Pest Megyei Hirlap, 1963. október (7. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-05 / 233. szám

war HEGYEI zfCfrhm 1963. OKTÓBER 5, SZOMBAT Véget ért a külügyminiszterek New York-i tárgyalássorozata (Folytatás az 1. oldalról) ságra hozzák a megegye­zés szövegét. Ezzel azért várnak a Kennedy —Gromiko találkozóig, mert a világűrben haladó testekre felszerelt nukleáris fegyverek kérdése tulajdonképpen két- hatalmi kérdés. Csupán a Szovjetunió és az Egyesült Államok rendelkezik olyan eszközökkel, amelyek lehető­vé teszik, hogy nukleáris fegy­vereket szerelhessenek fel mesterséges bolygókra. Annak érdekében azonban, hogy az angolokat is bevon­ják a kérdés megtárgyalásába, a közös nyilatkozat a „megfe­lelő formákat ölthet“ kifeje­zést használta. A brit szóvivő külön megemlítette: a megál­lapodás nyitva áll minden olyan nemzet előtt, amely a jövőben mesterséges égiteste­ket bocsát fel és erre nukleá­ris fegyvereket szerelhet. A külügyminiszteri megbe­széléseken egyébként két olyan kérdést tárgyaltak, amelyben a megbeszélések kü­lönös intenzitással fognak folytatódni. Az egyik a nuk­leáris fegyverek terjesztésé­nek megakadályozása. Ebben a kérdésben elvi megállapodás jött lét­re a három fél között, de teljesen megegyezni nem tudtak, mert a nyugatiak továbbra is ragaszkodnak I az lígynevezett multilate­rális nukleáris parancs­nokság felállításához a NATO keretében. A nyugatiak igyekeztek meg­győzni a Szovjetunió küldött­ségét, hogy ez a multilaterális nukleáris parancsnokság vol­taképpen megakadályozhat másokat — elsősorban a nyu­gatnémeteket — nukleáris fegyverek beszerzésében. A Szovjetunió ezt az érve­lést ezúttal sem fogadhatta el. Ami a másik fontos prob­lémát, a meglepetésszerű tá­madások megelőzését illeti, ebben a kérdésben megegye­zés azért nem jöhetett létre, mert a nyugatiak nem álltak elő konkrét javaslattal, pon­tosabban nem határozták meg azokat a területeket, amelye­ken szerintük el kellene he­lyezni a megfigyelő állomáso­kat. Várható azonban, hogy a további tárgyalások során mindkét kérdésben ki- kristályosodnak az állás­pontok, tehát a megegye­zés nem kilátástalan. A külügyminiszteri tárgya­lások legfontosabb eredmé­nye: mind a három fél meg­egyezett abban, hogy a kérdé­seket nem a háború, hanem a tárgyalások útján kell megol­dani. Ez pedig erősen javítja majd az egész nemzetközi lég­kört. Katonai államcsíny Hondurashan Tűzharc Tegucigalpa utcáin — Washington dilemmája A békés verseny útján kívánunk eljutni a történelem új szokássába Péier János beszéde az ENSZ-közgyűlés csüiörtöki ülésén Péter János, a Magyar Nép- köztársaság külügyminisztere az ENSZ közgyűlésének csü­törtöki ülésén mondott beszé­dében bevezetőül rámutatott, hogy a mostani ülésszak új, Meglehetősen kedvező légkö­rében kezdte meg munkáját. Ebben a légkörben — folytatta — gondolatainkat három kér­dés foglalkoztatja: 1 A hidegháború jelenlegi úgynevezett fegyverszünete csupán időleges, gyorsan tova­tűnő hangulat-e, vagy vannak a háttérben olyan maradandó tényezők, amelyek az általá­nos feszültség enyhülését elő­idézték. 2. Mit kell tenni annak ér- kében, hogy az enyhülés idő­szaka tartós legyen? Valószí­nűleg minden attól függ. hogy mire használják fel a hideghá­ború szünetelését. 3. Következésképpen: mi lehet a legközelebbi lépés a megegyezések körének bőví­tésére, amely a kölcsönös meg­értést és a nemzetközi együtt­működést nemcsak tartóssá teygié, hanem tovább mélyíte­né is. Péter János elismeréssel emlékezett meg a Moszkva és Washington között nem­rég üzembe helyezett úgy­nevezett forró drótról, majd a nemzetközi feszültség je­lenlegi enyhülését előidéző tényezőkkel foglalkozott. Hangsúlyozta: a feszültség enyhülésének legközvetlenebb tényezője a két nukleáris ha­talomnak az a közös felisme­rése, hogy a nukleáris há­ború veszélyeinek árnyéká­ban közös feladatuk elő­mozdítani ' a nemzetközi együttműködést mindenféle hideg- vagy melegháború ve­szélyének elhárítására. Bármilyen hidegháborús feszültség ugyanis meleg- háborúhoz vezethet és bármilyen melegháború még ha helyi jellegű is — könnyen termonuk­leáris pusztítást idézhet elő. Akármilyen Ideológiai vagy politikai rendszer képvisele­tében veszünk is részt nem­zetközi tárgyalásokon, tudo­másul kell vennünk, hogy a termonukleáris fegyverek ko­rában a háború minden ér­telmét elveszítette. A magyar külügyminiszter ezután hangsúlyozta: mi a békés verseny útján kívá­nunk eljutni az emberi törté­nelemnek abba az új szaka­szába, amelyben az emberi­ség csodálatos fejlődésével az egész világon meg fog va­lósulni az új társadalom: a szocialista és kommunista társadalom. Vannak teljesen anakro­nisztikus nézetek is, ame­lyeket nehéz megváltoztatni. Léteznek imperialista kö­rök, amelyek úgy vélik, hogy katonai erővel, nukleáris fegyverkezési hajszával fenn lehet tartani a gyarmati ki­zsákmányolást, vagy vissza lehet állítani világuralmu­kat. Hallhatunk elavult né­zeteket a másik oldalon is arról, hogy míg az imperia­listák léteznek, addig nem lehet kiküszöbölni a há­borút az emberiség törté­nelméből. Bármilyen tevéke­nyek is helyenként a fenti nézetek képviselői, sok tá­mogatásra nem számíthat­nak, mert céljaik megvaló­sítására semmilyen reális programot nem képesek ad­ni, kivéve a nukleáris uszí­tás kockázatának vállalását. Nem tudnak alternatívát nyújtani a jelen és a jövő nemzedéket sújtó világmére­tű nukleáris katasztrófával szemben. Péter János a továbbiak­ban a gyarmatosítás felszá- moiásának kihatásaival ‘ fog­lalkozott. majd rámutatott, hogy az ENSZ vitáiba friss szellem áramlott be. A régi hidegháborús témák elenyész­tek. — Kormányom — mon­dotta — tisztában van a po­litikai légkör javulásával az ENSZ-ben és jól ismeri az új tagállamok hasznos mű­ködését. A leszerelés és a gyarmati uralom fokozatos felszámo­lása az enyhülés irányában hatott, most viszont növek­szik az a veszély, hogy az enyhülés légkörét a gyarmati rendszer felszámolásának folytatása ellen használják fel. A közgyűléá 18. ülésszaka, amely a kölcsönös megértés légkörét tekintve szinte párat­lan, ennek a légkörnek az ál­landósítását fogja eredményez­ni, ha alapos megfontolások útján meg tudja találni az új módozatokat a gyarmati rend­szer teljes felszámolására még az ENSZ 20. évfordulója előtt. Péter János ezután több más kérdés mellett a dél-vietnami helyzettel foglalkozott, majd a tizennyolchatalmi leszerelési bizottság genfi értekezletéről kijelentette: sajnálkozni kell azon, hogy a genfi tárgyalóasz­talnál egy szék üresen áll. A világ azt várja — mon­dotta —, hogy ez a bizott­ság teljes számban üljön le a tárgyalóasztalhoz. — A moszkvai atomcsend- szerződés után kialakult hely­zetben — mondotta ezután Pé­ter János —, két olyan kérdés van, amelyben a közgyűlés mostani ülésszaka különleges szolgálatot tehet. Először: a Szovjetunió kor­mánya az általános vitában javasolta, hogy a jövő év első negyedében vagy első felében legfelső szinten hívják össze a tizennyolchatalmi bizottságot további leszerelési megállapo­dásokat célzó Intézkedések ki­dolgozására azoknak az ered­ményeknek az alapján, ame­lyeket eddig az ENSZ vitái és a közvetlen megbeszélések so­rán élértek. Másodszor: az ENSZ tagál­lamainak túlnyomó többsége már aláírta a moszkvai atom- csendszerződést. Egyes orszá­gokban azonban a szerződés­hez való csatlakozás hivatalos tárgyalását nemzetközi gyanak­vást szító hidegháborús propa­ganda kísérte és kíséri még most is. Egy olyan állam pél- j dájára utalok, amely nem tag- j ja az ENSZ-nek. A Német j Szövetségi Köztársaság hivata- ! los kormánykörei a szerzö- I déshez való csatlakozásukat j arra használták fel, hogy el- I lenséges propagandát fejtse- ■ nek ki a Német Demokratikus Köztársaság ellen. Azok a kül- i döttségek, amelyeknek kor- j mányai felismerték a szerző- I dés igazi értékét, és már alá ! is írták az okmányt, a nem­zetközi feszültség enyhülését szolgálnák, ha felszólítanák a tagállamokat a szerződéshez való csatlakozásra. Péter János beszéde to­vábbi részében a moszkvai atomcsendszerződés kihatásai­val foglalkozott és reményét fejezte ki, hogy a szerződésben tükröződő moszkvai szellem fenn­marad. Biztató élményként az úgy­nevezett genfi és Camp Da- vid-i szellem rövid életével szemben. A magyar külügy­miniszter ezután megemlítet­te azt a szovjet javaslatot, amely az észak-atlanti szer­ződés szervezetének résztve­vői és a Varsói Szerződés tagállamai között kötendő megnemtámadási szerződésre I vonatkozik. Egy ilyen szerződést célzó javaslat nem egyszerűen az | európai és az észak-ameri- ! kai földrész ügye. Ezzel az j egész világhelyzet szempant- I jából jelentős üggyel az I ENSZ-nek foglalkoznia keli. | — Mint a Varsói Szerző­i dés egyik tagállamának kép- 1 viselője, kijelentem — hang- ! súlyozta Péter János —. hogy kormányom készséggel | venne részt ilyen tárgyalá­sokban a nemzetközi béke ! és biztonság érdekében. | A magyar külügyminiszter j a továbbiakban az ENSZ munkájával foglalkozott, ez- j után arról beszélt, hogy a Kínai Népköztársaság megfosztása törvényes ENSZ-jogaitól, gátolja a világszervezet akcióit, vagy sok tekintetben éppen meg is bénítja azokat. Péter János végül a köz­gyűlés 18. ülésszakának el­nökéhez fordulva, kifejezte reményét, hogy az üléssza­kot kísérő kedvező jelek a jövőben nem csökkennek, hanem napról napra, lépés­ről lépésre gyarapodni fog­nak; hogy a közgyűlés mun­kája előre halad. Ebben a reményben tolmácsolta a köz­gyűlés elnökének és U Thant főtitkárnak a magyar ENSZ- küldöttség jókívánságait Csütörtökön katonai állam-! csínyt hajtottak végre a kö­zép-amerikai Hondurasban és megdöntötték Ramon Villeda i Morales elnök kormányát. A hondurasi főváros, Tegu- j cigalpa utcáin katonai jár- [ őrok cirkálnak. A köztársaság egész terü­letén ostromállapotot rendeltek el és kijárási ti­lalmat léptettek életbe. A fegyveres erők közleménye szerint Osvaldo Lopez Arel­lano ezredes, ,a fegyveres erők vezérkari főnöke átvet­te az államfői tisztséget és rendeleti úton fogja kormá­nyozni az országot. Minden politikai tevékenységet betil­tottak. A fegyveres erők közlemé­nye megállapítja, hogy a had­sereg szilárdan kézben tartja a helyzetet. Az itt-ott még, működő vidéki rádióadók azonban arról adnak hírt, j hogy az ország egyes részei-; ben még ellenállás van. A légierők bizonyos egy- í ségei nem csatlakoztak a puccshoz és ellenáll a sze­gényesen felszerelt nem- j zetőrség is. A megbízható tájékoztatást mindenesetre rendkívül meg­nehezíti az a tény, hogy meg­szakadt a telefonösszekötte­tés Honduras és a külvilág között. Értesülések szerint a kato­nai junta hatalomra jutását négyórás tűzharc előzte meg Tegucigalpa szűk utcáin. A lö­völdözésnek sok halálos áldo­zata van. Ramon Villeda Morales el­nök Costa Ricába menekült. Mint ismeretes, itt tartózko­dik Bosch volt dominikai el­nök is. akit tíz nappal ezelőtt ugyancsak katonai puccs űzött el országából. A katonai junta azzal vá- delta Morales elnököt és kor­mányát, hogv „elnézést és bé- külékenységet” tanúsított „a kommunista beszivárgással” szemben. A katonai junta köz­leményben jelentette be prog­ramját. A négypontos prog­ramban szerepel a „kommu­nista beszivárgás” felszámo­lása, „nemzeti egységkor- many” létrehozása, „igazságos választási torvény” bevezetése és minden politikai tevékeny­ség megszüntetése a hadsere­gen belül. A katonai puccs csupán tíz nappal előzte meg a hon­durasi választásokat, amelyek­nek legfőbb esélyese a kormá­nyon levő liberális párt jelölt­je: Rodas Alvarado lett volna. A kommentárok megállapít­ják. hogy Rodas Alvarado mint a hondurasi kongresszus elnöke az elmúlt öt évben mindent elkövetett, hogy fel­számolja a hadsereg hatalmi törekvéseit. Csütörtökön este össze­ült az amerikai államok szervezetének tanácsa, hogy megvitassa a domi­nikai és a hondurasi ál­lamcsíny következtében kialakult közép-amerikai helyzetet. A tanácskozás azonban sem­miféle konkrét döntést nem hozott, mert résztvevői tanács­kozni kívánnak kormányaik­kal. Az amerikai külügyminisz­térium bejelentette, hogy az Egyesült Államok „automa­tikusan” megszakította diplo­máciai kapcsolatait Honduras- sal és ugyancsak „automatiku­san” felfüggesztette a Hondu­rasnak nyújtott amerikai se­gély folyósítását is. Amerikai hivatalos körök azonban han­goztatják, hogy az említett in­tézkedésekre csupán a hondu­rasi kormány bukása miatt ke­rült sor és nem jelentenek ál­lásfoglalást az Egyesült Álla­mok részéről. A New York Times pénteki számának egyik cikkében rámutat a közép­amerikai katonai államcsínyek ragályos voltára és figyelmez­tet arra, hogy a pusztulás ve­szélye fenyegeti a Szövetség a haladásért programot a kari­bi térségben. Október 10-én lép életbe az atomcsendszerződés A szovjet és az angol fő- | varosban bejelentették, hogy október 10-én életbe lép az! atomcsendszerződés, amely | megtiltja a légkörben, a vi­lágűrben és a víz alatt végzett atomkísérleteket. Ezen a napon a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britiannia kölcsönösen letétbe helyezik az a tóm csendegyez­mény ratifikációs okmányait. Az angol külügyminiszité- j rium közleményt adott iki, s i ebben hangoztatta, hogy Nagy-Brit annia kivételesen meggyorsította az egyezmé­nyek ratifikálására vonatko­zó szokásos eljárást, mert megengedhetetlennek véli az egyezmény életbe lépésének halogatását. Rendes körülmé­nyek között az angol kor­mány az egyezményeknek a parlament elé történő ter­jesztésétől számított 21 na­pig nem dönt a ratifikálás­ról. Befejeződött a harmadik nemzetközi újságíró-találkozó Bejrutban csütörtökön meg­tartották a harmadik nem­zetközi újságíró-találkozó zá­ró ülését. x A találkozó résztvevői köz­leményt adtak ki, amely megvonja az újságírók tíz­napos tanácskozásának mér­legét és kiemeli, hogy az átfogó, nyílt eszme­csere hozzájárult az új­ságírók népük előtti ma­gasztos kötelezettségeinek felismer éséhez. A közlemény hangoztatja, hogy a világtalálkozó olyan történelmi időszakban zaj­lott le, amikor a népek egyesített erőfeszítései nyo­mán aláírták a moszkvai atomcsendszerződ ést. A közlemény leszögezi, hogy a különböző társadalmi rend­szerű államok békés együtt­élése kedvező feltételieket te­remt a függetlenségéit és ha­ladásért küzdő erők mielőbbi győzelméhez. A találkozó résztvevői rá­mutattak, hogy következetes harcot kell folytatni az olyan sajtó, rádió és televíziós szervek ellen, amelyek a hideghá­ború szellemét terjesztik. A közlemény befejezésül hangoztatja: „Egyesülünk és megszilár­dítjuk a demokratikus új­ságírók szolidaritását, telje­sítjük küldetésünket és ele­get teszünk az emberiség iránti kötelességünknek. Az itt kimondott igazság üsse ki a fegyvert azok kezéből, akik hidegháborús politikát foly­tatnak és szembeszáHnak. a népek akaratával”. Mechanikai Laboratórium felvesz alagi és budapesti telepére gyengeáramú elektromérnö­köket és gyakorlott elektrotechnikusokat, Alagi telepre TMK-üzembe: géplakatoso­kat, esztergályosokat, villanyszerelőket, szerszámüzembe: harántgyalust, esztergályost valamint udvari és műhelyi férfi segédmunkásokat. Budapesti telepre: mechanikus műszerészeket kísérleti munkára, kazánházba segédmunkáso­kat. Jelentkezés: Budapest VII„ Gorkij fasor 25—23. személyzeti oszt. Telefon: 229—238, Alagi telep: Dunakeszi Repülőtér. Telefon: Dunakeszi 17. PÁRBESZÉD Egy házasság története az elmúlt 15 év forgatagában. ÚJ MAGYAR FILM SZIKRA du., BARTÓK du„ MÁJUS 1 du., HUNYADI, ALKOTMÁNY, TATRA. RUSZALKA Dvorák operája’ látványos, színes, széles­vásznú csehszlovák filmen. PUSKIN du. BEMUTATÓ: OKTÓBER 3-ÁN. A BUDAPESTI MAIIKBAN Az EGYESÜLT IZZÓLÁMPA ÉS VILLAMOSSÁGI RT. GÉPGYÁRA (Budapest IV., Szilágyi u. 26. sz.) felvételre keres esztergályos, marós, általános műszerész, elektroműszerész, lakatos, mintakészító szakmunkásokat, valamint gépészmérnököket, gépésztechnikusokat és vegyésztechnikust

Next

/
Thumbnails
Contents