. sokat törlesztett adósságaiból. A gazdálkodás rendszerében végrehajtott változások, a megalapozott tervezés már év végére éreztették jó hatásukat. Az állam, látva a kezdeti sikereket, anyagi segítséget adott a tsz-nek, hogy húsz forintot fizethessen munkaegységenként A felsőbb pártszervek a vezetés megerősítésére új agronómust küldtek a tsz-be: Madácsi Lászlót. Nyolc hónap telt el azóta s bár a tsz gazdaságilag állandóan fejlődött, a hangulat mégsem javult. Így került sor néhány hete arra a megbeszélésre, amely a feszültség, a rossz hangulat okait volt hivatott őszintén feltárni és orvosolni.

Nehezen indult. Nem a szó — az őszinteség. Eleinte úgy látszott, mindennek az agronómus az oka. Ahány felszólalás. mind őt vádolta: indulatos, goromba, gyakran sértegeti az embereket, jogtalanságokat követel tőlük. Hajszolná a tagságot, s aki ellentmond, azt leváltja. A takar- mányosoktó! azt kívánta, hogy végezzék el a trágyakihordást is. az állatgondozóktól pedig, hogy hajnalban etessenek. Megtiltotta az embereknek, hogy a disznóknak szánt dinnyét megkóstolják, mert még azt is sajnálja tőlük. A kézi aratásért kevesebbet ígért, mint amennyit a tagok kértek. Ügy alkudozott velük, mint egykor az intéző a részesaratókkal.

Körülbelül itt tartottunk, amikor új hangok vegyültek a vádaskodók közé. Józanabbak, tárgyilagosak. Ilyenek: amit Madácsi követel, az nem jogtalanság, hanem új, fegyelmezett munkarend, ami nélkül a tsz nem boldogulhat. Igaz, hogy sokszor indulatos, goromba —. ezért el kell ítélni —, de kikhez? A közös vagyon dézsmál ói hoz. a munkafegyelem megsértőihez, az utasítások megszegőihez. Az állat- gondozóktól joggal követelt több munkát: amit eddig végeztek, nem állt arányban a jóváírt munkaegységgel. A dinnyekóstolásit nem irigylésből tiltotta meg. hanem azért, mert emberi fogyasztásra alkalmatlan volt. A kézi aratásért járó díjazást sem szeszélyből szabta alacsonyabbra, mint a környező szövetkezetekben. hanem azért, mert a tsz többet nem adhat.

Lassanként tehát összeáll a portré: Madácsi László kiváló szakember, jót akar — de nehéz természetű. Itt léte óta a gazdálkodás színvonala nagyot emelkedett. Az elnöknek és neki köszönhető, hogy az 1 200 000 forintos állami dotációból eddig mindössze hetvenötezret kellett felhasználniuk. Ö honosította meg a szakszerű trágyakezelést, az előrelátó takarmánygazdálkodást, a magágyak gondos előkészítését. Munkája, intézkedései mindig a közösség javát szolgálják, — de sokszor rossz módszerekkel. Az emberekért dolgozik, de indulatosságával gyakran elriasztja őket magától. Rossz természetéért joggal illeti meg az elmarasztalás, de munkája elismerést érdemel.

A vita tovább gyűrűzik, új

hullámokat ver:

— Mindaz, amiről eddig beszéltünk, csak egy része a hibáknak. Igaz: baj, ha a szakmai vezető nem ért szót az emberekkel. De nem ért szót velük más sem! S itt van a bajok gyökere. A tagság tájékozatlan a szövetkezet ügyeiről. Közgyűlés alig van, brigádértekezlet, tanácskozás a

dolgozókkal — soha. A meggyőzést utasítások helyettesítik. A tagság és a vezetők között válaszfal áll, kölcsönös az idegenkedés, a bizalmatlanság. Erről kellene végre nyil- tan beszélni!

Nos, beszéljünk róla.

Miért bizalmatlanok a dányiak? Részben azért, mert sokuknak ilyen az alaptermészetük. Ez a tulajdonságuk gyakran már az önzés határát súrolja. (Czike Judit esete példa rá: ennek a fiatal postahivatali vezetőnek három hetet kellett várnia idehelyzésekor, míg megürült a szolgálati szobája. A beteg fiatal lány három hétig az íróasztalán aludt: senki sem fogadta be albérletbe!) A dányiak bizalmatlanságát a körülmények még csak fokozták: a tsz megalakulása utáni első két évben túl sok jutott nekik — beváltatlan ígéretekből.

És miért bizalmatlanok a kihelyezett vezetők? Ennek is több oka van: a fogadtatás, amiben részesültek, a feléjük áradó idegenkedés. Az együttműködési készség hiánya, amit hosszú ideig tapasztaltak a községi tanács egyes vezetőinél. A falubeliek sem sokat tettek azért, hogy megszokjanak. jól érezzék itt magukat: elszállásolásuk nem a legjobb, étkezésüket máig sem biztosították. A pártszervezetre sokáig nem támaszkodhattak, mert az a politikai nevelőmunka helyett személyi ügyekkel, kinevezésekkel, gazdasági intézkedésekkel foglalkozott. A választott tsz vezetül, aikkor már én is ny ugod- tabb leszek — mondja nagyot sóhajtva, amikor végre lieül, hogy megadja nekünk is a kért tájékoztatást.

Nem is várja, hogy kérdezzük. őszintén, nyíltan kezdi:

— Sajnos, el vagyunk maradva, nem megy úgy a munka ahogy szeretnénk, s ahogyan kellene — így mondja.

Igaz. a néhány hét előtti felhőszakadás a járás egyes községeiben nehézségeket okozott; a víz jelentős területeket árasztott el, volt ahol elmosta a friss vetést is, például Tá- piósülyön 300 holdon. S Üllőn, Vecsésen még most is vannak táblák víz alatt

— De nem ez a legnagyobb baj — folytatja —. hanem az, hogy lassú,

vontatott a kapások betakarítása.

Azokban a termelőszövetkezetekben is. ahol már letörték a kukoricát, a szárvágás elmarad, nem szabadul fel elég terület. Ezt kell gyorsítani, mert még mielőtt a mag a földbe kerül, a vetőszántást is el kell végezni.

— Hány gépállomási traktor dolgozik a termelőszövetkezetben? — kérdezzük.

— Jelenleg 130. Ebből 65 szánt és csak 24 vet, a többi szállít.

Ez bizony kevés. Annál is inkább, mert a szövetkezeti területek megművelésének nagyobb része a gépállomásra hárul. A szántásnak több mint 70 százalékát, a vetés felét, 8 és félezer holdon nekik kell elvégezni, mégpedig határidőre. A mélyszántással együtt ez összesen 30 ezer holdat jelent.

— Az egyik megoldás a gépek kétműszakos üzemeltetése lenne — mondjuk.

— Erre 73 gépet állítottunk be — feleli. — De sajnos, éppen a terület hiánya miatt eddig nem tudtunk folyamatosan dolgozni. Pedig tizenhatan jöttek hozzánk segíteni az iparból és még negyven- nyolcán katonák, a létszám tehát elegendő.

Persze így érthető, hogy éjszaka csak kevés gép van munkában. Nem a legjobb megoldás a többségükben gyakorlatlan és a terepet sem ismerő kisegítőket éjszakára beosztani. Igaz, hogy a gépállomáson régóta dolgozó traktor- vezetőkre meg éppen a nappali kényesebb vezetésnél van szükség. A megoldás tehát nem könnyű.

— Annál is inkább, mert sok a régi gépünk — szól közbe a főmezőgazdász. — Az egész állományból 48 több

í Felháborító eset történt a j

! minap Dányon. Madácsi Lász- ! lót, a Magvető Tsz agronómu- ! sát Kurunczi András tsz-tag í megütötte. Az agronómus ci- ! garettavásárlási szándékkal ! lépett az egyik helyi italbolt- ! ba, ahol az ittas Kurunczi ! durván felelősségre vonta:

; miért nem kap több búzát?

; Madácsi László csitítani pró- í bálta, azzal, hogy erre a kér- ; désre nem itt, hanem az iro- ; dában, s nem fejből, ha- ! nem a munkaegységnyilván- ! tartás alapján tudna válaszol- ! ni. A részeg akkor sértegetni ! kezdte. Az agronómus távozni í akart, s míg motorkerékpárja \ begyújtásával foglalkozott,

! Kurunczi elkövette durva tet! tét

; A tettlegesség túlnő az ittas j ; állapotban okozott könnyű I \ testi sértés keretein, amelyért I '} Kurunczi rövidesen megkap- í ja a megérdemelt példás bün- J tetést. Túlnő, részben előzmé- \ nyei. részben visszhangja miatt. Először néhány szót az £ utóbbiról. A dányiak egy kis £ része alig titkolt kárörömmel £ ad felmentést a tettesnek. | mondván: megütni éppen nem ^ kellett volna, de legalább ^ most megkapta a magáét Ma- ^ dácsi László! Vagyis: ellen- ^ szén vük, sok gondot okozó bi- í zalmatlanságuk még a történ